Nógrád. 1983. augusztus (39. évfolyam. 181-205. szám)

1983-08-23 / 198. szám

Eltemették Vas Zoltánt Szovjet bekej'avasíat Betiltani az erő alkalmazását Magyar vezetők üdvözlő távirata Családtagjai, barátai, tisz­telői hétfőn vettek végső bú­csút a Farkasréti temetőben Vas Zoltántól. Az író, politi­kus, a felszabadulás utáni magyar közélet ismert sze­mélyisége ravatalánál —, amely előtt bíborpámán he­lyezték el Vas Zoltán kitün­tetéseit — a politikai, a tár­sadalmi élet vezető szemé­lyiségei álltak díszőrséget. Budapest főváros Tanácsa és a Magyar Ellenállók, Anti­fasiszták Szövetsége nevében Farkasinszky Lajos, a Fővá­rosi Tanács elnökhelyettese mondott búcsúbeszédet. Végtisztességet adni eljött gyászolók hosszú sora kísérte végső nyugvóhelyére Vas Zol­tánt, akinek sírját elborítot­ták a kegyelet és megemléke­zés koszorúi, majd a hantnál felcsendültek az Intemacio- nálé hangjai. Tüzérségi csata Libanonban Tűzszünet jött létre hétfőn délelőtt a Bej rút elővárosai­nál és a Suf-hegységben szembenálló keresztény mili- cisták és drúz harcosok kö­zött. A hajnalban kirobbant tüzérségi összecsapások kö­vetkeztében négy személy életét vesztette, mintegy tí­zen megsebesültek. Hírügynökségi jelentések szerint a lövöldözések idején Bejrút keleti és déli perem­vidékén néhány épület talá­latot kapott, közülük több kigyulladt. Lövedékek rob­bantak az elnöki palota kör­nyékén és a bejrúti nemzet­közi repülőtér közelében is. A Libanoni Haladó Szocia­lista Párt a délelőtti órákban nyilatkozatot tett közzé Da­maszkusziján. Közölte, hogy a libanoni hadsereg a nem­zetközi repülőtér közelében kiépített állásaiból tovább lövi a drúzok által lakott ke­lét-bejrúti hegyvidéket A nyilatkozat felszólítja a liba­noni hatóságokat, hogy szün­tessék be a drúz területek ágyúzását Ellenkező esetben a Libanoni Haladó Szocialis­ta Párt erői válaszra kény­szerülhetnek, ami ismét a bej­rúti nemzetközi repülőtér be­zárását vonhatja maga után — figyelmeztet a Valid Dzsumblatt vezette párt nyi­latkozata. (MTI) világűrben a A TASZSZ hírügynökség részletesen ismerteti a Szov­jetuniónak azt a javaslatát, hogy a világszervezet közgyű­lésének 38. ülésszakán tűzzék napirendre egy olyan megál­lapodás kérdését, amely be­tiltaná az erő alkalmazását a világűrben és a kozmikus tér­ségből a Föld ellen. Andrej Gromiko, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának első el­nökhelyettese, külügyminisz­ter —, mint jelentettük — le­vélben tájékoztatta erről az indítványról Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárt. A megállapodás célja tud­valevőleg az, hogy megelőz­zék a fegyverkezési hajszá­nak a világűrbe történő ki- terjesztését, csökkentsék a nukleáris háború veszélyét és segítsék elő a kozmikus térség — beleértve a Holdat és a többi égitestet — kizá­rólag békés célú kutatását és hasznosítását. A javasolt megállapodás cikkelyei megtiltják az erő alkalmazását és az erőszakkal való fenyegetést a világűr­ben, a légkörben és a Föl­dön. Tiltják, hogy az ilyen célokra a Föld körüli pályán keringő, az égitesteken levő, vagy a kozmikus térségben bármely más módon elhelye­zett űrobjektumokat meg­semmisítő eszközként hasz­nálják fel. A megállapodás megtiltja a Föld körüli pályán keringő, az égitesteken levő, vagy a koz­mikus térségben bármely más módon elhelyezett űrobjek­tumok elleni erő alkalmazá­sát és az erőszakkal való fe­nyegetést. A megállapodásban részt ve­vő államok kötelezik magu­kat a következőkre: 1. Nem próbálnak ki és nem állítanak rendszerbe sem­miféle, földi, légi és a koz­mikus térségben elhelyezett célpont ellen felhasználható, kozmikus telepítésű fegyvert, sem úgy, hogy azt Föld kö­rüli pályára bocsátják, sem pedig úgy, hogy elhelyezik valamely égitesten, sem más­képpen. 2. A Föld körüli pályán ke­ringő, az égitesteken levő, vagy a kozmikus térségben bármely más módon elhelye­zett űrobjektumokat nem használják fel földi, légi vagy a világűrben levő célpontok ellen. 3. Nem semmisítik meg és nem rongálják meg más ál­lamok űrobjektumait, nem zavarják meg azok normális működését, nem változtatják meg azok röppályáját 4. Nem próbálnak ki és nem létesítenek újabb mű- holdromoboló rendszereket és felszámolják a már meg­levő ilyen rendszereiket. 5. Nem próbálnak ki és nem használnak fel katonai célra — egyebek között mű­holdak megsemmisítésére — személyzet irányította űrha­jót. A megállapodásban sze­replő előírások betartásának ellenőrzésére a résztvevő ösz- szes ország felhasználja sa­ját nemzeti technikai ellenőr­ző eszközeit, oly módon, hogy az megfeleljen a pemzetközi jog általánosan elismert elvei­nek. A megállapodásban részt ve­vő államok kötelezik magu­kat arra, hogy konzultálnak és együttműködnek egymás­sal bármely kérdésben, amely a megállapodás céljaival vagy rendelkezéseinek telje­sítésével kapcsolatban felme­rülhet. Minden állam köteles a saját alkotmányos rendelke­zéseivel összhangban, jogi és ellenőrzési hatáskörén belül olyan intézkedéseket fogana­tosítani, amelyeket szüksé­gesnek lát a megállapodás előírásaival ellentétes min­denféle tevékenység betiltá- tására és megelőzésére. A megállapodásban foglal­tak nem sértik az államoknak az ENSZ alapokmányában le­fektetett jogait és kötelessé­geit. A megállapodás hatályá­val kapcsolatban felmerülő mindenfajta vitás kérdést ki­zárólag békés eszközökkel, az ENSZ alapokmányában előírt eljárásokkal rendezik. A Szovjetunió által előter­jesztendő tervezet szerint a megállapodás határidő nélküli. Brandt támogatja a görög javaslatot Willy Brandt, a* ellenzéki Német Szociáldemokrata Párt1 elnöke, vasárnap a görög te­levíziónak adott interjújában támogatta Görögországnak azt a javaslatát, hogy hat hónap­pal hosszabbítsák meg az eu­rópai közép-hatótávolságú fegyverek korlátozásáról Genfben folyó amerikai— szovjet tárgyalásokat. A szociáldemokrata poli­tikus annak a véleményének adott hangot, hogy a görög javaslat elfogadásával a gen­fi tárgyalásokat ki lehetne ve­zetni a jelenlegi zsákutcából, mivel a két nagyhatalomnak több idő állna a rendelkezé­sére. Brandt bírálta azt a sietsé­get, amellyel Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszter a Közös Piac tagállamai közül az NSZK nevében elsőként utasította el a görög kezdeményezést. Brandt nyilatkozatát rend­kívül élesen támadták a ke­resztényliberális koalíció poli­tikusai. Jürgen Todenhöfer, a CDU—CSU nevében azt han­goztatta, hogy nyilatkozatával az SPD elnöke ,.súlyos káro­kat okozott a nyugat leszere­lési érdekeinek”. A CDU-po- litikus „a Szovjetuniónak ked­vező semlegességgel” vádolta a szociáldemokrata pártot PFSZ VB-ülés Jasszer Arafat vezetésével hétfőn Tuniszban folytató­dott a Palesztina! Felszaba­dítás! Szervezet végrehajtó bizottságának ülése. Palesz­tin források szerint a ta­nácskozás második napján a PFSZ két küldöttsége által Szíriában tett látogatások eredményét vitatták meg és beszámolókat hallgattak meg a PFSZ és a Szíria közötti ellentétek" elsimítására tett erőfeszítésekről. Palesztin források közölték, hc*y a végrehajtó bizottság kedden is ülésezik. Egyelőre nem Is­meretes, hogy a tanácskozás mikor ér végeit és befejezté­vel ldadnak-e záróközleményt (MTI) A béke ára Tudjuk-e, mennyibe került kétezer évvel ezelőtt Július Caesarnak egy ellenséges ka­tona halála? Kiszámították nemrég, hogy mai pénzben ki­fejezve mintegy 75 centbe. Teltek a századok, fejlődött az emberiség, s bz első világ­háborúban már 21 ezer dol­lárra ugrott e költség, míg a másodikban ennek is tízszere­sére. Folytassuk? Ne tegyük, de annyit még meg kell mon­dani, hogy 1945 óta mintegy százötven összecsapás zajlott le a világon, tízmillió halottal E az államok kétszerannyit ad­tak ki a fegyverkezési ver­seny során, mint a második (Világháborúban összesen. A történelem megcáfolta Montecuccoli osztrák tábor­nok három évszázad előtti mondását, amely szerint a háborúhoz három dolog kell: pé*z pénz és pénz. Részben per- ze igaz e bölcsesség, a három feltétel közül az egyik valóban financiális. De a töb­bi? Ismerünk-e olyan kort, amikor a csaták nem követel­ték katonák vérét és életét? Megváltoztathatjuk tehát a mondást, már a múltra vonat­kozóan is, a háborúhoz három dolog kell: pénz, vér és élet. Csakhogy a huszadik század második felében az emberiség teljesen új korszakba lépett. Az esetleges atomösszecsapás nemcsak pénzbe s katonaélet­be kerülne, hanem maga a fö>'’ 's rámenne. Megváltozott a ' ború jellege, de más lett b ö Ueállapoté is. A második világháború utáni évtizedek­ben voltaképpen állandó hadi­állapotban élünk. Manapság szédítő összegek forognak, fegyverek jönnek, elavulnak, újak veszik át helyüket, ha­talmas tempóban zajlik a ver­seny, egész hadseregek állnak harci készültségben. S erre mondjuk: békeállapot. Föltettük a kérdést, meny­nyibe kerül egy halott ellen­ség. Nem lenne okosabb más oldalról közelíteni: mennyibe kerül egy élő barát? Igaz, a barátságot nem szokás pénz­zel mérni, de azért ne le­gyünk képmutatóak. A józan megfontolás azt sugallja, hogy ha anyagi eszközeinket a va­lódi békére fordítjuk, ha gé­peket és fogyasztási cikkeket adunk-veszünk, kölcsönöket nyújtunk és kérünk, ha mások hóna alá nyúlunk, és támo­gatást fogadunk el, akkor a kölcsönös haszonnak, a fellen­dülésnek olyan légkörét te­remthetjük meg. amely valódi békét hozhat a földön. Kimondva, ki nem mondva meggyőződések, hiedelmek, babonák élnek a lelkekben a háborúról, annak hatásáról, és hasznáról. Az egyik ilyen — voltaképpen a tehetetlensé­get kifejező gondolat — hogy háborúk mindig voltak s lesznek, a történelem a hadi­szekerek kerekein gördül előre. Mi volt vagy mi nem volt a múltban, — most ne firtassuk, de ami a jövőt il­leti, tudjuk, tudományos elő­rejelzések hitelesen kimutat­ják, hogy egy atomháború ma már nem a történelmet lendí­tené előre, hanem az öngyil­kossággal lenne egyenlő. To­vábbi mélyen ható babona, hogy a háborúk viszik igazán előre a tudományt és a tech­nikát. Igaz, a múltban volt ilyen szerepük. A második vi­lágháború idején viszonylag könnyen átállíthatták a futó­szalagot, traktoroktól harc­kocsigyártásra — ma már egyre inkább elválnak az utak. Annyira szakosodott a fegyverkészítés, annyira kü­lön kell fejleszteni a békés és a katonai célú technoló­giát, hogy alig-alig csurran valami innen a békés terme­lés világába. Mondják — ez közgazdasági hiedelem —, a hadianyaggyártás munkaalkal­mat teremt. Mit mutatnak a tények? A tőkés világban a korszerű fegyverrendszerek felhalmozása sem segít a munkanélküliségen, a szocia­lista gazdaságnak pedig soha nem is volt szüksége a fegy­vergyártás válságlevezető sze­repére. Közvetve, csendben, szinte észrevétlenül, de a fegyver akkor is öl, ha a raktárakban pihen. Súlyos károkat okoz nemcsak az atomkísérletek okozta sugárzással, hanem az­zal is, hogy az ide ömlesztett milliárdok nem szolgálhatják az éhség felszámolását, a gyer­mekhalál csökkentését, új gyógyszerek kutatását, az élet­kor meghosszabbítását a föl­dek termővé tételét, a mű­veltség növelését, természeti katasztrófák megelőzését. Ha Montecuccoli ma élne, vala­mi ilyesmit mondhatna: a bé­kéhez kell három dolog — pénz, vér, élet. A számok le­nyűgözőéi. Egy korszerű va­dászgép árából kilenc iskola építhető egy repülőgép-anya- hajóéból vízi erőmű. Egy harckocsiéból harminchat há­romszobás lakás, egy páncélos ezred hadgyakorlatának költ­ségei huszonnyolc óvoda fenn­tartásához lennének elegendő­ek, egy atom-tengeralattjáró ára 16 millió gyerek oktatásá­nak éves költségeit fedezné. A háborúk a fegyverkezési hajsza ára tehát világos. De mi a béke ára? Mint látni, kétféle béke képzelhető el. Az egyik, amelynek Európában és a világ több részén most vagyunk tanúi, amelyet jelen­leg élünk. A másik az a — re­mélhetőleg jövendő — béke, amelyben az elfecsérelt össze­gek, a tudás, a nyersanyag, az alkotó-termelő munka fej­lődés és az együttműködés céljait szolgálja. Miként azt a szocialista országok és a vi­lág más haladó erőinek sok­sok javaslata magában foglal­ja, az emberiség elé rajzolja. Ez a másik béke sem lenne olcsó, de minden pénzt és fá­radtságot megérne. Tatár Imre 2 NŐGRÁD - 1983. augusztus 23.. kedd Románia nemzeti ünnepén NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, a Román Szocialista Köztársaság elnökének, , CONSTANTIN DASCALESCU elvtársnak, a Román Szocialista Köztársaság kormánya első miniszterének, Bukarest. < A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága; a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, a magyar nép nevében szívélyes üdvözletünket és jókívánsá­gainkat küldjük önöknek, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Román Szocialista Köztársaság államtanácsának, kormányának és népeinek, Románia fel- szabadulásának 39. évfordulója, az ország nemzeti ünnepe alkalmából. A magyar nép nagy figyelemmel kíséri azokat az erő­feszítéseket, amelyeket Románia dolgozói kifejtenek a szo­cialista építőmunkában, és nagyra értékeli a csaknem négy évtized alatt elért eredményeiket. Meggyőződésünk, hogy a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus elvei alapján, kölcsönös érdeke­inknek megfelelően további előrehaladást érhetünk el a jó­szomszédi viszony, a magyar—román barátság és országa­ink együttműködésének fejlesztésében. Mindez megfelel né­peink érdekeinek, hozzájárul a szocialista országok egysé­gének erősítéséhez, a Varsói Szerződésben és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében megvalósuló együtt­működés elmélyítéséhez, a nemzetközi biztonság és a béke megszilárdításához. Nemzeti ünnepükön további sikereket kívánunk önök­nek és Románia minden dolgozójának a szocialista társa­dalom építésében. KADAR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság elnöki Tanácsának elnöke, LÄZÄR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. * Apró Antal, az országgyűlés elnöke Nicolae Giosant, a nagy nemzetgyűlés elnökét, a SZOT, a KISZ Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Ma­gyar Nők Országos Tanácsa és az Országos Béketanács pe­dig román partnerszervezetét üdvözölte Románia nemzeti ünnepe alkalmából. Francia vélemények a csádi helyzettel kapcsolatban Párizsban közölték, hogy fejlemények, mert az egyre Mitterrand elnök e héten egy újabb katonai alakulatok ki- francia napilapnak adandó küldése veszélyes eszkalációt nyilatkozatában foglalkozik indíthat el. A kommunisták majd a csádi helyzettel s ki- ugyanakkor tiltakoznak Rea- fejti, hogy milyen megfontoló- gan elnöknek az ellen a to­pokból küldtek francia kato- rekvése ellen, hogy katonai (iái erőket Csádba. kalandba sodorja Franciaor­A francia harcigépek Csád- szágot. iá küldésével kapcsolatban a Plissonnier rámutatott: a ; obboldali L« Figaro vezéreik- katonai eszkaláció helyett a ' ében egyetértését fejezi ki a politikai megoldást kell meg­lépéssel és csak azt veti Mit- keresni. Ezt az utat javasolta t srrand elnök szemére, hogy az Afrikai Egységszervezet is • , túlságosan sokáig habozott” a és Mitterrand elnök néhány c öntés meghozatala előtt nappal ezelőtt a Le Monde Gaston Plissonnier, az FKP munkatársával folytatott be- Politikai Bizottságának szélgetése során maga Is ar­tagja, a KB titkára, ra utalt: azt szeretné elősegí- a hét végén kijelentet- teni, hogy tárgyalások indul- te, a francia kommunistá- janak az érdekelt felek kö- kat nyugtalanítják a csádi zött. (MTI) Feloszlatták a lengyel írószövetséget A varsói polgármester au­gusztus 19-i hatállyal felosz­latta a lengyel írószövetsé­get. Mint a lengyel hírügy­nökség péntek esti kommen­tárjában megállapítja, az író- szövetség 1980 decemberében megválasztott vezetősége a szövetség alapszabályzatával és hagyományaival ellentétes, az alkotmányt sértő progra­mot fogadott el. és gyakorla­tilag a politikai ellenzéket képviselte. A lengyel írószövetség te­vékenységét a szükségállapot 1981-es bevezetésekor felfüg­gesztették. Az azóta eltelt másfél év alatt a szövetség vezető testületéi nem igazítot­ták ki álláspontjukat, s a ve­zetők nem tanúsítottak olyan jóindulatot, ami egy eredmé­nyes kompromisszum alapjául szolgálhatott volna — hang­súlyozza a PAP kommentárja!, és felhívja a figyelmet, hogy az intézkedésre kényszerűség­ből került sor, miután min­den lehetőséget kimerítettek a meggyőzésre. Ítélet Szarajevóban Egyhónapos tárgyalás után szombaton Szarajevóban íté­letet hirdettek egy 12 tagú muzulmán nacionalista cso­port perében. A vádlottak kö­zül négyen 15, 14, illetve 10— 10 évi börtönbüntetést kap­tak, hetükre átlag öt év bör­tönbüntetést szabtak ki, egy vádlott pedig hat hónapra ítéltetett. A vádirat szerint a csoport muzulmán nacionalis­ta alapokról ellenséges és el­lenforradalmi tevékenységet fejtett ki, egy „etnikailag tiszta Bosznia” megteremtését tűzték ki célul, amelybeaegy teokratikus iszlám államot akartak létesíteni. A tárgya­lás idején Jugoszláviában ha­tározottan visszautasították több nyugat-európai és né­hány, meg nem nevezett isz­lám ország sajtójának azt az állítását, hogy a vádlottakat meggyőződésükért fogták perbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom