Nógrád. 1983. augusztus (39. évfolyam. 181-205. szám)

1983-08-20 / 197. szám

ytLÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! nögrAd XXXIX. ÉVF., 197. SZÁM ARA: 1.80 FORINT / 1983 AUGUSZTUS 20., SZOMBAT Régi ünnep — új tartalommal IRTA: SKODA FERENC A ugusztus 20-a régi és új hagyományokban gazdag ünnepünk. Tiszteletre méltó szokás szerint ezen a napon emlékezünk meg az országalapító István királyról és megszegjük az új búzából sütött kenyeret. Immár 34 év óta mindenekelőtt alkotmányunkat, államunk alap­törvényét, a szilárd munkáshatalmat, a mun­kás-paraszt szövetséget, az erősödő szocialis­ta nemzeti egységet köszöntjük. Egy régi ünnep bővült tehát olyan új tartalommal, amely méltó módon tükrözi a magyar nép életében bekövet­kezett történelmi változást. Hazánkban a felszabadulást követő években nagy munkát kellett végezni: a háború romjain, oz ezeréves elnyomás továbbélő maradványain megteremteni az új társadalmi rend alapjait. Or­szágunk — a kommunisták vezetésével - 1949- re elegendő társadalmi gazdasági erőt és ta­pasztalatot gyűjtött, megszületett a proletárdik­tatúra, a munkás-paraszt szövetség írásba fog­lalt alkotmánya. A szocialista társadalom alapjainak lerakása után, a fejlett szocializmus építésének újabb fel­adatai és magasabb követelményei szükségessé tették alaptörvényünk továbbfejlesztését. Az 1972-ben módosított alkotmány tükrözi a válto­zásokat, kifejezi a társadalmi haladásért vívott küzdelem és az országépítő munka történelmi vívmányait, biztosítja további előrehaladásunkat a szocializmus útján. Az alkotmányban megfogalmazott alapelvek helyességét igazolja, hogy az egyre nehezebb külső és belső körülmények ellenére is haladunk a kitűzött cél, a szocialista társadalom felépí­tése felé. A Központi Bizottság áprilisi ülésén át­fogóan megvizsgálta az elmúlt három évben végzett munkát s megállapította, hogy „...népünk egyetértése a XII. kongresszuson megfogalma­zott célokkal az élet minden területén kifejező­dött a mindennapos helytállásban, a javuló tel­jesítményekben. A párt és a nép összefogásá­nak, a kölcsönös bizalomnak az eredményeként d kongresszuson megjelölt fő irányba haladtunk •lőre”. Pártunk szövetségi politikája — amely az blapvetá érdekek azonosságára épül - a biz­tosítéka, hogy a munkások, parasztok, értelmiségiek és más dolgozó réte­gek együtt dolgoznak közös célúk megvalósí­tásán. Az eredményekben kifejeződik a párt és d tömegek szilárd kapcsolata, a dolgozók alko­tó tevékenysége. Helyzetünk és lehetőségeink reális számbavétele növelte a párt iránti bizal­mat a lakosság körében. Ezt tapasztalhatjuk me­gyénkben is. Az állampolgárok látják, hogy a korábbitól nehezebbek körülményeink, ugyan­akkor számtalan alkalommal tanújelét adják tenniakarásuknak. Cselekedeteikkel bizonyítják társadalmi rendszerünkhöz való hűségüket. Nem feledkezhetünk meg azonban arról sem, hogy a kedvezőtlenebb helyzetben erőteljeseb­ben mutatkoznak meg munkánk gyengeségei, és helyenként a gondolkodásban, a cselekvés­ben felfedezhető a kétkedés, a bizonytalanság. Gondjaink leküzdése érdekében jobban és más­ként kell dolgozni, mert fejlődésünk alapja a be­csülettel végzett munka. Szocialista hazánk ere­je a nehezebb körülmények között is gyarapod­hat, így élhetünk létbiztonságban. Fő feladatunk továbbra is, hogy hozzájáruljunk a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához, az ország fizetőképességének megőrzéséhez, az életszínvo­nal tervszerű alakításához. Nem lehet meg­engedni, hogy a termelés és a felhasználás ter­vezett aránya megváltozzon. Az anyaggal és energiával a jövőben is takarékosan, ésszerű­en kell bánni. Minden területen fegyelmezett munkára, magatartásra van szükség. Céljain­kat csak így valósíthatjuk meg. Társadalmi, politikai gyakorlatunk fontos ele­me a szocialista demokrácia fejlesztése. Kife­jezésre jut ebben alkotmányunk rendelkezése, amely szerint: „A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé”. A szocialis­ta demokrácia fejlesztésének igényét fejezi ki a Központi Bizottság áprilisi ülésének határozata. Olyan megoldásokra van szükség, amelyek biz­tosítják a dolgozók szélesebb körű, aktívabb - részvételét a döntéshozatalban, a végrehajtásban, az ellenőrzésben. Szükség van választási rend­szerünk továbbfejlesztésére, a népképviseleti szervek szerepének növelésére. Ennek jegyében született döntés a népképvi­seleti testületek választási rendszerének módo­sításáról. A tervezett változások közül a legfon­tosabb, hogy az országgyűlési és a tanácsi vá­lasztókerületekben legalább két jelöltet kell in­dítani. Ezáltal lehetővé válik; • a választópol­gárok valóban saját maguk döntsék el, hogy kik képviseljék őket a törvényhozó és a tanácsi testületekben. Nagyobb súlya lesz a rátermett­ségnek, az alkalmasságnak, a közéleti aktivitás­nak. Az egyéni választókerületi rendszer to­vábbi fenntartása mellett országos listára kerül­nek olyan közéleti személyek nevei, akik nem­csak'egyetlen választókerület, hanem milliók bi­zalmát élvezik. Megválasztásuk az ország va­lamennyi választópolgárának szavazatával tör­ténik. A szocialista demokrácia fejlesztése, a köz­vetlenebb képviselet érdekében az eddiginél jó­val nagyobb lehetőséget kell biztosítani annak, hogy a közös tanácsok tevékenységében jobban kifejeződjenek a társközségek érdekei. Ezt a célt szolgálja a községi közös tanácsba válasz­tott társközségi tanácstagokból álló községi elöljáróság. Ezek a testületek döntenek rhinden olyan kérdésben, amely a társközség életében alapvető fontosságú. A tanácsok formalitásoktól mentes, ésszerű testületi tevékenysége kívánatos­sá teszi, hogy a sokszor indokolatlanul magas látszámukat mérsékeljük. Ily módon alacsonyabb lehet a helyi tanácsi választókerületek száma. A tervezett intézkedések várhatóan serkentik a la­kosság közéleti aktivitását, növelik a közügye­kért érzett felelősséget. Szép szimbólum: az alkotmány és a kenyér ün­nepéi ugyanazon a napon tartjuk. Az idei ke­nyerünket a megszokottnál jóvol mostohább vi­szonyok között termeftük, takarítottuk be. Az embert és a gépet egyaránt próbára tette az időjárás, az aszály. Ennek ellenére búzából a tervezetthez közel álló a termés, zöldségből, gyü­mölcsből megfelelő az ellátás. Az is nyilvánva­ló a lakosság körében, hogy ilyen nehéz kö­rülmények között, erre a teljesítményre csak a szocialista mezőgazdaság képes. A megszegett kenyér népünk munkaszeretetét és a jövőbe ve­tett hitét testesíti meg. Azt a bizalmat, amely­ben kifejeződik, hogy hazánk belső helyzete szi­lárd, országunkban alkotmányos rend uralkodik, amelyet külső erők agresszív módon nem rom­bolhatnak szét. Szocialista alkotmányunk több mint három év­tizedes. Minden születésnapján újabb és egyre jelentősebb eredményeket összegezhetünk. Az alkotó munka, a törvényes rend, az anyagi és kulturális jólét, egész népünk közös érdeme és kincse. A lkotmányunk ünnepén tisztelettel ■ emléke­zünk az új társadalmat létrehozó, dolgo­zó emberről. Arról, hogy a párt vezeté sével a munkások, parasztok, értelmiségiek nagy nemzeti összefogásával megteremtettük legna­gyobb történelmi vívmányunkat a dolgozó nép hatalmát. Ez a biztosítéka annak is, hogy bonyolultabb körülmények között a nehezebb feltételek ellenére elérhetjük kitűzött céljainkat. Programunk, a fejlett ^zocializmus felépítése a helyes politikai irányvorial érvényesítésével, alko tó munkával megvalósítható. Ezért érdemes dol­gozni, s ezen munkálkodni minden állampolgár megtisztelő kötelessége. ... mm ALKOTMÁNYUNK — BÉKE Kulcsár József felvétele v\\\\\\\\\\\>\\N\\VV\\\\\\\\\\\>\\\\\V^\\\\\\\\^^^^ firáwi es mész Mórjai József es mmui (Tudósításunk a 2. oldalon) ^\\\\\\\\\\\\\\\\vv\vcwcc^\\\c^\\swä\\\\n\\\\\\x>>ä»^^ m\\\\\v^\\\\\\v Népművelők köszöntése Salgótarjánban A Nógrád megyei Tanács művelődésügyi osztálya és a közalkalmazottak szakszer­vezetének megyei bizottsága a népművelők napja alkalmá­ból pénteken ünnepséget ren­dezett Salgótarjánban, a ze­neiskolában. Már hagyomány, hoey alkotmányunk ünnepé­vel együtt nem csak az ál­lamalapító István királyra, i szocialista magyar állam meg- s"ölelésére emlékezünk, ha­nem alkalmat teremtünk a társadalmi tudatformálásban, a szórakoztatásban részt vevő népművelők köszöntésére is. Hiszen a két imnen szorosan kapcsolódik egymáshoz: mu­le1 ia történelmi fejlődésünket, jelzi az ember és a közösség k—(»'étát. a munka és kul­túra el választha tatlanságát. A népművelők ünnepségé­nek meghívottait dr. Horváth István, a megyei tanács mű­velődésügyi osztályának veze­tője köszöntötte, majd Berki Mihály, a megyei tanács el­nökhelyettese mondott beszé­det. Elöljáróban szólt augusz­tus 20. társadalmi, történelmi jelentőségéről, aktuális tar­talmairól. Hangsúlyozta, hogy a szocialista Magyarországon valósággá vált Kölcsey, Pető­fi, József Attila költői álma: a magyar nép ura lett, a ha­zának. Ily módon alkotmá­nyunk ünnepe a megmaradás­ra, a továbblépésre tanít. Az anyagi javak gyarapítása nem egyetlen és önmagáért való cél — mondotta a megyei tanács elnökhelyettese, — ha­nem eszköze a nép felemelke­désének, egyben az emberhez méltóbb, gazdagabb élet meg­teremtésének. a személyiség sokoldalúbb fe.ilesztsének. Az értéket teremtő és értéket vá­logató, közvetítő kultúrának kiemelt feladata van a gaz­dasági, társadalmi fejlődés­ben. Szocialista társadalmunk­nak egyre inkább kulcskérdé­se az ideológiai, kulturális feladatok megoldása, a szoci­alista tudat és életmód fejlesz­tése, alakítása. Napjainkban egyre nyíltabbá váló ideológiai, gazdasági harcban kell heíyt- állnunk, ezért a . társadalmi­politikai harcunkat, gyakorla­tunkat vezérlő elveket még szo­rosabban kell a közművelődé­si munka középpontjába állí­tani. Csak szilárd világnézeti­politikai alapon valósíthatjuk meg szocialista morálunk jel­lemzőit, emelhetjük erkölcsi igényességünket. Megyénk intézményeinek többsége eleget tesz társadal­mi megbízatásának, kielégíti a közösség igényeit. Közműve­lődési intézményeink tevékeny­sége igazodik a mindennapok­hoz, jelen van az emberek életében. A jól dolgozó taná­csok segítséget adnak ehhez a munkához, kezdeményezésre, magasabb szintű helytállásra ösztönöznek. Berki Mihály beszéde végén köszönetét mondott a népmű­velőknek társadalomformáló, értékes munkájukért, s kitün­tetéseket nyújtott át az élen­járóknak. Szocialista kultúrá­(Folytatás a 2, oldalon.) Iz alBcotmareif napjai ünnepli oz ország Pénteken szerte az ország­ban megkezdődtek az alkot­mány napját köszöntő ünnep­ségek. A hagyományokhoz hí­ven az idén is sok helyütt együtt ülték meg az /alkot­mány törvénybe iktatásának évfordulóját, s az új kenyér ünnepét egy-egy település, vagy vidék ipari és mezőgaz­dasági üzemeinek dolgozói. Szolnok megyében, a kunma- darasi Kossuth Tsz-ben mesz- sziről jött vendégekkel, a • csehszlovákiai testvérszövet­kezet küldöttségének tagjai­val közösen szegték meg az új búzából sütött kenyeret. Törökszentmiklóson a MEZŐ­GÉP helyi gyárának munká­saival ünnepeltek a Tiszatáj Termelőszövetkezet gazdái, Jászberényben pedig a hűtő­gépgyár és az aprítógépgyár dolgozói találkoztak a Zagy­vamenti Tsz. a Lenin Tsz és a Jászsági Állami Gazdaság tagjaival, munkásaival. Abád- szalókon ez alkalommal nyi­tották meg a Szolnok megyei szövetkezetekben dolgozó fia­talok hagyományos, háromna­pos találkozóját, Bács-Kiskun megye székhelyén — Kecske­méten — öt mezőgazdasági nagyüzem, 17 gyár és vállalat dolgozói tartottak közös ün­nepet. A székesfehérvári Vi­deoton Elektronikai Vállalat szocialista brigádjai a város­ban működő három közös gazdaság tagjait látták ven­dégül. az Ikarus székesfehér­vári gyárának munkásai pe­dig Csákberénybe és Szabad- battyánba látogattak az ün­nep alkalmából. Hajdú-Bihar megyében több mint húsz községben, illetve termelő- szövetkezetben, Baranyában pedig Harkányban, Mohácson» Mázaszászváron és Sombere­kén tartottak munkás-pa­raszt találkozót. Két településünk — a Ba­ranya megyei Almamellék és a Borsod megyei Sárospatak — jubileumot is ünnepelt az idei alkotmánynapon. A zse­lici dombvidéken fekvő Alma­mellék lakói falujuk fennál­lásának 800 éves évforduló­járól, a sárospatakiak pedig lakóhelyük várossá nyilvá­nításának 15. évfordulójáról emlékeztek meg. Almamellé­ken tudományos ülést, és helytörténeti kiállítást ren­deztek, s megnyitották az új községi klubot. Sárospatakon felavatták az idősek húsz­személyes új napközi ottho­nát. Az ünnep rendkívül válto­zatos kiállítási programjának kiemelkedő eseményeként Túrkevén megnyílt a „Mező- gazdaság múltja, jelene, jövő­je” című országos fotókiállí­tás, a szolnoki helyőrségi mű­velődési házban pedig a ré­gi Szolnokot bemutató ké­pekből rendeztek kiállítást.' Abádszalókon Svábi Lajos festőművész alkotásai kerül­tek közönség elé, Debrecen­ben nagyszabású virágkiállí­tásban gyönyörködhettek az érdeklődők, a Vas megyei Körmenden a kistermelők mutatták be legszebb termé­keiket, s ezek mellett saját tervezésű-készítésű kisgépei­ket, munkaeszközeiket. Bé­késcsabán, ß Kossuth téren" megnyílt a hagyományos filmplakát-kiáljítás, a' megyei tanács székházában rendezett ünnepségen pedig átadták Békés megye ez évi művésze* ti díjait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom