Nógrád. 1983. augusztus (39. évfolyam. 181-205. szám)

1983-08-19 / 196. szám

NYÁRI SZÍNHÁZ Élmény volt a Császárok ARKAGYIJ SZTRUGACKU-BORISZ SZTRUGACKIJ: NEHÉZ ISTENNEK LENNI örülök, hogy részese le­heltem egv kivételesen ritka sz'-házi é'ménynek, amivel a salgótarjáni Nyári színház ’83. ke- ■ ében a színművészeti fő­iskola pályakezdő fiataljai ajándékoztak meg. Bevallom: nem kis fenntar­tással ültem be a Rockszínház Császárok című, a József At­tila Művelődési Központban hirdetett előadásához. Az új művészeti tömörülés, új szín­padművészeti kifejezésforma nálunk a legutóbbi néhány esztendőben kezdte el, tétova útkeresését. S bár a fiatal vállalkozók tehetsége, meg­szállott hite kiállta a kezdeti idők próbáját, sőt nemrég Farkasok című rockoperájuk Helsinkiben és New Yorkban nemzetközi sikert és díjakat eredményezett, a hazai kör­nyezet még ma is olyan új avantgárd csodabogárként tart­ja számon a Rockszínházat, aminek jövőjét a látványos sikerek ellenére ajánlatos meg­kérdőjelezni. Nos, Békés József Császá­rok című musicalja újabb tar- tóoillérnek bizonyult ahhoz a különleges konstrukcióhoz, amit e kis társaság vezetői és közreműködői roppant hittel és lelkesedéssel építenek. Szí­vós kitartással mind széle­sebb teret nyerőn a köztudat­ban, a színházbarátok, minde­nekelőtt a fiatalok körében. Békés József musicalje, a Császárok is remek hírverőnek bizonyult az új arculatú szín­ház megszérettetéséhez és vég­leges el-be fogadtatásához. A történet szinopszisa ez eset­ben édeskeveset árul el azok­ból a feszesre fogott emberi, egyéni és társadalmi viszo­nyulásokból, morális ütközé­sekből, amit a drámai anyag egésze és a zene tartogat, s a nézőtérre sugároz. Egy fiatal szerelőbrigád elektromos há­lózatot épít valahol a Balaton mentén. Ügy határoznak a fiúk, ha „ráhajtanak”, egy hét­tel hamarabb készek a mun­kával, s e szabad hétreaBal- csi császárai lehetnek. Hogy e szabadosságért, a „császársá­gért” tragikusan nagy árat fi­zetnek majd, senki nem gon­dolja közülük. Szimpla kis mese — mond­hatják akik nem látták az előadást. Pláne, ha azt is el­mondom, hogy van ebben a műben olyasmiről is bősége­sen szó, mint munkaerkölcs, bűnös felelőtlenség, maszeko­lás stb., egyenesen riasztóan hat az egész. Csakhogy mind­ezek nem ráaggatott ballaszt­jai a történetnek, hanem be­szívódott, nagyon is természe­tes közös alkotói. Nem a mű és hősei moralizálnak — ben­nünket késztetnek morális ál­lásfoglalásra. Ezek mellett rendkívül moz­galmas és színes forgatagú já­tékot élvezünk, sodró tempó­jú, ha kell, nagy drámaiságú, dinamikus zenét, ami Heilig Gábor tehetségét dicséri. S van persze szerelem is a mese szö­vedékében, s mindaz, ami e musical tartozéka, olyan in­tenzitású lírában, drámalságban egyaránt, hogy hatása alól aligha tudja kivonni magát a néző. Még az idősebb korosz­tály sem. hát még a fiatal! De «miért is akarná? Valódi színházat kap. Együtt él, érez, lágyul el, jön indulatba a szín­paddal, a szerepeket élő, még fertőzetlen hitű főiskolások­kal, akik most indulnak, hogy meghódítsanak bennünket, a világot, Élményes est volt ez a szín­házi előadás Salgótarjánban. S nagy vesztesége mindazok­nak, akik távol maradtak, mert sajnos, a széksorok több mint fele gazdátlan maradt. A részvétlenség, persze, sok mindennel magyarázható: ká­nikula, délutáni műsor (Rad­nóti Színpad: Este kell a sze­relem), késői (9) előadáskez­det, mindenesetre bizonyosra vehető, hogy a közönség- szervezés sem állott hivatása magaslatán. Szerencsére az ott lévők tel- -jesitményhez méltón jutalmaz­ták tapsukkal a fiatal művé­szeket. Előadás végén hosszú percekig mozdulatlan nézőtér ünnepelte viharos lelkesedés­sel a szereplőket: Gergely Ró­bertét. Turpinszky G. Bélát, Ba­ta Jánost, Szatmári Györgyöt, Csere Lászlót, Kriszt Lászlót, Berderics Dánielt, Imre Ist­vánt, Hevesi Gézát, Sipeki Tibort, Kovács Krisztát, yár- konyi Szilviát, Simorjai Eme­sét, Starek Andreát, Orosz Helgát, Makai Ágit, Beszty Glóriát, Vásári Mónikát és Prókai Évát. Köszönjük nekik! A hitüket, tehetségüket. Bizonyos, hogy még sokszor találkozunk a ne­vükkel. Egyébként a musicalt Ka­zán István rendezte. Kitűnő dalszövegeit Horváth Attila ír­ta, díszleteit, jelmezeit Wege- nast Róbert, koreográfiáját Li­geti Mária készítette. Barna Tibor Ez volt az első veresége, és rá­eszmélt, hogy Don Reba nem véletlen figura. Amikor Ru- mata egy hét múlva megtud­ta, hogy Szinda alkimistát az­zal szándékoznak vádolni, hogy elrejtette a kincstár elől a bölcsek kövének titkát, a vereségen felbőszülve csapdát állított az alkimista háza előtt, lefegyverezte az alki­mistáért megjelenő rohamé osztagosokat, összekötözve a pincébe dobta őket. és még azon az éjszakén a semmit sem értő Szindát elvitte Szo- an területére. Igazságszerető Curent. akire bűnös kétértel­műséget bizonyítottak rá, megfosztották becsületétől és vagyonától. Végül engedett hű barátja és tisztelője, dón Rumata rábeszélésének, és el­utazott az anyaországba. Író Gur a dón Reba dolgozószo­bájában lefolyt beszélgetés után megértette, hogy egy arkanari herceg nem szeret­hetett meg holmi ellenséges fajzatot. s maga dobálta köny­veit máglyára a Királyi té­ren, és most görnvedten, ha­lálsápadt arccal állt a királyi audienciákon, és dón Reba alig észrevehető kézmozdula­tára előrelépett, s ultrahaza­fias tartalmú verseket sza­valt. Bizony, az arkanari udvar unalmas lett. Mindazonáltal a főrendek, a dologtalan nemes donok. a gárdatisztek és a szépséges donák minden reg­gel ellepték a palota fogadó­termeit. Őszintén szólva, so­kan nem is vettek észre sem­milyen változást Rumata kissé késve jelent meg a palotában. A reggeli fogadás már megkezdődött. A termekben tömeg tolongott, a király ingerült hangja hal­latszott. Az udvaroncok fő­képpen az éjszakai eseményt tárgyalták. Éjjel egy irukani arcú bűnöző behatolt a palotá­ba, megölte az őrszemet, be­tört Őfelsége égyasházába, ahol állítólag dón Reba sze­mélyesen fegyverezte le. Mi­közben a Vidám Toronyba vitték, a hűségtől megtébo­lyult hazafiak tömege ízekre szaggatta. Ez már a hatodik merénylet volt a legutóbbi hónapban, s ezért a merény­let puszta ténye alig keltett érdeklődést. Rumata udvariasan köszön- getve, bókolva lassan előre- nyomakodott a felcicomázott, bőségesen verejtékező soka­ság első soraiba. Az előkelő nemesség halkan beszélgetett. „Az ám, ugyanaz a kanca. Ki­sebezte a lábát, de átkozött legyek, ha nem nyerte el tő­lem ugyanazon az estén dón Keu.„.” Szörnyen bosszantó, gondol­ta Rumata. Ha most megöl­nek, ez a véglénvtelep lesz az utolsó, amit életemben látok. Csak a váratlan támadás menthet meg. Engem és Bu- dahot. Kivárom a pillanatot, és meglepetésszerűen - táma­dok. Az ágyashéz ajtajához osont, és kardjait két kezébe fogva, lábát az etikett sze­rint térdben kissé behajlítva, közeledett a királyi ágyhoz. A királyra éppen a harisnyát húzták fel, A szertartásügyi miniszter figyelte a két ko­mornyik ügyes kezét. A fel­túrt ágytól jobbra dón Reba állt, és halkan beszélgetett egy katonai egyenruhát viselő, csontos, hórlhorgas férfival. Ez Cupik atya volt, az arka­nari rohamosztagosok egyik: vezére, a palotaőrség ezrede­se. A harisnya fel volt húzva. Ekkor a király félrerúgta a komornyikokat, s olyan he­vesen fordult dón Reba fe­lé, hogy a degeszre tömött zsákhoz hasonló hasa a fél térdére gurult ét. — Unom a merényleteit! — visította hisztérikusan. — Me­rényletek' Merényletek! Me­rényletek!... Éjszaka aludni akarok, nem pedig gyilkosok­kal viaskodni. Miért nem le­het elérni, hogy nappal rne- rényeljenek? Még egy ilyen éjszaka, és felköttetem önti Hirtelen elhallgatott, és bambán a hasára meredt. A pillanat alkalmas volt. A ko­mornyikok késlekedtek. Ru­mata kitépte a komornyik ke­zéből a jobb cipőt, fél térd­re ereszkedett a király előtt, és tisztelettudóan ráhúzta a cipőt a selyemharlsnyás láb­ra. A Rumaták őst kiváltsá­ga volt, hogy saját kezűleg húzhatták fel a cipőt a Bi­rodalom koronás személvei­nek jobb lábára A király kö­dös tekintettel nézett rá, (Folytatjuk) Nép(művelő)-vándorlás Rimócon — Nincs állandó klubkönyv­tárvezetőnk. Egy kis túlzással azt mondhatom, hogy egymás­nak adják az emberek a ki­lincset. Az alatt a pár hónap alatt, amíg itt vannak, nem tudnak igazán elmélyülni a munkában. Azt már nem Is említem, hogy Ilyen rövid idő alatt nehéz megismerni a köz­séget, az embereket, azono­sulni a lehetőségekkel, Igé­nyekkel; átlátni a feladat- rendszert, amit végezni kelle­ne — kesergett Kobela And­rás, a rlmóci tanács elnöke. — Mi a magyarázata a nagy fluktuációnak? — Ez több tényezőből tevő­dik össze. Akinek nincs képe­sítése, azzal csak szerződést tu­dunk kötni. Bizony az a 2350 forint, amit ilyen embereknek adni tudunk, nem sok. Adó­dik egy jobb lehetőség és ttt- hft"vnak minket. Többnyire újdonsült érettségizett fiata­lok kopogtatnak be hozzám. Olyanok, akiknek nincs megfe­lelő gyakorlatuk, tapasztala­tuk ezen a pályán. Az első kudarc, sikertelenség kedvüket szegi. S mondjuk meg őszintén, hogy ezen a pályán gyakran találja magát szembe az em­ber nehézségekkel. Nem min­den úgy sikerül, ahogy előre eltervezik. Bizony ezek a si­kertelen sé»ck könnyen kedvét szegik a kezdő vezetők­nek. Vannak olyanok, akik azt az elvet vallják, hogy kivár­nak itt egy pénzesebb, nyu­galmasabb munkahelyet és a kellő pillanatban elmennek. Persze az is előfordul, hogy a szerződést nem hosszabbítjuk meg, mert nem vagyunk elé­gedettek a végzett munkával. — A helyi vezetők hogyan, mennyiben segítik e fiatalok­nak az akklimatizálódását? — Könnyebb a helyzet ak­kor, ha a fiatal a népművelő­dé® felé orientálódik. Ilyen az alapállása. Ha 6 is szívvel- lélekkel akarja azt a munkát végezni amit rábíznak. Evek­kel ezelőtt itt dolgozott ná­lunk Toldi Ibolya. Jó szer­vező és néomflvelő volt. öt is rsak szerződéssel alkalmaztuk, Szerette ezt a munkát. Férj­hez ment és Itthagyott min­ket. Ml mindenkivel úgy kö­tünk szerződést, hátha 6 lesz az igazi. Megszereti a közsé­get. az embereket, megszerzi a képesítést és véglegesíteni tudjuk. — A pályázat meghirdetésé­re nem jelentkezett, szakember, akit ki lehetne nevezni? — Az az Igazság, hogy pil­lanatnyilag nem tudunk szol­gálati lakást biztosítani. Már­pedig egy végzett szakember számára ez az első. Számunk­ra. az lenne a kedvező, ha pedagógus-népművelő há­zaspár Jelentkezne. Ebben az esetben meg tudnánk oldani a lakáskérdést. — Mi a helyzet pillanatnyi­lag a klubkönyvtár vezetésé­ben? — Augusztus elsejével 1 éves szerződést kötöttünk Ku­rinezi Mártával. Mint mindig, most U optimisták vagyunk. Abban bízunk, feltalálja ma­gát, megszereti a falut, a munkáját. Tudjuk, hogy sze­reti a népművelést. Tovább­tanulási szándékát támogat­juk. Szeretnénk, he végre ké­pesített népművelőnk lenne. ■>— A* utóbbi években amennyire változott a klub­könyvtár vezetőjének a sze­mélye, annyira stabil és biz­tos volt a pávakör... — Igen! Ez a hagyományt őrző csoportunk évek óta sta­bil. Mint Ismeretes, annak idején eljutottak a pávakörök országos versenyén a közép­döntőbe. Az ország különböző részéről nagyon sok meghí­vást kapnak. Augusztus 13-án, 14-én Miskolcon a Borsodi fonó című folklórműsorban léptek fel. Készülnek a hagyo­mányos Palóc szőttes kulturá­lis napokra. Ez az a közössé­günk, amely rendszeresen 80 —60 embert mozgat meg. A fiatal néDművelőnek van egy kiindulási pontja, a pávakör. A többi rajta és természete­sen rajtunk rimóciakon mú­lik. Mit lehet mindehhez hozzá­fűzni? Remélni és abban bíz­ni, hogy a népművelők ván­dorlása mielőbb megszűnik Rimócon. Stabil, szakavatott vezető keze alatt jobban ki­teljesedik a falu kulturális élete. 8». V. műsor KOSSUTH RADIO] 8.05: Műsorismertetés 8.20: Mai kulturális programok 8.85: Természetvédelem ötmillió négyzetkilométeren I. 35: zenekari muciiké 9.33: Vidéki óvodások énekelnek 9.83: Lottósorsolás to.os.- Gyermekeknek 10.40: Életfilozófia. (Ism.l 10.45: Andó Mihály nótákat énekel II. 00: Gondolat 11.43: Francia madrigálok 18.30» KI nyer ma? 12.40: Reklám 1I.4S; Bemutatjuk a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat új lemezét 13.31: Más muzsika kell. 14.1T: Verbunkosok, katonadalok 14.44: Magyarán szólva... 13.05: Révkalauz 15.35: Maurizio Polllnl Chopin-műveket zongorázik 15.11: Hallgatóink figyelmébe! 18.00: Mit üzen a Rádió? 16.35: Weber operáiból 17.35: Kisváros: sárvár, Juhász Judit riportja 18.00: Herencsár Viktória cimbalmozik 18.11: Reklámkalaus 18.18: Hol volt, hol nam volt.«. 18.sít Mai könyvajánlatunk. (Ism.) 18.11: Hallgatóink figyelmébe! 13.13; Balettzene 19.17; Rádtószlnház: Jutalom'áték Párbeszéd a színészetről 10.35; Operettkedvelóknek 4 hlöGRAD - 19M. augusztus J9„ péntek M.3I; Alkotmányos logok ée garanelák. Beszélgetés dr. Korom Mihállyal, az MSZMP Politikát Blsottsá­S ónak tagjával, a lözpontl Blaottaág titkárával II.Wt Hírei elöedóművészek trlófelvételelböl. X/4. rész 18.00: Zenekari muzsiké 1.10; Melódiákoktól PETŐFI RADIO I 1.03: Kmmy Looio ás Murray Dickie operettfelvéteielból |20t Portráoor áa Interjúláno V. ráez. Horn.) l.Sli Biágermúseum. (lem.) I.ili Népzene Afganisztánból 1.341 Tanárok madárleoen Balogh látván riportja i.ili Reklám » 53: Lottósorsolál ío.ooi Zenedálelött 11.831 Tánozenel koktél tl.33: Édes anyanyelvűnk. (lsm.i 11.40; Népi muzsik« 13.131 A Oyormekrádló új zone) felviteléiből 13.101 Rlzsnövesztő. Japán gyermekdalok Mái Rameau; Táncizvit Kapocs a művészethez Sarkalatra probléma a képzőművészet kö­zegében is a szervezéa. Festészetünk, szob­rászatul*, grafikánk ée Ipar-művészetünk nemcsak minőségét tekintve vélt az utóbbi évtizedekben világműhellyé, hanem létszá­méban, mennyiségében is növekedett. Ez prob, lémákat vet fel, komfliktraukat okozott, Bár társadalmunk és a külföld érdeklődése az új alkotások megnövekedett mennyiségének befogadására Is képes lenne, de a szerve­zés döccenésed miatt akadozik* a tempó, hiá­nyra a kapcsolat a művészeit és a társada­lom között Mindez indokolatlan, hiszen képző- és Ipar­művészetünk nemzetközi mérték alapján fejlődik, s ennek szükséges térhez jutnia. Mindez azonban gyakran a lehetőség szint­jén marad csupán. Pedig például a kölni bútorkiállításon is jó pozíciókkal vettünk részt, ám — Heczendorfer László megállapí­tása szerint — éppen szervezést hibák mi­att a magyar bútor specialitásai számon kí­vül maradtak. Az energiák tehát adottak, csak helyenként a vezérlés akadozik. Művészeink évek óta számra külföldi mfl- vésztelepeken, tanulmányutakon is vettek részt, a rendszer. « tapasztalatszerzés éa to­vábbképzés in'temacionális méretek között zajlik. Ebből egész, képző- és iparművészeti életünk profitál. Az azonban más kérdés, hogy a szervezés figyelme arra már nem terjed ki, hogy ebből adódóan például olyan pályázatokat írjanak ki, melyekben azon- nal kamatozódhat alkotóink új tapasztalat- szerzése, s rögtön átválthatna a tapasztalat új vizuális eszközök alkalmazásában. A sugárzás egyúttal gyűjtés Is. Ilyen ér­telemben regisztrálható 1982-től egyebek kö­zött Hegedűs Tamás karikaturista bécsi, Kár- páti Tamás, Bross Arnold festő prágai, Li­geti Erika szobrász szófiai, Bakó Ilona ipar­művész helsinki, Engelsz József ötvös er­furti, Féner Tamás fotóművész havannalj leránt Zsuzsa szobrász bagdadi, Lukovszki Endre berlini önálló kiállítása. Ugyancsak 1982-ben magyar képek, szobrok, grafikák, iparművészeti tárgyak, könyvek, fotók, ka­rikatúrák, kerámiák, rajzok, üvegek szere­peltek, Lipcsében, Vietnamban, Faenzában, Vallaurlsban, Dortmundban, Madridban, Géniben, Barcelonában, Belgrádban, Men- tonban, Kanadában... Három földrész mint­egy húsz államában. Ez is jelzi vizuális kul­túránk gyors és átható térnyerését. Emel­lett sok új forrásból szerveződő megújulását Is. Mindez a szervezeti háttér névtelen szí­vósságát is dicséri, de ez nem jelenti azt; hogy a lehetőségek terén elértük az opti­mumot, s a csúcsot. Számtalan országos kiállítás nemcsak aa országra érdeklődés változatlanul magas mé­rőszámára utal. hanem arra is, hogy az erők összefogása még igen sok tartalékot tárhat fel. Annál Inkább, mivel a festők, szobrá­szok érzik a kötelező minőség még nagyobb súlyát. Régi igazság — amit művésznek. mű_ kereskedelemnek, az alkotónak és a mű­vészélet szervezőinek érdemes megjegyezni- ök —, hogy a mestermű mindig "hiányzik. Vagyis mindig több szükségeltetik a Jó. szín­vonalas, őszinte műalkotásból, mint amennyi létezik és teremtődik. Az következik ebből, hogy a következő esztendőkben igényesebb műalkotásokra összpontosítva lehet és kell a hazai kiállításokat, a külföldre Irányuló ajánlatokat me,gtervezni. Ha az alkotásokat szerető, tisztelő, értő és leleményes, moz­gékony és művelt szervező, gárda irányítia a munkát, a találkozást, a kapcsot a művek és közönség között, akkor mindez a magyar képző- és iparművészet gyorsabb, egyeteme« fejlődését is szolgálja. Körül kell hát néz­ni a szervező erők portáján is, javítani a belső értékrendet Losonci Miklós--------------- - =K-\rJL.=~S 14.0 0: Indíts! Zené* útraboesátó műsor 17.30: Ötödik sebessé« 18.30; Popzene sztereóban 11.37: Reklám 18.40; Nótakedvelőknek 10.331 Embermesék 11.33; Ritmus! 28.08: Kellemes pihenést! MISKOLCI STUDIO: 17.00: Hírek, Időjárás, műsoris­mertetés. 17.00: Péntek este Észak-Magyarországön. (A tar­talomból: A Jő kenyér titka. — Kölcsönök lakásfelújításhoz. - Hét végi programajánlat.) ll.OOi Eazak-magyarországl krónika. 11.38—10.30: Lap- és múaorelöze- tes. MAGTAR TELEVÍZIÓ: 15.30: Hírek 10.35: A modem szobrászat v mesterei. Angol filmsorozat 16.30: Sporttérsak 17.15; öt perc meteorológia 17,20: Keresztkérdéi 17.50: Képújság 17.83; Reklám U.oo; Reflektor magazin 19.00: Reklám is. 10: Tévétorna 19.13; Esti mese 19.30: Tv-hiradó 20 .00; önök kérték 82.35: Tv-hlradó 82.45: Három szerelem. Magvarul beszélő eláss dim. (lt éven felülieknek t) I. MŰSOR: 80.00: Szabó Magda: A csata A Madách Színház •leadása, közben: 80.58: Tv-híradó. I. 88.18: Bartók Béla műveiből Bartók-eat. I. rész 23.10: Képújság BESZTERCEBANTA; 30.251 S5VL Zlllna—Bánik Ostrava labdarúgó- ligamérkózéa 11.20; A mexikói sivatag I. rész. (Ism.) 10.40; Dokumentumműsor 19.10: Esti mese 19.30! Tv-híradó 20.00: Angyalom. NDK fllmvígjáték 21.30; Dalok a mai napra 22,00; Ez történt 24 óra alatt 11.13: Szórakoztató vatélkedőmüiov 82.55: Az amszterdami férd 13.35; Hírek 2. MŰSOR; 20.00: Szerelem második látásra 21.30: időszerű események 22.001 Jan Kozak: Forró lehelet. Tv-film MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4 és háromnegyed 6-tól: Eív szoknya, egy nadrág. Marva'r fllmvísláték 8 órától: A veréb Is madár (10). Színes mar-ar fllmvígjáték. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-tól. Szegény gaz­dagok. Színes magyar kaland- film. Háromnegyed 0-tól: Geor­gia, barátai (14). Színes, szinkro­nizált USA film, — Pásztói Mát­ra: Harc a vízen. Színes «-ink- ronlzált szovjet kalandfl'm — Rétság: Viadal. Színes -'■'—"ín bűndvvl A'm MEa VMOTT, * ■ ­Mmbb (r-ne lilább ka***T'r*> ‘ — száceé'vl Rákóczi: Szexé1-. ni és irn'ka. szülés n- ar film, — f-sekvadkert: A Ign vár. Színes magyar fl’n- — Nagylóc: A karatézó Cobra vls*> azatér GO). Színes, szinkronizált japán krimi.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom