Nógrád. 1983. augusztus (39. évfolyam. 181-205. szám)
1983-08-19 / 196. szám
Á Szovjetunió nagy jelentőségű javaslatai a leszerelésről Magyar felszólalás Genfben Jurij Andropov amerikai szenátorokat fogadott Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke csütörtökön Moszkvában új szovjet javaslatot terjesztett elő annak érdekében, hogy megakadályozzák a fegyverkezési hajszának a világűrre történő ki- terjesztését. Bejelentette: a Szovjetunió kötelezettséget vállal arra, hogy nem bocsát elsőként a világűrbe semmiféle műholdromboló fegyvert. Az SZKP KB főtitkára a Szovjetunióban tartózkodó kilenc amerikai szenátorral folytatott csütörtöki moszkvai megbeszélésen ismertette a javaslatot, s szólt a szovjet —amerikai kapcsolatok jelenlegi helyzetéről, s az európai r’ikleáris fegyverzetek problémájáról is. Sürgető az egyetértés A Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatai gyakorlatilag minden téren feszültek, s nem a Szovjetunió akarta, hogy ilyenekké váljanak — mondotta Andropov. A Szovjetunió az egyetértés olyan színvonalát szeretné elérni az Egyesült Államokkal, amely lehetővé tenné a normális, stabil, jó kapcsolatokat mindkét ország, az egyetemes béke javára. Az azonban veszélyes számítás, ha valaki a feszült légkörben, a „szabályok nélküli játékban” a Szovjetunióval szembeni fölény elérésére tör. Jurij Andropov az európai nukleáris fegyverzetek kérdéséről szólva megállapította: nagyon sok függ attól, sikerül-e a genfi tárgyalásokon mindkét fél számára elfogadható megoldást találni, Sikerül-e megállítani a térségben a fegyverkezési hajsza minden eddiginél veszélyesebb szakaszát Ettől függ az is, hogyan alakulnak a jövőben a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatai. A Per- shingek és manőverező robotrepülőgépek telepítése Európában olyan messzeható következményekkel fog járni, amely elkerülhetetlenül érinteni fogja az Egyesült Államokat is. Az amerikaiak is megérzik majd a telepítés elótti és utáni helyzet különbségét Még megvan a lehetőség arra, hogy sikert érjenek el az európai nukleáris fegyverzetek korlátozásáról Genfben folyó tárgyalásokon, ha az Egyesült Államok megfelelő érdekeltséget tanúsít az egyenjogúságon alapuló becsületes megállapodás iránt — hangsúlyozta Andropov. Senkinek sem tanácsoljuk ugyanakkor, hogy az ország biztonságának érdekeit sértő, egyoldalú engedményekre számítson szovjet részről — fűzte hozzá. A stratégiai fegyverzetek korlátozásáról szólva az SZKP KB főtitkára kijelentette: az amerikai kormányzat arra tesz kísérletet, hogy meggyőzze a Szovjetuniót: számolja fel stratégiai erőinek egész jelenlegi szerkezetét, csökkentse annak alapvető alkotóelemeit, — miközben saját maga részére teljesen szabad kezet kíván biztosítani. Ez teljesen irreális. Ezt a kérdést szintén csak az egyenlőség alapján lehet megoldani. Ha nem sikerül megállapodást elérni, ezen a téren, akkor az a stratégiai fegyverzetek terén új fegyverkezési hajszát, a nukleáris háború veszélyének megnövekedését fogja jelenteni. A Szovjetunió ellene van ennek. Jurij Andropov felhívta a szenátorok figyelmét arra a szovjet javaslatra, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok egyaránt fagyassza be stratégiai nukleáris fegyverzetet. A Szovjetunió nemcsak azt javasolja, hogy ne növekedjék a meglevő rakéták száma, hanem azt is, hogy mindkét fél részéről mondjanak le a stratégiai fegyverek új típusainak kidolgozásáról és kipróbálásáról, és a maximális mértékben korlátozzák a már meglevő fegyverzetek továbbfejlesztését A Szovjetunió sokkal átfogóbb lépésre is hajlandó: fagyasz- szák be a Szovjetunió és az Egyesült Államok nukleáris eszköztárának valamennyi elemét. Ez más államoknak is például szolgálna. A befagyasztásról szóló megállapodás rögtön megállítaná a nukleáris fegyverkezési hajsza veszélyes folyamatát Ez minden nép óhaja. Olyan egészen újfajta politikai légkör alakulna ki, amelyben könnyebb lenne megállapodni a stratégiai fegyverzetek csökkentéséről. Az ENSZ elé terjesztik Jurij Andropov elemezte azt a reális, fenyegető veszélyt is, hogy a fegyverkezési hajszát esetleg kiterjesztik a világűrbe is. Emlékeztetett korábbi elgondolásaira, amelyek arra vonatkoztak, hogy tiltsák meg az erő alkalmazását a világűrben, illetve az erő alkalmazását a világűrből a föld ellen. Ezután Ismertette a Szovjetunió új, nagy Jelentőségű kezdeményezését — A nukleáris fegyverkezési hajszának a világűrbe történő kiterjesztése megakadályozása érdekében a Szovjetunió javasolja, hogy egyezzenek meg minden olyan fegyverfajta kipróbálásának és a kozmikus térségbe történő telepítésének tilalmáról, amely földi, légi, vagy a világűrben tartózkodó 'célpontok megsemmisítésére szolgál. — A Szovjetunió ezen túlmenően kész a legradikálisabb megállapodás megkötésére a műholdromboló fegyverekről: kész megállapodni a már meglevő műholdelhárító rendszerek megsemmisítéséről, és újak kialakításának tilalmáról. Az ezzel kapcsolatos részletes szovjet javaslatot az ENSZ-közgyűlés soron következő ülésszaka elé fogják terjeszteni. — Mindezeken túlmenően a szovjet vezetés elhatározta: a Szovjetunió kötelezettséget vállal arra, hogy semmiféle műholdromboló fegyvert nem juttat elsőként a világűrbe. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a Szovjetunió egyoldalú moratóriumot vállal: nem juttat ilyen fegyvereket a világűrbe mindaddig, amíg más államok — köztük az Egyesült Államok — tartózkodni fognak a műhpldrom- boló fegyvernek a világűrbe történő telepítésétől. Ez a döntés ismét tanúsítja a Szovjetunió jóakaratát, azt az eltökéltségét, hogy a béke és a biztonság erősítésére törekszik. Szeretnénk remélni, hogy az Egyesült Államok követni fogja ezt a példát — mondotta Andropov. összegezve a szovjet külpolitika legfőbb célkitűzését, Andropov megállapította, hogy e cél mindenekelőtt a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítása, a népek nyugodt életének biztosítása, a nukleáris háború veszélyének elhárítása útján. A Szovjetunió ennek érdekében a jövőben is .állhatatosan és következetesen fog küzdeni, s kész a gyümölcsöző, kölcsönösen előnyös együttműködésre valamennyi állammal, köztük az Egyesült Államokkal is. Jurij Andropov végezetül méltatta a parlamentek és parlamenti képviselők közötti kapcsolatok szerepét a népek jobb megértésében, és azt kívánta az amerikai szenátoroknak, hogy szovjetunióbeli tartózkodásuk segítse hozzá őket a szovjet életforma, a szovjet emberek gondolkodásának Jobb megérzéséhez és megértéséhez. Amerikai köszönet Válaszukban az amerikai vendégek megköszönték Jurij Andropovnak, hogy részletesen és nyíltan tájékoztatta őket a szovjet álláspontról a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatait, valamint fontos nemzetközi kérdéseket Illetően. Hangoztatták a szovjet—amerikai kapcsolatok javításának szükségességét, s azt, hogy olyan megoldást sikerüljön találni, amely kizárná egy nukleáris háború kirobbanásának kockázatát. Hasznosnak nevezték a szovjet vezetőkkel különböző szinteken folytatott megbeszéléseket, amelyek lehetőséget teremtettek egymás álláspontjának jobb megismerésére, a kölcsönös bizalom erősítésére. A szenátorok számos konkrét nemzetközi kérdésről kifejtették a maguk álláspontját (MTI) A genfi leszerelési bizottság augusztus 18-i teljes ülésén felszólalt dr. Kőmíves Imre nagykövet, a magyar delegáció vezetője. Felszólalásában rámutatott, hogy az Egyesült Államoknak a hadászati nukleáris erőfölény megszerzésére irányuló törekvései nagymértékben növelik egy nukleáris háború kirobbanásának veszélyét, ezért minden korábbinál fontosabb feladat a leszerelési erőfeszítések sorában az atomháboirú megelőzése. Ennek érdekében — a szocialista országok javaslatainak megfelelően — nukleáris leszerelési program elfogadását sürgette. Hangsúlyozta egyúttal azon javaslatok időszerűségét, amelyek megvalósítása hozzájárulna a nukleáris fegyverkezési verseny megfékezéséhez, a kölcsönös bizalom növeléséhez és végső soron a nukleárU háború veszélyének csökkentéséhez. Ezek sorában említette a Szovjetunió kötelezettségvállalását, hogy nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert, a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének 1983 januári prágai nyilatkozatában foglalt javaslatot, hogv a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai kölcsönösen mondjanak le a katonai erő alkalmazásáról, illetve a Szovjetunió javaslatát, hogy az atomfegyverrel rendelkező államok kölcsönösen 'fagyasszák be nukleáris fegyverkészleteiket. A magyar küldöttség vezetője szorgalmazta, hogy a genfi leszerelési bizottság kezdjen tárgyalásokat a nukleáris háború megelőzése érdekében teendő konkrét és hatékony intézkedésekről. King nyomán Marion Barry, Washington néger polgármestere felhívta az amerikai főváros lakosságát, hogy vegyen részt az augusztus 27-én tartandó felvonuláson, amely a „munkát, békét és szabadságot” jelszót tűzi zászlajára, ■;* A polgármester azon a nagygyűlésen beszélt, amelyet az 1983. augusztusi polgári tüntetés évfordulóján rendeztek Washingtonban. Az akkori tömegtüntetést Martin Luther King lelkész, a néger polgárjogi mozgalom vezetője kezdeményezte, aki öt évvel később a fajgyűlölet áldozata lett. Rakéták izraeli állásra Dél-Libanonban csütörtök hajnalban arab ellenállók rakétatámadást intéztek egy izraeli katonai állás ellen. Egy izraeli katona meghalt, három pedig megsebesült. Az akciót annak a falunak a közelében hajtották végre, melyet az Izrael által támogatott Haddad libanoni őrnagy miniállamának fővárosaként tartanak számon. Az övezet olyan területen fekszik, amely az izraeli csapatok tervezett átcsoportosítása után is izraeli megszállás alatt maradna. Amerikai—francia vita —• Csád kapcsán Málta ellenáll... Málta magatartása miatt eredménytelenül végződött a madridi találkozó csütörtöki ülése. A felszólaló belga és ír küldött támogatásáról biztosította a július 15-én született záróokmány-tervezetet. Ezt egyedül Málta nem fogadta el, arra hivatkozva, hogy nem szerepel benne a földközi-tengeri térség biztonságával foglalkozó, szakértői szintű regionális értekezlet összehívása. A madridi találkozó résztvevői körében olyan értesülés terjedt el, hogy a semleges és el nem kötelezett országok kénviselőit most úiabb kompromisszumos megoldás foglalkoztatja. (MTI) A washingtoni Fehér Ház és a külügyminisztérium szerdán „sajnálatos félreértésnek” minősítette azt a Mitterrand elnöknek tulajdonított állás- foglalást, amely erőteljes amerikai nyomással próbálta magyarázni Párizs aktív katonai szerepvállalását a csádi konfliktusban. Alan Romberg, a külügyminisztérium szóvivője gyakorlatilag cáfolta a francia „bizonyítványmagyarázatot.” A leghatározottabban leszögezte. hogy a csádi légtér ellenőrzésére szánt AWACS gépeket „a francia kormány illetékeseivel való előzetes konzultációk után, azok tudtával” irányították a térségbe. Az ügy a Le Monde című párizsi lap egyik keddi cikke nyomán pattant ki, amely a tudósítónak a francia elnökkel folytatott beszélgetése alapján arról tájékoztatott: Mitterrand-t nyugtalanítja, hogy a „washingtoni kormány erőteljes nyomást gyakorol az országra a közvetlen francia beavatkozás kikényszerítése érdekében." Reagan elnök állítólag több ilyen irányú felszólítást tartalmazó letelet intézett az utóbbi időben a francia köztársasági elnökhöz. Mitterrand ugyanakkor kifejtette: az Egyesült Államok lépései felborították az egyensúlyt Csádban, és bonyolították a helyzetet. A Le Monde szerint Mitterrand arról sem tudott, hogy a washingtoni vezetés Awacs felderítőgépeket küld a térségbe. Hírügynökségek rámutatnak, hogy bár a Le Monde nem közölte szó szerint Mitterrand kijelentéseit, kormányilletékesek helytállónak nevezték a lap beszámolóját. Az amerikai vezetés feltűnően gyorsan és idegesen reagált. Alan Romberg külügyi szóvivő és Larry Speakes, a Fehér Ház szóvivője szerdán szinte egyidőben és egyhangúan „sajnálatos félreértésnek” minősítette Mitterrand elnök állítólagos bírálatait. Ugyanakkor meglehetősen támadó hangnemben azonnal cáfolni igyekeztek a washingtoni magatartást kifogásoló megállapításokat. Kijelentették, hogy Csád ügyében nani rendszerességgel konzultáltak a francia legfelsőbb nolitikai és katonai vezetéssel. Másfelől kifejtették, hogy részükről úgymond továbbra sincs nézeteltérés a két ország között. (MTD 2 NÓGRÁD - 1983. augusztus 19., péntek Biztató jelek Az ember szívesen olvas olyan híreket, amelyek az enyhülésre, Moszkva és Washington kapcsolatainak javulására utalnak. Túlontúl sokat hallottunk-láttunk-olvastunk az utóbbi időben rakétákról, az űrháború kilátásairól, a világ- katasztrófa esélyeiről. Az óceánon túlról minduntalan fenyegetést kopog a telexgép: tábornokok, politikusok, sőt maga az elnök nyilatkozatai tépázzák a békés egymás mellett élés, a biztonság és a béke esélyét Most Moszkvából ellenkező előjelű híradások érkéz-' nek. Mondihatnók: biztató jelek. Jurij Andropov szerdán, egy tekintélyes amerikai szakszervezeti vezetőt fogadott William Winpisinger, az AFL—CIO szakszervezeti szövetség alelnöke, az Egyesült Államok aerokozmikus ipari dolgozói országos szövetségének elnöke küldöttség élén tartózkodik Moszkvában. A szakszervezeti vezető két, összefonódó kezet ábrázoló fémplakettet nyújtott át Andropovnak, a következő felirattal: „A barátság és az emberiség érdekeit szolgáló tartós békére törekvés szellemében”. E mondathoz nem szükséges kommentárt fűzni, legföljebb ennyit: bár jelképnek tekinthetőik a plakettek, egy újabb korsvak szimbólumának. Szovjet részről megvan erre a hajlandóság. Ezt tükrözik Jurij Andropov szavai: „ha felénk baráti kezet nyújtanak,,akkor az mindig találkozik a szovjet emberek őszinte kézfogásával”. Senki nem vádolhatja a Szovjetuniót azzal, hogy a jelenlegi feszültség tőle ered. A béke megőrzésére, az atomkatasztrófa elkerülésére, a hidegháborúra emlékeztető felelőtlen politikai akciók ellen, minden tőle telhetőt megtett. Nem Moszkva hibáztatható a szovjet—amerikai kapcsolatokban bekövetkezett negatív változásokért. Jó jelnek tekinthető az is, hogy a szakszervezeti delegáción kívül egy másik amerikai küldöttség szintén a szovjet fővárosban időzik. Amerikai szenátorok egy csoportjáról van szó, Claiborne Pell szenátorral az élén. Nyilvánvaló, hogy a politikusok számára minden lehetőséget megadnak a tájékozódásra, eszmecserére a szovjet politikai élet képviselőivel. Szükség is van erre, mert a bizalom légköre helyreállításának feltétele az álláspontok kölcsönös megismerése. Ha még azt is számba vesszük, hogy várhatóan a jövő héten újabb washingtoni delegáció érkezik Moszkvába a két ország gabonavásárlási egyezményének megkötésére, akkor bízvást mondhatjuk: valami új, kedvező előjelű változás körvonalai bontakoznak ki a szovjet—amerikai kapcsolatokban. Igaz, tudjuk: közeledik az elnökválasztás, s Ronald Reagan esélyeit a hidegháborús kirohanások, a szovjetellenes manőverek legföljebb a választók bizonyos hányadában növelik. Mégis, talán nem oktalan derűlátás abban bíznunk, hogy az Egyesült Államok társadalmának józanabbik fele megnyugvással fogadja a Moszkvából keltezett biztató híreket. Gyapay Dénes Szovjetunió—Indonézia Vannak feltételei a kapcsolatok bővítésének A Szovjetunió és Indonézia kapcsolatai nem alakultak egyenletesen, de minden feltétele megvan annak, hogy a két ország együttműködése a jövőben tovább bővüljön. Indonézia nemzeti ünnepe — a függetlenség kikiáltásának 38-ik évfordulója — alkalmából a Szovjetszkaja Rosszijában megjelent dkk megállapítja: a Szovjetunió mindig szimpátiával -tekintett az indonéz népnek a gazdasági és politikai függetlenség megerősítéséért folytatott küzdelmére. A kétoldalú kapcsolatok jelentői fejlődésnek Indultok azután, hogy 1950- ben a két ország között diplomáciai viszony létesült. A Szovjetunió segítséget nyújtott Indonéziának az állami szektor alapjainak megteremtéséhez, a fegyveres erők megerősítéséhez, szakemberek kH képzéséhez. A legfontosabb nemzetközi kérdésekben, mindenekelőtt a háború és a béke kérdésében a Szovjetunió és Indonézia hasonló álláspontot foglal el. Ez megfelelő politikai alapot jelent a kapcsolatok fejlesztéséhez, mivel a két ország még távolról sem használta ki a rendelkezésre álló lehetőségeket. Egyes kérdéseket természetesen eltérő módon közelít meg a két ország. A szovjet- indonéz kapcsolatok további fejlődését azok az elemek kell, hogy meghatározzák, amelyek összekötik a két országot. Ez megfelel mindkettőjük érdekeinek — írja végezetül a Szovjetszkaja Rosz- szija. (MTI) Lánc és Kaddumi találkozója Heltai András, az MTI tudósítója jelenti: Erwin Lánc osztrák külügyminiszter csütörtökön fogadta Faruk Kaddumit, a PFSZ politikai osztályának vezetőjét. A palesztin politikus szerdán este érkezett váratlanul az osztrák fővárosba. Mint az osztrák külügyminisztérium szóvivője az MTI tudósítójának kérdésére közölte: a tanácskozás a két érdekelt fél közös kezdeményezése. Célja az, hogy a PFSZ „külügyminisztere’1 illetve az osztrák diplomácia vezetője kifejtse álláspontját a közel- keleti helyzet időszerű kérdé-, seiről. Megfigyelők rámutatnak: a néhány hónapja alakult új osztrák kormány a jelek szerint folytatni kívánja a Bruno Kreisky vezette korábbi kabinet tevékeny közel-keleti politikáját. Kreisky kancellárnak igen pozitív szerepe volt abban, hogy a palesztin mozgalom fokozott elismerésre, támogatásra talált nyugateurópai politikai körökben. Emiatt nemcsak az izraeli, hanem az amerikai kormány is több-kevesebb nyíltsággal bírálta az osztrák diplomáciát. A közel-keleti kérdést valaJ mennyi érintett fél bevonásával kell megoldani anélkül, hogy sértenék Izrael jogait — hangoztatta Faruk Kaddu- mival folytatott két és fél órás megbeszélésén Erwin Lánc osztrák külügyminiszter. Osztrák források szerint a tárgyalásokon a megszállt palesztin területek lakosságának helyzetéről és a Genfben összeülő nemzetközi Paleszti- na-értekezletről volt többek között szó. A polgári ellenzéki Osztrák Néppárt főtitkára, Michael Graff hevesen támadta a külügyminisztert, mert — úgymond — annak találkozóját Kaddumival Bruno Kreisky, volt kancellár szervezte. Kreisky jelenleg Mallorcán üdül, és ismételten közölte, hogy a következő hónapokban végképp visszavonul a politikából. A bécsi külügvminisz- tériumban hangsúlyozták, hogy nem Kreisky. hanem Lánc külügyminiszter határozta el a találkozót Kaddumival.
