Nógrád. 1983. július (39. évfolyam. 154-180. szám)
1983-07-22 / 172. szám
NYÁRI SZÍNHÁZ Három kecskék At elvarázsolt hercegklsasszo nyok közül ketten' (Köszáll Ibolya és Wltchen Vera» — Bana felv. — A kezdés felnőttekhez illő Nyitott u színpad, minden Jls-z- letelem előre látszik, s lg> mindenkinek lehetősége van elereszteni a fantáziáját, felkészülni az elkövetkezendő látnivalóra. A díszlet — Kasztner Péter munkája — a végletekig egyszerűsítve erdőt ábrázol, a maga bükköseivel, fenyveseivel. nyíló vadvirágjaival, csu- v csojjó madaraival. Ez a kör- ' nyezet két jelenet játéktere. A másik kettőé a királyi udvar. Elővarázsolni egyszerű. Csak meg kell fordítani a paravánokat, a másik oldal festései azonnal egy gondosan kezelt kertet tárnak elénk. Molnár Andrea — a műsorfüzet tanúsága szerint — fiatal színpadi szerző. Játékának kigondolásában bizonyára sokat segített a gyermekkora, az akkoron hallott magyar népmesék tömkelegé. Cseíekményszövése ugyanis teljesen e mesék történetbo- nyolitésára épül, Innen lépnek elénk a szereplők Is: bátor legény, jóságos anyóka, százszorszép leány, elvarázsolt hercegkisasszonyok, gonosz boszorka, együgyü. király. A szerző megpróbálja -látványosan, vonzóan keverni a „kártyalaookat.” Kapunk egy kis tanúlságot a jóságból, a szeretetből, a kötelesség tudásából, teljesítéséből, az ármánykodás kudarcából, az igazság győzedel- Ynéből. Tulajdonképpen helyén van minden a darabban. És mégis nyugtalanság vesz erőt rajtunk a jelenetek láttán. Nem csak a felnőtteken, b gyerekeken is. Hallom, amint türelmetlenül közbekiabálnak, hallom, amikor a mellettem levő kislány — hétéves — a második rész közegén alvásra kér engedélyt. Valami htbádzik a látottakban! Molnár Andrea Játéka túlságosan igénybe veszi a gyermeknézőket, s ez a megállapítás nem hízelgő. A fel- nőté-többet elbír, mint a gyerek, de az ő türelmével sem lehet visszaélni. Molnár azt hiszem ott vétett, amikor nem csökkentette darabjának idejét a gyermeknézök számár» — átlagot tekintve — elfogadhatóra. Az a hibája, hogy egy-egy jelenetet nem mindig tud érzelemmel, átmos > féráyal, levegővel megtölteni már 'csak ráadás noha kétségtelenül komoly tehertétel, Mindezek ellenére erős tehetséget érzek a szerzőben. Ha a színházzal — színházakkal — sikerül jó kapcsolatra szert tennie, van helye színpadjainkon. A népi ihletésű .mesét Porcsin László állította színpadra. A szokványostól alig tért el „álömképe." A mese — tudom — „skatulyából” tevődik Össze, ém ennek ellenére a kifejezés- és ábrázolásmód eltűri a nóvumokat mind megközelítésben, mind gon- dolkodásmódbun, vagyis formában és tartalomban. Amire gondolok, azt leginkább az előadás zárójelenetével tudom a leghívebben érzékeltetni. A gonosz mostoha-boszorkány által elapasztott kút újra vizet ad, s az éltető vízből, az élet vizéből a szereplők végigfröcskölnek valamennyiünket, Ezek a cseppek a miéink, akik végignéztük ezt az előadást, akik a mese tiszta, illanó igazságában legalább úgy hisznek mint az alkotók. S ez a parányi víz szinte feledtet, és megbocsátunk minden korábbi sutaságot. A debreceni Csokonai Színház művészei — a salgótarjáni József Attila Művelődési Központban láttam az előadást —, amint olvasom, társadalmi munkában állították színpadra a produkciót. Ha vállalkozásuk csak közepes eredménnyel járt, akkor is megérte a fáradozás. Hiányt pótolnak ezzel az előadással, és helyeslendő módon igyekeznek a Jövő felnőtt nézőihez hozzáférkőzni. Fiatal színészek az előadás szereplői. A legjobb telj eseményt nyújtók sajnáí .'osan nem a főszerepeket alak'ióK között vannak. Lipcsei Tibor (Palkó, a mesék legr ikon- szenvesebb szegénylegényei visszafogott, rutlntalan, bár megjelenésében szimpatikus. Farkas Erika Százszorszép királykisasszonya sem tartogat több érdemet. Dántelfy Tiszli egyedi királyt rajzol langalé- ta tutylmutylságával, de hangja, hitele kevés. Bálint, Mária — látásra a társulat legidősebbje —■ hármas szerenében (királynő, mostoha, öreeanyól az elvárhatót nyújtja. Fiaként Horényl László remekül ko- médiázik. bár néha kizökken a szituációból. Somló Gábor három apró szerepben arat tansokat, Szarvas József — szintén több szerep létrehozója — főként a sebes beszédű parasztemberként mulattat emlékezetesen. A három kecskét, azaz a három elvarázsolt herceukis- Riszonyt Köszáll Ibotva. Wltchen Vera és Gedal Mária játssza. Mindvégig figyelmet költőén, finom színészi eszközökkel. Különösen Kószált hat minden ’ helyzetben meggyőzően. A jelmezek tervezője, Szabó Ágnes dicséretes munkát végzett. Tavaly — emlékezetem szerint — még nem volt gysr- mekelőadás a nyári színház) sorozatban. Most van. S bekapcsolása minden kifogás ellenére: nyereség, s a jövő járható útja. Sulyok László ARKAGYIJ SZTRUGACKIJ-BORISZ SZTRUGACKU: NEHÉZ ISTENNEK LENNI o — Láda... — Ismételte csüg- geteg hangon Kábául atya. — Csuk mi tudjuk, hogy magunk találunk ki valamit. Voltaképp mindent régei:-régen kitaláltak, Valaki réges- régen mindent kitalált, mindent a ládába rakott, a fedelébe lyukat fúrt és elment.... Azután mi történik? Idejön Kabanl atya, lehunyja a szemét, bedugja a kezét a lyukba. H-hoppIJól kitaláltad! Én, aszongya, éppen ezt találtam ki!... Aki pedig nem hiszi, az bolond... Odadugom a kezemet először! Ml az? Tüskés drót. Miért? A jószágudvait védi a farkasoktól... Derék! Odadugom a kezemet másodszor! Mi az? Egv igen okos holmi — úgynevezett húsdaráló. Minek? Odadugom a kezemet harmadszor' Mi az? Gyúlékony víz.. Minek’ A n-nedves fát meggyújtnnl... Kabanl atya elhallgatott, és mindinkább előredőlt, mintha valaki a nyakánál fogva nyomta volna. Rumata fogta a bögrét, belenézett, ezután néhány cseppet öntött a keze fejére. A cseppek lilák voltak és kozmás olaj szagnak. — Aki mindezt a ládába rakta, az tudta, mi végett találták ki... Tüskés drót a farkasok ellen?! Én, az ostoba fejemmel, azt mondom, hogy a farkasok ellen .. A bányákat. a bányákat kellene körülfonni ezekkel a tüskékkel... Hogy el ne szökjenek a bányákból az áliamellenes bűnözök. Én meg nem akarom!... Magam is államellenes bűnöző vagyok! Jól van, aszongvák, derék! Fonjuk körül a bányákat... Maga dón Reba fonta körül. Tudom, gondolta Rumata. Mindent tudok. És hogy kiabáltál te den Reba dolgozószobájában. hogyan csúsztál a lába előtt, és könyörögtél: „Add oda, nem kell!” Késő volt. Forogni kezdőit a húsdarálód... Kabanl atya megragadta a korsót. Miközben a mérgező keveréket nyelte, röfögött, akár a vadkun, azután a korsót az asztalra tette, és majszolni kezdett egv darab karórépái. Arcán könnyek peregtek alá. — Tüzes viz' Máglyák szitásához és vidám bűvészmutatványokhoz. De miféle tüzes víz, ha Iható? Ha sörhöz keverik, a sörnek nem lesz habja! Magam Iszom meg., És iszom is. Iszom nappal. Iszom éjjel. Az -imént odamentem a tükörhöz, és megijedtem... Odanézek — uram, segíts! — mivé lett Kabanl atya?! Polip, tengeri vadállat, színes foltokkal elborítva. Kabanl atya az asztalra köpött, és lábával csossznntott a pad alatt, hogy szétkenje Aztán hirtelen ezt kérdezte: — Milyen nap van ma? — Igaz életű Kéta napjának előestéje — felelte Rumata. — És miért nem süt a nap? — Mert éjszaka van. — Megint éjszaka... — mondta bánatosan Kabani atya, és az ételmaradékra borult. Rumata kis ideig a íőgai között fütyÖrészye nézte. Majd a kamrába ment. Ott, a ka- rórépaha'ont és n fűrésznor- kupac mögött Kabani atya ormó l.lan szeszlep á rló-beren- dezésének üvegcsövei csillogtak. Rumata kétszer Is körüljárta a „pokolgépet”, azután a sötétben kitapogatta a feszi tő vasat, és többször lesújtott vele. A kamrában csörömpölés, bugyogás támadt. A puszta nem az Alföldön van Legalábbis Üszögpuszta. Hiába böngésztem át hazánk térképét, nem találtam. Pedig nálunk kell lennie, mert az IBUSZ, amikor meghívott az Uszögpusztal sajtótájékoztatóra, nem kérte, hogy útlevelet is tegyünk a táskába. Illett volna felkészülnie, de számos könyvet átböngészve nem akadtam a nyomára. Azaz, hogy egy mondat erejéig igen, mert a megyéket bemutató új könyvsorozat, Baranya című kötetében olvasható egy mondat Pécs-Oszögpusztáról, említve a Pécsi Állami Gazdaságot és valamiféle lovaspályát, lovasiskolát és kastélyokat. Nem maradt más, mint a tájékoztatóra hagyatkozni. Idő bőven volt, a szárnyas hajó három óra alatt röpített minket Pesttől Mohácsig. Ám ez is kevésnek bizonyult. Áradtak az adatok a SAS légitársaságról, a Jugoszláv— magyar idegenforgalmi kapcsolatokról és az IBUSZ új terveiről. Csak kapkodtuk a fejünket, mert képmagnóról színes ’ filmeken mutatták be Svédország nagy városait, az ablakon kitekintve pedig a Duna vadregényes partja vonzotta a szemeket. Már el Is feledkeztünk Üszögpusztáról, de Mohácson kikötve, a Pécsre tartó autóbuszokon már eszünkbe juttatták. Itt kiderült, hogy az 57-es út mentén, Pécs határában van ez a hely. Honfoglalás kori település, a kazár nemzetség lakta. Hírnevét a XVII. században szerezte gróf Batthyány Adám horvát bán révén. Huszonhárom jobbágyi alvéval jelentős nagybirtok volt: két csodálatos barokk kastéllyal, télikerttel és fedett lovardával. Átmeneti hanyatlás után 1870- től a Grósz család tulajdonába került és Pécs jelentős ellátóközpontja lett. Moslék undorító szaga csapott az orrába. Rumata 0 túlsó sarokba ment, talpa alatt recsegett az üvegcserép — és bekapcsolta a kis villanylámpát. Ott a limlomkupac alatt, páncélszekrényben- egy kisméretű tábori szintetizátor állt. Rumata széthányta a limlomot, a tárcsán beállította a számkombinációt, és felemelte a páncélszekrónv tetejét. Rumata néhány lapát '’űrészport dobott a tölcsérbe, a szintetizátor halkan felziirn- mögölt. a kivezető csatornához tolta a rozsdás vödröt. És nyomban hullani kezdtek a hqrpadf bádogfenékre a Hatodik Pílz arkanarl király arisztokratikus arcélévcl ékesített arany karikák. Rumata átvitte Kabani atyát a nyikorgó prtccsre, és valami régen kihalt állat bőrével betakarta. Eközben Kabani atya egy percre felébredt. Mozogni sem tudott, gondolkodni sem. Hamarosan horkolni kezdett. Rumata leszedte az asztalt, felseperte a padlót. Az ütött- kopoti kályha mögöt talált egy szeszes hordót, kiürítette a patkánylyukba. Hatodik esztendeje élte ezt a furcsa, kettős életet, látszólag egészen megszokta, időnként azonban hirtelen eszébe jutott, hogy valójában nincs is semmiféle szervezett brutalitás' és szorongató szürkeség, hanem fura színielőadás folyik, amelyben ő a főszereplő. Hogy mindjárt. egy különösen sikeres végszava után felcsattan a tans, és a Kísérleti Történet- tudományi Intézet miértől elragadtatással kiáltanak *el a páholyokból; „Ariekvát, Anton! Adekvát! Derék fiú vagy, Toska!” (Folytatjuk) r Uj pont az idegenforgalmi térképen Mezőgazdaság és idegenforgalom A két fogalom nálunk még ritkán használatos. Hogy miként került össze, az is kiderül, de előtte még valami másról néhány mondat. A kastélyok udvaráról, egy dombtetőről, lenyűgöző panoráma tárult elénk. A rekkenő hőségben, párás levegőben is nagyon szép látványt nyújtott Pécs és'környéke. Közvetlen közelünkben fák, parkok és szobrok. Ideális hely pihenésre. Nem sok időnk marad szemlélődésre, az IBUSZ sajtóosztályának vezetője örökösen az óráját nézi: másodperc pontosságra szerveztek mindent. Az egyik kastély boltíves árkádja alatt jugoszláv plakátkiállítás megnyitója várt ránk, de előtte a gazdaság párttitkára adott bővebb tájékoztatót Üszögpusztáról. Ezerkilencszázötvenáromban kapcsolták a Pécsi Állami Gazdaság területéhez. Az akkor már műemlék jellegű épületekben raktárak, irodák, lakások voltak. A kastély többre érdemes — gondolták a gazdaság vezetői — és 1978- ban helyreállították, és folyamatosan alakították jelenlegi arculatát. így, az IBUSZ jelentős anyagi támogatásával, idegenforgalmi ágazattal bővült a gazdaság. Kastély, fogadó, csárda lett az épületből, ahol két lakosztály, 12 fürdőszobás szoba, és az udvaron három faház várja a turistákat. Társalgó, tárgyalóterem és egy pompás étterem egészíti ki a komplexumot. Néhány méterre a fogadótól, a lovasiskola harminc lóval nyújt lehetőséget a kezdők tanulására, terep-, valamint túralovaglásra. Zengő Árpád iSss KOSSUTH RADIO: S.:)5l Miről fr a- Társadalmi Szemle új szama? *.S5: operaegyüttesek 9.05: Kovács Dénes hegedűi, . Petrl Endre zongorázik S.33: Lementem a pincébe... 9.S3: LottOaorsolás 10.03: Gyermekeknek 10.30: Utcakép. Majakovszkij versel (lsm.) ío.ll: Andor Ilona sehumann- románeokat vezényel 11.00: Gondolat. A Rádió Irodalmi lapja (ism.) 13.40: Reklám 12.43: David Ojsztrah vezényel 13.201 Nótacsokor 14.14: Vonzódások. Somlyó Györggyel beszélget Aiber' Zsuzsa 14.441 Magyarán szólva... (lsm.) 15.03: Révkalauz 15.35: David Munrow blockflőte- együttese játszik 15.38: Hallgatóink figyelmébe! . 10.00: Mit üzen a Rádió? 10.35: Kim Borg operaáriákat énekel 17.05: A Lengyel Népköztársaság nemzeti ünnepén. A műsor keretében elhangzik: Ünnepi beszélgetések, hétköznapi témákról. Dómány András varsói riportja 11.00: Liszt: Orfeusz — szimfonikus költemény 19.13: Reklámkalauz 13.28: Hallgatóink figyelmébe 18.30: Esti’ magazin 10.15: Közvetítés az országos úszóbajnokságrói 19.23 Mozart: B-dúr szonáta'. K 333. 19.471 Rádíószlnház: Partita szekeredre és fűrészre, öt költői tételben 20.35: Operettkedvelőknek 31.30: Félig igen és félig nem... 22.301 Tíz perc külpolitika 32.30: A zenéről... 33.341 A philadelphiai rézfúvós- együttes játszik 0.10: Melúdlakoktél PETŐFI RADIO: 8.03: Világhírű tenorlstálc 8.20! Tíz perc külpolitika (lsm.) 8.33: Slágermúzeum' 9.3«: Közös lónak. Nagy Izabella riportja 9.51: Reklám 9.33: Lottósorsolás 10.00: y.enedélelőtt 11.27: orosz nyelvű nlrek 11.35: Tánczenei koktél 12.35. Édes anyanyelvűnk (lsm.) 12.40: Népi muzsika 13.15: 13.24: 19.9(1 14.001 17.301 18.35: 18.43: 19.37: 19.40: 30.39! 21.39! 22.15! 32.30! <3.20: Gyermekalbum Kiotó, japán gyermekdalok szőnyi Erzsébet feldolgozásában A CJyermekrádlő új zenei felvételeiből Indíts 1 Zenés űtrabocsátó műsor Ötödik sebesség Közvetítés az országos úszóbajnokságrói pophullám Reklám NótakedvelSknek Embermesék Újdonságainkból Népdalok Igen is, nem la A tegnap «lágereiből NÓGRÁD - 1933. július 22., péntek MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek időjárás, műsorismertetés. 17.09: Péntek este Eszak-Magyarorstágon. (A tartalomból: Nyár a Markumél. — Nyári betegségek. — Programajánlat.) Szerkesztő! Jakab Mária. 18.00: Eszak-magyarországi krónika. 18.35—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 16.25 J Hírek 18.30: Gótikus festészet Lengyel kisfiún 16.35: Ot perc meteorológia 17 00: A Lengvel Népköztársaság nemzeti ünnepén 17.201 Képújság 17.25: Keresztkérdés 17.55: Reklám 18.00: Reflektor magazin 19.90: Reklám 19.10: Tévélórna 19.15: Esti mese (lsm.) 19.30: Tv-híradó 1. 20.00; Derrick. Schubach visszatér. NS/K bűnügyi tv- ftlmsoro/.ai 21.05: A nét műtárgya 21.10: A King’s Singers együttes énekel H.íO: Troell-sorozat: Kivándorlók. svéd film 23.43: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 80.01: Kertünk-udvarunk (lsm.) 30.2»: Montreux-1 jazzfesztivál 20.43: Tv-híradó 2. 21.03: Reklám 31.10: A régensherceg. Angoi ^ tv-filmsorozat. 8/3. rész: A braunscnwelgl mátka 32.00: Vívó VB. Férfidöntő 33.10: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 18.00: Bratislava! magazin 18.15: Az Alpok teteje, (lsm.) 18.40: Doumentummüs- 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 80.00: Sándor Mátyás. Magyar—francia—NSZK filmsorozat 31.00: Szórakoztató vetélkedőműsor 21.40: Muzsikaszó 22.(1«: Ez történt 2« őrs alatt 22.15: A szakmai képzés órát. Lengyel tv-film 33.15: Hírek 33.20: Peter Paul és Mary. !. MŰSOR: 20.00: Rád nem buknak a Cseh filmvígjáték 21.30: időszerű események 22.00: Luis Francisco Rebello MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: A sárkány éve. Színes, szinkronizált szovjet történelmi film. Háromnegyed 6 és 8 órától: Hurrikán (Í4). Színes amerikai film. — József Attila: Jobb ma egy nő, mint tegnap három (16). Színes, szinkronizált francia fllmvigjáték. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-től: Az Ezüst-tó kincse. Színes, szinkronizált NSZK—jugoszláv kalandfilm. Háromnegyed 6-tól: Szegény Dzsoni és Arnika. Színes magyar film, 8 órától: Goodbye és ámen (14). színes olasz bűnügyi film. — Pásztói Mátra: A Karatézó Cobra visszatér (16). Színes, szinkronizált japán krimi, — Rétság: Konvoj (14). Színes amerikai kalandfilm. MESEMOZT: A telhetetlen méhecske. — Széchényi Rákóczi: Jézus Krisztus szupersztár: Színes amerikai film. — Ersekvadkert: Mindent fordítva. Színes szovjet fllmvigjáték. Nagylóc: Seriff az égből. Színes olasz fantasztikus kaland- fllrft. ~ „Sül. VISSZATÉR’' — 20.00 h. *
