Nógrád. 1983. július (39. évfolyam. 154-180. szám)

1983-07-12 / 163. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ-MSZMP NÓGRÁD MEGYEI" BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPPJA S XXXIX. ÉVF., 163. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1983. JÚLIUS 12., KEDD fiz új tanév munkarendjéről és fő feladatairól . A Művelődési Minisztérium közzétette az 1983/84-es tan­év munkarendjére vonatkozó utasítását, amely az óvodák­ban, az alsó- és a középfokú nevelési-oktatási intézmények­ben, továbbá az állami zene­iskolákban szabályozza az ok­tatómunkát. Eszerint az általános' isko­lákban és a középfokú tanin­tézetekben augusztus 29-én kezdődik az új tanév. A tan­évnyitó ünnepélyt — a neve­lőtestületek döntése alapján — az első tanítási napot meg­előzően, 27-én vagy 28-án, il­letve 29-én reggel lehet meg­tartani. Az első félév 1984. január 29-ig tart, az utolsó tanítási nap január 27. A di­ákok és szüleik február 3-án kapják meg az eddig végzett munka minősítését tartalma­zó értesítést. Az utolsó tanítási nap az alsófokú oktatási , intézmé­nyekben, a középiskolák I— XII. osztályaiban, a gép- és gyorsíró iskolákban, valamint az egészségügyi szakiskolák 1—II. osztályaiban 1984. jú­nius 15-én lesz. A szakmun­kásképző intézetekben — az utolsó évfolyamok kivételével — június 8-ig tart a tanítás. A végzős középiskolások, illet­ve egészségügyi szakiskolások 1984. május 11-ig, a szakmun­kásképző intézetek végzős nö­vendékei május 25-ig, a nem­zetiségi gimnáziumok IV. ta­nulói pedig május 10-ig jár­nak iskolába. A téli szünet 1983. decem­ber 22-'től 1984. január 2-ig tart, s 3-án folytatódik a ta­nítás. A tavaszi szünet első napja április 2, az utolsó pe­dig április 6. lesz. Az érettségi írásbeli vizs­gák a nemzetiségi gimná­ziumokban május 11-én, a töb­bi gimnáziumokban és a szak- középiskolákban május 14-én, az esti és levelező tagozato­kon pedig május 28-án kezr dődnek. A közös érettségi­felvételi dolgozatokat május 21-től írják a diákok. A szak­munkásvizsgára június 14-től, illetve a középiskolát végzet­tek számára indított másfél éves tanfolyamok zárásaként — február 16-tól kerül sor. A Művelődési Minisztérium az 1983/84. tanév fő felada­tának — az MSZMP KB 1982. április 7-ig közoktatás-politikai •állásfoglalásának végrehajtá­sa értelmében az intézmé­nyek nevelő-oktató munkája tartalmának és feltételeinek fejlesztését határozta meg. Ezen belül kiemelten kell foglalkozni az 1984/85-ös tan­évben az általános iskolák­ban kezdődő fakultatív okta­tás előkészítésével, a gimná­ziumokban pedig a már mű­ködő fakultáció következetes megvalósításával. A szakkép­zést folytató intézményekben a gyakorlati oktatás feltéte­leinek javítása, a szakmun­kásképző iskolákban pedig — a magasfokú szakmai képzés mellett — a tanulók általá­nos műveltségének fejlesztése a legfőbb cél. Újdonságok Balassagyarmaton Még javában tart a vaká­ció, a diákok önfeledten élve­zik a nyár örömeit, ám a „kulisszák mögött” már meg­kezdődtek a szeptemberi, tan­évkezdés előkészületei. Erre utal Balassagyarmat Tanácsa Végrehajtó Bizottságának hét­fői ülése is, amelyen első­nek szó esett az 1982/83-as tanév tapasztalatairól, vala­mint az új tanév előkészüle­teiről. Ez utóbbi témakör szá­mos érdekességet tartogat az érintettek szárpára. Így például 1983 szeptem­berében indul utoljára óvónői tagozat a Szántó Kovács Já­nos Szakközépiskolában, ehe­lyett 1984 szeptemberétől két gimnáziumi osztályban tanul­hatnak a sikeresen felvételi­zők. Ugyanezen időponttól a szakmunkásképző intézetben autószerelő szakmában szak­középiskolai osztály indul. A márciusban lezajlott álta­lános iskolai beiratkozások egyedül a Dózsa György úti Altalanos Iskolában eredmé­nyeznek majd várhatóan fe­szültségeket, hiszen az előre kijelölt körzethez tartozó gye­rekeket az iskola csak úgy tudta fölvenni, hogy 37—38 fős osztályokat indít. Érez­teti hatását a demográfiai hullám a középiskolában is, ezt jelzi például, hogy a Ba­lassi Bálint Gimnázium hat első osztályt indít szeptember­től. Ez év augusztus elseje- tői megkezdi működését Ba­lassagyarmaton a Nevelési és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet kihelyezett részlege, amely a volt zeneiskolában kap helyet. Szó esett a tárgyi feltételekről is, e szerint a II. Rákóczi Ferenc Általános Is­kola felújításáról amely csak decemberben készül el. Műsza­ki átadásra került az új kol­légium konyhája és étterme, valamint bővült a napközis konyha, s átalakítása jó ütem­ben halad. Egészében véve az intézmények nyári felújítá­si és karbantartási munkálatai a terv szerint haladnak, s az előrejelzések szerint augusz­tus 20-ra valamennyi befeje­ződik. Az ülés további részében a végrehajtó bizottság jelentést hallgatott meg a lakosság adóztatási tevékenységének Népművelők tanácskozása Szécsényben helyzetéről, majd személyi ügyeket tárgyalt. A negyven fokot is meghaladja a kánikulában a hőmérséklet a nagybátonyi harisnya* gyár formázóüzemében. A finom szálú harisnyanadrágokból, egy dolgozó műszakonként mintegy ezret gőzöl. Szabó Sándorné és a Március 6. nevet viselő szocialista brigádja tíz esztendeje végzik ezt a munkát. •—kj— Pierre Mauroy Magyarországon Megkezdődtek a hivatalos magyar—francia tárgyalások Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa elnökének meghívására hivatalos látogatásra vasár­nap Magyarországra érkezett Pierre Mauroy, a Francia Köz­társaság miniszterelnöke. Budapesten — ahol a Feri­hegyi repülőtéren delben lan­dolt a francia kormányfőt és kíséretét hozó különrepülűgép — ünnepélyesen fogadták a vendégeket. A magyar és fran­cia zászlókkal díszített légiki­kötőben csapatzászlóval fel­sorakozott a néphadsereg dísz- százada. A fogadtatásra megjelent Lazár György, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese. Várlconyi Péter külügy­miniszter, Veress Péter kül­kereskedelmi miniszter, to­vábbá politikai-, gazdasági éle­lünk több más vezető szemé­lyisége. Ott volt Bércisi József a Magyar Népköztársaság pá­rizsi és Hubert Dubois, a Francia Köztársaság budapes­ti nagykövete. A repülőgépbe! kilépő Pi­erre Mauroy-t elsőként Lázár György üdvözöl­te aki köszöntötte a kíséret tagjait is. Úttörők vi­rágcsokrot nyújtottak át a magas rangú vendégeknek. A diszszazad parancsnoka jelen­tést tett a francia kormány­főnek, majd felcsendült a két ország himnusza. Ezt követő­en a magyar és a francia ve­zetők kölcsönösen üdvözölték egymást. Az ünnepélyes fogadtatás után a francia miniszterel­nök és kísérete — magyar vezetők társaságában __ gép­k ocsival szálláshelyére hajta­tott. A francia vendégek a meg­érkezésüket követő rövid pi­henő után a Dunakanyarba in­dultak. Pierre Mauroy-t és a vele lévő személyiségeket el­kísérte Veress Péter, Nagy Jánbs külügyi államtitkár és Bényi József. Először Szent­endrét keresték fel, ahol megtekintették a Czóbel-kiál- lítást és ellátogattak a Ko­vács Margit Múzeumba. A Dunakanyarral ismerked­ve, útjuk következő állomása Esztergom volt. Itt á vendé­gek előbb a bazilikában jár­tak, majd megtekintették a Keresztény Múzeum képtá­rát. Ezt követően az érseki palotában Pierre Mauroy ta­lálkozott dr. Lékai László bí-' boros, esztergomi érsekkel. A vendégek — az esti órák­ban — szárnyashajóval ér­keztek vissza Budapestre. Pierre Mauroy, hétfő reg­gel ' a Hősök terén megkoszo­rúzta a magyar hősök emlék­művét. Ezután az Országházban megkezdődtek a magyar— francia hivatalos tárgyalások.. Először a két kormányfő, Lá­zár György, a Minisztertanács elnöke és Pierre Mauroy foly­tatott egymással négyszemköz­ti megbeszélést. (Folytatás a 2. oldalon,) J Szórakoztató Kiküldött munkatársunk jelenti programok és a pénz Nem könnyű az úgynevezett egyszemélyes művelődési háza­kat tartalmas kulturális élet­tel megtölteni. A járási, me­gyei művelődési központok or­szágszerte kidogozták a köz- művelődési szolgáltatások rendszerét, amelynek kereté­ben a szűkös anyagiakkal ren­delkező községi, kisközségi művelődési házakban nívós programok kerülnek a közön­ség elé. Ám csak a szolgálta­tások nem lendíthetik fel egyetlen község közművelődé­sét sem. A Magyar Népművelők Egyesülete Nógrád megyei Szervezete rendezésében teg­nap délelőtt kétnapos tanács­kozás kezdődött Szécsényben. A szervezet az ország minden pontjáról, hívott népművelő­ket, gazdasági előadókat, az­zal a céllal, hogy segítséget nyújtson a művelődési ottho­nok szórakoztató és gazdálko­dó tevékenységéhez. \ megjelent ötven résztve­vőt Balogh Ferenc, a Magyar Népművelők Egyesülete el­nökségének tagja, a rendez­vénynek helyet adó II. Rá­kóczi Ferenc Művelődési Köz­pont igazgatója köszöntötte, majd „A pihenés és szórako­zás lehetőségei és tevékeny­ségi formái a közművelődési intézményekben” címmel tar­tott előadást dr. Horváth At­tila. a Szolnok megyei Műve­lődési Központ igazgatóhe­lyettese. Nagy érdeklődés előz­te meg a délutáni fórumot, ahol az Országos Rendező Iro­da, és az Ifjúsági Rendező Iroda képviselői válaszoltak a kistelepülések műsorellátá- sa gondjaival és az ellátás jö­vőbeli lehetőségeivel kapcso­latos kérdésekre. Este ismét olyan téma ke­rült napirendre, amely érzéke­nyen érinti a népművelőket és a közönséget egyaránt. A művelődési házak reklám -és propagandatevékenységéről, a közönségszervezés gondjairól és lehetőségeiről hallhattak előadást a résztvevők. Nemcsak a szórakozást és az ismerkedést szolgálta az esti program. Módszertani be­mutatónak is • felfogható a Mezei István vezete játékest, jól illusztrálva, hogyan lehet kellemes órákat biztosítani a fiataloknak jó ötletekkel, ke- véá pénzzel. Ma délelőtt Aradi Zsolt, a Pénzügyminisztérium munka­társa ismerteti a tanácskozás résztvevőivel a művelődési otthonok gazdálkodásának korszerűsítéséről szóló állás- foglalás .tervezetét. Egy kiállítás festményei, grafikái és kisplasztikái Besztercebányán Nógrád megye és a közép­szlovákiai kerület több évti­zedes baráti kapcsolatának jegyében nyílt kiállítás teg­nap délután Besztercebá­nyán, a 13. salgótarjáni tava­szi tárlat anyagából. A két megye sokoldalú együttmű­ködésének 1 keretében utoljá­ra 1975-ben reprezentálta ha­zánk képzőművészetét az ak­kori tavaszi tárlat. Az idei bemutatkozás ily módon kép­zőművészetünk fejlődéséről is számot ad. Aktualitását azonban elsősorban a Ma- dách-év adta. Mint ismere­tes a 13. salgótarjáni tavaszi tárlat kiírása külön emlékez­tette és ösztönözte a művé­szeket, hogy beküldött alko­tásaik témaválasztásával — közvetve, közvetlenül — a nagy drámaköltőre, illetve műveire reflektáljanak. A ki­állító művészek közül, így többen adóztak Madách Imre személyének és munkásságá­nak. Szeszélyes — mondhatni ta­vaszi as — idő fogadta a ki­állítás megnyitójára Beszter­cebányára látogatott Nógrád megyei kulturális delegáció tagjait. Berki Mihály, Nógrád megyei Tanács elnökhelyet­tese vezette küldöttség tagjai között volt Radácsi László, az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottságának munkatársa, Szi- lasi András, a Nógrád me­gyei Tanács művelődési osz­tályának helyettes vezetője, Vincze János, az MSZMP salgótarjáni Bizottságának osztályvezetője, dr. Kun And­rás, a Salgótarjáni városi Tanács művelődési osztályá­nak vezetője, Kicsiny Miklós, a megyei művelődési köz­pont igazgatója, valamint Czinke Ferenc Munkácsy- és SZOT-díjas grafikus, ér­demes művész, Somoskői Ödön festőművész, illetve Domonkos Alajos, a Nógrád megyei Múzeumok igazga­tóságának helyettes igazga­tója. A 13. salgótarjáni tavaszi tárlat anyagából válogatott kiállításnak a besztercebá­nyai galéria adott otthont. A volt középkori városháza épü­letének három termében, 30 festmény, 28 grafika és 12 kisplasztika kapott helyet. A kiállított művek között sze­repelt Czinke Ferenc nagy­díjas alkotása, a tavaszi tár­lat szobrászati díjával ki­tüntetett Bobály Attila kom­pozíciója, a megyei tanács díjával jutalmazott El Ka- zovszkij alkotása, a festészeti díjjal kitüntetett Lóránt Já­nos műve, a grafikai díjat kapott Muzsnai Ákos és Szemethy Imre alkotásai és a Salgótarján városi Tanács díját elnyert Kirchmayer Ká­roly szobrász kompozíciója. Mellettük szűkebb pátrián­kat — Nógrád megyét — Föl­di Péter, Farkas András, Pénzes Géza, Réti Zoltán és Somoskői Ödön munkái kép­viselik. Az igényes válogatás és a besztercebányai kiállítás színvonalas rendezése Do­monkos Alajos szakértelmét dicséri. A tárlat ünnepélyes meg­nyitójának résztvevőit Szojak Miklós, a kerületi tanács kul­turális osztályának vezetője köszöntötte, majd Berki Mi­hály mondott beszédet, mely­ben — egyebek között — hangsúlyozta: „Nagy öröm számunkra, hogy a tavaszi tárlat legjobb alkotásainak bemutatásával, képet adha­tunk a magyar képzőművé­szetről. E kiállítást bevezető­nek is szánjuk, hiszen a Ma- dách-év rendezvényeit a két megye együttesen szervezi. Szomszédságunk és népeink múltja. egyaránt ösztönöz bennünket az együttműködés­re, kulturális értékeink köl­csönös bemutatására, meg­ismertetésére. Ezért is vár­juk az ősszel Salgótarjánban a közép-szlovákiai képzőmű­vészek grafikai kiállítását...” Berki Mihály szavai után Emészt Czaban, a beszterce­bányai kerület tanácsának al- elnöke méltatta a két me­gye és két megyeszékhely. kapcsolatának jelentőségét. A tervek szerint a 13. sal­gótarjáni tavaszi tárlat anya­gából összeállított válogatás a közeljövőben több szlová­kiai városban is bemutatásra kerül. Pintér Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom