Nógrád. 1983. július (39. évfolyam. 154-180. szám)

1983-07-07 / 159. szám

Hoist rp (0 V VILAG PROLETÁRJAI EGYESÜOETE1T! / x ( . NOGRAD AZ MSZMP nograd megyei bizottsága es a megyei tanacs lapja XXXIX. ÉVF., 159. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1983. JÚLIUS 7., CSÜTÖRTÖK Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista, Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1983. július 6~án Kádár Já­nosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság a Politikai Bizott­ság javaslatára megvitatta és elfogadta, az időszerű nemzetközi kérdésekről, a válasz­tási rendszer továbbfejlesztéséről, az ipar helyzetéről és feladatairól, valamint a nép­gazdaság fejlődésének év eleji tapasztalairól szóló előterjesztéseket. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Félrehallás nélkül M em mind arany, ami fénylik, de azért ami fénylik, lehet arany is. Az ismert szólást aligha árt mos­tanság— a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítéséről fo­lyó gyakori eszmecserékre gondolva — ilyen dialektikusra alakítani, mielőtt bárki félreértene, félrehaliana valamit a körvonalazódó programokban. Leginkább talán a gazdasági intézményrendszer továbbfejlesztése kapcsán kísért a félre­hallás veszélye. Hazánkban a Habsburgok idejéből él a hi- vatalellenesség — múlt századi szépprózánk örökíti át nemzedékről nemzedékre — s ez is közrejátszik abban, hogy sokan Nógrádban is a hivatalra, az intézményre ele­ve és válogatás nélkül a normális élet kerékkötőiéként te­kintenek, mint feleslegesre, kiküszöbölendőre. Pedig nem nehéz belátni, hogy a hivatalok, a közigaz­gatási, jogi, pénzügyi stb. intézményhálózat nélkül a társa­dalom teljes anarchiába fulladna. Ezt egyetlen reálisan ítél­kező ember sem vonhatja kétségbe. Következésképpen az intézményrendszer továbbfejlesztésének programja — nem a hivatalok felszámolását jelenti. A gazdasági és intézményrendszer ugyanúgy csontvá­za a gazdasági életnek, a gazdálkodás szervezésének, ve­zérlésének, mint a lakóhelyi életnek a közigazgatási intéz­ményrendszer. Más kérdés, hogy ez az intézményrendszer felépítésében, valamennyi funkciójában megfelel-e a gaz­daság jelenlegi színvonalának: előrelendíti-e minden ele­mében a gazdálkodás szervezését, vagy van, amiben fé­kez. Lehet sorolni, hogy miben fékez, s miben lendít előre, hol, hogyan teszi egyszerűbbé a gazdasági tevékenységet; fejlesztést, termelést, értékesítést, kooperációt, nemzetközi kapcsolatokat, tervezést, szervezést —, s hol nyújtja meg a döntési időt, fékezi a cselekvést felesleges engedélyezési, ellenőrzési eljárásokkal. A VI. ötéves tervidőszak első két évében — a XII. kongresszus határozatai szerint — az intézményrendszer átállítása számottevően előrehaladt Ezt jelzi az ipari tár­cák egy minisztériumban való egyesítése, a Munkaügyi Mi­nisztérium megszüntetése, az Országos Anyag- és Árhi­vatal átszervezése, számos tröszt és országos nagyvállalat felszámolása. Jelzi a folyamat előrehaladását, hogy több, eddig központosított funkció, döntési jog lényegében válla­lati és pénzintézeti hatáskörbe került: a társulások szer­vezésének, leányvállalatok alakításának, pénzeszközök (pél­dául kötvénykibocsátással való) átcsoportosításának a kez­deményezése. A gazdaságirányítási intézményrendszer továbbfejlesz­tésével kapcsolatban lényegében két körülményről soha nem szabad elfeledkezni: az egyik, hogy ennek célja nem más, mint a vállalatok, szövetkezetek hatékonyságának, fő­leg nemzetközi versenyképességük növelése. A gyors, fele­lősségteli, önálló döntéshez meg kell teremteni a jogi fel­tételeket. A teljes igazság persze az, hogy az eredményes, rugalmas gazdálkodásban eddig sem úgy fékezte az intéz­ményrendszer a vállalatokat, hogy megkötötte volna a ke­züket az önálló kezdeményezésben, gazdálkodásban. (A Rá­ba, a Medicor, a Taurus, a bábolnaiak vagy a MOFÉM stb. kezét miért nem kötötte meg?). Inkább úgy — s ebben van igaza a szakembereknek —, hogy módot adott a vál­lalatok egy részének arra, hogy — az intézmények mögé bújjon, hogy ne döntsön egyedül, hogy íjiegfelezze a fele­lősséget. Ez a fontos a továbbfejlesztés irányát tekintve: te­hát, hogy az intézményrendszer úgy alakuljon át, hogy a vállalátok önálló döntésre, felelősségvállalásra kényszerül­jenek, minden rajtuk múló, őket érintő kérdésben. S ehhez fűződik a másik körülmény, amelyről az in­tézményrendszer korszerűsítésekor senki sem fe­ledkezhet el, nevezetesen, hogy a gazdaságirányítás ellen­őrző, számonkérő. rangja semmivel sem lehet kisebb — sőt,'inkább növekedjék — a vállalati gazdálkodásban, hi­szen vállalataink végső soron nem a saját vagyonukért fe­lelnek, kezelik, őrzik, gyarapítják az ország vagyonának egy részét —, de az nem a saját tulajdonuk. Ezért ön­állóságuknak és felelősségüknek egységben kell lenniük. G. F. SZMT elnökségi ülés IZI0SI1 rí Az SZMT elnöksége tegna­pi ülésén megtárgyalta Sal­gótarjánban Viczián Gyulá­nak, a társadalombiztosítási igazgatóság vezetőjének elő­terjesztésében a társadalom- biztosítási ellátás megyei ta­pasztalatait és elfogadta a jövő tennivalóit. Megyénkben a társadalom- biztosítási rendszerek egysé­gesítését szolgáló 1975. évi második törvény végrehajtá­sa során rendszeresen emel­kedett egyes ellátások színvo­nala, ugyanakkor újabb réte­gekre terjedt ki a jogosultság. Az új jogosultak a kisipa­rosokból- magánkereskedők­ből, az új kistermelői kategó­riákhoz tartozókból, a magán- gazdálkodókból és az alkal­mazottakból kerülnek ki. Mindezek eredményeként a megyében az országos átlag­nál nagyobb arányban növe­kedett a jogot szerzettek szá­ma. Ugyancsak az országos át­lagnál nagyobb ütemben emelkedett a nyugállomány­ba kerülők száma és ennek megfelelően a kifizetett nyug­díjak aránya is jóval meg­haladja az országos átlagot. A nyugdíjascsaládok többsé­ge kizárólag a nyugdíjából él. Nem kis részük egy nyugdíj­ból; y az átlagosnál alacso­nyabb színvonalon. A nyug­díjakra kifizetett összeg 1980- ról 1982-re csaknem 250 mii lió forinttal növekedett. En nek ellenére az átlag, a régi jogszabály alapján jogosul­tak, valamint a szükséges évekkel > nem rendelkezők nagy száma miatt — 2,2 szá­zalékkal marad el az orszá­gostól. A megyében élő 50 ezer nyugdíjas csaknem két­harmada havonta 2500 forint átlag alatti összeget kap. Ezen belül 15 ezren 2000 forintnál kisebb összeget vesznek kéz­hez. Hogy a sorra kerülő nyug­díjrendezés milyen mértékben változtat a jelenlegi helyze­ten, arról még nem lehet megbízhatóan és egyértelmű­en nyilatkozni. A másik jelentős összeget képviselő társadalombiztosí­tási kiadást a táppénz jelen­ti. Annak ellenére, hogy nem­rég csaknem minden megyei, (Folytatás a 2. oldalon.) Szedik a málnái rí rr'-<kgTAt'>$>­A napokban megkezdődött le, amely közel 2.5 millió fo- ben a harmadikos Bolyai gimJ a málnaszüret a szécsényi II. rint bevételt jelent a tsz-nek. nazista tanuló, Szabó Erika. Rákóczi Ferenc Termelőszö- Felvételeink a hollókői szü- Nagy Ferencné málnaátvevő vetkezet földjein. A hollókői rét pillanatait örökítették meg: és Varbax Tibor minőségel- határban mintegy 26 hektáros Oláh Jánosné és fia — jobb lenőr — bal alsó képen — na- területről szüretelnek bogyós felső képen — a szomszédos gyümölcsöt, amelyet a nagy- Nógrádsipekről érkezett a szü­retre. Ketten naponta több mint 60 kg. málnát szednek le. Jobb alsó képen: szinte min­den évben segít a termelő­rédei hűtőházba szállítanak. A nyári időjárás kedvezett a. málna érésének. Az idén a háromhetes szezon alatt mint­ponta mintegy 25 mázsa bo­gyóst vesznek át a málnaföl­dön dolgozó közel 100 dolgo­zótól. A Tóth Antalné által szedett termést mázsáiják. egy 8 tonna málnát szednek szövetkezetnek a málnaszedés­(Rigő Tibor képriportja) KEDVEZ AZ IDŐJÁRÁS Korszerűsítik az utakat a megyékben Új híd épül a Tiszán és a Hernádon A látványos útépítések he­lyett napjainkban az útfenn­tartás, az állagmegóvás került előtérbe, a rendelkezésre álló pénz jó részét nem új beru­házásokra, hanem a már meg­épített utak korszerűsítésére, állapotának megóvására for­dítják. Zala megye közúthálózatá­nak fenntartására 90 millió forintot költenek ebben az évben. A felületkezeléshez, a burkolatmegerősítéshez ked­vez az időjárás is, a tervezett munka felét > máj; elvégezték. A 74-es és a 76-os úton asz­faltszőnyeget . terítettek, s most korszerűsítik a göcseji tájegységen átvezető Zalaeger­Kibővített népfrontbizottsági ülés Nagybátonyban Jelentékeny témát tárgyalt lakosság és a tanács bizal- a minap a Hazafias Népfront mát, együttműködését, jó Nagybátony nagyközségi bi- közérzetet teremtsünk, segít- zöttsága: a lakosság és a sük terjedését, tanács kapcsolatát. Erre való Az állampolgárok közérde- tekintettel meghívták az ülés- kű bejelentéseiről és pana­re a nagyközségi tanács és a szairól Kiss Imre, a HNF lakóbizottságok tagjait is. A nagyközségi bizottsága mellett működő községpolitikai tár­taiéban sikerült betartani az rendőrségtől. Egységes véle­intézkedés törvényesen elő- mény alakult ki abban, hogy írt határidejét is. A késedelem a település fejlődési dinami- rendszerin't azokban az ügyek- kájának megtartásához az ed* taen fordul elő, amelyekben diginél nagyobb, szélesebb kö* a döntés meghozatala több rű társadalmi összefogásra, szervre hárul. cselekvésre van szükség. Ez A beszámoló fölötti vi'tá- állhatja útját a feltámadó és ban nyolcán kértek szót. Va- helyenként felerősödő közöm- sadalmi munkabizottság elnö- lamennyien felelősen, kritikus bösségnek, nemtörődömségnek, ke adott tájékoztatást. Az nyíltsággal szóltak a magú- ez teremtheti meg feltételeit utóbbi három és fél évben kát és a környezetüket foglal- az egészséges, a közösség ja­növekedett a közérdekű be- koztató, mindennapos kérdé- vat szolgáló, jogos „hábor* megjelenteket Valah László, a HNF nagyközségi bizottságá­nak elnöke köszöntötte. Igé­nyeink — összefügg az embe­ri természettel — mindig meg­haladják lehetőségeinket, de jelentések száma, mig a ja- sekről. A többség a környezet . k„ azért dolgozunk, hogy a te- vasiatok kétszáz körül álla- .szennyezését, az állampolgári ö. lepülés fejlődése a jelenlegi podtak meg. A nagyközségi fegyelmezetlenséget marasztal- Az ülésen elhangzott kér- gazdasági helyzetben is egyen- tanács zömében megtette a ta el, s ebben kért hatéko- désekre Szabó Nándor, a letes legyen — hangsúlyozta szükséges intézkedéseket, s a nyabb segítséget a nagyköz- Nagybátony nagyközségi kö* a népfront elnöke. Célunk, javaslatokat, észrevételeket ségi tanácstól, a társadalmi zös Tanács VB-titkára vála- hogy munkánkkal erősítsük a beépítette munkatervébe. Ál- szervektől, intézményektől, a szolt. szeg—Porszombat közötti utat. A megye legjelentősebb útépí­tése Nagykanizsa határában zajlik: épül a 7-es számú út várost elkerülő szakasza. Az első ütemben — 1985-ig — elkészítik a 4300 méter hosz- szú gyorsforgalmi szakaszt, melyen lassú járművek és mezőgazdasági szállítóeszkö­zök nem járhatnak. Részükre úgynevezett szervizutakat alakítanak majd ki. Borsod megyében Hidasné­meti térségben új Hernád-híd épül. A régi, elavult, egysá­vos hidat kétsávos, nagy te­herbírású híd váltja fel, mely a Hegyköz, Telkibánya és Pálháza megközelítését teszi lehetővé a hál'maS'útról. Jó ütemben folynak az előkészü­letek egy új Tisza-híd megépí­tésére is, Tiszapalkonya tér­ségében. A Miskolci Közúti Igazgatóság kiemelt feladata az idén a 35-ös főút korsze­rűsítése. Mintegy 16 kilomé­ter hosszúságban hat méter­ről 7,5 méterre szélesítik az utat, mintegy 16 kilométer hosszúságban Nyékládházától Az egyik legnagyobb feladat a Duna-kanyarba vezető 11-es számú főút négysávosra bő­vítése. Az építkezés tavaly novemberben kezdődött. Vác és az országhatár között igen. sok a kanyarokkal tarkított emelkedő, ahol a lassú jár­művek akadályozzák a for­galmat. Ezért még az elmúlt év őszén újabb kapaszkodó­sávok építését kezdték meg, a munkák befejezése jövő má­jus végére várható. A 2-es számú út dunakeszi átkelési szakaszának zsúfoltsága indo­kolja az út négysávosra bőví­tését. Jelenleg jel halad a terelőutak építése, a korsze­rűsítés várhatóan a jövő év végén fejeződik be. Heves megyében az letéri csaknem negyedmilliárd forin­tot költenek az utak felújítá­sára, fenntartására. Üj mód­szerek és technológiák alkal­mazásával igyekeznek ezt az összeget hatékonyan felhasz­nálni. és a munkálatokat meggyorsítani. A közúti igaz­gatóság a kísérletek befejez­tével az idén már tervszerű­Leninvárosig. A közlekedés ,, , . biztonságának fokozására sok on alkalmazza a felújításoknál helyen készítenek úgynevezett vízáteresztő aszfaltburkolatot, kapaszkodósávokat és kerék­párutakat, szélesítik a hida­kat. Az útfenntartási munká­kat modern célgépek segítik. Pest megyét valamennyi számottevő főút érinti és igen jelentős a nemzetközi át­menő forgalom is. Ezért is indokolt a főutak rendszeres karbantartása, korszerűsítése. az úgynevezett pernyebetont, amely lényegesen olcsóbb, mint a korábbi, és előnye, hogy a Sagarin Hőerőmű égéstermékeként korlátlan, mennyiségben áll az útépítők rendelkezésére. Más megyék­ben is dolgoznak ezzel a módszerrel, így korszerűsítet­ték a Debrecen—Vámospérc# közötti utat is, jelenleg pedig (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom