Nógrád. 1983. július (39. évfolyam. 154-180. szám)

1983-07-06 / 158. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜÜETFKT NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD M EGV EI' Bi Z OT.TS AGA ES A .MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXSX. ÉVF., 158. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1983. JÚLIUS 6., SZERDA Ülést tart a Magyar Szocialista munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését július 6'ára összehív­ták. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy vitassa meg az időszerű nemzetközi kérdésekről, a választási rend­szer továbbfejlesztéséről, az ipar helyzetéről és feladatairól, valamint a népgazdaság fejlődésének év eleji tapasztalatairól szóló előterjesztéseket. (MTI) Kiállítás a megyei művelődési központban ás a Szovjetunióba Nógrád megyében az elmúlt esztendőben dinamikusan nö- vekedett a Szovjetunióba irá­nyuló turistaforgalom. S mert még mindig vannak tartalé­• kai a turizmusnak, egyebek között az INTOURIST és az AEROFLOT ennek jegyében rendezte meg kiállítását Sal­gótarjánban, a József Attila megyei Művelődési Központ­ban. A tegnapi eseményen je­len volt Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára, Vlagyi­mir Medvegyev, az AERO­FLOT magyarországi vezér­képviseletének első helyette­se, Jurij Perov, az INTOU­RIST moszkvai osztályvezető­je és Leonyid Jagodovszkij, a Szovjetunió nagykövetségé­nek tanácsosa. Havas Ferenc, a megyei tanács elnökhelyet­tese köszöntötte az Utazás a • Szovjetunióba című kiállítás megnyitása alkalmából meg­jelenteket, a szovjet vendé­geket. Egyebek ‘között szólt arról, hogy megyénk lakos­sága kedveli a szovjet utakat, az úticélok között gyakran szerepel Ogyessza, Moszkva, Jalta, Kijev, Leningrad és több szovjet köztársaság ne­vezetességeinek megismerése. Ezek a turistautak rendsze­rint gazdag programokat kí­nálnak és az utóbbi időben egyre többen vesznek részt a fekete-tengeri utakon is. — A Szovjetunióba irányu­• ló turizmus a szabad idő hasznos eltöltése, a pihenés, az élményszerzés, az ismere­tek gyarapítása mellett jól szolgálja a szocialista építés eredményeinek, gyakorlati ta­pasztalatainak megismerését^ és ezek hazai hasznosításátH is — mondotta a megyei ta­nács elnökhelyettese. A to­vábbiakban arról is szólt, hogy a Szovjetunióból is mind töb­ben keresik fel megyénk ide­genforgalmi nevezetességeit, majd hangsúlyozta, hogy az Utazás a Szovjetunióba című kiállítás hasznos szolgálatot jelent a Szovjetunióba irányu­ló turizmus növekedésében. Ezt követően Grigorij Mi- hajlovics Adijanc, a Szovjet­unió Minisztertanácsa mellett működő idegenforgalmi fő­hivatal magyarországi képvi­selője nyitotta meg a kiállí­tást, Megnyitó beszédében ki­emelte, hogy a szovjet—ma­gyar turistakapcsolatok ha­gyományosak. Évente száz- 'kilencvenezer magyar turista ismerkedik a szovjetunió tör­ténelmi, műemléki nevezetes­ségeivel és hazánkba négy­száztízezer szovjet turista Iá*, tógát, — Az önök városának, Sal­gótarjánnak példája is szem­lélteti a magyar—szovjet tu­ristakapcsolatok fejlődését, hiszen az idén Nógrád megye székhelyére csaknem hatezer , szovjet vendég érkezik... Az itteni kiállítás Magyarorszá­gon a kilencedik, amellyel szeretnénk kedvet csinálni a szovjetunióbeli látogatásokhoz — mondotta elöljáróban, majd beszámolt azokról az új­donságokról, amelyeket az IN- TOURIST nyújt a külföldi turistáknak. Szocsi környékén például új üdülőtelepülés vár­ja a vendégeket, az idén be­kapcsolják a kétezer éves Taskentet is az idegenforga­lom vérkeringésébe, s igye­keznek e területen is haszno­sítani az olyan nagy folyókat, mint a Don, Dnyeper, Volga. A személygépkocsival, autó­busszal Szovjetunióba induló magyar turistáknak tizenkét­ezer kilométer hosszú útvo­nal áll rendelkezésükre. Fel­hívta a figyelmet arra is, hogy 1983-ban tucatnyi sportvi­lágverseny szélesíti a túris­ták úticéljainak választékát, s emellett húsz, nagy esemény- sorozat várja a Szovjetunió különböző városaiban az ér­deklődőket. Ezt követően a kiállítás megnyitójának résztvevői a Szovjetunió nevezetességeit bemutató filmet tekintettek meg. A megyében tartózkodó szovjet vendégek városnézé­sen vettek részt, egyebek kö­zött felkeresték a Kemerovó- lakótelepet, a karancsberényi partizán-emlékmúzeumot, a salgótarjáni Nógrádi Sándor Munkásmozgalmi Múzeumot, majd találkoztak a sajtó me­gyei képviselőivel. (A sajtó- tájékoztatóról későbbi szá­munkban tudósítunk). Dél­után Havas Ferenccel foly­tattak eszmecserét időszerű idegenforgalmi kérdésekről. A kiállítás számos érdeklődőt vonzott már a megnyitás utáni percekben is. Tanácsi küldöttség utazott Besztercebányára Korszerűsítik a szöggyartast Kétszázmillió 33 hónapra az SKÜ-ben A Közép-szlovákiai Nemze­ti Bizottság meghívására teg­nap Nógrád megyei tanácsi delegáció utazott Besztercebá­nyára, Devcsics Miklós, a me­gyei tanács elnökének vezeté­sével. A küldöttség tagjai: Romasz Adolf, a megyei ta­nács tervosztályának vezetője és Gresina István, a rétsági járási hivatal elnöke. A nógrádi tanácsi vezetők elsősorban a helyi erőforrá­sok városfejlesztésben való hasznosítását, a képviseleti szerveknek a várospolitikában játszott szerepét és a nemzeti bizottságok környezetvédelem­mel kapcsolatos tevékenysé­gét tanulmányozzák. Köztudomású, hogy a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek a múlt év kezdetén — meg­fontolt felmérések és piac­vizsgálat alapján — megkezd­te a szeggyártás fejlesztését. A korszerűsítési . munkákra mintegy 200 millió forintot irányoztak elő. s a megvaló­sítást 33 hónapra tervezték. Az eddig eltelt időszakban a szeggyártás korszerűsítése idő­arányosan halad, sőt az idő­közben megnövekedett igé­nyek hatására a kohászati üzemek — egyetértésben és összehangoltan a kivitelezés­ben réázt vevő vállalatokkal — a munkák gyorsítását hatá­rozta el. Ezekben a napokban írták alá azt a szocialista együtt­működési szerződést — a ko­hászati üzemek, valamint a Salgótarjáni Tervező és Épí­tő Szövetkezet között — amelynek az a lényege, és célja, hogy a kivitelezésben jelenleg kulcsszerepet játszó STÉSZ meggyorsítsa munkála­tait. Erre azért van szükség, hogy a termelőberendezásek üzem­be helyezését az eredeti hatágr- időnél hónapokkal előbb, már 1983. december 31-ig befejez­hessék Erre pedig minden lehetőség adott A szocialista szerződésben együttműködő kohászati üze­mi „Rekonstrukció” Szocia­lista Brigád minden feltételt biztosít a STÉSZ szocialista brigádjai számára, hogy azo­kat a kcnknét határidőre szó­ló vállalásokat teljesíthessék, amelyeket ez az együttműkö­dési szerződés tartalmaz. A Salgótarjáni Tervező és Építő Szövetkezetnek a szer­ződésben részt vevő hét szoci­alista brigádja jelenleg nagy erőkkel dolgozik a szeggyár­tás fejlesztési munkálataink Folyamatosan haladnak a húzógépek alapozási munkái­val, valamint a kivitelezési munkákat elősegítő ábtelepíté- .sekkel. A helyfelszabadítási. átte­lepítési. alapozási munkáknak igen nagy a jelentőségük, hi­szen az új szegverő gépek je­lentős része már megérkezett — a többi úton van — s ezek szereléséhez szeptemberben csak az előbbi munkák elvég­zése után kerülhet sor. A STÉSZ vezetése és a szocia­lista bfigádok fontos feladat­ként kezelik a kohászati üze-. mekben a szeggyártás fejlesz­tésén végzett munkájukat.' Maradéktalanul teljesíteni kí­vánják a szocialista együtt-' működési szerződésben fog­laltakat. Lényegében azt. hogy a népgazdasági és vál­lalati érdekből egyaránt fon­tos korszerűsítés ez év végé­re befejeződhessen — a terme­lőberendezések 1984-ben már az igényeknek megfelelő m°ny- nyiségű szeget gyárthassák. Egységben a fejlődés Javul a kisközségek hírközlése Nógrádban Mostoha a kisközségek tele­fon előfizetőinek sorsa. Jó­szerével csak a településen levő néhány további állomás­sal állnak közvetlen összeköt­tetésben, velük is csak a he­lyi posta, olykor meglehető­sen rövid nyitvatartása alatt A legtöbb helyközi összeköt­tetés csak többszörös kapcso­lások révén, általában hosz- szabb-rövidebb várakozás után érhető el számukra. Folyamatos az új gabona átvétele A verőfényes időjárás ked­vez az aratóknak. A mező- gazdasági nagyüzemek teljes kombájnparkja, mintegy 13 500 arató-cséplő kint van a határ­ban. A gabonatröszt vállalatai 1900 átvevő vonalon fogadják a termést, és mintegy 5500 anyagmozgató gépet használ­nak a gabona továbbítására. Egyelőre csak kevés helyen van. szükség a szárítógépek üzemeltetésére. A vállalatoknál lévő berendezések naponta húszezer tonna búza négyszá­zalékos vízelvonását tudják megoldani. Hétszáz tisztítógép működik a telepeken, ezekkel távolítják el a szennyeződése­ket, mielőtt a búza őrlésre, vagy raktározásra kerülne. A malmok egyre-másra veszik át az első tételeket, az új búzát egyelőre csak meghatározott arányban keverik a régihez. Csúcsidényéhez érkezett az aratás az ország második legnagyobb gabonatermelő megyéjében, Bács-Kiskunban. A hajrában két műszakban négyezer kombájnt, szállító- eszközt, bálázógépet és szántó­traktort foglalkoztatnak a gazdaságok. A nagyüzemi ga­bonatermelők többsége túlju­tott az aratás félidején és már mindenütt a késői érésű ^üzát vágják. Az aratási idény rö­vidítésére segítik egymást a gazdaságok: harminc termelő- szövetkezet állapodott meg a segítségnyújtásban, a technikai erő kölcsönzésében. Somogy megye termelőszö­vetkezeteiben és állami gazda­ságaiban halszáz arató cséplő gép dolgozik a búza betakarí­tásán. A kedvező időjárás ha­tására jelentősen javult a víz­tartalom, kedden már úgy­szólván nem is kellett a le­aratott termést szárítani. A lendületes munka eredménye­ként kedden estig a kenyérga­bona több mint egynegyede már fedél alá került. Vannak olyan gazdaságok, mint példá­ul a siófoki November 7, a kaposmérői Latinca Termelő- szövetkezet: a terület csak­nem ötven százalékáról taka­rították be a termést. A ka­posvári mezőgazdasági főis­kola tangazdaságának határá­ban hét kombájn, ebből há­rom Class dominátor vágja, csépeli az aranysárgára érett (Folytatás a 2. oldalonJ Van azonban lehetőség a helyzet javítására, éspedig úgynevezett egységes hálóza­tok kialakítása révén. Ennek az a lényege, hogy a kis­község előfizetőit valamely közeli nagyobb település köz­pontjához kapcsolják. A meg­oldásnak több haszna is van: az előfizetők így jóval több állomással beszélhetnek köz­vetlenül, „kitolódik” az igény- bevétel lehetőségének idősza­ka. Megszűnik a kispostán üzemeltetett telefonközpont, az ennek kezelésével járó kö­töttségek nem terhelik az — általában egyszemélyes — hivatal vagy fiókposta keze­lőjét, s ugyanakkor jobban kihasználható a nagyobb tele­pülésen elhelyezett központ kapacitása. Ráadásul az egy­ségesített hálózat központja leggyakrabban egybeesik a közös tanács székhelyével, s a társközségek ilyen formán is közelebb kerülnek a köz­ponti településhez. A napokban helyezték üzem­be azt az egységes hálózat- rendszert, melynek révén a sámsonházai előfizetőket a nagybárkányi telefonközpont szolgálja ki. így a sámsonhá- zaiak a korábbiaktól eltérően nem 14, hanem a községek­ben elterjedt, délután 16 órá­ig használhatják a telefont, s helyi beszélgetésként hívhat­ják a nagybárkányi előfizető­ket. Ugyanakkor Nagybár kány is jól jár, mert javul­nak az összeköttetései az or­szágos hálózattal. Az egysé­gesítés' mintegy félmillió fo­rintba került. A megyei táv­közlési üzem tervezi, hogy a település és Salgótarján kö­zött a meglevőn kívül még egy összekötő áramkört léte­sít. így a völgy távközlési helyzetét javítva igényeit több évre kielégítenék. — Ez a harmadik egységes hálózat, melyet a megyében, üzembe helyeztek. A besze­rezhető anyagok függvényében még az idei tervekben szere­pel a mátraszelei előfizetők-' nek a kazári, a nógrádmarca- liaknak a szügyi, a felsőper tényieknek a nőtincsi, a Rá- kóczi-bányatelepieknek a kis- terenyei, a szuhai, a mátra- almási és dorogházi állomá-' soknak az automatizálandó mátramindszenti, s végül az új posta átadásához igazodva a szécsénkei telefonoknak a nógrádkövesdi központhoz va­ló csatlakoztatása. Ugyancsak a távközlési helyt zetet javítja a nagyoroszi te­lefonközpont cseréje. Az új készülékhez kapcsolt telefo­nokon már nem lesz „kurb- li”, minden tekergetés nél-' leül, a hallgató felemelése után jelentkezik a központ, s ráadásul az ügyfelek mente­sülnek az eddigi rendszeres telepesetekkel járó bonyo­dalmaktól is. , 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom