Nógrád. 1983. július (39. évfolyam. 154-180. szám)

1983-07-05 / 157. szám

7m a i f —i ! ,3 i r Ka flk. « i n mm [iflMfeifiü 1 B i m vzsi i m ma ar t®- W lf- m &L ist m m b w m Mk V n v 1 m A i 1 ■k ■ESBk dBB ■k i —K WBfifl 1 «9 KKA »BM SffiBES I Éinű síj^§ fJ a £ | lg 1 ©lŐtt 1 Y TT Hiába, nyár van!... Nyáron az ember a szabad­ba megy. Strandol, kirándul, üdül, világot lát, ■ vagy éppen kiskertjében szüretel, beíőz, de mindenképpen kevesebb időt tölt a képernyő előtt, mint az év más időszakaiban meg­szokta. Nyáron az ember sza­badtéri műsorokat, kertmozi­kat látogat; mindezt azok is jól tudják, aki]- a televízió­műsorokat szerkesztik. Nem csoda hát, ha ebben az időszakban minden olyan rétegműsorról, álwesternről, portéka kínálatra kerül, ami egyéb más töltelékféléről. S a egyébként reménytelenül elad- burkolt reklámokról, melyek hatatlannak látszik, műsordo- alattomban mind nagyobb bozo.kban porosodik, Isten tud- számban kapnak polgárjogot a ja, mióta. Most itt a soha képernyőn, a „nyíltan” sugár- vissza nem térő alkalom, hogy zott képes- és betűreklámok megszabaduljanak tőle gazdái, mellett. Iyen bosszantó becsa­S jött továbbá á heti prog­ramban olyan ásatag tévé­produkció, mint az 1962-es „Csudapest”, olyan silány ka­baréismétlés mint a Minket, kérem, informálnak, olyan film Matuzsálem, mint az 1947-es csehszlovák vígjáték, a Csók a stadionban — nem beszélve a felsorolhatatlan számú egyéb reprizről, meg sablonba gyártott zenész-, éne­kes-, egyéb művészportréról, igen keveseket érintő, érdeklő mint a lejáróban lévő szava­tosságú konzervtől, hogy helyet teremthessenek az új készít­ményeknek. Látszatra tehát ritkán ta­pasztalható árubőség a tévé műsorpiacán, másrészt viszont szinte alig-alig akad valami, pósdi — naivabb nézőknek' — a Nemcsak nőknek, a Módi ’93 című időszaki program, s mindinkább az, Molnár Mar­git korábban népszerű műsora, a Főzőcske is. Pénteken lezajlott a Ki mit tud? első középdöntője is, amit gusztusunkra valónak minden külö“ ösebb érdekesség éreznénk. Bele-belecsipegetünk ebbe is, amabba is, aztán ott­hagyjuk a megízlelt portékát. így voltunk az elmúlt mű­sorhéttel is. A szemre látvá­nyos műfaji változatosság, ami a műsorújságban feltűnt, mint végül kiderült, a nyári kiáru­sítási akció elegyes bazárkíná­latából tevődött, nem a tuda­tos szerkesztés produktumá­ból. A műsoridő java részét középszerű, kommersz művek, reprizfilmek, a maguk idejé­ben sem túl nagy érdeklődést keltő szerkesztvények, álmosi- tó témájú vagy irányítású négyszög- és kerékasztal-dis­kurzusok adták. Vegyünk példának néhá­nyat. Ötödik hete „folytatódik” keddenként a nagy francia gondolkodó, Voltaire életéről szóló tévéfilmsorozat, Az ör- döngös fickó. Ez idő alatt szó íróit ebben a produkcióban: szerelemről, politikai, filozó­fiai intrikákról, ármánykodá­sokról, csak éppen a költő, író, bölcselő benső lényegéről nem tudunk semmivel sem többet, mint korábban. S ezen már bizonyára a hatodik, be­fejező rész sem változtat. Egészen semmitmondó his­tóriát tálalt elénk a Paul ese­te című amerikai, produkció, amit alig­hanem jogdíjmentesen dob­hattak filmvásárlóink után, s így került el a magyar kép­ernyőre. Meglehetősen taszító, egészségtelen, természetellenes, történet — és, épp a legegész­ségesebb évszakban — a Ste­fan Zweig regényből készült francia produkció, az Érzel­mek zűrzavara, amit pénteken a második csatorna sugárzott. Ezzel szellemi rokon a Viscon- ti-sorozat keretében szomba­ton este felújított Halál Ve­lencében. nélkül. A vetélkedő egyetlen „újítása” az volt hogy ezúttal pontozással minősítettek a zsűritagok. A hét egyetlen új produk­ciója, Karel Capek regénytö­redékének magyar tévéfilm­változata, a Foltyn zeneszerző élete és munkássága bizonyá­ra langyos érdeklődést keltett nézői sorában. Nem is lehetett másként. A nagy cseh író e fél­bemaradt munkája — felesége fejezte be — nem rangosítha tó ama műveihez, melyek ne­vét világszerte fémjelzik. A Felvidéki Judit-rendezte tévé­filmben Maszlay István. Bod­nár Erika. Straub Dezső, Papp Vera, Nagy Gábor, Bá­lint András, Mensáros László, öze Lajos. Hegedűs D. Géza, Mikó István nyújtott becsüle­tes színészi mukát. Kedden a második műsorban a román televízió estjét lát­hattuk, sok kisfilmmel a program középpontjában a Ház a mezőn című, nem túlsá­gosan eredeti szerelmi törté­nettel. (bt.) Ä NEMZETKÖZI MŰVÉSZTELEP VENDÉGEI (3.)' Stefunková Szabó Erzsébet­Stefunková Szabó Erzsé­bet 1941-ben született Vág- tornócon, a pozsonyi kép­zőművészeti főiskolát I960— 1966. között végezte el gra­fikai, illusztrációs szakon, tanára Vincent Hloznikvolt. Turócszentmártonban (Mar­tin) él, szép hegyek között, a város fontos szerepet ját­szott a szlovák történelmi és irodalmi életben is, pél­dául itt alapították meg 1861-ben a Slovenská Matd- ca művelődési egyesületet, itt kiáltották ki a szlovákok csatlakozását a Csehszlovák Köztársasághoz 191!l-ban. Napjainkban szintén szere­pet játszik a város a szlo­vákiai művészeti életben is, csaknem két tucat képző­művésznek ad otthont, köz- gyűjteményei gazdagok iro­dalmi, művészeti emlékek­ben. Stefunková Szabó Er­zsébetnek e városban 1973- ban. 1980-ban és 1982-ben, Pozsonyban pedig 1972-ben és idén volt önálló kiállítá­sa grafikáiból, illusztrációi­ból. Művei szerepelnek a hazai és a külföldi közös tárlatokon. Grafikái, illusztrációi egyé­ni hangvételükkel tűnnek ki. s alapvetően lírai alkat­nak mutatják. Növényei, madarai, emberi alakjai noé- tikus lendületről tanúskod­nak. megható vallomások hordozói. Szerkezeti meg­oldásaiban erőteljes szere­pet kap az érzékeny vo­nalvezetés, a téma .vonula­tainak pontos megragadása. ugyanakkor lapjain az ösz­tönző tartalmi vonatkozáso­ké az elsőség. Csak olyan témákat és tartalmakat ra­gad rneg, amelyeket átél, amelyeket napjainkban lé­nyegesnek tart. amelyekben mély együttérzéssel kénes megfogalmazni az ember helyét és szerepét a világ­ban. s reményeit a jövőben. Alapvetően realista alap- állású művészről lévén szó. megkülönböztető szak­mai jegyei elsődlegesen az érzelmi-gondolati tartalom leghatékonyabb kifejezését KELLÉR ANDOR: » Csóntváry és az „égi szózat" szazharminc’K°évvei TleiőtT bekeríteni 8 magyar hőst. úgy gondolta, hogy a sürgöny vári úton, a festő hirtelen 1853. július 5-én született. Ebi Zrínyi vára pedig empire stí- vétele után Just összehívja a megállt, rámutatott egy tér­ből az alkalomból nem mél- lusú, angyali kastély. Mégis, parlamentet, és nagy pillana- re. és azt mondta: ,;Ott állít- ín*»8*’ iá? mífí!í rala: m'n£laz, ami ebből a csacsi tot érzékelhető, megfontolt, juk fel a Csóntváry Múzeu­dor rne-ban írott tárcáját ele- elképzelésből árad, olyan meg- de keresetlen Szávákkal köz- mot. Magának van összeköt- venitjük fel, amely egyszerre indító, színeiben oly harmo- li, hogy Tivadar (csak így, tetése járja ki!” Éjjel három anekdotikus és egyszerre lé- nikus, egyszerű, lezárt és kész keresztnévvel, mint a kirá- órakor Nótit felcsengették, nyegbe vágó. műalkotás, hogy nem tudunk lyok) felfedezte a plein-airt, Ajtót nyitott, a művész állt szabadulni tőle. és most a nemzeten áll a ott. „A hely nem jó” — mond­éA thíiw Csontváryt - akit gyako- sor, hogy cselekedjék. Sok ta és elment, tás tanúsáén sz^fnt varsáé’ rí vallomása szerint „égi szó- baja volt nagyméretű vász- Volt kereskedősegéd, gyógy- „ i zat” suga,1t 3 festésre — nem naival, amelyeket nehéz volt szerész. Felvidéki patikáját fór „tr- f„ió .,Li lehetett az átlagemberek már- kiállítani hely hiánya miatt, bérbe adta, és a bérösszegből K-nctba céJe ala vonni> lebegett föld Megjelent a MÁV-üzletveze- élt. Aszketikus szerénységgel de annál sncárvóhh ós mTe ’ és ég között> a képzelet és a tőségnél, és a Keleti pálya- tudta beosztani a pénzét, valóság körvonalai elmosód- udvart akarta kibérelni. Tér- ahogy Lehel Ferenc írja róla: ve lődd Kepeit amtottaK vapvic fntohninnH- \ré*rni íehocTíáitóir o-7<árt „Nyers káposztát ebédelt pa­ki pírból, de méltóságos testtar­I.- . . _ tak benne, vagyis futóbolond- véről lebeszélték, és ezért f fuf’ hog£ nak tartották. Különösen so- Iparcsarnokban állította szent angyal, ahogy Gachot ,-rto róla- „.to óc kat, szinte mániákusan foglal- egykoronás belépődíj mellett, tással”. Néha olyan primitív őrült” olyan ma°ányban kozott Ferenc Józseffel. Nem Amikor a látogató elmerült volt, mint egy falusi gyerek, amilyenben csak egy kiröhö- gött zseni élhet, éhen halt, és olyan magányban, -tU(j0tt úgy beszélni, hogy valamelyik képének szemlé- máékor az istenek rokona. Az ne keverte volna létében, a kép mögül előjött expresszionizmus és a spin rr.il.-™. ráairaótoir „cair az 3gg uralkodó ne- egy manó, malaclopó köpeny- tuális művészet előfutára egy­mórdpk szítva ma ónt találtak vét a vitába- Egyszer, ami- ben, mindig nyakkendő nél- szerre. Gyengén rajzolt, köze- meraeK szilvamagot taiaitaK kor a király meghűlt, Csont- kül, zsebkendővel átkötött pesen festett. és mégis mellette, semmi egyeoet. its v^ry^ ajcj különben is imá- nyakkal, hegyes szakállát si- nagy művész volt. Egy most ott aljunk megDaoo- jjott táviratozni, sürgönyzött mogatva. Csóntváry volt. évben született Van nazva, gyönyörre gyulladva az ucjvarnak, hogy a királyt Megmagyarázta képét, és kö- Gogh-gal, de Magyarországon, y?szna.‘. e ,VÍtt,T-KkT1’ vizes lepedőben tegyék ki a zölíe, hogy a festmények da- ahol nem értették meg. Ami- to erejénéit titkát. íoopnyire napra Nemcsak a művészetet rabonként nem eladók, csak kor meghalt, az „előkelő” és színeket sem kevert, rakente 3^,.^ qj utakra vinni. de az egész együtt, ára mind- a művészrokont szívből lenéző vasznara az okkersargat meg t,recjeti gyógymódokkal is össze egymillió korona. Életé- "Kosztka család nem kért és a pirosat, naivui, mint egy foglakozott. ben összesen egy képet adott nem igényelt a festő hagyaté­iskolasgyerek aki Jestoesz- Egyszer Afrikában. a ten. el. kából semmit, otthagyta közt kér szuietesnapi ajanae- gerparfon festett. Szélvihar A Fehérvári úton lakott, s csodálatos vásznakat a háziúr­kui. Acsorgunk kepe előtt, kerekedett, és négyméteres a kávéházban összebarátkozott nál. párkoronás lakbértartozás amely Irinyi kironanasat^ aD- Vásznat besodorta a tengerbe. Nóti Józseffel, aki most a ellenében. A família nem tud­razoija. Jinyi aiszmagvart A művész kimentene a képet. Petróleumipar vezérigazgatója, ta megbocsátani az elrugasz­visei, mint valami Decsva0yo azonnal sürgönyzött Nóti megkérdezte, miért nem lcodntt családtagnak érthetet,­Budapestre. „A művet meg- ad el képet? Csóntváry ter- mentettem Csóntváry”. Just mészetes hangon, amelyben Gyula, a képviselőház elnö- azonban a meggyőződés éré­ké is kapott táviratot a mű- je fénylett, közölte, hogy tisz- rök, köztük egy ravaszdi ja- vésztől: „Plein-airt felfedez- tességes szülő nem adja el fel eladó vászna, nicsár, aki oldalról próbálja tem, Tivadar festő”. Csóntváry gyermekét. Sétáltak a_ Fehér- (1946) honatya a nemzeti ünnepsé gén Ferenc József korában, szemben vele a marconának elgondolt kilenc darab kis tö­kodott családtagnak érthetet­len, hülye vásznait. Ma min­den Csontváry-kép ezreseket ér, de hiába a gyűjtők igyeke­zete, nagyon ritkán bukkan szolgálják. Ez az érzelmi} tartalmi hitelesség adja grafikai munkásságának ere­jét is. Stefunková Szabó Erzsé­bet munkásságában fontos szerep jut a tájnak, az em­ber és a természet sajátos kapcsolata egyéni értelme­zésének. Tájábrázolása azon­ban nem a közvetlen lát­vány elemeinek felvonultatá­sát jelenti, hanem a válto­zó világ törvényszerűségei­nek újabb értelmezését, a jelenségekben rejtettebb tartalmakat is fölfedez, jel­képeket is megfogalmaz a táj és az ember kapcsolatá­nak jelenét és jövőjét ku­tatva. Legszebb lapjai ki­fejezik a civilizációs folya­matban élő ember minden­napjainak drámai feszült­ségeit, esetenként romanti­kus pátoszát, személyisé­gének jó néhány jellemzőjét. Nem idegen tőle némi bölcs irónia (Jó napot, Voltaire úr!) sem. ám legbensősége­sebb lapjai mégis azok. amelyeken a formai elemek burjánzása szigorú képi tör­vényszerűségekbe foglaltan, is kifejezi a képzelet gaz­dagságát, az idő múlásának jelen valóságát létünk min­den pillanatában. Egy szem a homokórából című grafi­kai lapja például minden kínálkozó érzelmi szélső­ségtől mentesen, nagy szer­kezeti fegyelemmel ponto­san és drámaian fejezi ki a mozdulatlanságba mere­vedő ember és a rohanó idő ellentétében szikrázó fe- szütséget azt az örök em­beri indulatot, amely az el­múlás tényét kíséri. Eső cí­mű lapjai lírai hitelesség­gel vallanak a tér és az idő szorításában élő ember szépség utáni vágyáról s a szépség megtalálásának bol­dog pillanatáról. S ugyan­ezt a sorsot példázza a Tengerparti táj is, megsej­tett távlataival. Stefunková Szabó Erzsé­bet 1976-ban már dolgozott a salgótarjáni nemzetközi művésztolepen. Sokat rajzol, önálló képzőmflvészti ki­fejezési módnak tartja az egyedi rajzot. — A gondolat első meg­jelenése az. amikor ráteszi az ember a ceruzát a pa­pírra — jegyzi meg. — Minden más csak ezután következik. Hogyan él az ember? Én grafikában pró­bálom megadni erre a kér­désre a választ. Azt gondo­lom. korunk és világunk összetett. senkinek sincs csak egyetlen álláspontja az élettel kapcsolatban. Ko­runkat összetettségében kell kifejeznünk, csak arról, csak arról az időről szólhatunk, amelyben élünk. Tóth Elemér Aforizmák Egyik órán sem taláhz mu­tatót az élethez. (Stanislaus Jerzy Lee) Az anyák olyanok, mint a rendőrök — mindig a legrosz• szabbra számítanak (Mario Puzo) műsor KOSSUTH RÁDIÖ: 8.25: Dán mozaikok Bán László összeállítása 8.55: Venezuelai népi dallamok 9.05: Renate Holm operett­felvételeiből 9.14: Találkozás a Hang­villában 10.05: MR 10—14 10.35: Világhírű előadóművészek felvételeiből 11.19: Máthé Éva népdalokat énekel 11.39: Kháron ladikján vagy az öregedés tünetei KV 15. rész 12.45: Törvénykönyv 13.00: A Magyar Hanglemez- gyártó Vállalat új lemezeiből 13.58: Bächei Mihály zongorázik 14.40: Arcképek a jugoszláv irodalomból 15.05: Szíriusz és az ősember Fantasztikus rádiójáték Irta és rendezte: László Endre 15.35: Svéd Sándor emlékezetes szerepei 16.12: Délutáni Rádiószínház Girold Mihály nyomómester 17.05: Na^wáros születik 1. rész 17 30: Rózsa Miklós* Bűvölet filmzeneszvit 19.15: A Rádió lemezalbuma 20.15: Beszélgetés a világgazdaságról 4 NÓGRÁD - 1983. július 5., kedd 20.45: Mezei Mária énekel 21.00: Rádiószínház A békés idők harcosa Csák Gyula rádiójátéka 22.30: Népzenekedvelőknek 22.54: KAső este 23.04: Operarészletek 0.10* Virágénekek PETŐFI RADIO: 8.05: Gyulai Erzsébet nótákat énekel 8.35: Társalgó 10.00: Zenedélelőtt 12.25: Gyermekek könyvespolca 12.35: Melódiakoktél 13.30: Bárdos Lajos: Kicsinyek kórusa 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánia 16.35: Csúcsforgalom 18.09: Kamasz-panasz 18.35* Nótacsokor 19.25: Van benne ráció. . 18.35; Csak fiataloknak! 20 35- Hunvady Sándor mesél) V/t. rész 21.03: Részletek a Dave Brubeck kvartett budapesti hangversenyéről [. rész 22.10: Egy énekes — több szerep 23.20: A tegnap slágereiből MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: Művészportrék, színháztörténeti érdekességek. Dr. Gyárfás Agnes előadása. 17.15: Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti: Beély Katalin és Za- kar János. 18.00: Észak-magvar- országi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 2. MŰSOR: 20.30: Atomerőmű a Duna part­ján. (Ism.) 20.50: Tv-hiradó 2. 21.10: Reklám 21.15: A férfiakat nem lehet meg­erőszakolni. Magyarul be­szélő finn film. (16 éven felülieknek!) 22.50: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 21.30: időszerű események 22.00: Fiatalok tévéklubja 2. rész MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Há­romnegyed 6-tól: A profi (16). Színes, szinkronizált francia bűn­ügyi film. — Kohász: A kereszt­apa ill—IV. (16). Színes, szink­ronizált amerikai bűnügyi film. — Tarján vendéglő: A karatézó Cobra visszatér (16). Színes, szinkronizált japán krimi. — Ba­lassagyarmati Madách: Háromne­gyed 6 és 8 órától:'Jézus Krisz­tus szupersztár. USA film. — Nagybátonyl Petőfi: A hatodik halálraítélt. Színes szovjet kaland­film. — Pásztói Mátra; örökmo­zi. Magyar rö'ddfilm-összeállítás. — liét.ság: Bombanő (16), Színes, szinkronizált amerikai filmvíg­játék. — Kisterenyei Petőfi: örült nők ketrece (16). Színes, szinkronizált francia—olasz film­vígjáték. — Jobbágyi; A karaté­zó Cobra (14). Színes, szinkroni­zált japán bűnügyi film. 16.05: Hírek 16.10: Az inkák. Angol rövidfilm 16.50: A zöld erdő meséi. 17.20: Sakk-matt. 17.40: Képújság 17.45: Szól a nóta. 18.15: Reklám 18.20: Dél-alföldi krónika. 18.50: Reklám 19.05: Tévélorna. 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Az ördöngős fickó. 6/6. rész: Meghalni Párizsban. 20.55: Szemtől szemben. Hafez Asszad szíriai elnökkel. 21.25: Stúdió ’83. 22.30: Tv-híradó 3. 17.45: A 015-ös harckocsi ra.oo: Kelet-szlovákiai magazin 18.30; Mezőgazdasági magazinműsor 19.10 • Esti mese 19.30. Tv-híradó 20.05: Barbara Bryska- sorozat 1. rész 2i.40: ismeretterjesztő műsor 22.05: Ez történt ?4 óra alatt 22.20 Musica viva. Zenei magazin \ 23.05: Hírek 2. MŰSOR: 20.05; Fiatalok tévéklubja 1. rész

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom