Nógrád. 1983. július (39. évfolyam. 154-180. szám)

1983-07-05 / 157. szám

VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NpGRAD MEGYEI ‘BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIX. ÉVF., 157. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1983. JÚLIUS 5., KEDD lobban vigyázzunk rájuk! Az áldozatok sírján még nem hervadtak el a virágok, friss még a gyász, amelyben egy egész ország osztozik a hozzátartozókkal, az árván maradiakkal. Lezajlott azóta a helyszíni vizsgálat, mindenkit meghallgatott a kormánybi­zottság: azokat, akik a vészterhes percekben élve szabadul­tak a robbanás színhelyéről és azokat is, akik irányító posztjukon kellett, hogy megtegyék kötelességüket Ne vállalkozzunk a döntőbíró, az igazságtevő szerepé­re. Hamarosan — mint ezt múlt kedd délelőtti tájékozta­tóján a márkushegyi bányaszerencsétlenség kivizsgálására alakult kormánybizottság közölte — minden részletre ki­terjedő, alapos vizsgálati anyag kerül nyilvánosságra. Ad­dig csak annyit: korunkban — és nem utolsósorban a ha­zai bányák, ezek között is kiemelkedően a márkushegyi biztonsági felszereltsége mellett — nem lehet elemi csapás­nak, elháríthatatlan „szakmai ártaloménak tartani azt, ami történt A kormánybizottság a megfelelő, szigorító intézkedé­sek meghozatala után jóváhagyta, hogy tovább működjék a márkushegyi b.ánya, és hogy állítsák helyre a sérült ré­szeket. S ami ennél is fontosabb: a "bányaszerencsétlenség­ből levonta a tanulságokat és azok alapján intézkedéseket hozott — az egész bányászatban. így például felülvizsgál­ják a robbantási technikát és annak ellenőrzését, soron kí­vül ellenőrzik a szellőztetési rendszereket minden bányá­ban, ugyanígy az üzemzavar-elhárítási terveket is. Aligha lehet néhány mondatban összefoglalni mindazt, amit a kormánybizottság megállapított — s amivel alapo­san foglalkozik a közeljövőben a Minisztertanács —, s épp­úgy oldalakat töltene meg mindannak a felsorolására, ami történni fog a bányászok fokozottabb biztonsága érdeké­ben. Fekete hetei voltak mostanában a magyar szénbányá­szatnak. Egymás után, szinte drámai gyorsasággal követte egymást a komlói, a márkushegyi, a kányási tragédia, leg­utóbb pedig Dorogon követelt halálos áldozatot a bánya. Méltatlan lenne az áldozatokhoz, ha számokat sorolnánk: melyik szerencsétlenségnek hány áldozata volt. Hiszen mind­annyian egy-egy család' tagjai — fiúk, apák, testvérek — voltak, s a gyászba borult hozzátartozók számára az az egy ember a legnagyobb veszteség, akit már soha nem várhat­nak övéi a „sichta” után. Azok is, akiknek apja, nagyapja is naponta szállt a föld mélyébe, akiknél családi hagyo­mány a bányászok szép és veszélyes mestersége, s azok is, akik maguk választották — olykor az ország távoli sar­kaiból, más mesterséget űzött családok sarjaiként — a bá­nyászatot. Minden részvét megilleti azokat a soha nem lá­tott, nem ismert családokat is, amelyek lengyel földön fo­gadják szerencsétlenül járt hozzátartozóik koporsóját. Mégis: előre kell nézni! A kormánybizottság nem csu­pán azt volt hivatott megállapítani — és kétségtelenül meg is állapítja —, hogy hol és kik követték el a végzetes hibá­kat, amelyek emberek életébe kerültek. Feladatuk a to­vábbi, hasonló esetek megakadályozása, a baleseti lehető­ségek minimálisra csökkentéséhez az intézkedések megté­tele. Semmi nem változtat azon a tényen, hogy a bánya — veszélyes üzem. A veszélyt azonban csökkenteni lehet ■— és kell. Eddig is meg voltak a berendezések és felsze­relések, amelyek előírásszerű alkalmazásával elkerülhetők vagy legalább csökkenthetők lettek volna a bánya, a föld alatti munka veszélyei. Anélkül, hegy a vizsgálat végső eredményeinek elébe akarnánk vágni, minden okunk meg­van annak a feltételezésére, hogy most és ott is akadtak — ahogyan manapság az ipar, a népgazdaság és a minden­napi élet legtöbb területén akadnak —, akik a biztonsági berendezéseket afféle „túlzott óvatosságnak” tekintik, akik a korszerű technológia szabályainak következetes megtar­tása helyett a „jó volt az apámnak, nagyapámnak, nekem is jó lesz” életveszélyesen maradi álláspontjára helyezked­nek'. Tragikus, hogy így, ennyi ember pusztulása árán kell rádöbbenteni őket, hogy a technológiai és biztonsági elő­írásokkal nem lehet tréfálni, de még csali vitatkozni sem. S a bányászszerencsétlenségek most talán felébresztik azok lelkiismeretét is, akik az élet más területén dolgoznak köny- nyelműen, veszélyeztetik a maguk és mások biztonságát,1 Az elmúlt hetekben történt bányásztragédiák nem sors­csapások voltak, nem törvényszerű következményei a bá­nya veszélyes üzem voltának. Amikor az áldozatok előtt tiszteleg az ország, meg kell azt is fogadnunk: ezután jobban vigyázunk rájuk. Egymásra. V. E. Ismét termel a márkushegyi bánya Helyreállítják a sérült bányarészeket Szovjet—NSZK csúcstalálkozó Helmut Kohl Moszkvában Helmut Kohl, a Német Szö­vetségi Köztársaság kancellár­ja, és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter, a kancellár helyettese hétfőn délben a szovjet vezetés meghívására Moszkvába érkezett. A vendégeket a repülőtéren Nyikolaj Tyihonov miniszter- elnök, Andrej Gromiko, a mi­nisztertanács elnökének első helyettese, külügyminiszter, és más hivatalos személyiségek fogadták. Tárgyszerűnek és nyílt lég­körűnek nevezték Moszkvában a hétfői szovjet—nyugatnémet hivatalos megbeszélést, ame­lyen a két ország kapcsolata­iról és a nemzetközi élet leg­időszerűbb kérdéseiről volt szó. A tárgyaláson szovjet részről jelen volt Nyikolaj Tyihonov, Andrej ©romi- ko, Dmitrij Usztyinov, (Folytatás a 2. oldalon.) Hétfőn ismét megkezdték a Széntermelést a márkushegyi aknában, miközben nagy erő­vel dolgoznak a sujtólégrob- banás következtében megsé­rült bányarész helyreállítá­sán. Az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete és az Ipari Minisztérium az elmúlt hét közepén adott engedélyt árra, hogy a márkusnhgyi bá­nya dolgozói gondos előkészü­letek után folytassák a ter­melést a - robbanástól nem érintett bányamezőkben, és megkezdjék a tönkrement bá- wyarészek újjáépítését. Hétfőn, a 112-es frontfejtésben már megkezdték a folyamatos tér melést. s néhány nap múlva egy másik, a 105-ös fronton is megindulnak a szénfalat fejtő berendezések. Dolgoznak a feltáró csapatok a robbanás által nem érintett bányame­zőkben az újabb termelő mun­kahelyek előkészítésén, kiala­kításán is. % Kt. akna dolgozói a bánya­mentőkkel közösen újjáépítik a tönkrement hírközlő- és vi­lágítórendszert, a transzformá­torállomásokat. a szén- és anyaaszállító pályákat. A sérült bányarész újjáépí­tését várhatóan egy hét múl­va bele.iezik, (MTI) Kiállítás és sajtótájékoztató Utazás a Szovjetunióba Utazás a Szovjetunióba cím­mel ma délelőtt féltizenegy­kor kiállítás nyílik Salgótar­jánban, a József Attila me­gyei Művelődési Központ aulá­jában. Ebből az alkalomból tegnap a megyeszékhelyre ér­kezett az a négytagú delegá­ció, amelyet Leonyid Jago- dovszkij, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövetségének tanácsosa vezet. A vendégeket megérkezésük után fogadta Géczi János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának tagja, a me­gyei pártbizottság első titká­ra, aki tájékoztatta őket me­gyénk politikai, társadalmi és gazdasági helyzetéről. Ma délelőtt Grigorij Mihaj- lovics Adijanc, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett mű­ködő idegenforgalmi főhi­vatal magyarországi képvise­lője méltatja az esemény .je­lentőségét, majd Havas Fe­renc, a Nógrád megyei Tanács elnökhelyettese nyitja meg a reprezentatív kiállítást. Befejeződik a repce és az árpsr megkezdődött a búza betakarítása ARATÁSI HELYZETKÉP NÓGRÁDBAN Lassan befejeződik az őszi árpa aratása, s megkezdődött a búzáé a Mátraaljai Álla­mi Gazdaság sziráki növénytermesztő cs szolgáltató kerületében. A nyolc darab E— 516-os gép folyamatos karbantartásával gondoskodnak a gyors, ütemszerű betakarí­tásról. Képünkön Géczi István és Krajcs Fái a kombájnok műszaki állapotát ellenőrzi, (Fotó: Barna) A megyében a gabonafélé­ket egy másik fontos, csak­nem 620 hektáron termesztett ipari növény, a repce betaka­rítási munkálatai előzik meg, immáron hagyományosan. Az árpától és a búzától korábban érő magokat a kisterenyei ter­melőszövetkezetben már a magtárba szállították, ám jól haladnak a munkával, s ha­marosan be is fejezik az ecse- gi, a varsányi és a nagybár- kányi termelőszövetkezetek­ben, valamint a Magyarnán- dori Állami Gazdaságban. Tart az őszi árpa aratása is, ám a legfontosabb kalászos- növényünk, a búza betakarí­tásához is jó egy héttel előbb kezdtek hozzá elsőként a pász­tói Mátraaljai Állami Gazda­ságban. Hatszáz hektárnyi ve­tésterületükről eleddig csak­nem a fele termést betakarí­tották már, s jól haladnak a munkák a pásztói Béke Ter­melőszövetkezetben, ahol jú­nius 29-én és a szurdokpüs­pöki közös gazdaságban is, ahol július első napján kezd­ték meg a mezőgazdaság egyik legfontosabb munkáját. A termésátlagok viszonylag kedvezőnek mondhatók, ám ezeket, főként a korán érő fajtáknál, kedvezőtlenül fo- lyásolta be a későn jött csa­padék. Az időjárás viszontag­ságait' az 1900 hektárnyi ár­pa aránylag jól elviselte, ám a 27 ezer héktárnyi búza az előzetes becslések szerint job­ban megsínylette az esőhi­ányt és nélkülözte a szemek nagyobbodását elősegítő ked­vező napokat. A jelenlegi, kedvező talaj- viszonyok és időjárási körül­mények és a közelmúltban intenzíven beindult szemérés a szakemberek szerint lehe­tővé teszi, hogy a megye me­zőgazdasági üzemei tizennégy- tizenhat munkanap alatt vé­gezzenek a gabona betakarí­tásával. A megye harminchat ter­melőszövetkezete és két ál­lami gazdasága közül azok, akik még nem láttak hozzá e fontos munkához, jól felkészí­tett gépekkel várják a star­tot. A korábbiaknál az idén viszonylag jobbnak ígérkezik az alkatrészellátás is, gondok esetleg ékszijhiánybóí adód­hatnak, ám a már évekkel ezelőtt kialakított, egymás kö­zötti segítség ezeket a gondo­kat is megoldhatja. A szakemberek felhívják a gazdálkodó egységek vezetői­nek figyelmét, hogy ha a Sze­mek nedvességtartalma már rfem haladja meg a 18—20 százalékot, nem kell tovább halogatni az aratási munkák megkezdését. Hiszen egy esetlegesen bekövetkező rossz idő nagyobb veszteséget okoz, mint a szárításra fordítandó költségek. Egyéntől a nagyvilágig Megnyílt a szakmunkás- és szakközépiskolai tanulók megyei olvasótábora A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya, az SZMT, a Ha­zafias Népfront és a KISZ me­gyei bizottsága, valamint a salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtár az idén nyolcadik alkalommal rendezi meg a szakmunkástanulók és a szakközépiskolai diákok me­gyei olvasótáborát. A Szabó Ernőné könyvtáros által veze­tett táborban harmincötén je- Jentek meg. A résztvevők hét­fő délelőtt foglalták el helyü­ket Salgótarjánban, a Furák Teréz Leánykollégiumban, amely a rendezvények zömé­nek helyszínéül szolgál, és megalakították a kiscsoporto­kat. Az ünnepélyes nyitóösz- szejövetelt a Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótar­jáni intézete kollégiumának klubjában tartották, s Radá- csi László, a megyei pártbi­zottság munkatársa köszön­tötte a megjelenteket. A nyolcadik alkalommal megrendezett nyári olvasótá­bor léte, munkája művelődés- politikai, közművelődési szem­pontból számottevő jelentősé­gű. A tizenéves szakmunkás- és szakközépiskolai tanulók szervezett keretek között lehe­tőséget kapnak ismereteik, lá­tókörük bővítésére, ízlésük, vi­takészségük és számos — oly­kor eddig rejtve maradt- — képességeik fejlesztésére. A foglalkozások alapja minden­kor a könyv, az irodalom, mely rendszerint kiindulásul szolgál a művészeti tükrözés más formáinak a megközelíté­séhez. Ily módon a program­ban az irodalmi művek elem­zése mellett fontos szerepet kapott — például — az elő­adóművészet, a film, a képző­művészet, a biológia. Inke László Lelket keresek című Madách-műsorát mutatja be a táborlakóknak. Rakonezay Zoltán, az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hivatal elnökhelyettese földünk jövő­jéről, di\ Vekerdi László tu­dománytörténész az emberi tapasztalatok őrzéséről, átadá­sáról. felhasználásáról ad tá­jékoztatást. Dr. Csongrády Bé­la, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője az ifjúság és a közgondolkodás összefüggéseit elemzi. Az idei olvasótábor , alap- koncepcióját jól fejezik ki a megvitatandó témakörök, me­lyeket — stílszerűen, tekintet­tel az idei kettős Madách-év- fordulóra — egy-egy idézet összegez Az ember tragédiájá­ból. Az első témakör az egyén életének, a második a közös­ség szerveződésének, a harma­dik az emberiség fejlettségé­nek, a negyedik az emberiség és a föld jövőjének időszerű kérdéseit taglalja. A szervezők az idei tábor munkájának sikerét kéthavon- ként szervezett, kétnapos iro­dalmi víkendekkel igyekeztek biztosítani. Már második esz­tendeje, megjelölt hét végeken táborba gyűjtötték az érdeklő­dő. tehetséges fiatalokat, és meghatározott terv alapján foglalkoztak velük. E találko­zók jól szolgálták a folyamatos kapcsolattartást, a kialakított készségek folyamatos szinten tartását, a résztvevők érdek­lődésének figyelembe vételét és kielégítését. A szakmunkás- és szakkö­zépiskolai tanulók nyolcadik megyei olvasótábora Salgótar­jánban július 16-án zárja ka­puit. Űrhajósok illMZ Második munkahetét kezdte meg a világűrben Vlagyimir Ljahov és Alekszandr Alek- szandrov. A két szovjet űrha­jós, miután a hét végét a prog­ramnak megfelelően pihenés­sel töltötte, hétfőin hozzákez­dett a Kozmosz—1443 kirako­dásához. A Szaliut—7 űrállo-’ mással március 10. óta" össze­kapcsolva keringő űrjármű 3 tonna súlyú szállítmányt vitt magával az űrhajósoknak. En­nek kirakodását a Kozmosz berendezéséhez tartozó, síneW ken mozgó targoncák könnyí­tik meg. Ljahov és Alek- szandrov előkészíti a Szaljut—: 7 fedélzetén levő NDK gyárt­mányú fényképező berende-' zést is, amellyel felvételekéi: készítenek majd a Főid kon-' tinenseiről és óceánjairól. A két kozmonauta sikerrel esett át a súlytalansághoz va­ló alkalmazkodás első, legne­hezebb szakaszán. >

Next

/
Oldalképek
Tartalom