Nógrád. 1983. július (39. évfolyam. 154-180. szám)

1983-07-31 / 180. szám

A NYOLCVANADIK ÉVFORDULÓ

1 magas színvonalú egészségügyi ellátásért

Interjú dr. Harakály Máriával,

a megyei tanács egészségügyi osztályának vezető főorvosával

r Népgazdaságunk a világgazdaság ismert, számunkra kedvezőtlen változásai hatására olyan helyzetbe került, melynek következtében a VI. ötéves tervben a beruházásokat, fejlesztéseket mérsékelni kényszerültünk. Megnövekedett anyagi nehézségeink ellenére azonban az egészség- ügyi és szociális ágazat — országosan és megyénkben is — kedvezményezett helyet kapott a fejlesztésre a középtávú tervciklusban. Ennek legfőbb oka, hogy általános az elmaradás az elmúlt évek dinamikusan növekvő, valós társadalmi szükségletei és az egészségügyi ellátás jelenlegi intézményhálózata között, elsősorban a fekvőbeteg-ellátásban és az időskorúak gondozásában.

— Milyen képet mutatott Nögrád megye egészségügye az elmúlt tervciklus végén és milyen beruházások, fejlesztések várhatóak a megnövekedett anyagi lehetőségek ismeretében? Erről beszélgettünk dr. Harakály Máriával, a Nögrád megyei Tanács egészségügyi osztályának vezető főorvosával.

— Az V. ötéves terv végén megyénkben a tízezer lakosra jutó kórházi ágyak száma csaknem elérte az országos átlagot, ám a balassagyarmati és a pásztói kórház műszaki állapota sok kívánnivalót hagyott maga után. A tízezer hatvan éven felüli lakosra jutó szociális otthoni 1 férőhelyek száma az országos átlagnál jobb ugyan, de a gondozottak nagy részét, kivéve a gyarmati és a mizserfai otthonok lakóit, zsúfolt és öreg épületekben tudtuk csak elhelyezni. Az alapellátásban a Bzintén nem megfelelő színvonalú körzeti orvosi rendelők és korszerűtlen orvoslakások okoztak feszültséget. E hiányosságok megszüntetéséhez ágazatunk a jelen tervciklusban 365 millió forint beruházási, valamint 101 millió forint felújítási költséggel rendelkezik. Ez több mint kétszerese az előzó tervidőszakénak.

— A színvonalas egészségügyi ellátás alapkövetelménye a meglevő korszerűtlen körülmények között működő kórházak felújítása, bővítése, fejlesztése. Mint ismeretes, a balassagyarmati és a pásztói kórház rekonstrukciós munkálatai már megkezdődtek.

— Kiemelt feladatunk a balassagyarmati kórház rekonstrukciójának . folytatása. Már befejeződött a belgyógyászati és sebészeti pavilon (felújítása, megkezdődött a férfi ideg-elme osztály korszerűsítése, átadták rendeltetésének az új műhely-garázst. Jelenleg folyik és befejezéséhez . közeleg a korszerű, jól felszerelt diagnosztikai pavilon, valamint a kazánház bővítése és a tra- íóház lartalékenergia-ellá- tás kivitelezése. Ebben az évben indult a 2000 adagos konyha építése is. A pásztói megyei kórházban első lépésként a zavartalan működéshez szükséges kiszolgálólétesítményeket kell megvalósítani. így az év harmadik negyedében új kazánház, konyha, étterem és műhelyek építésé kezdődik 1985. évi befejezéssel. Itt említeném meg, hogy különösen a balassagyarmati kórház esetében több segítséget, támogatást

várunk a kivitelezőktől, akik a határidők pontos betartásával hozzájárulhatnak a zavartalan gyógyítómunka mielőbbi folytatásához. S ha már a kórházaknál tartunk, szóljunk arról a 84 ágyas krónikus pavilonról, amely a megyei kórház területén épül majd, kedvező lehetőségeket teremtve a hosszú ápolást igénylő betegek színvonalas ellátásához. A pavilon kiviteli tervdokumentációja elkészült, az építés 1984 első fél évében kezdődik. Jelenleg a kórház infúziós laboratóriumának kialakításán dolgoznak a szakemberek.

— A beszélgetés elején említette főorvos asszony, hogy a szociális otthoni ellátottságot nehezítik a zsúfolt, korszerűtlen épületek. Milyen változás várható e területen a jövőben?

— Meglevő szociális otthonaink közül a balassagyarmati otthon 116 férőhellyel bővül, két új pavilon kivitelezése még az idén megkezdődik. Ludányhalásziban minőségi fejlesztésként 104 férőhelyes pavilon épül, s a tervek szerint ez év végén megnyitja kapuit, három hónappal előbb, mint a szerződött határidő. Ezt követően kerül sor a meglevő főépület rekonstrukciójára, s még az idén megkezdik a férfibetegosztály felújítását is. Nem lenne teljes a kép, ha nem szólnánk a megyei Vöröskereszt kezdeményezésére útijuk ipdftött sZociáliáott- ’ Kofi-építési akcióról. Széles körű társadalmi összefogás eredményeként hatmillió forint gyűlt össze erre a célra, amelyhez a tanács hétmillió forint támogatást adott. A kiviteli terv elkészülte után Salgótarjánban jövőre megkezdődik a szociális otthon kialakítása áthúzódó beruházásként.

— Szó esett már kórházakról, szociális otthonokról, szándékosan hagytuk a beszélgetés végére a körzeti orvosi rendelők, az egészségügyi alapellátás legfontosabb bázisainak helyzetét. Jól tudjuk, hogy az emberek többsége betegségével, panaszával .először a körzeti - orvoshoz koppgtat be és nem mindegy, hogy az első vizsgálatok milyen környezetben, milyen körülmények között történnek.

— A körzeti alapellátás eddigi fejlesztésének sikerességét mutatja a drégelypalánki, a tereskei orvosi rendelő, a

nagyoroszi orvosi és fogorvosi rendelő elkészülte, örvendetes, hogy előrehozták a rétsági három munkahelyes egészségügyi objektum kivitelezési munkáit, valamint az ecsegi orvosi rendelő építését ez évi indítással. Hadd említsem meg, hogy a helyi tanácsok a megyei beruházások mellett saját forrásaik felhasználásával a jelenlegi tervidőszakban 29 orvosi rendelő, három tanácsadó, tíz orvoslakás, 11 bölcsőde és Két öregek napközi otthona létrehozását, illetve korszerűsítését vállalták. Jelentős eredményként értékeljük, hogy

az üzemegészségügyi ellátás javítására az üzemek saját erőforrásaikból orvosi rendelőket alakítottak ki —, pl. Nógrádi Szénbányák, öblös- üveggyár, síküveggyár, balassagyarmati kábelgyár, de sorolhatnánk tovább — és gondoskodtak műszerezettségükről is. Megyénk orvosmegtartó képességének erősítése érdekében vidéki körzeti orvosaink részére 17 darab korszerű, nagy alapterületű orvoslakáshoz nyújtottunk a helyi tanácsoknak célcsoportos lakásfejlesztési támogatást. Ezek egy része

már elkészült a rendelőkkel egységben, vagy korszerű csoportos lakásépítési formában.

— A gyógyitómunka ideális feltételeinek megteremtéséhez korszerű műszerekre, modern gyógyászati eszközökre van szükség.

— A beruházásokon belül

a műszerfejlesztésre fordítható összeg mintegy nyolcvan- .millió forint, amelyből kórháztechnikai eszközöket, az alapellátásban nélkülözhetetlen műszereket egyaránt vásárolunk. Célunk, hogy megyénk lakosságának egészségügyi ellátása, a progresz- szivitás elve alapján a körzeti rendelőktől a kórházakig maga? színvonalú, korszerű legyen. Ügy gondolom, a jelen beruházások, fejlesztések

mindezt lehetővé teszik. A megyei egészségügyi osztály arra törekszik, hogy a fentiekben említett beruházások előkészítettsége megfelelő, a megvalósuló pedig mindany- nyiunk érdekében ■— pontos, időarányos legyen.

— Köszönöm a beszélgetést.

Kiss Mária

Az SZKP forrásainál

II. PROGRAM A HARCHOZ

A munkásosztály pártja számára a programnak különleges jelentősége volt: meghatározta a párt lényegét, politikai stratégiáját és taktikáját. Alapul azt a program- tervezetet vették, amelyet G. V. Plehanov és V. I. Lenin írt és az Iszkra szerkesztősége terjesztett a kongresszus elé. A tervezet a forradalmi marxizmus kiemelkedő okmánya volt. Tudományosan általánosította az oroszországi és az egyetemes felszabadító mozgalom tapasztalatát, világosan és pontosan meghatározta a párt legközelebbi feladatait és további harcának távlatait. A minimális program előirányozta a cári önkényuralom megdöntését, a polgári-demokratikus forradalom végrehajtását, a demokratikus köztársaság létrehozását és a nyolcórás munkanap bevezetését, az összes nemzetek teljes egyenjogúságának és önrendelkezési jogának elérését, a jobbágyrendszer maradványainak felszámolását a falun.

Vita minden szóért

E feladatok megoldását n párt a szocializmusért vívott harc múlhatatlan szakaszának, a szocialista forradalom győzelmét és a munkásosztály politikai hatalmának kivívását előirányzó maximális program megvalósítására történő áttérés előfeltételének tekintette.

A program megvitatását a kongresszus 9. ülése kezdte meg. A vitában részt vett a delegátusok 'többsége. Minden pontot külön vitattak meg és fogadtak el. Leninnek és elvbarátainak vissza kellétt verniük az opportunista elemek makacs támadását. Minden megfogalmazásról, minden egyes ^Szórót viták folytak. Csupán az egyik „ökonomista” 21 módosítást nyújtott be és nyíltan kijelentette. hogy valamennyi módosítás célja magának a dokumentum forradalmi szellemének megváltoztatása.

A program meghatározta a pártnak mint a munkásosztály politikai vezetőjének szerepét, kitűzte g szocialista

forradalom végrehajtásának és a proletárdiktatúra megteremtésének feladatát. A program értelmében a proletariátus diktatúrája az államhatalom formája, amelyet a munkásosztály valósit meg szövetségben a dolgozók sokmilliós rétegeivel, elsősorban a parasztsággal, a szocializmus megteremtése és megszilárdítása céljából.

Véget vetni a kizsákmányolásnak

A program kimondta: ;,A termelési és forgalmi eszközök magántulajdonát társadalmi tulajdonná téve és a társadalom valamennyi tagja jólétének és mindenoldalú fejlődésének érdekében a társadalmi-termelési folyamat tervszerű megszervezését bevezetve, a proletariátus szociális forradalma megszünteti a társadalom osztályokra való tagolódását, és ezáltal az egész elnyomott emberiséget felszabadítja, mivel véget vet annak, hogy a társadalom egyik része bármilyen módon kizsákmányolja a másikat”. Így tehát előtérbe kerültek a dolgozók hatalmának az ember érdekeit szogláló alkotó céljai. Az SZKP kezdettől fogva abból indult ki, hogy a szocializmus útjain mélyreható változások csakis akkor lehetségesek, ha az egész dolgozó népet sikerül bevonni az új társadalom építéséért vívott önfeláldozó harcba.

Ebből kiindulva a kongresszus kidolgozta a marxista pártnak a parasztság és az elnyomott nemzetiségek irányába követendő taktikai elveit. A program a jobbágyrendszer maradványai megszüntetésének követelésén kívül feladatul tűzte ki ’,A falusi osztályharc szabad kibontakoztatásának’* feladatát is. A parasztság forradalmi lehetőségei tagadásának tarthatatlanságát kimutatva Lenin elérte a proletariátus és a sokmilliós paraszti tömegek közti szövetség eszméinek rögzítését a programban. Ezt a szövetséget olyan hatalmas társadalmi erőnek tekintette, amely biztosítani tudja a sikert a cári önkényuralom, a nagy birtokosok és a kapitalisták ellen, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harcban.

A nemzetiségek összefogásáért

A kongresszus nagy figyelmet szentelt a nemzeti kérdésnek. A program külön pontot szerkesztett a nemzetek önrendelkezési jogának, amelyen Lenin a különválás és az önálló állam alapításának jogát értette. Előterjesztették továbbá a területi autonómia követelését a sajátos életkörülményekkel és a lakosság sajátos összetételével rendelkező helységek számára.

A programban a nemzeti problémákat a proletár internacionalizmus álláspontjából, a munkásosztály egysége és összeforrottsága szellemében vetették fel és oldották meg. Ez különösen szembetűnően megnyilvánult abban a vitában, amely arról bontakozott ki, hogy milyen elvek alapján épüljön fel a proletárpárt az olyan soknemzetiségű országban, mint Oroszország. Az opportunisták azt javasolták hogy a párt ne az osztályelv, hanem a nemzetiségi elv alapján épüljön félj hogy ne összeforrott proletárpártként, hanem különálló nemzeti szervezetek szövetségeként épüljön fel. Lenin hír vei elutasították ezt a megközelítési módot. Biztosították, hogy a párt olyan egységes centralizált szervezetként alakuljon meg és tevé_- kenykedjék, amely nyelvi és nemzetiségi különbség nélkül Oroszország egész munkásosztályára támaszkodik.

Az Iszkra által képvisel ti programot a delegátusok túlnyomó többsége elfogadta, A program rögzítetté á forradalmi marxista irányvonalat az oroszországi munkásmozgalomban. fontos tényezője lett a mumkástosztály és a parasztság, Oroszország összes elnyomott nemzetiségei ösz- szefogásának a cárizmus és a kapitalizmus elleni harcban.

Következik: XII. Bolsevikok és mensevikek

A Rétsági Magyar—Szovjet Barátság Mgtsz kiegészítő tevékenységként többek között egy műanyagtermékeket gyártó üzemet tart fenn. A dolgozók jó minőségű flakonokat és fóliazsákokat készítenek. Topolcsik Gáborné flakonok ki- szúrását végzi

..................................................................................................................................................................................................

F

OGALOMZAVAR

A kontár munkája

nem mindig kontármunka

Űszik a fürdőszoba. Telefon... Jöjjön be holnap... Mondom úszik!!!..; Két nap múlva kimegy a szerelő... Már tízen áznak alattam... Tessék behozni... De asszonyom... Jó, elkötöm gumival, dróttal. Két nap múlva besompolyog a szerelő. Legalább pontos. De fölényes. Ez kontármunka uram, búgja és hiába mondom, hogy ő az első, aki kibontja az építés óta a falat. Két nap múlva, mert újra eltörött.^ cső, egy másik overájos élvezte, hogy hangjától kong a fürdőszoba. Ezt csak kontár csinálhatta... Hát igen... A kollégája.

Keresem az értelmező szótárban, mi is az igazi jelentése e szónak, s ott ez áll: Mesterséghez nem értő, rossz munkát végző személy. Nos, az utóbbi illik az esethez, és általában is elfogadott jelző a hanyag munkát végzőre. Ami a mondat elejét illeti: mintha manapság átértékelődne a fogalom mögötti tartalom. -Igazolja ezt Szabó Olga ipari és kereskedelmi előadó, aki a Nagybátonyi közös községi Tanácson a kontárokkal is foglalkozik.

— Valójában azokat soroljuk ebbe a kategóriába, akik iparjogosítvány, engedély nélküli ellenszolgáltatásért végeznek szakmunkát. Persze gém kizárt, hogy vannak

közöttük, akiknek nem tanult mesterségük az, amiben ténykednek, de egyre inkább jellemző, hogy szakmájukat kitűnően értők kontárkodnak. De többségük egyáltalán nem kontármunkát végez.

— Mondjuk, ha a kőműves sógorom segít nekem a házam építésében, nem kontár?

— Amennyiben nem pénzért teszi, családi segítségnek számít, tehát nem.

— Akit rajtakapnak, azt szigorúan büntetik?

— Nem ez az elsődleges cél. Aki olyan munkát tud végezni, ami a lakossági szolgáltatást segíti, azt mindenképpen megpróbáljuk rábeszélni, hogy kérjen iparengedélyt. Persze, akit sokadszor rajtakapunk, azt büntetjük.

— Ezek szerint nem túl sikeres a meggyőzés!

— Valami egészen furcsa szemlélet alakult ki az adózással és az SZTK-járulékkal kapcsolatban. Érthetetlen, mert például hároméves adó- mentességet kaphat az, aki a szolgáltatás területén kezd kisiparosként dolgozni, sőt méltányos esetben egy ideig az SZTK-járulék fizetése alól is mentesülhet.

Nagybátonyban, 1982-ben 45 javító, szolgáltató szakmára adtak ki iparjogosít- ványt, ugyanakkor 33 kisiparos szüntette meg az iparát. A tanács rendre történő ellenőrzései után sokan kérnek engedélyt az addigi kontárok közül, ám a jogosítványt visszaadó kisiparosok egy része ezt követően kon- tárkodik. Érdekes, hogy a jogtalan ipargyakorlás felszámolását részben a jogszabályok is nehezítik. A rendelkezések szerint nem minősül kontárkodásnak a családi ház építésénél való egyedi közreműködés, mint arról már szó volt. Ugyanakkor, az egyszeri tettenérés, ami nem bizonyít rendszeres keresetet, szintén nem esik e kategóriába. Nem beszélve arról — maradjunk az építkezésnél —, az építtető is a kontár mellé áll, így a dolog nehezen bizonyítható. Ezek mellett az ellenőrzést és a tettenérést szinte kizárja az épületen belül végezhető munka, például a műszerészeknél, szabóknál, fodrászoknál és még sorolhatnánk,

— Van-e megoldás, kiút?

— Továbbra is a folyamatos ellenőrzés és a meggyőzés marad. No és, ha nincs más lehetőség, a szankciók. Mindenképpen szükség van a kisiparosok munkájára, de a kedvezmények ellenére még mindig inkább titokban csinálják; az egyébként szükséges munkákat. Nagyon kellene férfi és női fodrász Nagy- bátonyba, Kisterenyére egyaránt, kozmetikus, személy- szállító kisiparos, tehát taxis, kárpitos, férfiszabó, s talán nehéz elhinni, de rádió-, tvszerelő és autószerelő is.

Változott tehát a fogalom értéke, a kontár többnyire nem végez koatármunkát, de belekontárkodik abba, amit legálisan tehetne. S, hogy miért nem teszi az utóbbi módon? Még nincs rá egyértelmű válasz. Mert az adózás és az SZTK-fizetésre hivatkozás, hamis érv. Munkahely mellett kétségtelen, fTogy pluszjövedelmet jelent, de nagy a rizikó. Persze, ha már túl van az első figyelmeztetésen, mert a büntetés esetleg csak a második leleplezés után következik.

Harmadszor is ázik a fürdőszoba. Jön a harmadik szerelő. Kontárok csinálták ezt mester, mondom a spriccelő cső láttán. Nem kontárok, volt azoknak szakmájuk, urarr^ csak lelkűk nem. Háromszáz, mondja szenvtelenül, miután a vakolás után eltűnik a kicserélt cső a falban.

— Nem a cég küldi a számlát — kérdem bizalmatlanuU

—• Ne kontárkodjon bele á dolgunkba —, sziszegi —, így jobban jár. Fizetek és újra előveszem az értelmező szótárt. Mesterséghez nem értő,' rossz munkát végző szemffy. De hát ez érti, és azóta se* ázunk! Vagy a cső volt jobf minőségű?

Jüengő Árpád

NOGRÁD — 1983. július j31., vasárnap