Nógrád. 1983. július (39. évfolyam. 154-180. szám)
1983-07-30 / 179. szám
Tudás, tehetség, tett Beszélgetés a KISZ KB titkárával ÄRKAGYIJ SZTRUGACKIJ-BORISZ SZTRUGACKIJ: ’ NEHÉZ ISTENNEK LENNI Változó szocializmuskép, az iskola és a mozgalom „egy- fielyszínüsége”, az ifjúságpolitikai intézményrendszer megújítása és még számos izgalmas, időszerű téma került szóba azon az előadáson, amelyet dr. Köpf Lászlóné tartott az Ifjúság ’83 nyári egyetemen Salgótarjánban. A KISZ KB titkára vállalkozott arra is, hogy néhány kérdést kissé bővebben kifejtsen a NOGRÁD számára. — Említette, hogy az ifjúság szocializmus iránti megnyerésében a didaktikus módszerek helyébe a cselekvés felelősségét, a meggyőződésért való megküzdés lehetőségét kell állítani. Mi nehezíti a módszerbeli váltást? A didaktikus, berbális módszerek legnagyobb problémája, hogy az ifjúsághoz, mint a nevelés alanyaihoz és nem mirlt partnerhez közelítenek. Pedig az ifjúság társadalmi beilleszkedése olyan folyamat, melyben az ifjúsál maga is aktív szerepet játszik: miközben formálódik, ő is formálja az őt körülvevő társadalmi közeget. Az elmúlt időszakban nőtt az ifjúság társadalmi súlya. Az aktív dolgozók közel negyven százaléka 30 éven aluli és ha figyelembe vesszük, hogy a következő években többen mennek nyugdíjba, mint ahányan elkezdik felnőtt életüket, pályájukat, ez a súly még növekedni fog. Ehhez hozzájárul a fiatalabb generáció természetesen magasabb képzettségi szintje is. Elmondhatjuk, hogy az ifjúság nemcsak elvárja igényei, szükségletei kielégítését a társadalomtól, hanem tevékenyen hozzá is járul a javak előállításához. Teljesít- fnényének és érdekeinek meg- felelőep törekszik részt vállalni a közösség ügyeinek eldöntésében, intézésében. Ebben a folyamatban érlelődhet igazán az ifjúság társadalmi elkötelezettsége. 1 Milyen politikát telté* m félek között zajlik ez g fo* IW tyamat? *— Az ifjúság társadalmi (szerepvállalásának erősítésére, ehhez a feltételek bővítésére politikai elhatározás van érvényben — legutóbb * párt Központi Bizottságának a két kongresszus között végzett munkát értékelő határozata is kiemelte ennek fon* óosságát. Megvalósításához azonban szükség van a fiatalok erőfeszítésére is, melyhez az ifjúsági szövetség hatékonyabban akar hozzájárulni. ... — Mint mondta, el kell ér-' ni, hogy mindenütt partnerként kezeljék az ifjúságot, s a KISZ valós szerepet / töltsön be a közélet alakításában. Ezzel a személyi vagy a szervezeti feltételeket kell elsősorban Javítani? 4S— Az ifjúsági szövetség a társadalmi mechanizmus részeként, a ifjúság képviseletében fontos helyet, szerepet kapott a politika alakításában. Ezzel a lehetőséggel azonban még nem tudunk mindig és mindenütt hatékonyan élni, Fejlődnie keli munkánknak, erősödnie szervezetünknek ahhoz, hogy a deklarált funkciót érdemben megvalósíthassuk. Alakulnia kell ehhez a társadalmi környezetnek, a „felnőtt” intézményrendszernek is, kezdeményezéseink, érdekérvényesítő törekvéseink fogadókészségének. Az elmondható, hogy egyre több gyakorlatra teszünk szert ebben, és bővül szakértelmünk is a társadalmi életnek a fiatalokat érintő legkülönbözőbb kérdéseiben. A testületekben, az aktívahálózatban, az apparátusban dolgozó fiatal szakembereknek köszönhető ez. A problémákhoz való érdemi hozzászólással, reális javaslatokkal,'a szervezeti kereteknek a mozgalom cselekvőkészségét erősítő fejlesztésével egyre több konkrét eredményt kell elérnünk. — Hallottuk véleményét, miszerint a KISZ ereje, tömegbefolyása a jövőben azon múlik, hogy hiteles választ tud-e adni a fiatalok valós problémáira. Nehezíti-e valami ezek megfogalmazását? — A valós választ én úgy értettem, hogy világosan látni kell azokat a problémákat, amik a fiatalok rétegeit, csoportjait, sőt az egyéneket is érintik. Fel kell tudnunk hívni ezekre a szűkebb vagy tá- gabb közösség figyelmét, és közösen olyan valós megoldásokat kell találnunk, amelyek ténylegesen előbbre viszik az ügyeket. A valótlan, elkenő megoldásokkal csak időlegesen lehet „eredményt” elérni. Az élet előbb-utóbb ezekben a kérdésekben is „kiküz-1 di” a valós megoldásokat, ezt- az utat kell tudnunk megrövidíteni. — A legsűrűbben emlegetett probléma, a lakásgond pél- dául huzamos ideje nem kap „valós választ.” — A valós válasz nem azt Jelenti, hogy a reális lehetőségektől elrugaszkodó megoldást erőltetünk. A feltételek hiányát, a társadalom teherbíróképességét figyelmen kívül hagyó megoldási® álmegoldás. Csak az erőforrásokat reálisan számba vevő javaslatok gyorsíthatják a fejlődést. Az ifjúsági szövetség a lakásépítésbe^ lakásgazdálkodásban is megfogalmazott több ilyen kezdeményezést. Például az úgynevezett lépcsőzetes lakáshoz jutás konstrukciójának kialakítását. Ennek megvalósítása minden szinten igényli a KISZ további rész- vállalását is. — Felhívta a figyelmet arra, hogy a fiataloknak érdeke az élénkebb vezetői mobilitás, fontos, hogy a tudás, a tehetség jogán megfelelő arányban kapjanak vezetői feladatokat. Ön szerint ma nálunk a tudás és a tehetség eséllyel küzd-e gyakran csak bűvös szóként hangoztatott tapasztalat ellen? — A két dolgot nem állítom szembe. Szükség van a tapasztalatokra, de a magasfokú szakmai felkészültségié, a tehetségre és még egy dolgot hozzátennék: a megújulóképességre is! Hiszen nap, mint nap láthatjuk, hogy az élet új helyzeteket teremt, a problémákat új módon kell megközelítenünk ahhoz, hogy megoldást nyerjenek. Az ifjúság életkori sajátosságaiból is következő új iránti fogékonysága, tudással, tehetséggel, felkészültséggel párosulva nagy lehetőség ehhez. — Hangsúlyozta, hogy nem tabu az ifjúsági mozgalom struktúrájának újragondolása. Kik kezelik tabuként? — Az elmúlt évtized társadalmi változásai új helyzetet teremtenek ifjúságpolitikáira vonatkozólag is. Természetes dólog, hogy ilyenkor gondolkodunk arról, hogy az ifjúsági mozgalom struktúrája megfelelő formát jelent-e az új tartalmak megjelenítésére, kifejezésére. A struktúra megújításának említésekor például arra gondolunk, hogy a KISZ, mint politikai tömegszervezet mellett erősödjenek és alakuljalak szakmai művelődési, tudományos, sport-turisztikai, szabadidős, vagy érdeklődési kör szerinti mozgalmak, közösségek, is. Egy sokszínűbb ifjúsági mozgalom bővítené a társadalmi cselekvés, a a közéleti aktivitás lehetőségeit a fiatalok körében, hatékonyabban bontakoztathatná ki az ifjúság öntevékenységét. Molnár Pál Csendes fél il* Több munka Amikor Salcsik Gyulával, az Ipoly Bútorgyár szécsényi telephelyének vezetőjével elkészítettük az első fél év „mérlegét” csendbe« megjegyezte: _i Soha ne legyen ross zabb — majd hozzátette — ebben a nehéz gazdasági helyzetben viszonylag csendes fél évet zártunk. A telep, a 49 millió forintos féléves termelési tervét 10 millió forinttal megtoldta. Ez 20 százalékos többlettermelést jelent. — A mai világban a megrendelőnek nem szabad azt mondani, hogy a kapacitás miatt nem tudunk szállítani. A következő alkalommal már nem keres bennünket. A kábelművek balassagyarmati, szegedi, budapesti telephelyeo Kin atya összeszorította a kezét, és előrehajolt, — Engedje megmagyaráznom, nemes dón, mondta hevesen. — A lényeg egészen más! A lényeg az új állam felépítésének alapelvei. Három ilyen alapelv van; vak hit a törvénynek csalhatat- lanságában, feltétlen engedelmeskedés a törvényeknek, továbbá mindenki szemmel tart mindenkit! — Mégis ostoba vagy _felel te Rumata. — No, jól van, elhiszem. Mit is akartam? ... Megvan! Holnap felveszel két új oktatót. A nevük: Tarra atya, igen tiszteletre méltó öregember... kozmográfiával foglalkozik és Nanyin testvér, szintén hűséges ember, a történelemben jártas. Ezek az én embereim, tisztelettudón fogadd őket. Itt a zálog. _ Za cskót dobott az asztalra. — A te részed: öt arany... Mindent megértettél? — Igen, nemes dón — felelte Kin atya. Rumata ásított egyet, és körülnézett. — Jó is, hogy megértetted — mondta. — Apám nagyon szerette őket, és a 1 elitemre kötötte, hogy gondoskodjam róluk. Hát magyarázd meg nekem, tudós ember, honnan lehet egy módfelett nemes lelkű donban ekkora vonzalom az írástudó iránt? — Esetleg valami különleges érdemek? — Mire gondolsz? — kérdezte gyanakvóan Rumata. — Bár miért ne? Igen... Csinos lánya vagy nővére lehet... Bor persze nincs nálad? — több bér ire szállítunk kábeldobokat. Megkeresett minket a miskolci December 4. Drótművek 10 millió forint értékű megrendeléssel. A vállalat vezetőivel úgy döntöttünk, hogy legyártjuk a pluszigényt. Ahogy az már ilyenkor lenni szokott, belső átcsoportosítás, túlórázás következett, és a kábeldobok időben célba értek. — A termelés növelése, a dolgozók nehéz fizikai munkájának csökkentése érdeké- ' ben kisebb műszaki fejlesztésre is sor került. Kézigépek segítik a dolgozók munkáját. Megalakult a vállalati gazdasági munkaközösség is. Ok műszak után, hét végeken, a meghibásodott káKin atya bűntudatosan széttárta a karját. Rumata felvett az asztalról egy papírlapot, és szeme elé tartotta, — „Felkarolás”... — olvasta. — Micsoda bölcsek! Leejtette a lapot a padlóra, és felállt. — Vigyázz, nehogy a tudós ban’dád megsértse őket. Én alkalomadtán eljövök, és ha megtudom... — Kin atya orra elé emelte az öklét. — No, jól van, ne félj, nem bántalak. Kin atya tisztelettudóan kuncogott. — Rumata biccentett, és sarkantyújával a padlót karcolva, az ajtó felé indult. A Roppant Hála utcán benézett egy fegyverüzletbe, kipróbált néhány tőrt, azután letelepedett a pultra, és a tulajdonossal, Gauk atyával beszélgetett. Gauk atyának szomorú, jóságos szeme és tintafoltos, vértelen kis keze volt. Rumata egy keveset vitatkozott vele Curen verseinek erényeiről. Távozása előtt elszavalta a „Lenni vagy nem lenni”-t, saját irukani fordításában. — Szent Mika! —■ kiáltott Gouh atya. >— Ki írta ez a verset? — Én — felelte Rumata, és kiment. Betéi t a „Szürke Öröm”-be, megivott egy pohár arkanari savanyú lőrét ügyes mozdulattal felfordította a kifejezéstelen szemmel öt bámuló hivatásos besúgó asztalát,, aztan a túlsó sarokban megkeresett egy szakállas embert. — Adj’ isten, Nanyin testvér — mondta. _ Hány kérv ényt írtál ma? Nanyin testvér szégyenlőse« elmosolyodott. Szécsényben beldobokat javítják. Csak úgy tudunk a felszínen maradni, hia állandóan keressük, kutatjuk, miként lehetne meg többet, olcsóbban termelni, ezért rugalmasan igazodunk a kereslethez. A telep másik terméke a Panni óvodai gyermekbútor. Ezt sem raktárra gyártják. — Az árbevételi tervünk is jól alakult. Amit legyártottunk, azt eladtuk. Gondot okoz viszont az alacsony bér- színvonal. Az átlag 40 ezer forint. Ez alig több havi 3000 forintos átlagfizetésnél. Bizony ilyen körülmények között nehéz a jó szakembereket megtartani. A bérfejlesztés a vállalat gazdálkodásától, a nyereség nagyságától függ... — Manapság kevés kéri vényt írnak, nemes dón.’ Egyesek úgy vélik, kérni cél-; tálán, mások pedig arra szár mítanak, hogy a legrövidebb időn belül engedély nélkül is markolhatnak. Rumata a füléhez hajolt, és elmesélte, hogy a Hazafias Iskolával nyélbe ütötte az ügyet. — Itt van két arany U mondta. — öltözzél fel, hozd magad rendbe. És légy óvatosabb. .. legalább az ■ első napokban. Kin atya veszélyes ember. — Felolvasom neki a „Tanulmány a kósza hírekről’’ című írásomat. Köszönöm, ne-í mes dón. _ Mit meg nem tesz az e mber az apja emlékére! — jegyezte meg Rumata. — Most pedig azt mond meg, hol ta-. lálom Tarra atyát? Nanyin' testvér abbahagyta a mosolygást, és zavartan pis-i lógni kezdett. — Tegnap itt verekedés volt — felelte. — Tarra atya pedig egy kicsit felöntött a garatra. Meg aztán vörös hajú is... Eltörték a bor-J dáját. Rumata bosszúsan kráko- gott. — Micsoda szerencsétlenség! — mondta. — De mi-; ért isztok olyan sokat? — Néha nehéz megállni — válaszolta szomorúan Nanyin testvér. — Ez igaz .— mondta Rumata. — Nesze, itt van még két arany, és vigyázz Tarra atyára. (Folytatjuk) :—: Igen. Azért is örültünk a plusz megrendelésnek. Évre az évre 1,7 százalékos bérfejlesztést terveztünk. Ha a második fél év is olyan lesz, mint az első, akkor nem lesz gondunk. A plusz termelés lehetővé telte, hogy az első fél évben 165 ezer forint többletbért fizessünk ki. Július 1- ével 26 dolgozó órabérét megJ emel iáik. A dolgozók erkölcsi meg-’ becsülését jelzi a kitüntetések adományozása. Az idén Stverteczky Béla miniszteri kitüntetést vett át, hatan pedig megkapták a Ki való dolgozó elismerést. Az Ipoly Bútorgyár szécsényi telephelyének vezetői, dolgozói tisztában vannak az-, zal, hogy a fizetési jegyzéken feltüntetett összeg nagysága kizárólag a több és a jobb munka függvénye. !»(!. f. ♦ A POMPÁS rózsakerttel mazom. A háborúban szület- övezett ház falán fehér táb- tem 1914 februárjában, ne- la. Rajta a felirat: dr. Homo- gyedik gyerekként. A gyér ki László egyetemes főor- koszt, a rossz táplálkozás vos. Odabent a dolgozószoba olyan vitaminhiányt okozott hatvankilenc megélt esztendő a szervezetemben, hogy meg- munkás gyereke is ér any- — Nem tudom elmesélhe- emlékeit, ereklyéit, munkás- támadta a szememet is. Azó- nyit, mint a gazdagoké. Ami- tem-e miért. Háborús időket ságát őrzi, mégsem hat élette- ta viselek szemüveget, meg- kor a szegedi orvosi egyete- éltünk, s a frissen diplomáién házi múzeumnak, mert az romlott a látásom. A második men felvételiztem, az egyik zott orvosokat azonnal a ember, kikhez a tárgyak, em-'elemit kétszer kellett járnom tanár megkérdezte; Salgótar- frontra küldték. Én azért lékek kötődnek, még ma is a hosszú kórházi ápolás mi- jánban ugyebár sok kommu- lettem orvos, hogy vissza- aktívan munkálkodik, gya- att. nista van? Azonnal eszembe térhessek , szülővárosomba, korta köszönti a hajnal az j, indulás indíttatás •iutott édesapám mozgalmi hogy itt helyben gyógyíthasíróasztala fölé hajolva. Pihen- , .* . , h k • • múltja a Tanácsköztársaság sam a szüléimét, ismerőseihetne. Hiszen nyugállomány- , -„óióvári vasön" idején kifejtett harcos te- met, a város lakóit. Mindig ba vonult egy esztendeje Dől- . ’ yerfke két izeddel ké- vékenysége. De hangosan azt irtóztam a háborútól, az ölgozma kell. Mert cselekvő- „„„„hí ppvp- válaszoltam: — Én orvos doklestol... De azért a hakészsóge, alkotóvágya még , . . Tmre szeretnék lenni, azért jöttem ború szele elől én sem tudnia is kiapadhatatlan. Szeret- A hárni<- máv- ide- Kérem hát, hogy e tárgy- tam megmenekedni. Színé átmenteni a felnövő gene- . J® gyerekei ivadékai körben kérdezősködjön! Fel- gorló orvosi állást vállaltam rációnak, az utódoknak, mind- , „ , ’ vettek az orvosi karra. A az Orosháza melletti Kakasazt a nagy tapasztalást, ame- KOze- Szent Imre kollégiumba pe- székfürdőn, egy tbc-szanatólyet dolgos, kalandos élete so- — Nem a csoda tette, ha- dig futballtudásom révén ke- riumban. Megjártam az Üjrán összegyűjtött, s amelyet nem az önszorgalmam. Tanul- fűlhettem, fizetési kedvez- vidéket, s a szigorlatomat akát meg átsző a szülőföldhöz ni mindig nagyon szerettem, p„vAhkóni' kor tettem le, amikor Makóvaló ragaszkodás, az embe- és az is megadatott, hogy ta- ■ ' ról már a szovjet ágyúdörriesség. nítva tanulhattam. Gimnazis- olyan draga volt, hogy csak gést lehetett hallani. Ez volt — A gyökerektől, amelyből ta koromban a nagypolgárok, a gazdagok bírták pénztárca- a múlt rendszer utolsó orvoséletem sarjadt, ‘soha semmi- gazdag emberek gyerekeit oki- vaj_ doktorrá avatása... lyen körülmények között el- tottam számtanra, latinra. v A friss diplomás orvos haszakadni nem tudtam. Meg- Néha több pénzt tettem le a Abban az időben az orvos- zatért, Salgótarjánba. Ám néjártam a „hadak útját”, csal- család asztalára, mint ameny- jelölteket az orvoslás tudomá- hány nap múltán behívó patak, hívtak erre-arra vagy do- nyi az édesapám gyári fizet- nyának minden területéből rancsot kapott a szabadbaty- bálódtam kényszerűségből, sége volt. Jól jött ez a kere- „cselédkönyvezték”. Vagyis tyáni frontkórházból. Ekkor ám mindig sikerült a kísér- set, de talán még jobban az, egy-egy szakból csak akkor kezdődött a kálvária. Sza- tésnek hátat fordítanom. Sál- hogy örökkön csiszolhattam lehetett szigorlatozni, ha azt badbattyánból a kórház nyu- gótarjánban születtem, anyai az elmémet, a tudásomat. El- megfelelő kórházi gyakorlat gat felé költözött. A fiatal ágon bányász famíliából, apai határoztam művelt ember le- előzte meg. Az ifjú Homoki doktor pedig gondolkodás nél- agon vasöntő családból szar- szék, megmutatom, hogy a László „cselédkönyve” ki- kül hazafelé vette útját. A válóra sikerült, mégsem vál- nagy zűrzavarban kevesen fi- ■ ~ 777 I lalkozott azonnal a diploma gyeitek a szemüveges, háti4 NOGRAD - 1983. július 30., szombat | megszerzésére. zsákos fiatalemberre. Gyökerek — Már Szécsényben kódo- rogtam, amikor egy nagy csapat acélgyári emberrel találkoztam. Ismerősök, szomszédok voltak mind. Azt mondják nekem. — Laci meg vagy te bolondulva? Minek mégy haza? Mi éppen az ellenkező irányba, nyugatnak igyekszünk, gyere velünk! A felszabadulás itthon köszöntött rám. Álltam a rokkanttelepi bunker bejáratánál, kezemben az orvosi táska, kabátomon a vöröskeresztes embléma, amikor odarohant hozzám egy tarjáni gyerek; Doktor úr, hívatja a város- parancsnok. Így ismerkedtem meg, és kötöttem barátságot Morozov városparancsnokkal, s a mindig vidám gépkocsivezetővel, Alexanderral, így kezdtük meg a városban — más orvos nem lévén — a gyógyító munkát. A régi patika felett rendelőt nyitottam, orosz katonák, beteg, megkínzott emberek, gyerekek mindennapos látogatóim voltak. Mondja, azóta nem hallott hírt Morozovról. Alexandert is elnyelte a nagyvilág. Pedig de jó lenne felidézni újból azokat az időket, az együtt töltött szilveszter estét, a kemény, dolgos napokat. Ám az élő szó helyett, csak a dokumentumok beszélnek. Szinte felsorolni is sok, hogy dr. Homoki László a felszabadulás után hányféle tisztet, megbízatást vállalt. A bőr- és a nemibeteggondozó vezetője lett, városi rendőrorvos, a járásbíróság, a határőrség, a posta orvosa, rendelt körzetben, iskolaorvosi teendőket látott el, a gimnazistákat egészségtanra okította. Budapesten üzemorvosi vizsgát tett 1954-ben, s szinte ettől kezdve az SZTK ellenőrző főorvosaként járja a megyét. Kilenc évet túídol- gozva innen ment nyugdíjba 68 éves korában. Kétszeres kiváló orvos, számos kitüntetés tulajdonosa. Rengeteg tanulmányt írt, a megye táppénzes helyzetéről, a rehabilitációs munkáról, a város szinte valamennyi üzemének egészségügyét tanulmányba foglalta. Élete során több mint hatszáz verset írt. Kedvtelésből. Emlékei, élményei rendszerezéseként. Ír, dolgozik ma is. — NAPJAIMAT az íróasztal mellett töltöm. Minden este lekontrollálom magam, mit tettem? Helyesen tettem-e? Azt hiszem sikerült megvalósítanom az ifjúkori álmomat —, ott hasznosítottam magam, ahonnan elindultam, mindig azokon próbáltam segíteni, akik közül való vagyok... Kiss Máris Á
