Nógrád. 1983. július (39. évfolyam. 154-180. szám)

1983-07-28 / 177. szám

/ tanácsadó A CSALÁDI PÓTLÉKRA VONATKOZÓ ÚJABB RENDELKEZÉSEK A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény* nek a. családi pótlékra vonatkozó rendelkezését a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa — az 1983. évi 16. számú törvényerejű rendeletével — a következőképpen módosí­totta: „Családi pótlékra az a biztosított jogosult, akinek a háztartásában két gyermek van”. Jogosult az is akinek a háztartásában egy gyermek van, ha a biztosított (aki a gyermeket neveli, gondozza) egyedül­álló vagy a gyermek tartósan beteg, illetőleg testi vagy szt'lemi fogyatékos. Családi pótlékra jogosult a biztosított abban az esetben is, ha e gyermek figyelembevételével 1971. november hó­napot követően két vagy több gyermek után már megillet­te családi pótlék. A törvényerejű rendelet zárórendelkezése szerint a Mi­nisztertanács állapítja meg, azt, hogy a felsoroltakon kí­vül milyen feltételekkel jogosult a biztosított egy gyer­mek utáni családi pótlékra. A 24/1983. (VII. 12.) MT-rendelet pedig a családi pót­lókra jogosultakra vonatkozó rendeletet kiegészítette ak­ként, hogy: ,,A biztosított a gyermek hatéves koráig a háztartásában levő egy gyermek után családi pótlékra jo­gosult”. A családi pótlék havi összegét a 24/1980. (VI. 27.) MT-rendelet állapította meg. E szerint a gyermektartásdíj összege egy gyermek után 490 Ft, két gyermek után gyer­mekenként 490 Ft, két gyermek után egyedülállónál gj - mekenként 600 Ft volt. Ezt a rendeletét a Minisztertanács — az 1983. július 12-én kihirdetett 24/1983. rendeletével — módosította. A legújabb rendelet szerint —, amelynek rendelkezé­seit 1983. júliys hó 1. napjától kell alkalmazni — egy gyer­mek után a gyermek hatéves koráig havi 300 Egy gyermek után egyedülállónak havi 600 Ft; Egy gyermek után — ha korábban e gyermek figyelem- bevételével — két gyermek után járt családi pótlék, havi 600 Ft; Két gyermek után gyermekenként havi 600 Ft, összesen 1200 Ft; Két gyermek Után egyedülállónak gyermekenként 660, összesen 1320 Ft összegű családi pótlékot kell fizetni. A három és ennél több gyermek után járó családi pótlék összege nem változott. Nem változtak azok a korábbi rendelkezések sem, amelyek szerint: aki 1980. júliusban vagy azt követően három vagy több gyermek után volt jogosult családi pót­lókra és a gyermekek száma kettőre vagy egyre csökkent, gyermekenként 660 Ft a családi pótlék összege, abban az esetben, ha a jogosultat korábban a három vagy több gyer­mek után megillette a családi pótlék. Egy gyermek után is havi 660 Ft jár annak, aki — mint egyedülálló — e gyermek figyelembevételével 1980. július hónapban vagy ezt követően két vagy több gyer­mek után kapott családi pótlékot és továbbra is egyedül­álló; , 810 Ft a családi pótlék összege, ha a gyermek tartó­san beteg, illetve testileg vagy szellemileg súlyosan fo­gyatékos és állandó felügyeletre szorul; Ha a gyermekek közül az egyik tartósan beteg, illet­ve testileg vagy szellemileg súlyosan fogyatékos, a két gyer­mek utáni családi pótlék összege havi 1470 Ft; Abban az esetben azonban, ha a tartósan beteg, il­letőleg testileg vagy szellemileg fogyatékos gyermek után a családi pótlékra jogosultság megszűnik, a másik gyermek után havi 660 Ft összegű családi pótlék jár. A nevelőszülőhöz kihelyezett állami gondozott gyer­mek után is 810 Ft a családi pótlék havi összege. „A családi pótlékra jogosultság annak a hónapnak az első napjával nyílik meg, amelyben a jogosultsághoz elő­írt összes feltétel bekövetkezik. Arra a hónapra, amely­ben a gyermekre vonatkozó bármelyik jogosultsági feltétel megszűnik, az egyéb feltételek fennállása esetén, még jár a családi pótlék. Arra a hónapra,' amelyben a jogosult egyedülállóvá válik, vagy egyedülállósága megszűnik, a családi pótlék az egyedülállókra vonatkozó rendelkezések szerint jár. Ha az egyedülállóvá válás hónapjára a gyermek után más sze­mély már részesült családi pótlékban, de az egyedülállót a gyermek után magasabb összegű családi pótlék illetné meg, a különbözeiét az egyedülálló részére kell kifizetni. Dr. S. K. Gy. A jó munka jutalma Üdülő kábelgyáriak Az üdülés a jó munka ju­talma A Magyar Kábelmű­vek balassagyarmati kábel­gyára szakszervezeti bizottsá­ga nagy gondot fordít a dol­gozók zavartalan pihenésé­nek megszervezésére. Többfé­le üdülési lehetőségek közül választhatnak dolgozóink, ki­ki igényeinek, pénztárcájának megfelelően. Évente általában 30—35 fő üdülhet SZOT-beutalóval. Sajnos ezek zöme egyéni, vagy házaspárnak szóló beuta­ló, családos elvétve akad. A vállalati üdültetésben részt­vevőknek nagyobb a válasz­ték. A szabad programokat kedvelők a Római-parton, vagy Hajdúszoboszlón tölt­hetik el szabadságukat, ahol önellátó üdülési lehetőség van. A külföldre kívánkozók cse­reüdülésben vehetnek részt az NDK-ban, két turnusban, is, vagy a szomszédos Cseh­szlovákiában, ahová külön gyermeküdültetést is szervez­nek. A legkedveltebb a balaton­ié -^di vállalati üdülőnk, ahol a <mp. szakszerűen gondozott pe V.n 25 jól felszerelt, ké- n_ mw faházikó bújik meg, s ezek közűi öt faház, vala­Levelezőink jelentik Mátraverebélyiek Hártélyban Első hallásra sokaknak ke­veset mond ez a helységnév, vagy éppen semmit. A nóg­rádi embernek is ismeretle­nül hangzik. Iskolai atlaszban hiába keressük. P'dig meg­érdemli, hogy felfigyeljünk rá. Remek táborozási, nya­ralási hely, Hódmezővásár­helytől észak-nyugati irány­ban 10 kilométerre fekszik a Tisza egyik holtága mellett. Megközelíthető vasúton, mű­úton, s rendszeres autóbusz- járattal. A tökéletes síkság eredeti jurtákkal várja a tá­borozó pajtásokat, a felnőt­teket pedig camping és ro­mantika mindén elemével, va­rázsával. A holtágat emelet- szerűen elhelyezkedő ártéri ősi füzesek, nyárfaerdők szegélyezik a maguk termé­szetességével, félhomályuk­kal. A part mentén víziszár­nyasok csoportjai tűnnek fel a fürdőzők, és főleg a csóna- kázók és horgászok legna­gyobb örömére. Tájvédelmi körzet, a 2260 hektár terüle­tével nagyságát tekintve a harmadik ilyen védett terü­let az országban. Úttörőcsapatunk a 23. tá­borozáson vett részt, s még csak most került e déli or­szágrészre. Hogyan sikerült, miként kerültünk oda? Ha röviden akarunk vála­szolni, ez így hangzik: a csapat jó munkáján keresz­tül. Ugyanis május végén az úttörőavatáson csapatunk a vörös selyem zászlóra a szalag mellé megkapta a legmaga­sabb kitüntetést, a csillagot is! A csapatvezető érdemér­met, az igazgatónő Kiváló út­törővezető kitüntetést, két rajvezető pedig elismerő ok­levelet kapott. Mindezt Sza­bó László, a minisztérium if­júsági összekötője adta át me­gyei vezetőink jelenlétében, több mint ezer ünneplő tap­sa közben. Megható, szép nap volt ez! Hasonlóképpen élménydús volt a júliusi rendhagyó tá­borozásunk is. Július 15-én reggel kettő autóbuszon in­dult délre a 70 úttörő, a 4—4 nevelő, szülő és ifivezető. Igen rendhagyó volt szerve­zetében és tartalmában is. Ugyanis először kapcsolód­tak be szülők és ifivezetők a táborozásba, mégpedig igen hasznosan, hisz jó segítséget nyújtottak nap, mint nap, to­vábbá betekintést nyertek az ilyen jellegű pedagógiai mun­kába. A tartalmi munka tör­zsi keretben folyt. A hét jur­tában hét törzs helyezkedett el a törzsfőnök vezetésével. Tetszett a megoldás, élvezték a pajtások. A csapat tervszerűen hasz­nálta ki a már említett már- télyi adottságokat, fűszerez­ve különböző versenyekkel, lovas és szamaras kocsiká­zással a környéken, karnevál­lal, tábortűzzel és kiráíídulá- sokkal. Mindehhez a termé­szet is hozzájárult egy esti hatalmas, jurtát és homokot^ megmozgató viharral, amit a pajtások hősiesen álltak. A környék megismerése ér­dekében két kiránduláson vet­tünk részt. Hódmezővásárhe­lyen megismertük a majoli­kagyárat és a város központ­ját Szántó Kovács szobrával és munkásságával együtt. Sze­ged és Pusztaszer múltja és jelene jó keresztmetszetet adott népünk megtett útjáról és mai életéről, alkotó tevé­kenységéről. Útazás közben megismerkedtünk még Jász­berénnyel, Szolnokkal, Szen­tessel, hogy csak a jelentő­sebb helyeket említsem. A szerzett ismeretekről, ha­gyományokról szellemi vetél­kedőn adtak számot a pajtá­sok, törzsek, ami azt mutatta, hogy figyelmesen követték a tájékoztatásokat és nyitott szemmel jártak-keltek. A hegyvidék gyermekeinek e más jellegű táj élmények­ben gazdag 9 napot adott, ezenkívül ez a tábor is öreg­bítette a Tóth házaspár ne­vét, gyermekszeretetét, hoz­záértését, áldozatkészségét. Jó kezekbe került 11 évvel ez­előtt úttörőcsapatunk, le­gyen a jövő is ennek méltó folytatása. Huszonharmadikán este 70 napbarnította úttörő jókedve jelezte megérkezésünket az­zal a belső érzéssel és kiala­kult véleménnyel, hogy .. „ki a Tisza vizét issza, vá­gyik annak szive vissza”. Verebélyl András Mátraverebély Áz összefogás példája A kisterenyei Kaszás ud­var 13 lakójától kaptunk le­velet, melyben arról értesíte­nek bennünket, hogy nagyon régi vágyuk teljesült. Azt írják, hogy mindannyian idős, beteg, rokkant emberek és eddig az ivóvizet nagyon messziről kellett hordaniuk. Most társadalmi összefogás­sal 60 méter ivóvízvezetéket épített az SKü kisterenyei üzemének Nyerges Ottó Szo­cialista Brigádja, valamint a vízművek nagybátonyi sze­relői, illetve a kisterenyei vízműtársulat dolgozói és a termelőszövetkezet gépésze és vezetői szervezésében, il­letve közreműködésben. így elérhető közelségben, saját udvarukban juthatnak hoz­zá az életet jelentő ivóvíz­hez. Tizenhárom lakó nevé­ben vetette papírra örömü­ket: Kaszás Gábor Kisterenye, Kossuth út 14. Nem a sakk a hibás Az Olvasók fórumában, jú­lius 7-én „Sakk-matt” címmel Mező Sándor olvasónk levelét közöltük» melyben éles hangon kikelt az egyik Arany János úti játszótéren létesített „maxisakk” miatt; mondván, a gyerekek folyton ricsajoz- nak a környéken, „idegesítik” a felnőtteket. Levele írásra késztette Molnár Tibort, aki a salgótarjáni Kistarjáni út 4. szám alatt lakik. Terjedelmes, gondosan szer­kesztett írásában kifejti, hogy bár nem régen lakik Sa'gótar- jánban és ismerkedik az em­lített környékkel, nagy örö­met jelentett számára, hogy a betonrengetegben minden le­hető helyen alkalmat teremte­nek a gyermekek játékához. Az előbb említett bíráló so­rokkal nem érthet egyel, hi­szen Ilyen alapon a játszótéri gyermekzsivaj is ideges’ íhetné a panaszkodót. Mint ahogy a játszóterek felszámolása nem megoldás, úgy a sakkfigurák elzárása sem csökkentette a zajt. Sőt, az állapot romlott, mint azt a panaszos levél is taglalja. Molnár Tibor arra hívja fel a figyelmet, hogy a felnőttek a lakótömbökben, az utcán, a munkahelyen számtalan alka­lommal ,.idegesítik” egymást. Mégsem születnek — sokszor jogos alkalommal sem — fel­jelentések. Lehet, hogy a pa­naszkodó elfelejti: valamikor ő is volt gyermek, s bizonyára nem ritkán maga is zajosan játszott. Végül Molnár Tibor reméli: az illetékesek nem Mező Sán­mint a szomszédos társasüdü­lő egy szobája várja a ba­lassagyarmati kábelgyár dol­gozóit. A közös ebédlőben te­levízió, a virágos parkban pingpongasztalok, lengőteke, focipálya, gyermekmedence várja az üdülőket, akik köl­csönözhetnek könyveket, já­tékokat, sportszereket. Horgá­szainkat csónakkal és szabad­jegy biztosításával segíti az üdülő szenvedélyük gyakorlá­sában. Társadalmi munkás kultúrfelelősök gondoskodnak különböző rendezvényekről, a kulturális lehetőségek szélesí­téséről. Ezek a rendezvények hozzásegítik a társgyárakból érkező dolgozókat, a kapcso­latok, a barátság kialakításá­hoz. Az üdülés örömeihez hoz­zájárul még az a jelentős eredmény, hogv gyárunk biz­tosítja autóbuszát, amely té­rítésmentesen szállítja oda- vissza az üdülő családokat Dolgozóink tehát kipihen­ten, kellemes élményekkel gazdagon utaznak haza, hogy további jó munkájukkal hoz­zájáruljanak népgazdasági, gyári céljaink megvalósításá­hoz. Pap Tamásné Balassagyarmat Szerkesztői üzenetek M. L. (Salgótarján): „Tűré­si százalék” c. írását meg­kaptuk, annak közlésére nem vállalkozunk nem csak ter­jedelme miatt, hanem azért sem mert ön személy szerint olyan helyes következtetést vont le a fél deci röviditalok pontatlan mérése kapcsán, hogy nem tarf igényt a ven­déglátó egységek ilyen irá­nyú szolgáltatásaira. Nem bosszankodik nap mint nap azért, hogy szaknyelven szól­va az önnek kiszolgált ital megfelel-e a megengedett „tűrési százaléknak!” Gratulá­lunk az ily módon elérhető éves pénzmegtakarításhoz. He­lyesen döntött a mi megíté­lésünk szerint is. * A. F.-né (Nagybátonv): Le­velében azt írja: tisztázzuk, hogy melyik kenyér mennyi­be kerül Véleményünk sze­rint már elég régóta tudato­sult, hogy a burgonyás kenyér kilója 10 forint, a nagyvázso­nyi kenyéré 9,40 forint. Hogy hol és mikor mennyit számí­tanak érte? Ha szabad taná­csolnunk; nekünk, a vásár­lóknak is jobban oda kellene figyelni. Ugyanis vásárlás közben mindenki rohan, si­et, ha a pénztáraknál hosszú a sor, mindenki általában in­gerültebb, s könnyebb a téve­dés, is. Ezért nem véletlen, hogy vásárlásaink során meg­kapja a számolócédulát, vagy blokkot, azéit hogy mielőtt elrakjuk a vásárolt árut le is tudjuk ellenőrizni, azok a té­telek szerepelnek-e azon, amit kifizettünk. Így van ez rend­jén. S még mielőtt a boltot elhagynánk visszaléphetünk a pénztárhoz és elmondhat­juk a véleményünket, korri­gálják tévedésüket. O. Á. (Buják): Megkaptuk levelüket. Kérésüknek igyek­szünk a legteljesebb mérték­ben eleget tenni. Ezért türel­met kérve ezúton közöljük, hogy panaszukat megvizsgál­juk s a közeljövőben főmun­katársunk személyesen is fel­keresi önöket. Addig is kér­jük türelmüket. Megtisztelő bizalmukért köszönetét mon­dunk. dór ötletét váltják valóra! megszüntetve a sakkjátékot. Inkább próbáljanak a megle­vő figurák helyett könnyeb­beket, kevésbé robosztusabba- kat beszerezni — az ott levők elég formátlanok is — s a tábla köré állítsanak fel pa­dokat, úgy bizonyára gyak­rabban játszanának sakkot, 8 ritkábban egyéb játékokat a gyerekek a sakkfigurákkal. Aki pedig oda tervezte, illet­ve kialakíttatta a játékot ahol van a panaszkodó véleményé­vel ellentétben nem büntetést, még kevésbé anyagi felelős- ségrevonást, hanem inkább el­ismerést érdemel, mivel szem előtt tartotta a betonfalak kö­zé szorított gyerekek játék­igényét — fejezi be levelét Molnár Tibor. Cikkünk nyomán Eltakarították Lapunk július 5-1 számában megírtuk, hogy a salgótarjáni Arany János úti vasúti átjá­rót a MÁV felújította, de a munka végeztével az ott fö­löslegessé vált törmeléket, vasszerkezeteket, bitument, stb-t a helyszínen hagyta. Cikkünkben rámutattunk en­nek nem csak esztétikai, ha­nem a gyalogosoknak okozott közlekedési nehézségeire is. A napokban kaptuk meg a MÁV Miskolci Igazgatóságá­nak intézkedését tartalmazó levelét, amelyet ezúton ho­zunk olvasóink szíves tudo­mására : — A cikkben szereplő hiá­nyosságokat megvizsgáltattam, megállapítottam, hogy az út­átjáró cserélése mind a vasút, mind pedig a közút forgalom- biztonsága érdekében indokolt volt. Az útátjáró cseréléséből származó anyagok, illetve egyéb törmelékek elszállítása 1983. július /6-án, megtörtént — írja Gál Sándor igazgató- helyettes. Bakon Vöröskeresztes munka a BRG- ben Az 1983-as esztendő fordul latot jelentett gyáregységünk Vöröskereszt-szervezetének munkájában. Nagyobb gonJ dot fordítunk a taglétszám növekedésére, ami részben már meg is valósult, hiszen az elmúlt év 220 fős tagsága ebben az évben 105 fővel emelkedett. Jelenleg 325 ta­gunk van. A taglétszámból 156 az állandó véradók szá­ma, akik rendszeresen részt] vesznek véradáson. Július 19-’ én is 30 fő vett részt soron j kívüli véradáson. Szervezetünk az első fél^ éves célkitűzéseit teljesítette,' ami igen sokrétű volt. Gyár­egységünk nyugdíjas dolgo­zóit látogattuk meg, felmér­tük anyagi helyzetüket, egész­ségi állapotukat, s a gyáregy-’ ség szakszervezeti alapjából ajándékokkal kedvesked­tünk. Megvalósítottuk a kommunista műszak bevéte­léből a rászoruló nyugdíja­saink pénzbeni megsegítését! Az első fél év eredményének könyvelhetjük még el két brigádunk adományát, ame­lyet a mozgássérültek szám-’ Iájára fizettünk be. A városi versenyen az egészségügyi készenléti szakaszunk kivá­ló eredményt ért el. Az egész­ségügyi, hónap keretében két előadást szerveztünk. Az első előadáson gyermekgyógyász, a másodikon nőgyógyász tar­tott előadást. Ezekre az elő­adásokra a jövőben is van igény és ebben az évben még egyszer megszervezzük. Lőcsei LászIAné Salgótarján összeállította: Tóth Jolán NÖCRÁD - 1983, július 28., csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom