Nógrád. 1983. július (39. évfolyam. 154-180. szám)

1983-07-24 / 174. szám

SAKK Nehéz feladat vár az St. Volán sakkozóira Szünet van az OB If-es sakk- csapatbajnokságban, egyéni versenyeken gyűjtik az erőt, tartják a formát a játékosok az őszi 4 fordulóra. A 2. sz. Volán együttese Nógrád me­gye tavalyi sikercsapata, amely egyedül szerzett érmet (ezüstöt) az OB-s bajnokság­ban a megye csapatai közül, a 10. helyről várja az októ­beri finist. A bajnokság az OB II. Keleti csoportjában a tavaszi 9. forduló után így áll: 1. Debreceni USE 2. Sze—dl VSE 3. Mis:.old Medicor 4 Gyöngyösi SE 5. Láng Vasas 6. MÉM 7. Pénzverő SE 8. Makót Spartacus 9. Kecskeméti TE 10. St. Volán 11. BHG 12. ÉPGÉP 13. Eger SE 14. Orosházi MTK 9 9 - - 82,9 9 7 1 1 77,5 9 6 1 2 72 9 5 1 3 63,5 9 5 - 4 63,5 9 3 1 5 63 9 3 2 4 62,5 9 3 1 5 61 9 4 - 5 59,5 9 3 1 5 59,5 9 3 1 5 58,5 9 2 1 6 58,5 9 5 - 4 56 9 - - 9 44,5 Vajon mi az oka a Volán idei gyengébb szereplésének? — kérdezhetik, hiszen 1982- ben szinte minden „bejött.” A mélyebb szakmai érté­kelés helyett — hiszen hát­ravan még az őszi hajrá — három fő okot hozhatunk fel az idei mérsékeltebb szerep­lés magyarázatául. Tóth László, a csapat első táblás játékosa, vezéregyéni­sége a Miskolci Medicorhoz igazolt, s mindezt egy héttel a rajt előtt tudták meg a já­tékosok. Nehéz szívvel, ám éppen a csapatban nyújtott eddigi kitűnő eredményeire, klubhűségére figyelemmel a klub kiadta a ponterős já­tékost az OB I-be visszake­rülni óhajtó Medicornak. A másik ok: „kiöregedett” a csapat kitűnő ifjúsági já­tékosa, Egyed András, aki a 14. táblán az elmúlt 3 évbon két alkalommal is a csapat legjobb pontszerzőjének bi­zonyult. Nem az volt a baj, hogy magasabb táblára ke­rült, hanem, hogy helyette újoncot kellett „mélyvízbe” dobni, s mint ilyenkor lenni szokott, a rutintalanság je­lentkezett az OB-s csapatver­senyek légkörét, izgalmát még nem ismerő játékosnál. Bi­zony — számos példa mutat­ja — az Ifikre „rá kell dol­gozni” a többieknek. Az erő­sorrend ezek után — s ez a harmadik fő ok — megvál­tozott, s mint később kide­rült, nem a legszerencséseb­ben. Többen lejjebb kerültek az erőlistán, mások néhány hellyel feljebb, s mindenki bizonyítani akart. Elöl a le­galább 50 százalékos helytál­lást, másutt a táblának meg­Klepej József felelő pluszpontot várta a szakvezetés. Az akarással nem is volt baj, ám több já­tékos erősen formája alatt szerepelt ebben az esztendő­ben. Az egyéni teljesítmé­nyek önmagukért beszélnek. Frink Ferenc J 2 gy d - 1 V 1 pont 0,5 Ponyl Attila 9­6 3 3 Gál Gábor 6­2 4 1 Klepej József 9 2 3 4 3,5 Szokacs László 9 2 5 2 4.5 Egyed András 9 3 S 1 5,3 Gallal János 8 4 2 2 5 Palla György 6­­6 0 ■Szabó Ervin 9 3 2 4 4 Kassai Sándor 9 3 2 4 4 Váradi Oszkár 9 5­4 5 Kánya Zoltán 9 3 4 2 5 Tóth Pál 5 3 2­4 Istvanovszkl K. 9 4 3 2 5,5 Simkó Jenő fi 4 1 3 4.5 Szegő Zoltán 1­1­0,5 Patai József 9 3 2 4 4 Ez a tavaszi bizonyítvány, és a jegyeken az őszi fordu­lóban nemcsak lehet, de kell is javítani. Mit hózhat az ősz? A Volán gárdája _ s ezt m ár le merjük írni — a kez­deti sokk után magához tért. Az első 5 forduló után kieső­helyen állt a csapat, ám az­tán újra régi fényében csil­logott. Az ÉPGÉP és a BHG elleni két számjegyű győzel­mek azt mutatják, hogy nem lehet baj a hátralevő 4 for­dulóban. A táblázat egyéb­ként is elárulja, hogy az 1—3. helyezett kivételével rendkí­vül tömör a mezőny. A kieső­helyen álló ÉPGÉP és a 4. helyezett Gyöngyös csapatát mindössze 5 pont választja el. Jellemző, hogy a Volán, amely a 10. fordulóban a Gyöngyöst fogadja, egy 9-5- ös győzelem esetén már meg is élezi a Heves megyei együttest, s akár 6 hellyel is előbbre rukkolhat. Ki lesz a harmadik kieső? Ez a nagy kérdés. Az Orosháza már bú­csúzott. Az újonc Eger SE- nek, úgy néz ki, bár remény­kedik, nincs esélye a bent- maradásra. (A 10. fordulót már lejátszotta az egri együt­tes, Szegeden 7,5—6,5-re kika­pott, s a minimális vereség ellenére is csökkentek esélyei a bentmaradásra. Az egriek sorsa a tarjániak kezében van. Egerben lesz. a 11. forduló­ban, a mérkőzés. Ezt követő­en a Miskolci Medicor érke­zik Tarjánba, majd Kecske­méten fejezi be a Volán az évet. Lehet 4. is a csapat, s nem baj, ha 11. lesz. A lé­nyeg, hogy bentmaradjon az OB II-ben, mert akkor jövő­re 25. éves szereplését kezd­heti meg, negyedszázados OB II-es jubileumát ünnepelheti. Ezzel pedig egyetlen me­gyeszékhely csapata sem di­csekedhet. (Sz. L.) LABDARÚGÁS Hegyei bajnokság 1982-83. Kisterenye (Teljesítménye: 71,6 %): 1. 30 18 7 5 54—20 43 pont A tavaszi szezonban csak 4 pontot veszített, és ez számá­ra a bajnokságot jelentette! Védelme kapta a legkevesebb gólt, hazai pályán nem szen­vedett vereséget. Magasabb osztályt Is megjárt rutinos já­tékosok alkották a csapat ge­rincét. A csapat 23 mérkő­zésen volt gólképes és 14 al­kalommal érintetlen maradt hálója. A 30 mérkőzésen 25- en jutottak szóhoz, 5-nél több­ször játszott 20 játékos. Os- váth és Szekula 29—29, Koós 28, Rátóti, Bodor, Németh T, és Simon 27—27 alkalommal szerepelt. A házi gólkirály Németh T. lett 11 góllal, a 10 gólos Rátóti és a 7 gólos Bodor előtt. Romhány (86.6 %): 2. 30 16 8 6 65—29 40 pont. A legesélyesebb volt a baj­nokság megnyerésére, és 23 fordulón keresztül az élen ta­nyázott! A 24. forduló után még 5 (!) ponttal vezetett, majd három vereség követke­zett,- végül is csak jobb if­júsági csapatával szerzett ezüstérmet... A Szabad Föld Kupában való sikeres szerep­lés után a csapat „leengedett”. A mezőny legeredményesebb támndójátékát nyújtották, a 65 'őtt góllal, amin 15 játékos osztozott. A sort Zagyvái ve­zeti 12 góllal, majd Sági (11), Pincze (8) követi. A bajnoki mérkőzésen szerepelt 24 játé­kos közül Pincze és Sági va­lamennyin, Kertész 29, Kocz- ka, Kecskés és Matyóka 28—28 alkalommal lépett pá­lyára. Előkészületi labdarúgó-mérkőzés Gálözön a tástrandi pályán STC—St. Síküveggyár 7—3 (3—2) Salgótarján, tóstrandi pá­lya, 500 néző, v.: Kriston. STC: László (Rédei) — Bab­osán, Juhász, Kovács I. (Gyet* vai), Kántor (Németh) — Be- rindán (Balga), Tamás (Zsi­dó), Tóth (Földi) — Szanyi (Garai), Kovács II. (Tolnai), Gyöngyösi (Jaszik). Síküveg­gyár: Koncsik — Verbói, Czene, Gulyka (Král), Fekete (Brezovszky) — Simon, Nagy (Angyal), Marcsok (Bérezi) — Németh, Szabó, szomora. Percek alatt „sakk-matt” gólokkal szerzett előnyt a Salgótarjáni TC. Ezt követő­en a síküveggyáriak teljesen nyílttá tették a küzdelmet. A hatvan percen át, kezdő fel­állásban játszó Stécé helyen­ként ötletes támadójátékkal legalább tíz helyzetéből hár­mat kihasznált. Az utolsó fél órában, amikor Borbély edző jó néhány fiatalt pályá­ra küldött, a hazai gárda to­vábbra is gólerősen játszott. Ezt tette egyébként bizonyta­lankodó védelme is: az ered­ménye újabb pálfalvai gól... Góllövők: Gyöngyösi és Ta­más (2—2), Berindán, Földi, Tolnai, ill.: Szabó, Németh és Czene (ll*ből). — mátyus — Új fiúk az STC-ben (1.) vonásuk: imádják a „pettyest" A Salgótarjáni TC NB li­es labdarúgócsapata július 5-én megkezdte a felkészülést az új bajnoki évre. A tóstran­di pályára és környékére „kiruccanó” — sokszor nem is kis létszámú — szurkoló­csoportok árgus szemekkel kísérték a régiek és a még ismeretlen fiúk mozgását. Nem járunk messze az igaz­sághoz, ha azt mondjuk: ele­inte valamelyest kíváncsi- abbak voltak az újakra, mint a STC régi játékosaira. Soro­zatunkban néhányukat be­mutatjuk — fontossági sor­rend és a teljesség igénye nél­kül. Volt újpesti balszélső: Gyöngyösi János Amikor született — Göröcs János éppen beverekedte magát a Dózsába. Amikor — 1969-ben — labdarúgónak je­lentkezett Üjpesten — Titi már a magyar válogatottban játszott. Amikor pedig Gyön­gyösi „kopogtatott” a felnőtt­csapat kapuján — Göröcs ép­pen szögre akasztotta a csu­káját. Ettől függetlenül az Új­pest még mindig félelmetes hírű gárda volt. Gyöngyösi, azért bekerült Benéék közé! Pontosabban: balszélső lett, Várhldi Pál együttesében. Azért, a dolog korántsem ilyen egyszerű! Végigjárta a „szamárlétrát”... (Borsányi Mátyás és Halasi Béla csapatában kezdtem. Érdekes: az úttörő 1-ből átté­telek nélkül kerültem az If­júságiak első garnitúrájába. Schumann Józsefhez, majd négyéves tartalékszerepl'és következett. Három ízben bajnokságot nyertünk, egy al­kalommal a harmadik helyen végeztünk. Eközben — 1966- ban és 1977-ben — az újpesti „fakóból” • beválogattak a ma­gyar utánpótlás-válogatottba. Életemben nem utaztam any- nyit mint ekkor; futószalagon játszottuk a mérkőzéseket a különböző nemzetközi torná­kon. Bejártam fél Európát...) A Kaposvár elleni találko­zón szerepelt első alkalom­mal az NB I-ben. Mint kez­dő ember — duplán is (!) — gólt lőtt. A harmadikat, Zám- bó Sándor jobb oldali beadá­sából bombázott a hálóba. A találkozón 5—1-es újpesti győzelem született. Aztán 40 mérkőzést játszott az I. osz­tályban. Tizennyolcszor az el­ső perctől kezdve a pályán volt, és három gólt ért el. (Idővel az MTK-VM-hez kerültem. Ennek immár há­rom éve. A fél szezont végig­hajtottam, aztán a BVSC já; tékosa lettem. Mondták: ve* lem akarják megmenteni a kiesésre álló vasutascsapa­tot”. Nem sikerült. Marad­tam, húsz góllal segítettem a gárdát. Harmadikok lettünk a területi bajnokság Dur.a- csoportjában. A szezon vé­gén megkerestek a salgótar­jáni vezetők...) Arra a kérdésre, hogy mit remél az STC-nél, így vála­szolt: „Szeretnék bekerülni — és az NB I-be kerüléshez hozzájárulni.” Addig is, min­dent vállal: távol van a csa­ládtól, a két gyerektől és a fe­leségtől, aztán közös szálláson lakik, egy szobában, a sors­társsal, Tóth Istvánnal. Bor­bély András vezető edző mon­dotta: „Gyöngyösi képzett labdarúgó, kitünően kezeli a labdát, kapura is roppant ve­szélyes. A STC erősödött ve­le.” (Következik: A „sorstárs"...) Tóth István Csapatbemutató (II.) St. 2. sz. Volán (66,6 %,): 3. 30 16 8 6 59—30 40 pont A közlekedésiek produkál­ták a bajnokság egyik nagy meglepetését; nemcsak a já­tékosállomány felfrissítésével, hanem a csapat eredményes szereplésével is. Végig ver­senyben volt a bajnoki cím elnyeréséért vívott küzdelem­ben, és bejutottak az MNK 128 legjobb csapata közé is. A sportegyesület, fennállása óta, ennél jobb eredményt még nem ért el. A folyamatos csapatépítés miatt sok játé­kos szóhoz jutott. Valameny- nyi mérkőzésen csak a 20 éves Patai játszott, aki nem csak házi, hanem megyei gólkirály is lett, holtversenyben, 15 gól­lal. Isdinszki és Herczeg 28— 28, Fekete I. 27, Póczos 26 al­kalommal lépett pályára. Ta­vaszi mérlegüket rontotta két játékosuk, Dénes és Földi ka­tonai bevonulása. Dénes 15 mérkőzésen 12 gólt szerzett. Figyelemre méltó a csapat ide­genbeli szereplése, és az él­csapatok elleni eredményes­sége. Nézsa (61,6 %): 4. 30 14 9 7 51—25 37 pont. Kiegyensúlyozott teljesít­ménnyel az élmezőnybe küz­dötte fel magát a tavalyi 10. helyről. Hazai pályán 25 ponttal, 39—10-es gólkülönb­séggel verhetetlennek bizo­nyult. A tavasszal második helyen végzett, mert néhány játékosát (Gáli, Országh) nél­külözte. A csapat gerincét al­kotók — Koncz, Zatykó, Bera, Szabó, Kovács, Koncz S., Szép­völgyi — gyakran nyújtottak jó teljesítményt. A legtöbb gólt Kovács szerezte: iO-et. Mátranovák (61.6 %): 5. 30 13 11 6 36—30 37 pont. A csapat játékoskerete sta­bilizálódott, a legkevesebb já­tékost szerepeltették, 14-en játszottak 19, vagy több mér­kőzést. Eredményességüket a sok rutinos játékos kitűnő vé­dőmunkájának köszönheti. Ti­zenegy alkalommal „X”-et, lő­szer 1—0-at értek el. Táma­dójátékuktól csak három csa­pat nyújtott gyengébbet. A 36 rúgott gólon 12-en osztoz­tak, 7 találattal Lakatos volt a legeredményesebb. Dobo­gós reményeiket a Szurdok- püspöki 2—6-os „kisiklás” szertefoszlatta. Szőnyi SE (56,35 %): 6. 30 13 0 8 47—34 35 pont. A gyengébb őszi szereplést, jó tavaszi folytatás követte. A mérkőzéseken 21 játékos kapott lehetőséget, Tóth 30, Csorba J. 29, Kosik 28, Sán­dor I. 27 alkalommal. Huszon- kétszer lőttek gólt, 13-szor érintetlen maradt hálójuk. A 47 rúgott gólból Csorba 12-szer, Sándor I. 11-szer vette ki ré­szét. „Színes lapokból” gyűj­teménye van a csapatnak... ötvözet MTE (51,6 %): 7. 30 11 9 10 54—41 31 pont. Kevesebbet nyújtott a csa­pat, mint amit a szurkolók el­vártak. Az őszi szezont 21 ponttal a harmadik, a tava­szit viszont 10 ponttal a ti­zenegyedik helyen zárták.' Já­tékosállományuk ném sokat változott, de a csapatkeresés, sok esetben a kényszermegol­dás miatt, igen sokan szóhoz jutottak. Delencz minden mér­kőzésen, Barta 28, Nagy K. és Bozó 27—27 alkalommal sze­repelt. Tizenhárom játékos 54 gólt lőtt, az élen Nagy Ká­roly végzett 13 találattal. Balassi SE (48.3 %): 8. 30 11 7 12 48—47 29 pont. A tavalyi ezüstérmes csapat visszaesése a középmezőnybe, a játékoskeret állandó válto­zásával is magyarázható. Ná­luk jutott szóhoz legtöbb já­tékos! Váratlan eredmények sorát produkálta hazai és ide­gen pályán egyaránt. Ered­ményes támadójáték mellett, védelmük is „gólképes” volt. Negyvennyolc gólt lőttek, Varga L. 12-szer juttatta kez­déshez az ellenfeleket. Szécsény (46,6 %): 9. 30 11 6 13 47—51 28 pont. Tavaly még a területi baj-' nokságban szerepelt fiaiktól többet vártak a szurkolók! Igaz, az őszi szezon rosszul kezdődött számukra, az első öt mérkőzésen csak egy pon­tot szereztek. Ezt a hátrányt csak a 22. fordulótól tudták: csökkenteni, amikor 8 mérkő-j zésen 12 pontot gyűjtöttek. A csapat erősségei Kalmár, Va­nya, Vágner Szerémi, Szita,’ Csordás és Kárpáti, hétről j hétre jó teljesítményt nyúj­tottak. A 47 gólból Bérezi 8- at, Szita 7-et. szerzett. Pozi-J tívumkent említhető, hogy ke­vesen kaptak sárga lapot,A vagy pirosat. Szendehely (46,6 %): 10. 30 9 10 11 45—55 28 pont. Az őszi szezon végén at újonccsapatot még kiesője-’ löltként emlegették, de a 13 tavaszi ponttal a középme-( zőnyhöz zárkózott fel. Tizen-! három játékos szerepelt 18J nál több mérkőzésen. Lőtted 45 gólt, Holecz és Földvári legtöbbször, 9—9-szer talált) az ellenfelek kapujába. Ha-! zai pályán a dobogós csapa-4 toktól 5 pontot szereztek. A Kisterenyét 3—2-re, a Rom­hányt 4—3-ra legyőzték, míg a Volánnal 0—0-át játszottak! Erdőkürt (45 %): 11. 30 9 9 12 43—37 27 pont.' , Sikerült néhány fiatal te-! hetséges játékost beépíteni^ úgy, hogy helyüket megtartot­ták a középmezőnyBen. Ä 4Í gólt 9 játékos szerezte, Cze«| ba J. 14-szer volt eredményes! Valamennyi mérkőzésen Ho-} licza szerepelt, de 20-nál több-! szőr jutott szóhoz Proksza,! Zsíros, Radics, .Dombi, Ba-j logh és Számpor is. J Kazár (45 %): 12. 30 8 11 11 36—40 27 ponti j A tavalyi szerepléshez vi-! szonyítva 7 ponttal kevesebb bet szereztek, és 7 hellyel hátrább végeztek a tábláza-j ton. Miklósi, Pálmán, Lukinicl! bevonult, Kaposit a Pásztó-j nak, Simont a Síküveggyárnak adták ki szezon közben. A 27j játékos közül legtöbbször Te-j legdi, Hársi, Kovács és Vargsj szerepelt. A házi góllövőlis-! tát Tóth M. vezeti, 8 góllal! a 7 gólos Hársi előtt. Idegen^ ben nyeretlenek maradtak! Nógrádmegyer (45 %)l 13. 30 10 7 13 51—83 27 pont. A lelkes szurkolótáborra! rendelkező csapat a tavalyi 6. helyről a -13-ra esett vissza! A szerepelt játékosok száma: 24.. . Tízen 22 mérkőzésnél többet játszottak. Góllövésbeit az élmezőnyhöz tartoztak, 5lj rúgott góllal, amit 10-en ér­tek el. Sándor Zs. 15 góllal csapatának és a megyének is legjobbja (holtversenyben),’ mögötte Rácz T. (10), Godó és Kruppa (7—7 góllal) követik,1 Somoskőújfalu (38,2 %): 14. 30 8 7 15 33—60 23 pont. Evek óta a „gyengélkedők* között tartózkodik a szebb! napokat is megért csapat. A a újonnan igazolt játékosok: (Miklósi, Csuberda, Dóra és Szekeres) teljesítménye is csak a bentmaradást biztosí­tották. Legtöbbször Orosz, Kajzinger, Földi és Kaspár szerepelt. Az utóbbi 10 lőtt góljával első a csapatán belük St. Bányagépgyár (28,2 %) j 15. 30 7 3 20 32—73 17 pont. Tudtak lőni gólt 20 mérkőJ zésen, de 26-on kaptak is! összesen 28 játékost szerepelj tettek. Romhányi valamennyin! Ács 28-on, Lehoczki 26-on ját­szott. Góllövésben házigyőzJ tes Romhányi, 9 góllal. Ven* dégként csak egy pontot szeJ reztek... Szurdokpüspöki (18.3 %): 16. 30 3 5 22 27—87 11 pont. Sorsuk már korábban meg- pecsételődött! Számos mérkőJ zést szoros küzdelemben veJ szítettek el. Sok játékost pró­báltak ki. Leggyakrabban Kiss 1., Tajti, Kiss Sz., Kovács és Fodor szerepelt. Több éves jó szereplés után — búcsúztak.,! Kiss Imre j" NÖGRÁD = 1983. július 2A.t vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom