Nógrád. 1983. július (39. évfolyam. 154-180. szám)
1983-07-22 / 172. szám
Szénmarógépet javítanak Szénmarőgép nagyjavítását végzi a tiribesi aknaüzemnek Bernatik és Nagy György lakatos, a Nógrádi Szénbányák nagybátonyi üzemének dolgozója. — B. A. — Több hús, kevesebb tej Fél év a megye állattenyésztésében r 'Ä nógrádi állattenyésztő!» az idén is kitettek magukért az ev első telében. Igaz ez elsősorban a hústermelésre és -értékesítésre vonatkozik, mert tejből néhány százezer literrel kevesebbet kaptak a múlt évinél a tejipari vállalatok, annak ellenére, hogy a tehe- nenkgnti tejtermelés jelentő-, sen nőtt. Gazdaságosabb a húsmarha 'Ä megye nagyüzemeiben Nagyjából ugyanannyi szarvasmarhát számlálhatnak, mint a múlt év első felének végén. A termelőszövetkezetekben némileg nőtt az állomány, az állami gazdaságokban pedig csökkent. Nagyvonalakban ez érvényes a megye tehénállományéra is. Az előzetes terveknél nagyobb ütemben nő továbbra is a húshasznú állatok száma. Egy év alatt több mint egyharmadával gyarapodtak, míg a tejtermelők száma 13 százalékkal csökkent. A szakosodásnak ez a mértéke azt mutatja, hogy a nagyüzemek továbbra is ebben látják a gazdaságosság növelésének első számú lehetőségét. Az első fél évben termelt 21 millió COO ezer liter tej csaknem egymillió literrel kevesebb a tavalyinál. Ez már az előbb említett húsirányú szakosodás következménye. A hatékonyság javulását mutatja, hogy ezt jóval kevesebb tehén produkálta, hiszen egy- egy állattól az első hat hónap alatt 170 literrel több tejet fejtek, mint a múlt év hasonló időszakában. A vágóállat-értékesítés csaknem fi százalékkal nőtt. s ezt elsősorban a hatékonyság javulásával sikerült elérni. A megye mezőgazdasági üzemei mintegy 2 ezer 45 tonnányi marhahúst értékesítettek, s ez 2 százalékkal több a tavaly első félévinél. A gazdaságok igyekeznek kihasználni az igen kedvező árú kissűlyú értékesítést — ez zömmel olasz export — amely a gazdaságosságot növeli. Ötezresek klubja** Néhány érdekesség is akad *z első félévi eredmények böngészése közben. Például, a szécsényi termelőszövetkezetben pontosan fi336 szarvas- marhát tartottak nyilván június utolsó napján. Ez több, mint amennyi az egész rétsági járásban található. . Ott Ugyanis 5977 darabot telt ki & szürvasmaiha-állomáty. _ A szécsényiek azonban nemcsak ebben elsők a megyében. A tehenenként! 310fi liter tej annyit jelent, hogy ez évben is 6 ezer literen felüli hozamra számíthatnak. Nem annyira meglepetésként, mint inkább a több éves, igen magas színvonalú szakmai munka eredményeként értékelendő a berceli termelőszövetkezet teheneinek 2310 literes teljesítménye. Bercelen hét evvel ezelőtt egész évben nem adtak annyi tejet a tehenek, mint most hat hónap alatt! Az ötezer literen felüli teljesítményre pályázik még a Mátraaljai Állami Gazdaság, a karancssági és a rétsági termelőszövetkezet, féléves eredményeik alapján, de az sem kizárt, hogy még többen lépnek be év végére, az „ötezresek klubjába”. Mindez azt is jelzi, hogy a lehetőségek és a képességek is biztosítottak a magas szintről történő előrelépéshez. A marhahús-értékesítésben az érsekvadkerti termelőszövetkezet az első, több mint 155 tonnányi termelésével. Kevesebb gyapjas; fü több szárnyas Nem rosszak a megyében a sertéstenyésztés és -hizlalás eredményei sem. A kocalétszám csaknem 5 százalékkal magasabb, mint a műit év első felének végén volt; s meghaladta a 2800 darabot.' Á nagyüzemek vágósertés-értékesítése — tonnában — 12 százalékkal magasabb volt a tavalyi első hat hónapnál, s ez több mint kétezer tonna többletet jelent. A juhlétszám viszont továbbra is csökkenőben van, s nem valószínű, hogy ez a tendencia rövid időn belül megváltozna a megyében. Ennek okai elsősorban gazdaságossági problémákra vezethetők vissza. A létszámcsökkenés következtében csaknem 6 százalékkal esett vissza a vágó- juh- és 15 százalékkal a gyapjúértékesítés. A legnagyobb állománnyal jelenleg a cere- di és a kishartyáni termelő- szövetkezet rendelkezik. Az előbbiben több mint 5200, az utóbbiban 4200 gyapjast számláltak fél év végén a megye 53 ezres állományából. ' A vágóbaromfi-értékesítés 6,2 százalékkal emelkedett, s ez annyit jelent, hogy a nagyüzemek csaknem 130 tormával több szárnyast adtak el, mint egy évvel korábban. Ez a növekedés is jóformán két üzemig korlátozódik, a szécsényi termelőszövetkezetre, ahol a rekonstrukció eredményeként negyedével nőtt az értékesítés, és a kishartyáni közös gazdaságra, ahol a hatékonyság növelésével sikerült 18 százalékkal növelni a núski- bo.csátást. További érdekesség á baromfiágazatból, hogy a mát- ramindszenti termelőszövetkezet hat hónap alatt 247 ezer gyüngyösto.iást értékesített, csaknem kétszer annyit, mint a múlt év első felében. A második fél évre előretekintve bíztató, hogy némi javulás tapasztalható * takarmánybetakarításban. Korszerűsödött a géppark, S az üzemek közti egyre jobb együttműködés, mind jobban segíti a meglévő eszközök hatékonyabb kihasználását. A korszerűsítéshez jelentős támogatást nyújt a megyei tanács, s a nagyüzemek is nagyobb figyelmet fordítanak a takarmánygazdálkodás fejlesztésére. Erre az egyik legjobb példa, hogy a pillangósok és rétek első kaszálásából annyi szénát tárolhattak be a gazdaságok, mint tavaly egesz évben... ’ Zilahy Tamás A Karancs és az Ipoly vöH gyén áthaladva szinte valamennyi község bejárata előtt ott a tábla: Határőrközség. E megtisztelő cím mellett három település — Karancsalja, Karancsberény és Karanesla- pujtő — a Kiváló kitüntetést is magáénak tudja. Ez annak a munkának az elismerése, amit a községek lakói, az önkéntes segítők a határőrökkel közösen az államhatár őrizetéért, sérthetetlenségéért kifejtettek. Érdekes, hogy Ka- rancskeszi lakossága eddig hiányzott a sorból. — Pedig községünk a csehszlovák—magyar határtól mindössze két kilométerre van, s ha Marakodi-pusztát is ideszámítom, akkor településünk hosszú kilométeren át képezi az államhatárt. Községünk a Karancs-hegy- ség vonulata, munkásmozgalmi hagyományai révén a turisták látogatottságát élvezi — mondja a beszélgetés során Futó László, a Karancs- keszi községi Tanács elnöke. — Ez a látogatottság bizonyos értelemben igen előnyös, de sok veszélyt is rejt magában, éppen a határsértés szempontjából. A település lakossága meghaladja a kétezer-háromszáz lelket. Szinte egy ember módiéra számottevő segítséget nyújtanak a Számvetés félidőkén Beszélgetés Zentai Csabával, az MSZMP városi bizottságánál' titkárával Balassagyarmaton Régi gyakorlat a pártmunkában, hogy a kisebb-nagyobb távra készített tervek megvalósítása közben időről- időre áttekintik az elvégzett munkát. Elemzik az eredményeket, korrigálják a hibákat, figyelemmel kísérik az időarányos teljesítést. Ezt tette nemrégiben a párt balassagyarmati városi bizottsága is. A félidei számvetésről beszélgetünk Zentai Csabával, a városi bizottság titkárával. — Az MSZMP KB áprilisban áttekintette az elmúlt két cs fél évben végzett munkát, ugyanezt tette a városi bizottság. Hogyan foglaltak állást a XII. kongresszus óta eltelt Időszakban elért eredményekről, gondokról? — Az országos tapasztalatokkal megegyezően városunkban a társadalmi és politikai viszonyok kiegyensúlyozottak, érvényre jut a párt politikai vezető szerepe. ' Az alapvető kérdésekben a lakosság egységes, cselekvőn támogatja 'célkitűzéseink elérését. Szövetségi politikánk igazát bizonyítja, hogy párttagok és pártonkívüliek, a különböző világnézetű honfitársakkal együtt munkálkodnak a város fejlődésén, ezt nap mint nap tapasztalhatni. Mélyebb elemzések alapján megállapítottuk, hogy a munkások, az értelmiség és más rétegek közeledtek egymáshoz, ugyanakkor a rétegeken belül nagyobb differenciálódás mutatkozik. A munkásság élet- és munkakörülményei a lehetőségekkel összhangban fejlődtek, szavuk meghatározó súlyú a városban. Az értelmiségiek döntő többsége munkáját jól végzi, szereti azt és ami örvendetes, érdeklődőbbek a köz- ügyek iránt, mint korábban voltak. A város ifjúságának meghatározó része helytáll a munkában, a tanulásban, s ez a jövőre nézve biztató. A szocialista demokrácia szélesítéséért sokat tettünk, hiszen a párt- és állami szervek a korábbinál jobban igénylik a kisebb közösségekből érkező javaslatokat. A demokrácia szélesítésében számíthatunk a szakmaközi bizottságra, a Hazafias Népfrontra. Sä tudni, hogy egyre Inkább polgárjogot nyer a felismerés: a kultúra, a művelődés része életünknek, kötődik a tár sadalmi -politikai gyakorlathoz, feltétele az építőmunkának. Az iskolai oktatás-nevelés e szellemiben folyik. Jó irányban halad a közművelődési munka is. A helyes nemzeti önismeret, a helyes történelemszemlélet formálásában jelentős szerepet vállal a helyi honismereti kör, a História Baráti Kör és a Komjáthy Irodalmi Társaság. — A fejlődés általános jeleltényei mellett gondokról is sző esett az értékeléskor. — Ez természetes. Ahogy mondani szokták, hibát csak az nem követ el, aki nem dolgozik. Az imént azt mondtam, hogy a pártbizottság megállapította: az alapvető helyzet kedvező. Á város lakóinak nagy többsége érti, támogatja a jelenlegi politikát Ebben a nehezebb gazdasági helyzetben azonban élesebben jelentkeznek a gondok is. Mire gondolok? Nem sikerül mindig a különféle érdekek egyeztetése, összehangolása. Alaposabb vizsgálatot érdemel a tény, hogy néha nem sikerül együttesen érvényesíteni a szövetségi politika alapelveit és az ideológiai vitát Az értelmiségiek aktivitását — éppen szellemi súlyuknál fogva — jobban kellene hasznosítanunk. Ebben viszont akadályt jelent az, hogy mai problémáink történelmi előzményeit nem ismerik, vagy figyelmen kívül hagyják. A fiatalok egy részénél passzivitás, kívülállás mutatkozik, ami következik bizonyos mértékig politikai nevelő munkánk gyengeségeiből, de abból is, hogy önállóságuk ugyancsak szűk- reszabott. Innen már csak egy lépés a passzivitás. A pártbizottság úgy vélte: a KISZ-szervezetek nem eléggé vonzóak, nem eléggé mozgó- sítóak a fiatalok számára. Ä munkahelyi demokrácia néhol csak formailag létezik, minden tartalom nélkül. Akad gond az államapparátusban is: a tanácsi munkában még mindig sok a bürokratikus vonás. Előfordult az elmúlt időszakban is, hogy nóhányan — köztük vezetők is — megsértették, semmibe vették a szocialista erkölcsi normákat. Állampolgári kötelezettségeik alól kibúvót kerestek, sőt, kirívó esetben összeütközésbe kerültek még a törvénnyel is. Mindezek a gondok a nagy egész részei, és korántsem meghatározó részei. Eredményeink mellett azonban őszintén szembe kell'néznünk hibáinkkal _is. Természetesen ezek kijavítása elsőrendű feladatunk, — Értékelték * gazdasági fejlődést is... — A város üzemeiben az országos és a megyei átlagot meghaladóan 22 százalékkal nőtt a termelés, javult a termelékenység. A kiemelt üzemek, szövetkezetek nyereségesen gazdálkodtak. A fémipari vállalatnál és a kábelgyárnál tovább folytatódott a gyártmányszerkezet korszerűsítése. A gazdasági vezetők többsége. megértette, hogy a piacon csak a versenyképes, korszerű termék kel lehet megélni. A piac- képesség megőrzését szolgálták a beruházások is, amelyek összértéke az elmúlt időszakban meghaladta az 1 milliárd forintot. Sikerült csökkenteni a fajlagos ráfordításokat és ez gazdaságosabb termék-előállítást jelent. Az energiafelhasználás szerkezetén nem tudtunk változtatni, viszont nagyobb figyelmet kapott a takarékosság, gazdaságosság. Kedvezően hatott a tény, hogy — már ennél többet terveztünk — a bérek és jövedelmek összességükben 10—11 százalékkal nőttek. — Az elmúlt két és fél esztendőben gyarapodott a város. — Hosszú lenne a fölsorolás, de a városbéli embereknek nincs is erre szükségük,' hiszen naponta látják a megépült lakásokat^ a kórház rekonstrukcióját, az iskolák bővítését, vagy az új óvodát. Megoldódott legnagyobb gondunk, az ivóvíz, tekintve, hogy vezetékkel csatlakoztunk a nyugat-nógrádi regionális vízműre, így megszűnt a vízhiány. Fejlődésünk nem múlt, hiszen e pillanatban is folynak különféle építkezések a városban. X pártbizottság megáll»* pitása szerint tehát a tervek végrehajtásáért „jő jegyet'* kaphat a város? S» Megítélésünk szerint igen. Az eredmények önmagukért beszélnek, de előbbre járhatnánk, ha nagyobb fegyelemmel, több odaadással dolgoznánk. Ebben élen kell járnia a város kommunistáinak! Biztonságot nyújtó tár* sadalmunkban sem kapunk ingyen semmit. Amink van, annak alapja a becsületes munka. Könnyebb és nehezebb időszakok válthatják egymást, de az emberi akaraterőre, alkotásvágyra, a jövőbe vetett hitre, az állhatatosságra mindig is szükség lesz. Célunk, hogy erősítsük a tettrekészségét, fölrázzuk a közömböseket, meggyőzzük a bátortalanokat, hiszen csak így sokszorozhatjuk meg erőinket. Eredményeink köteleznek bennünket. H. Z. Felsorakoznak a karancskesziek határőrségnek — hivatásosaknak, sorkatonáknak egyaránt — feladatuk ellátásához. A segítségnyújtás szakszerűbbé tétele érdekében hosszú ideje nagyon szoros kapcsolatot építettünk ki elsősorban a hazafias nevelésben a területünkön levő határőrőrssel. A tanácselnök a lakosság néphatalmunk iránti elkötelezettsége példájaként említi, hogy a helyi pártszervezet. a tanácsi vezetés és a határőrőrs szervező, együttes munkája eredményeként a községben már 1977-ben létrehívták az önkéntes határőrcsoportot nyolc fővel. Ma már 14-en tartoznak az önkéntes segítők csoportjába. Nemcsak a községi pártvezetés, hanem a magasabb egység parancsnoksága is úgy ítéli meg. hogy az önkéntesek nagy szorgalommal tesznek eleget vállalt kötelezettségüknek. Több esetben nyújtottak segítséget például körözött bűnözők elfogásában, legutóbb pedig három határsértőről adtak jelzést, akiket a riadócsoport éppen az önkéntesek segítségével juttatott a megérdemelt helyre. — Természetesen kölcsönös az együttműködésünk az őrs személyi állományával — folytatja a beszélgetést Futó László. — A határőrőr* kapcsolata kiterjed az általános iskolára és a KISZ-szervezetre is, A közös munkánk eredménye, hogy eredményesein működik az Ifjú Gárda- és az út- törőgárda-szakaszunk. A kölcsönösséget bizonyítja az is, hogy a határőrőrs személyi állománya rendszeres résztvevője a község politikai, társadalmi rendezvényeinek, segítik a lakosság körében folytatott hazafias, honvédelmi nevelést és politikai felvilágosító munkát... Talán ezek is késztettek bennünket arra, hogy mi is felsorakozzunk a Határőrközség megtisztelő elmet viselő települések sorába. A végrehajtó bizottságunk előterjesztése után a tanács* üiés április 21-én olyan határozatot hozott, amely alapján kértük a BM Határőrség országos parancsnokát, támogassa kérésünket a belügyminiszter elvtársnál, s községünk is felvehesse a Határőrközség címet. Nos, kérésünk megértésre talált... Ezekben a napokban már nagy a sürgés-forgás Ka- rancskesziben, hiszen felsorakoznak a többi községek közé. Ügy tervezik, hogy az alkotmányünnepi sorozatban; augusztus 14-én szervezik az avatóünnepséget, ' leplezik le azt a táblát, amely hírül adja: Karancskeszi határőr* község! — Mi eddig IS komolya rí vettük a határőrséggel való együttműködést — summázza véleményét Futó László. — Ez a cím kötelez. Köte* lez arra, hogy tovább mélyítsük elvtársi együttműködésünket a határőrökkel, • lakossággal azért, hogy az országhatárnak ezen a szaka* szán se lehessen büntetlen határsértés. Erre községünk lakossága- fiatalsága képes is lesz] é ~ Somogy vári László 1 1 s 3g|li ÍHÜHg 22-í Elűtefc JJ *
