Nógrád. 1983. július (39. évfolyam. 154-180. szám)

1983-07-02 / 155. szám

SZOMBATI TÁRSASJÁTÉK MONDJUK: KUDARC Mottó: „Minden szóról eszébe jut valakinek valami” — Mit szólsz? V. megbukott KRESZ-JjőI! — Hol? — Hát a vizsgán! — Mázlista! Képzeld. ha egy éles bal kanyarban bukik meg. Utas kórházban, kocsi ő meg Őrizet­Amikor leányanyja már Eleve rossz, kellemetlen ér­nem titkolhatta őt tovább, zéseket kelt a szó. pedig egy­nagy nehezen megszületett, egy kudarcból gyakran lehet Állítólag a bal lába bukkant nagy haszna mind az egyéin­ki először: mindjárt az első nek. mind a kisebb és na­baljós jel a sikeres világra- gyobb közösségnek. Természe­jövetelnél. Gyes még nem volt, tesen csak akkor, ha a fiaskó bölcsődébe nem fért, nagy- valós okait föltárjuk, s azo- szülei sokáig hallani sem akar- kát a későbbi gyakorlatban roncsetelepen tak róla. Átmeneti pótpapái igyekszünk minél biztonságo- ben... ritkábban verték el őt, mint sabban elkerülni. Azaz, ha _ H-ék válnak, alig egy a pénzüket a kocsmában — tanulunk a balsikerekből, évet ha együtt éltek. Pedig nemigen törődtek velei Az Egész életünkben ezt tesszük, micsoda nagy szerelem volt óvodában létszám feletti volt. Kezdve ott, hogy a csemete most meg egyikük felrúgta a aztán csak kisegítő iskolába kíváncsian húzza le az asztal­kerülhetett, végül vendéglá- ról az abroszt, s fejére ránt- tette, inkább most, tóipari tanuló lett: a söntése- ja a kávéscsészét. Folytatva sy\. ba végképp nem megy két ismerte legközelebbről. Az ott. hogy visszafelesel a ta- egvütt, mi[rtt hat-nyolc év első vizsgán amikor kettesben nárnak és csorbul az osztály- m^lva. két-három gyerekkel! maradt otthon egy kislánnyal, zata. Ellentmond csoportve- — F. barátunk most ielent- megbukott — partnere ugyan- zető.iének. s kimarad a bér- kezett az új munkahelyén, úgy ment el onnan, ahogy jött. fejesztésből. Nem ad borrava- Elég indiszponált volt, így A második bukást, a szak- lót a postásnak és késve kap- azután — bár végül felvették munkásképzőben, már az ja meg a nyugdíját. Egyéni — nem a legjobb vélemény emiatt bekövetkezett lelki kudarcok mellett adódnak alakult ki róla, mindjárt az válság okozta. Mire megsze- együttes melléfogások eleién! rezte a bizonyítványt sorkö- is. Ezek már fájdalmasabbak. — Annál nagyobb lesz a teles lett. de a honvédorvos is A múlt század eleién félmii- munkatársai kellemes meg­kiselejtezte őt. A legsötétebb lió francia az orosz cárral lepetése. ha megismerik azo kültelki lebujba került, és mi- akart kihabirálni. Felsültek, kát a jó tulajdonságait, me re leszedőbői üzletvezető-he- E század közepe táján hatmii- lyeket nem is feltételeztek ró- lyettes, lett. az egész banda lió német Európát próbálta la. lebukott borvizezés, söradag- móresre tanítani. Súlyos ku- _ csökkentés, tiltott pálinkafő- darcot vallottak. Azelőtt is, e* szer^ úgy gondo­zás. árdrágítás, és a KÖJÁL- azóta is történtek, történnek kíd.^hogy minden fiaskó hasz- előirások be nem tartása mi- kísérletek arra a világ több nos' att. A börtömkórházban került táján, hogy egy-egy ország — A legtöbb feltétlenül. Ha szembe először pszichológus- lakosainak kis hányada a na- másért nem. mert módot ad. sál. Az utolsó éves egyetemis- gyobbik hányadra akar rá- hogy a sikerek rózsaszínű ta lány őróla írta diploma- erőltetni valamit. Átmeneti si- üvege nélkül is tükörbe néz- munkáját „Emberi csődtö- kerek után szinte biztosra ve- meg, avagy egy kudarcsoro- hető a blama. Jó lenne tanul- zat alkati okai és lélektani ha- ni a korábbi esetekből. De — tásai” címmel. A tanulmány mint egy múlt századi bölcs a nemzetközi szaksajtó siker- vallotta — „a történelem cikke lett, a szerző pedig hő- egyedül arra tanít, hogy sen- sünk felesége. Akkor vesztette ki nem tanult semmit a tőr­ei az ártatlanságát, amikor ténelemből”. fgy hát tovább- kor hagy cserben. Másrészt a kiderült a férfi ártatlansága, ra is elébe nézhetünk a ku- felesleges célokért, a céllá akiből így üzletvezető lett. darcoknak. Hacsak nem te- va'l eszközökért való hajszá A gyerekük bal lábbal jött kintjük tanítómesternek — a világra. másokét. (vár—) mól — Növekvő távolság színház és közönség között Jegyzetlapok az 1982—83-as színházi évadról az zünk. — Akkor szerinted mi igazi kudarc? — Egyrészt a szerencse. Különösen, ha hozzászokunk, s amikor számítanánk rá, ak­ban elvesztegetett idő és ener­gia. — g. — •A kisorsolt szót Vallus Adám, Mátraszólós, Felszabadulás út 98. szám alatti olvasónk küldte be. Nyereményét — egy 100 fo­rintos könyvutalványt — postán küldjük el. Továbbra Is várjuk olvasóink javaslatait! A Javasolt szó — a mellékelt szelvényre Írva — július 16-ig küldhető be szerkesztő­ségünk címére: Salgótarján, Palócz Imre tér 4., 3100. (A boríték­ra kérjük ráirni: „Egy szóval is nyerheti!’) Szombati társasjátékunkkal legközelebb Július lt-1 számunkban jelentkezünk. ■ i Mondjuk: ? Hosszú évek után a múlt színházi évadban fordult elő, hogy eltelt a szezon minden különösség nélkül. Persze nem azt mondom ezzel, hogy nem akadt egyetlen kiemel­kedő előadás sem, mert ak­kor valótlant állítanék; gon­doljanak csak Csizmadia Ti­bor A kazetta és Vonó Ignác című rendezéseire. Az évad azonban — annyi bizonyos — nem nyújtott olyan szellemi izgalmat, művészi élményt, szenvedélyes vitaalkalmat, mint korábban — főként Paál István munkái — Az ember tragédiájának, a Hamletnak, a Tangónak a bemutatása. Salgótarján színházi élete veszített gondolati, művészi erejéből, tartalmában seké­vetőizmainknak ad munkát! A Jókai Színház Végh Antal- bemutatója sokkalta rosszabb helyzetbe hozza a nézőt a Vaszary-darabnál. Negatív érzelmeit mozgósítja, eset- :!N||j, lensége, kidolgozatlansága, fc . rendezői, színészi megvalósí­t ana nsága által bosszant, el­vetésre ingerel. A debreceni Csokonai Szín­ház Kertész Gyula rendezésé­ben Verdi Traviata és Na- bucco című operáját mutatta be. Az előbbi bántóan szen­timentális, teátrális előadás­ban jutott el hozzánk, az utóbbi — talán mert a fel­fogásmód illik a tárgyhoz — megfelelő, élvezetes produk­cióban. örvendetes, hogy sok fiatal énekes kapott bizonyí­lyesedett, formájában pedig '^7l évad kellemes meglepető- tási lehetőséget a főbb szere- visszafelé lépett a konzerva- se. a pályakezdő Csizmadia pékben. A korábban is k-i- tív hagyományok felé. A Jó- fibor rendező bemutatkozása váló női énekesgárdának ki- zsef Attila Megyei Művelődé- yolt. Győri Franciska és Ta- alakulóban van az azonos ké­si Központ által felvállalt mű- kacs Gyula A kazettában. pességű, azonos szintű teije­sorpolitika, gazdaságossági mutatóktól szorongatva, meg­célozva a közönség stabilizá­lását, visszahódítását, a szó­rakoztatást emelte elsődleges szemponttá. Nem is lenne el­lene kifogásunk, tudjuk mi is, hogy a közönség igényli a felszabadító látványosságot, a napi gondokból való kikap­csolódást, s minthogy joga van hozzá, meg kell adni a lehetőséget. Az ellen berzen­kedünk, ha a szórakoztatás — és esetünkben erről van szó — nem találkozik az igényes­séggel. Nem szolgálja, hanem kiszolgálja a közönséget. Pél­da rá Vaszary Gábor megze­nésített Bubusa, Végh Antal . lp„nal.vnbb közfinséeslkert ve- Csizmadia Tibor, aki első bolríny«," 8,e„ge S«ép vei,. J *»** ■» fiuk .-ja. m_ előadása aratta (Bodrogi azonos értékűt produkált. Egy tény azonban minden- Gyul és Rálhonvi Hajnalka) Megmutatta, hogyan lehet és ,nní" y a s K onyt Haj a) ke]] korszerű szemléletű, kor­pessegu, sítményekre képes utánpótlá­sa, míg a férfiak esetében határozott fejlődés tapasztal­ható. Kertész Tamás, Martin János, Bárány Pál László és társaik erős férfiegyüttes ki­forrását előlegezik. A Népszínház Sarkadi Im­re Elveszett paradicsomát a már megszokott tisztességes színvonalon mutatta be, re- veláció nélkül, kellemes él­ményt szerezve. Egyenetlen képet mutat a szolnoki négy bemutató: Sternheim A kazetta, Knott Várj, amíg sötét lesz, Miller Az ügynök halála és Fejes Endre Vonó Ignác című mű­Vidovszky Béla, a festő Száz éve, július 2-án szü- Vldovszkyt azonban nem- igazgatója úgy fogalmazott, letett és tíz éve, február 6-án csak a tájak ihlették meg. hogy „Vidovszky festményei- hunyt el Vidovszky Béla fes- Már 1913 6ta festett enterlő- nek tanulmányozása a művé­tőművész. A Békés megyei röket is, s e témakörben Ge- szettörténész számára igen- Gyomán (ma Gyomaendrőd) revich Tibor Európa legjobb- csak biztató, hiszen korunk látta meg a napvilágot, jód között emlegeti. Mérték- agresszív értelmetlenségei, el- Szarvason és Békéscsabán vé- tartó színeivel csodálatos tér- misztifikált zagyvaságai kö- gezte a gimnáziumot, Buda- hatást tudott elérni. Szerette, zepette e művek mindegyike pesten szerezte meg rajztané- kereste a fények játékát, de- a kipróbált szépségek, az ri oklevelét, majd a képző- rű árad vásznairól. Nem egy egyszerű érzések, derűs látvá- művészeti főiskolán tanult kritikusa a XVII. századbeli nyok mellett érvel”, tovább. Állami ösztöndíjjal holland festőkhöz hasonlítja a Magyar Nemzeti Galé- Münchenben és Párizsban fe- Vidovszky művészetét. Nem ríában és más múzeumokban, jezte be művészi tanúimé- véletlen, hogy annak idején a a Parlamentben, külképvi- nyait. magyar, majd az olasz király seleteinken (Prágától Addis Már 1905-ben részt vett a Abebáig),és különféle állami Nemzeti Szalon őszi tárlatán, mr NJn^etí ?z®rveku és intézmények tu- s 1907-től (24 éves korától) rai^f ^ Rónában több mint száz Galéria tulajdonában van.) Vidovszky-festmény őrzi a Budapesten utoljára 1961- művész keze munkáját, alko- ben láthattuk a kiállítását a tását. in, ahol a 78. Vidovszky 1911-ben ven- Után Réti István Szinvei Mer- évében íáró mester hatvan- dégként látogatott el Szolnok- se3Pál,61 Vaszary' S? Csók háF™’ T ra Szlányi La^os -eghívásá­SS Se! Érdwnreml1 armiy"fokoz^teW- ÄÄ raats ar^ss-?- sgz ■ “,s h*i4,4ie sege választmányának. Nemzeti Galéria akkori fő- Láng Miklós Ezekben az években már festői' minden év jelentős kiállítá­sán szerepeltek a képei. Az I világháborúban ..hadifestő- Csók Gaiériában ahol a 78 ként” dolgozott. A háború __________u..*.________ k éppen menti a salgótarjáni műsorrend összeállítóit: lá­tatlanban választanak, má­sod- vagy harmadlagos in­formációk alapján, s minden­kor nemes igyekezettel. Csak- hát e mentő, magyarázó kö­rülmények a végeredményt il­letően érdektelenek. * A megyei művelődési köz­pont három bérleti sorozatá­ban kilenc bemutatót tartot­tak. Ez egy-két darabbal ke­vesebb a megszokottnál. El­térést jelent a színházak szá­mának gyarapodása is. A „hazajárónak” nevezhető szolnoki és debreceni színház mellett bemutatkozott a bé­késcsabai Jókai Színház és a budapesti Vidám Színpad. Be­kapcsolásuk megyénk szín­házi vérkeringésébe — füg­getlenül produkcióik szín­vonalától — eredmény, hi­szen tágítja színházi látókö­rünket, több társulattal meg­ismertetve, lehetőséget te­remt az összevetésre. Termé­szetesen nem feledhetjük el, hogy az összemérés egyenlőt­len alapokon történhet csak, hiszen a régi vendégjárók több, az újak egy-egy pro­dukciót mutattak be. A Vidám Színpad és a Jó­kai Színház meghívását a fentieken kívül még egy szempont indokolja: kitágí­tani az előző évek megszo­kott műfaji határait. Más­képpen : oldani a súlyos prob­lematikájú, szoros gondolati együttlétet kívánó műsorren­det, s egy szélesebb közön­... r }r I IU szerű formai megjelenésű színházat csinálni — erkölcsi, művészi, szellemi felelősség­gel, divatos hókuszpókuszok! erőltetettség nélkül. Kezdő lé­tére érett alkotónak mutatko­zott. Magasra tette a mércét, kívánjuk, tartsa is ott, ne gá­tolja törekvéseit irigység, akadékoskodás. Arkosi Árpád Knott krimi­jét fiatal színészekkel játszat­ta, a kelleténél jobban tá­maszkodva a külsőségekre! Másik munkájával, a Miller- darab színpadra állításával már határozott művészi szán­déka volt: rámutatni a mi, mai társadalmunkban is fel­lelhető emberi, jellembeli tor­zulásokra, a kapcsolatok ká­ros tendenciáira, az érvénye­sülés mindenáron való haj­szolására. Szép gondolatait azonban nem sikerült meg­győző, hatásos színpadi lát­vánnyá formálnia. A megyei művelődési köz­pont által kitűzött cél a kö­zönség visszahódítására, a tapasztalatok birtokában, nem teljesült. Lehet, hogy a hivatalos statisztika valame­lyest más képet mutat, de a valóságban nem nézték töb­ben az előadásokat, mint az előző évadban. Igaz, a Bubust telt házzal, a Szép volt, fi­úk !-at csaknem telt házzal _________ játszották, egyik esetben a népsz erű színészek, másikban Színvonalas előadáson láthat- a népszerű futballtéma mi- ták a nézők Verdi Nabucco att. A többi előadás látoga­j: m1 ségréteg érdeklődését, ízlé- című operáját (Tréfás György) azonban lerontja az sét kielégítő arányrendszert létrehozni. Az arányok prob­lémáját észrevette a szolnoki (Barna Alfréd felvételei) kialakult határozott irányvonala, amit kritikusai késői impresszionistának ne­veznek. De naturalista festő­nek is mondják, aki meglát­ja a szépet, majd művészi lá­tásmódján átszűrve, szépen és érthetően tolmácsolja azt számunkra. Az Alföld szü­lötte, 1912 óta a szolnoki mű­vésztelep törzstagja, így hát sok-sok képének témája Bé­kés és Szolnok megye tája, a Tisza és a Zagyva partja. Megfestette hazánk, a Fel­vidék és Burgenland legszebb kastélyait, várait is (Sárospa­tak. Eger, Sümeg, Hadvány, Mosóc, Nedec, Fraknó) — de épp úgy kerültek vásznára balatoni, zalai és erdélyi tá­jak is. Külföldi útjain, külö­nösen svájci és olaszországi tájakat örökített meg. Regélő együttes — aranylemezzel A szovjet Melódia hangle- egyébként művészi hitvallá- együtt a szoviet zeneszerzők, mezgyártó válalat tavaly alapi- sát is jelenti: a Pesznyar be- akik körömmel írnak dalokat a tott aranylemezét azoknak a ze- lorusz nyelven népénekes-re- sajátos stílusú és előadói neszerzőknek, karmestereknek, gélőt jelent hangvételű együttesnek. Fel­énekeseknek. hangszeres szó- A Pesznyari vérbeli újító- lépéseiket a közönség elisme- listákmak, zenei, színházi és ként lépett színpadra. Nem rése kíséri, nem csupán a énekegyütteseknek adják, egyszerűen elénekli népe da- Szovjetunióban, hanem kül- akik hanglemezfelvételen a Iáit, elregéli nemzete törté- földi szereplésein is. Számos művek magas fokú művészi nelmét. nem csupán föléleszti hazai és külhoni versenyen interpretálásával vívják ki a a belorusz folklórt. hanem szereztek díjakat. A Pesznva- közöneég elismerését A közel- mindezt a kortárs hangján te- ri most úi műsorral ielentke- múltban az elsők között vehet- szi. olyan stílusban, amellyel zik. melyben szerepelnek a te át a belorusz Pesznyari a régmúlt nehéz és sokszor klasszikus orosz és világiro- énekegyüttes. szomorú krónikáját is érdé- dalom gyöngyszemeire szer­Az együttes 1969-ben ala- késsé, vonzóvá tudja tenni a zett dalok is. Ezek zenéiét az kult, azóta is Vlagyimir Múl- fiatal hallgatók körében is. együttes vezetője, Vlagyimir iavin művészeti vezetése alatt A kivételes tehetségű együt- Muljavin, illetve tagjai sze- működik. Az együttes neve tessel szívesein működnek rezték. _______ átlag ot. Előfordult, hogy ér­dektelenség miatt egy bérle- színház vezetése is, s utóbb tes Jelőadást nem lehetett már vígjátékokat is hoztak m®g. , ,, . , Salgótarjánba, de az elpártolt * távolság a közönséget azok az előadások szfnbáz és közönség között. S sem tudták más belátásra nem tbbb mint sovany vi~ bírni. A megyei művelődési fasf’ bogy. ez nem csak ná- központ lépése tehát logikus- luak van így. nak mutatkozott. S az csak Keresni kell a megoldást, utólag derülhetett ki, hogy amelynek megtalálása a szín- a szolnokiak helyett hozott hazaknak, intézményeknek társulatok semmivel nem esi- e®ya. nt komoly lecke. Mert nálnak jobb színházat. Sőt, a ? közönség számának csök- látottakban rosszabbat! A kenése csak részben ered a Vidám Színpad kiváló színé- szo'n°ki színház általános és szei — Bodrogi Gyula, Schú- ma mar, bsztán látható meg- bert Éva, Csala Zsuzsa, meg gyengüléséből. Az okok mé- a többiek — sem feledtethe- 'vebbek, s alighanem az éle- tik az igényes nézővel, hogy tunket jellemző sokfele vál- szellemében, ábrázolásmód- t°zasokkal magyarazhatók. jában elöregedett színpadi . Változnak éietkörülménye- produkciót látnak Pethes ln.k’ változunk rrn magunk — György rendezésében. A hely- vaItozm kell színházszervezői zetek mulatságosak, de köny- gyakorlatunknak is. nyen feledhetők, a helyszínek . , ,^e s°kakat naturálisak, az egész játék f°6lalkoztato kérdés: hogyant csak a szemünknek és a ne- Sulyok Lászlő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom