Nógrád. 1983. július (39. évfolyam. 154-180. szám)

1983-07-20 / 170. szám

Á legkisebb balti nép A Szovjetunióban a legújabb népszámlálás adatai szerint már csak száz képviselője él a liv népnek. A livek a Kur- land-félsziget legészakibb ré­szén néhány halászfaluban laknak, s nagy többségük a lett lakosságba olvadt be. A livek történelmét írásos emlékek őrzik. Az első ilyen írásos emlék még a XI—XII. századból való, s attól kezd­ve folyamatosan nyomon lehet követni a nép sorsát. A liv hajózással, földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozó nép volt. A mai Észt Köztár­saság területén élt és főleg az orosz és a skandináv vá­rosokkal kereskedett. A livek voltak az elsők a balti né­pek között, akik a német ke­resztes lovagokkal felvették a harcot. Az amúgy sem nagy­számú népet a középkori há­borúk és járványok erősen megtizedelték. A ma élő 100 „utolsó mohikán” közül töb­ben még beszélik az ősi nyel­vet. Szuperorrok és -illatok Az emberi nem, s főleg an- anyagból állítanak össze egy százalék. Az igazi parfümök nak szebbik tagjai legalább természetes illatot utánzó, azonban nem nélkülözhetik a ötezer éve illatosítják magú- vagy egy megálmodott illat- francia kölni szülőhelyén, kát. S miképpen az ókorban költeményt. Franciaország- Franciaország délkeleti részén a Kelet, így a XVIII. század ban tíz ilyen szakértőtől — nevelt levendula, jázmin, ró- óta Franciaország az illato- „szuperorrtól” függ, hogy mi- zsa, vagy más virágok ola- sítószerek fellegvára, a par- lyen is lesz a holnap parfüm- ját. fümök koronázatlan királya divatja. szerte a világon ma is a nem A „szuperorrok” hóbortos . . . ... , illatan.mn éppen olcsó francia parfüm, emberek. Mesterségük gyakor- jc Persze mindenütt kaphatók lását sohasem hogyják ab­az olcsó, szintetikus vegyüle- ba, hiszen a „munkaeszközük” ? tek is, de ezek aligha vehetik mindig velük van: autóvezetés . ,x .. fel a versenyt egy igazi fran- közben, társaságban, de még tal}aet' a Amáliái tomjen- cia rózsából, a bálnák epekő- álomban is alkotnak. Külön­A parfümökhöz egzotikus nö­vények és kivonatait is felhasználják, így például a marokkói euka- az indonéziai szan­gyantáét, nem is szólva a véből, vagy a hód kiválasztó- leges adottságukat folytono- a dohányról mirigyéből kivont termesze- san csiszolniuk kell a legku- grádicsomról Azámhrás ré­tes anyagból készült parfüm- lönbözőbb dolgok szagolgató- P“™c® mel. sával. Egyik kedvenc gyakor- g* 7riZmacskat apézs­Az illatoknak is van tít- lóeszközük — az osztriga. Per- ’ vatja. Hol a diszkrét virágil- sze — akárcsak a nyomkereső h~, Z&,,nrlt n„,mnnint JL-I latok uraljak a piacot, hol az kutyák eseteben <— a „szuper- agresszívebb erősebb parfü- orroknak” is gondosan kerül­ből kivont anyagokat elsősor­ban illatrögzítőként használ­A parfüm nagy üzlet. Euró­pában tíz nőből hét használ ilyTfSSSÁOLffsUU. e fUdeuu ui i ur^rt,u-ri, yviviauou,n, rou./ evő- , mök ejtik rabul a nőket, és niük kell például az olyan fű- J ' persze a férfiakat. Napjaink szereket, amelyek szaglóér- parfümje illatanyagok álko- zéküket megkárosíthatják, holos oldata. Különleges szag- Napjainkban a jó minőségű parfümöt. A férfiparfümök lómemóriával rendelkező parfümben a szintetikus il- csak az elmúlt tíz évben jöt- szakértők több ezer alap- latanyagok aránya negyven tek igazán divatba.-J------------------------------------------------------------------------------------------­Ki látta a balesetet? X közlekedési balesetek befolyásolja saját véleményé­okainak pontos megállapításá­nál fontos szerepük van a korszerű technika segítségé­vel nyert helyszínelési ada­toknak. Sokszor azonban leg­alább ilyen fontos szerepet vei, hagyja a tanúkat be­szélni. Nagy a veszély pél­dául, ha éppen az első tanú vallomása hamis, illetve té­ves mert ez eleve befolyásol­hatja a bíróságot, oda vezet­iátszanak a szemtanúk valló- hét, hogy a további tanúk másai is. Nyugatnémet kuta- véleményét nem veszik kel­tók kísérleteket végeztek an- lóképpen figyelembe, nak megállapítására, vajon mennyire hihetőek és megbíz­csapódás kifejezésével kérdez­ték, túlnyomórészt azt állítot­ták, hogy az úton üvegcse­rép volt elszórva. Ami egyéb­ként az emlékezőtehetséget illeti, az az idők folyamán, későbbi benyomások hatásá­ra könnyen megváltozhat. A tanúk kicserélik véleményü­ket, megvitatják az esetet, új­A kísérleti csoport vezetője ságjelentéseket olyasnak az leszögezte, hogy gyakran még ügyről, összekeverik saját be­sőként egy filmet mutattak be a kísérleti tanúknak, arrie­szókiválasztása is hamis val­lomásra készteti a tanúkat. lyen egy gépkocsinak hirte- Arra a kérdésre például, hogy len fékeznie kellett, mert egy milyen nagy - volt a baleset­labda gurul eléje az úttest­re. A kocsit követő autó vé­ben részt vevő kocsik sebessé­ge, a tanúk aszerint vála­zetője ezáltal nehéz helyzetbe szóltak, hogy milyen erős szó­kerül, és erős fékezéssel ép­pen csak, hogy meg tud áll­val jellemzi a kihallgató a balesetet. Amikor például azt hatóak a tanúvallomások. El- a kihallgató személy puszta nyomásaikat mások vélemé­' .................—' ’ _ nyével. D e az érzelem is szerepet játszik a tanúk szavahihető­ségében. Minél erősebben, minél közelebbről érint vala­kit a baleset, annál pontatla­nabbak lesznek a vallomások. Például akkor, ha egy autó egy gyalogjárót gázol el, ha az áldozat felnőtt személy, a tanúk mintegy 25 százalékkal túlbecsülik az autó sebessé­gét. Ha az áldozat gyermek, akkor átlagban mintegy 75 százalékkal gyorsabbnak íté­lik az autót, mint a valóság­ban haladt! A kísérletek végeztével a az szakemberek a következőket javasolták: pontosan meg kell állapítani, hogy a tanú a balesetnek melyik fázisát fi­vezető professzor ravaszul Solják.~ Az" elöblT említett pél- gyelte meg valóban; a kihall­ni, anékül, hogy belemenne kérdezte, hogy milyen sebes- az előtte lévő kocsiba. Ér- seggel koccantak össze a ko­dekes, hogy még ennél az egyszerű esetnél sem egye- a sebességet 30 zett meg a „tanúk” vélemé- becsülte. Ha a nye. Bár karambolra egyál­talán nem került sor a vetíté­sen résztvevők 71 százaléka azt vallotta, hogy az elöl ha­ladó kocsi megrongálódott, a mögötte haladó autó nekiüt­között. Ezek a személyek esik, a tanúk túlnyomó része kilométerre kérdést úgy fogalmazta, hogy milyen se­bességgel csapódtak egymásba az autók, a tanúk a sebessé­get 50 (vagy több) kilométer­re becsülték, ugyanannál esetnél. ...... A kihallgató kérdései még a ugyanis bedőltek a kísérletet tanú emlékezetét is befolyá­feltett kérdéseinek. A pro­fesszor ugyanis nem azt kér­dezte tőlük, hogy történt-e összeütközés, hanem mind­járt azt akarta tőlük tudni, hogy az okozott kár az elöl haladó kocsin kicsi, Közepes, vagy súlyos volt-e. A tanúk véleménye ennek megfelelő­en megoszlott, ki kisebb, ki nagyobb kárt tanúsított a ko­csin. A professzor ezzel be­bizonyította, hogy milyen ve­szélyesek a helytelenül meg­fogalmazott, szuggesztív kér­dések. És bebizonyította, hogy ha öt tanú ugyanazt vallja is, még korántsem jelenti azt, hogy az igazat állítják. Elég, ha ugyanaz a kihallgató tiszt­viselő mindegyiknek ugyan­azt a szuggesztív kérdést te­szi fel. Magától értetődik hogy szándékosan egy rend­őr, bíró, vagy ügyész sem fogja a tanúkat befolyásolni, mint ezt a professzor kísérle­tei során tette. Mégis köny- nyen előfordulhat, nogy a vizsgálatot vezető személy saját elképzelését, föltételezé­seit szuggerálja a tanúknak. Ezt is sikerült több péidavnl bizonyítani a kísérletek so­rán. Egy kihallgató, aki immár több tanútól hallotta, hogy egy bizonyos kocsi jobbról jött. a következő tanúktól ezt már meg sem kérdezte ú.ira, hanem automatikusan azt ír­ta be a jegyzőkönyvbe. Ezzel kapcsolatiján a kísérlet veze­tője csak azt ajánlotta minden hatósági személynek. hogy állandóan gondoljon erre, ne dát követően egy héttel újra megkérdezték a tanúkat, hogy láttak-e üvegtörmeléket a ba­leset után (a valóságban nem volt üvegtörmelék!). Azok a tanúk, akiket az összekocca­nás szóval kérdeztek, nem láttak üvegcserepeket. Akik­től ugyanezt az egymásba gató személyeket ki kell ké pezni a kérdések helyes fel­tevésére; minden kihallgatást egészében hangszalagra kell venni, így később meg i;het állapítani, hogy a tanúkat nem szuggesztív kérdések be­folyásolták-e. B. I. Milyen legyen az országút? Útjainkat úgy kell megter- *. .................... . ■ v ezni, hogy teljesítőképessé­gük a növekvő forgalom mel­lett 15—20 év múlva is meg­felelő legyen. E követelmény alapján kell tehát megválasz­tani a nyomok, közlekedési sávok-számát, és az útburko­latot is. A jövőbeni igényeket persze csak becsléssel lehet megállapítani, az utak jelen­legi átbocsátóképességét vi­szont aránylag pontosan is­merjük a forgalomszámlálá­sok révén. Valamely út kiépí­tésekor tehát először meg kell határozni a jelen­legi forgalmat, meg kell be­csülni a várható forgalomnö­vekedést, és végül meg kell állapítani azt a forgalmi ér­téket (mértékadó forgalom), amelyre az utat tervezik. Fon­tos még előre megtervezni az lása az út helyes vízszintes és hanyagolható szempont a buN ún. kiépítési sebességet, amelyet magassági vonalvezetésén mú- kólát helyes megválasztás# az út minden szakaszán lehe- lik. Legyen az út minél rövi- és kialakítása sem. tőleg közel azonos értéken debb, dombvidéken azonban A korszerű utakhoz hozzá- kell tartani. Előnyös ugyanis, az egyenes vonalvezetés rósz- tartoznak a megfelelő távol- ha a járművek az út minden szül értelmezett takarékosság Ságonként elhelyezett kité- szakaszán közel azonos sebes- volna, mert több földmunkát rők (pihenők, éttermek, töl- séggel haladhatnak, s nem kívánna meg. A vízszintes vo- tőállomások stb.). Képünkön kell minduntalan fékezniük és nalvezetés egyik fontos prob- egy ilyet láthatunk az egyik újra gyorsítaniuk. A tervezett lémája az ívek, kanyarok he- szép vonalvezetésű autópá- kiépítési sebesség megvalósu- lyes megtervezése. Nem el- lyánk mentén. A t r u z o k Magyar struccnak is szok­ták nevezni ezt a hatalmas madarat, amely valaha a nagy kiterjedésű sztyeppterü­letek lakója volt, ma hazánk­ban a legelőkön és a fátlan kultúrterületeken él. Régi la­kója a Kárpát-medencének, a Bükk hegységben levő Lamb­recht Kálmán barlangban 60 000 éves túzokcsontokat ta­láltak. A kakas legnagyobb mada­raink egyike, súlya elérheti a 14—16 kilogrammot. A tyúk kisebb, átlagsúlya csu­pán 4—6 kg. A túzok hazánk­ban többfelé előfordul, de a leggyakoribb az ország dél­keleti felén, különösen Bé­kés megyében. A teljes állo­mány körülbelül 3500. A túzok állandó madár, de nagy havazások idején na­gyobb távolságokra is elkó­borol. Kisebb-nagyobb csa­anyjuk táplálja őket, de csak­hamar megtanulják, hogy maguk keressék és fogják meg a fű között mozgó rova­rokat. Gyorsan fejlődnek, és ősszel már csapatba verődve láthatók. Miután a túzok hazánkban többnyire a mezőgazdasági kultúrák lakója, sok fészekalj menne tönkre az ott folyó gé­pi munkák következtében. Az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal éppen ezért Dévaványa közelében túzoktelepet létesített, ahol a kikaszált, egyébként pusztu­lásra ítélt fészekaljakat ki­keltetik, a csibéket mestersé­gesen nevelik, és fokozatosan visszavadítva juttatják őket szabadban élő társaik közé. A békésen táplálkozó túzok­csapatokban ma már egyre gyakrabban láthatunk gyűrűs példányokat, ezek a dévavá­patokban mozog, a nyári és lábával sekély mélyedést ka- nyaj telepről kerültek vissza a természetbe. A túzok há­__ hónapokban a kakasok Pal' a rét füvében, pillangós- _ _____ é s tyúkok külön-külön tömő- táblában vagy a vetés közé, zánkban fokozottan védett, rühiek. ás oda rakja le 1—3, olajzöld eszmei értéke 50 000 forint. Tavasszal, márciusban, alapon foltozott tojását. A kedvezőtlen időjárás esetén csibék 25—27 nap múlva kel­áprilisban kezdődik és má- ne*£ ki. Az első napokban jusig tart a rendkívül látvá-, nyos túzokdürgés. A kakasok a dürgőhelyekhez igen erősen ragaszkodnak, oda évről év­re visszatérnek. A dürgés a kora hajnali órákban kezdő­dik, és reggel 7—8 óra körül fejeződik be. A kifordított szárnyú, sátorozó és önmaguk körül forgó kakasok fehéren világítanak a pusztában, és már messziről felhívják ma­gukra a tyúkok figyelmét. Egy-egy területen 6—8 kakas is »dürög, az egyes madarak 10—30 méternyire helyezked­nek el egymástól. Napközben a kakasok pihennek, táplál­koznak. de az alkonyati órák­ban ismét dürögni kezdenek. A kotlás és csibenevelés a tyúk feladata. A madár erős Kép és szöveg: Schmidt Egon KOZMIKUS FACSEMETÉK A Szovjet Tudományos Aka- miai botanikus kert faiskolá- démia központi botanikus jában hamarosan kicsíráz- kertjének faiskolája 20 ka- tak. Közelükben a kanadai nadai fenyőcsemetét adott át. fenyőt olyan magokról is el- Nyugat-Szibéria déli részén ültették, amelyek nem jár- fekvő kemerovói erdőgaz- ták meg a kozmoszt. Az ösz- daságnak. A csemetéket azok- szehasonlítás eredményei ból a magokból nevelték, ame- szerint az űrben járt ma- lyeket a Szojuz—Apolló szov- gokról kifejlődött csemeték jet—amerikai közös űrkísér- fejlődése gyorsabb, lomb­let során kaptak a szovjet képzésük jobb. űrhajósok. A fák fejlődését Hasonló jelenségek figyel- Kamerovóban tudományos hetők meg a vörösfenyő fej­vizsgálatokkal kísérik figye- lődésében is, amelynek mag­lemmel. jait a szovjet űrhajósok aján­A magok 1976. március 13- dékozták amerikai kollégáik­én értek földet és az akadé- nak. Vagy az építkezési kedv Homokterenyén és két társközségében, Mátranovákon és Nádűjfaluban. amely településeken évente 20 új családi házba költözködnek be új tulajdonosaik. A három községet összefogó tanács most újabb tizenöt la­kás építésére alkalmas telket alakított ki Nádújfaluban, ahol út és villany várja az építkezőket. Képünk Homokte­renyén, a Kossuth Lajos utcában készült, ahol a termelőszövetkezet a korábbi három szolgálati lakas mellett most egy újabbat adott át boldog lakóinak. Szú invázió A New York-i Boyce Thompson intézet kutatói rendkívül érdekes vizsgálatok során felderítették: hogyan támadják meg a fákat az amerikai szúbogarak. Ez a rendkívül kártékony szúíaj tömegekben lepi el a texasi fenyőerdőket. Először egy nőstényekből álló elővéd je­lenik meg az eddig érintetlen fán. A nőstények belefúrják magukat a fa kérgébe, és köz­ben csalogató illatanyagot bo­csátanak ki. Az illatanyagok odavonzzák az új élőhelyhez a hímeket is. Érdekes módon egy, a fenyőgyantában levő ter­mészetes anyag többszörösen növeli a csalogatóanyag hatá­sát. Az újonnan érkezett hí­mek — nőstényenként mint­egy három — azonnal szerve* anyagot kezdenek kiválasztani, amely az idegen hímeket el­riasztja, s így az élőhely túl­népesedését megakadályozza. A nőstények ugyanakkor be­szüntetik a csalogatóanyag kiválasztását. A kutatók re­mélik, hogy megfigyeléseik alapján kelepcét állíthatnak • rettegett kártevőknek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom