Nógrád. 1983. július (39. évfolyam. 154-180. szám)

1983-07-20 / 170. szám

Kádár János ás Jurij Andropov találkozója (Folytatás az 1. oldalról.) elért tudományos és technikai vívmányokra. Ehhez hozzá­járul majd a KGST felsőszin­tű gazdasági tanácskozása. A nemzetközi kérdések megvitatása során, komoly ag* godalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a nemzetközi helyzet éleződik, annak kö­vetkeztében, hogy az Egye* sült Államok és a NATO mi* litarista körei megkísérlik a katonai egyensúly megbontá­sát Európában és az egész világon. Ezzel kapcsolatban megerősítették: elhatározott szándékuk, hogy erőfeszítései* két a Varsói Szerződés poli­tikai tanácskozó testületé prágai tanácskozásán és a testvérországok párt- és ál­lami vezetői 1983. június 28- án Moszkvában megtartott ta­lálkozóján meghatároztt ak* cióprogramok végrehajtására összpontosítják. Ezek a prog­ramok a háborús fenyegetés kiküszöbölésére, a nemzetközi feszültség enyhítésére irányul­nak. Külön hangsúlyozták, hogy a nemzetközi kapcsolatok ja­vításának érdekei megköve­telik a nemzetközi szolidari­tás megszilárdítását, a kom­munista és munkáspártok széles körű együttműködését az imperializmus agresszív, népellenes politikája ellen, a A Washington Post Jelen­tése szerint Reagan elnök úgy döntött, hogy sürgős jel­leggel 10 millió dollár értéké­ben amerikai fegyvereket irá­nyit át a Csád Köztársaságba. A fegyverek szállítása a kö­vetkező napokban kezdődik meg és lebonyolítása az ame­rikai légierő feladata lesz. A The Washington Post szerint az amerikai fegyvereket a Habré-féle kormánycsapatok és a velük együtt a felkelők ellen harcoló zairei alakulatok között osztják szét. A TASZSZ washingtoni tu­dósítója afrikai elemzőkre hivatkozva rámutat, hogy a mostani sürgős fegyverszállí­fegyverkezési verseny meg­szüntetéséért és a béke meg­védéséért vívott küzdelemben. Kádár János és Jurij And­ropov elvtárs szívélyes, ba­ráti légkörű megbeszélését valamennyi megvitatott kér­désben a kölcsönös megértés jellemezte. Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára és Várkonyi Pé­ter külügyminiszter a nem­zetközi helyzet időszerű kér­déseiről Andrej Gromikóval, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagjával, a mi­nisztertanács első elnökhe­lyettesével, külügyminiszter­rel, Konsztantyin Ruszakov- val, az SZKP KB titkárával folytatott .tárgyalást. A talál­kozó során méltatták az MSZMp és az SZKP, továb­bá Magyarország és a Szov­jetunió együttműködését a külpolitika területén. Síkra- szálltak a két szövetséges ál­lam nemzetközi tevékenysé­ge összehangolásának fejlesz­téséért. Mindkét részről egy­behangzóan hangsúlyozták, hogy ma a legfontosabb fel­adat a béke és a nemzetkö­zi biztonság megszilárdítá­sa és a visszatérés a politi­kai és katonai enyhülés út­jára, Nagy jelentőséget tulaj­donítanak a fegyverkezési hajsza megfékezésének, az érdemi leszerelési tárgyalá­tás a csádi ügyekbe való közvetlen amerikai katonai beavatkozás előjátéka lehet. Az Afrikai Egységszervezet éppen a hét végén állapította meg, hogy Csád Köztársa­ság nemzetközi Imperialista beavatkozás áldozatává válts nyomatékosan felszólította a a külső országokat: tartóz­kodjanak a Csád ügyeibe va­ló beavatkozástól. Az AP hírügynökség N’Dzsa- menából jelentette, hogy Hisszén Habré elnök nyugati zsoldosokat toboroz a felke­lők ellen, akik hozzávetőlege­sen az ország területének egy- harmadát tartják ellenőrzésük alatt. (MTI) soknak, az egyenlőség és az egyenlő biztonság alapján. A megbeszélés — amelyen részt vett Rajnai Sándor, ha­zánk moszkvai és Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete, továbbá a két küldöttség szakértői — baráti légkörben folyt és a nemzetközi helyzet alapvető kérdéseiben a teljes nézetazo­nosságot tükrözte. Ma folytatódik a Kádár János vezette magyar párt­ós kormányküldöttség hivata­los baráti látogatása a Szov­jetunióban. Délelőtt várhatóan folyta­tódnak és befejeződnek a két delegáció tárgyalásai. Délután a Kremlben ünnepélyes kere­tek között átnyújtják Kádár Jánosnak a Lenin-rendet, amellyel korábban a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége tüntette ki a Szov­jetunió és Magyarország ba­rátságának és együttműködé­sének megerősítésében, to­vábbfejlesztésében, a nemzet­közi kommunista mozgalom­ban szerzett kimagasló érde­mei elismeréseként. Este az SZKP Központi Bi­zottsága, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Miniszter­tanácsa ad vacsorát Kádár János és a magyar párt- és kormányküldöttség tagjai tiszteletére. francia földön működő után­pótlási részlegének legalábbis egy részét. Mintegy tíz sze­mélyt gyanúsítanak a letar­tóztatottak közül ezzel a te­vékenységgel. Mindazonáltal nincs hír arrój, hogy az elfo­gattak között lennének eset­leg magának a merényletnek a tettesei is. Arról sincs hi­vatalos közlés, hogy vajon az őrizetbe vettek között van-e Agop Agopjan, a „Titkos ör­mény hadsereg” vezetője, aki állítólag idén tavasszal érke­zett Franciaországba s azó­ta a rendőrség minden lépé­sét „követi”. A letartóztatot­tak többsége török állampol­gárságú, s a közlemény sze­rint tavaly év végén, Illetve ez év elején lépték át a fran­cia határt, öten pedig francia állampolgárságúak. A jelentés szerint ők is valamennyien titkos rendőrségi megfigyelés alatt álltak már hónapok óta. A hétfői nagyszabású akció­ban 150 rendőr vett részt, s a közlemény szerint a „hadmű­veletet” egyebek között a kül­ügyi és a belügyi titkosszolgá­lattól kapott adatokra ala­pozva tervezték meg. Közel-Kefef Egyiptom nem küld nagykövetet Izraelbe Amin Dzsemajel libanoni elnök úton Washingtonba, hétfőn Nizzában rövid időre megszakította utazását és ta­lálkozott Husszein jordániai királlyal. Husszein nemrégiben fejez­te be szabadságát a Kanári­szigeteken és innen érkezett Dél-Franciaországba. A meg­beszélésről részletek nem vál­tak ismeretessé. Dzsemajel kedden folytatja útját az Egyesült Államokba. * Egyiptom mindaddig nem küldi vissza nagykövetét Iz­raelbe, amíg Tel Aviv nem vonja ki csapatait Libanon­ból, nem hagy fel agresszív politikájával és nem járul hozzá egy új politikai légkör kialakulásához a Közel-Kele­ten — jelentette ki hétfőn Butrosz Gáli egyiptomi kül­ügyi államminiszter az AP amerikai hírügynökségnek adott interjújában. A libanoni invázió miatt Egyiptom tavaly szeptember 29-én hazahívta nagykövetét Izrelből. Gáli „tévedésnek” nevezte külügyminisztériumának azt a múlt havi állásfoglalását, hogy az izra^i—libanoni csa­patkivonási megállapodás aláírásával Izrael eleget tett volna Egyiptom féltételeinek. „Izrael agressziót követett el Libanon' ellen, a lényeg tehát az, hogy kivonja csapatait. A megállapodást ugyan aláírták, de az izraeli csapatok még mindig Libanonban vannak — szándékokra pedig nem építhetünk politikát” — han­goztatta áz államminiszter. * Az ENSZ-ben közzétették a Genfben augusztus 29-én ösz- szeülő nemzetközi palesztin konferencia előkészítő bi­zottsága által készített doku­mentumokat. Az előkészítő bizottság a regionális érte­kezletek eredményeit össze­gezve készítette el az anyago­kat. A tervek szerint a nem­zetközi konferencia tíz napig tanácskozik. (MTI) Orly-í merénylet Letartóztattak 51 terroristát A francia rendőrség össze- tartott külön megerősíteni, sen 51, terrorista tevékenység- A letartóztatottaknál talált ben való részvétellel gyanú- fegyverek, robbanószerek és sított örmény származású dokumentumok alapján fel­személyt vett őrizetbe hétfőn, tételezik, hogy sikerült felszá- az esti hivatalos jelentés sze- molni a „Titkos örmény had- rint, amelyet Max Gallo kor- seregi — az orly-i merényletért mányszóvivó is érdemesnek felelős terrorszervezetet — Amerikai fegyverek Csádnak ARKAGYIJ SZTRUGACKIJ-BORISZ SZTRUGACKIJ: NEHÉZ ISTENNEK LENNI Elöl, a bozóton keresztül, felvillantak Bakó Csontváz kocsmájának fényei. Kiun el­hallgatott. — Mi történt? — kérdezte Rumata. — Ott egy szürke járőr — dünnyögte Kiun. — Hát aztán? — mondta Rumata. — Inkább hallgass meg még egy érvet, tisztelet­re méltó Kiun. Mi szeretjük és becsüljük ezeket az egy­szerű, faragatlan legényeket, a mi szürke harci nyájunkat. Kiun összerándult, még a nyakát is behúzta. — A közember nyelvének tudnia kell, hol a helye. Is­ten egyáltalán nem azért adott nyelvet a közembernek, hogy fecsegjen, hanem azért, hogy urának a talpát nyalja... A kocsma előtti állófánál a szürke járőr nyergeit lovai topogtak. A nyitott ablakból szilaj szitkozódás hallatszott. Az ajtóban ott állt Bakó Csontváz. Bozontos mancsá­ban bárdot tartott nyilván az imént kutyahúst vagdalt le­vesnek, megizzadt, és kijött, hogy kifújja magát. A lép­csőn elbúsúlva üldögélt egy szürke rohamosztagos, harci fejszéjét térde közé állítva. — Á-álljl Hogy is hívnak... Te, ne-emes!... Rumata állát előreszegve ellovagolt mellette, rá sem hederített. — ...Ha pedig a közember nyelve nem azt a talpat nyalogatja — mondta hangosan —, akkor ezt a nyelvet végképp el kell távo­lítani, mivel mondva vagyon: „A te nyelved —az én ellen­ségem”... Kiun, a ló fara mögé búj­va, nagy léptekkel haladt mellette. — Állj, ha mondom! — ordított a rohamosztagos. Hallani lehetett, amint fej­széjével zörögve legurul a lépcsőn. öten lehetnek, gondolta Ru­mata, miközben megigazítot­ta a kézelőjét. Részeg mészá­rosok. Badarság. — Elhagy­ták a kocsmát, befordultak az erdő felé. — Gyorsabban is mehetek, ha kell — mondta keményen Kiun. — Badarság! — felelte Ru­mata. — Unalmas volna ennyi mérföldet megtenni és egy­2 NGGRÁD - 1983. július 20., szerda szer sem verekedni. Neked soha sincs kedved verekedni, Kiup? — Nem — felelte Kiun. — Nekem soha sincs kedvem verekedni. — Ez a baj — dünnyögte Rumata, miközben megfordí­totta csődörét, és ráérősen felhúzta a kesztyűjét. A kanyar mögül két lovas rontott elő, s amikor észre­vették, azonnal megálltai. — Hé te, nemes dón! —ki­áltott'az egyik. — Nosza mu­tasd fel az úti papírodat! — Pimasz népség! — vá­laszolta Rumata. — Hiszen nem tudtok olvasni, minek nektek a papír?! Térdével megbökte csődö-' rét, és ügetve a rohamoszta-\ gosok felé indult. Megszep­pennek, gondolta. Tétováz­nak... Ók hadd vagdalkozza- nak és mocskolódjanak, ml nyugodtak leszünk, mint az istenek. Az isteneknek nincs hová sietniük, előttük az örökkévalóság... Közel léptetett hozzájuk. A rohamosztagosok tétován felemelték fejszéjüket, és hát­rálni kezdtek. — Nos? — kérdezte Ruma­ta. — Vagy úgy? — won dia zavartan az első rohamosz­tagos. — A nemes dón Ru­mata? A másik rohamosztagos megfordította a lovát, és el­vágtatok, Az első pedig egy­re csak hátrált, s leeresztet­te a fejszéjét. — Bocsánatot kérünk, ne­mes dón — hadarta. — ösz- szetévesztettük valakivel. Ál­lamügy, tévedés mindig lehet­séges. A fiúk beszívtak egy kicsit, égnek a búzgóságtól... — Oldalazva kezdett távo­lodni. — Hiszen megérti, ne­héz idők járnak... A szökött írástudókat fogdossuk össze. Rumata hátat fordított. — Szerencsés utat a nemes donnák! — szólt utána meg­könnyebbülten a rohamoszta­gos, és ellovagolt. Rumata halkan szólította társát: — Kiun! Senki sem felelt. Rumata fü­lelni kezdett, és hallotta a bokrok zizegését. Kiun sebe­sen igyekezett a mezőn ke­resztül nyugat felé, oda, ahol húsz mérföldre az irukani határ húzódott. Hát vége, gondolta Rumata. Mindig egy és ugyanaz. Ellenőrzés, két­értelmű hasonlatokkal való dobálózás... Eszébe jutott az esti Ar- kanar. Szilárd kőházak a fő­utcákon, hívogató lámpácska a taverna bejárata fölött, ke­délyes jóllakott boltosok sö­röznek a tiszta asztalok mel­lett, és arról elmélkednek, hogy a világ egyáltalán nem rossz, a varázslókat és a gya­nús könyvtudókat karóba Ä niearaguai forradalom évfordulóján Gázon István, az MTI tu­dósítója jelenti: A sandinista forradalom győzelmének 4. évfordulója alkalmából rendezett népün­nepélyek rövid időre feledte­tik a gondokat Nicaraguában. Az ország ellen immár fél éve nyílt agresszió folyik, s ha most viszonylagos nyuga­lom is honol a határokon, mindenki tudja: ez a csend nem a béke. Az országból ki­vert ellenforradalmárok az Egyesült Államok támogatá­sával újabb nagyarányú tá­madásra készülődnek Hondu- rasban. Pedig nagyon nagy szükség lenne a békére. A négy évvel ezelőtt megdöntött diktatúra lerombolt és kifosztott orszá­got hagyott örökül a sandi­nista forradalomra. Az újjá­építéshez nyugalomra, segít­ségre és főként hosszú évek békés munkájára lenne szük­ség. Az eddigi eredmények szám­bavételekor nincs miért szé­gyenkezniük a nlcaraguaiak- nak. A sandinista kormány mindig is legfontosabb fel­adatának tartotta, hogy amennyire lehet, javítson a korábban hihetetlen nyomor­ban élők helyzetén. A nyo­mort nem lehet egyik napról a másikra felszámolni, de a kormány igyekezett betartani ígéretét. Több mint 130 ezer hektár földet osztottak szét a nincstelen parasztok közt. A munkanélküliek száma csak­nem a felére csökkent. 460 ezer írástudatlan embert ta­nítottak meg a betűvetésre, A gyermekhalandóságot az 1978-as 120 ezrelékről 1982- ben 90,1 ezrelékre szorították vissza. A várható életkor ez alatt a négy év alatt 55,2 év­ről 57,6 évre nőtt. Az egész­ségügyi hálózat az ország olyan vidékein is kezd ki­épülni, ahol korábban soha nem járt orvos. Amikor Nicaraguában az eredményekről beszélnek, nem győzik hangsúlyozni, hogy továbbra is rendkívül súlyos gazdasági nehézsége­ket kell leküzdeniük. Sőt, nyíltan figyelmeztetnek, hogy ezek a gondok a vívmányok megőrzését Is, nemcsak a to­vábblépést fenyegethetik. Tavaly Nicaragua kénytelen volt jelentősen csökkenteni importját, mert hiába expor­tált többet, a hagyományos niearaguai exportcikkek vi­lágpiaci ára (például a ká­véé és a gyapoté) évről évre alacsonyabb. A behozatal visszafogása kedvezőtlenül hatott a termelés növekedé­sére. Nem sikerült visszafogni az évi 24 százalékos inflációt, s mivel a bérek emelésére nincs lehetőség, a lakosság vásárlóereje érezhetően meg­csappant. Továbbra is mint­egy 19 ezer ember vár mun­kalehetőségre. A gondokat hosszan lehet­ne tovább sorolni. A felho­zott néhány példa is elegen­dő bizonyíték arra, hogy az országnak minden erejét a gazdaság rendbehozatalára kellene fordítania. Azonban az állandó fegyveres támadá­sok és a nyílt amerikai kato­nai beavatkozás mind na­gyobb veszélye miatt jelentős erőforrásokat köt le az or­szág védelmének erősítése. A kormány már eddig is kény­telen volt módosítani több gazdasági tervet. Az évfordulót köszöntő pla­kátokról egy kedves, csöpp­nyi kislány mosolyog a forra­dalom szimbólumaként a managual járókelőkre. A plakátok mellett azonban az évforduló központi jelszava — „Minden fegyvert a nép­nek” — arra figyelmeztet, hogy a „gyermek” jövőjét ko­moly veszély fenyegeti. Keresik a máltai fenntartások megoldásának módját Kedden a madridi találko­zó soros ülésén nem volt fel­szólalás. A küldöttségek kö­zött továbbra is konzultáció folyik arról hogy milyen megoldást lehetne találni a máltai fenntartások áthidalá­sára. A záródokumentum-tervezet teljes jóváhagyására ugyanis csak Málta beleegyezésével kerülhet sor. Madridba érke­húzzák, a király szokás sze­rint nagy és dicső, dón Reba pedig határtalanul okos, és mindig résen van. „Mit ki nem találnak, hát igen!... A föld gömbölyű! Énfelőlem le­het akár négyszögletes, de az elméket fel ne kavard!...” .A betűtől, a betűtől ered min­den testvérek! Azt mondják, hogy nem a pénz boldogít, meg hogy a paraszt is ember, aztán meg egyre cifrább, sér­tő versikék, majd pedig lá­zadás is...” Az Arkanar királyság tűz­vészek pírjaitól és világító­fáklyák szikráitól beragyogott sötét síkságán, az utakon es az ösvényeken pedig véresre tört lábú, verejtékkel és por­ral belepett, halálra rémült, de meggyőződésükhöz szikla- szilárdan ragaszkodó szeren­csétlenek százai futnak ván­szorognak, az őrhelyeket ki­kerülve; törvényen kívül ál­lónak nyilvánítottak őket, mert gyógyítani és tanítani tudják és akarják betegségek­től elcsigázott, tudatlanságba süllyedt népüket; azért, mert az istenekhez hasonlóan, agyagból és kőből második természetet alkotnak a szép­séget nem ismerő életének megszépítésére. Rumata lehúzta kesztyűjét, és teljes erőből a csődör füle közé vágott vele. — No, te dög! — mondta oroszul. Már éjfél volt, amikor be­ért az erdőbe. (Folytatjuk) zett hírek szerint több ország kormányszintű kétoldalú tár­gyalásokat kezdeményezett a kérdésről a máltai kormány­nyal. A madridi találkozón részt vevő küldöttségek túlnyomó többsége amellett van, hogy a teljes megegyezést még a közeli napokban nyilvánítsa ki a 35 ország. A madridi találkozó tényle­ges, hivatalos befejezését je­lentő külügyminiszteri szintű záróülést előkészítő konzultá­ciók szintén tovább folyta­tódnak a küldöttek és or­szágaik fővárosai között. A madridi találkozó ma is­mét teljes ülést tart. j Florakisz a NÁTO-ról A görögországi amerikai támaszpontokról szóló megál­lapodás nyilvánvalóan ellent­mond annak amire a görög nép meghatalmazta kormá­nyát; a meghatalmazás ugyan­is előirányozza az amerikai támaszpontok felszámolását — jelentette ki Athénben Ha- rilaosz Florakisz, a Görög KP főtitkára. — Amennyiben a kormány a megállapodás ra­tifikálását akarja, az okmányt népszavazásra kell bocsátani. A főtitkár a Paese Sera című olasz lapnak adott nyilatkoza­tában utalt arra, hogy a NA- TO-ban való részvételből sok keserű tapasztalatot szereztek a görögök. Az észak-atlanti tömb bábáskodott a „fekete ezredesek” rendszerének ki­erőszakolásánál, felelős az 1974-es ciprusi tragédiáért. Most washingtoni és NATO körökben feszültséget szít»» nak Görögország és Töröké«* szág között, azzal a nyilván­való céllal, hogy pórázon tart­sák mindkét országot. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom