Nógrád. 1983. július (39. évfolyam. 154-180. szám)
1983-07-01 / 154. szám
Közlemény a KGST VB Június 28—30-a között Moszkvában megtartotta 106. ülését a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen a tagállamok állandó KGST-képviselői, miniszterelnök-helyettesek vettek részt: bolgár részről Andrej Lukanov, csehszlovák részről Rudolf Rohlicek, kubai részről Joel Domenech, lengyel részről Zbigniew Ma- dej, magyar részről Marjai József, mongol részről Mja- tavin Peldzse, az NDK részéről Gerhard Weiss, román részről loan Totu, szovjet részről Nyikolaj Talizin, vietnami részről pedig Tran Quynh. A KGST és a jugoszláv kormány között létrejött megállapodással összhangban a végrehajtó bizottság munkájában részt vett Mito Pe- jovszki, a szövetségi végrehajtó tanács (kormány) tagja, Jugoszlávia KGST melletti állandó képviselője. Az ülésen részt vett Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. A végrehajtó bizottság ülésén Gerhard Weiss, az NDK állandó KGST-képviselője elnökölt. A végrehajtó bizottság áttekintette, hogyan szélesedik a KGST-tagországok együttműködése a fűtő-, energetikai és nyersanyagok ésszerű hasznosításában, valamint a lakosság élelmiszer-ellátásának javításában. Határozatot hozott arról, hogy az együttműködésnek ezekről a terűi létéiről készült írásos anyagokat a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának ülésszaka elé terjesztik. A KGST-nek a tanács XXXVI. ülésszaka óta eltelt időszakban végzett munkájáról szóló beszámoló előkészítésével kapcsolatban a végrehajtó bizottság ülése megállapította, hogy a tagállamok a kommunista és munkáspártok által megszabott jelenlegi ötéves tervfeladatok teljesítése során tovább növelték nemzeti jövedelmüket, ipari és mezőgazdasági termelésüket. A végrehajtó bizottság jóváhagyta azoknak az együttműködési témáknak a jegyzékét, amelyek sokoldalú alapon történő kidolgozására a következő ötéves nép- gazdasági tervek koordinációja idején kerül sor. A tagállamok is a KGST szervei arra összpontosítják figyelmüket, hogy együttműködjenek a legfontosabb gazdasági és tudományos-műszaki kérdések megoldásában többek között a fűtő- és nyersanyagtermelő ágazatok, az elektroenergetika, a vas- és színesfémkohászat, a gépgyártás, az elektronikai és vegyipari, a szállítás fejlesztésében. Az .ülésen megvizsgálták, hogyan halad az 1982-ben aláírt, az ipari robotok kifejlesztésében, valamint szakosított és kooperációs gyártásuk megszervezésében folytatott sokoldalú együttműködésről szóló általános egyezmény végrehajtása. Megállapították', hogy a KGST tagországaiban folyik a robotok népgazdasági alkalmazására vonatkozó programok végrehajtása. A KGST keretein belül meghatározták a robottechnika fejlesztésének egyeztetett koncepcióját és folyik az ipari robotok szerkezetének egységesítése. A végrehajtó bizottság meghatározta azokat a feladatokat, amelyek teljesítésével továbbra is biztosítható az általános egyezmény végrehajtása. A végrehajtó bizottság ülésén áttekintette az együttműködés más kérdéseit is, s ezekről megfelelő határozatokat hozott. A végrehajtó bizottság ülését a barátság és a kölcsönös elvtársi megértés szellemében tartotta meg. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-képvise- lője csütörtökön hazaérkezett Moszkvából. (MTI) Kádár János találkozott Gilberto Vieiraval Bülend Ulusu csütörtöki programja Bülend Ulusu, a Török Köztársaság miniszterelnöke, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Magyarországon. csütörtöki programját Székesfehérváron kezdte: az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárat kereste fel. A vendégeket elkísérte útjára Nagy János külügyi államtitkár. Fóti Iván, hazánk törökországi és Osman Basman. Törökország budapesti nagykövete. A magas rangú vendégeket a székesfehérvári gyárban Gábor András ipari miniszterhelyettes. a megye, a város s az üzem vezetői üdvözölték. Balia Károly, a gyár igazgatója és Nagy Gábor, az Ikarus vezérigazgatója tájékoztatta a vendégeket az évi 13—14 ezer autóbuszt előállító, nagy múltú hazai iparvállalat eredményeiről. Bülend Ulusu Budapestre visszatérve — Gérnyi Kálmán, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese kalauzolásával — a főváros nevezetességeivel isMezőgazdasági aktívaülés T (Folytatás az l. oldalról.) Zsédelyi Lajos, a szécsényi termelőszövetkezet pártvezetőségének titkára a vezetők felelősségéről szólt és a formális szövetkezeti demokrácia veszélyeire hívta fel a figyelmet. Füssy József, a pásztói járási pártbizottság első titkára hozzászólásában elmondta, hogy nem ritka jelenség az egyéni és csoportérdekek előtérbe helyezése, mint az sem, hogy vezetők kisebb-na- gyobb szabálytalanságokat követnek el az erkölcsi, anyagi megbecsülés érdekében. Hangsúlyozta, hogy a politikai munka színvonala összefüggésben van a gazdasági, eredményekkel, s éppen ezért nagyobb aktivitásra, összhangra van szükség e terüle- is. Géczi János felszólalása A megyei pártbizottság első titkára beszámolt az MSZMP KB félidős értékelése után kialakult helyzetről, arról, hogy az emberek nagyra értékelik az elért eredményeket, megértik a tett intézkedések szükségességét, az egyértelmű világos válaszokat. Az embereket a cselekvő ten- niakarás jellemzi, s tudják, hogy nemcsak többet és jobban, de sok területen másként is kell tenni, mint eddig. annak érdekében, hogy kitűzött céljaink valóra váljanak. Ehhez nagyobb felelősségre van szükség, s arra, hogy határozottabban szálljunk szembe minden igazságot elferdítő téves nézettel, öntevékenységre, kezdeményezőkészségre, nagyobb felelősségre van szükség a vezetésben is. Géczi János ezután az emberi tényezők egyre növekvő szerepéről szólt, hangsúlyozva, hogy olyan vezetőkre van szükség, akik vállalkoznak, akik képesek megújulni, akik maradéktalanul teljesíteni tudják kötelességeiket, s ezeknek meg tudják nyerni az általuk irányított kollektívákat is. A nyugtalanító jelenségekből le kell vonni a tanulságokat, s több bátorsággal, határozottsággal, nagyobb elvi szilárdsággal el kell érni, hogy meg tudjuk előzni a hibákat. Ennek árán tudni kell nemcsak dicsérni, de felelősségre vonni is. Varga József, a rétsági járási pártbizottság első titkára a szövetkezeti vezetők korrektebb információadásának szükségességéről szólt. A hiányosságok, a hibák elhallgatása, leplezése csak átmeneti léhet, s aki ilyet tesz, annak vezetői alkalmassága megkérdőjelezhető. A nagyüzemi vezetők közül Csató Sándor és dr. Bencze Barna, a palotáshalmi és a pásztói termelőszövetkezet elnöke szólt még a vitához, majd Havas Ferenc válaszolt a felvetett kérdésekre. A mezőgazdasági aktívaülés Devcsics Miklós zárszavával ért véget. Z. T. merkedett. A Déli pályaudvarnál a gépkocsiból kiszállva metrón folytatta útját a Batthyány térig. útközben Daczó József, a BKV vezérigazgatója tájékoztatta a török kormányfőt Budapest tömegközlekedéséről. A program a főváros legnagyobb középületeként számon tartott, újjáépítésével nemzeti kulturális intézmények otthonává lett Budavári Palotában folytatódott. A délelőtti program befejezéseként a török miniszter betért a most is sok hazai és külföldi érdeklődőt vonzó Mátyás-templomba. majd a Halászbástyáról Budapest panorámájában gyönyörködött Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön az Országházban hivatalában fogadta Bülend Ulusut. A szívélyes légkörű találkozón, részt vett Nagy János külügyi államtitkár, Ercüment Yavu- zalv külügyi államtitkár. Fóti Iván és Osman Basman. * Kádár János, a Magvar Szocialista Munkáspárt Közoónti Bizottságának első titkára csütörtökön délután a KB szákházában fogadta Bülend Ulusut. A szívélyes légkörű találkozón véleménycserét folytattak a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, különös tekintettel az európai biztonság és együttműködés problémáira. Megelégedéssel állapították meg. hogy országaik együttműködése eredményesen, fejlődik és megerősítették készségüket a kölcsönösen előnvös kapcsolatok további elmélyítésére. A találkozón jelent volt Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Ercüment Yavu- zalp. valamint Fóti Iván és Osman Basmani Bekövetkezhet-e egyáltalán olyan helyzet, hogy a nukleáris háború „véletlenül” robban ki a világ valamely térségében, válsággócában? A meghökkentőnek tűnő kérdés feltevése korántsem indokolatlan. Elméletileg és gyakorlatilag ugyanis nem lehet kizárni ilyen eshetőséget. Sőt, a katasztrófaveszély annál valószínűbb, minél inkább megnyílik az út a nukleáris fegyverek birtoklásához és elterjedéséhez. Az emberiség egyetemes érdeke diktálta, hogy elejét vegyék ennek a folyamatnak és bezárják az „atomklub” ajtaját. A „klubba” bizonyos időeltolódással belépett hatalmak a következők: a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és a Kínai Nép- köztársaság. Az ötökön kívül azonban számos ország — egyebek között az NSZK, Kanada, Svédország, Japán, India, a Dél-afrikai Köztársaság, Pakisztán. Izrael és még vagy kéttucatnyi állam — fejlettségénél fogva képes lenne az atomfegyver önálló előállítására. Ez a fejlődési tendencia már az 50-es évek végén, a 60-as évek elején előrelátható volt, szükségessé Sorompó a háború útjában vált lelő tehát megtenni a megfe- korlátozó ellenintézkedéseket. A Szovjetunió kezdeményezésére — mintegy első lépésként — húsz esztendővel ezelőtt, 1963. augusztus 5-én az Egyesült Államok és Nagy- Britannia képviselőinek részvételével Moszkvában aláírták az atomcsendegyezményt, amely betiltotta a légkörben, a víz alatt és a világűrben az atomfegyver-kísérleteket. A szerződéshez eddig több mint 100 állam csatlakozott. Franciaország és Kína viszont mindmáig sem írta alá, mivel mindkettő szabad kezet akart biztosítani magának nukleáris fegyvertárának bővítéséhez. A szovjet kormány abból a meggondolásból kiindulva, hogy hatékony nemzetközi garanciákkal megakadályozzák az „atomklub” nemkívánatos kiszélesülését, a tömegpusztító eszközök gyártási titkaihoz való hozzáférhetőséget, tovább folytatta erőfeszítéseit. Ennek eredményeként — több évig tartó tárgyalások és előNOGRAD - 1983. július 1., péntek készítő munka után — az ENSZ-közgyűlés 22. ülésszaka 1968. június 12-én jóváhagyta az atomsordmpó-szerződés végleges szövegét. Az erről szóló, nemzetközi érvényű dokumentumot tizenöt esztendővel ezelőtt, 1968. július 1-én egyidejűleg írták alá Moszkvában, Washingtonban és Londonban. A hatályba lépés feltétele az volt, hogy a három nagyhatalmon kívül még további 40 aláíró állam törvényhozása is ratifikálja a szerződést. Ennek megtörténte után az atomstop 1970. március 5-étől emelkedett törvényerőre. Megjegyzendő, Franciaország és Kína megint csak távol tartotta magát ettől a kötelezettségvállalástól, holott 1983-ig több mint 110 állam csatlakozott az egyezményhez. , Ennek az aktusnak a jelentőségét alig lehetne túlbecsülni. A szerződés értelmében az atomhatalmak szigorúan tartják magukat ahhoz a vállalásukhoz, hogy sem közvetlenül, sem közvetve nem adnak át más országoknak atomfegyvereket, nem nyújtanak nekik segítséget ífyen eszközök előállításához vagy megszerzéséhez. Az atomfegyverrel nem rendelkező országok pedig arra kötelezik magukat, hogy nem gyártanak és máshonnan sem szereznek be ilyen eszközöket, továbbá nem kérnek és nem fogadnak el külföldi támogatást saját nukleáris potenciáljuk megteremtéséhez. Az atomstop ezzel szemben nem tiltja az aláíró feleknek a nukleáris energia békés célú felhasználását és az ezzel kapcsolatos kutatásokat. Így tehát nincs semmi alapja az olyanféle ellenvetéseknek, amelyek szerint a szerződésben való részvétel gátolná az ilyen irányú tudományos-technikai haladást. A most tizenöt éves atom- sorompó-egyezménynek a mai feszült nemzetközi helyzetben, amikor a nukleáris háború fenyegetése megnövekedett, különös időszerűséget kölcsönöz az emberiség élet- benmaradásáért, a nukleáris katasztrófa elhárításáért vívott világméretű küzdelem. Ma minden nép létfontosságú érdeke, hogy a nemzetek közösségének egybefogott erőfeszítésével áthághatatlan sorompókat állítsanak az atomháború szervezőinek útjába. Serföző László alezredes Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a KB székházéban találkozott a hivatalos látogatáson Hazánkban tartózkodó Gilberto Vieiraval. a Kolumbiai Kommunista Párt főtitkárával. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen tájékoztatták egymást pártjaik feladatairól. Véleményt cseréltek a kommunista mozgalom, valamint a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, különös figyelmet fordítva a Közép- és Latin- Amerika helyezetére. A két pórt vezetői aggodalommal szóltak a reakciós erők fokozódó beavatkozási kísérleteiről a Karib térségben. amelyek veszélyeztetik a világbékét. Támogatásukról biztosították a népelnyomó diktatúrák és támogatóik ellen a szabadságért, a társadalmi igazságért küzdő Salvadoré chilei és más latin-amerikai hazafias erőket. Kifejezték szolidaritásukat a kubai és nicaraguai néppel, amelyek országaik függetlenségét és építő munkáiuk eredményeit védelmezik. Állást foglaltak amellett, hogy a latin-amerikai válsággócokat tárgyalásos úton számolják fel. mert ez jól szolgálná az amerikai földrész, a nemzetközi béke és biztonság ügyét. Megerősítették készségüket a párt,közi együttműködés elmélyítésére és hangsúlyozták^ hogy a jövőben is elősegítik a mindkét nép javát szolgáló sokoldalú kapcsolatok fejlesztését a Magyar Népköztársaság és a Kolumbiai Köztársaság között A találkozón jelen volt Vár- konyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának titkára.. (MTI) Szent Szövetség Az angol fővárosban június végén megalakult a Nemzetközi Demokratikus Unió (IDU). Az álapítóokmánvt többek között Margaret Thatcher brit miniszterelnök, George Bush amerikai alelnök és Helmut Kohl nyugatnémet kancellár írta alá. A demokratikus szó senkit ne tévesszen meg: mai világunk legkonzervatívabb, legélesebben szocializmusellenes, legharcosabb antikommunista politikai erői fogtak össze. Létrejött korunk Szent Szövetsége. A cél is — mutatis mutandis — azonos: az európai társadalmak, illetve a világ forradalmi folyamatainak visz- szafordítása. De a körülmények, s a résztvevők már mások. A cár eltűnt a történelem színpadáról. Az Egyesült Államok pedig, amely annak idején a világ leghaladóbb társadalmi formációja volt, ma az új, fehér internacionálé fő ereje. A szervezetet alapító 22 nyugat-európai, észak- amerikai és csendes-óceáni konzervatív párt egy része saját államában — a hatalom birtokosa. Vagy évtizedek óta (mint Japánban) vagy alig egy éve (mint az NSZK-ban). Hogy most mégis szövetkeztek, azt alkalmasint az Angliában és az NSZK-ban elért választási sikerük, s a nyomában kialakult eufórikus hangulat magyarázza. Thatcher asszony a hárommilliós munkanélküliség ellenére csaknem 150 fős többséget kapott az angol parlamentben; Kohl győzelmét sem akadályozta meg kétmillió segélyen élő honfitársa. Reagan amerikai elnök bízik újraválasztásában, s a politikailag teljesen impotens olasz kereszténydemokraták is kaptak annyi voksot, hogy változatlanul folytathassák koalíciós játékaikat. Mintha a szavazók számára mindegy lenne, ki a győztes, milyen programot akar valóra váltani. Mintha úgy éreznék, hogy nincs hatalmuk a politika felett, kicsúszott kezükből saját országuk jövőjének befolyásolása, s ezért — lemondanak a részvételről. (Az USA-ban 1980-ban a szavazók 46 százaléka nem élt választójogával!!) De a szavazók alacsony száma azért némi óvatosságra kellene, hogy intse a választási győzteseket. Mert Ronald Reagant az összes szavazásra jogosultaknak csupán 26 százaléka választotta meg az USA elnökévé! Margaret Thatcher a választók 33 százaléka (és a szavazókörzetek ügyes meghatározása) segítette a miniszterelnöki székbe. Mi lesz, ha a passzív milliók íassan-lassan megértik helyzetük rosz- szabbodásának tényleges okait, felismerik valódi érdekeiket? Márványi György Felkészülés a munkára a Szaljut—7-en Az űrállomás készleteinek számbavételével az űrhajójukon magukkal vitt műszerek, tudományos eszközök elhelyezésével töltötte első teljes munkanapját a Szaljut—7 űrállomáson Vlagyimir Ljahov és Alekszandr Alekszandrov. Az űrhajósokat a földi irányítás szerdán reggel 10 órakor ébresztette s este 11 volt, amikor ismét nyugovóra térhettek. A földi irányítás egyelőre igyekszik a lehetőségekhez képest minél kevesebb feladattal megterhelni Ljahovot és Alekszandrovot, hiszen a két űrhajós most esik át a súlytalansághoz való alkalmazkodás legnehezebb, kezdeti szakaszán. Ha ezen sikerrel túljutottak, akkor kinyitják a Szaljut—7 és a Kozmosz—1443 közötti, még zárva tartott ajtót. s a nagy méretű űrlaboratóriumban megkezdődik az igazi tudományos munka. Izrael öt évig marad Libanonban Az izraeli hadsereg legkevesebb öt évig Dél-Libanon- ban márad — jelentette ki Iszmail Kabalan alezeredes, a haszbaijai körzet katonai kormányzója, pozitív együttműködésre szólítva fel, az ellenőrzése alatt álló települések „eligazításra” magához rendelt vezetőit. A továbbiakban ismertette azokat a „megelőző intézkedéseket” amelyeket azért vezettek be. hogy minimálisra csökkentsék a fegyveres ellenállási akciók következtében elszenvedett izraeli veszteségeket. Este 7 órától reggel 6- ig szigorúan tilos mindenfajta közlekedés a fontosabb déllibanoni útvonalakon. A mezőgazdasági dolgozók csak reggel 8 órától este 6-ig tartózkodhatnak a földeken. A főútvonalakon tilos a gépkocsik leállítása, parkolása. Ha valaki 200 méternél közelebb megy egy izraeli álláshoz vagy laktanyához, arra azonnal tü- ‘ zet nyitnak. Libanoni állampolgárok a jövőben saját járműveikkel nem, csak az izraeli hadsereg autóbuszait igénybe véve utazhatnak Izraelbe A kapcsolatok ápolása érdekében héber nyelviskolát nyitnak Haszbaiiában. Más források szerint az izraeli megszálló hatóságok este 6 órától reggel 6 óráig tartó kijárási tilalmat rendeltek el valamennyi ellenőrzésük alatt álló körzetben. Azt tervezik továbbá, hogy Dél-Libamon- ban és a Bekaa-völgy nyugati részében kötelezően bevezetik az Izraellal együttműködő Szaad Haddad őrnagy milíciája álta kibocsátott személyi igazolványok hasznú a-’ tát. (MTI)