Nógrád. 1983. június (39. évfolyam. 128-153. szám)
1983-06-30 / 153. szám
I VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIX. ÉVF.. 153. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1983. JÚNIUS 30., CSÜTÖRTÖK Hazánkba érkezett török miniszterelnök Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására szerdán hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Bülend Ulusu, a Török Köztársaság miniszterelnöke. A Ferihegyi repülőtéren —, ahol délelőtt fél tizenegykor landolt a török kormányfőt és hivatalos kíséretét hozó különrepülőgép — ünnepélyesen fogadták a vendégeket. A magyar és török zászlókkal díszített légikikötőben csapatzászlóval felsorakozott a néphadsereg diszszá- zada. A fogadtatásra megjelent Lázár György, Púja Frigyes külügyminiszter, Váncsa Jenő mezőgaztfctsági és élelmezésügyi miniszter, Fóti Iván, hazánk törökországi nagykövete, valamint politikai és gazdasági életünk több más vezető személyisége. A kü- löngépből kilépő Bülend Ulu- sut elsőként Lázár György üdvözölte, köszöntve a kíséret tagjai is. Egy úttörőkislány virágcsokorral kedveskedett a magas rangú vendégnek. A díszszázad parancsnoka jelentést tett a török kormányfőnek, majd fölcsendült a két ország himnusza. Ezután a magyar és a török vezetők kölcsönösen üdvözölték egymást. Az ünnepélyes fogadtatás után a vendégek a magyar vezetők társaságában gépkocsival szállásukra hajtattak. Hivatalos programja során Bülend Ulusu — a délutáni órákban — megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. Ezt követően a Parlamentben Lázár György és Bülend Ulusu szűk körű megbeszélést folytatott, A szűk körű megbeszélés után az Országház delegációs termében Lázár György és Bülend Ulusu vezetésével megkezdődtek a magyar—török hivatalos tárgyalások. (MTI) 144 PARCELLA VIZSGÁZOTT Gabonatermesztési tanácskozás aratásillőben Á magyar mezőgazdaság egyik stratégiai fontosságú agazata a gabonatermesztés. A jó hírnévnek örvendő, magas sikértartalmú búza az országhatárokon túl is keresett exportcikk, s értékesítése még a jelenlegi, nehéznek .mondható piaci körülmények között is jövedelmező- Hiszen nincs a világon olyan fizetőképes állam. amely tonnájáért ne adná meg a 150—170 dollárt. E jelentős népgazdasági bevételi forrás azonban csak kitartó, nagy erőt. energiát és kitartást igénylő technológiai és kutatómunkával tartható fenn. Tegnap Kálión, a helybéli Vörös Csillag Termelőszövetkezetben éppen erről a témáról tartottak tanácskozást Nógrád. Heves és Pest megyei szakemberek, több mitat fél- százan. A néhány évvel ezelőtt megalakult szolnoki gabona- és iparinövény-termesz- 1 ési rendszer igazgatója, Bo- zsik Zoltán, nagy figyelemmel kísért - előadást tartott a gabonatermesztés. a nemesítés és az újabb fajtakísérletek jelenlegi helyzetéről. A hely kiválasztása sem véletlenül esett a Nógrád, megyei közös gazdaságra, hiszen területükön. 144 parcellán vetettek csaknem ugyanennyi fajtájú hazai és külföldi búza- és tava- sziárpa-magot, amelyet a szakemberek tüzel es vizsgálatnak vetetfek alá. A megye egyik legcsapadéktalatrabb részén telepített fajták többsége sikerrel állta az időjárás megpróbáltatásait, ám ez túl nagy reményt még nem kelthet, mert amíg egy fajtakeresztezésből hivatalosan elfogadott vetőmag lesz, nyolctíz évbe is belekerül. A Szolnok megyei GITR- nek a megyében huszonnégy gazdaság a tagja. Közülük a rendszerben huszonegyen a gabonafélék, négyén az ipari növények termesztésére szakosodtak. és e tevékenység az idén tovább szélesedett, hiszen több mint hatezer hektáros területtel tizenkét gazdaság csatlakozott az intenzív* rét- és legelőgazdálkodási programhoz is. A termesztési rendszer eredményei már eddig is számottevőek. Célkitűzésük, hogy évente a kalászos gabonák termésátlagát a bázisalapokhoz viszonyítva öt százalékkal növeljék — az általuk kidolgozott módszerek, technológiák és gépek segítségéveit Ez a becslések szerint esztendőnként több mint 550 ezer tonna többletgabonát jeleni a pattnergszdaságok. illetőleg a népgazdaság számára. A káliói kísérleti parcellák létrehozása indokolt, hiszen az utóbbi években bebizonyosodott, hogy nem elég a jelenleg csak tizennyolcfajtájú búza. Éghajlatnak, földminőségnek. területi adottságoknak megfelelően továbbiak kikísérletezésére van szükség mert a jó eredmények fokozása lassacskán már megköveteli az ötévenkénti faitaeserét. A kánój tapasztalatcsere a szakemberek szerint jótékony hasznára válik a megye gabona- és iparinövány-ter- mesztéssel foglalkozó gazdaságainak. Gazdasági együttműködés a TOT-elnöksége előtt A termelőszövetkezetek gazdasági együttműködésének helyzetét vitatta meg szerdai ülésén a TOT elnöksége, Budapesten a tsz-ek házában. Az elnökség megállapította: a népgazdaságban meglevő összes társulás mintegy 80 százalékát a tsz-ek alapították és működtetik. A gazdasági együttműködés jótékonyan segítette egyebek között az áruforgalom bővítését, hozzájárult a hiánycikkek megszüntetéséhez és a szolgáltatás javításához is. A közös gazdaságok nagyszámú gazdasági kapcsolatot szerveztek; a lazább együttműködést biztosító — jogi személyiséggel nem rendelkező — társaságok száma nőtt leginkább, jelenleg már megközelíti a kilencszázat. Mélyebb gyökerek éltetik a közös vállalatokat — ezek kapcsolat- rendszere összetettebb — ám ezek iránt valamelyest csökkent az érdeklődés. Az adatok szerint számuk 135. A vitában egyebek között szóltak arról, hogy az együttműködő partnerek jól élnek a jogi szabályozás lehetőségeivel, A különböző együttműködési formák szinte behálózzák az országot, nemcsak a megyehatárokon belül tevékenykednek. A térségi integráció viszont —^amikor is egy- egy körzeten belül sajátos célok megvalósítására fognak össze a termelők — még nem bontakozott ki kellőképpen, egyebek között a szőlő- és bortermelésben lehetnének jobbak az eredmények. A társulások is erőteljesen koncentrálódnak, mind nagyobb hatáskörre tesznek szert, és ez végeredményben segíti a legjobb módszerek elterjesztését. Sokat tettek a gazdaságilag erősebb tsz-ek a rosszabbul állóak megsegítéséért, erre szintén a társulási forma adott lehetőséget, gondot okoz ellenben, hogy az anyagilag jobban álló tsz-eknek az ilyen közös munkában lényegesen kisebb —, néha alig van — az anyagi érdekeltségük. A közös vállalatok számának megcsappanását az elnökségi vitában rendjénvalónak tartották; ott szűntek meg tudniillik ezek a szervezetek, ahol hiányzott a kellő anyagi érdekeltség és nélkülözték a reális terveket is* (MTI) Megvalósulnak a lakásfelújítás tervei A hatodik ötéves terv első félidejében a tanácsok — az előzetes adatok szerint — felújítással több mint ötvenezer, korszerűsítéssel, komfortosítással pedig mintegy 34 ezer bérlakást fiatalítottak meg az országban. Ezzel teljesítették az időarányos felújítási előirányzatot, mintegy tízezer lakás komfortosításával pedig jelentősen megtetézték a korszerűsítés félidei programját. Ezekről az erőfeszítésekről, eredményekről számolnak be az MTI munkatársai. Az ország tanácsi bérlakásainak túlnyomó részéről, csaknem hatvan százalékáról a fővárosi ingatlankezelő vállalatok gondoskodnak. A tervidőszak első felében a tanácsi építő vállalatokkal, a szövetkezetekkel és a kisiparosokkal karöltve csaknem 23 ezer bérlakás felújítását fejezték be, az öt évre előirányzottnak 49,8 százalékát. Jóval gyorsabb az előrehaladás a lakások korszerűsítésében, az eredmény meghaladta a várakozást. Az utóbbi (Folytatás a 2. oldalon.) Javuló szociális feltételek az általános iskolákban Ülésezett a Nógrád megyei NEB Salgótarjánban A megyében működő valamennyi népi ellenőrzési bizottság részt vett abban az áprilisban tartott utóellenőrzésben, melynek során arra a kérdésre kerestek választ, mennyiben biztosított a VI. ötéves terv időarányos tanteremfejlesztése, a gyermek- étkeztetés, valamint a tanteremvilágítás korszerűsítése az általános iskolákban, A vizsgált időszak az 1981 —82-es és az 1982—83-as tanév volt és a vizsgálat 23 általános iskolára terjedt ki, valamint ezek felügyeletét ellátó tanácsi szakigazgatási szervekre és a gyermekétkeztetést végző vendéglátó egységekre. Főként azokat az iskolákat jelölték ki utóellenőrzésre, melyek — az 1979-ben kezdődött alapvizsgálat során — e tekintetben problematikusnak bizonyultak, de ezeken kívül a vizsgálat kiterjedt néhány új, illetve az energiaracionalizálási pályázaton részt vett iskolára is. A Nógrád megyei Tanács még az 1982—83-as tanévet megelőzően programot dolgozott ki, melynek végrehajtásakor áttekintették a gyermekek iskolai elhelyezése, oktatási-nevelési és szociális feltételeinek helyzetét. Az utóellenőrzésről készített összefoglaló jelentés —, melyet szerdán délelőtt a Nog- rád megyei Tanács székhazában tartott NEB-ülésen tír. Sándor'Gyula, az utóvizsgálat vezetője ismertetett — megállapította, hogy a társadalmi összefogás sikerrel járt. Felgyorsultak az építési, felújítási munkák, jó eredménnyel jártak a nem oktatási célokat szolgáló helyiségek átvételére irányuló törekvések. Mindezek hatására az alap- vizsgálat időszakához viszonyítva a szociális ellátás feltételei általában javultak. Meggyszürer Magyarnándorban Bőséges termést szüretelnek 31 hektárról a Magyarnúndo- ri Állami Gazdaság gyümölcsösében. A gazdaság állandó dolgozói mellett alkalmi munkavállalók is szedik a megy- gyet ezekben a napokban. A „Szedd és vidd!” akció keretében pedig várják mindazokat, akik saját maguknak gyűjtik az ízletes befőttnek-, lekvárnakvalót, Kophinyi Istvánná, Szaniszló András — képünkön — cs társaik szaporán szedik a szemeket. Nyári napközis táborok Nógrádban Gazdag program sok segítséggel Nem minden kisdiáknak adatik meg, hogy a nyári szünidőt otthon tölthesse szüleivel. Elsősorban a városokban, ahol az édesanyák is dolgoznak, veszi le a szülők válláról a gondot a napközis tábor. A megyében Salgótarjánban és Balassagyarmaton a hét elejétől teremtették meg ennek lehetőségét, 40—40 napra, összesen mintegy 350—400 gyermek ellátását vállalva. A napközis tábor korántsem csak étkeztetést és felügyeletet jelent. Mindkét helyen célul tűzték ki a változatos. sokszínű - elfoglaltság biztosítását. Azok számára, akik a nyári csapat vagy egyéb szervezésű táborokba nem jutottak el, szeretnék pótolni az így elmaradó élményeidet is. A gyermekek nyári szabadidős-központját kívánják kialakítani, s mindemellett a tehetséges gyermekek hajlamainak, adottságainak kifejlesztését, a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőtlenségének csökkentését kívánják megvalósítani. Mindkét táborban 10 napos turnusokra bontják az augusztus derekáig terjedő idényt. Balassagyarmaton, ahol a létszám kisebb, a hagyományok pedig mélyebben gyökereznek, állandó táborvezetőség irányítja a munkát és látja el a felügyeletet. A hét meghatározott napjain meghatározott programmal állnak a gyermekek rendelkezésére, így van például túranap, művelődési nap, s ezeken előre meghatározott program szerint részben a tábor területén, részben a városban vagy a környéken tartják a foglalkozásokat. Salgótarjánban turnusonként változik a tábor vezetősége, s egy-egy kisebb csoport számára tíznaponként újabb és újabb programkör kerül megrendezésre. így olvasószaktábor, honismereti és sportszaktábor — ezen belijl rendszeres úszásoktatás! —, a képzőművészeti alkotótevékenységet támogató és a népművészettel megismertető szaktábori programok váltják egymást. Mivel a salgótarjáni tábor területén váltótáborozók is nyaralnak, a programokba őket is szeretnék rendszeresen bevonni. A táborozok nevelését, szórakozását szolgáló rendezvényekben számos szerv, intézmény — művelődési házak, könyvtárak, fegyveres erők és testületek, MHSZ, jelentős mértékben a TIT — működnek közre. A különböző szakfoglalkozások előadói térítés nélkül, társadalmi munkában vállalták a táborbeli közreműködést. Salgótarjánban színesíti a gyerekek nyarát a Tempress irodalmi színpad. ,
