Nógrád. 1983. június (39. évfolyam. 128-153. szám)

1983-06-16 / 141. szám

SZÍNHÁZI esték OLYMPIA Szóbeszéd tárgya lett rög­vest a hír: Gábor Miklós, a színész a budapesti Nemzeti Színházban megrendezi Mol­nár Ferenc Olympia cimű színművét. A vélemények megoszlottak. Egyesek úgy gondolták, hogy a színpad kétségtelenül bravúros is­merőjének, aki számára a helyzetek, a szellemesen fo­galmazott riposztok fonto­sabbak a tartalomnál, nincs helye nemzetünk első színhá­zának színpadán. Mások sze­rint félre az előítéletekkel; és különben is, ha a világszín­padon elfér Molnár Ferenc, s jól is jövedelmez, miért ne jelenhetne meg a Nemzeti­ben. Végtére is magyar em­ber volt, s a Nemzetinek fel­adata a magyar színházi ér­tékek ápolása. Magam az utóbbiak párt­ján állok. Jóllehet arról, hogy ma is érvényes értéket kép­visel az Olympia, a salgó­tarjáni József Attila Megyei Művelődési Központban látott előadás nem győzött meg. Lényegében tehát elvi alap­állásról van szó: valóban méltatlan és értelmetlen va­lakit kitiltani valahonnan csak azért, mert egyszer va­lakik. valamilyen indokok, szemlélet, érdekek alapján onnan kivesszőzték. Aztán gondoljuk meg: a mai szín­házi néző honnan kaphatna ismereteket Molnár Ferenc színpadi művészetére, ha nem a magyar színpadokról, úgy, hogy műveit játsszák a reprezentatív színházban is. Persze újabb kérdés: jól vá­lasztott-e Gábor Miklós és a Nemzeti Színház művészeti vezetése; valóban kellően rep­rezentálja-e az Olympia Mol­nár művészetét, érdemes-e az elsőségre? A közönség szeptemberben n Vidám Színpad Bubus cí­mű előadására tódult any- nyira, mint most. S ez bi­zony félrevezető, mert so­kan ebből hajlamosak arra következtetni, hogy jó elő­adást láttak mind a kétszer. Pedig közepes — sőt az Olym­pia esetében még annál is halványabb'— előadás volt mindegyik. Hagyományos, konzervatív — már-már avitt — színházi szemléletet tükröztek, meg kell hagyni: kitűnő színészi teljesítmé­nyek mellett. S az érdeklődés éppen az utóbbinak szólt: a tévéből, filmből, hallomásból ismert nagynevű művészek­nek, akik többségükben nem is okoztak csalódást. Ezért a közönség megnyugodott, s nem sajnálta a pénzét a pro­dukciókra. Más a helyzet, ha próbál­juk megkeresni a darab, az előadás mondanivalóját, mai, nekünk szóló üzenetét. Nyil­vánvaló, hogy egy sértés, egy leparasztozás raffinált megtorlásának vagyunk szem- és fültanúi. Kovács huszár- kapitány módszeresen meg­puhítja és magába bolondítja a kékvérűségének mámorá­ban és anyja bátorításában fürdőző ifjú özvegyet, Qlym- piát, majd —, mint a kifa­Anya és leánya vidámító kettőse (Vass Éva és Tóth Éva) csart citromot szokás — el­dobja magától. Egy estére ez nem sok. Ráadásul nem is érdekes közölnivaló. Molnár azonban érti a dolgát, kitű­nő egyénített figurák egész sorát vonultatja fel az egy­mással cicázó fiatalok körül, s elfogadtatja, sőt élvezhető­vé varázsolja a sovány mesét. A mai rendezőnek Molnár káprázatos színpadi techni­kája álcázott csapda, amely­be könnyen beleeshet bárki, főként olyan valaki, mint Gábor Miklós, akinek nincs — nem is lehet, hiszen ez el­ső rendezése — gyakorlata a színpadra állításban, ráadá­sul színész. Nem csoda, hogy mindent a színész szemszögé­ből szemlél, hogy rendezése teljességgel színészcentrikus. Ilyen remek abgangokat már régen láttam, mint az Olym- piában. Sajnos ezekkel csak néhány külsőséges színészi megoldás vetekszik, főként Vass Éva és Agárdi Gábor játékában. Gábor Miklós észrevehető­en határozatlan volt. Nem döntötte el pontosan, miként játszassa a darabot. Vígjáték­nak, komédiának, szatírának, vagy valami másnak. Ezért aztán az egész előadást a stílusok keveredése jellemzi, s a legkevesebbet éppen ab­ból kapunk, amelyből a leg­több kellene, hogy ma a sa­ját lábán megálljon az Olym­pia. Mert színpadi jelenvaló­ságát az indokolná, hogy le­leplező komédiaként játsszák. Ehelyett azonban komolyan veszik helyenként a történe­tet, főként a két fiatal kap­csolatának felrajzolásában. A legjobb színészi alakí­tást Gábor Miklóstól látjuk. Nem tudom, egy negyedórá­ig jelen van-e a színen, de ennyi idő alatt rengeteg mu­latságosan jellemzőt, leleple- zőt csinál. Hiába, sokkal jobb színész, mint rendező! Csernus Mariann egy hálát­lan szerepben véteti észre ki­vételes képességeit. Agárdi Gábor visszafogottan formál egy patent figurát, ezért di­cséret illeti. A rendező azon­ban túl sokszor ismételtet vele egy bárgyú arckifeje­zést, ami ugyan mindig neve­tést fakaszt, de mégis csak silány kifejezési eszköz. Fá­radt István merev és jelen­téktelen szerepében. Vass Éva az anya alakjában he­lyenként az egeket ostromol­ja, némelykor azonban kép­telen ellenállni az átlátszó te- átralitásnak. Tóth Éva a cím­szerepben halovány, egysí­kú, érdektelen. Oszter Sándor tehetségét nem teszi próbára Kovács kapitány megfor­málása. Az elemzendő kellékek kö­zül Schaffer Judit jelmezei sikerültek; Csikós Attila díszlete szupernaturalista, ízlésem szerint ásatag. Mint a teljes előadás. Molnár Fe­renc megjelenése ugyan új szín a Nemzetiben, de nem­hogy jövő, a ma zenéje sem az Olympia. A színház mű­vészei tudják, új muzsika kell, az igazi megújhodás azonban — szemléletben, elő­adásmódban — még várat magára. Sulyok László Új képzési forma Szeptembertől a Budapesti Műszaki Egyetem közlekedés- mérnöki karán — a kari ta­nács által most megszavazott — új képzési formát vezetnek be. Az új rendszer szerint a járműgépész-hallgatók üzem­mérnöki oklevelet kaphatnak akkor is, ha nem fejezik be. egyetemi tanulmányaikat, de legalább három évfolyamot, hat szemesztert sikeresen el­végeznek. Erre az öt évvel ezelőtt be­vezetett. s most már mind az öt évfolyamra kiterjedő, úgy­nevezett konduktív felépítésű tanterv ad lehetőséget. Így az alaptudományi — matemati­kai, mechanikai, fizikai stb. — és az alkalmazott tudományi — pl. a gépjármű-szerkezetta- ni — ismereteket, az elméletet és a gyakorlatot párhuzamo­san oktatják. Az első három évfolyam általános gyakorla­ti. szakmai tananyaga után a felső évfolyamokon előtérbe helyezik azokat az elméleti is­mereteket. amelyek a fejlesz­tő. tervező mérnököknek szük­séges. A jövő tanévtől arra is le­hetőség nvílik. hogy évkiha- gvás nélkül a kar nappali ta­gozatának negvedik évfolya­mán folytathatják tanulmá­nyaikat a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főis­kolán harmadik évüket befe­jező autógépész és vasútgé­pész üzemmérnökielöltek kö­zül azok. akik konstruktőri, kutató-fejlesztői munkára ké­szülnek. (MTI) Föllép a NÓGRÁD-fesztiválon: Balázs Péter Komoly dolgok a humor köntösében Vakáció Kisterenyén Elkészült a kisterenyei nagy­községi körzeti könyvtár és a művelődési ház közös szünidei programjavaslata. E hónap végétől kezdődően szeptem­berig. rendszeresen csütörtöki napokon szerveznek foglalko­zásokat a nagyközségben a szünidejüket töltő általános iskolai tanulóknak. Az öt kiemelt program mindegyike figyelembe veszi a fiatalok mozgásigényét, kreatív készségét. Június 30- án táncház, júliusban játszó­ház, illetve könyvbarátok ta­lálkozója ígér vonzó szabad­idős-elfoglaltságot. Augusztus­ban nagyszabású ügyességi verseny, majd kirándulás sze­repel a tervekben. Óra­különlegesség A világ legdrágább karórá­ját kézzel készítették Svájc­ban, az órák hazájában. Az órásmester 140 gramm aranyat és US briUiánst használt fel hozzá, és ötezer munkaórát fordított rá. Az óra értéke kb 4 millió dollár. Azt nem is kell mondanunk, hogy női karóráról van szó. A „Schwei­zer Illustrierte” azonban, amely ezt a hírt közölte, nem nevezte meg az óra tulajdono­sát. ., Egy vígszínházbeli színész élénken bizonygatja, hogy jól ismeri Salgótarjánt, mert an­nak ide-én a szolnoki társu­lattal gyakran átjárták a nóg­rádi fővárosba. Erre közbe­szól Balázs Péter: „Akkor ró­lam is leírhatja, hogy amikor a veszpiémi színháznál vol­tam. gyakran jártunk át Aj­kára. és ez majdnem olyan, mintha Salgótarjánba jártunk volna.. De ezt csak akkor írja le. ha a tarjániak nem sértődnek meg, mert Ajka ki­sebb város..A humorra minddig kész. kereken negy­venesztendős színészt a kö­zönség bőven láthatta már véresen komoly és tréfás sze­repben egyaránt — ,Ü(7i/ tűnik, hogy a tréfás szerepekre talán rátermettebb. Egyetert-e? — Minden szerepemben, akár drámai, akár valami ap­ró szerepecske. próbálom megkeresni, hogy az életben a hasonló helyzeteknek van-e vidám oldala. Nem hiszem, hogy egy alak. egy sors csak egysíkú lehet. Általában a sú­lyos gondok közt is megtalál­hatók a komikus mozzanatok. Természetesen nem mindig szabad erre törekedni. De leg­többször az a szándékom, hogy egy-egy figura esendősé- gét érzékeltessem. Így sok hu­moros alakítás születhet, de a humor köntösében a közön­ség nagyon sok komoly dol­got is kaphat. — Kiválogafja-e a humorra alkalmat kínáló szerepet? — Tévhitben él. ha azt hi­szi. hogy a színész sokat vá­logathat a szerepek között. Vannak természetesen szerep­álmai. de ha ezeket nem oszt­ják rá. akkor legfeljebb ott­hon jétszhatja el a konyhá­ban. S ezzel mire megy? ... A színésznek az a feladata, hogy a rá osztott szerepet játssza el. S ha ehhez hoz­záad valamit, amivel szemé­lyisége bővelkedik. akkor nyert ügye von. Én egyébként nem választok szét komoly és vidám szerepeket, minden fel­adatra szívesen vállalkozom. Például énekre, táncra is, amit magam is szeretek, állí­tólag tudok is, így hát meg­bíznak vele. — Egy páran megpróbálták már a könnyűműfajt a ne­hézzel egybemosni; ön is azo­nos rangúnak véli ezeket? — Könnyű vagy nehéz — ez rossz meghatározás. Nem azt jelenti, hogy egyiket köny- nyebb megvalósítani, mint a másikat. Sokan azt mondják, hogy a könnyűműiaj a nehe­zebb, mert ahhoz olyan objek­tív. dolgok kellenek, mint énektudás, tánctudás, plusz az érzék a humor iránt. Ez az utóbbi különösen sajá­tos adottság, mert van. aki­ből szinte fakad: s van. aki csak belekerül a humoros helyzetbe. Az alkati adottság nélkülözhetetlen. — Mintha ezzel megerősíte­né azt, hogy a könnyűműfaj a nehezebb... — Nem lehet a kettőt ösz- szehasorlítani. Amit például Sammy Davis csinál, azt min­denki könnyűműfajnak nevezi. De próbálja meg valaki utá­nacsinálni t.. Senkinek nem megy. Tehát a legnehezebb műfajnak is kikiálthatnánk. Nincs értelme, hogy mérics­kéljük a kettőt. Molnár Pál műsor KOSSUTH RADIO I 16.28: Kagylózene 16.00: Tatay Sándor: Hét szűk évtized 16.10: Egy éj Velencében 17.05: Antl-Nagyfa 11.33: Délutáni rádlószlnbáz Korunk nőse 19.15: „. . elmondom mind a sok tréfát..." 19.56: Nemzedékek önismerete 20.36: Századok zenéjéből 21.40; szív a képernyőn. 21.59: Pablo Casals gordonkáztk 23.21: Antigoné 00.10: A Hungária együttes dalaiból MISKOLCI STÜD1Ö: 17.00: Hírek, Időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: A Tiszától a Du­náig. Eszak-magyarországi képes­lap. (A tartalomból: Búvárok a forráskúton, — Ároktői találkozá­saink — Mezőgazdasági gépek Mezőkövesden — Beszélgetés a téeszalapítóval) Szerkesztő: Do­bog Béla. 18.00: Eszak-magyaror­szági krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.25: Fúvóslndulók 8.37: Menotti: A médium 9.41: Nefelejcs 10.05: Verebes, a túl művelt bok­szoló 10.20: Két keréken Magyarorszá­gon 10.35: Népdalok, néptáncok 11.19: A Válaszolunk hallgató­inknak különkiadása 11.39: Tom Jones 12.45: Nyárelő 13.00: Svéd Sándor emlékezetes szerepei Verdi: Otelló — faeo 13.30: Most ielent meg 14 00'Zentai Anna és Varga András nótákat énekel 14.35: Kóruspódium 15.05: Záray Márta és Vámosi János énekel 4 NŰGRAD - 1983. PETŐFI RADIO: 8.05: Pere János nótákat énekel 8.35: Napközben 10.00: Zenedélelőtt 12.35: Nemzetiségeink zenéjéből 13.00: Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót 13.20: Éneklő ifjúság 13.35: Régi zene Erdélyben 14 00: Lelátó 16.00: Látogatóban 16.35: Idősebbek hullámhosszán 17 30: Rádlóexpress? 18.35: Hét végi panoráma 19.55: Slágerlista 20.35: Szociológiai figyelő 21.05: Kabarécsütörtök 22.15: Magnósok, figyelem! 23.20: A mai dzsessz 16.25: Hírek 16.30: Állatkölykök. NSZK rövid­filmsorozat. XVTII/14. rész: Csikó és tüske (ism.)-16.35: utazz velünk! Csehszlová- kia 17.15: Kikapcsoló 17.25: Reklám 17.30: Pedagógusok fóruma. Az első év a katedrán 18.05: Telesport 18.30: Képújság 18.35: Napfényes Bulgária. A kül­politikai szerkesztőség film­összeállítása. 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna IQ. 15: Fcti mpsp 19.30: Tv-híradó 20.00: Mike Andros. Magyarul beszélő amerikai bűnügyi filmsorozat. Halálom esetén 20.50: A hét műtárgya. Philipp Jakab: Szent Sebestyén, Szent Rókus (Magyar Nem­zeti Galéria) 20.55: Panoráma 21.55: Mondod-e még? Fejezetek az erdélyi Bethlen kollégium történetéből 22.30: Tv-hiradó 3. 2. MŰSOR: 20.01: Képmagnósok, figyelem! 20.35: Kikapcsoló 20.45: Nyitott műhely 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Wallenstein. Magyarul be­szélő NSZK filmsorozat. IV/l. rész: A császár híve 22.50: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-hírndó 20.00: E. Sadkova: Félpenny. Tévéfilm (ism.) (15 éven felülieknek!) 21.10: Tévéfóirum 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Találkozás szovjet művé­szekkel 23.05: Hírek 2. MŰSOR: 20.00: Közlekedési eszközök Rövidfilm-összeállítás 21.20: A művészet és a békemoz­galom. Vojtech Michalik nemzeti művész műsora 21.30: Időszerű események 22.00: Ha bűnös sem vagyok? Szovjet film MOZIMŰSOR Salgótarjáni November J.; ú'oí 4-től ■ Fiep-', a róka. Színes, hangbemondásos japán természet­film. Háromnegyed 6 és 8 órától: Akit Bulldózernek hívtak. Színes, szinkronizált olasz kalandfilm. — Balassagyarmati Madách: Három­negyed 6 és 8 órától: Dutyi dili. Színes. szinkronizált amerikai ill ni vígjáték. — Pásztói Mátra: Vcrszerződés. (14) Színes magyar tilm. — Szécscnyi Rákóczi: Elve­szett illúziók. (14) Színes magyar film. — Kisterenyei Petőfi: Sze­rencsés Dániel. (14) Színes ma­gyar film. — Nagylóc: Hair. (14) Színes, látványos, zenés amerikai film. — Jobbágyi; Ezüstnyereg. Színes olasz western. /t'* m¥ I 11 20.00: Halálom esetén

Next

/
Oldalképek
Tartalom