Nógrád. 1983. június (39. évfolyam. 128-153. szám)
1983-06-07 / 133. szám
Palást helyett neglizsé Ügy tűnik, prózista színészeink belefáradtak a drámák veretes szövegeibe, szezon végével, nyár jöttével ők is lazítani kívánnak hősi pózaikon. Kigombolják, vagy ledobják palástjaikat, feszes lovagi mentéiket, házikabátot öltenek —, ha nem éppen neglizsére vetkőznek, s kényelmesen eleresztik magukat a könnyelműbb múzsák ölelésében. Ilyen műfaji kiruccanásoknak lehettünk élvezői a tévé elmúlt heti rqűsorában, s még programcserére is készek voltak a szerkesztők, hogy tágabb térhez segítsék az effajta színészi ambíciót. Hogy mit nyújtott volna csütörtökön este Ján Solovicnak, a Meridián és a Kolduskaland írójának A tévedés joga című tévéjátéka magyar művészek megformálásában, egyelőre nem tudhatjuk, mert az ismert szlovák szerző műve helyett. Micsoda útjaim címmel Törőcsik Mari zenésénekes vállalkozására f került sor. Ez viszont szórakozás voit, a javából. Ha nem tudnánk, hogv Törőcsik hetek óta kirobbanó sikerrel szerepel a József Attila Színház egyik zenés produkciójában, talán meglepve ültünk volna a képernyő előtt. Így is csodálnunk kellett azt a hallatlan előadói, mestersé- gi fölényt, mely a művésznő behatárolt hangadottságai mellett is egészen sajátos, egyéni élményt nyújtott a műsorra válogatott operettekben, sanzonokban, század eleji pajzán és vidám kuplékban. Prózai színészeink nyári csínytevésének produktuma volt vasárnap este Feydeau mester Osztrigás Mici című komédiájának zenés tévéváltozata is. Forgatókönyvét és verseit Heltai Jenő régi fordításának felhasználásával Szenes Iván írta, zenéjét Fényes Szabolcs komponálta. Bizony, a komédia felett jócskán eljárt az idő, ami főképp a cselekmény tempóján érződik erősen. Pedig ez a bohózatosan bonyodalmas, minduntalan fejtetőre forduló párizsi história valaha a műfaj remeklései között sorakozott. De hol van már az a világ, s azok a figurák is, melyek Feydeau színpadát benépesítik. Ezek okán, főképp a játék első felében ki-kihagyó figyelemmel követtük a produkciót, mely igazán szórakoztatóvá akkor vált, amikor a helyzetek társadalmi fonákokra fordultak. S valljuk meg: prózai művészeink is meglehetősen „mackósán” mozogtak szokatlan feladataikban. Megszokott közegben csak Galambos Erzsi. Benóczi Zoltán és Latabár Kálmán érezte magát. A műfaj „donorjai”: Bárdi György, Tábori Nóra, Szilágyi Tibor, Mensáros László, Gáti Oszkár, Örkényi Éva, Szatmári István túlzott mértéktartása, az itt kívánatos harsányabb színektől való óvakodása idegenszerűen hatott, Fényes Szabolcs dallamai is fakónak bizonyultak, összegezve: szórakoztatóbb, igényesebb produkciókat is nyújtott már a Zenés Tv-szín- ház. Ami a hét egyéb programjait illeti, arról kevés monddanivaló akad. A kedd esti sorozatok keretében új francia produkció első részét láthattuk. A hatrészes történet Voltaire regényes életrajza, a jelek szerint kevés eredetiséggel, de egyelőre ne vágjunk a dolgok elébe. Azok jártak jobban, akik pénteken a Szerelmes Blume című amerikai filmtörténet helyett a második adón a miskolci Nemzeti Színház pro- dokucióját választották. Per Olov Bnquist kétrészes színjátéka. A tribádok éjszakája Strindberg életének története. A világirodalom századfordulói, egyik legnagyobb hatású és legtöbbet vitatott alakjának sorsát három házasság teljes csődje motiválta, s ez meghatározón jelentkezett drá-, máiban is. A tribádok éjszakájában Per Olov Enquist a modern naturalista-lélektani drámát alkotta meg Strind- bergről. A miskolci művészek igényes, heves izzású produkcióban mutatták be a művet. A főbb szerepekben Blaskó Péter, Tímár, Éva, Szerencsi Éva és Matus György nyújtott erőteljes szakítást. örültünk vasárnap a Gobbi Hildáról készült portréfilmnek. Vitray Tamás, Lukin Sándor, Somosi Péter és dr. Va- rady György közös produkciója a rendkívüli népszerű- ségű művésznő hetvenedik születésnapjára készült, s érdekes, tanulságos vallomásokban összegezést adott egy mindig munkálkodni kész, gazdag, emberi életútról és művészi pályáról. (b. t.) Jó úton a salgótarjáni Egy művészeti ág, vagy hiűfaj sem látta még kárát annak, ha kitárulkozott és nyitottá vált más irányzatok felé. , ' Régi törvény, hogy valamely műfaj irányított, vagy spontán elzárkózása, elszigetelődése csak kárt okoz; leszűkül a művészi szabadság. Ellenkező esetben viszont megtermékenyül és kiteljesedik a más műfajokkal ölelkező szándékokban. Többek között „erre érzett rá” az a tanárokból és növendékekből álló salgótarjáni csapat, amelyik a zeneiskola jazztanszakán, hosszú hónapok munkájával megszervezte a május végén, megtartott koncertet. A tanári „team" szándéka azonban önmagában nem lett volna elegendő. Szerencsére azonban a zeneiskola igazgatója természetesnek tartotta és tartja, hogy a jazz, része az egyetemes zenekultúrának. Virág László így lett egy kezdeményezés motorja és ebben a szellemben szólt a koncertet elindító rövid köszöntőjében! — Ügy érzem, hogy a tanszak most néhány év után elérkezett egy olyan mérföldkőhöz, mely talán jogot ad a bemutatkozáshoz. Szeretnénk,- ha a salgótarjáni jazz- élet ezzel újabb lökést kapna, mert úgy érzem és hiszem, hogy az alapok ehhez megteremtődtek. A koncert létjogosultságát nem csak a nagyszámú közönség és a többször is felcsattanó vastaps igazolta. Ügy tűnik, a feltételeket létrehozó tarjáni lokálpatriotizmus valamiben ismét „lépéselőnyt” szerzett. Nevezetesen abban, hogy nem tartja szentségtörésnek ha a jazz ott csendül fel, ahol Mozart, Liszt, Bartók... dallamai is szárnyalnak. A nagybetűs zenével igya növendékek olyképpen ismerkednek, hogy csak jó és rossz muzsika között tesznek majd különbséget, nem vonulnak egy-egy zenei műfaj elefántcsonttornyába. A főváros az ilyen jellegű rendezvények iránt mindig élénk érdeklődést mutatott Ezért jelent meg a lelkes növendékek — és még lelkesebb tanáraik — bemutatóján Gonda János, a magyar jazzélet apostola, a Bartók Zeneművészeti Szakközépiskola jaszszakának prolesz- szora, valamint Péter Miklós, a Orságos Szórakoztatózenei Központ igazgatója. Jelenlétüket többek között örvendetes jelképnek is tekintjük, hogy tudniillik valódi ellentét soha nem volt, nem is lehet egyes zenei területek között. Ez még akkor is igaz, ha manapság a bárok és éttermek dobogóiról eltűnt a jazz, holott — a slágerzene mellett — nem is olyan régen, a jazz- muzsika is fel-felhangzott... Talán nemsokára ismét.... A koncert után Virág László megköszönte a résztvevők, a tanárok, fáradozását és a spontán, baráti beszélgetésen arról is szó esett, hogyan tovább? A tervek és lehetőségek összhangba hozásával nem irreális az az elképzelés, amely szerint Salgótarján, a hazai jazzkultúra egyik ismert fellegvárává fejlődik, talán már néhány esztendő alatt K—A. I Egertől Egervárig... Nyári csalogatok — nógrádiaknak is Nyári napok jöttével a nógrádi ember is kitekint szűkebb világából: milyen szórakoztató, kulturális eseményeket kínálnak a közelebbi és távolabbi tájak? A kínálat évről évre bővül, nem könnyű a választás. Közvetlen szomszédaink, az egriek immár a nyolcadik alkalommal hirdették meg az Agria Játékszín programját. Igaz e nyári vállalkozásnak még nincs olyan hírnévé, mint a szegedinek, a szentendreinek vagy a gyulainak, de évről évre növekvő érdeklődésnek örvend Az eddigi törekvéseket követve idén ismét klasszikus magyar szerző művét láthatják a nézők Egerben: Szigligeti Ede legnéoszerűbb világjátékát, a Liliomfit, amely színjátszásunk'hőskorának állít derűs-kedves emléket. A darab címszerepét a fiatal Rudolf Péter formálja, a többi szerepben Szombathy Gyulát, Csákányi Esztert, Szerémy Zoltánt láthatjuk a július 7— 8—P—10—14—15—16—21—22 —23-ára hirdetett előadásokon. Július elején kezdi el játékát a tizenötödik esztendejéhez érkezett Szentendréi Teátrum, mely az elmúlt nyár sikerdarabját, az andalító Schubert-dalokat megszólaltató Három a kislányt tartja programján idén is. A legvonzóbbnak kétségkívül e nyáron is a Szegedi Szabadtéri Játékok kínálata ígérkezik. Az immár a felszabadulástól számítva is negyedszázados jubileumánál tartó, méltán nemzetközi rangú vállalkozás most Madách fő művét, Az ember tragédiáját, a Hegyen-völgyön lakodalom című nemzetközi szakszervezeti nép- tánefesztiváli gálaestet. Erkel Hunyadi Lászlóját, a leningrá- di Kirov Balett vendégjátékát és Kodály Háry Jánosát hirdeti. A gyulai Várszínház is szívesen látogatott helye a nógrádiaknak. A huszadik, jubileumi évadra Németh László Sámsonjával, Hubay Miklós Különös nyár éjszaka című művével, egy román szerző. Masatescu Titanic keringő című darabjával készülnek a gyulaiak. A Nemzeti Színházzal közösen mutatják be Kolozsvári Grandoierre Emil Párbaj az árnyékkal című művét. A veszprémi Petőfi Színház Székely János Dózsa című monodrámájával vendégszerepei a várszínház színpadán s az Universitas együttese felújítja tavalyi nagy sikerű produkcióját, a Koffert. A kisvárdai várszínházi estek még csak néhány éve hallat magáról. Itt az idén felújítják a tavalyi nagy sikert, Ru- zante Csapodár madárkáját és színre kerül Csiky Gergely vígjátéka. Az udvari kalap. Szabolcsból Borsodba lénve, a Miskolci nyár <’83 keretében a diósgyőri várban és a stadionban. illetve a miskolci művelődési ház udvarán nézhetjük meg a debreceni operis'ák játékában a Hunyadi Lászlót, a Rock Színház bemutatásában a Sztárcsinálók, a Farkasok és a West Side Story című produkciókat, s Machiavelli híres reneszánsz komédiáját, a Mandragorát. Mindezek mellett jóval távolabbi tájak is bőséggel kínálják nyári programjaikat. A pécsi nyári színház a balettkedvelőknek ígér kivételes szabadtéri élményeket, Zalában az Egervári nyári esték hívogatnak Fábio Storelli A szent strici című- különleges színpadi játékával és Tóth Ede híres népszínművével, A falu rosz- szávat míg Kőszegen. Jurisies várában Páskándi Géza két drámája, a már tavaly is játszott, Az ígéret ostroma és idei újdonságként az Isten csalétkei című művével, továbbá megszólal majd Haydn vígoperája. A patikus és Verdi nagy műve, A trubadúr is. Ötnapos tanítási rend az iskolákban Az első esztendő tapasztalataiból Három évvel ezelőtt a Minisztertanács határozatot hozott arról, hogy 1982. január elsejétől országosan át kell térni az ötnapos munkarendre. Az oktatási-nevelési intézményekben ennek a határozatnak a végrehajtására a most záruló iskolaévben került sor. A Művelődési Minisztériumban már 1981-ben hozzáfogtak e nagy horderejű intézkedés megvalósításának előkészítéséhez. Az elképzelt szervezeti és társadalmi változtatások szembesítésére a gyakorlattal százhetven általános és nyolcvan középiskolában megkezdődött az új munkarend kísérleti kipróbálása. S mivel már a kezdet kezdetén sok ellenvetés és aggodalom hangzott el pedagógusberkekben (ne csökkentsék a tantárgyak óraszámát mert nem lehet megtanítani a tantervi anyagot; a napi órák száma se emelkedjen, mert ez a diákok újabb túlterheléséhez vezetne; ha netán szombaton és vasárnap is nyitva tartanak az iskolák, akkor mi lesz a pedagógusok szabad idejével stb.), ezért a minisztérium a végrehajtás módozatainak kidolgozásába bevonta a pedagógusokat is. Még ebben az évben a Köznevelés hasábjain több hónapos eszmecsere kezdődött el, amelynek tanulságait a minisztérium nem hagyta figyelmen kívül az új iskolai munkarendet szabályozó rendelet kiadásakor. Ez magyarázza, hogy egy ilyen jelentős, mélyreható újítás, amelytől sokan súlyos közoktatási földrengést vártak, nem járt pusztító megrázkódtatásokkal az iskolák háza táján. Májusban megkezdődött az első esztendő tapasztalatainak értékelése az Országos Pedagógiai Intézetben. A tanulóktól, szülőktől, pedagógusoktól származó vélemények szerint az érin Lettek zöme egyetért az ötnapos munkahét beveze- téssével, azt több ok miatt is nagyon hasznosnak tartja, annak ellenére, hogy a áttérés sok esetben növelte az iskolai életben már korábban felgyülemlett feszültségeket is. Bárki próbát tehet, most aligha talál olyan diákot, vagy pedagógust, aki visszasírná a heti hatnapos tanítást. Földrengés teháí nem volt a hamarosan véget érő tanév során. Az egyik iskolában a kedvező hatások, a másikban a nem várt feszültségek kerültek túlsúlyba. Mégpedig szinte minden esetben a helyi körülmények alakulásától függően. „Az ötnapos munkarend feltételei — Vajó Péternek, az Országos Pedagógiai Intézet főigazgatóhelyettesének véleménye szerint — nem voltak azonosak a szülők, a pedagógusok és a tanítványok számára. Különböztek az iskolatípusokat és az oktatási formákat tekintve a tantervek, a követelmények és az óraszámok vonatkozásában, valamint a módszertani kérdésekben, a nemzetközi és a hazai tapasztalatok alkalmazhatóságában, a hagyományos 6+1-es életritmus 5+2-vé alakításában.” Olvasgatva a tanárok és tanulók vélerrlényén alapuló összegezéseket, annyi bizonyos, hogy senki sem kíván visszatérni a hatnapos tanítási héthez. Vitatja-e bárki is, hogy ez roppant határozott igen szavazatot jelent az átállás mellett, még annak fenntartásával is, hogy a következő időszakban is számolni kell bizonyos elégedetlenségekkel. Mindaddig, amíg az új munkarend természetessé, megszól kottá nem válik. Iskoláinkban számos olyan feszültség tört felszínre az új munkarenddel, amely elsősorban a pedagógusok szakmai illetékességi körébe tartozik, például a tántervek. a heti és évi óraszámok, illetve a tanítási módszerek kérdéskörével kapcsolatban. A minisztérium e téren a folyamatos kiigazítás híve, és a korrekciókra vonatkozó elképzeléséit még ez év őszén széles körű vitára bocsátja. Egy-két nagyobb hibát már az új tanévben kijavítanak, például emelik a szakmunkásképző iskolák első osztályában a történelemórák számát, a további változások azonban csak az 1984—85-ös tanévben várhatók. Nemcsak az oktató-nevelő intézményekben, hanem a társadalom minden részében is a régi és az új életritmus összeütközése okozza manapság a legtöbb zökkenőt. Gondoljuk csak meg, hogy mit jelent az embereknek a 6+1- es életritmus 5+2-vé alakítása! Nem kevesebbet, mint évszázados beidegződésünk megváltoztatását egyik napról a másikra, és ez bizony nem megy könnyen. Hétköznapi formában ez a gond úgy tör felszínre, hogy mihez kezdjen a felnőtt és a gyerek a megnövekedett szabad idővel, a péntek délutántól hétfő reggelig terjedő hatvan-hatvanöt órával. Hogyan találjuk meg a napi életritmus fizikailag- szellemileg helyes arányait? A két teljes szabadnapot hogyan aknázzuk ki, hogy így is meg úgy is a feltöltődést szolgálja? Olyan kérdések ezek, amelyekre nem csupán az iskolának kell válaszolnia. P. Kovács Imre KOSSUTH RADIO: 8.Z7: Múltunk kúttá Kalandozás a magyar Őstörténetben s.57: Klasszikus operettekből 9.31: Találkozás a Hang-villában 10.05- MR 10—14 10.35: Szebenyi János fuvolázik 11.02: Csajkovszkij: G-dúr zongoraverseny 11.39: Tom Jones 12.15: Törvénykönyv 13.00: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát Kb. 13.55: Fúvósindulők 14.10: Nőtacsokor 14.43: Arcképek a román Irodalomból 15.05: Fritz Kreisler »aját műveiből hegedül 15.28: Nyitnikék. — Kisiskolások műsora 16.00: Délutáni rádlöszinház 16.43: Lehr Edit népdalokat énekel, Baranyai Zsolt furulyázik 17.05: Mozgásterek 17.30: osváth Júlia operettíelvételeiből 19.15: Boross Lajos népi zenekara játszik, Kováts Kolos nótákat énekel 19.35: ősi gyógymód modem köntösben 20 05: A zenéről 20.51: Rádiószínház 22.30: Népzenekedvelőknek 22.53: viták a filozófiában 23.08: Késő esti muzsika 0.10: Virágénekek 4 NÖGRAD - 1983. június 7., kedd PETŐFI RADIO: 8.05: Herr Olivér nótákat énekel 8.35: Társalgó 10.00: Zenedélelött 12.25: Ifjúsági könyvespolo 12.35: Melódiakoktél 13.30: Régi táncok gyermekeknek 14.00: A Petőfi rádió zenés délután la 16.35: Csúcsforgalom 18.00: Kamasz-panasz 18.55: Zenei tükör 19.25: Elektronika a hadviselésben 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: A pajzán griffmadár 7. (befejező) rész 20.58: Meseautóban 21.43: Az Állami Népi Együttes felvételeiből 22.10: Egy énekes — több szerep Jámbor László énekel 23.20: Deák Tamás szerzeményeiből MISKOLCI STUDIO: 17.00; Hírek, Időjárás, műsorismertetés. — 17.05: Müvészportrék, színháztörténeti érdekességek. Dr. Gvárfás Agnes előadása. — 17.15: Fiatalok zenéi találkozója. Szerkeszti: Beély Katalin és Z kar János. — 18.00: Észak-magys országi krónika. — 18.25—18.1 Lap- és műsorelőzetes. MAG VAR TELEVÍZIÓ: 8.20: Tévétorna 8.25: Iskolatévé: Környezetismeret 9.00: Kémia 9.25: Körnvezetismeret 10.uo: Deltácska 10.30: Korok művészete 11.00: Képújság 13.55: iskolatévé: Deltácska (lsm.) 14.15: Környezetismeret 14.30: Körnvezetismeret 14.55: Kémia 15.20: Korok művészete 16.00: Hírek 16.05: Állatkölykök 16.15: Rodopei házak Bolgár rövidfilm 16.30: Szoba szép kilátással 6/5. rész: Barátom, Heinrich 17.20. Sakk-matt 17.40: Képújság 17.45: Mesterdallamok 18.20: Reklám 18.25: Dél-alföldi krónika 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna i- 19.15: Esti mese •- 19.30: Tv-híradó ): 20.00: Az ördöngös fickó 6/2. rész: A szabadság csempésze. 21.00: stúdió '83. 22.00: Felkínálom 22.40: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 20.00: Fiatalok órája 21.00; Tv-híradó 2. 21.20: Reklám 21.25: Pannónia Kupa. Nemzetközi súlyemelöverseny 22.05: Zuhatag frizura. Magyarul beszélő angol film 23.00: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-hiradó 20.05: Határozat. Szovjet film 2„ (befelező) rósz. 21.10: Gazdaságpolitikai magazin 21.50: Arany Práaa '83 22.05 : Ez történt 24 óra alatt. 22.20: Muslca Viva. 23.05: Hírek. 2. MŰSOR: 18.25: Fiatalok tv-klubja 1, rés2, 19.30: Tv-híradó 20.05: Fiatalok tv-klubja. 2. rész. 21.30: Időszerű események 22.00: Julius Nemeik nemzeti művész. 22.25: Fonoexpress, a bolgár együttes koncertje MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fé) 4 és háromnegyed 6-tól: A szénbányász lánya. Színes zenés amerikai film. — Kohász: Gyilkosság a tajgán. Színes. szinkronizált szovjet bűnügyi film. — Tarján vendéglő: Jöjjön el egy kávéra hozzánk (16). Olasz filmvfgjáték. — Balassagyarmati Madách: Bolond pénz. Színes szovjet filmszatíra. MESEMOZI: A molnár, a fia meg a szamár. _ Nagvbátnn yi Petőfi: A keresztana 111—TV. (16). Színes, szinkronizált USA bűnügy' «lm. — Pász»«) Má*ra: Jelenetek a bábuk életéből üst. Színes NSZK filmdráma. — Rél- ság: Hatásvadászok M4). színes magyar film. — Klsterenyel Petőfi: Földrengés Tokióban. Színes japán katasztrőfafllm. — Jobbágyi : A postás mindig kétszer csenget I—II. (16). Színes, szinkronizált USA bűnügyi film.
