Nógrád. 1983. június (39. évfolyam. 128-153. szám)

1983-06-12 / 138. szám

A kapituláció ellen Libanonban Kadhafi Szíriában A hét 3 kérdése Böcz Sándor, az MTI tudó­sítója jelenti: Észak-jemeni, szaúd-arábiai — és jordániai látogatása után Damaszkuszba érkezett és szombaton Hafez Asszad Szíriái elnökkel tárgyalt Mo- amer El-Kadhafi, a líbiai for­radalom vezetője. Legutóbb tíz nappal korábban Tripoli- ban találkozott a két állam­fő, és ott elhatározták, hogy közös arab erőfeszítéseket kez­deményeznek az izraeli—liba­noni megállapodás meghiúsí­tására, az Izrael által meg­szállt Libanon felszabadításá­ra Kadhafi körútja e prog­ram keretébe illeszkedik. Az Al-Baath című damaszkuszi lap szerint a kiterjedt arab­közi eszmecserék célja az arab akcióegység megteremtése. Kadhafi dzsiddai és ammani látogatása önmagában is a lég­kör, az arab népek közötti kapcsolatok javulását jelzi. A közel-keleti rendezés, az iraki—iráni háború és az iz­raeli—libanoni megállapodás kérdésében fennálló nézetel­térések miatt azonban bi­zonytalanok a Szaűd-Arábia által szorgalmazott rendkívüli arab csúcs kilátásai. Libanonban napról napra szélesedik és mind ha­tározottabb arculatot ölt a kapitulációval szembe­helyezkedő nemzeti-hazafi­as erők tábora. Sajtóér­tesülések szerint Valid Dzsumblatt, a haladó szocia­lista párt elnöke, Szolimán Frangié volt köztársasági el­nök és Rasid Karami volt mi­niszterelnök pénteken megál­lapodott, hogy Szíria segítsé­gével gyakorlati kezdeménye­zéseket tesznek az egyezmény meghiúsítására. Az Asz-Szau- ra című damaszkuszi lap szombaton felszólította a liba­noni hazafias erőket, hogy széles nemzeti front kereté­Korom Mihály fogadta a csehszlovák belügyminisztert Szombaton elutazott a cseh­szlovák belügyi küldöttség, amely hivatalos baráti látoga­tást tett hazánkban. A Jaro- mir Obzina belügyminiszter vezette csehszlovák delegáció tárgyalásokat folytatott a ma­gyar Belügyminisztérium ve­zetőivel. Áttekintették a két minisztérium közötti kapcso­latok helyzetét és az együtt­működés továbbfejlesztésének lehetősegeit. A csehszlovák vendégek látogatást tettek a BM adatfeldolgozó csoportfő­nökségén, ahol megtekintették a rendszerfejlesztői és gépi adatfeldolgozó számítógépek működését. Itt-tartózkodása során -Jaromir Obzina belügy­minisztert fogadta Korom Mi­hály, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A megbe­szélésen részit vett Borbándi János miniszterelnök-helyet­tes és Horváth István, belügy­miniszter. (MTI) Jakub Han hazautazott Jakub Han pakisztáni kül­ügyminiszter, rövid munkalá­togatását befejezve, szombaton elutazott Moszkvából A pakisztáni diplomácia ve­zetője péntekken Andrej Cro- mikq szovjet külügyminiszter­rel tárgyalt a Szovjetuniót és Pakisztánt egyaránt érdeklő nemzetközi problémákról, a szovjet—pakisztáni viszonnyal kapcsolatos kérdésekről, meg­különböztetett figyelmet szen­telve az Afganisztán körüli helyzet politikai rendezésének. (MTI) Import — deviza nélkül (Folytatás az 1. oldalról.) szekrényt, műanyag padlót, tapétát kaptak. A szombathe­lyi Borostyánkő Áruház az áruházi csere keretében im­már 5 éve évi másfél millió dollár értékű cserét bonyolít le jugoszláv partnereivel. A Borostyánkőben folyamato­san kapható a jugoszláv fér-j fi- és női konfekció, kötött­áru, sportruházat, cipő, koz­metikum. Ezekért a hazai ke­reskedelem izzókkal, fény­csövekkel, különböző mű­anyagból és műszálas alap­anyagokból készült cikkekkel,' csomagolóanyagokkal fizet. A A ljubljanai Maxi market áruházzal megegyeztek a szombathelyiek: kisebb téte­lekben több száz aprócikk cserél az ősszel gazdát. A szegedi székhelyű Dél­alföldi Árucsere-forgalmi Tár­saság 49 vállalat és szövet­kezet jugoszláv határmenti árucseréjét bonyolítja le. A kicserélt áruk együttes értéke a hamarosan véget érő első fél évben megközelíti a tízmillió dollárt, jóval meg­haladva a múlt év hasonló időszakának együttes for­galmát. A magyar tej, fehér bor, liszt, cukor és a jugo­szláv vajaskeksz, vörösbor, szardínia, halkonzerv és más cikkek cseréje mellett az év második felében a Szegedi Konzervgyár gyümölcsvelő alapanyagai" és jugoszláv gyü­mölcsporok cserélnek gaz­dát. Villanyégők ellenében pedig háztartási vegyicikke­ket, testápoló szereket, csem­petisztítókat kap a dél-ma­gyarországi kereskedelem. A Konsumex Külkereske­delmi Vállalat pécsi kiren­deltsége. valamint az Univer­zum Szövetkezeti Közös Vál­lalat idén a tavalyihoz képest 20 százalékkal növeli a ma­gyar—jugoszláv határmenti árucsere-forgalmat. Jugo­szláviából női harisnyanad­rágok. férfi és női kötött fe­hérneműk, zoknik, sportcipők érkeznek az év második fe­lében a dél-dunántúli üzle­tekbe Az élelmiszerek vá- lesztékát jugoszláv halkon­zervek, húskészítmények, ételízesítők és sörök bővítik. A behozott árukért cserébe főként mezőgazdasági ter­mékeket, tejet, sajtot, babot, hajdinát, kölest, dióbelet, ba­romfit és tojást, továbbá épí­tészeti üvegárut szállít ju­goszláv partnereinek a ma­gyar kereskedelem. Stube* Sándor, az MTI mun­katársa írja: A magas szintű bolgár párt- és kormányküldöttség közelgő magyarországi láto­gatása része annak a folya­matnak, amely 1947-ben, a diplomáciai kapcsolatok fel­vételével, illetve 1948-ban, az első magyar—bolgár barát­sági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási egyez­mény megkötésével kezdődött. A Bolgár Népköztársaság belső helyzete kiegyensúlyo­zott, a baráti nép á- Bolgár Kommunista Párt vezetésével, az 1981-ben tartott XII. párt- kongreszzus határozatainak megvalósulásán munkálkodik. Bulgáriában napjainkban kü­lönösen nagy figyelmet for­dítanak az állami élet irányí­tásának folyamatos tökélete­sítésére, a szocialista demok­rácia fejlesztésére. 1979 óta fokozatosan új gazdasági irá­nyítási rendszert valósítanak meg, amely növeli a termelő- egységek önállóságát, felelős­ségét, és fokozottabban alkal­mazza a gazdaságirányítás közgazdasági eszközeit. Az utóbbi időszak egyik kiemelt feladata az iparban a termék- szerkezet megváltoztatása, a mezőgazdaságban pedig a háztáji gazdaságok fejlesztése. Hazánk és Bulgária a szó cialista építőmunka, a nemzet­2 NOGRÁD - 1983. június 12., vasárnap I ben ne csak politikai, hanem egyben katonai szövetséget is alakítsanak. Szíria kész mesz- szemenően támogatni egy ilyen politikai-katonai szövet­séget — írta a lap Az Asz-Szafir című bejrúti lap szombaton olyan értesü­lést közölt, hogy Szíria bizo­nyos feltételek teljesítésétől teszi függővé Libanonban ál­lomásozó erőinek kivonását. Egyfelől amerikai biztosítéko­kat kér az Izrael által annek- tált szíriai Golan-fennsík visszaadására, másfelől bizton­sági garanciákra 'tart igényt a kelet-libanoni Bekaa-völgy- ben. Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabad ítási Szervezet vég­rehajtó bizottságának elnöke szombaton Adenből Kuvait- ba érezett. Kőrútjának elsőd­leges célja az El-Fatah sora­it megosztó, a PFSZ egységét fenyegető belső válság rende­zése. (MTI) Polisario Front Győzelem az AESZ határozata Kurucz János, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: Mohamed Abdelaziz, a Szahara! Arab Demokratikus Köztársaság elnöke, a Polisa­rio Front főtitkára nagy győ­zelemnek nevezte az Af­rikai Egységszervezet 19. csúcsértekezletének Nyugat- Szaharáról hozott határozatát. Szombaton újságírók egy cso­portjának adott nyilatkoza­tában különösen azt emelte ki, hogy a határozat, a korábbi döntésekkel ellentétben, név szerint megemlíti a nyugat- szaharai konfliktusban szem­ben álló két felet: a Polisario Frontot és a Marokkói Király­ságot» Abdelaziz kijelentette: őszin­tén akarják, hogy tárgyalhas­sanak Marokkóval a sivatagi háború befejezéséről. Hangsú­lyozta, hogy ez a háború mind a szaharai, mind a marokkói népnek sok szenvedést okoz. Leszögezte, hogy a Polisario Front készen áll az afrikai államok által egyhangúlag el­fogadott határozat azonnali végrehajtásának elősegítésé­re. Kétségeit fejezte ki azon­ban arra vonatkozóan, hogy Marokkó is a béke útjára akar-e lépni. Mohamed Buszetta marokkói külügyminiszter szombaton úgy nyilatkozott, hogy orszá­ga kész a népszavazás elfoga­dására. A marokkói politikus — egyes vélemények szerint — nem mondott olyat, amivel kizárta volna a Polisario Fronttal való közvetlen tár­gyalások lehetőségét. 1. Van-e remény a kibonta­kozásra a libanoni válságból? Az évforduló kerek volt, ünneplésre mégsem gondolt senki — inkább a komor számvetés volt indokolt a hé­ten. Épp egy évvel ezelőtt kezdődött meg Izrael Libanon elleni támadása. Egy esztendő hosszú idő. ám a véres össze­csapások, Bejrút ostroma, a diplomáciai huzavona, majd a Bejrút és Tel Aviv között amerikai segítséggel létreho­zott egyezmény ellenére ma sem látszik világosan: hol a kiút a libanoni válságból. Izrael — legalábbis a fel­színen — elérte fő céljait. Ka­tonai csapást mért a PFSZ-re, és elfogadtatta északi szom­szédjával a Damaszkusz be­vonása nélkül kidolgozott „bé­kemegállapodást.” (Ennek ratifikálásáról egyébként most hétfőn kezdődik meg a vita a bejrúti parlament rendkívü­li ülésén.) De a libanoni ka­landot Jeruzsálemben még­sem tekinthetik lezártnak. Sőt, változatlan a veszélye egy úlabb fegyveres konfliktusnak, hiszen a Bekaa-völgyben szí­riai és izaraeli csapatok néz­nek farkasszemet. Az évfor­duló napján Dél-Libanonban meghirdetett általános sztrájk pedig l azt jelezte, hogy a helyzet a megszállt területe­ken sem nyugodt. Az izraeli hadsereg tömeges letartózta­tásokkal, kijárási tilalommal, torolta meg a tiltakozó meg­mozdulásokat. Ami a katonai erőviszonyo­kat illeti, Libanon megosztott­sága szinte reménytelen képet tükröz, Gemajel elnök hatalma alig terjed túl a főváros kör­nyékén. A pártok és klánok, illetve fegyveres alakulataik összecsapásai cseppet sem csökkentek. A déli országrész­ben mintegy 50 ezer főnyi az izraeli haderő. Más körzetek­ben viszont körülbelül 40 ezer szír katona és 10 ezer palesz­tin harcos állomásozik. Nem sikerült feloszlatni Haddad őr­nagy hírhedt milíciáját. Nem távoztak a kudarcot vallott ENSZ-békefenntartó egységek, Bejrut térségébe pedig új nemzetközi ellenőrző erők ér­keztek. Ilyen körülmények között a haladó erők több képviselője joggal figyelmez­tetett arra, hogy az ország szuverenitását súlyosan sértő egyezmény ratifikálásával a bejrúti törvényhozás volta­képp Libanon szétszabdaltsá- gának állandósulását kockáz­tatja. 2. Milyenek a kilátások a genfi SALART-tárgyalásokon? Teljes üzemmel működik immár a svájci konferenciavá­ros az európai közép-hatótá­volságú atomeszközökről fo­lyó szovjet—amerikai tárgya­lások májusi felújítása után Genfben a hét közepén meg­kezdődtek a megbeszélések a két nagyhatalom között a ha­dászati fegyverrendszerek kor­látozásáról és csökkentéséről is. E fórum feladata lenne, hogy előrelépést érjenek el az interkontinentális rakéták, valamint a tengeralattjárók­ról és nehézbombázókról in­dítható nukleáris fegyverek korlátozásában. (Az utolsó megállapodást az 1979-ben kötött SALT—II.-t az USA nem ratifikálta, ám előírá­sait betartják.) A SALART- (vagy más né­ven START-) tárgyalások csaknem egy éve indultak be, ám eddig kevés sikert hoz­tak. Emlékezhetnénk: a Szov­jetunió kezdettől fogva az egyenlő biztonság elve alap­ján a hadászati fegyverek át­fogó, arányos és fokozatos csökkentését javasolta. Az amerikai kiindulópont viszont fölényszerzési szándékot tük­röz. Az USA ugyanis egyol­dalúan szárazföldi telepítésű rakétákra koncentrál, mi­vel ezekben a Szovjetunió él­vez előnyt, míg az amerikai stratégiai potenciál 70 szá­zaléka a tengeralattjárókon található. Ez a hozzáállás erősen be­árnyékolja a mostani tár­gyalási forduló kilátásait is, mivel alapvető módosulás a jelek szerint nem követke­zett be. Igaz. Reagan elnök nagyobb rugalmasságot ígért delegációja részéről. Wa­shington elfogadta például, hogy a robbanófejek számát vegyék alapul. Az az igyeke­zet viszont, hogy előtérbe ál­lítsák a rakéták tolóerejének kérdését, ismét leblokkolhat­ja a megbeszéléseket. Külö­nösen, ha figyelembe vesz- szük, hogy az Egyesült Álla­mok a tárgyalásokkal pár­huzamosan folytatja nukleá­ris erőinek modernizálását — gondoljunk csak a tíz robba­nófejes MX rakéták telepí­tési terveire. Washington te­hát miközben radikális fegy­verzetkorlátozási szándékát hangoztatja, kész nukleáris potenciáljának továbbfejlesz­tésére. Az ENSZ-székhelyen közzé­tették Hollai Imrének, a köz­gyűlés elnökének a három dél- afrikai hazafi kivégzése alkal­mából kiadott nyilatkozatát. Hollai Imre megdöbbenésének és felháborodásának ad han­got Thelle Simon Mogoerone, Jerry Semano Mosololi és Marcus Thabo Motoung. a Dél-afrikai Nemzeti Kong­3. Tovább keményedik-e a* USA közép-amerikai politi­kája? A kecskét is jóllakatták, a káposztát is megtartották — summázhatnánk a Reagan- kormányzat közép-amerikai politikájának heti fejlemé­nyeit. Ütnak indították ugyanis azt a 120 katonai ta­nácsadót, akinek döntő sze­repet szánnak a Salvadort hadsereg katonáinak kikép­zésében, ám mivel a parti- zánvadász-táborok Hondu­ras területén lesznek, így pa­píron nem sértik meg a wa­shingtoni kongresszus tiltó rendelkezéseit. Egyes aggódó honatyákban a tanácsadók számának szaporodása kel­lemetlen vietnami párhuza­mokat ébreszt. Az aggodalomra jócskán lehet is ok, hiszen a legutób­bi személycserék egyértelmű­en jelzik: győzedelmeskedett a kemény kéz politikája. Az USA közép-amerikai tevé­kenységét irányító diplomá­ciai gárdájából menesztették mindazokat, akik — akár a legenyhébb formában — két­ségbe vonták a furkósbot- politika mindenhatóságát, és felvetették a válság tárgya­lásos rendezésének lehetősé­gét. A Fehér Ház Salvadorban a katonai megoldásra eskü­szik, Nicaragua ellen pedig teljes erővel folyik a titkos és a kevésbé leplezett hábo­rú egyaránt. Washington és Managua viszonya a héten mélypontra süllyedt: három amerikai diplomata kiutasí­tására válaszul bezáratták Nicaragua konzulátusait az Egyesült Államokban. Az amerikai légierő fokozta ak­tivitását a hondurasi—nica- raguai határtérségben, ki­szolgálva a sandinistaellenes ellenforradalmi csoportokat. Az egyetlen biztató jel: az újonnan kinevezett amerikai különmegbízott, Richard Stone ténymegállapító kör­útja során a feszültség foko­zódása ellenére ellátogatott Managuába. Félő azonban, hogy csupán Wáshington ré­gi ultimátumait, s nem új békejavaslatokat vitt magá­val. resszus tagjai kivégzése miatt. A közgyűlés elnöke nyilatko­zatában elítéli a dél-afrikai elnyomó politika újabb bizo­nyítékául szolgáló becstelen tettet, amelyet a nemzetközi közösség erőfeszítései ellenére, az ENSZ határozatainak dur­va figyelmen kívül hagyásá­val hajtottak végre. (MTI) E. É. Hollai Intro nyilatkozata A magyar—bolgár kapcsolatokról közi helyzet és a nemzetközi kommunista mozgalom vala­mennyi fontos elvi és politi­kai kérdésében azonos nézetet vall. A bolgár külpolitika érthető okokból megkülön­böztetett figyelmet fordít a Balkán térségére; így Todor Zsivkov 1981 októberében ja­vaslatot tett arra, hogy a Bal­kán-félszigetet minősítsék nuk­leáris fegyverektől mentes övezetté, s egyben kezdemé­nyezte az érdekelt államok ve­zetőinek találkozóját. A magyar—bolgár kapcso­latok minden területen ki­egyensúlyozottan, eredménye" sen fejlődnek, összhangban az MSZMP és a PKP politiká­jával, a közös érdekekkel és célokkal. A két párt között kétéves munkaterv alapján tervszerű, érdemi együttmű­ködés folyik, legutóbb — feb­ruárban — Várkonyi Péter, az MSZMP KB titkára járt Bulgáriában. Széles körűek az államközi kapcsolatok, rend­szeresen találkoznak a kor­mányfők, utoljára a bolgár miniszterelnök tett hivatalos látogatást Magyarországon. Ek­kor jelölték ki a következő időszak legfontosabb feladata­it és írták alá az 1983. évi árucsere-forgalmi jegyzőköny­vet. Szoros az együttműködés a minisztériumok és az or­szágos hatáskörű szervek kö­zött is — az idei tervben hét miniszteri és öt államtitkári szintű találkozó szerepel —, s ugyancsak eredményes, ele­ven kapcsolatok alakultak ki a társadalmi és tömegszerve­zetek között. A dinamikusan fejlődő gaz­dasági kapcsolatokat a ma­gyar—bolgár gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködési bizottság koordinálja. Hosszú lejáratú kétoldalú meg­állapodásaink felölelik a gaz­daság szinte minden területét. Hazánk rendszeresen kiállít a plovdivi nemzetközi vásá­ron, csakúgy, mint Bulgária a BNV-n, A kölcsönös árufor­galom az 1976—1980 közötti időszakra tervezett mintegy 770 millió rubellel szemben megközelítette az 1 milliárdos értéket. Hazánk például Bulgáriából szerzi be a legtöbb elektromos és motoros targoncákat, a bol­gár városokban pedig immár megszokott látvány a magyar Ikarus autóbusz, örvendetes, hogy mind nagyobb teret hó­dít az együttműködés maga­sabb, fejlettebb formája: ma már a kölcsönös áruszállítá­soknak mintegy 35 százalékát a szakosított és a kooperáció­ban gyártott termékek alkot­ják. Az elmúlt években je­lentős értékű megállapodások születtek a számítástechnika és a vegyipar területén is, így jelenleg 15 kooperációs szer­ződés van érvényben. Külön munkacsoport alakult a har­madik piacokon történő együttműködés lehetőségeinek vizsgálatára, s az 1964-ben aláírt kormányfői megállapodás alapján jelenleg két közös magyar—bolgár vállalat mű­ködik: az Intranszmas és az Agromas. Mind szélesebb körre ter­jednek ki kulturális és tudo­mányos kapcsolataink is. Szerződések szabályozzák az együttműködést a két ország rádiója és televíziója, írószö­vetsége, levéltárai között is; hazánk és Bulgária egyez­ményt kötött a képzőművé­szet, az építőművészet, az ok­tatás, az idegenforgalom, a film- és a színházművészet, és a statisztika területén lé­vő együttműködési lehetőségek feltárására. A kulturális érté­kek és eredmények megismer­tetésében fontos szerepet tölt be a Szófiai Magyar Intézet, valamint1 a Budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Köz­pont. Az együttműködés kü­lönösen eredményes területei: a zenei és színházi programok, a könyvkiadás, a filmszakma és a kiállításcsere. Legutóbb például az Állami Népi Együttes vendégszerepeit nagy sikerrel Bulgáriában. A közelmúltban került a bolgár olvasókhoz Aczél György Folytatás és megújulás című gyűjteményes kötete, a ma­gyar könyvesboltok legfris­sebb bolgár irodalmi alkotá­sai pedig önmagunk bírái cí­mű drámagyűjtemény, s a Ré­gi idők bolgárai című anto­lógia. Évente általában 8—10 bolgár játékfilmet, s 28—30 rövidfilmet forgalmaznak ha­zánkban, s nagyjából ugyan­ennyi magyar alkotással is­merkedhetnek meg a bolgár nézők. Jelenleg mintegy 150 bolgár diák tanul Magyaror­szágon, húsz magyar egyetemi hallgató pedig Plovdivban, il­letve Várnában. Az 1983—84- es tanévben a tervek szerint magyar tanszék nyílik a szó­fiai állami egyetemen. Tizenegy-tizenegy magyar és bolgár testvérmegye és hat­hat testvérváros áll egy­mással kapcsolatban, így például Haszkovo megye Veszprém megyével, Pécs Szlivennel, Debrecen pedig Sumennel, ahol ma is ápol­ják Kossuth Lajos emlékét. Tavaly hazánkban is megün­nepelték Georgi Dimitrov szü­letésének 100. évfordulóját, s éppen egy hónapja, hogy a szófiai napok Budapesten ren­dezvénysorozat nyújtott újabb alkalmat a két nép barátságá­nak elmélyítéséhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom