Nógrád. 1983. június (39. évfolyam. 128-153. szám)

1983-06-11 / 137. szám

Bírák számvetése Kedvelt kiránduló- és táborozóhely Salgóvár és környéke. A szünidő közeledtével egyre több csoportosan érkező gyermek, diák látogatja megyénknek ezt a kiemelkedő szépsé­gű táját (Barna Alfréd felvétele) „Pedagógiai reformkort élünk..." Négyszemközt Versényi Györggyel Nógrád megye bírái az el­múlt napokban tekintették át az elmúlt két és fél esztendő munkáját, tapasztalatait. Számvetésük középpontjában a XII. pártkongresszus hatá­rozatainak végrehajtása állt. Mint azt dr. Reményi Jenő, a megyei bíróság elnöke hangsú­lyozta: a fejlett szocialista tár­sadalom építésének szakaszá­ban a jog funkciói is változ­tak, hisz’ nem csupán konf­liktusokat old meg, hanem részt vállal a társadalom szo­cialista vonásainak erősítésé­ben, a tudat fejlesztésében. A törvény segíti — sajátos mó­don — a gazdasági tervek megvalósítását, szerepe a köz­élet tisztaságának biztosításá­ban, a társadalmi problémák megoldásában jelentős. Talán nem árt néhány mon­dat erejéig fölvillantani az or­szágos helyzetképet. Az utób­bi két esztendőben országo­san 7 százalékkal nőtt az is­mertté vált bűncselekmények száma. Elgondolkodtató, hogy a fiatalkorúak bűnözési sta­tisztikája kedvezőtlenebb ké­pet mutat, mint a felnőtteké, de az is figyelmeztető, hogy az elkövetők több mint egy- harmada büntetett előéletű, s 15 százalékuk visszaeső. Ri­asztóan sok azok száma, akik ittasan követik el a bűncse­lekményt. NÓGRÁD NEM FERTŐZÖTT Megnyugtató, hpgy ez a me­gye nem tartozik a krimina- iisztikailag fertőzött területek közé. A tízezer lakosra kivetí­tett bűncselekmények megyei rangsorában a tizennyolcadik helyen áll — tehát kedvező a kép. A közlekedési bűncselek­mények viszont az ötödik, az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények listáján pe­dig a hatodik hely jutott Nógrádnak a statisztikákban r- ez elgondolkodtató. Tény, hogy míg 1981-ben a négy járásbírósághoz 2172 bün­tetőügy érkezett, addig 1982- ben csak 1899, tehát jelentős a csökkenés. Az élet elleni bűncselekmények száma a felére esett vissza, a korábbi 16 helyett tavaly 8 esetben kelett ítélkezni. Jellemző, hogy az ügyek túlnyomó része a társadalom­ra kevésbé veszélyes vétségek körébe tartozik. Az eljárások több mint felét a köztulajdon X szovjet központi televf*' sió állandó műsorai közül a legnépszerűbbek egyike a „Filmutazások klubja”. Miben rejlik ez a népszerűség? Első­sorban természetesen az ér­dekfeszítő témában de minden más adás sikere 50 százalék­ban a jól megválasztott mű­sorvezetőn múlik. Ebben az értelemben a „Filmutazások klubjának” kimondott szeren­cséje volt:, valóságos „telitalá­lat.” Nemcsak arról volt szó, hogy Jurij Szenkevics széles körű és mély tárgyismerettel rendelkezik (ahogy mondani szokás, ha valaki ezer köny­vet elolvas az utazásokról, at­tól még nem válik utazóvá), hanem arról is, hogy részt vett az Antarktiszon lévő Vosztok állomáson egy átte­lelő expedícióban, továbbá Thor Heyerdahl, a híres tu­dós vezetésével a RA, a RA— 2 és a Tigris nemzetközi ex­pedíciókban. — Jurij Szenkevics maga is résztvevője azoknak az ese­ményeknek, amelyekről a tv- adás szól. Így volt ez az-Eve- rest-expedícióval is. Hogyan sikerül ez önnek? — kezdte a beszélgetést Jurij Szenkevics- csel az APN tudósítója. — Nem véletlenről van szó. •Szakmámnál fogva orvos va­gyok. az orvosbiológiai prob­lémák intézetében dolgozom, az embert tanulmányozom kü­lönleges körülmények között. Ezért részvételem az expedí­ciókban. méghozzá a. legnehe­és a személyek vagyonát sér­tő cselekmények miatt foly­tatták le. A bíróságok precíz munkájá­nak — tehát a törvényesség­nek — egyik fokmérője, hogy az ítéletek milyen arányban emelkednek jogerőre, azaz a felek megnyugszanak-e a ki­szabott büntetésben. Nos, Nógrád megyében évek óta az ítéletek közül minden ötödik­ben fordulnak magasabb fó­rumhoz az érintettek. A me­gyei bíróság a járásbíróságok ítéleteinek felét változatlanul hagyja a megfelelő, körülte­kintő eljárás alapján, s csu­pán minden tizedik ügyben helyezte hatályon kívül az íté­letet. Folytatván a sört: a megyei bíróság elsőfokon ho­zott határozatainak — felleb­bezés után — kétharmadát változtatás nélkül jóvá hagy­ta a Legfelsőbb Bíróság, s a változások esetében is több­nyire a büntetés mértékén változtatott. Mindez azt bizonyítja — most már számokkal is —, hogy a négy járásbíróság és a megyei bíróság (ezt a Bün­tető Kollégium vizsgálatai is igazolják) együttesen jól tel­jesíti feladatát. POLGÁRI PEREK Némi emelkedést mutat a korábbiakhoz képest a polgá­ri perek száma, ezen belül is a Családjogi ügyekben kell mind többször a bíróságoknak határozatot hozniuk. Megnőtt a „válási kedv”, hiszen min­den harmadik eset ilyen ügyet takar. Amit a bírói számvetés megállapított: feltűnően ma­gas a hatályon kívül helye­zett ítéletek száma, ezért a megyei vezetés alaposabb vizsgálatba fog az okok fel­kutatására. Az új jogszabályok beveze­tése után jelentősen csökkent a kisajátítási, kártalanítási perek száma. A bíróságok munkáját segítő szakértők alaposabb összehasonlításokon is alapuló véleménye egyér­telműbbé tette az állásfogla­lásokat. Az elmúlt időszakban 1453 bontópert vett górcső alá a megyei vezetés és a vizsgálat eredménye: ezek több mint felét ítélettel zárták, 44 szá­zalékuk egyéb módon elinté­ződött. Mintegy négyszáz eset­ben a felek közös megegye­zéssel kérték a házassági kö­telék felbontását, hat esetben zebbekben, szükséges a mun­kámhoz, egyszersmind azon­ban a klub számára is hasz- nos. Ami konkrétan az Everest- expedíciót illeti, intézetünk a szovjet sportbizottság kérésére vett részt benne. Én voltam felelős az expedícióval kap­csolatos orvosbiológiai teen­dők ellátásáért. Mi készítettük elő orvosi szempontból az al­pinistákat, vizsgáltuk a részt­vevőket, értékeltük a fizioló­giai sajátosságokat, az oxigén­készülék jó tulajdonságait és fogyatékosságait, foglalkoztunk a táplálkozás és a ruházat problémáival, az orvosi segít­ségnyújtás módszereivel. Vizs­gáltuk a pszichológiai állapo­tot, ajánlásokat tettünk a csoportok összeállítására stb. Nem feledkeztem meg a „Filmutazások klubjának” né­zőiről sem: meghívtam egy tv-forgatócsoportot, hogy ve­gyen részt az expedícióban. Az általuk felvett anyag ala­pozta meg a csúcs megmászá­sáról készült filmet. Általában arra törekszem, hogy a szakmai kiküldetése­ket összekapcsoljam a tv- munkával. Intézetünk Közép- ■Ázsiában kutatásokat végzett az emberek középhegységhez való aklimatizálódásáról. Ve­a kérelmet elutasították a bíróságok. A bírák felelősség­gel végzik a békítést, igye­keznek az életközösséget a maguk lehetőségei szerint helyreállítani. A vizsgált idő­szakban a bontóperek esetén csupán tíz-tizenöt százalékban vitás a gyermekek elhelyezé­se. A korábbi gyakorlat sze­rint a gyermekek az anyjuk­hoz kerültek, s csak néhány esetben ítélték az apának. GAZDASÁGI ÜGYEK Nógrád megye bírái a szám­talan szakmai jellegű megál­lapítás mellett fölhívták a figyelmet a szerződéses fegye­lemre — pontosabban a fe­gyelmezetlenségekre. Rendkí­vül sok esetben módosítják a felek a szerződésben foglalta­kat. Számtalan esetben nem úgy teljesülnek a vállalások, mint azt korábban papírra fek­tették. Fehér hollónak szá­mít, ha egy vállalat bíróság­hoz fordul a késedelem, a szerződés lehetetlenülése mi­att. Kötbérigénnyel alig for­dulnak segítségért a szakem­berekhez. Ennek számtalan oka lehet, hiszen a vállalatok elnézőek egymás szerződés­szegéseivel, kiváltképp akkor, ha az egyik fél monopolhely­zetben van. A kiszolgáltatot­tabb fél tart a későbbi meg­torlástól, attól, hogy a mono­polcég következő jelentkezé­sekor elutasítja... * A megye bírái azzal a jól­eső érzéssel állhatták föl az értekezlet befejeztével, hogy megfeleltek a társadalmi és állami követelményeknek. Mindez természetesen nem je­lenti azt, hogy nincs több ten­nivaló, hiszen az igazságszol­gáltatásnak — mind azt az MSZMP XII. kongresszusa is megállapította — erőteljeseb­ben kell követnie azt a je­lentős változást, amit a fej­lett szocializmus építése során az állam, illetve a jog funk­cióinak változásában megél­hettünk, A föllelhető hiányosságok fölszámolása kötelesség — ál­lapította meg az értekezlet egyhangúan, hiszen csak így felelhetnek meg a szocialista törvényesség megőrzésének, s csak így vehetik ki még job­ban részüket a társadalomtól idegen jelenségek visszaszorí­tásában. H. Z. lünk jött egy operatőr és egy rendező. S úgy mellesleg, fő feladatunktól el nem szakadva, felvettünk egy anyagot Alma- Atáról a Zaili Alatauról, az Isszik-Kulról. Egész sorozatot készítettünk továbbá Belorussziáról, Csu- kotkáról, Bresztről, Izmail- ról stb. Elkészült egy nagyon érdekes anyagunk az északi­tengeri útvonalról, amely ■ öt­ven évvel ezelőtt nyílt meg. — A „Filmutazások klubja” adásait a statisztika szerint 150—200 millió néző tekinti meg. Milyen a kapcsolat a klub és a nézők között? — Havonta mintegy 2000 le­velet kapunk. Ezek a legkü­lönbözőbbek: egyaránt vannak közöttük bírálatokat, jelentke­zéseket, kéréseket tartalmazó írások. Olykor még kész for­gatókönyveket is kapunk. Na­gyon sokan küldenek amatőr­filmeket. Elég gyakran fel­használjuk ezeket a szalago­kat, s az anyag eredetisége kedvéért elnézzük a szerzők amatőr mivoltából származó gyengéket. — A beszélgetés végén a jövőre vonatkozó tervek felöl érdeklődnék... — Szeretnénk bemutatni is­mert utazókat, felfedező, ku­tató tudósokat. Részletesen kí­vánunk beszámolni a nézők­nek Közép-Ázsiáról. a Kurili- szigetekről, a Bajkálról, A Neve szinte mindig első­ként hangzik el, ha az ember tanároktól arról érdeklődik, kit tartanak a legjobb peda­gógusnak ismeretségi körük­ben. A megye határain túl is elismert szakember, nagy­ra becsülik elméleti munkás­ságát, s az iskolájában, folyó kiemelkedő színvonalú okta­tást. nevelést. Az idei peda­gógusnapon a Munka Érdem­rend, arany fokozatával tün­tették ki. * Otthonában fogad Versényi György, a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium igazgatója. Vidám, kiegyen­súlyozott nemigen látszik rajta, hogy nemrégiben esett át egy rutinműtétnek még nem nevezhető operáción. A kitüntetést személyesen vette át. — Igen. És nagy örömöm­re szolgált, hogy a pedagó­gusnap alkalmából kitüntetet­tek tizenöt, húsz százaléka a tanítványom volt. Ez külön jutalom volt számomra! A magát „ősnógrádinak” valló tanár harminchárom éve tanítja a mindenkori fia­talokat. Jurij Szenkevics orvos, újság­író és utazó, a „Filmutazások klubja” televízióprogram ve­zetője ■ „Filmutazások klubjában” munkálkodva számunkra az a legfőbb, hogy az embereket szülőföldjük szeretetére ne­veljük. Ami pedig egyéni terveimet illeti, nagyon szeretnék leg­alább még egy utazást tenni barátommal, Thor Heyerdahl­Ial. M B. — S harminchárom éve ugyanott, mindig a Balassi­ban. Az idén hatvanesztendős, a salgótarjáni Madách Gimná­ziumban kezdte a középisko­lát — Szerencsém volt ebben, hisz nagyszerű tantestület ta­nított Nekem különösen so­kat jelentett Vincellér Vilmos tanár úr. Neki köszönhetek mindent. Az egri gimnázium után a Pázmány Péter Tudomány Egyetem következett, a mai Eötvös. Latin—görög—francia szakosként állt munkába a Balassi Gimnáziumban 1950- ben. Ám hosszú éveken át számtant és fizikát tanított. — Én nagyon szerencsés ember vagyok. Nagyszerű tan­testületbe csöppentem. Olyan fiatal tanárokat találtam, akikkel jól lehetett együtt dolgozni és versenyezni, s olyan idősebbeket, akiktől so­kat lehetett tanulni. Ember­séget és tanárságot. Akkor sem tanított meg az egyetem a pedagógiára, ez nem mai probléma! Minden vasárnap családlátogatásra mentünk, jártuk a vidéket... — A mai tanárok is haj­landók odaadni a vasárnapju­kat? / — Ma más a szülő-iskola viszony .. Nem tudom észre vette-e, ma nem valami jó a hangulat pedagóguskörök­ben. .. — Miben látja az okát? — Ezzel kapcsolatban a túl­terheltséget szokták emleget­ni, az új oktatási dokumentu­mokat és az ötnapos tanítási hetet. Ma az oktatás-nevelés vajúdásának — nem válságá­nak! — korában vagyunk. Ojnak kell megszületnie, amit a modern élet kényszerít ki. Egy nagyszabású reform nem mehet könnyen, hiba nélkül. Pedagógiai reformkort élünk, a tanároknak újra kell tanul­niuk a leckét. Nevelő iskola — divat így nevezni a re­form programját. De a tanár most azt tanulja, hogyan ok­tasson. Majd csak utána tud nevelni. Bár a nevelés egyik legfontosabb része • az okta­tás. Nevelés? A tanár ide­genkedik a pedegógia tudomá­nyától, mert kevés használ­ható belőle. A pedagógia ugyanis nem vesz róla tudo­mást, hogy a mai gyerekek mások, mint a húsz évvel ez­előttiek. Húsz éve még a gye­rekeket a család szocializálta ma az intézmények. Bölcső­de, óvoda, iskola. Ez nem je­lenti azt. hogy a mai gye­rekek rosszabbak Csak má­sok. Ám a másságokra nem talál módszert a pedagógia. Egy, két, három hiba a peda­gógiában nem számít, hely­rehozható. A hiba az, ha a hibákból elhamarkodott kö­vetkeztetéseket vonnak le. Az egész oktatáspolitikánk jó irányban halad, de még az elején járunk. — Az előbb említett' hibát sokant elkövetik. Gondolom, a Balassi tantestületében is) Mint igazgató, mit tesz ez ellen? — Időm jelentős részét a tanáriban töltöm. Olykor a munkatársakkal együtt szidom az intézkedéseket, máskor el­lentmondók nekik és érve­lek. Nem ijedek meg a konf­liktusoktól, az élet célja nem a harmónia. A gyerekek mel­lé sem azért vagyok rend­szeresítve, hogy jóban legyek velük! S ezzel nem kerülök ellentmondásba, ha azt mon­dom, a diákjaim nekem mun­katársaim. A tanárnak el kell érnie, hogy a gyerekek is így tekintsék őt. Nincs rá re­cept, hogyan csinálja a ta­nár, de valahogy természe­tesen. Önmagát kell adnia, nem szabad tanárszerepben tetszelegni^, s nem szabad a gyerek kegyeit sem keresni. Minden tantestületben lega­lább bárom generáció van jelen. A gyerekekhez viszo­nyítva egy részük haverko­rú, más részük szülőkorú meginit más részük nagyapa­korú. De a tanár nem vállal­hatja a életkorral rá osztott szerepet: nem lehet haver se, szülő se, nagyapa se. Auten­tikus egyéniség legyen! Beszélgetés közben szipkát szorongat kezében az igazga­tó. — Nemrégiben még napi ötven szál Kossuthot szívtam, áprilisban az ötvenhetedik születésnapomon mondtam le róla. Hiányoznak a do­hányzással járó mozdulatok, azért veszem elő néha a szip­kát. De a hibákkal kapcso­latban hadd mondjak még egy dolgot: nem magyar speciali­tások, s nem is szocialista specialitások, a világon min­denütt változóban van az ok­tatás Bőr én most csak franciaországi tapasztalataim­ra akarok hivatkozni, ott má­sodik huszadik századnak ne­vezik a kort. amiben élünk. Ennek ugyanis semmi köze mar a századelőhöz. Francia- országban ugyanúgy nem megnyugtató például a tanár­képzés, továbbképzés, mint nálunk. Háromszor annyi a tanár, minit régen háromszor annyi az alkalmatlan is — a képzés rendszere tehát na­gyon fontos. — ön nagyon élvezi a munkáját? — Ügy van. Nagyon jól ér­zem magam a pályán. S szerencsés embernek tartom magam — ezt már néhány­szor mondtam —. mert min­dig nagyszerű kollégákkal dolgozhattam. Két évem van a nyugdíjig, ez alatt szeret­ném oda visszaemelini az is­kolát. ahol a hetvenes évek­ben volt. Mert az iskolaépí­tés miatti szétdaraboltságot kicsit megéreztük Egyébként nyugodt vagyok az iskola sor­sa felől: a tantestületben három-négy olyan tanár dol­gozik. akiket szívesen látnék utódomként. ' Veszprémi Erzsébet 4 NÓGRÁD - 1983. június 11., szombat Jurij Szenkevics és a „Filmutazások klubja*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom