Nógrád. 1983. június (39. évfolyam. 128-153. szám)

1983-06-09 / 135. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ .MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA ' XXXIX. ÉVF., 135. SZÁM ÁRA: 1.40 FORINT 1983. JUNIUS 9., CSÜTÖRTÖK ÜLÉSEZETT A KÉPVISELŐK MEGYEI CSOPORTJA Teljesülnek a VI. ötéves terv célkitűzései BRUTYÓ JÁNOS LÁTOGATÁSA NÓGRÁD MEGYÉBEN Az országgyűlési képviselők Nógrád megyei csoportja tegnap a KISZ Nógrád megyei bizottsága salgóbányai po­litikai képzési központban tartotta ülését. A tanácskozá­son részt vett Brutyő János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, Salgótarján országgyűlési képviselője, aki a reg­geli órákban Géczi Jánossal, az MSZMP Központi Bizott­sága tagjával, a megyei pártbizottság első titkárával foly­tatott eszmecserét időszerű politikai kérdésekről, a Köz­ponti Bizottság legutóbbi ülésén hozott határozatból adó­dó tennivalókról és a megyeszékhely fejlődéséről. CoQ ta.d,\ Gazdag progra portugál vendégeknek A Salgótarjáni Ruhagyár legúj abb modelljeit — tervrajzokon — Forgács Gyula, a minta­készítő csoport vezetője mutatja be a portugál vendégeknek — kulcsár-fotó — A képviselőknek Romasz Adolf, a Nógrád megyei Ta­nács tervosztályvezetője adott tájékoztatást a VI. ötéves terv­re előirányzott tanácsi célki­tűzések időarányos teljesíté­séről. Elöljáróban kifejtette, hogy e tervciklusban, az or­szágos helyzethez hasonlóan, mérsékeltebbek az anyagi lehe­tőségek, a tanácsok fejleszté­si feladataikat nem a legked­vezőbb körülmények között végzik. Ennek ellenére ru­galmasan, okosan gazdálkod­va, növelve a kezdeményező­készséget, igyekeztek az el­múlt több mint két esztendő­ben a XII. pártkongresszus és a népgazdaság VI. ötéves ter­véből adódó helyi feladatok végrehajtásáért. Nógrád la­kosságának életszínvonala, az életkörülmények az előirány­zottnak megfelelően alakultak. Elmondta, hogy az elmúlt két-két és fél esztendőben a tanácsok pénzügyi felhaszná­lása időarányosan teljesült, s a legfontosabb társadalompo­Szerdán Nógrád megyébe látogatott »Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal el­nökhelyettese az OVH munka­társai kíséretében. Megyei ta­nácsi és pártvezetőkkel, vala­mint a Közép-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság képviselő­ivel értékelték Nógrád megye vízgazdálkodását, az elmúlt esztendő eredményeit, az idei terveket. A tavalyi vízgazdálkodási fejlesztésekről megállapítást nyert, hogy a 106 milliós elő­irányzattal szemben 119 milliót használtak fel a fejlesztési alapból, ebből 113 milliót ta­nácsi beruházásra, 2 milliót víziközmű-társulatok támoga­tósára, 4 milliót vízművállala­ti fejlesztésekre fordítottak. Az ágazat egyik legjelentő­sebb megyei beruházása ta­valy a nyugat-nógrádi térségi 'vízmű volt, melyre 71 millió jutott. A közegészségügyileg veszélyeztetett településeken 9 milliót költöttek a vízellátás fejlesztésére, telepszerű több­szintes lakásokhoz kapcsolódó közművek építésére 15 milliót használt fel a megye. A Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat 86 milli­ót fordított beruházásra, a vállalati fejlesztésekkel többek között két veszélyeztetett tele­pülésen, Mohorán és Pöstyén- pusztán valósult meg közkifo- lyós vízellátás. Külön kiemelték a vállalat építőipari tevékenységét; köz­ségi vízművek kivitelezőjeként munkájukat gyorsnak és jó­nak minősítették. Az Észak-magyarországi Re­gionális Vízmű és Vízgazdál­kodási Vállalat 7 millió forint értékben vezetékrenkonstruk. ciót, 4 milliós ráfordítással 35 kilométer gerincvezeték tisz­títását végezte el, a vállalat kivitelezői kapacitásával je­litikai feladatokra: a lakás­építésre, az ivóvízellátásra, az egészségügyi ellátásra és az oktatás feltételeinek javításá­ra fordították zömét. Az elő­rejelzések szerint az eszten­dő végére a tervciklusra ter­vezett lakások 59—60 száza­léka épül meg, különösen a magánlakások szaporodnak, míg a többszintes épületeknél a kivitelezői kapacitás hiá­nya okoz gondot. Folytatód­nak a kórházi rekonstrukciók, a balassagyarmati és ludány- halászi szociális otthonok bő­vítése, felújítása. Az előirány­zott hét körzeti orvosi rende­lőből az esztendő végére öt valósul meg. Az öt évre szóló óvodai program már az elmúlt év végére teljesült, az 51 tante­remből pedig 26-ot az eszten­dő végére megépítenek. A ter­vezettnél is gyorsabban ha­lad a közművesítés, a terve­zett tíz törpe vízműből hat már ivóvizet szolgáltat, s el­kezdődött a balassagyarmati lentős részt vállalt a társulati vízműépítési feladatokban. A viziközrnű-társulatok be­ruházásában a VI. ötéves terv időszakára tervezett 10 közsé­gi vízmű közül hatot átadtak. Mintegy 39 milliós költséggel 25 kilométer vízvezeték, 91 közkifolyó valósult meg és 600 köbméterrel nőtt a táro­zókapacitás. Az OVH célcsoportos beru­házásai közül az észak-nógrá­di regionális vízmű második üteme befejeződött, a közép­nógrádi—mátravidéki regioná­lis vízmű építése jó ütemben haladt. A tervezett 53,6 he­lyett 82.8 millió forintot for­dítottak e munkákra. Víz­rendezésre és vízkárelhárítás­ra 27 millió jutott. Az idei vízgazdálkodási fej­lesztési operatív terv a taná­csi fejlesztési alapból 145 mil­lió forint felhasználással szá­mért, ebből 130 millió jut taná­csi beruházásokra, 15 millió pedig vízközmű-társulatok tá­mogatására. A közegészségügyileg veszé­lyeztetett települések prog­ramjában Palotáshalmon mély­fúrású kút készült el, Teres­ke—Szátok között összekötő vezeték épül. A lakótelepi kapcsolódó vízközmű építésé­re 14 millió forintot fordít a megye. A Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat a fej­lesztési alapból 59 milliót szándékozik felhasználni, eb­ből 45 miliőt beruházásra. Az észak-nógrádi regionális víz­mű vezetékrekonstrukcióját folytatva három és fél millió forint értékben vezetékcserét végzett, a salgótarjáni strand beruházásának első ütemében pedig 15 millió forintos költ­séggel két új medence kivitele­zése folyik. Jó ütemben halad a közép­nógrádi—mátravidéki regioná­szennyvíztisztító beruházásá­nak előkészítése. Fontos tapasztalatként em­lítette a megyei tanács terv­osztályának vezetője az alap­ellátás színvonalának javítá­sát szolgáló pályázati rend­szert, amely mozgásba hozta a helyi tartalék erőforrásokat is. Elismerően szólt a tár­sadalmi összefogásról. Tavaly több mint négyszázmillió'fo­rint értékű teljesítményt nyúj- tottak a megye lakói, a gaz­dasági egységek. A képviselők élénken ér­deklődtek a VI, ötéves terv végrehajtásának részletei fe­lől. Vastag Ottilia a tartós használatba adott telkek ará­nyáról, Tőzsér Gáspár a szent­kúti, dr. Fancsik János a salgótarjáni szociális otthon jövőjéről, Dancsák Lászlóné a kiegyensúlyozott telekellátás újabb lehetőségeiről kérdezett. Géczi János a tervciklusból áthúzódó beruházások előké­születeiről érdeklődött. Ro­masz Adolf elmondta többek között, hogy jelenleg a me­gyében 3400 építési telek áll rendelkezésre, amelyből 2100 az állami. Válaszában közölte, hogy a szentkúti szociális ott­hon teljes felújítása nem sze­repel a tervek között, a sal­gótarjáni beruházás még eb­ben a tervciklusban elkezdő­dik. Czene Árpád képviselő (Folytatás a 2. oldalon.) lis vízmű építése. Az idén a kisterenyei átemelőtelep, 3x1000 köbméteres tározóme­dence és a hasznosi víztisztító telep építése folytatódik. A megye települései közül a vízellátásban továbbra is Szécsény és Pásztó helyzete a legkritikusabb. Előbbi telepü­lésen a jelen ötéves tervben csak áthidaló megoldások enyhítik a gondokat. A megbeszélés után a részt­vevők a helyszínen tájékozód­tak a megyei vízügyi beruhá­zások helyzetéről. Észak-magyar ország tex­til- és textilruházati vállala­tainak, szövetkezeteinek ex- portbővitési lehetőségei cím­mel invitálta érdekesnek ígér­kező beszélgetésre az érintet­teket tegnap a Magyar Ke­reskedelmi Kamara Észak­magyarországi Összekötő Bi­zottsága a Salgótarjáni Ruha­gyárba. Az ankétra szóló meghívást, Borsod, Heves és Nógrád megye tíznél több ruházati vállalata, szövetke­zete fogadta eL Eljöttek a ruhaexportot lebonyolító Hungarocoop, Hungarotax és Moáex Külkereskedelmi Vál­lalat képviselői is. A megjelenteket Kaszás Józsefné dr., a házigazda gyár igazgatója, az összekötő bi­zottság elnökségi tagja kö­szöntötte, majd Kelényi Gá­bor, az Ipari Minisztérium főtanácsosa mondott gondo­Testvérmegyénk, a portu­gál Leiria megyei pártdelegá­ció Jorge Sabral, a Portu­gál Kommunista Párt regio­nális igazgatóság titkárságá­nak tagja vezetésével tegnap folytatta salgótarjáni prog­ramját. A kora délelőtti órák­ban a városi pártbizottságra látogattak, ahol Szalai László, a városi pártbizottság első titkára adott tájékoztatót a .megyeszékhelyen folyó párt­munka tapasztalatairól, külö­nös tekintettel a városi párt- bizottság és az alapszerveze­tek közötti kapcsolatokról. Ezután Szalai László tár­saságában a portugál párt­delegáció tagjai a salgótarjáni síküveggyárba látogattak. A gyár bejárata előtt Szálkái Jó­zsef, a gyári pártbizottság titkára és a gyár gazdasági vezetői köszöntötték vendégei­ket. Az elvtársi, baráti be­szélgetésen Szálkái József is­mertette a 90 éves gyár tör­ténetét, jelenlegi életét. El­mondotta a többi között, hogy az 1,3 milliárd forintos fejlesz­tés az elmúlt évben befejező­dött. 1982-ben az évi termelé­si érték elérte az 1 milliárd forintot. Nyereségük 95 mil­lió forint volt. Exportjukat 3.1 millió dollárban teljesí­tették. Szólt az idei feladatok­ról. Ebben az évben is az 1 milliárd forintos termelési, érték elérése a cél, a nyere­séget pedig 110 millió forint­ban határozták meg. latébresztő. előadást. Elmon­dotta többi között, hogy a magyar ruházati export a sok oldalról nehezebbé vált kö­rülmények között ma is jó hatékonyságú, s a külkeres­kedelmi vállalatok, köztük az idén „hivatalba lépett” Mo- dex is jó piacokat találnak a magyar ruhák számára. A kivitel zöme Nyugat-Európá- ba irányul, Magyarország igen előkelő helyet szerzett a GATT nemzetközi textil- egyezményeiben megszabott kontingensek tekintetében. A textilruházati ipartól ez­után is a konvertibilis ex­port erőteljes növelését vár­ja a népgazdaság. Bár a vi­lággazdasági fellendülésnek még igen halvány jelei ész­lelhetők, minden kedvező le­hetőséget meg kell ragadni. A kontingensek által felkínált alkalmak teljes kihasználása Ismertette Szálkái József a politikai munka irányítását, a párt szervezeti életét. Tájé­koztatta vendégeinket a szak- szervezeti munkáról, a gyár­ban zajló politikai nevelés­ről. Gyárlátogatásra is .sor ke­rült. Megtekintették a Zagy­va III. gyáregység húzóüze­mét és a síküveg-feldolgozót. A gyárlátogatás és a tájé­koztató után portugál vendé­geink számos kérdést tettek fel a házigazdáknak. Testvérmegyénk küldöttei ezután felkeresték az ifjúsá­gi művelődési házat, a Gor- kij-telepről pedig a déli vá­rosrészben gyönyörködtek. Eleget tettek egy kedves in­vitálásnak is: Megyes József üvegcsiszoló lakására hívta a vendégeket, amelynek nagy örörrjmel tettek eleget. A délutáni programban a Salgótarjáni Ruhagyárban tett látogatás szerepelt. A gyár bejáratánál Kaszás Józsefné dr., gyárigazgató és Ökrös Lászlóné, a pártszervezet tit­kára köszöntötte a portugál vendégeket. Az üzemlátogatás során megtekintették a sza­bászatot, ellátogattak a gép­terembe, a vasalóba, a kész áruraktárba, ahonnét a kész­ruhák elindulnak a világ szinte minden tájára. Dr. Ka­mellett olyan árukat és olyan vevőket kell találni, melyek a sok kötöttség közepette is viszonylag könnyebb moz­gási lehetőséget nyújtanak a gyártók számára. S éppen az újonnan alakult Modex a pél­da arra, hogy jó ■ piaci mód­szerekkel manapság is hatá­sosan lehet a nem rubelel­számolású kivitelt gyarapíta­ni. Érdemes megfontolni azt is: nem biztos, hogy a leg­értékesebb ruhaféléknek van a legjobb piacuk. Meg kell találni a helyes arányt az egészen egyszerű tömegáruk és a valóban különleges igé­nyeket kielégítő cikkek között. A vitaindítót követő esz­mecserében a kivitel növelé­sét jelenleg hátráltató gon­dok kerültek előtérbe. Többi között az is, hogy az export­árszínvonal emelésére nem adódik lehetőség, a vevőkin-. szás Józsefné tájékoztatójá­ban elmondotta, hogy a gyár 30 fővel indult, s ma már 1200-an dolgoznak a három egységben. A dolgozók 92 szá­zaléka nő, 65 százalékuk 30 éven aluli. S mit gyártanak? A bébikortól a felnőtt korig öltöztetik a nőket. Termelé­sük 80 százalékát exportra küldik. Szó esett a gazdálko­dásról, a szociális intézkedé-J sekről, a szakmai képzésről.' Külön hangsúlyt kapott a pártszervezet gazdaságirányító tevékenysége, a szakszervezet szociálpolitikai munkája. Az elvtársi, baráti beszél­getés során Jorge Sabral, a delegáció vezetője a portugál textilipari dolgozók helyzeté­ről tájékoztatta a házigazdá- gat. Ütjük a szakszervezeti to­vábbképző központba vezetett, ahol Medved Károly, az SZMT vezető titkára ismertette az intézmény tevékenységét, s szólt megyénk szervezett dol­gozóinak életéről. Portugál vendégeink látoga­tása tegnap a salgóbányai KISZ-iskolán fejeződött be, ahol az intézmény munkájá­val ismerkedtek, s beszél­getést folytattak megyénk fiataljainak képviselőivel. Vendégeink ma vidéken folytatják programjukat. kább 5—10 százalékkal ol­csóbban kívánnak vásárolni. Célszerű volna a magyar anyagos exportot szorgalmaz­ni, ennek viszont sokszor el­lentmond az, hogy a kelme­gyártók is inkább exportál­nak, mintsem hazai konfek­cionáló partnernak adják el a szövetet. Segítene ezen az úgynevezett devizacímzettség rendezése, azaz a dollárbevé­telen való osztozkodás, ez azonban mindmáig a kemé­nyen vitatott, de megoldatlan kérdések közé tartozik. Sú­lyosbítja az exportőrök gond­jait a hazai kooperációs kap­csolatokban gyakran tapasz­talható erkölcstelen maga­tartás, az erőfölény tisztes­ségtelen kihasználása is. Ezeki vizsgálatára a Magyar Kere«- kedemi Kamara nemrégiben1 különbizottságot hívott életre.1 VÍZÜGYI TÁRSULÁSOK Számadás és tervek Nógrádban Ruházati export és bővítésének lehetőségei A Magyar Kereskedelmi Kamara Észak-magyarországi Összekötő Bizottságának ruhagyári ankétja '

Next

/
Oldalképek
Tartalom