Nógrád. 1983. június (39. évfolyam. 128-153. szám)
1983-06-08 / 134. szám
A terhesség alatti alkohol- és indokolatlah gyógyszerfogyasztásról, valamint a dohányzásról Naponta mintegy 2000 különféle konzervesüveget mosnak tisztára az asszonyok a szurdokpüspöki Béke Tsz üvegmosó melléküzemében. Képünkön Pintér Jánosné, István Ká- rolyné, Buda Istvánná és Kovács György né. fotó: barna EGYSZEMÉLYES HIVATAL Kevesebb gondjuk von az embereknek „Az anyaság nem a szüléssel, hanem a fogamzással, sőt a fogamzásra való felkészüléssel kezdődik. Nemcsak az embernek, hanem utódainak is alkotmányos joga, alapvető emberi jussa az egészség, az egészséges születés. Aki e jogot a terhesség alatt megsérti, méltatlan az anya nevére” — írja dr. Czeizel Endre orvosgenetikus, és mélységesen igaza van. Ennek ellenére ma is sokan semmibe vesznek egyszerű és mindenki által betartható szabályokat és így szinte tudatosan károsítják leendő gyermeküket. A terhesség alatti alkohol- fogyasztás maradandó elváltozásokat okozhat az újszülöttön. Ezek a következők lehetnek: Koraszülés, illetve időre kis súllyal való születés, ami természetesen a koraszülés összes veszélyét magában foglalja. Idegrendszeri károsodások és értelmi fogyatékosságok. Torz arcvonások. Gyakori a kancsalság. Kisebb-nagyobb nem típusos fejlődési rendellenességek. A terhesség alatt rendszeresen és sok szeszes italt fogyasztók gyermekeinél 70 százalékban fordul elő károsodás, a rendszeres, de mérsékeltebben ivóknál 45 százalékban, de még a keveset és rendszertelenül italozóknál is 15 százaléka az esély a méhen belüli sérülésre. Ezek a számok önmagukért beszélnek, és egyértelműen kijelenthető, hogy a leendő anyák már az elhatározás, a családtervezés pillanatától a szoptatás befejezéséig egy csepp alkoholt se fogyasszanak! Még aktuálisabb a terhesség alatti dohányzás. A nikotin az alkoholhoz hasonlóan sejtméreg, a fejlődő magzatra igen jellemző rohamos sejtosztódásokat gátolhatja. A terhesség későbbi időszakában a méhen átfolyó vérmeny- nyiség csökkenésével a magzat „éhezését” segíti elő, amely a normálisnál kétszer gyakoribb vetélésben, illetve (ötször) gyakoribb koraszülésben nyilvánul meg. A magyar—csehszlovák közös könyvkiadás kezdetének 30. évfordulója alkalmából nagyszabású magyar könyvkiállítás nyílt kedden Pozsonyban. A kiállítás mintegy 1500 kötetnyi anyaga a két ország kiadóinak együttműködésében Magyarországon megjelent művek keresztmetszete mellett átfogó képet ad az utóbbi évek magyar könyvkiadásának értékeiről is. A közös könyvkiadás . három évtizedes jubileuma alkalmából Udvarhelyi László, a kiadói főigazgatóság igazgatója magas magyar kitüntetéseket • adott át hétfőn a pozsonyi magyar főkonzulátuson a könyvszakma azon jeles szlovákiai képviselőinek, akik kiemelkedő érdemeket szereztek a kulturális értékek egyre gazdagodó cseréjének ezen a területén. A magyar—csehszlovák közös könyvkiadás keretében 30 év alatt Csehszlovákiában csáknem négyezer . címszó jelent meg — több mint 4.5 millió példányban: Magyar- országon is majdnem ezer cím — több mint ötmillió példányban. A fejlődést érzékelteti például, hogy 1954- ben Magyarországon 15 csehszlovák mű jelent meg 176 ezer példányban, és a közös kiadások ' keretében 38 művet vettek át 78 ezer példányban. Az elmúlt évben viszont már a csehszlovák partnerek 139 művet vettek áf. és 61-et adtak át 2^6 ezer. illetve 383 ezer példányban. A két ország közös könyvkiadásának oroszlánrésze Az agyi károsodás, a későbbi szellemi renyheség is bizonyítható. Ennek ellenére a dohányos Magyarországon egyre terjed. A terhes nő születendő gyermeke érdekében a dohányzást már a fogamzás előtt hagyja abba, és a környezete is kímélje meg őt az „idegen” dohányfüst belélegzésétől, a passzív dohányzástól. A magzatokért nagy áldozatokat hozó anyák szemléletét a dohányzás tekintetében meg kell változtatni, segítsük őket, mutassunk jó példát. Ma már számos igen hatásos gyógyszert ismer az orvostudomány, de a terhesség első heteiben egyetlen gyógyszerre sem lehet kimondani annak teljes ártalmatlanságát. Számos gyógyszer a terhesség későbbi időszakaiban és csak kellő megfontolás után adható. A gyógyszerféleségek felsorolásától eltekinthetünk, a kezelőorvos feladata azok ismerete és kiválogatása. Jó tudni azonban, hogy mindennapi gyógyszerek, például An- tineuralgica, Karil, Dolor stb. is ártalmasak lehetnek, sőt még egyes vitaminok sem veszélytelenek. Kerülendők a régebben csodaszernek hitt hormontartalmú gyógyszerek. A korábban mindennapos „injekciós” terhességi próbát is az egyéb ártalmatlan módszerek feleslegessé tették. A fogamzásgátló elhagyása után néhány hónapig kerüljük a terhességet. Összefoglalva: csak orvosi tanácsra vagy utasításra szedjünk gyógyszert! Megyénkben az országos átlagnál több koraszülött jön világra, és a szülés utáni korai halálozás 70 százalékát a koraszülöttek teszik ki. Ennek elkerülése érdekében az orvostudomány mindent megtesz, tegye meg minden leendő apa és anya is a tőle telhetőt. Ez nem nagy kérés és a megszületett egészséges gyermek biztosan kárpótolja őket a lemondásokért. van abban, hogy az UNESCO adatai szerint a cseh és a szlovák irodalom alkotásaiból a legtöbbet magyar nyelvre fordították le. Az irodalmi értékek cseréjének ez a szép példája elsősorban a két ország népeinek köze- lédését szolgálja, és kiemelt szerepet kap a Csehszlovákia magyar nemzetiség művelőFelmérés a bükki barlangokról A Bükk-hegység föld alatti világát vizsgáló barlangkutatók munkája .nyomán elkészült a hegység föld alatti üregeit összegező felmérés. A rendszeres barlangkutatás harminc éve kezdődött meg a Bükkben. Azóta a lelkes amatőrökből kilenc kutató- csoport alakult. Három évtizedes munkásságuk során ötszázra emelkedett a feltárt és kutatott sziklaüregek száma. Ezekből kereken száz olyan, amelynek hossza meghaladja a harminc, mélysége pedig eléri az ötven métert. Az utóbbi években végzett térképezés alapján az eddigi feltárt barlangok együttes hossza több mint harminc kilométer. A Bükk-hegység barlangjai között különlegességek is akadnak Az istvánlápai barlang például hazánk egyik legmélyebb természetes sziklaürege. A kétszáznegyvenöt méter mélységben húzódó iá- ratrendszer hossza több kilométer, s gazdag cseppkő- képzőamények díszítik. A Bükk-fennsíkon feltárt Szepesi-zsomboly a több mint százhatvan méter mélységben levő föld alatti patak a medrében több szinten, valóságos csipkefüggönyre emlékeztető mésztufa gátakat épített. Százhatvanöt méter mélységben található a Bükkben az ország legnagyobb dolomitbarlangja, amelyet színéről fekete barlangnak neveznek. A bükki barlangok feltérképezése után most geológiai és vízföldrajzi vizsgálatukat végzik el. Ismeretlen Goya Eddig ismeretlen Goya- képet fedeztek fel Zaragozá- ban. Az 1792-ben alkotott kép egy festőiskola tanárának felkérésére készült, aki tanítványainak okulására „szemléltetőeszközként” alkalmazta a 60x50 cm-cs vásznat. Az „önarckép” érdekessége, hogy meztelenül ábrázolja a mestert, aki a vöröses tónusú képen hátat fordít a nézőnek, arcát oldalnézetbe fordítva. Az „önakt” egy zaragozai képtárban hamarosan a közönség elé kerül. désében. Míg a magyar olvasók a közös kiadásban megjelent kötetekben a cseh és a szlovák irodalom, valamint a csehszlovákiai magyar irodalom színe-javát vehetik kezükbe, a szlovákiai magyar nemzetiséghez jórészt a magyar kiadók gondozásában jutnak el a világirodalom, kiemelten a szocialista országok irodalmának remekei. Sokszoknyás nénike tisztogatja a háza előtti járdát. Köszönésben megelőzni nem lehet, falun szép szokás, hogy még az idegent is tisztelik ezzel. — Hol találjuk a tanácsi kirendeltséget? — Itt van e a szomszédban, de kár az útért, nincs ott senki. — Társadalmi elnök, vagy tanácstag? — Jaj, kérem, ne tessék tőlem ilyet kérdezni! — kap az arcához szégyenlősen. Nappali fényében csöndes a falu. Néhány száz méterrel odébb egy „hivatalos” hely: cégtábla hirdeti, hogy ez a MÜDEKOR-szövetkezet cserháthalápi telepe. Belépve kicsit meghökken az ember, temetkezési kellékeket készítenek itt Az asszonyok azt mondják, meg lehet szokni, hiszen vászonnal, papírral, műanyaggal dolgoznak, ez tehát anyag, csak ha gyerek részére kell csinálni, akkor szorul ei a szívünk, még ha nem is ismerik. Ez a munka a máshová nem járó asszonyok kilencven százalékának ad kereseti lehetőséget. Végül is más a cél, de csak hosszú percek és kérdezőskö- dések után kapunk választ, pontosabban irányt: Magyar- nándorban a községi közös tanácson Tolnai Pétert keressük. ö itt Halápon valami tanácsi... bizonytalankodnak, de egy fiatalember pontosít, Tolnai Péter a tanácstagi csoport vezetője. A magyarnándori tanácson, az egyik ajtó feliratai között ott a neve, s alatta: pénzügyi előadó. Ez egyelőre furcsa. Az iroda hűvös, a fogadtatás nem. Alacsony, kicsit kopaszodó, napbarnította ember ül az ablaknak háttal, mozdulataiból is sejlik, hogy nem tegnap került a tanácsra. — Amikor hetvenháromban, a megyében elsők között, megtörtént itt a körzetesítés, akkor én már tíz éve elnök voltam Cserháthalápon, különben harminc éve vagyok tanácsi alkalmazott. — Most viszont ön az egyszemélyes tanács Halápon. — Nem egészen. Ott fogadónapnak kell lenni hetente egyszer, mindig más-más tisztségviselővel, alkalmazottal. Hogy, hogy nem, úgy alakult: én járok haza, nem is egy egész napot, csak pénteken két, három órát, — Nem kevés ez a falunak? — Az a tapasztalat — gyújt rá közben egy újabb cigarettára —, hogy az emberek jönnek dolgozni, vásárolni, s ha van gondjuk, megtalálnak minket. Amikor otthon vagyok, az apróbb dolgokkal még a lakásomon is megkeresnek. Az utcán a kezembe nyomnak egy ötszázast: fizessem be az adójukat, és hasonlók, és ez a két kilométer nem távolság. — Miként egyeztethető össze a hivatali munka a tanácstagi tevékenységgel, hiszen nem mindig azonosak az érdekek. Ilyenkor meghasonul? — Azt nem! Ha valamivel nem értek egyet, azt a hivatalban is elmondom, vagy a vébén is (mert tagja vagyok), de a faluban sem nyelem le ellenkező véleményemet. Nekem az előny, hogy adósként, ahogy ezt mondják, a tanácson dolgozom. Mindenről ppntosan informálódom, s otthon a tanácstagi ülésen, és „nem hivatalos” fórumokon, amit kell és lehet, elmondok, megbeszélünk. Idegesííöen nagy papírtömeg az asztalon, számítógépes cédulák az adófizetésről, táblázatok, kimutatások, számtenger mindenütt. Nem lenne csoda, ha ezekben eltűnne a falu. — Nem érzi elhagyatottnak így magát Cserháthaláp? — Érdekes, hogy közel sincs annyi problémája ma az embereknek, mint akár tíz évvel ezelőtt. A körzetesítéskor voltak ilyen gondok, különösen Mohorán, de Cserháthalápon és Debercsényben sem tartott sokáig. Ma valóban felesleges lenne helyi tanács. Szinte a legkisebb gyereknek is motorja van a közlekedés jó, amit kell, viszonylag könnyű elérni. Alvó falu képét mutatja Cserháthaláp. A csönd és a tiszta levegő még csábító is. Embert alig látni. Érthető, mert a gyerekek iskolában vannak, a néhány tíz asszonyt kivéve, akik a MÜDEKOR-nál dolgoznak, a dolgozni képesek a Nándori Állami Gazdaságba, a tsz-be, Balassagyarmatra, a kábelgyárba vagy a fémipari vállalathoz járnak munkába. — Valóban lehet alvó falunak nevezni, de nem holt, vagy arra ítélt — gondolkodik hangosan Tolnai Péter —> igaz’ új telkekkel, és ezen új épületekkel nem terebélyesedik, de az üres helyeken, öreg házak helyén már látni modern házakat. Ez a módszer mindenkinek jó. Nincs pénz külső telkek közművesítésére, >elül meg minden adott. A fiatalok megveszik az elhagyatott házakat, lebontják, építenek, s ez így olcsóbb. — Visszautalva, van-e teJ kitélye a tanácstagi csoportnak? — EEEz... — húzza meg a ;szót elgondolkodva Tolnai Péter — kényes kérdés... Azt hiszem szerencse, hogy a tanácson dolgozom. A közelmúltban nyitotta meg a TÜZÉP Vállalat Szécsényben az énítkezők boltját, amely első ilyen üzlet Észak-Magyarországon. Az üzletben ebben az évben mintegy 10 millió forintos forgalomra számítanak. Kapható benne minden, ami egy lakás felépítéséhez a szigete’őanyagoktól, a víz-, gázfelszerelésig minden. A nyitástól eltelt egy hónapon belül már majdnem 1,5 millió forint bevételt ért el a bolt. — R — Zengő Árpád NOGRAD - 1983. június 8., szerda 5 Dr. Jeney Gyula Magyar—csehszlovák könyvkiadás
