Nógrád. 1983. június (39. évfolyam. 128-153. szám)

1983-06-08 / 134. szám

Áram — lignitből melés és az erőművi munka folyamatossá tehető az ez­redfordulót követő évtize­dekre ÍSv Óriási feladatot jelent na­pi 20—30 ezer tonna lignit kitermelése, az erőműbe való elszállítása — ezt nagy telje­A legfiatalabb korú bar- már eleve úgy választották nakőszén, a lignit a kis fűtő- meg, hogy alkalmasak legye­értékű tüzelőanyagok közé nek a nem túl nagy fűtőér­tartozik. Ám kitermelésével tékű, 47—48 százalék víz­és erőművekben való elégeté- tartalmú, 21—22 százalék ha­sével mégis érdemes foglalkoz- mutartalmú lignit eltüzelé­ni, ha nincs túl mélyen a föld sére. Viszont ebből mintegy alatt és megfelelően nagy 185 millió tonna létezéséről mennyiségben áll rendelkezés- tudtak a bányamező megnyi- sítményű szállítószalagokkal re. Fontos az is, hogy a hőerő- tásakor. Figyelembe véve az oldják meg —, az ottani fő­mű közvetlenül a külszíni fej- évi hétmillió tonna körüli gadása, eltüzelése, és a visz­szükségletet, kiszámították, hogy kb. 26 évig (1969-től 1995-ig) lesz elegendő a szén- kincs. A Kál-Kápolna térsé­gében az utóbbi évek során tés közelében legyen, mert a gyenge minőségű szén a szál­lítás költségét már nem bír­ná el. Mindezt tudták a har zai szakemberek is, amikor 1965-ben hozzáláttak a visort- folytatott szénkutatás ered- tai külszíni bányaüzem meg- ményeként a már fogyatko- nyitásához, és a 800 mega- zó szénvagyon további 700 wattos Gagarin Hőerőmű millió tonnával bővült. Ez megépítéséhez. A kazánokat azt jelenti, hogy a szénter­szamaradt évi 2 millió tonna mennyiségű pernye és salak eltüntetése, vagyis a bánya­gödörbe való visszajuttatása. Képünkön a Thorez—I. kül­fejtést láthatjuk a kicsinek tűnő, de valójában giganti kus méretű kotrógépekkel, s a háttérben a jól vizsgázott hőerőművel. Felmérés az általános és középiskolát végzettek elhelyezkedési lehetőségeiről Az Állami Bér- és Munka- .lyakezdőket, például ipari, építőipari, mezőgazda­ügyi Hivatal a tanácsok köz- hegesztőnek, tetőfedőnek. Több sági és vízügyi képesítésű fi reműködésével ez évben is fel- vállalat biztosítja a továbbta- atalok elhelyezkedése nem okoz mérte az általános és középisko- nulás valamilyen formáját is. gondot. Néhány szakon és te­lát végzett pályakezdők elhe- A gimnáziumot végzett fiata- rületen azonban az évek óta lyezkedésének lehetőségeit, lók elhelyezkedési lehetőségei tapasztalható problémák alig Megállapították, hogy az álta- kedvezőtlenebbek. A mintegy mérséklődnek. A helyi igé- lános és középfokú tanulmá- 12 ezer pályakezdő számára nyékhez képest például Szol- nyait befejező 236 ezer fiatal alig több mint 8 ezer munka- nokon túl sok szakembert ké- közül az idén munkát kereső helyet tudnak biztosítani a peznek a cipőiparban, Békés százezer pályakezdőt 130 ezer vállalatok. A meghirdetett ál- és Hajdú megyében a nyomda­munkahely várja. Kedvezőtlen lások közül vidéken 17, Buda- iparban, Zala és Hajdú me- viszont hogy — noha az első pesten 63 százalék a nem fi- gyében az élelmiszeriparban, ízben munkába álló fiatalok zikai munkakör, a többi lénye- Baranya. Győr és Zala megyé- között 45,8 százalék a lányok gében betanított munka. ben az autóforgalmi ágazatban, aránya — a munkáltatók a A szakközépiskolát végzet- Ezek a fiatalok lakóhelyük kör­munkahelyeknek csak 33,7 szá- tek elhelyezkedési esélyei ja- nyékén csak szakmájuktól el- zalékra várnak lányokat. vultak, de a korábbiakhoz ha- térő, jó esetben rokon terüle­Az ntnhhi években egvre sonióan jelentősek a különb- teken tudnak elhelyezkedni csíkken rpáfyakezTők részé- séS<* a szakmák között. Az esetleg vállalják az ingázást, re felajánlott nem fizikai mun-« kakörök száma. Ez évben a középfokú végzettségűek mint­egy 12 százalékának tudnak a munkáltatók íróasztalt bizto­sítani, holott a felmérések szerint 30 százalékuk szeretne nem fizikai területen dolgoz­ni. Csupán a fővárosban ked­vezőbbek az esélyek. A felmérésből kitűnik, hogy a végzős fiatalok jelentős há­nyada csak ingázással, vagy lakóhely-változtatással vállal­hat állást. Az idén végző pá­lyakezdők 45,8 százaléka ugyan­is községi lakos, a munkahe­lyeknek viszont csak 23,4 szá­zaléka található a községek­ben. A fővárosban és a vidéki városokban — kivéve az öt megyei jogú várost — a hely­ben lakóknál lényegesen több fiatal foglalkoztatására nyílik lelhetőség. Elhelyezkedési gon­dok az északkeleti országré­szekben várhatók, főként Sza- bolcs-Szatmár megyében. Az általános iskolát befeje­zők közül várhatóan mintegy 18 ezer fiatal vállal munkát az idén. Elhelyezkedési lehe­tőségeik az ország néhány te­rületének kivételével kedvező­ek. Főként az iparban és a MÁV-nál várják a fiatalokat fizikai munkára. A munkahe­lyek több mint 50 százaléka betanított munkalehetőség, s nagyon sok hiányszakmában szakmunkát helyettesítő mun­kára tanítják be a pá­Egy ható nem POFONEGYSZERŰ ÖTLETEK? Ki nagyot fogr főbbet is markol mondatban összefog- nyit a célhoz vezetni. Csat- sülő elektródák használat ismertetőjegye csak- lakoznak a technológusok, a tára, s noha ehhez nagyobb valamennyi jelentő- meósok, közreműködik a figyelem, jobb karbantartás sebb gyárnak van. A Salgó- munkaszervezés, s persze a szükséges, az idei kétmillió tarjáni Ötvözetgyárat pél- fizikai munkásoknak sem forintos spórolás alighanem dául többek között arról is- csekély az érdemük a siker- megéri, merik, hogy nagyságát, tér- ben. - ., melési értékét messze meg- A szovjet licenc alapján Ertekes hulladék haladó mértékű szellemi ka- korszerűsített ferrowolfram­pacitást halmozott fel. ' gyártás jövőre hozza meg Úttörő szerepet vállalt aj Követelő szükségességből i8azi eredményét. A fém- Salgótarjáni ötvözetgyár a kovácsolt erénye ez a zagy- kihozatali százalék jelentős tőkésimportból vásárolt alu- varónai gyárnak Miután az emelése mellett az újfajta minium griz hazai, hulladék-! országban egyedülállóan eljárás nagy érdeme, hogy ként kezelt alumíniumaprí-! speciális feladatokat lát el, alkalmasnak tetszik a tőkés- tekkal való pótlásában. A kevéssé meríthet a kutatóin- importból beszerzett anyag gyár külön programot irt tézetekben vagy akár ha- teljes kivaltasara. Idén a ta- ki e célból az elmek meg- sonló termelőknél munkáló va>y előállított ferrowolf- mozgatására: a Solymár-- szellemi energiákból S mi- ram dupláját hozza a gyár, Szepesi ujitoduo rövid időn után a világszínvonalon álló a takarékoskodás súlyát alig- belül válaszolt rá. Az alu-i termelők tudásából is nem ka kell külön ecsetelni csekély anyagi eszközök igénybevétele árán meríthet, marad számára a kézenfek- Két olvasztár vő megoldás, a „magad uram, ha szolgád nincsen állású stílus. alap­Sokszorosított figyelem minium hulladékkal való ki-j váltás programja ma máB ott tart, hogy a korábban ke«* vésre. becsült anyaggal aluJ minium tömböt is pótolni tud-' Két olvasztár, Zolnai Sán- nak- Azt a tömböt, amit dór és Budai István meg egyébként külföldön jó árért olyan écával állt elő, mely el lehet adni! nem egy mérnök számára Tovább szaporítja äz ered«* kellemetlen szituációt te- ményeket a ferroötvözetek , , , , . ... remtett. Merthogy többen gyártása nyomán keletkező A valtozo valosag tovább megkérdezték a diplomás gyári hulladék teljes körű motiválja az eddig is meg- műszakiaktól: miért nem feldolgozása. Válogatják kéz­hatarozo magatartást. Az nekjk jutott eszükbe e po- zel-géppel, hasznosítják há­anyagok, s kivált az ener- fonegySzerű ötlet? Mivel zilag készített technológia giahordozok ara „megbíz- azonban a két 0ivasztár va_ alapján... ható egyenletesseggel emel- jóban „közel áll a tűzhöz”, Nagyot markolt, de sokat kedik márpedig ez a hányád es2Ük járósa is megelőzte a itt a létrehozott érték nyolc- feikészültebbekét. van százalékát képviseli. Let- , , , Kitaláltak, hogy kar a drága francia szénbélés- téglát behozatni a villamos kemencék falazatának ja­vításához, kérdés tehát a gyárban — az importkorlátozástól függet­lenül is — az anyagköltsé­gek, főleg a külföldről kapot­tak csökkentése. a gyári hulladékanyag is. A Kifejezetten az import- két férfi fejéntalálta a szö- anyagokra vonatkozóan ta- get: elgondolásukat kipró- valy decemberben intézke- bálták, tökéletesen bevált, dési terv született az ötvö- idén már csak kemence- zetgyárban „a gazdaságos átépítéshez rendeltek kül- anyagfelhasználás és a tech- földi falazóanyagot. Igen nológiák korszerűsítésének komoly megtakarítást ho- vállalati programjához”. A zott az ötlet, s a két mester is fogott az utóbbi években az importhozzávalók csök­kentésében az ötvözetgyár. — A kénytelenség serkenti — mondja a termelési fő­mérnök. — Messze nem ér- megteszi helyette fübk még a sürgős teendők végére. Hátravannak olyan fontos feladatok, mint töb­bi közt a japán grafitelektró­dák helyettesítése, ami egy­magában is ötmillió forintos tétel. Beszerzése egyelőre si­ma ügy, de ki garantálja, hogy továbbra is az lesz... ? A kísérleti, programot meg­néhány oldalas, sokszorosított sem panaszkodhat olajozott indítottuk. a berendezés már összegzés azóta szüntelenül a figyelem fókuszában van. — Az összesen huszonhat­fajta anyag és alkatrész közt hét olyat találtunk, melyek­nél számottevő megtakarí­eszejárásának honorálására. Hosszú évek óta tartó fo­lyamat halad végleges ki­bontakozása felé a dollárért kapott szénelektródák ön- süiő, Sőderberg elektródákkal készül, s úgy fest, alkalmas lesz a kérdés megoldására. A mostani esztendőben tíz­millió forint haszonra szá­mít a gyár. S a nyereség fe­lét éppen az importanyagok: megtakarítására tett erőfeszí­tést lehet elérni technológiai val° helyettesítésében. Tavaly főseknek kell hozniuk... módosítással, a gyártási fe- a,.?7ar„ v.a arne.nnyi . kemen­gyelem szigorításával, vagy ceíe^ alkalmassá tették az ön­hazai anyagokkal való he-, lyettesítéssel — mondja Sze­pesi Ferenc termelési főmér­nök, akinek asztalán ugyan­csak keze ügyében fekszik a terv egy példánya. — Vala­mennyi témában megindult a „gépezet”, némelynél előre­haladott, másoknál még kezdeti eredményekkel. Szendi Márta A „gépezet” szó ezúttal nemcsak a műszaki gárdát takarja. Igaz, az életre való ötletek java része a tehetsé­ges mérnököktől származik, ők maguk azonban aligha lennének képesek valameny­Belügyi újságírók nemzetközi tanácskozása Balatonszépiakon — a Ho- mániából és "a Szovjetunióból tel Interpress épületében — érkezett belügyi tudósítók kedden nemzetközi újságíró- vesznek részt. A több napos tanácskozás kezdődött, ame- tanácskozás témája: a küz- lyen a hazai sajtó munkatár- biztonság és a közlekedés- saival együtt Bulgáriából, biztonság segítésének mód-' Csehszlovákiából, Lengyel- szerei eszközei, a sajtóban, ai országból, az NDK-ból, Re- rádióban a televízióban. Egerben születtem, apám, nagyapám, dédapám, ükapám, t /"sendben pihennek a gé- pék a Balassagyarma­ti Fémipari Vállalat szerszám- készítő műhelyében. Igaz, már csak néhány percig, mert hamarosan vége a reggeli­szünetnek. Keskeny Balázs mindenki, hatszáz évre visz- is akkurátusán összehajtja az szamenőleg, szőlőtermelő volt. asztalon szalvétáját, belecsa- Nagy család voltunk, nyolcán varva a megmaradt falatnyi testvérek, öt fiú, három le- kenyeret, aztán feláll, iszik ány. De már csak én, a leg- még egy pohár szódavizet és kisebb fiú, meg a nők élnek. Szóval, hogy én is folytathas­sam a hagyományokat, elvé­geztem ott, helyben, a szőlé­szeti mezőgazdasági iskolát. De sajnos, „főállásban” ebbé­li ismereteimet nem kamatoz­tathattam. Egy kemény élet krónikája megigazítja ruházatát. — Mint a katonák — mon­dom neki. — Hát, voltam az is, s nem akármikor... El kellett volna vonulni a leventékkel, de so- kadmagunkkal elbúj dokoltunk a szőlőhegyekbe. Nyugalom­Még 1946. január elsején, ban is éreztük magunkat elég tagja lett a kommunista párt­nak — előtte szociáldemok­rata volt —, majd ez év áp­rilisában belépett a rendőr­ség kötelékébe. — Sajnos, ez a szolgálat rövid volt. Hallottam, egye­sek mondogatták maguk kö­zött, mit keres itt egy szőlős­hosszú ideig, de aztán, már ősz volt, jött a csendőrök csatárlánca és összekapkodtak valamennyiünket. Elvittek, be­öltöztettek, s rövid kiképzés után, mivel minket szökevény­nek minősítettek, kidobtak a front első vonalába. Nem szí­vesen emlékszem vissza erre s ennek is tt az időre, am., ugye ertheto. !>eredménye;-. leszereltek, Szép, szabatos, ízes még arra hivatkozva, hogy túl fi- mindig a beszéde, bár itt-ott atal vagyok a szolgálat ellátá- érezni rajta a „polócbeütést”. sára. Én, a frontkatona...! Né- Ami nem csoda, mert 1947- hány hónap múlva azonban tői él már Nógrád megyében, ők kerestek engem, vissza- De a most ötvenhét éves em- vettek állományba. Áttelepül- bernek hosszú volt addig is tem Salgótarjánba, a főkapi- az útja. tányságon szolgáltam. Ke­mény, nyugtalan évek voltak. Közben sokat betegeskedtem, s tisztességesebbnek láttam, hogy kérjem leszerelésemet. Pestre került fel ezután, s a rézhengerműnél kitanulta azt a szakmát, amit ma is mi­vel: a szerszámkészítést. — Balassagyarmaton vettünk la­kást, itt akkoriban még köny- nyebb volt, mint Tarjánban, s innen jártam fel egy ideig a hengerműbe, majd négy éven keresztül az acélgyárba. Ötvennyolcban azonban meg­untam, belefáradtam az in­gázásba. Két gyermekem volt már, egy fiú, egy lány, nyu- godalmasabb, tartalmasabb életet kívántak ők is, én is. A mostani fémipari vállalat jogelődjéhez szegődtem el, s azóta — sínen vagyok. Szűk három esztendeje van még a nyugdíjig. Látszólag különösebb esemény nélkül telnek-telegetnek mindennap­jai. — így van? — Azért teljesen mégsem! Bár igaz, sokkal csendesebb világban élek itt gyáron be­lül, mint ennek előtte... Tud­ja, erre a dátumra, míg élek, halálpontosan tudok vissza­emlékezni, lehet, mondtam is már, 1946. január elsejétől vagyok tagja a kommunista pártnak, s még régebbtől a szakszervezetnek. Eddigi mun­káséveim alatt voltam „egy­szerű” pártvezetőségi tag, be­választottak a csúcsvezetőség­be, s hosszú időt töltöttem el szervező titkárként. Két vá­lasztási ciklus alatt pedig én voltam a gyár szakszervezeti titkára. Megújhodott a gyár, még a mostani igazgatónk életkora is a negyven alatt van, szükségesnek láttuk a frissítést. Mondtam magam­ban: no, Balázs, itt az ideje a „botváltásnak.” Azóta tény­leg csendesebbek a napjaim, nem annyira mozgalmasak... Már persze ezt nem a szak­mai munkámra értem. Hiszen itt nap mint nap ezerféle, kü­lönféle dologgal kell' foglal­koznunk. Annyiféle megmun­kálószerszámot készítünk, hogy ha fel akarná sorolni, még az újságban is megtöl­tene egy fél oldalt. Érdekes, izgalmas, változatos feladato­kat kapunk, s ezek végzése olyannyira kielégít, hogy eszembe sem jut az idő mú­lása. — Mondták, csodálatos a kézügyessége. — Hát..., inkább jó. Vala­hogy önkéntelenül is rááll a kezem a fogásokra. Nem az én érdemem: velem született. De lehet, a három Kiváló dolgozó kitüntetést ezért kap­tam: hogy néha megoldha­tatlannak tűnő elképzeléseket is sikerült megvalósítanunk. No, de ez nem egyedül az én érdemem. U omlokát tapogatja me- ** gint, a csaknem negy­ven év előtti sebesülés nyo­mait. — Gyógyszert szed? — Hogyne! Napfényt, tisz­ta levegőt és otthoni nyugal­mat... Tudja, a „szőlészbeüté­sem” megmaradt. Itt la­kunk, nem messze az Ipoly- parttól, szép telkünk van, te­le — szőlővel, gyümölcsfák­kal. És ha én délután oda .be­vetem magam, nem a felesé­gem, hanem a naplemente ver ki az ezerféle foglalatosság­ból. Ez a lelki gyógyírem. Tűreszelőt húz elő zubbo­nya zsebéből, s látom, igen erősen mehetnékje van... Karácsony György NÖGRÁD — 1983, június 8., szerda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom