Nógrád. 1983. június (39. évfolyam. 128-153. szám)

1983-06-01 / 128. szám

Csak 8sszss?$gáss«l Eehet A SALGÓTARJÁNI városi Tanács 3/1982. számmal ren­delétet fogadott el a zöldterü­letek fenntartásáról és haszná­latáról. A tanácsrendeletben kimondották, hogy a város zöldterületei állományának gyarapítása, a meglévő fenn­tartása, gondozása, elsősorban tanácsi feladat. Éppen ezért az elmúlt időszakban a váro­si tanács nagy erőfeszítéseket tett a lakossági igények jobb kielégítésére. A tanács a ren­delet megalkotásával együtt továbbra is vállalja a zöldte­rület létesítésével kapcsolatos terheket, de a már megépített parkok, játszóterek egy részét át kívánják adni szocialista megőrzésre. A játszóterek, a terek, sé­tányok, parkok, mind-mind más-más funkciót látnak el. Salgótarjánban a játszóterek száma sok, de nem kellően változatosak. Felszereléseik általában a tizenévesek igé­nyeit kielégítő játszóeszközök­ből, játékokból tevődnek ösz- sze, az alkatuknak megfelelően kerültek kiépítésre. A tanácsrendelet minden egyes tiltó rendelkezése meg­adja a lehetőséget, hogy a tanács szakigazgatási szervei élhessenek a bírságolás lehe­tőségeivel abban az esetben, ha a meglévő és megépített zöldfelületekben rongálást, kárt okoznak. A tanácsrendelet általános rendelkezéseket tartalmaz. A 3. paragrafus a fenntartási munkák végzésével foglalkozik, a 4. paragrafus kimondja, hogy a város zöldterületein tilos gyümölcsfákat telepíteni. Ugyancsak kimondja a rende­let. hogy a zöldterületen fát kivágni, gallyazni, visszavágni csak a műszaki osztály előze­tes engedélyével szabad. Érde­mes említeni a 6. paragrafus rendeltetésszerű használatából néhány pontot kiemelni. Ezek közé tartozik a többi között, hogy a zöldterületek és a fel­szerelések használója köteles olyan magatartást tanúsítani, amely mások nyugalmát és pi­henését nem zavarja. Egy má­sik: tilos a közhasználatú zöldterületekre járművel rá­hajtani és ott parkolni. Néha szabad a zöldterületek épségét átjárással veszélyeztetni, hul­ladékkal vagy más módon szennyezni. Tilos a virágok és növények szedése, csonkítása. Milyen eredményt hozott a tisztasági akció? A Salgótarjáni városi Ta­nács évente 7.2 millió forintot költ az utak, járdák, terek tisztán tartására. Évente száz szemétgyűjtő kerül ki a város különböző részébe, legutóbb a Kemerovo- és Beszterce-lakóte- lepre, az idén a Gorkj-lakóte­lepet és az autóbuszállomást látják el ilyen felszereléssel. A tisztasági akció néhány meglepetéssel is szolgált a vá­ros lakói számára. Elsősorban azt, hogy sokan megértették: az előttük lévő járda takarítá­sa az egyéni és állami terüle­teken is egyaránt kötelező és elvégzendő. Gond, hogy mind­ezek ellenére sem tiszta a vá­ros. Pedig éppen a tanácsren­delet mondja ki: nem szabad a zöldterületek épségét... hul­ladékkal vagy más módon szennyezni. Márpedig Salgó­tarjánban tapasztalat, hogy en­gedély nélkül foglalnak el közterületet építőanyagokkal, avagy illegális szemétlerakó­kat hoznak létre, de más célra is lefoglalnak területeket. Azokról a gondokról már aligha kell beszélni, amit a városba érkező idegen, vagy a városban lakó tapasztal né­hány intézmény, vagy közfor­galmú helyek előtt. Legyen in­tő példa a Volán salgótarjáni távolsági és helyijáratú állo­mása, de legyen ugyancsak az intő példák között a MÁV fő­téri megállóhelye, ahol az autóbuszokat takarítják, ahol az utasok szemetét aligha söprik össze. Márpedig a vá­rosba érkező idegen itt talál­kozik először Salgótarjánnal, a megyeszékhellyel, s itt szer­zi első benyomását is. Persze szólhatnánk néhány vendég­látóipari egység körül kiala­kult szemétdombról — elné­zést — a Karancs Szálloda bejáratától, egészen a Kővár presszóig. Napraforgómag, tök- maghéj. eldobott csikkek so­kasága ,.tarkítja” megyeszék­helyünket. Összefogással Salgótarjánban a parkok, a zöldterületek fenntartására, a meglévő parkok felújítására évi 5,5 millió forintot költ a tanács. Ebből az összegből biz­tosítják a játszóterek fenn­tartását, felújítását is. Ha hozzátesszük, hogy a tanácsta­gi alapból évi félmillió forint értékű virágot, fűmagot, ter­mőföldet szállít ki a város­gazdálkodási üzem, hogy azt a lakók társadalmi munkában helyükre rakják, vagy az éven­ként megrendezett fásítási ak­ció, az egynyári virágok társa­dalmi munkában történő kiül­tetését, akkor azt mondhatjuk, hogy Salgótarján lakossága so­kat tesz a városért. De arról is szólni kell, hogy a több mint 450 ezer négyzetméter parkterület fenntartása, fel­újítása is nagy munkát igé­nyel. Például egynyári virág­ból évente 40 ezer cserepes, illetve tápkockás virág, 8—10- féle különböző színekben ke­rül ki ültetésre. A város bel­területén kétszer ültetnek vi­rágot tavaszra és külön nyár­ra. De hiába a tanácsrendelet: tilos a virágok és növények szedése, csonkítása, bizony na­gyon sokan fittyet hányunk a rendeletkitételre, megszegi, s néha nyegleségből, avagy nagy- legénykedésből töri-zúzza virágainkat a közhasználatú zöldterületeken. A TANÁCSRENDELET azt is kimondja, hogy a szabály- sértést elkövetőt háromezer forintig terjedő pénzbírsággal kell sújtani. Itt lenne az ide­je, hogy a tanács illetékes szakigazgatatási szerve is éljen a tanácsrendelet biztosította jo­gaival, s szerezzen érvényt a közhasználatú zöldterületekről szóló tanácsrendeletben foglal­tak betartásának. Ehhez össze­fogásra van szükség! Somogyvári László A Volán salgótarjáni tanműhelyében a 211. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet autószerelő tanulói ZIL tehergép­kocsik motorját gazdas. gosabó IFA Diesel-motorokra cseré­lik ki. — BZ — Kismamák gyesen Mit tárgyal a két testület? A várpsi tanács két testüle­té, a végrehajtó bizottság és a tanács nem tart nyári szü­netet. Júniusban, júliusban' és augusztusban is igen fontos napirendeket vitatnak meg, a lakosság, a város érdekében. A végrehajtó bizottság jú­nius 6-i ülésén várhatóan meg­vitatja a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat tájé­koztatóját a város ivóvízellá­tásának helyzetéről, a szüksé­ges intézkedésekről. Ezen az ülésen kerül napirendre 1983. évi lakásjuttatási névjegyzé­kek meghatározása. A július 4-i végrehajtó bi­zottsági ülésen napirendre ke­rül a közérdekű bejelentések és javaslatok intézésének hely­zete. Megvitatja a végrehajtó bizottság a Somlyói üdülőterü­let részletes rendezési tervét, valamint napirendjére tűzi a kercseg-dűlői zártkertek rész­letes rendezési tervét. A végrehajtó bizottság az augusztus 1-i ülésén is igen fonf.os napirendet tárgyal. Je­lentés hangzik el a tanács fej­lesztési terv és működési költ­ségvetés 1983. első félévi tel­jesítéséről. Ezen az ülésen vi­tatja meg a testület azt a je­lentést, amely a testnevelési és sportfelügyelőség tevékenysé­géről hangzik el. Salgótarján város Tanácsát júniusban hívják össze. Ezen a többi között megvitatják a dolgozók érdekében hozott mű­velődésügyi, egészségügyi, szo­ciális és munkaügyi jogszabá­lyok megtartását a BRG sal­gótarjáni gyáregységében. Az előterjesztő a gyáregység igazgatója lesz. Körzete az Nem volt még tanácstag, amikor porciózást soha nem ismerő társadalmi munká­jára már felfigyeltek. Miu­tán főfoglalkozása mellett iparoskodik is, a KlOSZ-nál is hamar megtalálta, miben segíthet másoknak: szép plakettel ismerték el segítő­készségét. A salgótarjáni Móricz Zsigmond utca közművesíté- si tervében mint ottani la­kos működött közre. Ennek már csaknem két évtizede. Most harmadik éve pedig 1500 ember gonaját-baját vállalta magára. Tátrai And­rást tanácstagjául választot­ta a 20-as körzet, s azóta a Május 1. úti iskolától a Ke- merovo-lakótelep aljáig hú­zódó városrészben nem tör­ténhet semmi, közösséget ér­deklő ügy, amiről ne tud­na, amiben részt ne vállal­na. Az idei tavaszon újabb elismeréssel gyarapodott a közösségért végzett munká­ja, dicsérő oklevelek, jelvé­nyek sora. Odatette ezt is, a Salgótarján városért ki­tüntetést a többi mellé, a vitrinbe. Jó ránézni, erőt, kitartást ad. Megdolgozott , a kitünte­tésért a Magyar Nemzeti Bank fiatal irodagép-műsze­része. A kemerovói tanács­tagi csoport vezetője saját Elszállt három • Nyolcvanhatan vannak. Há­rom évig ide, a városhoz kö­tötte őket a tanulás. Most éppen vizsgákra készülődnek, s aligha gondolnak arra, mi­lyen is volt Salgótarjánban az elszállt három év. Tényleg: milyen is volt? Megadta-e nekik a város azt a szellemi, kulturális - több­letet. amire számítottak, mint újdonsült főiskolások? Meg- feielí-e várakozásaiknak, igé­nyeiknek? P. Gy szerint, aki mindvé­gig társai bizalmát élvezte, nemcsak az intézetben, ha­nem a városban is jól érez­ték magukat. A formás bel­város még azok ajkáról is el­ismerést fakasztott, akik re^L hírneves, patinás városokból kerültek a nógrádi megye- székhelyre. Képeskönyvek­ből. tanulmányokból ‘■■adták, saját szemükkel láthatták, hogy az utóbbi másfél- két évtizedben a sárba ragadt, földszintes városkából, égbetö­rő, Európa-szerte emlegetett modern város lett. Olyan, ami­lyenre méltán büszke az alko­tó, teremtő ember. A város lassan kiformálja Önmagát. Élettel telnek meg a betontömbök, levegővel az utcák, terek. Sport- és kultu­rális események kínálták ma­gukat. csábítottak a részvé­telre s olykor néhány igazi csemegének is tanúi lehet­tünk Nemzetközi versenyek­nek adott helyet a sportcsar­nok. orgonamuzsika szólt a zeneiskolában, kivételes ké­pességű énekesek, nevettet ók szórakoztattak a megyei mű­velődési központban. De a Pénzügyi és Számvi­teli Főiskola salgótarjáni vég­zősei talán mégsem ezekre a mozzanatokra emlékeznek a legtovább. Legtöbbjüknek, fő­leg azoknak, akik az Alföld­ről kerültek ide. Salgótarján a hegyeket jelenti, az árnyas erdőket, a végeérhel ellen ös­vényeket. a hosszú kirándu­— kj — iskolától a telep aljáig körzetében úttörő vállalko- Ha munkahelye kevesebb zást kezdett: megalakította megértést mutatna, bizony a gázbevezetési társulást. Ö lett egyúttal megbízott ügy­intézője is. — Amolyan mintatársu­lásnak szánjuk mi ezt — — mondja az energikus, jó • beszédű fiatalember. — A tanácsi támogatást megtold- juk a lakosság saját erejé­vel, s így remélhetően már augusztus végére lefektetik a gázvezetéket. Sürgős a dolog, tanévnyi­tóra mindenképpen szeret­nék befejezni. Hiszen nagy rontással-bontással jár a munka, az utat is le kell zárni, ami bizony zavarná az iskolába tartó gyereke­ket. így aztán Tátrai And­rás hóna alá kapja a szám­talan szükséges dokumentu­mot, s maga viszi Hajdú­szoboszlóra, Miskolcra. Gyorsabban intéződnek így az ügyek. — El se hiszik az utcá­ban az emberek, mi idő, fá­radság rámegy — mondja. — Bár sejtik bizonyára, hi­szen nemegyszer megállí­tanak az úton; menjünk-e valahová, tudunk-e valamit segíteni? Én persze mon­dom, hogy nem, dehogy, de jólesik azért. Hogy nemcsak kérnek, hanem a segítséget is felkínálják. .. feleennyit se tudna elvégez­ni. Kollégái, ’ főnökei azon­ban tudják, nem gyerekjá­ték, amit Tátrai csinál, s azzal mindenesetre segíte­nek, hogy elengedik, ha másként nem megy. Délutánonként, esténként is gyakran nyílik Tátraiék kapuja. Személyes panaszá­val látogatja meg egyik­másik lakó. Hogy a tenisz­pályán túl erősen szól a hangszóró... Hogy a szom­széd udvaráról átfolyik a víz... Segítség, jó tanács nél­kül senki nem köszön el. A Dimitrov, a Gizella és a Móricz Zsigmond úton sok idős ember él. Űk ahhoz voltak szokva, hogy a ko­rábbi tanácstag, Könnyű Jóska bácsi rengeteget dol­gozott értük. S most ezt várják a fiatalembertől is. — Boros Tóni bácsitól is bőven lehetett tanulni segí­tőkészséget, áldozatvállalást — teszi hozzá Tátrai And­rás. — Meg hát nem hagy­nak engem magamra a ta­nácson sem. Személyes, élő a kapcsolat a tanácsiakkal, útravaló nélkül soha el nem jövök onnan. A körzeti párt- szervezet is készséges, há helyiséggondunkat kell megoldani. év lásokat Somoskő. Salgó vá­rának romantikus romjait, P. Gy mesélte, hogy az er­dő nekik a barátjuk lett. Erőt visszaadó, frissítő forrás a fá­rasztó hetek végén Nyolcvanhatan vizsgáznak június 6—9. között. Minden a tudáson múlik. Sokuknak már megvan a szerződéses mun­kahelye mások még válogat­nak a lehetőségek közt. Mun­ka. feladat nélkül senki sem marad. Az ifjak Salgótarjánban ér­tek felelősen gondolkodó, fel­nőtt nővé, férfivá. A varos a magáénak érzi őket, megőrzi az egymást váltó generációk emlékét. S fogadott gyerme­keitől cserébe kéri, hogy kö­zös hasznukra sáfárkodjanak az itt szerzett ismeretekkel, és ha elfáradnak az élet mun­kájában jöjjenek kikapcso­lódni. felfrissülni bátran visz- sza. A város barátként, őszinte szívvel fogadja őket. Néha, mikor összetornyo- sulnak a tennivalók, éppen erre szokott gondolni —, hogy nincs egyedül S ha olykor nehezen boldogul is a munkával, tudja: bíznak benne az emberek, s a bi­zalmat semmiképpen nem szabad eljátszani! Idővel azért látni a mun­ka eredményét, ha a vépét nem is. Az apró zöldterüle­teket szépen rendben tart­ják az emberek, a tisztaság­gal sincs baj. A Dimitrov útiak közművesítési gondja azonban még nehéz dió: ta­lán a gáztársulás mintájára gyorsabban lehetne orvo­solni ezt a gondot is. Hétköznapjait nem sajnál­ja Tátrai András, a hét vé­gék azonban szigorúan a családé! Felkerekednek né­gyesben. s ki a zöldbei Nincs pihentető*/b. meg­nyugtatóbb a természettel semmi. — szendi —

Next

/
Oldalképek
Tartalom