Nógrád. 1983. június (39. évfolyam. 128-153. szám)

1983-06-29 / 152. szám

Mintegy harmincezer kötet könyv és ötszáz hanglemez áll a látogatók rendelkezésé­re a rétsági nemzetiségi könyvtárban. Barna Alfréd felvétele Magyarázat az (érettségi) bizonyítványokhoz Vizsgán a gépipariban Nyakltendős fiatalemberek néznek velünk szembe az üvegtáblán keresztül. Tekinte­tük szilárd és álhatatos, meg­jelenésük komoly és ünnepé­lyes. ahogy az érettségi tablón illik. Talán csak belemagya- rázás az egész, de a megye- székhely Centrum Áruházának kirakata előtt bámészkodva, a IV. b-ről az az ember érzése, épp most készítettek maguk­ban számadást. Vagy ellenke­zőleg? Épp a jövőre, a közel­jövő megpróbáltatásaira gon­dolnak? Ezt nem kérdeztük meg tőlük azon az idegőrlő délelőttön, ott az iskolában amikor arról adtak számot, az elmúlt négy év alatt mit ta­nultak. Összegyűjtöttek-e egy érettségi és egy szakmunkás­bizonyítványra való tudást? A Stromfeld Aurél Gépipari Szakközépiskola második eme­leti folyosójának végén csend­ben várakoznak a fiúk. Nem sok szó esik, izgalmuk nem látványos, de nyilvánvaló. Né­zik az ajtót, mikor pattan fel. mikor kell bemenni. Nem szabad Ilyenkor nehe­zet kérdezni, legyen az a vizs­gabizottság kizárólagos joga. Borbás Attilával a felkészü­lésről beszélgetünk. A hatva­ni fiatalember tőmondatokban, beszél az érettségi előkészí­tőkről. a nulladik órákról, a tanárok jó hozzáállásáról. Minden mondata úgy hangzik, mint ez utolsó, nem szívesen beszél. Megkönnyebbült fiatalember lép ki, -nevén szólftja a kö­vetkezőt. Mi szívesebben be­mennénk, ám azt a vizsga- szabályzat nem teszi lehetővé. Balogh Zoltán az érkező. Na. mi volt? Hogy ment? — A töri könnyen ment, a marxizmus forrásait húztam, tudtam, a magyart is vala­hogy, inkább a szakmai döcö­gött. — A szakmai? — Igen. Nem szeretem a szakmámat. Tévedés volt, ami­kor 'választottam. Az ISZI-be készülök. elektroműszerész szakmát szeretnék tanulni. Duna András a következő kilépő. megkönnyebbülten kapcsolódik be a besaélgetés- be: — Én Szombathelyre készü­lök. tanárképző főiskolára. — Milyen szakra? — Történelem—könyvtárra. Végképp nincs érzékem a gé­pekhez, tizennégy évesen nem tudtam .lói dönteni. Mentem a barátaim után. Az apám már akkor mondta, rosszul teszem, én csak mostanában jöttem rá. Szóval, a szüleim örülnek döntésemnek. — A felvételin hátrányban leszel azokkal szemben, akik fakultáción végeznek. — így igaz. De gimnáziumi tankönyvekből tanultam, és egyáltalán, igyekezem behoz­ni a hátrányt, amit az iskola­típusok közötti különbség je­lent. A tanáraimtól is sok se­gítséget kaptam ehhez. A fel­vételin minden kiderül... Dr. Kocsis József érettségi elnökkel az érettségizők ter­mének szomszédságában be­szélgetünk. — Szakfelügyelő, évről évre érettségi elnök. Van összeha­sonlítási alapja. Milyennek ta­lálja a ma vizsgázók felké­szültségét? — Nagyon beleillik tapasz­talatom abba az összképbe, ami kialakult bennem koráb­ban a tanulókról. Alapvető­en tisztességes, becsületes fia­talemberek. akik gyakran megdöbbentő felelőtlenségről, nyegleségről. és szellemi rest­ségről tesznek bizonyságot. Csak azzal magyarázhatom, hogy huszonegy írásbeli dolgo­zat közül hatot elégtelennek kellett minősíteni magyarból. Az ige-igekötő. főnév-névutó helyesírása okozott leginkább gondot. De a következő eset is előfordult: egyikük név nél­kül adta be dolgozatát, amit Arany Toldijáról írt. Elemzé­se így kezdődik. Arany Ilos- vaitól és a szalontai öregek­től hallotta Toldi történetét, akik még ismerték őt. — Az elnök vázolja a tényeket. Arany kortárs-öregiei miért, nem ismerhették a nyolc-tíz emberöltővel korábban élt Toldit. A diáknak, aki leírta, nem egyszerűen azért nem nyilvánvalóak ezek a tények, mert nem tanulta meg. Miért nem tanulta meg? Miért jött az iskolába? — A most érettségiző osz­tály jelentős része, nem itt akart továbbtanulni. Az ál­taluk megjelölt két középisko­lából elutasították őket. Ná­lunk pedig — akkoriban in­dult be a szakmunkásképzési célú szakközépiskolai rend­szer — nem volt elegendő je­lentkező. Hívtuk mindenhon­nan a gyerekeket — Szolnoki István igazgató tárja fel az okokat. — A diákok érettségin nyúj­tott teljesítménye megfelel-e az évközi jegyeknek? — A kérdés az érettségi elnöknek szól. — Sajnos Igen. Az évközi jegyeik sem voltak jók. Ha abból indulunk ki, amit dr. Kocsis József mondott, hogy becsületes, tisztességes fiatalokról van szó — már pe­dig ebből kell kiindulnunk — magától érthetődő módon jut­hatunk arra a következtetésre, akkor az iskola nem tanította meg őket. Az iskola a hibás. De ha azokra a fiatalokra gon­dolunk. akik az országos szak­mai tanulmányi versenyen ki­váló eredménnyel szerepeltek, akik munkahelyükön példa­mutatóan dolgoznak, akik a műszaki egyetemeken jól meg­állják a helyüket — sokan vannak! — igazságtalan az előbbi következtetés. A körülmények? A körül­mények A kényszerpályára jutás. A kelletlen vargabetű okozta meghatározó közérzet Mondhatjuk, ez a legkényel­mesebb konzekvencia, a rossz bizonyítvány magyarázására, hisz nem kell felelősöket meg­nevezni. Ám a körülmények alakulása is embereken mú­lik. .. Veszprémi Erzsébet MUNKASMÜVP.ŐDíS AZ ÖB> ÖSUVEGGYÄRBAN Ki menjen el a rendezvényre? A salgótarjáni öblösüveg­gyár Kossuth Művelődési Há­zában szocialista brigádtagok­kal beszélgetünk. Témánk a munkásművelődés, s többen a múló időt és a változó szo­kásokat emlegetik. Ha tíz év­vel korábban jön hozzánk Be­rek Kati, vagy Drahota And­rea — így az egyik —, szét­verik értük a házat; most csak azok jöttek el, akiket tényleg nagyon érdekel. A kultúrház az én gyerekkoromban — vallja egy harminc-egvné- hány éves férfi — az egyet­len szórakozási lehetőség volt a kolónián, a kulturális igé­nyeket teljesen kielégítette. Ma is jól szolgálja az igé­nyeket — fogalmaz egy má­sik —, csak az igények soka­sodtak, szóródtak szét, meg a kulturális lehetőségek vál­tak sokfélévé. A műveltségi szint ma jóval magasabb, mint résen — teszi hozzá egy idő­sebb szaki —, hiszen mostan­ság rengeteg hatás éri, építi, alakítja az embereket. * A gyári politikai felvilágo­sító munka egyre inkább meghatározó szerepet tölt be a munkások kulturális ér­deklődésének felkeltésében — állapítja meg az egyik közel­múltban fogalmazott hivata­los vezetői dokumentum. Az öblösüveggyárban öt esztende­je működik a kulturális kér­dések szemináriuma, s ezen évente több tucat ember is­merkedik meg az alapvető művelődésszervező elméleti, gyakorlati kérdésekkel. A cél­tudatos beiskolázás természe­tes következménye, hogy nőtt a párt- és tömegszervezetek kulturális felelőseinek műve­lődéspolitikai felkészültsége, vele egyenes arányban fejlő­dött a művelődést segítő mun­ka tartalma, hatóköre. A kulturális tevékenység eredményessége közvetlenül befolyásolja a gazdasági mun­kát. Aligha vitatja el bárki is ezt a kölcsönhatást a szak­mai továbbképzésektől, a mes­terszakmurjkás-vizsgáktól, vagy — például a műszerészek esetében — a második szak­ma megszerzésétől. Az öblösüveggyárban kitű­nő a közművelődési tevé­kenység. Olyan gazdasági, po­litikai, társadalmi vezetők áll­nak a kulturálisan is nagy múltú üzem élén, akik fia­tal koruktól kezdve elköte­lezettjei — esetenként maguk is tevékeny résztvevői, nem pusztán szemlélői voltak — a művelődési munkának. Ösz­tönzésükre alakult meg a gyári TIT-alapszervezet, majd 1976-ban elsők között a sze­mélyi összetételében és mun­kájában egyre jobb színvo­nalú művelődési bizottság. A tevékenység termékeny alap­ját jelenti a 77 éves művelő­dési ház, mely nem csak te­rületileg, hanem szellemileg is mind szorosabban épül be a gyár mindennapi életébe. Gyermekprogramjaik me- gyeszerte nevezetesek, s di­cséretesek kezdeményezéseik, például az antialkoholisták klubjának megszervezése. , A vázolt szervezeti, intéz­ményi keretekre fűzik fel a tartalmi munkát; kiindulva az üzemi-társadalmi igények­ből, tekintettel az egyéni ér­deklődésre, szem előtt tartva az igények felkeltését és to­vábbi kibontakoztatását, a formai, módszertani sokszínű­séget, a lehetőségek jobb ösz- szehangolását, megvalósítva a tudatosabb, gyümölcsözőbb együttműködést. * Természetesen nem állítjuk —, s nem is állítja senki ■—, hogy az öblösüveggyár! mun­kásművelődés tehertételektől mentes, hogy a művelődés irányítóinak, szervezőinek nincsenek gondjai. Akadnak itt is, csupán másokhoz, ki­sebb termelőegységekhez vi­szonyítva, minőségi különb­séggel. Hiszen itt évtizedek óta figyelmet keltő közmű­velődési munka folyik, tehát a problémák is ehhez igazo- dóak. Szokták ezt úgy is fo­galmazni; más az akusztiká­juk. Érzékeltethetjük vélemé­nyünket a szocialista brigádok működésével. A kultúrház programján ugyanis — nem üveggyári sajátosság —■ fő­ként ezek tagjai vesznek részt. S nem azért, hogy igazolás­képpen újabb és újabb pecsé­teket szerezzenek. — Ezt az egykor annyira elterjedt mód­szert már kinőtték; az érdek­lődés, az élményszerzés vágya viszi el az embereket, rész­vételük igazi visszaigazolása pedig a beszélgetés. ' Nyilván ez nehezebb ellen­őrzési módszer, mégis helyén­valóbb, mert a felnőttkornak jobban megfelel. Tapasztalható a szemlelet­ben, a magatartásban egy sa­játos ellentmondás. A veze­tők körében nem tapasztalni a kultúrát, a művelődést le­becsülő szóbeli megnyilvánu­lást. Egyes közép- és alsó­szintű vezető viselkedése azon­ban szavak nélkül erre vall. Szemléletükben és gyakorla­tukban kettéválik, metafiziku­sán a kultúra és a termelés. Ügy vélik, a gazdasági veze­tőnek elegendő termelnie, a kultúrával pedig foglalkozza­nak az arra illetékesek, akik ezért kapják a fizetésüket. Nézetük helytelenségét tetézik azzal, hogy a szocialista mun­kaverseny hármas jelszavát nem érzik magukra kötelező­nek, pontosabban, a szocialis­ta módon művelődni jelszót csak a brigádtagokra érvé­nyesként értelmezik. A bri- gádtag menjen csak nyugod­tan a kultúrházba, ők pedig beülnek a kocsijukba, s irány a telek, a háztáji. Nyil­ván, a brigádtagnak is akad­na más elfoglaltsága. Persze, nem azért mondjuk mindezt, hogy bárkinek is menlevelet adjunk. Az a célunk, hogy fel­hívjuk a figyelmet az ellent­mondásra, a szemlélet és ma­gatartás tarthatatlan kettős­ségére. - egyúttal nyomatéko- sítsuk azokban, akikre illik a jellemzés, a személyes példa- mutatás szükségességét. Szó nem lehet meggyőzőbb, hatásosabb, mint a személyes tett * A brigádtagokkal folytatott beszélgetés érintette a továb­bi tennivalókat is. Jónak tart­ják, hogy ajánlásokat, útmu­tatókat kapnak kulturális vállalásaik teljesítéséhez a művelődési háztól, hogy sok­féle fórumon szólnak nekik és szólhatnak ők a művelő­dés kérdéseiről. Tudják, hogy a gyári technika nagyfokú fejlődése, az exportkövetel­mények műveltebb embere­ket feltételemek, s a mun­kásművelődés fejlesztését meg kell gyorsítani. A legcélravezetőbb módsze­rek megtalálása azonban már a szakemberekre tartozik. De tanácsot adhat hozzá bárki, aki a konkrét helyzetet is­meri, aki érzi a tennivaló szükségességét, felelősségét. Sulyok László Augusztus 18—21. Autóstalálkozó Palócföldön Augusztus 18—21. között Pa- lócíoldön rendez a Madách- évforduló jegyében autóstalál- kozót a Magyar Autóklub ba­lassagyarmati szervezete. Ha­gyományosan gazdag kirándu­ló, ismeretterjesztő és szóra­koztató programokat ajánla­nak az ország autósainak. Az első napon Madách Imre és Balassagyarmat címmel dr. Szabó Károly tart előadást, ezt követően Irodalmi bemu­tatót nézhetnek meg, majd megtekinthetik a Madách-il- lusztrációk kiállítását a műve­lődési központban. A találkozó második napján a turisztikai hagyományoknak megfelelően az autósok több túraútvonal között választhatnak. Az egyik túra útvonala Szécsénytől Ka- rancsberén.vig tart, a másikon az irodalmi nagyjaink nyomá­ban indított útvonalon Szkla- bonya. Sztregova, Zólyom és Kékkő nevezetességeivel is­merkedhetnek meg. A harma­dik kirándulóűt útvonala: Hórpács. Diósjenő. Nógrád, Bánk. Romhány és Mohora. A találkozó harmadik napján az autósok előbb a csesztvei Madách-múzeumba majd Hol­lókőre kirándulnak. A talál­kozó résztvevőinek a balassa­gyarmati új fiúkollégiumban nyújtanak szállást, az étkezés­ről a Balassa étteremben gon­doskodnak. Hároméves művész A Csecsen—Ingus szovjet köz­társaságban él Muha.'ned-Ali Mu- zajev. Az egyetlen előadóművész, akit a hangversenyeken a taps mellett — Játékokkal is megjutal­maznak. A kis művész ugyanis még nincs s éves. Dobon Játszani mástél éves korában tanult meg. Az elmúlt évi nagy sportünne­pélyen a nézők látták, hogy a do­bos kisfiú alig tudja tartani a dobot. Mikor azonban Muhamed- Ali játszani kezdett, a stadionban kirobbant a tapsvihar. Később a köztársaságban, és annak határa­in túl, más színpadokon is fel­lépett. Nemrég meghívták, hogv vegyen részt a Vidám hangok össz-szövetségí televíziós fesztivál­ján. Édesapja irányításával lelke­sen gyakorolja a csecsen—ingus dallamok témájára Irt dalfantázi­át. Az ifjú művésznek ül műfaj­ban kell debütálnia: Moszkvában dzsígittáncot és a Kis kaszás cí­mű táncjelenetet mutatja be. műsor KOSSUTH BADlOl 8.25.' „Solferinól emlék" 9.06: Magyar művészek operafelvételelböl 1(1.05: Gyermekeknek 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak 10.50: A zeneirodalom remekműveiből 12.15: Házunk tala 13.00: Operaslágerek 13.30: Dzsesszmelódiák 11.40: Kóruspódium 15.05: Liszt: Hungária — szimfonikus költemény 15.28: sziriusz és Corinta 16.03: Kritikusok fóruma 16.13: Nótacsokor 17.05: Tovább a metrón 17.30: Svéd Sándor emlékezetes szerepei 19.15: Gondolat 20.00: A kamarazene kedvelőinek 21.05: A magyar művelődés századai *2.30: Hollay Bertalan nótákat énekel 12.45: Közelkép — a vidéki színházakról *3.00: Éjszakai muzsika 0.10: Délhúsa Gjon saját dalaiból énekel PETŐFI RÁDIÓ: 8.35: Idősebbek hullámhosszán 9.30: Könnyűzene Moszkvából 10.00: Zenedéleiött 12.05: Cigánydalok, csárdások 12.35: Tánczenei koktél 13.27: Nefelejcs 4 NÓGRÁD - 1983. június 29., szerda 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja 14.05: Fúvószenekari hang­verseny a 8-os stúdióban 14.40: Fiatalok a seregben 17.10: üjhold 17.30; Ötödik sebesség 18.35: A koldusdiák 19.25: Prizma 19.45: A Santana együttes felvételeiből 20.35: Ismeretlen Ismerősök. Rejtő Jenő alias P. Howard *1.35: Népdalkörök pódiuma 22.00; Nosztalgiahullám Same Cook 22.51: Ponce: Téma és változatok 23.20: Kellemes pihenést MISKOLCI STODlOl 17.00: Hírek, Időjárás, műsoris­mertetés. 17.03: Hangversenykró­nika. 17.20: Ablak az országra. Kastélytörténelem. Fodor László jegyzete. 17.30: Index. Gazdaság­politikai magazin. (A tartalomból: Differenciált bérezés a brigádban — Ahol a pályakezdők dolgoz­nak. önálló külkereskedelmi tár­sulás — Aratás Észak-Magyaror- szágon.) Felelős szerkesztő: Pau- lovits Ágoston. Szerkesztő: Bor­sodi Gyula. — Sport. Eszak-ma- gyarországi krónika, (Aratási helyzetkép Borsod, Heves és Nóg­rád megyéből.) 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGTAB TELEVÍZIÓI 4.00: Tévétorna 4.05; Szünidei matiné Jan és Tini a melegházban NDK bábfilm 8.50: A bat kópé. Kanadai klsjátékfilm-sorozat. m/2. rész: A nyomozás 1.557 Kaland az aranyöbölben. Csehszlovák film gyerekeknek. 10.00; Idesüss! 10.25: Delta 10.50: Nyugtalan szeretet. Magyarul beszélő csehszlo­vák filmsorozat, V/4. rész: Mária 10.00: Hírek 14.10: Cirkusz, cirkusz NSZK film 17.40: Képújság 17.45: A Közönségszolgálat tájékoztatója 17.50: Reklám 18 00: „Reflektor magazin” 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.90: Tv-hiradó 20.00; Csudapest 21.20: A hét műtárgya 21.30; Foltyn zeneszerző életé és munkássága Tévéfilm 22.50: Tv-híradó 2, 2. MŰSOR: 17.15—22.45: A román televízió estje. 17.15: Bevezető 17.20: Bukarest az ország szive. Rövidfilm 17.40: Az első lépések Rövtdfilm 17.50: Tengeri expedíció Rövidfilm 18.25: Képek egy távoli faluból. — Vama Rövidfilm 18.45: Alkotótábor Dokumentumfilm 19.00: A Letea-tető Természetfilm 19.30: Tv-híradó 20.00: Bevezető 20.05: Ház a mezőn Román tévéfilm 31.25: öreg fényképész Z»né> film 22.20: George Enescu: III. szvit 32.45: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.3o: Tv-hírado 20.00: A világ végén. Spanyol tv- film. 21.15: Azimut. Katonák maga­zinműsora. 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: zenés szórakoztató műsor 23.05: Hírek. 2. MŰSOR: 20.00: Fekete Péter. Riportműsor. 20.40: A bűnözés következményei és okai. 21.30: Időszerű események. 22.00: Korunk bűnténye. Francia tv-dráma. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4 és háromnegyed 6-tól: A kara- tézó Cobra visszatér. (16) Színes, szinkronizált japán krimi. 8 órá­tól: Edénkért a sikátorban. (16) Színes USA film. — Balassagyar­mati Madách: Végállomás. (18) Színes, szinkronizált. NSZK-beli film. — Nagybátonyi Petőfi: A veréb is madár (16) Színes ma­gyar film vígjáték. — Pásztói Mátra: Éjszaka) boszorkányok. Színes szovjet háborús kaland­film. — Karancslapujtő; Dutyi dili. Színes, szinkronizált USA film vígjáték. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom