Nógrád. 1983. június (39. évfolyam. 128-153. szám)

1983-06-29 / 152. szám

Közlemény a szocialista országok part­es államférfiéinak moszkvai találkozójáról Június 28-án, Moszkvában találkoztak a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Nép- köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaságba Ro­mán Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége párt- és állami vezetői. A találkozón részt vett: A Bolgár Népköztársaság részéről Tó­dor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Bol­gár Népköztársaság Államtanácsának el­nöke, a küldöttség vezetője, Grisa Filipov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a BNK Minisztertanácsának elnöke, Dobri Dzsurov, a BKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a BNK nemzetvédelmi mi­nisztere, Petr Mladenov, a BKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a BNK kül­ügyminisztere. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, a küldöttség vezető­je, Lubomir Strougal, a CSKP KB Elnök­ségének tagja, a CSSZK kormányának elnöke, Vasil Bilak, a CSKP KB Elnökségé­nek tagja, a CSKP KB titkára, Bohuslav Chnoupek, a CSKP KB tagja, a CSSZK külügyminisztere, Martin Dzur, a CSKP KB tagja, a CSSZK honvédelmi minisz­tere. A Lengyel Népköztársaság részéről Woj- ciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságának első tit­kára, a Lengyel Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke, a küldöttség vezetője, Józef Czyrek, a LEMP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a LEMP KB titkára, Stefan Olszowski, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, az LNK külügymi­nisztere, Florian Siwicki, a LEMP KB Politikai Bizottságának póttagja, nemzet- védelmi miniszterhelyettes, a lengyel nép­hadsereg vezérkari főnöke, - • A Magyar Népköztársaság részéről Ká­dár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, a küldöttség vezetője, Lázár György, aa MSZMP Politikai Bizottságának tagja, an MNK Minisztertanácsának elnöke, Púja Frigyes, az MSZMP KB tagja, az MNK külügyminisztere, Csémi Károly, az MSZMP KB tagja, az MNK Honvédelmi Minisztériumának államtitkára. A Német Demokratikus Köztársaság ré­széről Erich Honecker, a Német Szocialis­ta Egységpárt Központi Bizottságának fő­titkára, a Német Demokratikus Köztársa­ság Államtanácsának elnöke, a küldöttség vezetője, Willi Stoph, az NSZEP KB Po­litikai Bizottságának tagja, az NDK Mi­nisztertanácsának elnöke, Heinz Hoffman, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tag­ja, az NDK nemzetvédelmi minisztere, Oscar Fischer, az NSZEP KB tagja, az NDK külügyminisztere. A Román Szocialista Köztársaság ré­széről Nicolae Ceausescu, a Román Kom­munista Párt főtikára, a Román Szocia­lista Köztársaság elnöke, a küldöttség ve­zetője, Constantin Dascalescu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, az RSZK kormányának első minisz­tere, Constantin Olteanu, az RKP KB Po­litikai Végrehajtó Bizottságának tagja, az RSZK nemzetvédelmi minisztere, Miu Dob- rescu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, az RKP KB tit­kára, Stefan Andrei, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, az RSZK külügyminisztere. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről Jurij Andropov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának főtitkára, a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetsége Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, a kül­döttség vezetője, Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az SZSZKSZ Minisztertanácsának elnöke, Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az SZSZKSZ Minisz­tertanácsa elnökének első helyettese, az SZSZKSZ külügyminisztere, Dmitrij Usz- tyinov, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, az SZSZKSZ honvédelmi mi­nisztere. A találkozó résztvevői véleményt cse­réltek a nemzetközi helyzetben az utóbbi időben végbement változásokról és közös nyilatkozatot fogadtak eL keznek, nő annak a vészé- tására törekszenek, úgyvé- lye, hogy ezek kiszélesed- lik, hogy legalább egy olyan nek. Számos független ál- megállapodás elérésére van lám ellen folyik hadüzenet szükség, amely kizárná az nélküli háború, erősödik a új amerikai nukleáris ra- nemzeti érdekektől idegen kéták nyugat-európai tele- külföldi katonai jelenlét. Az pítését, és előirányozná az új világgazdasági rend meg- Európában levő ^cözép-ható- teremtésének igazságos kö- távolságú eszközök megfe- vetelése elutasításra talál, lelő mértékű csökkentését, az egyensúly lehető legala­csonyabb szinten való biz­tosítása érdekében. Lehetsé­ges ilyen megállapodás el­érése, ha mindkét fél köl­csönös megértést, politikai akaratot tanúsít és a béke a biztonság egyetemes tovább mélyül a szakadék az országok gazdasági fej­lettsége között. E politika merőben ellen­tétes Európa és az egész világ népeinek alapvető ér­dekeivel és törekvéseivel, amelyek oly erőteljesen nyil­vánulnak meg a személyi­ség és a nemzetek szabad, emberhez méltó és békés létezéshez való jogának biz­tosítását követelő háború­ellenes tömegmozgalmak­ban, a parlamentek, tudósok, orvosok, valamint a széles közvélemény képviselőinek es érdekeit tartja szem előtt. A találkozón képviselt álla­mok e szempontok figye­lembevételével alakítják ki álláspontjukat az európai nukleáris fegyverek korlá­tozásáról folyó genfi tárgya­lásokkal kapcsolatban. A találkozó résztvevői tel­in egnyilatkozásaiban és az jes mértékben támogatják olyan nemzetközi találko- a már létező közép-hatótá­rón, mint a „Békéért és az volságú nukleáris fegyve- életért, a nukleáris háború rek igazságos csökkentését ellen” elnevezéssel nemrég célzó szovjet javaslatokat. Ar- Prágában megtartott világ- ra hívnak fel: mindent meg fórum. kell tenni, hogy a tárgyalá­A találkozó résztvevőinek sokon ebben az évben meg- véleménye szerint a mos- állapodás jöjjön létre, hogy tani helyzet minden állam nem telepítik az új közép- és minden nép előtt felveti hatótávolságú nukleáris ra- a kérdést: miként gátolha- kétákat Európába, és csök- tó meg, hogy e veszélyek kentik a már meglevő kö­tovább fokozódjanak, mi­ként akadályozható meg, zép-hatótávolságú eszközö­ket. E'megállapodás a mind­Közös nyilatkozat A találkozó résztvevői ele­mezték az európai és a vi­lághelyzetet, és szocialista államaik nevében aggodal­mukat fejezték ki a feszült­ség éleződése, a nemzetközi kapcsolatok destabilizáló­dása és a katasztrofális kö­vetkezményekkel járó nuk­leáris háború veszélyének növekedése miatt. Szüksé­gesnek tartják felhívni min­den ország és nép figyelmét e veszélyekre. A találkozón megerősítet­ték a Varsói Szerződés tag­államai politikai tanácskozó testületének 1983. január 5-i, prágai ülésén elfogadott politikai nyilatkozat értéke­lését és következtetéseit a nemzetközi helyzet alakulá­sáról. A népek, valamennyi ha­ladó és békeszerető erő el­tökéltsége egyre növekszik, hogy véget vessenek a fegy­verkezési hajszának, térje­nek át a leszerelésre, külö­nösen a nukleáris leszerelés­re és biztosítsák minden ál­lam fejlődését az együttmű­ködés, a biztonság és a bé­ke szellemében az egyenjo­gúság, a szuverenitás és a nemzeti függetlenség felté­telei között. Megerősítették a prágai politikai nyilatkozat követ­keztetéseit azokról a nega­tív tényezőkről is, amelyek élezik a nemzetközi helyze­tet. Az utóbbi időben mind­ezek még erőteljesebben éreztetik hatásukat. Példátlan méreteket ölt a fegyverkezési hajsza. Az USA és egyes szövetségesei maguk sem titkolják, hogy tevékenységükkel a katonai fölény elérésére töreked­nek. Néhány nyugat-euró­pai NATO-országban hoz­záfogtak támaszpontok lé­tesítéséhez új amerikai kö­zép-hatótávolságú nukleáris rakéták telepítése céljából. Folyik a földi telepítésű, a tengeri és a légi állomásoz- tatású új hadászati nukleá­ris eszközök gyártása és rendszerbe állítása. Hadicé­lokat szolgáló kozmikus rendszereket dolgoznak ki, amelyek egyaránt képesek csapást mérni a világűrben és a földön levő célpontok­ra. Minőségileg új hagyo­mányos fegyverrendszereket fejlesztenek ki, amelyek tö­megpusztító hatása a nuk­leáris fegyverekéhez hason­ló. Rohamosan nőnek a — népek vállára súlyos teher­ként nehezedő — katonai kiadások. Ebben a helyzetben a ta­lálkozó résztvevői hangot adnak aggodalmuknak, hogy nincs előrehaladás a fegy­verkorlátozási és -csökkenté­si tárgyalásokon. Ez érvényes mind az európai nukleá­ris fegyverzetek korlátozá­sáról és a hadászati fegy­verzetek korlátozásáról és csökkentéséről folyó genfi tárgyalásokra, mind a gen­fi leszerelési bizottság mun­kájára és a közép-európai fegyveres erők és fegyver­zetek kölcsönös csökkentésé­ről folyó bécsi tárgyalások­ra. A találkozó résztvevői arra is felhívják a figyel­met, hogy miközben a fegy­verkezési hajszát szítják, nyilatkozatok hangzanak el a fegyverzetkorlátozási és -csökkentési tárgyalásokon tanúsított állítólagos rugal­masságról, és azt a hamis tételt hangoztatják, mintha a katonai potenciál növelé­se a népek békéjét és biz­tonságát szolgálná. A talál­kozón képviselt államok ha­tározottan elutasítják ezt a politikát. A nemzetközi helyzetet tovább élezi a fokozódó im­perialista erőpolitika és dik­tátum, amely az államok közötti konfrontációra, az „érdekszférák” megszilár­dítására és újrafelosztására irányul, csakúgy, mint az imperializmus agresszív cse­lekedeteinek szaporodása. Gyakoribbá válnak a szo­cialista és más államok bel- ügyeibe való beavatkozási kísérletek, károkat okoz­nak a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatoknak, ellenséges kampányokat foly­tatnak a szocialista országok ellen és a nyomás egyéb módszereit alkalmazzák. A világ különböző térségei­ben meglevő háborús fe­szültséggócok és válság- helyzetek még bonyolultab­bá válnak és újak kelet­hogy a világ katasztrófába két fél számára elfogadható sodródjék. A moszkvai ta- javaslatokon alapulna, lálkozón képviselt szociális- Meggyőződésük, hogy. ha ta államok az 1983. január mindkét fél szigorúan be- 5-i prágai politikai nyilat- tartja az egyenlőség és az kozatban széles körű prog- egyenlő biztonság elvét, ak- ramot terjesztettek elő a kor a hadászati fegyverzetek nemzetközi feszültség csők- korlátozásáról és csökken- kentésére, a háborús veszély téséről folyó tárgyalások elhárítására. Megerősítik, hogy ez a program időszerű és érvé­nyes, ismételten fellépnek n°sen elfogadható megálla- a nukleáris fegyverkezési P°dás. konstruktív irányba halad­hatnak, és elérhető lesz a világbékét szolgáló, kölcsö­versennyel és mindenfajta katonai versengéssel szem­Szükségesnek tartják, hogy mielőbbi tárgyalások ben. Szilárd meggyőződésük, kezdődjenek bármilyen fegy- hogy semmilyen világprob- verfajta világűrbeli elhelye- lémát — beleértve a szocia- zésének megtiltásáról, hogy lizmus és a kapitalizmus megszűnjön a fegyverkezé- történelmi vitáját is — nem si hajsza kiterjesztésének lehet katonai úton megöl- veszélye dani. ségre. A mostani helyzetben a kozmikus tér­A találkozó résztvevőinek olyan- halaszthatatlan intéz- meggyőződése, hogy a népek kedésekre van szükség, békéje és biztonsága érde­amelyek csökkentik a hábo­rú veszélyét és az államközi kében szükséges: valamennyi nukleáris kapcsolatok javulása, az hatalom — mindenekelőtt a enyhülés medrébe terelik a Szovjetunió és az USA — nemzetközi helyzet alakuld- nukleáris fegyverkészleté­it. nek haladéktalan befagyasz­A találkozó résztvevői ko- tása, runk kulcskérdésének, a — azon nukleáris hatal­fegyverkezési hajsza mielőb- mák kötelezettségvállalása, bi beszüntetését és a lesze- amelyek ezt még nem tet- relésre, különösen a nukleá- ték meg, hogy elsőként nem ris leszerelésre való áttérést alkalmaznak nukleáris fegy- tekintik. Meggyőződésük, vert. hogy mindent meg kell ten­ni e rendkívül fontos célok A találkozón részt vevő államok újból felhívással megvalósításáért, a béke, fordulnak a NATO tagál- a civilizáció és az élet meg- lámáihoz, hogy haladékta- őrzése érdekében megerő- ianui kezdjenek közvetlen sítik, hogy készek minden erőfeszítést megtenni e kör­tárgyalásokat olyan megál­lapodásról, miszerint 1984. dések tárgyalásos rendezé- január 1-től kezdődően be­séért. E tekintetben az a legfon­fagyasztják a katonai kiadá­sokat, és az ezt követő tosabb, hogy az európai időszakban konkrét lépése- kontinensen megszűnjön a két tesznek tényleges, köl- nukleáris konfrontáció ve- csönös csökkentésükre. Az szélye. Mivel a találkozó így felszabaduló eszközöket résztvevői Európának akö- a gazdasági és a társadalmi zép-hatótávolságú és a har- fejlődés szükségleteire for- cászati nukleáris fegyverek- dítanák, beleértve a fejlődő Reményüket fejezik ki, hogy felhívásuk visszhangra ta­lál a NATO-államoknál. Ugyancsak elvárják a NA- TO-államok egyetértését, hogy kezdjék meg annak a javaslatnak a gyakorlati megvizsgálását, miszerint a Varsói Szerződés tagállamai és az Észak-atlanti Szerző­dés Szervezetének tagorszá­gai kössenek a világ vala­mennyi állama számára nyi­tott szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsö­nös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. A találkozón részt vevő államok ismételten sikra szállnak azon javaslatok megvalósításáért, hogy Észak-Európában, a Balká­non és a kontinens más tér­ségeiben atomfegyvermen­tes övezeteket hozzanak lét­re és, hogy e kérdésekről tárgyaljanak. Hangsúlyozták annak je­lentőségét és szükségességét, hogy a madridi találkozó mielőbb olyan pozitív ered­ményekkel fejeződjék be, amelyek megfelelnek az eu­rópai népek óhajának, és' amelyek lehetővé teszik az európai bizalom- és bizton­ságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferencia össziehívását, a Helsinkiben megkezdett sok­oldalú folyamat továbbvite­lét. Ez fontos hozzájárulás lenne a béke, az enyhülés és az együttműködés politi­kájának megszilárdításá­hoz. Ahhoz, hogy a fegyverke-' zési hajsza megszüntetésének és a nemzetközi helyzet ja­vításának döntésre érett kérdéseiben konkrét meg­állapodások szülessenek, ma­ximális erőfeszítések, érde­mi, jó légkörű tárgyalások és olyan lépések szüksége­sek, amelyek elősegítik a kedvező helyzet kialakulá­sát a tárgyalásokon való elő­rehaladáshoz. Tartózkodni kell a tárgyalásokat nehezí­tő lépésektől. A találkozón képviselt ál­lamok ismételten, nyomaté­kosan megerősítik, hogy el­leneznek minden olyan lé­pést, amely a NATO tevé­kenységi körének kiszélesí­téséhez, vagy bármilyen új katonai-politikai csoportosu­lás létrehozásához vezet. A maguk részéről kijelentik, hogy nem törekszenek sa­ját szövetségük tevékeny­ségi körének kiszélesítésére, és nem szándékoznak ilyen lépést tenni. A találkozón részt vevő államok — a béke és sa­ját biztonságuk érdekeiből kiindulva — kijelentik: sem­miképpen sem engedik meg, hogy katonai fölényre te­gyenek szert velük szemben. Határozottan fellépnek az erőegyensúly biztosításáért a fegyverzetek lehető leg­alacsonyabb szintjén. Ezzel összefüggésben felhívják a figyelmet legfelsőbb állami szerveik nyilvános állásfog­lalásaira. Megerősítik elvi állás­pontjukat, hogy napjaink Európájának területi-poli­tikai realitásai sérthetetle­nek. tői való teljes megszabad!- országok szükségleteit is. (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom