Nógrád. 1983. június (39. évfolyam. 128-153. szám)

1983-06-28 / 151. szám

Találkozás korábbi ismerősökkel A rövidfilsnek közelmúltban lez-ajlott miskolci szemléje, majd a kőszegi gyermekíilm- szemle után, a múlt héten ke­rült sor a veszprémi tévéta­lálkozóra. E legutóbbi művészeti ese­ményt tizenharmadik alka­lommal hirdette meg a város és a televízió, s a műsorhét négy napján huszonkét pro­dukciót láthattak a helyszín vendégei, s a képernyők előtt ülők. Igaz, a veszprémi szem­lének nem új müvek bemuta­tása a célja, hanem az, hogy áttekintést adjon a televízió alkotóstábjainak egy időszak­ban mérhető eredményeiről, afféle minősítést végezzen, ér­tékrendet határozzon meg, mi, tévénézők, annyiban mégis jól járunk, hogy viszontlát­hatjuk a korábban szívesen fogadott produkciókat. Szidjuk, szidogatjuk a te­levíziót, mert müsorétvá- gyunkhoz nem mindig érezzük elég kalóriadúsnak a kínála­tot, pedig egy ilyen alkalom, ha nem is teljességgel, de jócskán rácáfol panaszainkra. Legalábbis, ami a tematikai változatosságot illeti, s nem egy esetben az alkotói igé­nyességét is. Hogy csak né­hányat említsek ezekre pél­dának a drámai és a szóra­koztató művek sorából: Mac­beth, Glória, A nyomozás, II. József császár, Napos oldal, Rettenetes szülők, Akar ve­lem játszani?, Jubileumi lel­tár. A kínálat igényessége és bősége nem tette könnyűvé a zsűri dolgát, mégis, úgy vél­jük, a szombati eredmény- hirdetés a legjobbakat jutal­mazta. Veszprém város díja a „Társkeresés N. 1463.” cí­mű tévéfilmnek jutott, a zsű­ri három fődíját a Rettenetes szülők című Cocteau-dráma tévéjáték-változata, Benedek Miklósnak Akar velem ját­szani? című műsora és az Egy Fényes-est című zenés összeállítás érdemelte ki, Kö­zönségdíjat kapott a Glória című 'tévéfilm — Örkény Ist­ván művéből — és az Egy Fényes-est. Nagy tetszés fo­gadta Vass Éva, Páger Antal, K eltér Dezső, Cserháti Zsu­zsa, Paudits Béla, Bilicsi Er­zsébet, Gulyás Gyula, Hor­váth Péter, és Iglódi István művészeti különdíját is, mely az egyes produkciókban nyúj­tott kimagasló színészi, éne­kesi, rendezői, operatőri tel­jesítményt jutalmazta. A műsorhetet meghatározó veszprémi tévétalálkozó mel­lett említést érdemel a ked­den sugárzott, Nürnberg, 1946. című dokumentumfilm. E té­mában ugyan számos feldol­gozást láttunk már, a magyar produkció készítőinek, Bo­kor Lászlónak, Fifilina Jó­zsefnek és Róna Péternek mégis volt egyéni és napja­inkra is érvényes mondandó­ja a történelmi per kapcsán. Pénteken a hatodik for­dulóval véget értek a Ki mit tud? elődöntői. Sajnos, a dzsessz kategóriában a salgó­tarjáni gitáros, Alapi István, ha csak a közönségszavazat rá nem cáfol, egyénileg elbú­csúzott a vetélkedés maga­állapítant, hogy mikor melyik szálait meg. Ez újabb érvként szólt a lenlngrádi V. Muhin mellett, aki habosított műanyag­ból készíti hangszerelt. Szép han­gú hegedül, csellót, mélyhegedűi szokatlan, hófehér színben pom­páznak. Azonfelül a szokásos hangszereknél könnyebbek, szer­kezetűk egyszerűbb. A mesternek egy-egy hegedű elkészítése átla­gosan egyheti munkájába kerül, s a munka legbonyolultabb része a hang beállítása, a hangmagas­ság és -erősség kimunkálása. E munkánál a mester különös fi­gyelmet szentel a hangszer leg­apróbb részel a díszítő clkomyák rezonanciájának, amelyek aktí­van részt vesznek az általános jó hangzásban. vasutasok Horpácson a Mikszáth-kúriát látogatták meg. Szécsényben a Kubinyi Ferenc Múzeum kiál­lításait szemlélték végig, majd a hollókői népi építészeti együttes látnivalóinak megte­kintésével koronázták meg az élményekben gazdag kirándu­lást. sabb szintjétől, ahová me­gyénkből egyedül a Front együttesnek sikerült „bevere­kednie” magát. Sajnos, a programszer­kesztők szombaton is válaszút elé állították a tévénézőket. Az esti műsorban ugyanis egyidejűleg startolt a két csa­tornán a Szeszélyes évszakok című szórakoztató magazin és Shakespeare vígjátéka, az Amit akartok, avagy vízke­reszt, a Várszínház produk­ciójában. Azok jártak Jól, akik az igényes kínálat mel­lett döntöttek. Shakespeare egyik legnépszerűbb müve ezúttal Is nagyszerű szórako­zásnak bizonyult. Iglói István rendezésében kitűnő színé­szek előadását élvezhettük, a főbb szerepekben Trokán Pé­terrel, Vándorfi Lászlóval, Mihály Péterrel, Ferenczy Csongorral, Zala Márkkal, Tahi Józseffel, Reviczky Gá­borral, Kézdy Györggyel, Tor- dai Terivel és Jobba Gabival. Néhány érdekes külföldi film is élénkítette a heti mű­sorválasztékot. Legigényesebb talán A halál küszöbén című NSZK tévéfilm volt, melyet a Mai témák külföldi tévé­műhelyekből sorozat kereté­ben láthattunk. A történet ar­ra a századok óta vitatott eti­kai problémára keresi a vá­laszt, hogy elősegítheti-e az orvos a nagy fájdalmaktól szenvedő és gyógyíthatatlan betege halálát? A nagy kér­dés, természetesen, ezúttal is nyitva maradt. Ugyancsak NSZK produkció volt a vasárnap este sugár­zott Hapci című, igen jól szórakoztató, fordulatos cse- lekményű tudományos-fan­tasztikus film, s a Vasárnap esti tévészínház keretében lá­tott. Egy ágy, tele vendéggel című, fergeteges osztrák bohó­zat. (b. t.) Hétköznapok Hagyományokat folytatva a közelmúltban megjelent a Népszava Lap- és Könyvkiadó gondozásában a Hétköznapok című antológia. A kötet a Népszava kulturális rovatá­ban megjelent írásokból ké­szült válogatás. Az írások szellemi körképet adnak arról, mi foglalkoztat­ta irodalmi és kulturális éle­tünk résztvevőit az elmúlt két évben. A kötet nyolc ciklusában verseket, elbeszéléseket, iro­dalmi és képzőművészeti kri­tikákat, riportokat stb. gyűj­tött egybe. Az antológia il­lusztrációit a lapban rend­szeresen publiáló művészek — Hincz Gyula, Reich Károly, Csohány Kálmán, Czinke Fe­renc, Károlyi András és má­sok — készítettek. A könyv szerkesztője Gerő János. Műanyag hegedű A műanyagból készült hegedűk • hangerósség és a hangzás szép­sége tekintetében nem maradnak a régi mesterek keze alól kike­rült klasszikus hegedűk mögött. Erről győzték meg a hallgatókat a lenlngrádi muzsikusok, akik a rádióban Mozart és Csajkovszkij művelt különböző korok hang­szerein szólaltatták meg, E szo­katlan hangszeres versengésbe be­leavatkozott a véletlen. Amikor a zeneművészek befejezték műsoru­kat, a hangfelvétel-készítők, akik az egész programot magnószalag­ra vették, megzavarodtak, hiszen a régi és az új hangszerek hang­erőben, hangszlnhen, hangárnya­latban csaknem teljesen egyfor­mák. Es csak a komoly szakértői vizsgálat tudta nagynehezen meg­Honismereti túra Kiránduló Jól sikerült kirándulást bo­nyolított le a minap a salgó­tarjáni Vasutas Művelődési Ház „Tájak, korok, múzeu­mok” és „Fórum” klubja. A túra résztvevői megyénk iro­dalmi néprajzi hagyományait nyomon követve Balassagyar­maton a Palóc Múzeumot, Csesztvén a Madách-llgetet, Diákjaink nyári munkája N incs diák Nógrádban sem, aki ne örö­möket várna a szünidőtől. Ez így ter­mészetes. És melyik szülő ne kívánná, hogy iskoláskorú gyermeke élvezze a nyári szabadságot, a napot, a jó levegőt, s az isko­lai könyvek forgatása helyett Inkább sportol­jon, a szabadban töltse Idejét. Erre üti rá hi­vatalos pecsétjét maga az állam is, amikor rendeletben írja elő „a nyári szünidőben munkát vállaló tanulóknak legalább négy he­tet pihenéssel kell eltölteniök”. Mai körülményeink közölt nem Is annyira a munkáltatókkal, a szülőkkel szemben fon­tos ezt kiemelten hangsúlyozni, hanem ép­pen az iskolából kirajzott gyermeksereggel adódik a gondunk. Az iskolás gyerekek több­sége tele ambícióval és vágyakkal. Vegyük csak a zeneit. Gitározik a gyerek, de ennél többet akar, rádiót, lemezjátszót, magnót, sok lemezt és kazettát. Ezek mellett sport­eszközöket is szeretne vagy éppen motorke­rékpárt. . - Mindehhez pénzre van szüksége, S akkor még nem említettem a turisztikát, ez is pénzbe kerül, kivált, ha a gyerek sát rat és egyéb kempingcikket szeretne hozz# — kirakatainkban van belőlük elegendő. És aki közülük fotózni szeret? Van aki bélyeget, van aki szép könyveket kíván magának és így tovább. Alig várják tehát a nyári mun­kaalkalmakat, az építőtáborokban, gyárak­ban, mezőgazdasági üzemekben. ......A fiatalokat az önkéntes szünidei mun­kavállalással a vállalatok hasznos termelő- tevékenységébe kell bevonni, hogy az a munkára nevelésüket és egyben a vállalati termelési feladatokat is szolgálja. E célok elérése elsősorban a szervezett szünidei fog­lalkoztatás keretei között biztosítható, ezért ennek súlyát kell növelni az egyéni munka- vállalás helyett... ” — írja a jogszabály. Az elmúlt években sajnos — a sok jó példa mellett — voltak olyanok, ahol szinte nyűg­nek érezték a diákokat. Másutt, főleg a mun­kaerőgondokkal küzdő vállalatoknál úgy te­kintették a diákokat, mint, akik alkalmasak a hiányzó munkaerő pótlására. És ebbő) nem egy szomorú esemény is származott: balesetek, túlerőltetés... N émelyik gyerek valósággal beleunt a mo noton munkába, áruválogatásba, s ez nem j legszerencsésebb módja a munkára nevelés­nek. Másik véglet, amikor a diák csak szel­lemi munkára hajlandó, üzemire nem. Eb­ben egyes pedagógusok is hibásak. Magam hallottam például egy tanártól, aki üzemi látogatáson rámutatott a gépek körül sürgő­forgó ipari tanulókra: — Látjátok — mond­ta —, ha nem tanultok, ti is erre a sorsra juttok... Mivel számoljon tehát a munkaadó, ha azt akarja, hogy a diáknak és a vállalatnak is haszna legyen a szünidei munkából? Első­sorban ismernie kell a mai fiatalok érdek­lődését, akik természetesen vonzódnak a leg­újabb technika iránt. Túlzottan sematikus felfogás az, amely a munkát egyszerűen szellemi és fizikai munkára osztja, s egyol­dalúan csak a munkafegyelemre helyezi a súlyt. Ezzel szemben jól tudjuk, hogy csak ott várhatunk nevelőerőt a munkától, ahol az a tanulók érdeklődését felkelti. Például a Központi Fizikai Kutatóintézet számítógépes „iskolájában” nemigen kell a diákokat fe­gyelmezni, megteszi azt maga a munka, és a feladat, amelyet rájuk bíznak. A kis szö­vetkezetekben is van olyan munkahely, ahol a diákok vonzónak, érdekesnek találják a műhelyt. Az értelmesebb kisdiák nyilván so­kat tanulhat, ha egy konstruktőr közelébe kerülhet, „A vállalat köteles a fiatalok munkába állítása feltételeinek biztosításához minden szükséges intézkedést megtenni, a munkával való folyamatos ellátást megszervezni úgy hogy az egyben a fnialok munkára nevelését Is szolgálja. Köteles gondoskodni arról, hogy a munkát erre a célra legalkal­masabb vezető irányítsa és egyben ellássa 8 fiatalok felügyeletét”. E z így persze szigorúan hangzik, a gya­korlat sokkal színesebb és változato­sabb a vállalati életben. Mert a mun­kára neveléshez például az is hozzátartozik ha a diákokat bevonják a vállalati sport- és kulturális életbe, s úgy tekintik őket, mint saját utánpótlásuk legfontosabb tartalékát, akikre érdemes odafigyelni. Szluka Emil Július 1-től Sztereó adás a Petőfin I Elsősorban a fiatalabb nem­zedékek tagjai fognak örülni annak a változásnak, amely július- elsején lép életbe a Magyar Rádiónál. Ettől kezdve ugyanis sztereó üzemmódban sugároz mind a Petőfi, mind a 3. műsor. Rá lehet tehát kap­csolni a magnókat a Petőfi hul­lámhosszára, az eddiginél sok­kal jobb minőségben szól ott a zene. Áll ez a könnyűzenére, a tánczenére és a popmuzsi­kára egyaránt. De a komoly zene hívei népes tábora sem fog csalódni: a nekik szóló hangversenyek is jobb hang­minőségben szólnak, tökéle­tesebb élvezetet nyújtanak. A híradástechnika is felkészült? Alig két éve, hogy a Ma­gyar Posta és a Magyar Rá­dió előterjesztette együttes ja­vaslatát a Petőfi rádió URH sztereó sugárzására, 1981 októ­berében hagyta jóvá a ter­veket az Állami Rádió és Te­levízió Bizottság, s a program végrehajtása azonnal megkez­dődött. Ezzel jelentősen emel­kedik a hazai rádiózás szín­vonala. Európa legtöbb országában folynak hasonló munkák. Kor­szerűnek ma már csak az a rádióműsor-szórás tekinthető amely legalább részben szte­reó műsort ad. Annál is in­kább, mert a híradástechnika- ipar is erre készül fel világ­szerte, egyre több a sztereó rádió-vevőkészülék. Külföldön és — ha még sokszor nem is a tömegszükségletnek megfele­lő árakon — nálunk is. A jó minőségű szrtereó adá­sok vételéhez ugyanis nagyobb vételi térerősség is kell. Ez országosan annyit jelent, hogy a sztereó vételi lehető­ség mint egy 30 százalékkal ki­sebb a monoadások vételénél. Másrészt ott, ahol egyébként jól vehető a sztereó adás, megfelelő antennákra van szükség A szakemberek azt tanácsolják, hogy — az adó távolságától függően — több­elemes antennákat szerelje­nek fel azok. akik valóban él­vezni akarják a sztereó adás előnyeit, vagy éppen magnón akarják megörökíteni a rádió­műsorokat, A leglobb. legcél­szerűbb a tetőantenna. Frekvencia-helycsere Ez a korszerűsítés hozta ma­gával a másik, nem kevésbé lényeges változást: július 1- től „helyet cserél” a Kossuth és a Fetőfi rádió. Ez úgy ér­tendő hogy a Kossuth adó je­lenlegi frekvenciáin júliustól a Petőfi sztereó adása jelent­kezik — kivéve Miskolc és Nagykanizsa állomásokat. A Petőfi adók helyén pedig: „Kossuth rádió Budapest”. Ezzel együtt növekszik az országon belül az a terület, ahol a Petőfi adó vehető — és csökken a Kossuth adóé. A helyi műsorokat ugyancsak az eddigi Petőfi adó hullám­hosszain lehet fogni. Most még nem minden mű­sort ad sztereóban a Petőfi rádió, hiszen ehhez újabb be­ruházások, a mai gazdasági helyzetben különösen nagynak számító beruházások kellettek volna. Nagyrészt ellensúlyozza ezt. hogy jövőre — éppen a Petőfi adó „sztereosítása” nyo­mán — megváltozik az egész műsorkép. Több zenei felvétel készül sztereóban ezeket a Petőfi adó sugározza. Ugyani így számos dramaturgiai, ifjú­sági és irodalmi produkció is a jobb vételi lehetőség je­gyében kerül felvételre, azaz — sztereó lesz jó néhány hang- játék, s így élethűbben hall­juk, s ha tetszik magnóra is vehetjük. Jobb hangminőség Ennek megfelelően módosít­ják a műsorokat a három adón. Ki-ki megtalálhatja azt a műsortípust, amely ízlésének vaav akár pillanatnyi hangu­latának legjobban megfelel. A rádió — mint a legtöbb or­szágban — kimondva vagy ki nem mondva versenyre kel a „fiatalabb test­vérrel”. a televízióval Ha nem is látjuk a műso­rokat. a jobb hangminőség, a ..konzerválásra” is alkalmas sztereó adás olykor legalább olvan tökéletes műélvezetet nyújt. V. e. KOSSUTH RADIO: s.25: ii év krónikája, avagy kifelé a naprendszerből S.55: A Népzenei Hangos Újság melléklete 10.05: MR 10—14 10.35: otto Klemperer vezényel 11.40: Kháron ladikján vagy az öregedés tünetei 12.45: Törvénykönyv 13.00- A Rádió Dalszínháza 14.31: Schumann: Andante és változatok 14.42: Arcképek a bolgár irodalomből 13.05: Népszerű muzsika rézfúvósokra 15.28: Szinusz és Corinta 18.12: Ravel: Spanyol rapszódia 16.29: Zengjen a muzsikai 17.05: Areélek 17.30: Johnny Gibbs zenekara filmzenékből játszik 19.15: A zenéről 20.14: Népdalest 21.05: Beszélgetések a világgazdaságról 21.35: Nikola Nikoiov operaáriákat énekel 22.30: Lemezmúzeum 23.07: Késő este 23.17: Világhírű zongora- művészek Copln-felvételeiből 0.10: A Reneszánsz rézfúvös- együttes játszik PETŐFI RADIO: 8.05: Emmy Loose operett­felvételeiből 8.20: Látogatás a Pentagonban 8.35: Társalgó 10.00: Zenedélelőtt 12.25: Gyermekek könyvespolca 12.35: Melőaiakokté] 13.30: Muzsikáló természet 13.35: Zongoramuzsika gyermekeknek 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánia 15.30: Sanzonműsor négy tételben 4 NÓGRÁD — 1983. j’únius 28., kedd 16.35: Csúcsforgalom 18.00: Tinl-tonik 18.47: Szalay László nótákat énekel 19.07: Az elsőszülött 19.33: Csak fiataloknak! 20.35: Fogamzásgátlás férfiaknak 20.45: Barangolás régi hanglemezek között 21.06: Arckép emlékeinkből Básti Lajos 22.0«: Külföldről érkezett 22.26: Popműhely 23.20: A mai dzsessz MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: Zenedoboz. A stú­dió zenés rejtvényműsora, Tele­fonügyelet: 35-510. Szerkesztő: Beély Katalin. 18.00: Észak-ma­gyarországi krónika. (A Borsod megyei biztosítási tanács miskol­ci üléséről. — Nógrád megyei Tanács VB a közérdekű bejelen­tések. javaslatok és panaszok In­tézéséről hallgatott meg jelentést a tanács! szakigazgatási szervek­nél.) 19.25—18.30: Lap- és műsor­előzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ; 15.35: íírek 15.40: Állatkölykök. NSZK rövidfilmsorozat 15.50: Évfolyamtársak Magyarul beszélő szovjet tévéfllm. II/l. rész 17.00: Képújság 17.03: Nemcsak nőknek 17.20: A zongoránál: Nádas Gábor 17.301 Törökország. A kül­politikai szerk. műsora 18.05: Reklám 18,10: Mutatis mutandis. Impressziók a mű­egyetemről 18.55: Reklám 19,10; Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hiradó 20.00: Az ördöngős fickó Filmsorozat Voltaire életéről 21.00: Stúdió ’83. 22.00: Kockázat 22.30: Tánclánc. A szegedi körzeti stúdió műsora 22.50: Tv-hiradó, 3. 2. MŰSOR : 20.00: Otíaink Portréműsor 21.00: Tv-hiradó 2. 21.20: Reklám 21.25: Paul esete­Magyarul beszóló amerikai film 22.15: Képújság BESZTERCEBÁNYÁI 19.00: Esti mese 19.30: Tv-hiradó 20.00: Barbara Brylska-sorozat. Lengyel film. 21.35: séta a világűrben 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Kamarahangverseny 23.05: Hírek. 2. MŰSOR: 20.00: Fiatalok tv.klubja. 1. rész 21.30: Időszerű események 22.00: Fiatalok tv-klubja. 2. rész. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: A ka­ratézó cobra visszatér. (16) Szí­nes, szinkronizált japán krimi. __ K ohász: Névtelen vár. Színes ma­gyar film. — Hotel Salgó: Végál­lomás. (18) Szinkronizált NSZK- bcll film. — Balassagyarmati Ma­dách: Végállomás. (18) Színes, szinkronizált NSZK-bell film. — Nagybátonyi Petőfi: A pilóta fe­lesége. Színes, szinkronizált, fran­cia film - Pásztói Máira: Élsza­kai boszorkányok. Színes, s-ovlet háborús katondctlm, — Réiság: Ezüstnyereg. Színes olasz' wes­tern. — Klsterenyei Petőfi- Sze­relem Montrealban. (14) Színes, szinkronizált kanadai filmdráma. — Jobbágyi: Bulldogok és cse­resznyék. Színes. szinkronizált csehszlovák bűnügyi film. 21.25: Paul esete

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom