Nógrád. 1983. június (39. évfolyam. 128-153. szám)
1983-06-24 / 148. szám
Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) gyermekenkénti családi pótlékát. Az egygyermekes családok a jelenlegi 130 forintos jövedelemkiegészítés helyett pedig havi 300 forint családi pótlékot kapnak a gyermek 6 éves koráig. Terveink szerint ez év szeptemberétől a régebben megállapított legalacsonyabb nyugdíjakat is felemeljük. A lakásépítés eddig az előirányzatnak megfelelően alakult. Két év alatt közel 150 ezer otthon épült fel. A kormány utasítása" nyomán az illetékesek intézkedtek a lakosság építőanyag-ellátásának javítása, a szolgáltatások bővítése érdekében. — Az életszínvonal megőrzéséhez, az életkörülmények bármilyen szerény Javításához is csak a jobb, az eredményes munkával, a teherviselés igazságosabb megosztásával teremthetjük elő a fedezetet — mondotta a kormány elnöke. Lázár György külpolitikánkról szólva kiemelte: abban központi helyet foglal el a Varsói Szerződés tagállamaihoz, a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő szövetségi és testvéri kapcsolatunk állandó fejlesztése, mert ebben látjuk nemzeti létünk, szuverenitásunk megőrzésének legfőbb biztosítékát. A kölcsönös érdekek és szolidaritás alapján folytattuk az el nem kötelezett és a fejlődő országokkal meglévő együttműködés bővítését, és arra törekedtünk, hogy ne csak megőrizzük, hanem — a kölcsönös előnyökre építve — továbbfejlesszük a tőkésországokkal meglévő kapcsolatainkat is. Támogatjuk a Szovjetuniónak a nemzetközi biztonság megszilárdítására előterjesztett korábbi és legutóbbi javaslatait. Síkraszál- lunk az erőegyensúly fenntartásáért, azért, hogy az államom függetlenségének, területi sérthetetlenségének. a népek önrendelkezési jogának tiszteletben tartása legyen a vitás kérdések rendezésének alapja. Meggyőződésünk, hogy a nukleáris katasztrófa elkerülhető. a béke megőrizhető. Ennek legfőbb biztosítéka a Szovjetunió, a szocialista közösség és a haladó országok következetes békepolitikája. Vita a beszámoló felett Ladányi József (Borsod m. 26. vk.), a Borsod megyei Tanács elnöke felszólalásában kiemelte: a nagyobb önállóságban rejlő lehetőségeket és feladatokat még nem mindenütt ismerték fel, az előrelépéshez több olyan tanácsi vezetőre és dolgozóra van szükség, aki feladatát elsősorban a lakosság ellátásának szervezésében, a köz szolgálatában látja. Előfordul viszont, hogy néha érthetetlen megkötések hátráltatják, vagy éppen akadályozzák az önálló helyi döntéseket. Tóth Attiláné (Bp. 52. vk.), az elektronikus mérőkészülékek gyárának bemérő üzemmérnöke az elektronikai ipar központi fejlesztési programjának megvalósítását elemezve hangsúlyozta: elmaradásunk felszámolása létkérdéssé vált. Az elektronika alkalmazása nélkül ma már a népgazdaság egyetlen ágazata sem tudja feladatait verseny- képesen megvalósítani. Elő kell segíteni, hogy az elektronikai alkatrészgyártás is lépést tartson a követelményekkel, és valóban bázisa legyen ennek az iparágnak. Postás Sándor (Hajdú-Bihar megye, 4. vk.), a debreceni városi pártbizottság első titkára szűkebb pátriájáról elmondta: tavaly ezer lakosra számolva náluk épült a legtöbb lakás. Az önerőből otthont teremtőket jól segíti a javuló telekgazdálkodás. A VI. ötéves tervidőszakra előirányzott magánlakás-építéshez a szükséges telkek az év végéig rendelkezésre állnak. Ugyanakkor utalt arra, hogy a magánlakás-építést nehezíti az építőanyagok hiánya, amiért a gyártók és a kereskedők egymást okolják. Maróthy László (Bp. 33. vk.), az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára felszólalásában megállapította: az eltelt időszak tapasztalatai egyértelműen igazolták, hogy helyes volt a XII. kongresszus döntése, amikor megerősítette pártunk fő politikai irányvonalát Ez a politika szocialista egységbe kovácsolta a nemzetet, világosan kijelöli utunkat és céljainkat. Megfelel társadalmunk minden osztálya, rétege, egész dolgozó népünk törekvéseinek. A jó politika, az arra épülő szocialista nemzeti egység, a köz- megegyezés a forrása, hogy társadalmi rendszerünk szilárd, belpolitikai helyzetünk kiegyensúlyozott, hogy életünk meghatározója a rend, a kölcsönös bizalom, az alkotómunka, a létbiztonság. A Központi Bizottság félidős értékelése megállapította, hogy a legfőbb gazdaság- politikai. célokat alapvetően elértük. A gazdasági munka alapja továbbra is a VI. ötéves népgazdasági terv, amelynek fő irányait és célkitűzéseit változatlanul érvényesnek tartjuk — mondta a felszólaló. — A népgazdaság előtt álló feladatok megoldása valamennyi tartalékunk mozgósítását szükségessé teszi. Ilyen tartalékunk a termelési feladatoknak jobban megfelelő szervezeti formák kialakítása, ami az utóbbi időben különös hangsúlyt kapott. A vállalaton belüli szervezeti korszerűsítések és főleg a létrehozott új gazdálkodási-vállalkozási fonnák eredménye, hatása folyamatosan bontakozik ki. A kormány beszámolójából világosan kitűnik az a szándék és akarat, hogy az életszínvonal megőrzéséhez, az életkörülmények javításához szükséges feltételek biztosítása továbbra is erőfeszítéseink középpontjában áll. K. Papp József, (Tolna m. 9. vk.), az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára emlékeztetett rá, hogy az elmúlt év végén a paksi atomerőmű elkezdte a villamos energia termelését. A jövőben — a beruházás folytatása mellett — az erőmű mind több áramot ad majd a népgazdaságnak. A megye gazdaságának látványos fejlődését egyébként ez a nagyberuházás is jól illusztrálja. Herczeg Károly, (Borsod m. 11. vk.), A vasasszakszervezet főtitkára a többi között javasolta: a kormány tegyen intézkedéseket a három, illetve a folyamatos műszakban foglalkoztatottak, a készenléti szolgálatot ellátók anyagi érdekeltségének javítására, a melegüzemi munkakörben dolgozók fokozottabb elismerésére, az üzemekben dolgozó mérnökök és közgazdászok munkájának nagyobb társadalmi megbecsülésére. Sas Kálmán, (Heves m. 4. vk.), a Cement- és Mészművek bélapátfalvai gyárának igazgatója kifejtette: a szigorúbbá vált közgazdasági környezet parancsolóan szükségessé teszi, hogy a vállalatok és szövetkezetek politikai és gazdasági vezetése képes legyen alkalmazkodni a változásokhoz. A jobb kiválasztással — és szükség esetén cserével is — el kell érni, hogy mind több legyen az új iránt fogékony, felelősséggel vállalkozó vezető. A vitában felszólalt Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke. Egyebek között elmondotta: hazánkban a szocializmus építésének feltételei a nyolcvanas évtizedben sok szempontból eltérnek az eddigiektől. Politikailag és gazdaságilag jóval bizonytalanabb nemzetközi környezetben kell megoldanunk az intenzív fejlődés erőteljes kibontakoztatásának feladatát. Ma a legfőbb gondunk és dolgunk az, hogy megőrizzük fizetőképességünket, s javítsuk a külső egyensúlyt. A mindennapos gondokon csak akkor juthatunk túl tartósan, ha szem előtt tartjuk a hatékonyság fokozásának, a nép- gazdasági teljesítmények növelésének stratégiai céljait is és így keressük az előrelépés útját. Ahhoz, hogy az 1985-ig terjedő időszakban megszilárdíthassuk népgazdaságunk külső egyensúlyi helyzetét a nem rubelelszámolású viszonylatban, 1984-ben és 1985-ben is legalább az 1983- ra tervezett áruforgalmi aktívumot kell fenntartani, s egyidejűleg javítanunk kell a rubelelszámolású áruforgalom egyenlegét. Ha valóban teljesíteni akarjuk a VI. ötéves terv fő céljait, akkor tovább kell fokoznunk belső erőfeszítéseinket, tehát a több eredménnyel kecsegtető utat, az energikus szerkezetátalakítást választjuk, a gazdaság belső erőit mozgósítjuk. Ami a szerkezetátalakításban a rövidebb távú teendőket illeti: most a műszaki fejlesztés középpontjába az exportképesség fokozását kell állítanunk. A kormány értékelte a központi fejlesztési programok végrehajtásának tapasztalatait. Eszerint kevesebb, de hatásosabb programra van szükség. Két kulcsfontosságú feladatkört választottunk ki. Az egyik: a mikroelektronika, a számítástechnika és az informatika eredményeinek az élet minden területére be kell hatolnia. Faluvégi Lajos, a többi között leszögezte: a gyorsan változó körülmények között is fontos feltétel, hogy minden vállalatnak meglegyen a maga hosszú távú fejlődésére kiható stratégiája. Ennek érdekében az eddiginél nagyobb hatáskört kell adni a vállalati kollektívák és a testületek számára a stratégiai döntések meghozatalában. Ez pedig megkívánja, hogy vállalataink belső vezetési, szervezési, irányítási és érdekeltségi rendszere mindenütt korszerűsödjön. , Dr. Rus* Márk (Csongrád m. 8. vk.), a deszki tüdőgondozó intézet főorvosa, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének elnöke felszólalásában kiemelte: az MSZMP, a kormány és a Hazafias Népfront következetes lenini nemzetiségi politikája a Magyarországon élő nemzetiségek állampolgári közérzetét nemcsak kedvezően befolyásolja, hanem nagyobb aktivitásra és alkotókészségre is serkenti. Megemlítette, hogy az előző nemzetiségi kongresszusok óta 35 000-ről 51 000-re nőtt az anyanyelvű oktatásban részesülő tanulók száma. A magyar gyermekek közül is sokan tanulják valamelyik nemzetiség nyelvét. A két- és többnyelvű feliratok használata a nemzetiségek lakta községekben az ott élők felismerésével találkozott. Javasolta, hogy ez a gyakorlat folyamatos legyen, és az intézmények, üzletek többnyelvű feliratain kívül az utcanevek is emlékeztessenek egy- egy kiemelkedő nemzetiségi származású személyre. Takács Imre (Fejér m., 7. vk.). az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első titkára szerint felemás gyakorlat alakult ki a bérezés területén. Nehéz lényeges javulást elérni a teljesítmény, a minőség, az intenzitás, a szorgalom, a fegyelem differenciált anyagi elismerésében. A megoldás elsősorban a vállalatokra vár, de szükség van konkrétabb állami intézkedésekre is. Mondok Pál (Pest m. 26., vk.). a Pest megyei Tanács elnöke felszólalásában kiemelte: hasznos lenne, ha az ágazati főhatóságok jobban élnének a végrehajtásban érdekelt megyékkel való előzetes konzultáció lehetőségével, különösen a jogszabályalkotás során. Célszerű lenne — mondotta a felszólaló —, ha az építésügyi kormányzat a rendezési tervek készítésének módszerét egyszerűsítené, és az országos építési szabályzatot tovább korszerűsítené, ennek egyes előírásai ugyanis 2 NÚGRÁD - 1983. június 24., péntek fölöslegesek, nehezítik és lassítják az ügyintézést. Nagy József (Baranya m. 6. vk.) az MSZMP Baranya megyei Bizottságának nyugalmazott első titkára szerint az elmúlt időszakban történt gyors és operatív kormányzati döntések, beavatkozások szükségességéről senkit sem kell meggyőzni A döntések központosításának van egy kísérő jelensége is: az új jogszabályok és rendeletek gyakran áttekinthetetlen halmaza- ta. Ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet a jogalkotói munka hiányosságaira, valaminta jogszabályi hierarchia betartásának kötelezet- ségére. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter felszólalásában rámutatott: az agrárágazatok az elmúlt években két alapvető cél szolgálatában álltak: az ország nemzetközi fizetőképességének megőrzése és az életszínvonal megtartása. A hazai élelmiszer-ellátás az elmúlt két esztendőben is megfelelő volt és ez a mai világban becsülendő. Azzal a termelési háttérrel, amelyet a mezőgazdaság és élelmiszeripar képvisel, az elkövetkező években csak jobb lehet a hazai ellátás. Az elmúlt évek számos olyan tennivalót is felszínre hozták, amelyek megoldása napirenden van, de még nagyobb figyelmet érdemelnek. Az egyik ilyen követelmény valamennyi ágazatban az eszközök jobb, hatékonyabb kihasználása. A mezőgazdaságban a termelés szerkezete egészében véve megfelel természeti adottságainknak, piaci értékesítési lehetőségeinknek. A termelés egy-egy részterületén azonban tapasztalhatók aránytalanságok. Mai munkánk középpontjában az idei agrárexporthoz szükséges árualapok előteremtése áll. Kilátásaink biztatóak. Az aratás előtt a tavaszi aszály dacára jó közepes kalászos termésre számíthatunk. A többi szántóföldi növény jelenleg kedvező képet mutat. Ha az időjárás megközelítően olyan lesz, mint tavaly, s a másodvetés, a kettős termesztés lehetőségeit jobban kihasználjuk, akkor — gondos fegyelmezett munka nyomán — növénytermesztésünk elérheti a tervezettet: az állatállomány, a takarmánybázis felülmúlja a tavalyit és az előirányzottnak megfelelő mennyiségű húst, tejet, tojást, ígér. Tehát a termelés mennyiségi oldaláról megalapozható a belső ellátás és az agrárexport. Befejezésül megállaoította: közvéleményünk becsüli, értékeli azt a munkát, azt a teljesítményt, amelyet hazánk agrárágazatai elértek. Varga Zsigmond (Békés m. 12., vk.), a Gyomai Általános Iskola nyugalmazott igazgatója felhívta a figyelmet, hogy Békés megyében is több termelőszövetkezet, kisebb-na- gyobb ipari üzem adta be pályázatát a gázvezeték-hálózat építésére. A mezőgazdasági szárító-, keverőüzemek és más ipari nagyfogyasztók átállása gázfűtésre jelentős energia- megtakarítást. eredményezne. Megvan ugyan a fejlesztési készség, nem hiányzik az állami támogatás, vagy hitel sem, de sok esetben akadozik a kivitelezés — a megfelelő ipari háttér hiánya miatt. Péterfi Ferenc (Vas m. 4.; vk.), a Szombathelyi Lakástextil Vállalat kőszegi posztó- és nemezgyárának üzemvezetője örvendetes tényként szá- volt be arról, hogy a megyében nemcsak megállt a falvak elnéptelenedésének folyamata, hanem gyarapodott is a lélekszám és egyre több fiatal telepedik le a községekben. A további fejlődés legfontosabb akadályaként a jó minőségű ivóvíz helyenkénti hiányát és a kisközségek rossz áruellátását jelölte meg. Pájer Imre (Győr m. 11., vk.), a beledi Előre Tsz elnöke egyebek között rámutatott arra. hogy a jelenlegi szabályozók elégtelensége miatt gyakran a gyengébb teljesítményű szövetkezetek nagyobb bért tudnak fizetni tagjaiknak, mint a náluk eredményesebben gazdálkodók. Kelemen Zoltán (Szolnok m. 9.. vk.), a TITÁSZ mezőtúri kirendeltségének üzemeltetés si vezető szerelője a háttéripar gondiaival foglalkozott felszólalásában. Javasolta, hogy a magánerős lakásépítés ütemének felgyorsulásával párhuzamosan gz eddiginél intenzívebben kell foglalkozni az energiatakarékos fűtés lehetőségeinek kutatásával, s meggyorsítani a jó hatásfokú és megbízható, szilárd tüzelésű kazánok gyártását. * Ezzel az országgyűlés nyári ülésszakának első napja — amelyen Aoró Antal és Péter János felváltva elnökölt — véget ért. Legfőbb törvényhozó testületünk ma folytatja munkáját. (MTI) Dr. Hütter Csaba felszólalása Közel három esztendeje vitattuk meg és fogadtuk el a kormány e tervidőszakra szóló programját, amely az élet minden területére, a társadalmi teljesítmények növelését irányozta elő. A népgazdaságban elfoglalt helyének, betöltött szerepének megfelelő feladatokat kapott a mezőgazdaság is. Hozzászólásomban a célkitűzések megvalósításának mezőgazdasági — elsősorban Nógrád megye adottságai között szerzett — tapasztalataival szeretnék foglalkozni. A mezőgazdaságban másfél évtizede élvezzük az indirekt irányítás adta növekvő önállóság áldásait és viseljük terheit. Nap mint nap gazdálkodunk és gazdálkodni tanulunk. Erősödött figyelmünk és érzénykenységünk a szabályozás felé. Ügy látjuk, hogy ma, amikor a világpiacon politikai rendszerek, gazdasági közösségek, multinacionális vállalatok, országok, termelőüzemek kemény versenye folyik, megnőtt az állam gazdaságszervező-irányító munkájának jelentősége. Versenyhelyzetet teremteni, érdekeinknek megfelelően megvédeni a termelőket — úgy ahogy az elmúlt évben a broiler baromfi- és a juhhústermelőkkel is történt — és a gazdasági célok teljesítését szolgáló, gyors alkalmazkodást ösztönző intézkedéseket hozni, nehéz és felelősségteljes feladat. Célkitűzéseink megvalósítását szolgáló kormányintézkedések születtek és lépnek életbe napjainkban is. Ezek közül néhányat szeretnék kiemelni. — Az állami irányításban általánossá vált az indirekt módszerek alkalmazása, tovább növekedett a közgazda- sági szabályozók szerepe; — A támogatások helyébe számos területen az árak léptek, növelve az üzemek tisztánlátását, anyaggal, energiával való takarékosságra, eszközök megóvására és jobb kihasználására ösztönöznek; — A mezőgazdaság irányításának egyszerűsítésére, az állattenyésztés szervezésének hatékonyabbá tételére. az igazgatási kiadások csökkentésére hozott intézkedések a gazdaságosság növekedését eredményezik; — Szabályozó rendszerünk fokozottan ösztönöz a gabona- és húsexport-árualap növelésére; — Számos hasznos elképzelés, koncepciózus intézkedés született a termőföld védelmére, termőképességének helyreállítására, megőrzésére, fokozására; — Differenciált intézkedések mai jelentőségüknek megfelelően kezelik a természeti adottságok miatt hátrányos helyzetben levő üzemeket, elősegítve azok kibontakozását, az aprófalvakban élő dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását; — Jó célokat szolgál és remélhetőleg a népgazdaság minden ágában használható gondolatokat ad a mezőgazdaságban bevezetett kísérleti bérszabályozás; — A mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységének bátorítása, feltételeinek erősítése, gazdasági, társadalompolitikai jelentőségű fejlődést indított el a falun, hatása messze túlmutat egy-egy üzem határán, sőt az ágazat keretein is. Kedves képviselőtársaim! A Központi Bizottság 1983 áprilisi határozatában többek között ez áll: „A gazdasági problémáink megoldása, a szocialista építőmunka eredményes folytatása mindenekelőtt a termelésben dől el.” Ma nagy felelősség nyugszik az üzemi kollektívák vállán, a gazdálkodás fokozott figyelmet követel a vezetőktől és próbára teszi a közösségek teljesítőképességét, alkalmazkodni tudását. Egészséges, teljesítmény szerinti differenciálódás jön létre, melyben megnövekedett az ember szerepe. Nógrádi példák is bizonyítják a termelés emberi tényezőinek fontosságát, hogy a találékony, szorgalmas munka a legbiztosabb eszköze e gazdasági nehézségek, a természet szűkmarkúsága elleni küzdelemnek. Fegyelmezett, hozzáértő munkával kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken is felélénkül a termelés és növekvő eredményeket hoz. Sajnos arra is van példánk, hogy jó adottságok mellett — éppen az emberi tényezők, a vezetők gyengeségei miatt — silány eredmények születnek. összességében mezőgazdasági üzemeink jelentősen bővítették termelésüket, növekedett és jövedelmezően működik a kiegészítő tevékenység, megélénkült a helyi nyersanyagok kitermelése és feldolgozása (fa, kő, sóder), kiemelkedő teljesítményével elismerésre tett szert az AGROFA GT, bővült a termelőszövetkezetek szolgáltatási tevékenysége is. Itt épült fel és működik az ország első nagyüzemi biogáztelepe. számos kezdeményezés valósult meg a hulladékhő hasznosítására; az energiafelhasználást elkerülő eljárások alkalmazására! Megyénkben ma a termelő-' szövetkezetek, állami gazdaságok jövedelmének nagyobb része és az eredménynövekedés teljes egésze a kiegészítő tevékenységből származik.' A növénytermesztés szerkezete a tájkörzeti adottságokhoz igazodott, árbevétele növekedett, az állattenyésztésé hasonlóképpen, több gabonát, húst termelünk mint három évvel ezelőtt, összességében nőtt a mezőgazdasági üzemek eredménye, azonban az alaptevékenységben — a kedvezőtlen adottságúakat segítő intézkedések ellenére — is csökkent. Csak részben“sikerült ledolgozni a begyűrűző árak hatását. Elgondolkodtató a szarvas- marha, a tej- és hústermelés és a juhászat jövedelmi helyzete. E két nagy állattenyésztési ágazatban a veszteségek megszüntetése állami intézkedéseket is kíván, de mindenekelőtt fokozott üzemi erőfeszítéseket, gyengeségeinket felszámoló, fegyelmezettebb munkát követel. Tisztelt országgyűlés! Mi mezőgazdaságban dolgozók tudjuk, hogy munkánkban nemzetközi mércével mérve, számos javítanivaló van, és ez nem kis feladatot jelent. Azon leszünk, hogy jobb színvonalú munkával segítsük a kormányprogram, a VI. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítását. Magunkévá tesszük a Központi Bizottság 1983. évi áprilisi ülésén határozatban foglaltakat — gondot fordítva a költségek mérséklésére,' az anyag- és energiafelhasználás korszerűsítésére, a növény- termesztés, állattenyésztés hozamainak gazdaságos növelésére, piacképességük fejlesztésére. Ránk, képviselőkre nagy feladat vár munkahelyünkön, közéleti munkánkban, személyes példamutatásunkkal használhatunk legtöbbet, ázzál, ha optimista távlatokba vetett hittel fáradozunk a szép; jó és hasznos alkotások létrehozásán,
