Nógrád. 1983. június (39. évfolyam. 128-153. szám)
1983-06-21 / 145. szám
MEGÁLLUNK EGY PONTON? éé, eleiek, körülmények (I.) Mátranovák és a legelső Heves megyei település, Ivád között nem sokkal több a távolság húsz kilométernél. — Régen — mondja Varga Géza, a Ganz-MÁVÁG mát- ranováki gyáregységének dolgozója — ez még kevesebb volt. Mármint azért, mert Mát- racserpusztán laktam, s onnan motorral, a hegyi ösvényeken, közelítő, utakon tizenöt perc alatt el lehetett jutni. De hát a munkásbusz ilyen helyeken nem tud közlekedni. És én is Ivádra való vagyok már, oda nősültem, öt évvel .ezelőtt. Onnan járok be mindennap a gyárba. Varga Géza harminchét esztendős. — Míg a faluban működtek a bányák, ott dolgoztam, megszűntekor kerültem át én is sokadmagammal a Ganzba. Először mindent csináltam, aztán tanfolyam elvégzése után hegesztő lettem, de azt meg nem bírta a szemem, így lettem lakatos. Könnyű voit az átállás, persze itt is vizsgázni kellett, mert,apám előbb a pusztán, később a bányánál ■volt amolyan ezermesterféle kovács. Apró gyerekkoromtól kezdve segítettem neki a műhelyben, s úgy rámragadt a szakma minden csínja-bínja, hogy — miként a biciklizést, vagy a síelést — el nem tudtam felejteni. Ráállt a kezem, miként most is. — S rááll-e a keze másra: könyvre, a kultúrotthon kilincsének kinyitására, múzeumi belépőjegy váltására? — Nincs nekem arra Időm, kérem. Mire a délelőttösiből hazaérek, van úgy öt óra, megebédel az ember, játszik egy kicsit a gyerekével, s máris fogni kell a kapát, kaszát, fejszét: vár az otthoni munka. Anyósomnak, akinél egyelőre lakunk, rég meghalt a férje, s minden vastagabb munka reám hárul. Persze, ez érthető. A mackós járású férfi maga elé néz és olajos kezeit dörzsölgeti. — Tudja, úgy vagyunk mi falusiak, hogy a munkán kívül nemigen jut időnk semmire. A kapcsolódást a család jelenti, meg néha-néha egy kis diskurálás féldeci, vagy sör mellett a kocsmában. Higgye el, megfeledkezünk mi még a családi ünnepekről is. Legfeljebb a vendégségről nem, ami novemberben van, de oda is csak akkor megyünk ki Cserre, ha nincs térdig érő sár. Viszont jól élünk, nincsenek filléres gondjaink, van sok jószág az udvarban. minden évben ölünk disznót, s megterem a kertben minden zöldségféle. Erre kevés pénzt kell kiadni. Jókat eszünk, s örülünk, hogy békességben élünk. — Külföldön volt-e már? — Nem. Életemben kétszer voltam Budapesten, aztán... más nemigen jut eszembe. Látni, sok volt egyszerre neki e rövid faggátózás, mert gyakorta pislant órájára, s homlokán gyöngyözni kezdenek az izzadságcseppek... ' * Á Központi Statisztikai Hivatal legutóbb két esztendővel ezelőtt készített részletes felmérést az ingázókról. Az akkori adatok Ágner Gyula, a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa közgazdasági osztályának vezetője szerint ma is helytállók, az eltérés esetleg egy-két százalékot tehet ki. Ennek tudatában vizs- gálgatjuk a számokat, amelyek korántsem szívderítőek. Nógrád megye aktív keresőinek 74,1 százaléka jár el nap mint nap lakóhelyéről munkahelyére — a közigazgatási határon belül. Sajnálatos módon meglehetősen magas, 25,9 százalékot tesz ki azoknak a száma, akik megyén kívül keresik' megélhetésüket. E tekintetben egyedül Fejér megye előzi meg Nógrádot, a kijárók 33,7 százalékával. A reggeli, délutáni és az éjszakai műszakkezdés előtt egykét órával 22 678 férfi és 12 101 nő vesz búcsút családjától, hogy elfoglalja helyét a munkapadok, íróasztalok möé gött, kezelje a gépeket, berendezéseket, s végezzen társadalmilag hasznos munkát. Csaknem harmincötezer ember. ..! « * Szabó János, a Salgótarjáni Ötvözetgyár szb-titkára mondja: — Üzemünk, ha a bejárókról ejtünk szót, tipikus is lehet. Hiszen az 533 fős összlét- számból. váltakozóan, kétszáznegyven-kétszázhatvan dolgozó érkezik vidékről, főként a Cered—Zabar—Szilaspogony és a mátraszele—bárnai vonalról, de vannak nálunk bükkszékiek is. Egyébként ez az egyetlen hely, ahontjan — hiszen az már Heves — megyén kívülről járnak hozzánk. * Nógrád megye keresőképes •lakosságának 12,2 százaléka más megyékben dolgozik, „kintről” viszont ez az arány mindössze 2,2 százalék. Az eljárási többlet — megint csak Fejér megye után — országos viszonylatban a második legmagasabb: 10 százalékos. * Czene b. Lajos Ceredről jár be Zagyvarónára... (Folytatjuk.) Karácsony György ALAPSZABÁLY-MÓDOSÍTÁS HOMOKTERENYÉN Igazodva a változó körülményekhez Mint ismeretes’ ezekben a hetekben kerül sor a termelőszövetkezetekben az alapszabály-módosításokra. A megye közös gazdaságai is sorra tartják közgyűlésüket, hogy az alapszabályokat a külső feltételekben, a gazdálkodás körülményeiben bekövetkezett változásokhoz igazítsák. A napokban a homokterenyei termelőszövetkezet közgyűlése is jóváhagyta az új alapszabályt. Erről beszélgettünk Bernát Lajossal, a közös gazdaság elnökével. Hatékonyabb küldöttgyűlés — A termelőszövetkezetünk alapszabálya már betöltötte hetedik életévét, és bár évről évre kisebb változtatásokat hajtottunk végre, sok rendezetlen kérdés merült föl. — Ez az alapszabály-módo-, sítás, úgy gondolom, tovább növeli a gazdaság önállóságát. — Nem csak az önállóságot, a felelősséget is. A szövetkezeti mozgalom vezetői jól látják hol szorít a cipő és igyekeznek biztosítani a feltételeket a rugalmas, önálló gazdálkodáshoz. Ezt szolgálja többek között az. is, hogy ezután Homokte- renyén is a küldöttgyűlés hagyja jóvá a zárszámadást és a következő évi tervet is. — Milyen előnyökkel jár az, ha egy kisebb testület dönthet ilyen fontos kérdésekben? — Véleményem szerint a 36 tagú küldöttgyűlés elé igen alapos, minden részletre kiterjedő ágazati értékelést lehet tárni. Érdemi hozzászólásokra kerülhet, sor. így a munkajelleg jobban kidomborodik, konkrétabb, hasznosabb javaslatok megvitatására m'dik lehetőség. n'ólag valóban kissé furcsának tűnik, hogy korábban a közgyűlés több mint négyszáz résztvevője elé terjesztettek olyan kérdéseket, amelyekhez az emberek többsége nem is értett. Vagy ha igen, akkor sem nagyon akarózott felszólalni több száz társa előtt, netán valami oktalanságot találna mondani... Gondoltak az idősekre — Mióta készültek az alapszabály-módosításra ? — Számunkra már tavaly elkezdődött a felkészülés, lényegében azonban ez év februárjától készült a tagság a mostani közgyűlésre. A munkahelyi közösségek tanácskozásain sokan fejtették ki véleményüket, javaslataikat, annak tudatában, hogy olyan alapszabályt kell létrehozni, amelyet nem kell — esetleg már a következő hónapokban — megváltoztatni. — Melyek voltak azok a főbb módosítások, amelyeket elfogadtak? — Első helyre tenném azt a változtatást, amely az idős termelőszövetkezeti tagok érdekeit jobban figyelembe veszi. Az egy aranykoronára adható búza mennyiségét a korábbi öt kilóról nyolcra emeltük. Ez sok embert érint! Ho- mokterenyén a 311 főnyi tagságból 209 a nyugdíjas, akik ugyancsak megérdemlik a gondoskodást, amely a közös gazdaságnak mintegy 100 ezer forintjába kerül. — Alapszabályunk lehetővé tette célrészjegyek kibocsátását. Ezt a későbbiekben gazdaságosnak ígérkező beruházások, tagság segítségével történő finanszírozására kívánjuk felhasználni. A célrészjegyek után kamatot fizetünk és az eredménytől függően részesedést adunk. A szövetkezetben azt is' várják ettől az új lehetőségtől, hogy a tagok tulajdonosi szemlélete is erősödjön, az érdekeltség mellett. Ma már alig 4—5 termelőszövetkezeti tag akad Homokterenyén, aki annak idején alapítóként földjével lépett be a közösbe. Közeledve az ipari üzemekéhez Az ipari üzemekkel körülvett Homokterenyén egész sor olyan módosításra került sor az alapszabályban, amely ugyanolyan feltételeket nyújt a mezőgazdasági nagyüzem dolgozóinak, mint az ipari munkásoknak. — Módosult a fizetett szabadság is az ötnapos munkahétnek megfelelően. A betegsegélyezés és egyéb juttatások szempontjából teljes jogú az a termelőszövetkezeti .tag, aki 2180 órát dolgozik évente. Ez is megegyezik az ipari üzemekre érvényes szabályokkal. Itt figyelembe vettük azt is, hogy állandó alkalmazottaink száma megközelíti a 143 főt, s többségük egy munkahelyen dolgozik a tagokkal. Ezután a termelőszövetkezetben a szülő nőknek biztosítják a 20 hétre, előző évi átlagrészesedésük 100 százalékát, a beteg gyermekét gondozó szülőt pedig betegségi segélyben részesíti a termelő- szövetkezet. Nem utolsósorban egyértelműen szabályozták a nyugdíjas, de dolgozó termelőszövetkezeti tagok fizetett szabadságát. — Mindez azt jelenti, érdemes lesz termelőszövetkezeti tagnak lenni? — Ügy érzem igen! A közelmúltban csaknem 30 új tagot vettünk föl, akik az eltelt évek során mint alkalmazottak már bebizonyították, hogy lehet rájuk számítani a nehéz mezőgazdasági munkában is. Zilahy Tamás Uvegcsarnokok levegőcseréjéhez szükséges, Fax típusú aksziális ventillátorok készülnek a nagybátonyi FÜTŐBER-ben. Képünkön Ojházi Nándor, az összeszerelést végzi fotó: barna Nem bújhatnak saját csigaházukba T " UU megközelítésben i ODD került szóba a legutóbbi tőkésexport növelését szorgalmazó kerekasztal- beszélgetésen a külkereskedelmi vállalatok anyagi érdekeltsége. A vitában résztvevők arra kerestek választ, hogy az előbb említett vállalatok mai ösztönzési rendszere gyorsítja-e, vagy lassítja az exportképes áruk elhelyezését, vagy csak a legszükségesebb cselekvésre készteti az érdekelt üzletkötőket, lebonyolítást végző dolgozókat. A jelenlevő külkereskedelmi vállalatok vezetői — ME- TAL1MPEX, METRIMPEX, FERUNION, ARTEX, TRANS- ELÉKTRO — egyöntetűen úgy vélekedtek, hogy anyagi ösztönzési rendszerükben központi helyet foglalnak el a tőkésexport növelését szolgáló célkitűzések. Ebben nemcsak a mennyiségi növelés, hanem az üzletkötés, illetve az eladás gazdaságossága is meghatározó. Az érdekeltségi rendszer átfogja az egész üzletkötési folyamatot, a vevővel való foglalkozástól kezdve egészen a lebonyolításig, mert akárcsak másutt, itt is csapatmunkáról van szó. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenki egyformán részesül a rendelkezésre álló összegből. Ennek nagyságát a végzett munka jellege, nehézségi foka és haszna határozza meg. Az azonosságok mellett sajátosságok is érvényre jutnak. Van ahol két feladatra: az árszint növelésére és a többletmennyiségre ösztönöznek. Az anyagi ösztönzést szolgáló összegek azonban eléggé szűkreszabottak és ez behatárolja a lehetőségeket. Nehogy olvasóinkban ferde kép alakuljon ki e témával kapcsolatban, ezért hangsúlyozni kívánom, hogy a többletmunkát serkentő, annak hasznosságát szolgáló értelmes ösztönzés mellett, igen nyomatékosan került szóba, hogy a fizetésért is tisztességesen, becsületesen kell dolgozni. Erről a fontos dologról elfeledkezni igen veszélyes és káros dolog lehet, már csak azért is, mert manapság nem dicsekedhetünk mindent elsöprő és értékteremtő munkaerkölccsel. Sőt, jelenleg nem vonzó, de nem is szimpatikus erről beszélni, hát még ennek szellemében követelni. Aki viszont erről, bárhol és bármilyen formában elfeledkezik, vagy úgy tesz, mintha ez számára nem lenne kötelező, azzal ezt különböző módon érzékeltetni szükséges, egészen az elválásig. Mint mondotta, az egyik külkereskedelmi vállalat vezérigazgatója; a munkaviszony nem egymással kötött hűségnyilatkozat, hanem szerződés a vállalt kötelezettségek teljesítésére. A külkereskedelmi vállalatoknál alkalmazott és* előbb említett előnyös módszerek jótékony hatását sajnos megyénk tőkésexportot lebonyolító gyárainak vezetői gyakorlati munkájukban kevésbé érzik. Olyan tapasztalataik vannak mely szerint hiányzik a kezdeményezőkészség, a jó üzletkötők anyagilag nincsenek eléggé elismerve, az ügynöki hálózat tevékenysége szegényes, bizonyos esetekben akadályozza az új vevők megszerzését. Egyes üzletkötők elkényelmesedtek, de elhangzott olyan megjegyzés is, mely szerint túl sok időt fordítanak a reklamációk jogos, vagy vélt felerősítésére. Az előbbieket különböző formában, változatlan árnyalatban ismertették az öblösüveggyár, a síküveggyár, az acélgyár és más üzemek jelenlevő képviselői. Mivel mindkét felet érintő, húsbavágó, és az ország javát .is szolgáló kérdésekről van szó, ezért egyik fél sem bújhat saját csigaházába, hanem a meglevő lehetőségek birtokában keresniük kell az új megoldásokat. Tehát mindkét félnek lépnie kell. Ehhez megvannak a feltételek. A külkereskedelmi vállalatok eddig sem zárkóztak el attól, hogy megyénk érdekelt vállalatai saját anyagi lehetőségeiből bizonyos összeget adjanak a legjobb munkát végző üzletkötőknek, vagy lebonyolítóknak. A jól végzett munka anyagi és erkölcsi elismerése, eddig is gazdag választékot biztosított az érdekelteknek, a Kiváló dolgozó cím adományozásától, a Kiváló külkereskedelmi dolgozó cím átadásáig. Egy dologról Akármilyen azonban továbbra sem szabad elfeledkezni. Ebben az esetben is csapatmunkáról van szó, azaz az ösztönzésnek olyan formáját kell megtalálni, amely sem a termelő vállalatoknál, sem pedig a velük üzleti kapcsolatban álló külkereskedelmi vállalatoknál nem okoz újabb feszültségeket. oldalról közelítjük a külkereskedelmi vállalatok dolgozóinak. hasznos többletmunkára, jobb árnyereség elérésére sarkalló anyagi ösztönzését, egyet kell és lehet érteni mindazokkal a megyénkbeli, gyári gazdasági vezetőkkel, akik szerint nekik is keresni kell az együttműködés eredményességét fokozó megoldásokat, akár az eddigi gyakorlat korszerűsítéséről, akár új módszerek kereséséről, alkalmazásáról legyen szó. Mert a vállalatok részéről elhangzott kifogások jogosak, a közös, követendő út megkeresésére azonban múlhatatlanul nagy szükség van. Az idő, a népgazdaság érdekeinek védelme mindkét felet gyorsabb, eredményesebb megoldásokra sürgeti, mert nem kisebb kérdésről, mint a népgazdaság fizetőképességének fenntartásáról, illetve a kívánt mértékű javításáról van szó. Az ehhez való még eredményesebb hozzájárulás nemcsak korszerűbb együttműködést; hanem ezt a gyakorlatot kiváltó egészséges, korszerű szemléletet kívánja meg. Nem holnap, 'hanem már ma! Mert továbbra is igen nehéz helyzetben kell helytálltunk a világpiacon. Közös sikerre pedig csak a mainál konstruktívabb. segítőkészebb. minden részletében egyeztetett együttműködéssel lehetséges. — vencsz — Új töltés a Tisza mentén Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság az idén huszonhatmillió forintot fordít a Tisza mentén. Ároktő és' Tiszadorogma között új töltés építésére, s ezzel befejezi a folyó új védművének létesítését. A mintegy tíz kilométeres szakaszon kialakított új töltés az eddigi legmagasabb vízszintnél egy méterrel magasabb lesz, a gát „teteje” pedig öt méter széles. Az új védmű kialakítását a kiskörei vízlépcső megépítése tette indokolttá. Ennél is fontosabb azonban, hogy ezzel a földgáttal csökkentik a folyó hullámterét és a mezőgazdaság részére ezerkétszáz hektár jó minőségű termőterületet nyernek. A folyó medrének ezen a szakaszon való rendezése ösz- szesen több mint százmillió forintba került. Ebből az összegből megoldják a gát „láttánál” az úgynevezett szivárgó csatornarendszer kiépítését is. Ily módon elejét veszik a terület be!vizesedésének. NÓGRÁD — 1983. június 21., kedd
