Nógrád. 1983. június (39. évfolyam. 128-153. szám)
1983-06-17 / 142. szám
A SKU fejlesztési koncepciója: rekonstrukció (II.) Q| technológiák — finomabb termékek Az utóbbi években jelentősen megnövekedtek az igények a hengerelt szalagtermékeink iránt. A gépipar struktúraváltása egyre inkább igényli a finomabb kohászati termékeket. A korábbi berendezéssel ezt a többletigényt már nem tudtuk kielégíteni. A kialakított exportpiacainkat nem akartuk felszámolni. sőt célszerűnek látszott ezek bővítésével is foglalkozni. Saját fejlesztési terveink is egyre több szalag felhasználását igényelték, mivel a hegesztett cső. a fűrészszalag, a pántolószalag stb. mind ebből készülnek. Végül úgy döntöttünk, hogy a szalaggyártás kapacitását 10 ezer tonnával bővítjük, korszerű felújítás és néhány kiegészítő gép beállításával. Többlettermék — többletnyereség Terveinknek megfelelően egy régi hengerlő állványunkon lecseréltük a hajtó szabályozó egységeket, ezáltal a hengerlési sebességet és ezzel együtt a gép kapacitását is háromszorosára növeltük. Egyik régi körollónk hajtását ugyancsak korszerűsítettük, azaz kapacitását megkétszereztük. A legszűkebb üzemi kereszt- metszetet a kikészítés jelentette, ezért a sok munkaerőt igénylő kézi folyamat megszüntetésére automatikus és mechanikus rendszerű kötegelő-, csomagolósort állítottunk üzembe. A megnövekedett hengerlés! kapacitáshoz meg kellett oldanunk a hőkezelő kemencepark bővítését is. E célból egy új sisakkemencét építettünk. A szalaggyártás korszerűsítésére 70 millió forintot költöttünk. aminek eredményeként legalább 150 millió forint termelési értéktöbbletet hozunk létre. A várható nyereségtöbbletünk pedig eléri a 15—16 milliót. A befektetés öt év alatt térül meg. Ennél a beruházásnál a felhasznált összeg 70 százalékát hazai berendezésekre, 30 százalékát tőkésimportgén beszerzésére fordítottuk. Kihasználtuk a felújításban rejlő kisebb korszerűsítési lehetőségeket is. A hiánypótlásoktól eltekintve ezt a beruházást már magunk mögött tudjuk. Ennek megfelelően terveinkben több mint 10 százalékkal növeltük a hengermű termelési kötelezettségét. Sokszor halljuk azt a panaszt kovácsolt termékeinkre, hogy túlsúlyosak, azaz a kovácsolt anyag 20—30 százalékát kell leforgácsolni amíg megkapják a beépíthető méretet. Van azonban egy olyan új technológiai eljárás, a fél- melegalakítás, amivel 15—20 százalékkal kisebb anyagráhagyással lehet a kovácsolt darabot elkészíteni. Sokszor nem is kell forgácsolni, köszörüléssel is elérhető a kívánt méret. Ez az eljárás meglehetősen újszerű. Európában is csak egy-két helyen működik ilyen berendezés. Beállításával 1500 tonna kis darab súlyú, méretpontos terméket lehet elkészíteni. Speciális tartozéka a mikroprocesszorral vezérelt, térfogatra daraboló olló, amely garantálja, hogy a hengerelt alapanyag méreteltérése ellenére is mindig a célnak megfelelő tömegű kiinduló darabot kapjuk. Ehhez a kovácsoló egységhez tartozó kiegészítő gépekkel hidegfolyatást is tudunk végezni, ami évente elérheti az 500 tonnát. A berendezésekre körülbelül 80 millió forintot kell fordítanunk, s ennek ellenében 110 millió forint termelési értéket kapunk. A beruházás megtérülési ideie pedig négy esztendő. Ezt a fejlesztésünket a Gépipari Technológiai Intézettel együtt társulásos viszonyban oldjuk meg. Hasznasltjuk azt a sokoldalú ismeretanyagot, amit az intézet szakemberei halmoztak fel. Egy egészen új technológia! eljárást alkalmazunk a huzal- gyártásnál. Ez az új módszer: a mikrohengerlés. Ez azt jelenti, hogy a huzalt nem a hagyományos húzógyűrűkkel készítjük, hanem sokállványos, speciális hengersoron gyártjuk. Ezzel az eljárással háromszorosára növeljük a gyártási sebességet, azaz lényegében háromszor nagyobb kapacitást érünk el, ugyanakkor az energia szükséglete csak a fele a szokásos húzógépekénél Ezzel a termelékeny módszert Országos találkozó a Fürst brigádoknak Országos találkozóra hívja július 29-én a Csepel Autógyár a vasasszakmában dolgozó „Fürst Sándor” Szocialista Brigádokat. A találkozóra az ad alkalmat, hogy az idén emlékeznek meg országszerte a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő egyénisége, Fürst Sándor születésének 8Q. évfordulójáról, akit a bel- és a külföldi haladó erők tiltakozása ellenére 1932-ben sta- táriális bíróság elé állítottak, megkínoztak, majd július 29- én Sallai Imrével együtt halálra ítéltek és kivégeztek. A találkozó alKalmábó! Fürst Sándor életét bemutató kiállítást nyitnak meg a Csepel Autógyár művelődési otthonában. rel létszámot takaríthatunk meg, a 30 millió forintos befektetés pedig 80 millió forint termelési értéket hoz. Kisebb befektetés — kooperáló partnerek Az előbb elmondottak a jelentősebb beruházásainkat tartalmazták Ezek mellett néhány kisebb befektetéssel, kooperáló partnerek bevonásával, szinttartó korszerűsítésekkel is igyekszünk verseny- képességünket növelni. Ennek érdekében kovácsolt termékeink egy részét megmunkált kivitelben kívánjuk szállítani, s ezáltal tonnánként 6—8 ezer forinttal emelhetjük a termékek értékét. Bérbe vettünk speciális célgépeket és azokat az egyik kooperáló termelőszövetkezetünk melléküzemágához helyeztük ki. Mivel alig van már kovács szakmunkásunk a mező- gazdasági szerszámok gyártásához ezért egyre jobban szűkítenünk kellett azok termelését, Kidolgoztuk a kapafélék kivágás és hegesztés útján zajló technológiáját, gyártásukat most készítjük elő ugyancsak az égjük közeli termelőszövetkezet melléküzemágában. A piac jelzése szerint hegesztett csöveinket varratvizs- gálat nélkül nehezen lehet vezetőcsőként értékesíteni. Ügy döntöttünk, hogy egy varratvizsgáló és szabályozó készülék beszerzésével, beépítésével megoldjuk az értékesebb csőfajták gyártását. Ugyancsak a piac hívta fel a figyelmünket arra. hogy nagy hiány van vékony, kisebb átmérőjű húzott rüdáruból is. A mi húzógépeink viszont egyre rosszabbak, újabbak beszerzésére pedig egyelőre nem gondolhatunk. A megoldás érdekében sikerült egy osztrák céggel megállapodnunk, hogy viszonylag kevés ráfordítással felújítják két gépünket, ily módon azok kapacitását megduplázzák. Amennyiben elképzeléseinket megvalósítjuk, akkor 1000 tonna kényes húzott áru importját szüntetjük meg, ugyanakkor 500—600 tonna exportra is lehetőséget teremthetünk. Egybeesnek a követelményekkel Á teljesség igénye nélkül mutattam be fejlesztési törekvéseinket, amely célja a vállalat további eredményes működésének biztosítása, exportképességűk, fokozása a belföldi felhasználók jobb kielégítése. Terveink messzemenően egybeesnek' a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága félidős értékelésében megfogalmazott követelményekkel, egyúttal igazolják azok realitását. (Vége) Crmössy László vezérigazgató Nagyszabású rekonstrukciós munkálatok kezdődtek nemrégiben Szécsényben, n Nóg- rád megyei Sütőipari Vállalat 22. számú sütőüzemében. A huszonegymillió forintos beruházással történő felújítást a Szécsényi Építő- és Szerelőipari Szövetkezeti Közös Vállalkozás és a sütőipari vállalat építőcsoportja végzi. A tervek szerint az új sütödét november hetedikére szeretnék átadni. Képünkön Oravecz István kubikosbrigádja szennyvízcsatornát épít. fotó: barna Hogyan gazdálkodtak az energiával? Kisebb villanyszámlák, kevesebb gázolaj A megye mezőgazdasági nagyüzemei 1982-ben 266 millió 717 ezer forintot költöttek energiára, ami nagyjából any - nyit jelent, hogy a termelés összes költségeiből minden huszadik forintot erre fordították. A mezőgazdaság energiafelhasználásáról, az energiagazdálkodásról beszélgettünk Fábián Lászlóval, a TESZÖV gépesítési fömunka- társával és Kuris Tamással, a megyei tanács mezőgazdasági és áelmezési osztályának gépesítési főelőadójával. Kevesebbért is többet — Amit talán as előbbi számok nem jeleznek egyértelműen, a költségek növekedése ellenére csökkent a megye mezőgazdasági nagyüzemeinek energiafelhasználása. — Pontosan így van — válaszolja Kuris Tamás. —Villamos energiából például 5 százalékkal kevesebbet fogyasztottak, mint egy évvel ezelőtt. Ennek ellenére a benyújtott „villanyszámlák” ösz- szoge 8 százalékkal magasabb volt a tavalyinál. Ugyanez mondható el a gázolaj- és tüzelőolaj-felhasználásról, amely több mint ezer tonnával maradt az előző évi mennyiség alatt, a költsége viszont 7 százalékkal emelkedett. — Érdekes viszont, hogy a Nyílt levél egy panaszosnak Kedves levélírónk1 Ön ugyan teljes névvel és címmel irta sorait, kilétét mégsem fedjük fel. Tesszük ezt azért, mert sérelméről amúgy is meg van győződve, s bizonyára újabb jogtalanságnak, netán megtorlásnak erezné, ha közlendőnket nevének felhasználásával vetnénk papírra. Házat épít, s ismerve a hozzávalók beszerzésének nehézségeit, egyáltalán nem irigyeljük érte. Megértjük azt is, hogy június elsején a salgótarjáni TÜZÉP-telepen elfutotta a lila düh, látva, hogy van ugyan az ön által keresett betongerendából, mégsem adnak belőle. Mert előbb az anyagbiztosítási szerződést kötött vevőket elégítik ki. Mindeddig tehát együtt érzünk önnel. Ahogyan azonban reagált a történtekre, amellett már nem lehet szó nélkül elmenni. Először is gunyoros célzásokat tett a telep dolgozóinak, hogy ha megfizetné a „szívességet”, akkor ugyebár kapna a gerendából? Látva azonban, hogy ezzel semmire sem megy, bepanaszolta a TÜZÉP-eseket a párt- bizottságon, a kereskedelmi felügyelőknél, s végül lapunknál. Szerkesztőségünkhöz címzett levelében többi között azt írja, hogy az áru „megszerzésének útját-módját nem közölték”. sőt direkt eltitkolták. Ha ön, mint levelében irta, legkevesebb három hónapig naponta érdeklődött a telepen, látnia kellett az ott lép- ten-nyomon kifüggesztett tájékoztatást, mely az anyagbiztosítási megállapodás tudnivalóival ismerteti meg a vásárlókat. Ezenkívül kapott egy levelet is, egy sokszorosított tájékoztatót, melyet a telep mindazoknak megküldött, akik erre az évre Salgótarjánban és a környező községekben építési engedélyt kaptak. Ebben a levélben arra leérték önt, s önnel együtt mintegy harminc építkezőt, hogy az mépítőanyag időre történő, folyamatos beszerzése érdekében’’ kösse meg az anyagbiztosítási megállapodást. Egyetlen sor a levélből: „Az anyagbiztosítási megállapodás garantálja, hogy elsősorban a megállapodást kötő vevőink építőanyag- szükségletét biztosítjuk”. Ezt az ajánlatot azonban ön csak az ominózus, június elsejei eset után fogadta el, így az akkor beérkezett 2i0 gerendából már nem kaphatott. Ha kérését teljesítik, ez azok rovására ment volna, akik — felismerve az építkezők anyagszükséglete és az ellátás közötti gyakori eltéréseket — időben megkötötték az elsőbbséget garantáló szerződést. Az ön számára bizonyára nagyon fontos új otthonának mielőbbi tető alá hozatala, nem hihetjük azonban, hogy mások megrövidítése árán is az építkezés meggyorsításán iparkodna. Azt ts írja a hozzánk címzett levelében, hogy az igényeket nem ily módon (tehát a lehetőségek eltitkolása útján) kell korlátozni. Túl azon, hogy az építkezőket több csatornán is tájékoztatni igyekszik a TÜZÉP-telep, az igényeket amúgy is bajos volna korlátozni, hiszen meghatározott családi házhoz meghatározott mennyiségű hozzávaló kell, s ki előbb, ki utóbb, megvásárolja mindezt. Aki megköti a felkínált megállapodást, az természetesen előbb. Végül azt szeretnénk még elmondani önnek, hogy bármikor, amikor valóban felelőtlen kötelességmulasztás áldozata volna, bizonyára segítséget kap majd akár a kereskedelmi felügyelőségtől, akár a pártbizottságtól, akár szerkesztőségünktől. Hogy ez esetben az ön által megkeresettek egyike sem támogatta önt, az talán azt is sejteti, hogy nem volt igaza. „Számunkra a megtörtént eset egy keserű pirula, de levelemnek célja az is, hogy mások is tanulhassanak a mi kárunkbólí” Ebben megint csak egyetértünk önnel — éppen ezért válaszoltuk meg sorait nyilvánosan. Reméljük, hogy végül mégis csak a lehető legszerényebb költséggel, s a legkevesebb fölösleges utánjárással sikerül felépíteni új otthonát. Ehhez sok kitartást és jó egészséget kívánunk önnek! Tiszteletiéi: Szendi Márta benzinfelhasználás ismét emelkedő tendenciát mutat Mi lehet ennek a magyarázata? — Viszonylag egyszerű oka van — mondja Fábián László. — A gazdaságok alaptevékenységen kívüli feladatainak kiszolgálása eredményezte a 11 százalékos növekedést Ugyanígy van magyarázat a szilárd energiahordozók és a gáz felhasználásának csökkentésére. Az enyhe tél jóvoltából kevesebbet kellett fűteni, s ez több mint kétmillió forint megtakarítást jelentett a nagyüzemeknek az előző évhez képest ösztökélés és ésszerűség — Az időjáráson túl — úgy hírlik —, újabb rendelkezések is ösztökélik idén a mezőgazdaságot a további takarékosságra. — Igen, az ágazatban elrendelték a tehergépkocsi-fuvarozásban az üzemanyagfelhasználás 5 százalékos csökkentését. — Hogy lehet ezt valóra váltani? Ha jól tudom, egy IFA tehergépkocsi már korábban is alig több mint 20 liter üzemanyagot fogyasztott 100 kilométerenként — Mindenekelőtt az ésszerűbb munkaszervezéssel, a kevesebb üresjárattal — mondja Kuris Tamás. — Sok tartalékot jelenthet még a folyamatos járműdiagnosztika, a javítás színvonalának emelése és a gépek, berendezések műszaki állapotának javítása. — Nem mond ennek ellent az, hogy a nagyüzemek gépparkjának több mint egyhar- mada amortizálódott, azaz, műszaki állapota erősen megkérdőjelezhető? — Ez valóban nem kis gondot jelent az üzemek többségének — mondja Kuris Tamás. — Ezeknek a gépeknek a fajlagos üzemanyag-felhasználása magasabb, sok alkatrészt igényelnek, és egyre jobban leterhelik, a javítási kapacitást. — Akkor térjünk át az új erő- és munkagépek vásárlásának kérdésére. Milyen választék áll ebből az üzemek rendelkezésére? " — A választék idén valamelyest bővült — mondja Fábián László. — Igaz, a nagyüzemek a tervek szerint az idén 10 millióval kevesebbet fordítanak gépvásárlásra, mint tavaly, de ez általában még módosul. A megrendelt gépeknek eddig 35 százalékát kapták meg a gazdaságok. A gond inkább abban rejlik, hogy még mindig gyakran előfordul az ötletszerű, nem kellően megalapozott gépvásárlás. Ez főként akkor okoz problémákat, ha nagy teljesítményű gépeket vásárolnak^ amelyeket azután nem tudnak gazdaságosan sem kH használni, sem üzemeltetni. További lehetőségek — As utóbbi időben mintha kevesebbet hallanánk az energiatakarékos talajművelésről. Mi lehet ennek az oka? — A közeljövőben lesz éppen egy Ilyen jellegű bemutató a kállói termelőszövetkezetben, a GITR és a MAB gépészeti szakosztályának rendezésében — válaszolja Fábián László. — Sok üzemben alkalmazzék a szántás nélküli talajt művelést — teszi hozzá Kuris Tamás. — Elsősorban olyan vetemények után al-, kalmazzák — például burgonya —, ahol a talajt többször megmozgatták. Kétségtelen, hogy jobb lenne minél szélesebb körben alkalmazni. Ennek az az akadálya, hogy különösen nógrádi viszonyok között, speciális nehézgépekre van szükség. Ezek beszerzése viszont körülményes. — Nemrégiben értékelték az energiagazdálkodási verseny eredményeit a megyében. Beváltotta-e a hozzáfűzött reményeket? — Egyértelműen igen —• feleli Fábián László. — Nem véletlenül hirdetjük meg ez évre is, változatlan formában. A legjobban a szécsényi termelőszövetkezet gazdálkodott az energiával, őket a kállóiak követték, s a szécsényi EPSZÖV harmadik helye is elismerésre méltó. — Mint gépészmérnökök, a mezőgazdasági termelés jó ismerői, milyen lehetőségeket látnak az energiafelhasználás további csökkentésére, a még jobb energiagazdálkodásra? — Főként a jobb munka- szervezésben látok még lehetőségeket — mondja Fábián László. — Az ötletszerűség sok üzemben rányomja bélyegét az energiagazdálkodás színvonalára. — Ehhez mindenekelőtt további szemléletváltoztatásra van szükség — teszi hozzá Kuris Tamás. — A gépesítés, üzemelés területén is ügyelni kell nem csak arra, hogy az esedékes munkákat elvégezzék, hanem arra is, hogy mennyiért Ha ez párosul az ellenőrzések szigorításával, további javulás érhető el, az energiagazdálkodásban. Zilahy Tamás I | NOGRÁD m 1983. június 17., péntek
