Nógrád. 1983. június (39. évfolyam. 128-153. szám)
1983-06-02 / 129. szám
V A lakásigénylések társadalmi elbírálása Az I. fokú lakásügyi hatóság — az évenként várhatóan kiutalásra kerülő új és megüresedő régi tanácsi bérlakások számának figyelembevételt-vei — a legjobban rászorult igénylőket tekintetbe véve, készíti el a lakáskiutalási névjegyzéket. Ebbe — a társadalmi bizottság közreműködésével — a legjobban rászorult igénylők közül annyit kell felvenni, ahánynak a lakásigénye a tervidőszakban előreláthatóan kielégíthető lesz. A lakáskiutalási névjegyzékben — lakossági észrevételezés céljából — szerepeltetni kell azokat az igénylőket is, akik részére a tanács végrehajtó bizottsága nem szociális bérlakást juttat. A lakáskiutalási névjegyzék tervezetét az I. fokú hatóságnál — a lakosság által hozzáférhető helyen, legalább 30 napra — közszemlére kell tenni és biztosítani kell azt, hogy arra a lakosság meghatározott időn belül észrevételt tehessen. A kifüggesztés határidejének eltelte után az I. fokú lakásügyi hatóság a benvúitott észrevételeket — a társadalmi bizottság közreműködésével — megvizsgálja, és a megállapítástól függően — esetleg módosított tervezet jóváhagyása végett — beterjeszti a városi, illetőleg a községi tanács végrehajtó bizottsága elé. A tanács végrehajtó bizottságának a lakáskiutalási névjegyzéket tárgyaló ülésére meg kell hívni a szakszervezetet, és a Kommunista Ifjúsági Szövetség illetékes szervének a képviselőjét. A tanács végrehajtó bizottsága által jóváhagyott lakáskiutalási névjegyzéket az I. fokú lakásügyi hatóságnál — a lakosság számára hozzáférhető helyen, állandó jelleggel — ki kell függeszteni. A névjegyzéken a megtörtént kiutalásokat folyamatosan fel kell tüntetni. A lakásügyi hatóság rendelkezésére álló lakáskeretet —, ha jogszabály másként nem rendelkezik, csak a lakáskiutalási névjegyzékbe felvett igénylők lakásigényének kielégítésére szabad felhasználni. Ha a következő évre vonatkozó új lakáskiutalási névjegyzék elkészítésekor az előző évi névjegyzékbe felvett igénylők mindegyikének lakásigénye még nem volt kielégíthető, ezeket az új névjegyzékben — annak elején — elkülönítve kell feltüntetni. Amíg ezek az igénylők nem jutottak lakáshoz, a névjegyzékbe felvett következő igénylők részére lakás nem utalható ki. Ha az igénylőt — a lakáselosztási tervbe felvett lakások számára figvelemme] — az éves lakáskiutalási névjegyzékbe nem lehet felvenni, de a lakásigénye a névjegyzék lejártát követő évben előreláthatólag kielégíthető lesz, a lakásügyi hatóság az igénylőt a jóváhagyott lakáskiutalási névjegyzék kifüggesztésével egyidejűleg köteles értesíteni arról, hogy melyik lakásellátási formában elégítheti ki a lakásigényét. A lakásigények kielégítése A lakásigények kielégítése során elsőségben indokolt részesíteni azokat, akiknek a lakásában — a megfelelő elkülönítés hiányában — több személy van kitéve a tartós betegség veszélyének; a sokgyermekes lakásigénylőket; a zsúfoltabb körülmények között, a rosszabb műszaki állapotú lakásban lakókat. Azonos körülmények fennállása esetén a munkában kiváló dolgozókat előnyben kell részesíteni. Ha a megüresedett tanácsi bérlakást a korábbi bérlő emeletráépítés, tetőtér-beépítés, műszaki megosztás, nem lakás céljára szolgáló helyiségnek lakássá való átalakítás útján, vagy más módon létesítette, bérlőül azt a — több igény esetén a társadalmi bizottság által javasolt — személyt kell kijelölni, aki a lakáson még fennálló kölcsöntartozást átvállalja. A lakásigényének soron kívül teljesítésére tarthat igényt a szociális intézményből véglegesen elbocsátott olyan igénylő, aki a szociális intézménybe utaláskor a tanácsi bérlakásra fennállott bérleti jogviszonyáról a lakásügyi hatóság javára pénzbeli térítés ellenében, vagy anélkül lemondott. Ha a szociális intézményből véglegesen elbocsátott igénylő a korábbi lakás bérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le, csak a korábbi tanácsi bérlakásával azonos komfortfokozatú és legfeljebb az igényjogosultsága mértékének alsó határáig terjedő szobaszámú lakásra tarthat igényt. (Ezekben az esetekben a lakásigény kielégítése, az igénylő jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetének vizsgálata nélkül és a lakáskiutalási névjegyzékbe történő felvétel mellőzésével is teljesíthető.) A tanácsi bérlakás bérlője azt is kérheti a lakásügyi hatóságtól, hogy a lakásnak beköltözhető állapotban való átadása ellenében ajánljon fel részére a lakásigényének mértékét meg nem haladó, kisebb szobaszámú, vagy azonos szobaszámú, de alacsonyabb komfortfokozatú, illetőleg azonos szobaszámú, de magasabb komfortfokozatú, vagy azonos komfortfokozatú, de más szempontból értékesebb (pl. nagyobb alapterületű) lakást. (Az ilyen kérelem a lakáskiutalási névjegyzékbe való felvétel mellőzésével teljesíthető). Ha a bérlő a lakásigényének mértékét ki nem elégítő lakása ellenében — minőségi csereként — nagyobb szobaszámú lakás kiutalását kéri, igényét — a lakásigénylés és lakásigények kielégítése című fejezetben már közölt — rendelkezések alkalmazásával kell elbírálni. (Három, vagy ennél többgyermekes család esetében a bérlő kérelme a lakáskiutalási névjegyzékbe '’aló felvétel mellőzésével.) A tanács végrehajtó bizottsága ezeknek a lakáscseréknek lebonyolításával a tanácsi ingatlanközvetítő szervet megbízhatja. Az átadott és a kiutalt tanácsi bérlakás lakásépítési hozzájárulását, illetőleg lakás-használatbavételi díját a külön jogszabály rendelkezései szerint kell megtéríteni. Dr. S. K. Gy. Bemutató kóstolóval Levelezőink jel e n t í Támogatják, segítik az OTP munkáját A takarékpénztári tevékenység társadalmi bázisának szélesítése céljából megyénkben 1978-ban alakították meg az első OTP-fiók mellett működő társadalmi tanácsadó testületet. — Szécsényben is az OTP megyei igazgatóságának irányelvei szerint szerveztük meg a testületet — tájékoztat Pap Jánosné fiókvezető. — Az elmúlt időszak igazolta, hogy jó segítőink tudnak lenni a tanácsadó testületi tagok, velük közösen munkálkodva, fiókunk tevékenységét, eredményeit javítani tudtuk az elmúlt években. A testület folyamatosan dolgozik, a közelmúltban megtartott „TTT”-ülésen ösz- szegezték az elmúlt évi tevékenységet és jelölték meg az idei év tennivalóit FELESLEGES SORBAN ÁLLAS Az ügyfelek pontos, gyors kiszolgálása ellenére is tapasztalható, hogy egy-egy befizetési napon sorban állnak az ügyfelek. Kényelmet, időmegtakarítást jelentene, ha átutalási betétszámlát nyitnának és a rendszeresen jelentkező kiadásaikat, a munkahelyek közreműködésével átutalnák a fióknak. Példát mutatott ebben az ÉPSZÖV, az ELZETT és az ÁFÉSZ. Sajnos, előfordult olyan eset is, hogy a vezetés még nem ismerte fel az egyén és a népgazdaság számára is előnyös betétek szervezésének fontosságát. AZ OTP NEMCSAK A HITELBEN ÉRDEKELT A tanácskozáson Máté Sándor, az ÉPSZÖV igazgatója, Földi László, a nagyközségi tanács elnöke és többen is javasolták, hogy az építési tervek „elbírálását” végző bizottságban az OTP képviselői is legyenek benne, mert ebben a tevékenységben nem érezhető az „OTP-s szemlélet” a hitel gazdaságos, célszerű felhasználása is ezt kívánná meg. Az újonnan épült utcasorok „tarkasága” igazolja a fenti megállapítást ELŐRELÁTÓAN TAKARÉKOSKODNI A munkabizottság az OTP szécsényi fiókjának ez évi célkitűzéseit is megvitatta. A tervek szerint 80 családi ház építésének megkezdésében és 78 befejezésében működik közre. Arra is lehet számítani, hogy az ifjúsági és az újonnan bevezetett lakástaka- rékossági, és egyéb tartós betétformák állománya növekszik. Sok gondot fordítanak a hitelpolitikára, a lakosság jogos igényeinek kielégítésére, a központi célkitűzések megvalósulását elősegítő hitelezésre. Fontos feladat a széles körű tájékoztatás, amely elősegíti a lakásépítést és -vásárlást Továbbra is gondot fordítanak a kulturált ügyfélszolgálat fejlesztésére, a munkát elősegítő politikai és szakmai ismeretek bővítésére, az ügyfelek gyors, pontos kiszolgálására. Rácz András Szécsény Nógrádi tájakon Sámson vára és a rejtélyek A pásztói Lovász József Művelődési Központ nyugdíjasklubjában a tejipari vállalat tejtermék-bemutatót tartott. Sokfajta tejterméket (sajtot) hoztak a kóstolóra, és a vállalat főművezetője ismertetést adott a tej- és tejtermékek elkészítésének módjáról, valamint ezek élettani hatását elemezte. A különböző tejtermékek rendkívül precíz elkészítést igényelnek. Ma már a hazai piacon 40 fajta sajtot hoznak forgalomba. Igaz, hogy egyidőben nem mindegyik áll a vásárlók rendelkezésére, de lényegében százféle sajtot gyárt a hazai ipar, a különböző joghurtok, kefir, kakaó és karamelltej mellett. Ezek a tejtermékek nagyon fontos szerepet játszanak a korszerű táplálkozásban. Ezért fogyasztása minden korosztály számára nélkülözhetetlen a bölcsődés kortól az aggastyánig. F. L.-né klubvezető A megye székhelyéhez alig húsz kilométerre délre, a Cserhát északi lábánál, a Kis- Zagyvavölgye —, ha Tarról megyünk első, vagy ha Nagy- keresztúron keresztül akkor a völgy utolsó községe Sám- sonháza. A faluról röviden: Nógrád megye legrégebben lakott települései közé tartozik. II. Béla király idejében Sámson főúr volt, akiről a nevét kapta a most alig négyszáz lelket számláló település. A török időkben elpusztult, majd Csehországból jöttek telepesek, és szlovák nemzetiségüket a mai napig megőrizték. A szabadságharc alatt Nógrád megye egyik bázisának számított, erről tanúskodnak az egy- házhivaíalban levő iratok. A harmincas évek közepéig püspöki székhely is volt. Ugyancsak' megvan az a levél is, amelyet Kossuth Lajos írt a turini száműzetéséből, amelyben elvállalja az egyházközség főfelügyelőségét. Az 1871- ben épült templomoltár berendezését Budapestről megvásárolták. E oltár előtt keresztelték meg Kossuth Lajos valamennyi gyermekét. A falu agrár jellege csaknem meg- szűrtt. Féltucatnyi üzem működik a községben, amely biztosítja lakóinak a megélhetést. A falu egyetlen buszmegállójától, a természetvédelmi területen keresztül közel félórányi járásra — csak dél felől közelíthető meg a tengerszint felett 300 méter magasan fekvő Fehérkő vára. Tiszta időben gyönyörű kilátást biztosít valamennyi égtáj felé. Azt, hogy a várat mikor építették, csak sejtik a geo- lógusok-kutatók, mivel a török időkben már jelentősége nem volt. Tény az, hogy igen magas színvonalon építették fel a várat. A megmaradt falmaradványok még ma is olyan erősek, hogy egy darabnyi sziklát sem lehet letörni, vagy kivésni belőle. Rejtély, hogy a követ honnan szállították oda, mivel a környéken nincs hasonló. A vár területén egy kút fedezhető fel, mely kevésbé ivóvíz gyűjtésére szolgálhatott. Az 1920-as években egy kőműves mester szervezésében próbálták feltárni a kutat. Kosarakkal és vödrökkel csiga segítségével emelték ki a sok évszázados törmeléket. Huszonöt méter mélyre jutottak és egy húsbárdon kívül semmit sem találtak a kikövezett kútban. Vajon elődeink több évszázaddal ezelőtt milyen célból építhették, ez ma még rejtély. A szájhagyomány szerint a kúton keresztül jutottak be egy alagútrendszerbe, amely a hegygerinc alatt húzódik. Az idősebbek még emlékeznek a vár keleti oldalán egy barlangra, amelybe, ha követ eresztettek, csak hosszabb idő után jött visszhang a mélyből. A vár észak felől csaknem megközelíthetetlen, mivel 75—80 fokos az emelkedő. Éppen ezen az oldalon maradt meg a két falmaradvány négyöt méter magasban. Északra Márkháza határában fekszik egy terület, melyet Pogányvárnak neveznek. Hagyomány szerint a török innen lőtte szét az északi bástyát. hogy megelőzze az esetleges megerősítését, felújítását. A hegycsúcson felismerhetők a sziklaalakulatok vonalát követő várfalak, belül egy szélesebbel. A kutatás szerint a vár bejáratánál egykor felvonóhidas kapu állt. Hogy ez mikor pusztult el, sajnos nem tudni. A vártól északra egy kilométerre temetőnek nevezett domborulatok láthatók, a kutatások eddig ezzel nem foglalkoztak. Habár a hegyoldalban feltárások idején mám- mutesontot találtak, ami a Nemzeti Múzeum tulajdona. Hogy kevés feljegyzés maradt fenn, arról a sok rejtélyt magába foglaló várról, talán oka az is, hogy a falu 1808 nyarán porrá égett templomával és parókiájával együtt, ahol annak idején őrizhették az értékes iratokat. Ha időnk engedi — egy napsütéses hét végén érdemes ellátogatni a Fel>érkő várához, megannyi rejtéllyel szolgál ez a természetvédelmi területté nyilvánított várrom és körnvéke. Kukely Mihály Salgótarján Vidám gyermeknap Szarvasgedén Nagyon jól sikerült gyér* meknapot tartottunk a mi kis falunkban Szarvasgedén a játszói éren. A NÓGRÁD hasábjain szeretnénk köszönetét mondani mindazoknak, akik közreműködői voltak és elősegítették, hogy ezt a vidám napot emlékezetessé tegyük a gyermekeknek. Délután fél kettőkor volt a gyülekező a játszótéren, ahol a gyerekek nagyon izgatottan várták a sportműsorokat, miközben készültek a finom szendvicsek. A játékok Gyetvai István tainár, a Hazafias Népfront elnöke és a KISZ-es fiúk segítségével zajlottak le. Volt váltófutás, célbadobás, célbaugrás, kerékpárverseny és sok más játék. Zsákbafutásból több futamot kellett indítani any- nyira tetszett mindenkinek és persze a jutalom sem maradt el. Egy reklámszatyor csokoládéval került kiosztásra a díjazottak között Ezek után a lepényevés következett. Mindenki szeretett volna a lepényből harapni majd a szomjasabbak Márka-ivó versenyben is bemutathatták ügyességüket, szívószállal. Sípcsné Kiss Marika óvónő az óvodások ügyességét is próbára tette, a kicsik nagyon aranyosak, ügyesek voltak. Ezután következett a meg- vendégelés. Mindenki kapott szendvicset, házilag sütött finom süteményeket, a szülők jóvoltából. Volt Márka is annak, aki megszomjazott. A zsákbamacska is elnyerte a gyerekek tetszését, mert percek alatt elfogyott Ezután Vezér Győző mindenki Győző bácsija mesedélutánt rendezett, rr.egénekeitette a gyerekeket Mindenki énekelni és verset mondani akart, persze a szép jutalmak sem maradtak el: játékok és matricák. A discohoz a zenét a KISZ-esek szolgáltatták, estig még a kicsik is járták a kacsatáncot Nagyon szép környezetben zajlott e játék. Szeretnénk minél több hasonló rendezvényt, mivel közeleg a vakáció és gondtalanabbá, színesebbé szeretnénk tenni gyermekeinknek a nyári szünidőt Köszönjük a szülőknek, hogy elhozták a gyermekeiket, és köszönet a nagyszámú szurkoló közönségnek a sok buzdításért, tapsért. Csak így tovább! Tóth Jánosnc népfront-titkár Szarvasgede 1 ii Összefogással — önmagunkra is gondolva Köztudomású, hogy az elmúlt években a Vöröskereszt felhívására közel 6 millió forint gyűlt össze a lakosság adakozásából egy szociális otthon létesítésére. Az építési tervek már elkészültek a kórház közelében levő egyik épület korszerű átalakítására. A megyei tanács anyagi hozzájárulásával az építkezés munkálatai a jövő évben megkezdődnek. Ez a létesítmény első lépcsőfoka lehetne egy később tovább bővíthető intézményhálózatnak. A megye lakossága megértésének és komoly segítőszándékának adta tanűjelét. Jó dolog, hogy erről a témáról már nemcsak beszélünk, de lassan eljutunk a cselekvésig is. Igaz, hogy lassabban a szükségesnél, de ennek az anyagi korlátokon túl szemléleti okai is vannak, amelyeket érdemes feltárni, tisztázni. Elsősorban az idősebb generáció tudatában él még erősen a régi szeretetházak és menhelyek emléke, melv idegenkedést vált ki belőlük a szociális otthonok iránt, A fiatalabb generáció nem mindig érti meg, vagy talán csak nem gondol rá. hogy az évek egvformán szállnak el mmdnvájunk felett és ez olyan tény. amelvben ewik ember sem különbözik a másikból. Azon is el kell gondolkodni. hogy minden esetben el- ítélifik. vasy felelőssé teevük a ..hálátlan gyerekeket”. Természetesen akadnak ilyenek is, de be kell látnunk, hogy nemcsak a hála vagy a szeretet hiánya az egyetlen oka annak, hogy a család, mint intézmény, egyre kevésbé képes ellátni az öreg szülők gondozását, ápolását. A „gyerekek” általában már maguk sem fiatalok, a rohanó élettempóban maguk is alaposan elfáradtak. Tudomásul kell vennünk, hogy megváltozott a társadalom struktúrája és ez megköveteli az idős generációról való gondoskodás társadalmi szinten történő megoldását. Ez még nem jelentheti a családi kötelékek meg- lazulását, hiszen az intézmények nem pótolhatják, de nem is akadályozhatják a család szeretetének, ragaszkodásának megnyilvánulásait. Mindezt figyelembe véve célszerű lenne talán a távoleső nagy épületek helyett több kisebb, de otthonosabb intézményt létesíteni, miként bölcsődéket, óvodákat és napköziket. Nem szabad elfelejtenünk, hogy nemcsak az öreg fák nem tudják elviselni az átültetést, az öreg emberék is gyökeret vertek abban a környezetben, ahol életük jelentős részét eltöltötték. Ragaszkodnak emlékeikhez, a tájhoz, a régi házakhoz, de főleg a közeiben élő családhoz és ismerősökhöz. Az idős emberek nagy része nemcsak becsületes nvugdíijal, de gyakran megtakarított pénzzel. vagy értéktárgyakkal is rendelkezik, amit az ő érdekükben számításba lehet és kell Venni. Nem kevesen laknak számukra már csak gondot jelentő lakásokban, melyek viszont a fiatalok lakásproblémáinak enyhítését segítenék. Garzonlakások építése olyan cserelehetőséget kínál, amelyen mindenki nyerhet. Különösen, ha természetesnek tartjuk, hogy ezek a nyugdíjasotthonok, panziók önköltséggel, vagy a jelenleginél lényegesen kisebb költségvetési hozzájárulással is fenntarthatók. A nyugdíjasok többségének önérzete is van ahhoz, hogy ne várjon alamizsnát, ha nincs rászorulva, ők elsősorban biztonságot és gondoskodást igényelnek. Építsünk bátrabban erre az idősek és az egész társadalom érdekét egyaránt szolgáló tényre. Aki az ügy fontosságát megértette, segíteni fog, ha kell, akit pedig nem érdekel a mások sorsa, gondoljon legalább önmagára, mert aligha akad olyan ember, aki ezt az előbb vagy utóbb elérkező életszakaszt ne szeretné békés és gondtalan biztonságban eltölteni. F. Csaba Mária Salgótarján NŰCRÁD - 1983. június 2., csütörtök i
