Nógrád. 1983. június (39. évfolyam. 128-153. szám)
1983-06-15 / 140. szám
■K.,^ Brigádok a bányavállalatnál Ifjak és „felnőttek n — Többen is felvetették a tanácskozáson — számol be élményeiről Kisbali István —, hogy helytelen, ha az ifjúsági brigádok a Kiváló címért jóval kevesebb díjazást kapnak, mint a „felnőtt” Kiváló brigádok. Mert az ifjúsági brigád is ugyanakkorát tett az asztalra! Most a brigádta- gok csak azt érzik, hogy dolgoztak, dolgozunk, mégis kevesebbet kapunk. — Ezért döntöttünk úgy, hogy az Allende brigád megmarad „ifjúságinak”, de vállalásban a Kiváló brigád címet pályáztuk meg — teszi hozzá Szarvas Imre. — így elejét vesszük annak, hogy egész éves egyenrangúság után a díjazáskor érezzük hátrányban magunkat. Helyiek jelöltje Másodmagával képviselte a Nógrádi Szénbányákat Kisbali István az országos brigádvezetői tanácskozáson. A 39 éves esztergályos a nagy- bátonyi gépüzem egyik csapatát, a 17 tagú Allende ifjúsági brigádot vezeti. Miért épp ő lehetett küldött? — erre a szokványos kérdésre az ilyenkor szokványos szerénységből „nem tudom”-mal válaszol. Kovács László versenyfelelős, egyben üzemi KISZ-titkár már tájékozottabb a témában: — Ez a brigád évek óta a vállalati ifjúsági brigádok közt mindig az első három közt szerepelt. Kétszer kiválóak voltak, a KISZ kongresz- szusi versenyben is elismerést szereztek. Gyakran hallatnak magukról, oda kell figyelni a tevékenységükre. Egyébként a vállalati központ nem őt javasolta, hanem másvalakit. Az itteni üzemi négyszög bírálta felül a központi javaslatot és a kollektíva előtt Kis- balit ajánlottuk küldöttnek. — Készült-e felszólalássala tanácskozásra? — Először ajánlották, hogy készüljünk — közli a brigádvezető —, de két héttel a tanácskozás előtt a BDSZ hívta össze a bányászküldötteket, s ott javasolták, hogy kik szólaljanak fel. Akkor már csak négy főben határozták meg a keretet. Végül egy bányász kapott szót: a tatabányai Csente Jenő. Abrakadabra nincs! Összesen harmincegy felszólalást hallhatott végig közvetlenül a társai által „Csim- bi” néven nevezett Kisbali István. Mint mondja, az összbenyomása az volt, hogy a mozgalmon nem kell különösebben nagyot változtatni, csupán kisebb helyi igazításokra van szükség és „nem szabad agyonszabályozni!” Az egyik hozzászóló véleménye különösen az emlékezetében maradt, mert az illető azt mondta: „az ifjúsági brigádok nem életképesek”. — Ezt féltékenységből mondhatta! — jegyzi meg Szarvas Imre, 30 éves diszpécser, az Allende brigád alapító tagja. Aztán kissé igazit a szón: — Legalábbis lehetett benne féltékenység is. Hiszen az ifjúsági brigádok sokszor előrébb járnak, mint a „felnőtt” brigádok. A hármas jelszót tekintve ők viszik a prímet. Ez éppen a fiatalságból adódik: ötletesek, köny- nyebben tanulnak, szívesebben járnak rendezvényekre. — Milyen „vádaktól” kell megvédenie az ifjúsági brigádokat? — szögeződik a kérdés a versenyfelelősnek. — Szerencsére a mi vállalatunknál nem kell megvédeni őket, mert az eredményeik önmagukért beszélnek. Öt ifjúsági brigád van nálunk, ezek soha nem kullognak. Meghatározó szerepet töltenek be: a forgácsolásban, a nagy értékű bányagépek javításában, a darabolásban, a biztonsági berendezések és a hírhálózat karbantartásában. Szóval minden kulcsszerepet ők töltenek be. — Olyan „varázsszóval”, hogy tapasztalat, nem próbálják-e fölébük helyezni magukat más generációk? — Nem, nálunk ez nem jellemző — mosolyogja el magát Kovács László, értvén a célzást. — Sőt az idősebb brigádtagok is elismerik őket. A vállalati brigádvezetői tanácskozáson épp az idősebb brigádvezetők tették szóvá, hogy a fiataloknak nagyon jó kezdeményezéseik vannak. — Mondjon egy jó kezdeményezést ! — A korábbi években sok fontos munka fellett vállaltunk védnökséget — közli Szarvas Imre. — Idén pedig a vállalati központ biztatására a /ni brigádunkból alakult először forgácsoló gazdasági munkaközösség. A héttagú vgmk hathatósan hozzájárul ahhoz, hogy a fontos gépjavítások rövid idő alatt elkészüljenek. Jósolni is kell? — Szemmel látható, hogy maguknál a brigádmozgalomban minden a lehető legnagyobb rendben van... — Nincs különösebb baj... — meditál „Csimbi” — A versenyformák jók. Legfeljebb egy sajátos, „házi” probléma, hogy a vállalásainkat mi nem tudjuk egy évre előre konkrétan leírni. Január 15-én kell leadnunk a felajánlást, de akkor még a nagyfőnökeink se tudják pontosan a programot. Ezért előre valóban csak formális vállalást adunk le; csak év közben teszünk konkrét feladatokat tartalmazó pótfelajánlásokat. Molnár Pál Felmérés a szolgáltatásokról r Egyre több kisvállalkozás álakul a különféle szolgáltatások elvégzésére, bár számuk nem gyarapodik a várt mértékben Így a viszonylag gyors ütemben fejlődő állami és szövetkezeti szolgáltató- ipar az új szervezeti formákkal együtt sem tudja kielégíteni a lakosság igényeit. Becslések szerint a kontárok, fusizók legalább annyi javítást, szerelést végeznek megrendelésre, mint a szervezett szolgáltatóipar. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint 1980- ban az állami vállalatok 1,3 milliárd, a szövetkezetek 570 millió, a kispiarosok 426 millió forint értékben végeztek gépjárműjavítást. Az igénybe vett szolgáltatások második legnagyobb csoportja a háztartási gépek, valamint a híradástechnikai készülékek javítása, karbantartása, illetve üzembe helyezése. Mosatásra és vegytisztíttatásra 490 millió forintot költött a lakosság. A felmérés évében az állami és szövetkezeti javító-szolgáltató helyek száma országosan mintegy 18 700 volt, Emellett százkétezer kisiparos működött az országban, a kisebb települések ellátását szinte teljes egészében a kisipar végezte. Ä reprezentatív felmérés során megkérdezett 7600 család a szolgáltatások átlagosan 80—90 százalékával elégedett volt. A budapestiek elégedetlenebbek az átlagnál, mert például a gépjárműjavítások 13 százalékát, az építőipari szolgáltatások nyolc százalékát minőségileg kifogásolhatónak tartották. Emellett túl hosszadalmasnak tartják a munka elvégzésének idejét. Különösen a fővárosban igen hosszú az építőipari javítások átlagos vállalási ideje. Míg például Budapesten, az építő* ipari javító-karbantartó szolgáltatások átlagos vállalási ideje 39,3 nap, vidéken nem éri el a 18 napot. A mosás- vegytisztitás vállalási határideje ugyancsak Budapesten a legmagasabb, 13,1 nap, míg például a vidéki városokban 11,2 nap. A fővárosiak mindössze a személygépkocsi-javítás és karbantartás vállalási határidejénél élveznek előnyt, kocsijukat, 2,8 nap alatt javítják átlagosan, a megyeszékhelyeken 4,2 a városokban 5,6 nap a vállalási határidő. Szécsény—tükörben A politika helyes, a munka feltételei azonban sokat és nem mindig előnyükre változtak. Élesebben jelentkeznek gondjaink és megoldásuk felelősségteljesebb munkát kíván mindenkitől, párttagoktól, pártonkívüliektől. Mindezekről kendőzetlenül szóltak Szécsényben, a nagyközségi pártbizottság ülésén, amelyen a XII. kongresszus óta végzett munkát értékelték, a Központi Bizottság április 12—13- i határozatának tükrében. A piac ítélkezik De mit mutat ez a tükör Szécsényben? Varga József a nagyközségi pártbizottság titkára mondotta, hogy a lakosság döntő része jól ismeri, munkájával támogatja a párt politikáját. Reálisan ítélik meg nem csak az ország, a nagyközség helyzetét is. Elismerik, hogy a korábbi évektől szerényebben ugyan, de mégis csak szerepkörének megfelelően fejlődik Szécsény. S ebben nem kevés részük van az ipari üzemeknek, az esztendőről esztendőre eredményesebben gazdálkodó II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetnek. Az ipari termelés mintegy kilenc százalékkal emelkedett, ám a munka korántsem egyenletes és nem is egyformán eredményes. Az ELZETT gyáregységnél, az ÉPSZÖV- nél, a szolgáltatóipari szövetkezetnél, a költségvetési üzemnél egyenletesen jól dolgoznak. Eredményeikért — a termelőszövetkezettel együtt — figyelemreméltó elismerésben részesültek. Ugyanakkor a háziipari szövetkezet — Tomis István elnök szólt erről — esztendők óta értékesítési gondokkal küzd. A piac értékítéletét mindinkább érzik a gazdasági egységek. Ám azt is látják, erőfeszítésekét kell tennök, hogy a termelési, értékesítési célkitűzések a VI. ötéves terv végére teljesüljenek. A termelőszövetkezét az idén csaknem megduplázza, közel 70 millió forintra növeli nyereségét. S ebben, az alaptevékenység mellett nem kis szerepet szánnak a már régen nem mellékes melléküzemi tevékenységnek. Zsédely Lajos, a termelőszövetkezet párttitkára azt sem rejtette véka alá, támogatnak minden olyan kezdeményezést, amely a jövedelmezőbb munkát, a lakosság igényeinek kielégítését szolgálja. Tavaly öt gazdasági munkaközösség alakult, az idén újabb háromra akadtak vállalkozók. Sok szó esett a testület ülésén az ELZETT-gyáregység jövőbeni önállóságáról, a termelési és gazdálkodási lehetőségekről, s arról, hogy a pártszervezetek a politikai munka módszereivel segítik Földgázltliely Téten A Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat kutatói kitermelésre érdemes mennyiségű földgázt találtak a Kisalföldön, Tét határában; a próbatermelés során napi ezer köbmétert hoztak felszínre. A Kisalföld térségében az utóbbi fél évszázad során többször is kutattak energiahordozók után, de mindeddig csak széndioxidgázt, hévizet találtak. Az olajkutatók érdeme a répcelaki szénsav, valamint a sárvári hőforrás feltárása is, a szükséges feltételek megteremtését. A kockázattal együtt, sokát várnak ettől a lépéstől. Huszkó Sándor, a pártvezetőség titkára magyarázta, tavaly hatvan-, az idén már kilencvenmillió forint a gyáregység exportja. Az eredmények mégsem párosulnak a nagyobb jövedelmek, a fejlesztési lehetőségek szélesítésével. így aztán a gyáregység vezetői nem tudnak kellő különbséget tenni a jó és a kevésbé jó munka között. Ez nem kis feszültséget okoz, s bizony sok munkástól kellett megválniok emiatt. A pártbizottság állásfoglalása egyértelmű volt: a gazdaságos export, a jól értékesíthető termékek arányának növelése, a takarékos anyag- és energiagazdálkodás, a termelési költségek mérséklése, a hatékonyság, a szervezettebb, fegyelmezettebb munka, a legfontosabb teendők közé tartozik a következő években is. Többen szóvá tették azt is,- megnyugtató módon rendezni kell a bútorüzem és a tejüzem sorsát, fejlesztési lehetőségeit, s az alapszervezetek különös gonddal foglalkozzanak a vezetők kiválasztásával, nevelésével, munkájuk reális megítélésével. Vita a vízről Az életszínvonal, életkörülmények alakulását az ipari, a mezőgazdasági üzemekben formálják. Ám, végül is hogyan alakul, abban nem kevés része van benne a tanácsi fejlesztési terveknek, a nagyközség gyarapodásának. Aki Szécsény utcáin jár-kel annak azonnal szemébe ötlik az új lakások sora, a korszerű, jól ellátott áruház. Földi László, a nagyközségi tanács elnöke mégsem csak az eredményeket sorolta. A lakásépítés, a telekellátás jó ütemben halad, de nyolcvan család még mindig lakásra vár. S van Szécsénynek olyan gondja, amelyet az elmúlt esztendőkben enyhítettek ugyan, de megoldani nem tudták. Nincs elegendő víz. A meglevő kutak a felét adják annak, amennyire szükségük lenne. Végleges megoldást több tízmilliós beruházás jelenti. Ez azonban aligha lehetséges a megyei tanács támogatása nélkül. Étre , pedig a közeli években nemigen lesz lehetőség. Marad tehát átmenetileg a helyi intézkedések sora, kutakat tisztítanak, újabbakat kapcsolnak be, és különösen nyáridőben takarékoskodnak a vízzel. S közben hadakoznak azzal a szemlélettel, amelynek képviselői azt mondják: ha eddig megvoltak új művelődési otthon nélkül, egy darabig csak elviselik a régit Az összegyűjtött pénzt fordítsák a község vezetői a vízellátásra. Sokak szemében igaznak tűnnek az érvek. De a nagyközség művelődési lehetőségei, az igények és a szerény lehetőségek között húzódó feszültség a fiatalok és felnőttek körében legalább ilyen beszédtéma. Ezért a pártbizottság úgy foglalt állást: támogatja a nagyközségi tanácsot abban, hogy egyszerre szorgalmazza a művelődési ház építését és a vízellátás megnyugtató rendezését. Természetesen mindenféle terv elképzelhetetlen lenne a lakosság támogatása nélkül. Szerencsére Szécsényben van mire alapozni. A lakosság A „Salgő” Cipőipari Szövetkezet egyik legrégebbi dolgozója Fekete Lajos. Alapító tag, 1948 óta tevékenykedik a vállalatnál. Jelenleg tetszetős fapapucsokat készít. , fotó: barna részvétele a községfejlesz'tésl célok kialakításában és megvalósításában egyre erőteljesebb, eredményesebb. Az elmúlt esztendőben több mint tízmillió forint értékű társadalmi munkát végeztek az üzemek, az intézmények dolgozói és a Hazafias Népfront szervezésében a nagyközség lakói. S már az idén is jó néhány kommunista szombatot fordítottak a település gyarapítására. A párttagok felelőssége Méltán állapította meg a nagyközségi pártbizottság azt is, hogy az alapszervezetekben folyó eszmei, politikai nevelő munka eredményesen segítette a kiegyensúlyozott jó politikai légkör megőrzését, a politikai, a gazdasági, a társadalompolitikai célkitűzések teljesítését, a párt és a tömegek közötti kapcsolat erősítését,. a pártegység folyamatos újrateremtését. Az alapszervezetek jelentős részében, munkamódszerük folyamatos korszerűsítésére törekszenek. A tömegpolitikai munka tapasztalatait egyre jobban hasznosítják a pártmunkában. A párttagok döntő többsége tudatosan vállalja a nagyobb követelményeket, a pártmegbízatásokkal mindinkább a gazdaság- politikai, társadalompolitikai célkitűzések megvalósulását segítik. Ugyanakkor Bognár József, a pártbizottság mellett tevékenykedő pártépítési munkabizottság vezetője őszintén szólt arról, hogy a nehezebb körülmények nem csupán a lakosság körében, a párttagok egy részénél is zavart okoznak. Szécsényben tisztelik, becsülik azokat, akik értékes emberi tulajdonságokkal rendelkeznek —, s a kommunisták többsége ilyen —, akik példásan ellátják munkájukat, önzetlenül dolgoznak a közösségért. Ugyanakkor azt is látják, hogy vannak az alapszervezetekben, akik el-elmulasztják kötelességüket, nem vesznek részt rendszeresen a pártrendezvényeken, felkészületlenek, s ezért nem is tudnak eredményesen fellépni eredményeink, a politika védelmében a távlatvesztést sugalló, gondjainkat eltúlzó nézetek ellen. A pártegység megteremtésében folyamatos újrateremtésében — hangsúlyozták többen is — nagyobb felelősség hárul valamennyi párttag, különösen a párttisztségviselőkre, a kommunista vezetőkre. Mint, ahogy a fiatalok nevelésében, helyzetük reális megítélésében is jelentős szerepük van a pártalapszerve- zeteknek. Percze Dezsőné, a nagyközségi KISZ-bizottság titkára és Papp Jánosné, az OTP fiókvezetője többek között elmondotta: felelősebben kell bevonni őket a munkába, hogy tudásukat hasznosítsák, s megszerezzék a hiányzó tapasztalataikat. Megértéssel kell segíteni őket a pályaválasztásban, a családalapításban, abban, hogy lakáshoz jussanak, kielégítsék művelődési igényeiket, egyszóval, megtalálják helyükét az életben. Ám a megértés, a segítség mellett a követelményekről sem szabad elfeledkezni. Dolgozzanak, tanuljanak becsülettel és vállaljanak nagyobb felelősséget önmagukért és környezetükért. V. G. J Fák átültetése A növényeket a szeles, forró időjárásban védeni kell a vízveszteségektől. Erre a célra többféle anyagot alkalmaznak. A moszkvai központi botanikus kert kutatói megállapították, hogy ha a növények levelét vizes latex- (nyersgumi) oldattal fújják be, akkor a keletkező átlátszó bevonat 17—20 napig rajtuk marad, és csökkenti a párolgás sebességét. Ennek az eljárásnak akkor van nagv jelentősége, amikor fákat' keil egyik helyről a másikra átültetni, és az átültetés során a gyökérzet óhatatlanul megsérül, és bizonyos ideig képtelen a levelek táplálék- és vízszükségletét fedezni. A la- texbevonat átsegíti az átültetett fákat ezen a megpróbálta- táson. J NOGRAD = 1983. június .15., szerda
