Nógrád. 1983. május (39. évfolyam. 102-127. szám)
1983-05-14 / 113. szám
INDIAI-ÓCEÁN Szerződés a béke védelméért Amerikai belpolitika Két szavazás: nem, igen A korallsziget kulisszatitka Április végén az ENSZ egy különleges bizottsága az Indiai-óceán militarilázásával foglalkozott. A bizottság tagjai javasolják: hívjanak össze nemzetközi konferenciát a kérdésről. A szovjet delegátus kijelentette: országa kész bármikor, feltétel nélkül tárgyalni az Egyesült Államokkal az Indiai Óceánon zajló katonai mozdulatokról. (Zárójelben jegyezzük meg: a kétoldalú tárgyalás 1978-ban szakadt meg, az amerikaiak hibájából.) Mi az oka annak, hogy bár szinte valamennyi világtengeren fokozódik a katonai aktivitás, az Indiai-óceán a nemzetközi érdeklődés homlokterében áll? ■ GLOBÁLSTRATÉGIA Nem a parti államok váltják ki ezt az érdeklődést, ha nem az imperialista hatalmak, főleg az Egyesült Államok globálstratégiája. Ennek kere. tében Nagy-Britannia és Franciaország állandósította, sőt megerősítette itteni katonai jelenlétét. Franciaország például több mint tízezer tengerészt tart készenlétben a Dzsibutitól Reunion-szigetig húzódó vonalon. De a két egykori gyarmattartó hatalom szerepe eltörpül az USA katonai lépéseihez képest. Carter elnöksége idején jelentették be, hogy mivel Washingtonnak „létérdekei” fűződnek az Indiai-óceánhoz, a jövőben minden módon és eszközzel „megvédi itt jogait”. KULCSTÁMASZPONT Tény: az Indiai-óceán ösz- szekötő láncszem az Európából a Távol-Keletre és az Afrikába irányuló hajóforgalomban. Az óceán partján elterülő, vagy az ahhoz közel fekvő országokban összpontosul a tőkésvilág olaj- és uránkészletének 65 százaléka, aranytartalékának a fele. A Pentagon első lépésként a Mauritiustól elszakított és az angoloktól 1966-ban 2016- ig bérbe vett Diego Garcia korallszigetet „elsüllyesztheA téma: Namíbia Találkoztak az afrikai frontállamok vezetői Díszdoktori cím a pápának A krakkói Jagelló egyetem szenátusa díszdoktori címet adományozott II. János Pál pápának — közölte a varsói televízió. A pápa — eredeti nevén Karol Wojtyla — ennek az egyetemnek a teológiai karát vezette, mielőtt a katolikus egyház fejévé választották. (MTI) Május 14.: a Varsói Szerződés létrehozásának évfordulója. Nem mi akartuk 28 esztendővel ezelőtt létrehozni a Varsói Szerződést — ezt a lépést ránk kényszerítették. Nem a szovjet fél szakította ketté Németországot, nem a Szovjetunió és a többi szocialista ország akarta az európai megosztottságot és szembenállást. Nehéz pontosan megmondani, mikor kezdődött a hidegháború. Forma szerint Churchill volt brit miniszterelnöknek az amerikai Fulton városban elmondott beszédével, amelyben azt állította, hogy vasfüggöny ereszkedett a tőkésfejlődés útját járó nyugateurópai és a második világháború után a szocializmus felé irányt vett kelet-európai országok közé. Valójában azonban már a Hirosimára és Na- gaszakira dobott atombombák, melyeknek sokkal kevésbé a tömeges emberirtás és sokkal inkább a Szovjetunió megfenyegetése, az új erőviszonyok demonstrálása volt a célja, jelezték dörejükkel egy olyan háború kezdetét, amelyben nem azonnal a fegyvereké. hanem a gyűlöletkeltésé, a gazdasági zsarolásé, majd a katonai csoportosulások kialakításáé volt a főszerep. Ebben a folyamatban jött létre 1949-ben az Észak-atlanti Szerződés Szervezete — angol rövidítéssel a NATO — azzal a céllal, hogy az Egyesült Államok politikai, katonai és gazdasági vezetése alatt egységbe tömörítse a szocializmus ellen felsorakoztatható országokat. 1955. elején pedig — megszegve a háború után közösen aláírt nemzetközi egyezményeket, melyek a legszigorúbban megtiltották Németország újrafelfegyverzését — bevonták a katonai tömörülésbe a Német Szövetségi Köztársaságot is. Ezzel olyan kihívás keletkezett, amelyre másképp nem lehetett válaszolni, mint azzal, hogy a szocialista országok is életre hívják a saját kollektív védelmi szervezetüket. Így alakult meg 1955. május 14-én a Varsói Szerződés. Hosszú idő telt el 1949 és 1955 között, s a szocialista országok diplomáciája azért küzdött, hogy ne maradjon fenn a NATO, ne kelljen tömbökre bontani Európát. Még azt is felajánlottuk, hogy komolyan vesszük, amit a nyugat mond az észak-atlanti szervezet védelmi jellegéről: legyen hát védelmi, belép a Szovjetunió is, hogy minél nagyobb erő biztosítsa az európai békét. Erre ma azt mondhatnánk — Propagandamanöver volt. Nem, hiszen hat évig küzdöttünk a tömbpolitika ellen s azóta is javasoljuk: oszlassák fel egyidejűleg a NATO-t és a Varsói Szerződést, szüntessék meg az európai szembenállást. Addig azonban, amíg erre nem érnek meg a feltételek, — s sajnos, az Egyesült Államok vezetésében végbement jobboldali eltolódás azt mutatja, hogy viszonylag hosszú időről van szó —, addig saját védelmi szervezetünk erősítése és tökéletesítése elsőrendű feladat marad. Kádár János a XII. kongresszus óta végzett munkát elemző központi bizottsági ülésen nemrég kijelentette: „a nemzetközi helyzet ilyetén alakulásából természetesen le kell vonni bizonyos következtetéseket. A Szovjetunió, a Varsói Szerződés többi tagállamai és más szocialista országok arra a következtetésre jutottak, hogy a világ fejlődésének távlatait tekintve, központi feladat a katonai erőegyensúly feltétlen megtartása.” Ezt az erőegyensúlyt az elmúlt 28 esztendőben jelentős áldozatokkal, kemény munkával sikerült kialakítani. Ezeknek az erőfeszítéseknek köszönhető, hogy kontinensünkön, ahonnan már kétszer borította lángba a háború a fél világot, 38 esztendeje béke van. Az erők kiegyenlítődése kényszerítette tárgyalásokra és bizonyos egyezmények aláírására a tőkéshatalmakat. Ezért a mostani évfordulón méltán állapítjuk meg, hogy védelmi képességeink fokozása az a legfontosabb módszer, amellyel hozzájárultunk a hidegháború felszámolásához, majd az enyhülési folyamat kibontakozásához. S ezzel a módszerrel kell szembeszállni az Európát most rakétaarzenállá változtatni akaró amerikai politikával is. Az amerikai szenátus csütörtök este 52:48 arányban elvetette Reagan elnök kompromisszumos javaslatként emlegetett, 1984-re szóló költség vetés-tervezetét. A tervezet a katonai kiadások 7,5 százalékos növelését irányozta elő az idén október elsejével kezdődő költség, vetési évre, és némi adóemelést is kilátásba helyezett. (Reagan eredeti tervezete — az infláció mértékét is beleszámítva — a katonai kiadások 10 százalékos emelését tartalmazta.) A szenátusi szavazás egyidejűleg jelenti az elnök és a reoublikánus többségű felsőház republikánus párti vezéreinek vereségét — ez utóbbiak ugyanis biztosak voltak a tervezet megszavazásában. A mérsékelt republikánusok elsősorban a főbb mint 190 mii. liárd dollárra tervezett költségvetési deficit ellen emeltek szót. Az AP szerint a szavazás azt jelzi, hogy felbomlóban van a törvényhozási koalíció, amely mindeddig lehetővé tette Reagannek, hogy drasztikusan csökkentse a szociális kiadásokat, és jelentősen növelje a katonai kiadásokat. A felsőház a szenátusi költségvetési bizottság elé utalta vissza a tervezetet. ☆ Az amerikai szenátus meg- ajánlási bizottsága 17:11 arányban megszavazta az MX-rakétaprogram megvalósításához kért hitelösszeget. Ezzel újabb akadály hárult el a Reagan elnök által szorgalmazott MX-program megvalósításának útjából. Előzőleg — mint ismeretes — a törvényhozásnak egy másik, a katonai költségvetés alakításában kulcsfontosságú szerepet játszó testületé, a képviselőház katonai megajánlási bizottsága is az MX-rakéták kísérleteinek finanszírozása mellett szavazott. .. (MTI) Diego Garda támaszpont, az tetlen repülőgép-anyahajóvá” alakította át, ahol bármilyen repülőgép, B—52-es hadászati bombázó is leszállhat. A sziget föld alatti raktárában felhalmozott készlet elegendő ahhoz, hogy — harci körülmények között —'12 ezer tengerészgyalogos egyhónapi szükségletét fedezzék. ÁRNYÉK 19 ORSZÁGON Diego Garcia, az USA kulcstámaszpontja e térségben, bár időközben megvetette lábát a Szomáliái Berberá- ban, a kenyai Mombasában, az omani Masiraban és Musz. katban is. A sziget az operatív erők legfőbb kiindulási pontja bármely lehetséges hadműveletben. A jelenleg mintegy 230 ezer fős „gyorsalakulat” január 1-e óta az önálló „központi övezeti főparancsnokság”, a CENTCON alárendeltségébe került. Az új parancsnokság felelős” a Közel. és Közép-Kelet, a Perzsa. (Arab-) öböl és az Indiai-óceán térségéért, működési szférája 19 országot fog át; ezek: Afganisztán, Pakisztán, Irán, Irak, Kuvait, Bahrein, Arab Emirátusok Szövetsége, Katar, Szaúd- Arábia, Oman, Észak, és Dél- Jemen, Szomália, Szudán, KeHat afrikai frontállam csütörtökön ismételten elutasította azt az amerikai és dél-afrikai követelést, hogy Namíbia függetlenségének ügyét összekapcsolják az Angolában tartózkodó kubai csapatok távozásával. A Dél-afrikai Köztársaság agresszív politikája által közvetlenül fenyegetett államok vezetői Julius Nyerere elnökletével Dar-Esz-Szalamban tartottak csúcstalálkozót. Nyerere, valamint Kenneth Kaun- da zambiai, Quett Masire bots- wanai. Jósé Eduardo dos Santos angolai, Samora MaA választások előtt mind gyakoribb brit közvéleménykutatások közül a legfrissebb, a Harris intézeté példátlan, 21 százalékos fölényt mutatott ki a konzervatív pártnál a munkáspárttal szemben. A Gallup intézet ugyanakkor 17,5 százalékos, más felmérések 15, illetve 12 százalékos konzervatív vezetést jeleztek, ?mi arra vall, hogy vagy a vizsgálatok nem mérvadók, vagy a választói vélemények, hangulatok hullámzóak — a megbízhatatlanságig. A munkáspárt — elsősorban a tanácsválasztások adataira Indiai-óceán stratégiai pontja nya, Etiópia, Dzsibuti, Jordánia és Egyiptom. Vannak közöttük tehát független,- a szocialista fejlődés útját választó országok is. Őket az amerikai „gyorshadtest” bármikor beavatkozással fenyegetheti. Ezt a különleges alakulatot erős flottakötelék támogathatja. Az Indiai-óceánon egymást váltja a Constellation, az Enterprise és a Kitty Hawk nevű repülőgép-anyahajó. Fedélzetükön távolsági vadászbombázók vannak, kíséretük nagyszámú hadihajó. E flotta — a közel-keleti válság esetére — számol azzal, hogy a földközi-tengeri 6. amerikai flottával a Közel, és a Közép-Keleten összehangolt akciókat hajthat végre. Közben az Egyesült Államok Indiával szemben fel- fegyverzi Pakisztánt, a maga javára igyekszik kiaknázni az iraki—iráni háborút, a Kö. zel-Keleten katonailag már megvetette lábát. A Reagan- kormánvzat az Indiai-óceán medencéjében messzemenő globális politikai, gazdasági és főleg katonai célt követ. Olyat, amely nem ok nélkül van a világszervezet előtt: a világbékét fenyegeti. Serfőző László alezredes chel mozambiki államfő és Robert Mugabe zimbabwei miniszterelnök a csúcstalálkozóról kiadott közleményben megállapította, hogy a namí- biai kérdés megoldásának egyedüli alapja az ENSZ 435. számú határozata lehet, amely tűzszünetet és a világszervezet égisze alatt tartandó általános választásokat. ír elő. A nyilatkozat hangsúlyozta a Biztonsági Tanács Délnyu- gat-Afrikáról szóló júniusi ülésének fontosságát. Ezen — mutat rá a közlemény — a f’-ontállamok külügyminisztereinek is részt kell venniük. I hivatkozva — legfeljebb 5 százalékos toryvezetést hajlandó elismerni, azzal, hogy az ilyen eltolódás a választási kampányban helyrehozható. Margaret Thatcher miniszterelnök csütörtökön este óvta konzervatív képviselőtársait az önelégültségtől, mondván, hogy nem közvélemény-kutatásokkal, csak kemény munkával lehet választásokat nyerni. Hozzátette azonban, hogy pártja „minden idők legnagyobb szavazatnyeresó- gére” törekszik riválisává szemben, amely nem egysÓKwí. A jugoszláv államelnökség és képviselőház új vezetői A jugoszláv államelnökség Petar Sztambolics elnök vezetésével pénteken Belgrád- batn megtartott ülésén Mika Spiljakot a JSZSZK államelnökségének elnökévé, Vidoje Zsarkovicsot pedig alelnöké- vé válaszitottla. Megbízatási idejük egy évre szól. Ugyancsak pénteken megválasztotta új vezető tisztség- viselőit a jugoszláv nemzetgyűlés. Egyéves megbízatással a parlament elnökévé Vojo Szrzentics Crna Gora-i, alelnökévé pedig Mirko Po- povics szerbiai képviselőt választották meg. A képviselőház szövetségi tanácsának elnöke Aszlan Fazlija, (Koszovó autonóm tartomány), a köztársaságok és tartományok tanácsának elnöke pedig An- tun Eubucs (Horvát Köztársaság) lett Csehszlovák kérés az UNICEF-hez Csehszlovákia állandó ENSZ-képviselője azzal a kéréssel fordult az ENSZ Gyermeksegélyezési Alapjának (UNICEF) New York-ban ülésező végrehajtó tanácsához, hogy tegyen sürgős lépéseket az UNITA angolai ellenforradalmi szervezet által márciusban Angolában túszul ejtett csehszlovák és portugál szakértők és családtagjaik kiszabadítása érdekében. Az UNICEF vezetőségének minden rendelkezésére álló lehetőségét ki kell használnia arra, hogy véget vessen az elviselhetetlen helyzetnek, amely többek között huszonegy gyermeket sújt — hangsúlyozta a csehszlovák képviselő. Áprilisban az UNICEF európai nemzeti bizottságai határozatban foglaltak állást az emberi jogok minden ehhez hasonló megsértése ellen és intézkedést sürgettek a túszok mielőbbi kiszabadításáért. (MTI) ENSZ-vita Ciprusról Csak a Ciprusi Köztársaság szuverenitását, függetlenségét és területi egységét szavatoló határozat lehet a ciprusi kérdés megoldása — jelentette ki Karolosz Papuli- asz görög külügyminiszterhelyettes . az ENSZ-közgyűlés ülésszakán csütörtökön. „A ciprusi helyzet továbbra is veszélyezteti a térség békéjét, s a kétoldalú tárgyalások sikertelenségét a török megszállók okozzák, akik teljes ellenőrzést gyakorolnak az elfoglalt területeken” — mondotta a görög képviselő. Coskan Kirca török ENSZ- képviselő másfél órás beszédében azt hangoztatta, hogy „Ciorus sohasem válik görög szigetté”. Szerinte a ciprusi görögöknek le kell mondaniuk arról, hogy a török kisebbséget „elnyomják”. Állítása szerint az úgynevezett ciprusi török federatív köztársaságban (amelyet egyedül Törökország ismer el) megszűnt az erőszak, és a két közösség békében él egymás mellett. Tagadta, hogy létezne a ciprusi meneküitek problémája. Bírálta Algéria és az el nem kötelezett országok javaslatát, amely egyebek között követeli a török erők kivonását a szigetországból. Erről a javaslatról pénteken szavaz a közgyűlés. A ciprusi görög és török közösségek vezetői közötti tárgyalások felújításában látja a szigetország problémájának megoldását az amerikai képviselő is. Franciaország képviselője azt hangsúlyozta, hogy a kérdés megoldásához feltétlenül szükség van a Ciprusi Köztársaság szuverenitásának és egységének tiszteletben tartására. (MTI) Nhan Dán: Kína nem néz szembe a tényekkel A pekingi vezetés ellenséges politikát folytat Indokína országaival szemben és arra törekszik, hogy más országokat is Vietnam-ellenes politikára bírjon — írja a Nhan Dan, a Vietnami Kommunista Párt központi orgánuma. A Kambodzsából történő vietnami 'csapatkivonásokkal kapcsolatos kínai álláspontot elemezve a lap megádam'totta: Peking nem hajlandó szembenézni a tényekkel. ' támogatja a polpotista bandákat, határprovokációkat követ el és aláássa a délkelet-ázsiai országok közötti párbeszédet. A világ Kambodzsa és Vietnam jó szándékának bizonyítékaként értékelte a csapatkivonást — míg Peking ezt propagandának minősítette, s nem tett említést arról, hogy véget vet az indokínai országok fenyegetésének, valamint megszünteti a Thaiföldön lévő reakciós khmer bandák támogatását. Vietnam és Kambodzsa álláspontja egyértelmű: a vietnami csapatok teljes kivonására csak akkor kerül sor, ha Peking felhagy Kambodzsa és más indokínai országok fenyegetésével. A vietnami erők kivonása a kambodzsai—thaiföldi határon kialakult helyzet alakulásától függ — szögezi le végül a VKP KB központi lapja. (MTI) NÓGRÁD - 1983. május 14., szombat Brit tanácsválasztások Győzelemre számítanak a toryk