Nógrád. 1983. május (39. évfolyam. 102-127. szám)

1983-05-13 / 112. szám

Az úttörőház keddenkéntl terepasztal-készítő szakkörében a gyerekek nem csak a makette­zés titkaival ismerkedhetnek, hanem betekintést nyernek az ehhez tartozó elektrotechni­kai ismeretekbe is. fotó: barna Gondok pályakezdéskor Nem ifjúsági parlamentet kívántak rendezni az illeté­kesek — a Salgótarjáni városi Tanács művelődésügyi osztálya a városi pedagógus-pártbizott­ság és KISZ-bizottság —, a közelmúltban, amikor sor ke­rült a megyeszékhely pálya­kezdő pedagógusainak fóru­mára. Csak képet szerettek volna kapni a helyzetről: hol szorít még mindig a cipő, s hol sikerült előremtni a pá lyakezdő pedagógusok, nehéz­ségeinek enyhítésében,’ Száznál töbo meghívót küld­tek szét a városban, s körül­belül egyharmaduk jelent meg az érintetteknek. Magyarázat után kutatva gondolhatunk arra is, hogy bizonyára meg­szűntek a legsúlyosabb • gon­dok — alacsony fizetés, lakás, sok túlóra, beilleszkedés —, sokan ezért nem érezték fon­tosnak a részvételt. A fórum egyik résztvevője azonban a keresetről szólva úgy fogal­mazott, valószínűleg azért van olyan sok üres szék a teremben, mert a távollevők fizetéskiegészítés után lohol­nak. Tekintve, hogy 1982-től a pedagóguspályán munkába állók kezdő fizetését 300—500 forinttal megemelték, nem ez a kérdés állt a fiatalok érdek­lődésének középpontjaiban. Sokkal inkább a közeljövőben nyíló szobabérlők háza. Se szeri, se száma nem volt az erre vonatkozó kérdéseknek. Felmerültek azonban egyéb, legalább ilyen fontos kérdései is, ha nem is kaptak az előb­biekhez hasonló hangsúlyt. Va­laki felvetette a pályakezdők szakmai felkészültségét, illet­ve ennek problémáit. A szo­babérlők háza mellett ezt azonban kevesen hallották meg. A főiskolát, egyetemet vég­zett fiatalok korszerű szak­tárgyi tudást, általános mű­veltséget hoznak magukkal a diploma mellett. Megkockáz­tathatjuk a kijelentést, /az idő­sebb kollégák is tanulhátnak tőlük. Abban azonban nem­igen van jártasságuk, hogyan milyen módszerekkel kell eze­ket az ismereteket a leghaté­konyabban átadni tanítványa­iknak. Modern pedagógiai is­mereteik csak elméletben mé­lyek, a nevelési problémák megoldása nem megy úgy, mint a szaktárgyi feladványo­ké. A fórumon ez a kérdés nem éleződött ki, így az ese­mény után beszélgettünk ró­la. Tőzsér Ilona matematika— kémia szakos tanár a Buda­pesti úti Általános Iskolában, két éve végezte el a főiskolát. — Nagyon sokszor felvetet­tem már a gondomat, ami sze­rintem a pályakezdők közös gondja. A pedagógus-tovább­képzési kabinet a tanév ele­jén és a tanév végén szervez komolyabb továbbképzést — elsősorban a szaktárgyunk­ból. Én azonban azt egyelőre nem tartom szükségesnek, a főiskola jól felkészített a sza­komból. Az első két évben nem is tanultam egyebet! Módszertani segítség kellene, de nem elméleti, mert azt is elég jól megtanították. A ne­velési helyzetek megoldásá­val vannak nehézségeink, az új tanterv szerinti tanítás módszereivel, a tanmenetké­szítéssel. Esetleg mondhatják, a pedagógus alkotó-kísérletező ember, ne várjon mindent készen. No de felesleges ki­próbálni egy módszert csak azért, mert nem tudtam, hogy a kolléga már kiderítet­te, nem jó. Az egyik módszer­tani továbbképzésen a Volt főiskolai módszertantanárom tartott előadást. Még az írás­vetítőn kivetített fólia is ugyanaz volt, mint annak ide­jén a főiskolán! Én ebből már egyszer vizsgáztam! Hát akkor ennél sokkal többet ér az, amit az iskolában működő munkaközösségektől kapok. Egy munkaközösségi ülés úgy kezdődili hogs megnézünk egy bemutató órát, és azt megvi­tatjuk. Aztán valaki előadást tart a témáról, a legújabb módszertani szakirodalom alapján. Egyébként a mi tan­testületünkben a szünetekben sem az a téma, hogy ki mit főz holnap... A tapasztalt kol­légák sok segítséget adnak, s persze adhatnak is, hisz gya­korló pedagógusok. Gyakran olyanok tartanak továbbkép­zést akik rég nem tanítanak általános iskolában. Tőzsér Ilona hévvel magya­rázza problémáját, ami azon­ban valóban nem csak az ő baja. Indulata jó ügyet szol­gál, hisz azt akarja, a peda­gógusok mind, mindenoldalú- an jól képzett szakemberek legyenek. A jó indulat jó in­dulat. Minél erősebb, annál jobb! (veszprémi) T Gyermetcünnep ar> öblösüveggyár Icultúrfiazában Cső A Tempress együttesre figyelni kell! Negyedik mesejátékát mu­tatta be április végén és játsza folyamatosan — egye-' lőre — a salgótarjáni gyere­keknek. A legapróbbaktól kezdve, az óvodásoktól a na­gyobbacskákig, az alsós ál­talános iskolásokig. Nemes és tiszteletre méltó, amit a salgótarjáni öblös- üveggyár Kossuth Művelődé­si Házának színjátszói ma­gukra vállaltak. Mulattatni és tanítani igyekeznek a szín­játék eszközeivel. Egyben lé­tükkel, előadásaikkal betölte­ni egy kínzóan régi keletű hiátust. a gyermekszínházét. Olyan érdeklődés nyilvánul meg előadásaik iránt, hogy a jelentkező óvodákat, iskolá­kat hónapokra előre beoszt­ják. Esetenként csak az okoz gondot, ha egy-egy intézmény valamilyen indokkal az utol­só pillanatokban lemondja a részvételt. Ilyenkor megcsap­pan a nézősereg, érthetően lohad a szereplők kedve, és képtelenek már egy későbbre ütemezett intézményt mozgó­sítani. A Tempress másik dicsé­retes törekvése: a repertoárt megyei szerzőkkel gazdagíta­ni. Ennek jegyében mutatta be Erdős István Csodaroko­lya című kétrészes zenés me­sejátékát. A szerző középis­kolai tanár, a megyei tanács művelődési osztályának mun­katársa. A hetvenes évek vé­gén Cigánykerék című for­gatókönyvéből tévéfilmet ké­szítettek. Pár évvel később És nyomába ért a gyorsvo­nat című dokumentumdrámá­ja országos pályázaton díjat nyert, és sikert aratott a salgótarjáni Kohász Művelő­dési Központ Petőfi színját­szóinak előadásában. A Csodarokolya kevésbé si­került említett elődeinél. Vi­lágos a cselekménye, az esz­meisége, kellően meseszerű és rokonszenves. Fűz király or­szágát, Mozsárlakó Robot ere­jére támaszkodva, elfoglalta XII. Kövér — harciassága mi­att a Hódító becenevű — Alajos király, s az ország darok< népe földönfutóvá lett. Világ- végfalvára menekült a király­lány, Fűz Kata is, csoda- erejű rokolyájával. Ide jut el szerelme, Káplár Gergő kis- kondás, s itt lesznek egymá­séi atyai áldás és a falu la­kóinak rokonszenve mellett. Az igaz szeretők csókja fel­nyitja a csodarokolyát rejtő tulipiros ládikót, s a gyö­nyörűséges ruhát magára öl­tő királylány visszaszerzi az apai trónt és országot, Kövér Alajos csúfos véget ér. A történet szikár váza ön­magában érzékelteti a mon­danivalót, de a néző a meg­fogalmazott szavakból is ki­hallhatja. Az igaz szerelem mindent legyőz, még az em­beri és emberfölötti hatalmat felvonultató, rabló, gonosz királyt is. A mesék idilli tisz­tasága, őszintesége, igazság­érzete a Csodarokolyában is diadalmaskodik. Az Írói alap­anyag hibájának azt érzem, hogy a kelleténél érdektele­nebből, néha túlmagyarázva. Egy-egy jelenet gyakran any- nyira rövid, hogy hangulatá­nak felépítése lehetetlen. A történet dramaturgiai csa­varjai erőtlenek, következés­képpen színpadilag hatásta­lanok. Mindezek ellenére élvezhe­tő előadás született a Csoda- rokolyábóh A gyerekek kü­lönösen élvezik a játékot. A szerző, a rendező és a színé­szek tudatosan építenek a gyermekközönség aktivitásá­ra, s ahol csak lehet kér­dést intéznek hozzájuk, vagy néhány táncfordulat erejéig felcsábítják őket a színpadra. Van azonban olyan érzésem, hogy a kevesebb több lenne: a játék pergőbb, a néző szá­mára emlékezetesebb. Érde­mes lenne gondolkodni az előadóknak azon is, mikép­pen tudnák humorosabbá ten­ni az előadást. Helyenként a darab — például a gonosz miniszterek ládikafelbontási kísérletezésekor — kínál er­re lehetőséget. Molnár Ernő és az együt­tes szereplői — tudatommal — sokat tettek azért, hogy olya a Csodarokolya színre kerüld jön. Változtattak a szövegen, dalbetéteket írtak hozzá. Szív­ügyüknek érezték a darabot, s • tehetségükhöz mérten — szó szerint — mindent meg­tettek a sikerért. Öröm le­írni, hogy színészi szempont­ból nagyot fejlődött az együt­tes. Az utóbbi évek rendsze­res és gyakori előadásainak leginkább lemérhető eredmé­nye ez. A fiatalabb színját­szók — Csaba Péter, Csabá- né Szalai Mária, Bajcsikné Stumpf Éva, Csank Csaba, Gyurcsik László, Póczos Ró­bert, Csatlós László, László Sándor, Csonka Tibor — egyenrangú partnerei az idő­sebbeknek, tapasztaltabbak­nak. Szókéné Szabó Lidinek, Szőke Lászlónak, Csányi Nán­dornak, Bazsó Erzsébetnek, Győri Györgynek. Az együt­tes tagjai kitűnően énekel­nek. Énekben mintha töb­ben erősebbek is lennének, mint játékban. Nyilván így érzik maguk is, ezért hall­hatunk annyi dalbetétet. A Beatles-melódikus zenéért Gyurcsik Lászlót külön elis­merés illeti. A díszleteket és a jelmeze­ket Oszvaldné V. Magdolna tervezte, az előbbieket keve­sebb invencióval. A mese han­gulata azonban így sem vész el. A robot jelmezét viszont nem érzem megoldottnak. Az előadás megszületésé­ért és műsoron tartásáért di­cséret illeti a technikai sze­mélyzetet is: a díszletkivite­lező Gyüre Nándort, a tech-. nikus Lengyel Maximot, a színpadmester Bajcsik Rezsőt, a kellékes Győri Györgynél és a sminkes Gyurcsik Lász- lónét. Nem az eleve kijáró tisztelet íratta le a nevüket, hanem a tényleges teljesít­mény. A Csodarokolya a kezde­teknél tart, még sokat csiszo­lódhat. Nem kell látnoknak lenni ahhoz, hogy megjósol­juk fényes karrierjét. A Tempresst mindig és minden­hol szívesen látták a gyere­kek. Így lesz ezután is. Sulyok László Szakmunkástanulók műveltségi versenye Különösebb előzetes hírve­rés nélkül indult meg ez év januárjában a megye szak­munkástanulóinak Madách- műveltségi versenye. Tekintet­tel arra, hogy a szakmunkás- képzőkben nem tananyag Ma­dách Imre élete és munkássá­ga, a meghirdetők — a me­gyei művelődésügyi osztály, a megyei KISZ-bizottság és a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatósága — speciális fel­adatot vállaltak magukra: úgy felkelteni az érdeklődést, hogy biztosítva legyen mind a tö­meges részvétel, mind pedig a hatfös iskolai csapatok ak­tív közreműködése. Előzőt szolgálta az irodalmi rejtvény és totp, melyek megoldásában közel 1400 tanuló vett részt. Ugyanilyen céllal még mindig folyik a pontgyűjtés a ren­dezvények látogatottságát il­letően : bármilyen Madácsal kapcsolatos előadás, kiállítás, irodalmi műsor igazolt láto­gatása növeli az iskolák pont­számát. Ugyanezt a hatfős is­kolai csapatok minél több tragédiabeli szállóige gyűjté­sével tehették meg. A csapa­tok előtt álló nagy feladat az októberi döntő, de ezt még megelőzi egy tudósítás elké­szítése valamelyik Madách- rendezvényről. A lényeg az, hogy a tömeges részvétel és feladatmegoldás révén kapott és az iskolai csapatok által szerzett pontok összeadódnak, s ezzel a pontszámmal indul majd minden csapat a döntő­ben. Hat iskola 36 főnyi szak­munkástanulója méri össze tu­dását a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeumban az októ­ber 8-án lebonyolítandó dön­tőben. Az egyéni díjakon kívül minden csapat — vezető ta­nárával együtt — részt vesz egy Csesztve—Alsósztregova útvonalra előkészített teljesen ingyenes kiránduláson. A műveltségi verseny ugyan még nem fejeződött be, de az a meggyőződésünk, hogy a2 iskolák eddigi munkája meg­érdemli a sajtó nyilvánossá­gát. Az irodalmi rejtvény meg­oldása egy közismert Lucifer- idézet volt a Tragédiából: „Miért is kezdtem emberrel nagyot. Ki sárból, napsugár­ból összegyúrva, Tudásra tör­pe, és vakságra nagy”. A beküldött megfejtések zöme, beleértve a segítségül megadott körülírásokra adott helyes válaszokat is jó volt. Persze akadtak olyanok is, akik nem bírván türelemmel, az idézetnek csak az első so­ráig jutották el. Még eredmé­nyesebben sikerült az irodalmi totó megfejtése és a szálló­igék gyűjtése. B. L. műsor KOSSUTH RADIO: 8.27: Benda: A íalusl vásár. Egyfelvonásos vigopera 9.30: Száll az ének 10.05: Dominó 10.35: Francois Villon versel 10.40: Bárdos Lajos kórusmű­veiből. 11.00: Gondolat 11.45: Id. Magyar! Imre leme­zeiből. 12.45: Hét végi panoráma 14.02: Hang és béke 14.21: A sebő-együttes összes felvétele. XI/10. rész. 14.44: Magyarán szólva 15.05: Révkalauz 13.35: Francia madrigálok 1S.50: Tudósítás az ökölvívó-EB' ről, Várnából 16.00: Mit üzen a Rádió? 16.35: Solti Károly nótafelvéte­leiből 17.05: Házról házra 17.33: Reflektorfényben egy ope­raária 18.38: Hallgatóink figyelmébe! 18.30: Esti magazin 19.15: Szakonyl Károly hangjá­tékaiból. Három dobás, hat forint. 20.20: Operettkedvelőknek 21.30: Fűtől fáig 22.30: Barokk zene 23.04: Petrl Endre zongorázik, 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RADIO: 8.05: Az Izraelita felekezet ne­gyedórája 8.33: Slágermúzeum 9.33: ..Müller úr védelmi cso­portja”. 10.00: Zenedélelőtt 11.35: Tánczenei koktél 12.35: Édes anyanyelvűnk 12.40: Népi muzsika 13.15: Gyermekeknek 13.30: ülik a táno a magyarnakl Hajdútánc. 14.00: A Petőfi rádiő zenedél­utánja. 15.30: Könyvről könyvért 15.40: Egészségünkért! 15.45: A Jofferson Starship ősz- szes felvételeiből. 4 NÓGRÁD = 1963. május 13., péntek í 16.35: Jő utatl 17.30: ötödik sebesség 18.35: válogatott felvételek 19.40: Nótakedvelőknek 20.35: Tudósítás az ökölvívó-EB- ről. Várnából 20.45: Tutajosok. Szalai Attila rádiójátéka. 21.27: Ritmus! 21.37: Szimfonikus táncok 22.30: Hol tartunk? 23.20: „Egy férfi és egy nő” Könnyűzene éjfélig. MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek, időjárás, műsor- ismertetés. 17.05: Péntek este Eszak-Magyarországon. (A tarta­lomból: Hogyan tanuljuk az érettségi tételeket. — Mozgó tü­dőszűrő-állomás. — Szolgáltató- ház falun. — Hét végi program- alánlat.) Szerkesztő: Jakab Má­ria. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és mű­sorelőzetes. MAG VAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétoma (lsm.) 8.05: Iskolatévé. Fizikai kísér­letek. 8.35: Orosz nyelv (ált. isk. 5. oszt.) 9.00: Magyar irodalom 9.20: Élővilág (ált. isk. 8. oszt.) 9.50: Lottósorsolás. 10.05: Korok művészete. 10.35: Deitácska. 10.55: Képújság. 13.35: Iskolatévé. Magyar iroda­lom (ism.) 13.55: Korok művészete (ism.) 14.23: Deitácska (ism.) 14.45: Élővilág (ism.) T5.15: Fizikai kísérletek IL (ism.) 15.55: Hirek 16.00: öt perc meteorológia. 16.10: Keresztkérdés. 16.40: Képújság 16.45: Reklám 16.30: ökölvívó Európa-bajnok- ság. 18.00: Kalendárium. 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Berkes! András: Ha az igazságra esküdtél. Tévé- film. II/l. rész. 21.00: A Magyar Televízió IV. nemzetközi karmesterver­senye. Döntő I. rész. 22.10: Tv-híradó 3. 22.25: Csak egyszer élünk. Magyarul beszélő ameri­kai film. 2. MŰSOR: 20.00: Szoba szép kilátással. VI/2. rész: Házasságról szó sem lehet. 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Reklám 21.20: ökölvívó Európa-bajnok­23.001 Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Az élet egy órája 21.40: Eszményi Viktória énekel 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Hat dobás a kalapba 22.55: Hivatásosak 23.50: Hirek 2. MŰSOR: 20.00: Keresztelő 21.20: Zenei koktél 21.30: időszerű események 22.00: V. Zakrutkln: Az apa napraforgója 23.05; Dzsesszpódium 23.20: ökölvívó EB. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Há­romnegyed 6 és 8 órától: Dutyi Dili. Színes, szinkronizált USA filmvigjáték. NAPKÖZIS MOZI: Süni a ködben. Színes rajz- és bábfllm-mesesorozat. — Balassa­gyarmati Madách: Fél 4-től: Pi- edone Afrikában. Színes olasz bűnügyi filmvígjáték. Elveszett Illúziók (14). Színes magyar film. — Pásztói Mátra: Ne sápadj (14). Magyar film. ISKOLAMOZI: Mu- pe*t show — Rc'ság: A biztosan ölő sárkány r.acíy (16). Színes japán kalandfilm. MESEMOZT: Klabus a világűrben. — Szécsé- nyi Rákóczi: Panelkapcsolat (14). Színes magyar film. — Érsek- vadkert: Az öszvér nem meáy esküvőre. Színes, szinkronizált szovjet film. — Nagylóc: Egy zsaru bőréért (16). Színes, szink­ronizált francia bűnügyi film. 22.25: Csak egyszer élünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom