Nógrád. 1983. május (39. évfolyam. 102-127. szám)

1983-05-11 / 110. szám

Televíziós játékaink r Homo ludens. Ág amber sokféle jelzőt kapott már ön­nön magától, megkapta a já­tékosat is. Találóan, mert hiá­ba nő be idővel a fejünk lá­gya, a játékot nem tudjuk el­hagyni. Nyíltan és titokban kemény ulticsatákat vívunk, barkochbázunk, találós kérdé­sekre válaszolunk, futball- és egyéb mérkőzésekkel mulat­tatjuk magunk. Mi játékban kifogyhatatlanok. Játékos szenvedélyünket tiszteletben tartja a televízió. Fennállása alatt megszámlál­hatatlan mennyiségű vetél­kedőt, játékot bonyolított le. Jelenleg is többféle fut egy­szerre, felölelve a gyerek­korosztályokat éppen úgy, mint a felnőttekét. Három jfövidebb-hosszabb ideje tar- ?ó vetélkedőjátékról szólunk részletesebben. Elmebajnokság Legfiatalabb televíziós já­tékunk. Alig pár hónapos. Kezdeti ellenszenvem eloszló- ban, bár akadnak súlyos fenntartásaim. Szeretem a kérdések zömét, mert lénye­ges dolgokat tudakolnak, és nem kedvelem kisebbik ré­szüket, mert fölöslegesnek érzem. Lexikonban a helyük, nem egy-egy hétköznapi em­ber fejében. Még kiváló tu­dós is lehet valaki az ismere­tük nélkül. Nyilván ezen megállapítá­saimmal el is árultam val­lott eszméimet, vagy lega­lább megsejtettem. Az olyan kérdések pártján vagyok, amelyek részben többek pusz­ta adatközlésnél, részben va­lamilyen szálon kapcsolód­nak mindennapjainkhoz, időnkhöz, mozgásterünkhöz, valamiképp használhatók, hasznosíthatók az életünkben. Amikor tlyan kérdések sor­jáznak, szívesen veszek részt ebben a játékban, te­szem magamat is próbára. Egészében mégsem érzem ér­dekesnek, jogosultnak ezt a játékot. Mind között a leg­kevésbé tévészerű és a legki- fejezettebben statikus. Nemes szándéka zátonyra fut a megvalósulásban. Az elme­bajnokok — némely csípős nyelvűek szerint: elmebajosok — céltáblához hasonlatos padlón mozognak, és egy sze­rencsétlenül formatervezett, a villamosszékekre emlékez­tető ülőalkalmatosságon el­helyezkedve, válaszolnak a villámgyors kérdésekre. Az ülés kényelmes ugyan. de nem ismerem a szereplők ér­zéseit, lelkiállaootát. Azt ér- zik-e, hogy önfeledten ját­szanak, vagy netán az ellen­kezőjét: számon kérik őket, mint az egyetemi szigorlato­kon. melyen múlik jelen és jövő. A játékvezető Egri János­nak, hiába intelligenciája, igyekezete, nem sikerül fel­oldani a feszültséget. Az El­mebajnokság kevesek szórako­zása marad. Kapcsoltam — Fele sem igaz A két népszerű játék közül már nem emlékszem melyik- a korábbi, mindenesetre évek óta tartanak. A Kapcsoltam telefonos játékot még a leg­nagyobb játékmester, Vitray Tamás „járatta be” s adta át pár hónap után a paródiák­ban gyakran kifigurázott Ró­zsa Györgynek. Bevallom, fe­leségemmel gyakran mosoly- gunk, sőt kacagunk magunk is a vidám, estlenségében is rokonszenves .Rózsa György botlásain, telefonos felsülése­in, gyermeteg jópofáskodásán. Nevettem rajta, de nem érez­tem soha nevetségesnek, mert mindaz « naivitás, amit so­kan csaósiságnak tartanak, hitem szerint elementáris de­rűvel, gyermekien őszinte és kamaszosan tiszta optimiz­mussal párosul. Ugyanakkor ez a játék messzemenően demokratikus, populáris. A néző, pontosab­ban, a játékos tetszése sze­rint kérheti a kérdés ismét­lését, a képek újbóli, előnyö­sebb beállítását. Rózsa György neki adja még a részvétét, a bíztatását is. A Kapcsoltam képszerűsé­gével vetekszik a Fele sem igaz. Mindkettő képernyőre termett. Az egyik képpé ala­kítja a kérdést, s a kép, szó egymást támogatja, a másik a helyszíni közvetítés izgal­mát nyújtja, megmutatva • a versenyzőket és a meghívott közreműködőket, művészeket, tudósokat, közéleti személyi­ségeket. Az utóbbi önmagá­ban is vonzó, hát még meny­nyire az, amikor látjuk, érezzük, hogy — mondjuk — a híres primadonna, vagy a körülrajongott táncdalénekes maga is élvezi a helyzetet. Igaz. az utóbbi időben egyre több tévés szakemberrel ta­lálkozunk. akiket aligha a közkívánat ültetett oda. in­kább valami más, talán pénz­ügyi — meggondolás. Vágó István temperamentu­ma, közvetlen természete ga­rancia erre a játékra: kér­dései mindig érdekesek, napi érintkezéseinkben is jól al­kalmazhatók. Másik Vágó­erény: a szenvedélyes együtt- lét. Viselkedésének sajátos am­bivalenciája növeli a játék izgalmát, fokozza az érdeklő­dést. Televíziós játékainknak a Fele sem igaz a koronája. (ok) A szécsényi könyvtár zenesarkában több mint ezer, külön­féle lemez áll az olvasók rendelkezésére. A gyűjteményben a könnyűzenétől a komoly zen éig minden megtalálható. fotó: barna A hatvanadik tanév Hatvanadik tanévét fejezi be ezekben a napokban a salgótar­jáni Madách Imre Gimnázium. Eb­ből az alkalomból ünnepségeket, a névadó munkásságának szentelt diáktudományos konferenciát, május i4-én pedig öregdiák-talál­kozót rendeznek: ez utóbbinak díszvendége kétségkívül a most hetvennégy éves Almási Géza nyugalmazott salgótarjáni bánya­mérnök lesz, aki a legelső érett­ségizett osztály már egyetlen élő „tanulója”. A találkozóra eg3'éb- ként sok száz vendéget várnak, köztük Kerényi Ferenc Madách- kutatót, Keréhyi Nárciszt, a tévé jóvoltából országosan ismert me­teorológust, Haulisch Lenke mű­vészettörténészt, és társadalmi, tu­dományos, kulturális, művészeti életünk sok más nevezetes sze­mélyiségét. A művészek egyéb­ként alkotásaikkal is jelen lesz­nek, mert az évforduló alkalmá­ból képzőművészeti kiállítás is lesz a volt művésztanárok és mű­vésszé lett volt diákok alkotásai­ból. A kiállítók listája bárhol, bár­mely tárlatnak „becsületére” válna: Czinke Ferenc, Iványi Ödön, Boj- tor Károly, Fábián Gyöngyvér* Somoskői Ödön, Szatmári Béla, Hamza Tibor, Molnár István, Fayl Frigyes. A salgótarjáni Madách Gimná­zium 1923-ban kezdte meg műkö­dését, mint a Rimamurányi RT. magániskolája. A felszabadulás után államosították, Nógrád nagy szülötte, Madách Imre nevét 1951 óta viseli. Tíz éve sporttagozata is van, amely most már rendre bocsátja útjára az olyan tehetségeket, mint amilyen Czúder Tamás tízpróbá- zó, Kadlót Zoltán hosszútávfutó — mindketten IBV-dobogósok. A közösség gon’dj’ainalc vállalója Fodor András — Verseskönyvek, köztük két válogatott gyűjtemény, műfordítások, két József At- tila-könyv, irodalmi tanulmá­nyok, esszék, s zenéről, zene­szerzőkről szóló művek jelzik, hogy Fodor András, a költő mindig is többet akart, mint pusztán verset írni. Talán legjellegzetesebb, legszembe- szököbb tulajdonsága. Mi en­nek a forrása? — Mint annyi más az éle­temben, ez is a kaposvári gim­náziumban kezdődött. A ma­gyar önképzőkörben kezdtem esszét Írni. Kétrészes tanul­mányt írtam az Ady utáni magyar költészetről. Olyan énektanárom volt, aki Kodály és Bartók szellemében nevelt. Magam is énekeltem. A német és az angol önképzőkörben kezdtem fordítani Poest, Ke- atsot, Shelleyt, Goethét pró­báltam magyarul visszaadni. Van olyan fordításom az ak­kori időkből, amit némi fino­mítással később is vállalni tudtam. Azután az Eötvös- kollégiumban mindez termé­szetes módon folytatódott. A negyvenes évek végétől nem jelentek meg a verseim. A kényszerű hallgatás ideje alatt műfordító voltam. 1950-ben je­lent meg Puskin Ruszlán és Ludmilla-tolmácsolásom. Egyetemistaként néhány hét alatt készültem el vele. Egy orosz katonától kaptam azt a könyvet, amiből dolgoztam. Első tanulmányaim aztán ép­pen a műfordítás köréből szü­lettek. A zene belenőtt azéle­Fodor András arcképe tembe — szinte egyenrangúan a költészettel. Az elveszített természet, a szabadság, a nyíltság vonzott hozzá, s az, hogy talán a legérzelmibb mű­vészet. — Tíz esztendeje azt mond­ta egy interjúban! „Legalább száz ember sorsával foglalko­zom.” Azóta is? — Pártfogolom azokat a költőket, akik lemaradtak a pályán. Nemrég jelent meg Kaposvárott a Vaspróba újabb kötete — somogyi és megye­környéki fiatal költők versei­vel. Mint a Somogy szerkeszd tőségl tagjának szintén mó- dóm van arra, hogy támogas­sam a tehetségeket. De nem­csak az írogató emberekkel van kapcsolatom. A SZOT- díjjal bizonyára azért is meg­tiszteltek, mert eljárok a munkások közé. Két szocialis­ta brigádnak vagyok tisztelet­beli tagja: a Budapesti Gyap­júfonó- és Szövőgyár József Attila Szocialista Brigádjának és a siófoki vasútállomás me­netirányítói Kék Balaton Szo­cialista Brigádjának. A buda­pestieknek például József At­tiláról, Bartók Béláról tartot­tam előadást, találkoztunk a névadó költő testvérével, Jó­zsef Etelkával. A siófokiak József Attila-szavalóversenyt kezdeményeztek a vasutasok közt; hamarosan országos ve­télkedéssé fog válni. Renge­teg író-olvasó találkozón vet­tem részt, nincs olyan megyé­je az országnak, ahol már ne jártam volna. Ügy gondolom, ez is az emberekkel való tö­rődéshez tartozik. Fodor András, a SZOT-díj új kitüntetettje az írószövet­ség költői szakosztályát talán a legmozgékonyabb szakosz­tállyá tette: esteket szervez az elsőkötetes költőknek immár tizenhárom éve. A Kortárs. a Somogy és a békéscsabai Űj Aurora című irodalmi folyó­iratok munkáját segíti. Most az írószövetség alelnökeként is hű szülőföldjéhez, Somogy- hoz, a kétkezi emberekhez, akikből való. Gy. L. Televíziós gyermekműsorok és -filmek fesztiválja Kőszegen Ötödik alkalommal ad ott­hont a televíziós gyermekmű­sorok és -filmek szemléjének Kőszeg. A május 23. cs 28. között sorra kerülő rendez­vény programjáról Katkics Ilona, a szemle igazgatója hétfőn tájékoztatta a sajtó munka társait. . Idén is megtartja konfe­renciaiéi legét a seregszemle — hangsúlyozta elöljáróban. Hu­szonnyolc, az előző két esz­tendő terméséből válogatott műsort, mintegy tizennégy és fél órányi programot vetíte­nek. A résztvevők, a gyér- mekkullúra jeles szakemberei — filmkritikusok, művészek, írók, pedagógusok és szocioló­gusok — három gondolatkör­be csoportosítva cserélik ki véleményüket arról, hogy az adások megfelelnek-e a leg­kisebbek érdeklődésének el­érik-e a kellő hatást. Üj szín­folt a gyermeknézők aktív részvétele az idei fesztiválon. A város három iskolájában,, ^valamint Horvátzsidányban, Szombathelyen és lSszak-Du- nántúl számos településén a 2- es csatornán követhetik nyo­mon a szemle programjait a tanulok, s a tömegkommuni­kációs kutatóközpont felké­résére levélben írják meg vé­leményüket a látottakról. Szépen magyarul — szépen emberül ,Nem elfogadható szerkezetek' írhattam volna azt is: nem megengedhető szerkezetek. Sajnos nagyon elbarjánoztak sajtónkban s közleményeink­ben, noha nyelvünk kertészei igyekeztek kordában tartani az efféle vadhajtásokat. Nyelvtani megfogalmazásban: igekötős igéink -ó, -ő képzős melléknévi igeneveink tagadó alakjáról van szó, amelyek hagyományosan, klasszikus íróinknál három szó­ra szakadva fordultak elő: „el nem fogadható, meg nem eft- gedhető szerkezetek”, „nem bocsátható meg az ilyen hiba” stb. (ehelyett: „nem megbocsátható az ilyen hiba”) stb. Ma egyre gyakoribb a szokatlan, s idegennek tűnő, két­elemű alak, amelyben a tagádószó nem hatol az ige s az igekötő közé: „nem megengedhető az.sem, hogy az ötna­pos munkahétre való áttérést úgy akarják megoldani, hogy a nyitvatartást fele időre csökkentik” — hallhattuk egyszer a rádió híreiben. De írásban is előfordul: „Ilyen tévedés nem megengedhető” — olvashattuk egy vízügyi főosztály­vezető olvasói levelében. De nem korlátozódik e jelenség a megengedhető igenév­re. „A feltételek számunkra nem elfogadhatók” — nyilat­kozta valaki a rádióban, s egy másik adásban ezt hallhat­tuk: „a szovjet moratórium nem elfogadható a nyugatiak szerint jelenlegi formájában”. Szerintünk helyesebb a ha­gyományos alak: „a feltételek számunkra nem fogadhatók el”, illetőleg: a moratórium nem fogadható el jelenlegi for­májában”. Irodalmi hetilapunkban a kizárható. igenév tagadó alak­ja fordult elő ilyen furamód: „Nem kizárható ezért, hogy a fenti tankönyvi tétel bebiflázásával bizonyos negatív adott­ságok... a nebulókban is megnyilvánulnak majd”. Nem zár­ható ki egészen, hogy a cikkírót befolyásolta az elterjedő (sőt: elterjedt) nyelvi járvány. ..Nem elképzelhető más fel­fogású előadás” — mondotta jeles zenei rovatvezetőnk is. Pedig régebben el nem képzelhető volt ilyen szórend, kivált a Magyar Rádióban. A nyelv kétségkívül változik, vannak szükséges, elő­nyös, hasznos változásai. A „nem megengedhető” azonban nemcsak hogy’’ nem jobb, hanem még gyengébb, erőtlenebb is, mint a hagyományos, elfogadott „meg nem engedhető”. Ne engedjük meg hát mi sem teljes, fölösleges elburjánzá­sát. Szilágyi Ferenc KOSSUTH RADIO! 8.20: Mai kulturális programok 8.27: Világok meséi 8.57: Virágon nőtt dinasztia 9.16: Cseh népdalok és táncok a Chorea Bohemica együttes előadásában 9.16: Kis magyar néprajz 10.05: Diákfélóra 10.35: Szakonyi Károly hangjátékaiból 11.33: Mozart: Esz-dúr zongoraötös K. 45J. 12.45: Magvetők 13.05: Operaslágerek 13.35: Dzsesszmelódiák 14.29: Miska bácsi levelesládája 15.05; Szalay László nótákat énekel 15.28: MR 10—14 16.04: Kritikusok fóruma 16.14: Casare Valletti opera­áriákat énekel 16.35: Tudósítás az ökölvívó EB-ről, Várnából 16.44: Van új a Nap alatt 17.05: Fékező ösztönzés 17.30: Pátria — népzenei hanglemezsorozat 17.45: A hegedű virtuózai 19.15: Világirodalmi Dekameron 20.00: A cseh filharmonikus zenekar játszik 21.03: Bűváry Lívia néodalokat énekel, Fábián Márta cimbalmozik. 21.30: Külpolitikai klub 22.30: Olasz madrigálok — magyar énekkarok előadásában 22.45: Viták a filozófiában 23.00: Késő esti kamaramuzsika 4 NÓGRAD - 1983. május 11., szerda 23.41: Népzenekedvelőknek 0.10: Nagy Tibor táncdalaiból PETŐFI RADIO: 8.05: Májusi dalok 8.35: Idősebbek hullámhosszán 0.30: Válaszolunk hallgatóinknak 9.45: Indulók, táncok. fúvószenekarra 10.00: Zenedélelőtt 11.35: A Szabó család 12.05: ifj. Sánta Ferenc népi zenekara játszik 12.35: Tánczenei koktél 13.30: Labirintus 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja 14.15: Csárdások 14.35: Slágermúzeum 15.39: A bányamester 16 .00: Mindenki Iskolája 16.40: FiataloknakI 17.S0: Ötödik sebesség 18.35: Daloló, muzsikáló tájak 19.03: Zenei tükör 19.33: Osváth Júlia és Szabó Miklós két kettőst éneke) 19.45: A Journey együttes felvételeiből 20.35: Kopányi Ovörgy két kishangiátéka 21.22: Meseautóban 22.07: Lemezslágerek 23.20: Zenés játékokból MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, időjárás, műsor­ismertetés. 17.05; Hangversenykró­nika. 17.20: Ablak az országra. Fodor László jegyzete. 17.30: In­dex. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Tavasz a földe­ken. Stúdióbeszélgetés időszerű mezőgazdasági feladatokról). Fe­lelős szerkesztő: Paulovits Ágos­ton. Szerkesztő: Borsodi Gyula — Sport. 18.00: Észak-magyarországi krónika. i8.25—18.30: Lap- és mű­sorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism.) 8.05: Iskolatévé. Orosz nyelv. (ált. isk. 6. oszt.) 8.30: Magyar nyelv (ált. isk. 8. oszt.) 9.00: Magyar irodalom (ált. isk. 8. oszt.) 9.35: Fizikai kísérletek ni. 9.50: Stop! Közlekedj okosan! 10.1K>: Delta. 10.25: Idegenek. Amerikai film. (Ism.) 11.55: Gilberto Passos műsora. Brazil zenés film. (ism.) 12.30: Képújság 14.45: Iskolatévé. Magyar nyelv. 14.55: Orosz nyelv (ism.) 15.20: Magyar irodalom (ism.) 15.55: Fizikai kísérletek III. 16.15: Hírek 16.20: ..Olyan jó mondani”. III/2. rész. 16.55: Ökölvívó Európa-bajnok­18.05: Képújság. 18.10: Reklám. 18.15: Nicaragua: hadiállapot „békeidőben”. 18.30: A Közönségszolgálat tájé­koztatója./ 18.55: Reklám. 19.10: Tévétorna. lü.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Üt a döntőig... 20.10: Aberdeen—Real Madrid labdarúgó KEK-döntő. 22.00: Reflektorfény. 23.30: Tv-hiradó 8. 2. MŰSOR: 20.00: A Magyar Televízió IV. nemzetközi karmesterver­senye. in. 21.30: Tv-híradő 2. 21.50: Szolgálati utak. Magyarul beszéld NDK tévéfilm. 22.55: Képújság. BESZTERCEBÁNYA: 19.10: Esti mese 19.30: Tv-hiradó 20.00: Napjaink városa 20.25: Hangversenyműsor 21.25: Katonák magazinműsora 22.05: Ez történt 24 óra alatt 22.20: Jarosiav Dietl: Alma és fája 22.45: A munkabiztonságról 23.03: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Lépésről lépésre 21.35: Időszerű események 22.05* Ki a bűnös? MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Rövid éjszaka. Szovjet film. Háromnegyed 6 és 8 órától: Min­dent fordítva. Színes szovjet film- vígjáték. — Balassagyarmati Ma­dách: Eper és vér. (14). Színes USA film. — Nagybátonyi Petőfi: Harmadik típusú találkozások. T— II. (14). Színes amerikai fanta-z- tikus film. — Pásztói M5*n: Bosszúvágy fi61 Szülés, szinkro­nizált amerikai bűnügyi film. — Karancslaoujtő: Timur és csapa­ta. Szovjet ifjúsági film felújí­tása.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom