Nógrád. 1983. május (39. évfolyam. 102-127. szám)
1983-05-31 / 127. szám
Divat lett a pipázás. Egyre több ember teszi le a cigarettát, és nikotin iránti vonzalmát a pipázással éli ki, amihez valószínűleg a dohányzás ártalmairól szóló jelentések is hozzájárultak. A vérbeli pipás szent meggyőződéssel vallja, hogy minden másféle füstöléstől eltérően a pipázás ártalmatlan. Még azt az állítást is megkockáztatják, hogy a pipaszívás nemcsak idegnyugtató passzió, hanem másként is jótékony hatású: higgadttá. bölcselkedővé, megfontolttá formál. Jó volna, ha ez így volna. Ám e pipás „hitvallásnak” sok a bökkenője. Mindjárt elsőül nem állja meg a helyét, hogy a pöféke- lés ártalmatlan. Kétségtelen, hogv miután a pipás nem nyeli le a füstöt, hanem ki- eregeti, így kevesebb égési melléktermék kerül a szervezetébe. A nikotin azonban a száj nyálkahártyáján át azonmód felszívódik és mert in- gerlő-bódító természetű méreg. tehát pontosan úgy hat az idegrendszerre, mint a szivar, vagy cigarettafüst nikotintartalma. Ha a pipafüstben semmilyen idegi hatóanyag nem volna, senki sem pipázna. Ez a körülmény már önmagában is ellentmond annak az állításnak, hogv a pipa jő idegnyugtató. Természetes, vannak szűk szavú, nyugodt, csendes derűjű, filozofikus pipázók. Ám ők aligha a pipától ilyenek. Talán inkább fordítva van a dolog: az ilyen típusig, alkat leli leginkább kedvét a bíbelődő rágyújtásban. a huzamosabb füstbqdo- rításban. Ha ía pipásoknak nincs is mindenben igazuk, mégsem kell bántani őket. Egy apgol orvoscsoport vizsgálatot végzett azonos korú, azonos ideje dohányzó, egyező mennyiséget szívó cigarettázók és pipázók között. Az összehasonlításból az derül ki, hogy a pipások véredényét, érrendszerét sokkal kevésbé kezdte ki a füstölés, mint a cigarettázókét. Ennek alapján a csoport azzal kezdett kísérletezni, át lehet-e szoktatni az erősen cigarettázókat a pi- pázásra. Lehet, de nincs értelme — szögezték le a kutatók. A kezdettől fogva ci- garettázőknál ugyanis olyan erős beidegződés a füst lenyelése, hogy pöfékelés helyett a pipafüstöt is leszívják. Ez pedig többet árt, mint használ. Kódex, ékszer, gyűjtemény Kiegészíti biztosítás — értékes vagyontárgyakra A biztosító adatai szerint az elmúlt évben. 8214 betörést jelentettek be Magyarországon. a kár 45 millió forint volt. ennek 75 százalékát műértékek és egyéb drága holmik tették ki. Az óvatosság, a megfelelő biztonsági zárak alkalmazása sok ktellemetlenségtől óvhatja meg az értékesebb tárgyak, gyűjtemények, ~ tulajdonosait A statisztikák alapján azonban a kockázat — a betörők oldaláról nézve a kísértés —, a jelek szerint így is igen nagy. Mit lehet tenni, legalább az anyagi veszteség csökkentése érdekében, annak aki értékes vagyontárgyakkal rendelkezik? — tettük fel a kérdést Balatoni Józsefnek, az Állami Biztosító megyei igazgatójának. — Még mielőtt a műérték- biztosítás feltételeiről, előnyeiről szólnánk, meg kell említeni, hogy az 197(3. január 1. után kötött lakásbiztosítások alapján 50 ezer forintos értékhatárig ezek a vagyontárgyak biztosítva vannak. A gyakorlat azonban ezt mutatja, hogy sokszor egyet- let műtárgy, kép vagy gyűjtemény ennek többszörösét éri. A teljes anyagi védelmet tehát óvintézkedések mellett csak a mű értékbiztosítás teremtheti meg. — önálló, vagy kiegészítő módozatról van szó? — Akik 1976. január 1. után kötöttek valamilyen lakásbiztosítást, ennek kiegészítőjeként vehetik igénybe a műértékbiztosítást. — A kötvényfeltételek szerint mit tekinthetnek műér- téknek? — Ilyennek minősülnek a tudományos vagy gyűjtőértékkel bíró tárgyak, művészi alkotások, gyűjtemények. Ide soroljuk ezen kívül a számottevő egyedi értékeket képviselő festményeket, szobrokat, gobelineket, az olyan porcelánokat, szőnyegeket, bútorokat, amelyek a származás, vagy előállítás idejét figye- lembevéve a jelenlegi, vas’’ eredeti előállítási értékuK többszörösét képviselik. Lehet műértékbiztosítást kötni kódexre, bélyeggyűjteményre, pénz, érem és különleges könyvgyűjteményekre, nemesfémekre, antik ezüsttárgyakra, ékszerekre. — Ki értékeli fel ezeket a tárgyakat? — A biztosítás felvételét az Állami Biztosító szakembere a műgyűjtő lakásán végzi el. Itt jegyzéket készít a biztosítható műértékekről, ezek együttes valóságos értékét azonban az ügyfél határozza meg. Ha egy műértékkel bíró tárgy értéke 15 ezer forint felett van, akkor azt egyedi megnevezéssel és értékmeghatározással veszik nyilvántartásba. Amennyiben ez nem történik, a károsodott 'tárgy valóságos értékétől függetlenül a kártérítés a 15 ezer forintot nem haladhatja meg. A műértékbiztosítás évi díja egyébként a bejelentett érték összegének 1,5 ezreléke. A biztosító a műértékhiztosítá- sokat a titkos szolgálati iratok szabályai szerint kezeli '— A műtárgyak értéke időről időre változhat, ml a teendője az ügyfélnek ezzel kapcsolatban? — A műtárgy tulajdonosoknál általános gyakorlat, hogy gyűjteményüket szaporítják, és teljesen természetes az is, hogy bizonyos idő eltelte után ezek értéke rendszerint nő. Erre tekintettel azt tudjuk tanácsolni, hogy ügyfelünk bizonyos időközönként keresse fel a lakóhely szerint illetékes Állami Biztosító fiókját, hogy ott az esetleges érték- módosítást elvégezhessék — fejezte be a tájékoztatót Balatoni József. A „VOZIFA”-program keretében, amely a ZIL teherautók nagy fogyasztási! motorjainak dízelre való átalakítását célozza, az idén nf r tíz járművet szereltek és adtak á.( a Volán 1. számú Vállalatának salgótarjáni telepén. A munkát, szakoktatók irányításával az ipari tanulók végzik, s így közvetlenül is hozzájárulnak az energiatakarékossági programhoz. Felvételünkön Radics Béla oktató szakmunkás, Czikora Szabolcs és Oroszi János elsős tanulók a,z új IFA-motort szerelik. A hónap rendeiefei A külföldi munkavállalás feltételei — Az átképzési támogatásról Az újításoktól a zaj elleni védekezésig — Sátortáborok létesítése A magyar állampolgárok külföldön történő munkavállalásáról adott ki rendeletet a Minisztertanács a Magyar Közlöny május 4-1 számában. A Jogszabály szerint minden külföldi munkavállaláshoz külön engedély szükséges. Nem számít viszont külföldi munkavállalásnak az ösztöndíjas tanulmányút, valamint a külföldi kiküldetés, illetve tartós külföldi szolgálat keretében történő munkavégzés. Az engedély iránti kérelem elbírálásánál figyelembe kell venni, hogy az egyéni külföldi munkavállalás feleljen meg társadalmi célkitűzéseinknek, gazdasági, tudományos, kulturális szempontból hasznos legyen. Lényeges követelmény a rendelet szerint az is, hogy a külföldi munkavégzés tapasztalatai később a belföldi munkáltatók számára is Imznosithatóak legyenek. Az egyéni külföldi munkavállalás általában a dolgozó szakképzettségének, vagy hazai munkakörének megfelelő munkakörben engedélyezhető. Az engedély határozott időre szól, de indokolt esetben meghosszabbítható. A folyamatos külföldi munkavégzés időtartama azonban az öt évet csak rendkívüli indokolt esetben haladhatja meg. A külföldön munkát vállaló személy természetesen nyugdíj-, illetve társadalombiztosítási járulékot is köteles fizetni. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, ezt az összeget, valamint külföldi keresményének 20 százalékát a dolgozó köteles ax Magyar Nemzeti Bankhoz hazautal- tatai és véielre felajánlani. A dolgozó a külföldi munkavállalás időtartama alatt belföldi munkáltatójától munkabért nem kaphat és egyéb juttatásban sem részesülhet. A rendelet 19S3. július 1-től lép hatályba. Egy másik, feltehetőleg sokakat érdeklő jogszabály a Minisztertanács elnökhelyettesének rendelete az átképzési támogatásról. Ez akkor állapítható meg a dolgozók részére, ha korábbi munkaviszonyuk szervezett munkaerő- átcsoportosítás keretében szűnik meg és a munkáltatóval Írásban kötött megállapodással vállalják az átképzést. Átképzésnek minősül a betanító képzés, a szakmunkás- képesítés, illetve minden olyan tanfolyam, amely közép- vagy felsőfokú szakképzettséget ad. A támogatás folyósítását a munkáltató telephelye szerint illetékes megyei (vagy fővárosi) tanács munkaügyi szakigazgatási szerve engedélyezi, mégpedig :ikkor, ha a szét vezett munkaerő-átcsoportosításban érintett dolgozók a munkaközvetítő szerv bejelentése szerint nem tudnak korábbi szakmájuknak, munkakörüknek megfelelő munkahelyen elhelyezkedni. Az engedély kiadása előtt ki kell kérni az illetékes szak- szervezet véleményét is. A támogatás folyósításának ideje nem haladhatja meg betanító képzés esetén a 12 hónapot, szakmunkásképesítés. közép- és felsőfokú szakképzést adó tanfolyam, illetve iskolai rendszerű képzés esetén pe- dík a 30 hónapot. A Magyar Közlöny május 12-i számában jelent meg a Minisztertanács rendelete áz újításokról. A jogszabály részletesen tartalmazza az újítási javaslatok benyújtására. nyilvántartására, elbírálására, vonatkozó rendelkezéseket, foglalkozik az újítók díjazásával, az újítással kapcsolatos vitákkal, s eligazítást ad arra is, hogy melyek a gazdálkodó szervezetek vezetőinek legfontosabb feladatai az újítómozgailomban. Ugyanebben a közlönyben található a Minisztertanács rendeleté a zaj- és rezgésvédelemről. Ez a jogszabály egyebek között előírja. hogyan kell a területrendezési tervekben érvényre juttatni a zaj- és rezgésvédelmi követelményeket. A rendelet részletesen szabályozza azt is, hogy mi számít veszélyes mértékű zajnak, illetve rezgésnek. Külön előírások vonatkoznak a zajvédelmi szempontból fokozottan védett területekre, így például egyes üdülőhelyekre. Ezeket az övezeteket tanácsrendeletek jelölik majd ki. Külön paragrafus vonatkozik arra. hogy kik és hogyan kö- telezhetőek majd zaj- és rezgésbírság fizetésére. Az új rendelet 1984. január elsején lép majd hatályba. A sátortáborok létesítését a belkereskedelmi miniszter szabályozta a Magyar Közlöny május 18-i számáb in megjelent rendelettel. Eszerint sátortábort kijelölt területeken jogi személyek (tehát vállalatok, .szövetkezetek stb.) létesíthetnek üdüiővendége- ik, illetve saját alkalmazottaik üdülletésére. Ha a kereskedelmi jelleggel üzemeltetett sátortábor megfelel a legalacsonyabb osztályú kempingre vonatkozó követelményeknek, akkor ezekre ai kempingekre érvényes szabályokat kell alkalmazni. Sátortábor céljára csak olyan terület jelölhető ki. amely legalább száz négyzet- méter nagyságú, ahonnan a csapadékvíz elvezetése megoldható és ahol a talaj lejtése a 15 százalékot nem haladja írjeg. A sátortáborban gondoskodni kell a szemét fedett tárolásáról es rendszeres elszállításáról, kijelölt tüzrckási helyről, továbbá a sátoi laborban vagy annak maximum 200 méteres körzetében ivóvízvételi lehetőségéről és 50 méteres körzetem belüli árnyékszékről. A sátortábor létesítője rendezési terv hiányában a tábor helyének meghatározásához köteles területfelhaszr.á- lási engedélyt kérni. A táborban jól látható helyen fel kell tüntetni az üzemeltető nevét, címét, a nyitvatartás idejét, az alkalmazott díjakat — ezek egyébként a szabad árformába tartoznak _ é s a vendégek tájékoztatásához szükséges egyéb tudnivalókat is. D. A. Mi lesz az igazi megoldás? Avagy ki jár jobban, ha változik a forma ? — Tessék mondani, mikor nyit ki a pénztár — tárja ki az ajtót valaki. — Nem tudom kérem, az a szövetkezeté, mi meg a tanács vagyunk. Számtalan- szpr, csak ilyenért is benyitnak — fordul el a távozótól Lantos László, a Szécsényi nagyközségi közös Tanács ügyfélszolgálati csoportvezetője. — Gondoljon bele, ha az ember, mondjuk egy gyámügyben a jogszabályokat böngészi, könnyen elveszti ilyenkor a fonalat. Nem is szólok egy komolyabb határozat, vagy jelentés készítéséről. Kissé furcsa hallani, hogy az ügyfél zavarja az ügyintézőt, hiszen a szolgálati iroda éppen a tájékoztatást hivatott megoldani, ha nem is plyan „ügyben”, hogy mikor nyit az ÁFÉSZ-pénztár. Csak most tűnik fel, hogy a bejáratnál nem az ügyfélszolgálati IRODA, hanem a CSOPORT felirat olvasható. Ezek szerint itt valami változás történt? — Ézerkilencszáznyolcvan- kettő szeptemberétől az irodát csoporttá szerveztük. Addig itt három ember tartott ügyeletet, most nyolcán intézzük a lakossági ügyeket, ide került hozzánk minden hatósági munka. Valójában tízen vagyunk, ketten az épület másik részében dolgoznak, ők körzeti ellenőrök — magyarázza a helyzetet Lantos László. — Hogy tiszta lesven a kép: a szobáink kialakítása nem szerencsés, még pontosabban. kicsi a hely. Amikor megszűnt a járási hivatal az épület egy részét átadtuk a szövetkezetnek, talán nem is gondolva arra, hogy az ügyfélszolgálat nagyobb teret kíván. Csupán ezért „zavarnak” minket az emberek. Nincs egy olyan zárt részünk, ahová el lehet vonulni az elmélyültebb munkához. — Emlékezetem szerint éppen ilyesmire hivatkoztak az ügyfélszolgálati irodák létrehozása előtt a tanácsi ügyintézők, s most a csoport kialakításával visszaállt a régi helyzet? — No, azért nem egészen! A lakosságnak mindenképpen jó, mert ázinte minden ügyét, a kisajátítástól az adóügyig egy helyen intézheti, ráadásul többé-kevésbé helyettesíteni is tudjuk egymást, így dolgavégezetlenül alig távozik valaki. — Meg is gyorsult az ügyintézés? — Nem tudok egyértelmű választ adni. Az igaz, hogy kilencven százalékban határidő előtt végzünk az ügyekkel, de azzal, hogy segítünk egymásnak, még nem pótoljuk a másikat, hiszen betegség, szabadság, katonaság már helyettesítést kíván és mindenkinek meg van a saját területe. Jó lett volna, ha belép egy ügyfél és véleményt alkot ő is az új rendről. Ám a hosz- szú beszélgetés alatt már senki nem kopogott be, A mellettünk levő kis kuckókban számítógépek kattogtak, ügyiratszámok röpködtek. — Hányán fordulnak meg itt naponta? — Tízen-tizenöten jönnek; bár ez változó. — Sok a visszatérő? — Ez nem tűnik fel, csak a notóriusoknál. Ok aztán nagyon sok időt vesznek eL Vannak, akik két ásónyomnyi területért éveken át, birtokháborítás miatt jelentgetik egymást. És nem lehet zöldágra vergődni velük. Itt egy másik eset: egyetlen emberről van szó. Az új építkezéseink miatt kisajátítottuk a házát. Nem hajlandó kiköltözni, nem veszi fel a pénzt (bíróságnál letétbe helyeztük), új lakást kínáltunk neki, ugyan ezt elfogadta, de semmit nem fizet, a letétből vonjuk a lakbért. Valójában nem is tudjuk mit akar. Már magnetofonra vesz- szük minden panaszát, mert volt, hogy letagadta az elfogadott ígéretünket. Hetente legalább kétszer bejön és két- három órát itt van, semmit nem fogad el. Javasoltuk, hogy forduljon bírósághoz, ott felemelhetik a kisajátítás ösz- szegét, de ezt sem teszi. És ez tart öt éve! — Végül is ez a csoportrendszer sem jó? — Még kísérleti stádiumban vagyunk. Nemet mondani rá nein lehet, még igent sem. Azt már mondtam, hogy a lakosságnak egyértelműen jobb, szélesebb körű az ügyintézés lehetősége. Nekünk meg nagyobb hely kellene. Talán úgy mondhatnám, hogy a tárgyi feltételek hiányoznak ahhoz, hogy jó legV'n ez a módszer. — zengő — ( NOGRAD - 1983. májút 31., kedd 5 t
