Nógrád. 1983. május (39. évfolyam. 102-127. szám)

1983-05-31 / 127. szám

Divat lett a pipázás. Egyre több ember teszi le a cigaret­tát, és nikotin iránti vonzal­mát a pipázással éli ki, ami­hez valószínűleg a dohányzás ártalmairól szóló jelentések is hozzájárultak. A vérbeli pipás szent meggyőződéssel vallja, hogy minden másféle füstöléstől eltérően a pipázás ártalmatlan. Még azt az állí­tást is megkockáztatják, hogy a pipaszívás nemcsak ideg­nyugtató passzió, hanem más­ként is jótékony hatású: hig­gadttá. bölcselkedővé, meg­fontolttá formál. Jó volna, ha ez így volna. Ám e pipás „hit­vallásnak” sok a bökkenője. Mindjárt elsőül nem állja meg a helyét, hogy a pöféke- lés ártalmatlan. Kétségtelen, hogv miután a pipás nem nyeli le a füstöt, hanem ki- eregeti, így kevesebb égési melléktermék kerül a szerve­zetébe. A nikotin azonban a száj nyálkahártyáján át azon­mód felszívódik és mert in- gerlő-bódító természetű mé­reg. tehát pontosan úgy hat az idegrendszerre, mint a szi­var, vagy cigarettafüst niko­tintartalma. Ha a pipafüstben semmilyen idegi hatóanyag nem volna, senki sem pipáz­na. Ez a körülmény már ön­magában is ellentmond annak az állításnak, hogv a pipa jő idegnyugtató. Természetes, vannak szűk szavú, nyugodt, csendes derűjű, filozofikus pipázók. Ám ők aligha a pi­pától ilyenek. Talán inkább fordítva van a dolog: az ilyen típusig, alkat leli leginkább kedvét a bíbelődő rágyújtás­ban. a huzamosabb füstbqdo- rításban. Ha ía pipásoknak nincs is mindenben igazuk, mégsem kell bántani őket. Egy apgol orvoscsoport vizsgálatot vég­zett azonos korú, azonos ide­je dohányzó, egyező mennyi­séget szívó cigarettázók és pipázók között. Az összeha­sonlításból az derül ki, hogy a pipások véredényét, érrend­szerét sokkal kevésbé kezdte ki a füstölés, mint a ci­garettázókét. Ennek alapján a csoport azzal kezdett kísér­letezni, át lehet-e szoktatni az erősen cigarettázókat a pi- pázásra. Lehet, de nincs ér­telme — szögezték le a ku­tatók. A kezdettől fogva ci- garettázőknál ugyanis olyan erős beidegződés a füst le­nyelése, hogy pöfékelés he­lyett a pipafüstöt is leszívják. Ez pedig többet árt, mint használ. Kódex, ékszer, gyűjtemény Kiegészíti biztosítás — értékes vagyontárgyakra A biztosító adatai szerint az elmúlt évben. 8214 betörést jelentettek be Magyarorszá­gon. a kár 45 millió forint volt. ennek 75 százalékát műértékek és egyéb drága holmik tették ki. Az óvatosság, a megfelelő biztonsági zárak alkalmazása sok ktellemetlenségtől óvhatja meg az értékesebb tárgyak, gyűjtemények, ~ tulajdonosait A statisztikák alapján azon­ban a kockázat — a betörők oldaláról nézve a kísértés —, a jelek szerint így is igen nagy. Mit lehet tenni, legalább az anyagi veszteség csökkentése érdekében, annak aki értékes vagyontárgyakkal rendelke­zik? — tettük fel a kérdést Balatoni Józsefnek, az Állami Biztosító megyei igazgatójá­nak. — Még mielőtt a műérték- biztosítás feltételeiről, elő­nyeiről szólnánk, meg kell említeni, hogy az 197(3. janu­ár 1. után kötött lakásbiztosí­tások alapján 50 ezer forin­tos értékhatárig ezek a va­gyontárgyak biztosítva van­nak. A gyakorlat azonban ezt mutatja, hogy sokszor egyet- let műtárgy, kép vagy gyűjte­mény ennek többszörösét éri. A teljes anyagi védelmet te­hát óvintézkedések mellett csak a mű értékbiztosítás te­remtheti meg. — önálló, vagy kiegészítő módozatról van szó? — Akik 1976. január 1. után kötöttek valamilyen la­kásbiztosítást, ennek kiegé­szítőjeként vehetik igénybe a műértékbiztosítást. — A kötvényfeltételek sze­rint mit tekinthetnek műér- téknek? — Ilyennek minősülnek a tudományos vagy gyűjtőér­tékkel bíró tárgyak, művé­szi alkotások, gyűjtemények. Ide soroljuk ezen kívül a szá­mottevő egyedi értékeket kép­viselő festményeket, szobro­kat, gobelineket, az olyan por­celánokat, szőnyegeket, búto­rokat, amelyek a származás, vagy előállítás idejét figye- lembevéve a jelenlegi, vas’’ eredeti előállítási értékuK többszörösét képviselik. Lehet műértékbiztosítást kötni kó­dexre, bélyeggyűjteményre, pénz, érem és különleges könyvgyűjteményekre, nemes­fémekre, antik ezüsttárgyak­ra, ékszerekre. — Ki értékeli fel ezeket a tárgyakat? — A biztosítás felvételét az Állami Biztosító szakem­bere a műgyűjtő lakásán végzi el. Itt jegyzéket készít a biztosítható műértékekről, ezek együttes valóságos érté­két azonban az ügyfél hatá­rozza meg. Ha egy műértékkel bíró tárgy értéke 15 ezer forint felett van, akkor azt egyedi megnevezéssel és értékmegha­tározással veszik nyilvántar­tásba. Amennyiben ez nem történik, a károsodott 'tárgy valóságos értékétől függetle­nül a kártérítés a 15 ezer fo­rintot nem haladhatja meg. A műértékbiztosítás évi díja egyébként a bejelentett érték összegének 1,5 ezreléke. A biztosító a műértékhiztosítá- sokat a titkos szolgálati ira­tok szabályai szerint kezeli '— A műtárgyak értéke idő­ről időre változhat, ml a teendője az ügyfélnek ezzel kapcsolatban? — A műtárgy tulajdonosok­nál általános gyakorlat, hogy gyűjteményüket szaporítják, és teljesen természetes az is, hogy bizonyos idő eltelte után ezek értéke rendszerint nő. Erre tekintettel azt tudjuk ta­nácsolni, hogy ügyfelünk bi­zonyos időközönként keresse fel a lakóhely szerint illeté­kes Állami Biztosító fiókját, hogy ott az esetleges érték- módosítást elvégezhessék — fejezte be a tájékoztatót Ba­latoni József. A „VOZIFA”-program keretében, amely a ZIL teherautók nagy fogyasztási! motorjai­nak dízelre való átalakítását célozza, az idén nf r tíz járművet szereltek és adtak á.( a Vo­lán 1. számú Vállalatának salgótarjáni telepén. A munkát, szakoktatók irányításával az ipari tanulók végzik, s így közvetlenül is hozzájárulnak az energiatakarékossági prog­ramhoz. Felvételünkön Radics Béla oktató szakmunkás, Czikora Szabolcs és Oroszi Já­nos elsős tanulók a,z új IFA-motort szerelik. A hónap rendeiefei A külföldi munkavállalás feltételei — Az átképzési támogatásról Az újításoktól a zaj elleni védekezésig — Sátortáborok létesítése A magyar állampolgárok külföldön történő munkavál­lalásáról adott ki rendeletet a Minisztertanács a Magyar Közlöny május 4-1 számában. A Jogszabály szerint minden külföldi munkavállaláshoz külön engedély szükséges. Nem számít viszont külföldi munkavállalásnak az ösztön­díjas tanulmányút, valamint a külföldi kiküldetés, illet­ve tartós külföldi szolgálat keretében történő munkavég­zés. Az engedély iránti kére­lem elbírálásánál figyelembe kell venni, hogy az egyéni külföldi munkavállalás felel­jen meg társadalmi célkitű­zéseinknek, gazdasági, tudo­mányos, kulturális szempont­ból hasznos legyen. Lényeges követelmény a rendelet sze­rint az is, hogy a külföldi munkavégzés tapasztalatai ké­sőbb a belföldi munkáltatók számára is Imznosithatóak legyenek. Az egyéni külföldi munkavállalás általában a dolgozó szakképzettségének, vagy hazai munkakörének megfelelő munkakörben enge­délyezhető. Az engedély hatá­rozott időre szól, de indokolt esetben meghosszabbítható. A folyamatos külföldi munka­végzés időtartama azonban az öt évet csak rendkívüli indo­kolt esetben haladhatja meg. A külföldön munkát válla­ló személy természetesen nyugdíj-, illetve társadalom­biztosítási járulékot is köte­les fizetni. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, ezt az összeget, valamint külföldi keresményének 20 százalékát a dolgozó köteles ax Magyar Nemzeti Bankhoz hazautal- tatai és véielre felajánlani. A dolgozó a külföldi munkavál­lalás időtartama alatt bel­földi munkáltatójától munka­bért nem kaphat és egyéb juttatásban sem részesülhet. A rendelet 19S3. július 1-től lép hatályba. Egy másik, feltehetőleg so­kakat érdeklő jogszabály a Minisztertanács elnökhelyette­sének rendelete az átképzési támogatásról. Ez akkor álla­pítható meg a dolgozók ré­szére, ha korábbi munkavi­szonyuk szervezett munkaerő- átcsoportosítás keretében szű­nik meg és a munkáltatóval Írásban kötött megállapodás­sal vállalják az átképzést. Átképzésnek minősül a beta­nító képzés, a szakmunkás- képesítés, illetve minden olyan tanfolyam, amely közép- vagy felsőfokú szakképzettséget ad. A támogatás folyósítását a munkáltató telephelye sze­rint illetékes megyei (vagy fővárosi) tanács munkaügyi szakigazgatási szerve enge­délyezi, mégpedig :ikkor, ha a szét vezett munkaerő-átcso­portosításban érintett dolgo­zók a munkaközvetítő szerv bejelentése szerint nem tud­nak korábbi szakmájuknak, munkakörüknek megfelelő munkahelyen elhelyezkedni. Az engedély kiadása előtt ki kell kérni az illetékes szak- szervezet véleményét is. A tá­mogatás folyósításának ideje nem haladhatja meg betaní­tó képzés esetén a 12 hóna­pot, szakmunkásképesítés. kö­zép- és felsőfokú szakképzést adó tanfolyam, illetve iskolai rendszerű képzés esetén pe- dík a 30 hónapot. A Magyar Közlöny május 12-i számában jelent meg a Minisztertanács rendelete áz újításokról. A jogszabály részletesen tartalmazza az újítási javaslatok benyújtá­sára. nyilvántartására, elbírá­lására, vonatkozó rendelkezé­seket, foglalkozik az újítók díjazásával, az újítással kap­csolatos vitákkal, s eliga­zítást ad arra is, hogy me­lyek a gazdálkodó szervezetek vezetőinek legfontosabb fel­adatai az újítómozgailomban. Ugyanebben a közlönyben ta­lálható a Minisztertanács ren­deleté a zaj- és rezgésvéde­lemről. Ez a jogszabály egye­bek között előírja. hogyan kell a területrendezési ter­vekben érvényre juttatni a zaj- és rezgésvédelmi követel­ményeket. A rendelet részle­tesen szabályozza azt is, hogy mi számít veszélyes mértékű zajnak, illetve rezgésnek. Kü­lön előírások vonatkoznak a zajvédelmi szempontból foko­zottan védett területekre, így például egyes üdülőhelyekre. Ezeket az övezeteket tanács­rendeletek jelölik majd ki. Külön paragrafus vonatkozik arra. hogy kik és hogyan kö- telezhetőek majd zaj- és rez­gésbírság fizetésére. Az új rendelet 1984. január elsején lép majd hatályba. A sátortáborok létesítését a belkereskedelmi miniszter szabályozta a Magyar Köz­löny május 18-i számáb in megjelent rendelettel. Esze­rint sátortábort kijelölt terü­leteken jogi személyek (tehát vállalatok, .szövetkezetek stb.) létesíthetnek üdüiővendége- ik, illetve saját alkalmazot­taik üdülletésére. Ha a ke­reskedelmi jelleggel üzemel­tetett sátortábor megfelel a legalacsonyabb osztályú kem­pingre vonatkozó követelmé­nyeknek, akkor ezekre ai kempingekre érvényes szabá­lyokat kell alkalmazni. Sátortábor céljára csak olyan terület jelölhető ki. amely legalább száz négyzet- méter nagyságú, ahonnan a csapadékvíz elvezetése meg­oldható és ahol a talaj lejté­se a 15 százalékot nem ha­ladja írjeg. A sátortáborban gondoskodni kell a szemét fedett tárolásáról es rendsze­res elszállításáról, kijelölt tüzrckási helyről, továbbá a sátoi laborban vagy annak maximum 200 méteres körze­tében ivóvízvételi lehetőségé­ről és 50 méteres körzetem belüli árnyékszékről. A sátortábor létesítője ren­dezési terv hiányában a tá­bor helyének meghatározásá­hoz köteles területfelhaszr.á- lási engedélyt kérni. A tá­borban jól látható helyen fel kell tüntetni az üzemeltető nevét, címét, a nyitvatartás idejét, az alkalmazott díja­kat — ezek egyébként a sza­bad árformába tartoznak _ é s a vendégek tájékoztatásá­hoz szükséges egyéb tudniva­lókat is. D. A. Mi lesz az igazi megoldás? Avagy ki jár jobban, ha változik a forma ? — Tessék mondani, mikor nyit ki a pénztár — tárja ki az ajtót valaki. — Nem tudom kérem, az a szövetkezeté, mi meg a ta­nács vagyunk. Számtalan- szpr, csak ilyenért is benyit­nak — fordul el a távozótól Lantos László, a Szécsényi nagyközségi közös Tanács ügyfélszolgálati csoportveze­tője. — Gondoljon bele, ha az ember, mondjuk egy gyám­ügyben a jogszabályokat bön­gészi, könnyen elveszti ilyen­kor a fonalat. Nem is szólok egy komolyabb határozat, vagy jelentés készítéséről. Kissé furcsa hallani, hogy az ügyfél zavarja az ügyin­tézőt, hiszen a szolgálati iro­da éppen a tájékoztatást hi­vatott megoldani, ha nem is plyan „ügyben”, hogy mikor nyit az ÁFÉSZ-pénztár. Csak most tűnik fel, hogy a bejá­ratnál nem az ügyfélszolgá­lati IRODA, hanem a CSO­PORT felirat olvasható. Ezek szerint itt valami változás történt? — Ézerkilencszáznyolcvan- kettő szeptemberétől az iro­dát csoporttá szerveztük. Ad­dig itt három ember tartott ügyeletet, most nyolcán in­tézzük a lakossági ügyeket, ide került hozzánk minden hatósági munka. Valójában tízen vagyunk, ketten az épü­let másik részében dolgoznak, ők körzeti ellenőrök — ma­gyarázza a helyzetet Lantos László. — Hogy tiszta lesven a kép: a szobáink kialakítása nem szerencsés, még ponto­sabban. kicsi a hely. Amikor megszűnt a járási hivatal az épület egy részét átadtuk a szövetkezetnek, talán nem is gondolva arra, hogy az ügy­félszolgálat nagyobb teret kí­ván. Csupán ezért „zavarnak” minket az emberek. Nincs egy olyan zárt részünk, ahová el lehet vonulni az elmélyültebb munkához. — Emlékezetem szerint ép­pen ilyesmire hivatkoztak az ügyfélszolgálati irodák lét­rehozása előtt a tanácsi ügy­intézők, s most a csoport ki­alakításával visszaállt a régi helyzet? — No, azért nem egészen! A lakosságnak mindenképpen jó, mert ázinte minden ügyét, a kisajátítástól az adóügyig egy helyen intézheti, ráadá­sul többé-kevésbé helyettesí­teni is tudjuk egymást, így dolgavégezetlenül alig távozik valaki. — Meg is gyorsult az ügy­intézés? — Nem tudok egyértelmű választ adni. Az igaz, hogy kilencven százalékban ha­táridő előtt végzünk az ügyek­kel, de azzal, hogy segítünk egymásnak, még nem pótol­juk a másikat, hiszen beteg­ség, szabadság, katonaság már helyettesítést kíván és mindenkinek meg van a sa­ját területe. Jó lett volna, ha belép egy ügyfél és véleményt alkot ő is az új rendről. Ám a hosz- szú beszélgetés alatt már sen­ki nem kopogott be, A mel­lettünk levő kis kuckókban számítógépek kattogtak, ügy­iratszámok röpködtek. — Hányán fordulnak meg itt naponta? — Tízen-tizenöten jönnek; bár ez változó. — Sok a visszatérő? — Ez nem tűnik fel, csak a notóriusoknál. Ok aztán nagyon sok időt vesznek eL Vannak, akik két ásónyomnyi területért éveken át, birtok­háborítás miatt jelentgetik egymást. És nem lehet zöldág­ra vergődni velük. Itt egy má­sik eset: egyetlen emberről van szó. Az új építkezéseink miatt kisajátítottuk a házát. Nem hajlandó kiköltözni, nem veszi fel a pénzt (bíróságnál letétbe helyeztük), új lakást kínáltunk neki, ugyan ezt el­fogadta, de semmit nem fizet, a letétből vonjuk a lakbért. Valójában nem is tudjuk mit akar. Már magnetofonra vesz- szük minden panaszát, mert volt, hogy letagadta az elfo­gadott ígéretünket. Hetente legalább kétszer bejön és két- három órát itt van, semmit nem fogad el. Javasoltuk, hogy forduljon bírósághoz, ott felemelhetik a kisajátítás ösz- szegét, de ezt sem teszi. És ez tart öt éve! — Végül is ez a csoport­rendszer sem jó? — Még kísérleti stádium­ban vagyunk. Nemet monda­ni rá nein lehet, még igent sem. Azt már mondtam, hogy a lakosságnak egyértelműen jobb, szélesebb körű az ügy­intézés lehetősége. Nekünk meg nagyobb hely kellene. Talán úgy mondhatnám, hogy a tárgyi feltételek hiányoz­nak ahhoz, hogy jó legV'n ez a módszer. — zengő — ( NOGRAD - 1983. májút 31., kedd 5 t

Next

/
Oldalképek
Tartalom