Nógrád. 1983. május (39. évfolyam. 102-127. szám)
1983-05-27 / 124. szám
SZÉPEN MAGYARUL - SZÉPEN EMBERÜL Pont, pont, vesszőcske... Az írásjelek használatáról Mozaik Nógrád megye színészet! múltjából (IV.) Egy napló tanúsága szerint Az ismert gyermekmondóka során egy ember kerekedik a papírra. Bizony, az egyszerű írásjelek az írásban is megmutatják az embert; kikerekedik belőlük használójuk jelleme. Mostanában a központozásban sok lazaság, nemtörődömség tapasztalható, s nem mentes ettől a nyomtatot!; szöveg sem. Pedig helyesírási szabályzatunk talán legegyértelműbben, legszabato- sabban az írásjelek használatát írja elő. A nyomtatott sajtóban mégis bizonytalansággal találkozhat napról napra az olvasó. Szőrszálhasogatásnak tűnik erről külön szólni? Korántsem. A „jelentéktelen” írásjelek szavatolják az írott szó pontosságát, egyértelműségét. Nagyvonalú használatuk esetleg csak nemtörődömségre, a szabályok nem ismeretére vall, ám nemegyszer félrevezető szándékról, vagy akár jellemhibáról is árulkodhat. Meglehetősen elterjedt nyelvi babona, hogy az és, s, vagy, meg kötőszó elé akkor sem kell vesszőt tenni, ha mellérendelő összetett mondatok tagmondatait kapcsolja össze. Ezzel szemben még akkor is vesszőt kell tennünk, ha egyik (vagy több) tagmondat hiányos, vagy ha azonos mondatrészeket kapcsol ugyan ösz- sze. de az egyikhez alárendelő mellékmondat kapcsolódik. Bizonytalanság tapasztalható a kérdőjel használatában is. Sok a kérdőjel manapság, azaz sokan függő kérdés után is kiteszik, pedig ez esetben olyan írásjel dukál, amilyet a főmondat kíván. Például: „Lássuk, Uramisten, mire megyünk ketten!” „Azt se tudia, merrefelé járjon. (Arany János) Egyesek nyakra-főre használják együtt a kérdőjelet és a felkiáltójelet (?!). Az a gyanúm, nem veszik a fáradságot, hogy a gondolatok pontos megfogalmazásával adjanak hangsúlyt a szavaiknak, ha- nem éppen ellenkezőleg: az intonációval a mondanivaló könnyűségét akarják rejtegetni. A rossz példák helyett a helyes használatra idézünk, szintén Arany Jánostól: „Vívjunk ketten; hadd lám: te va az a híres?!” Leginkább az idézőjel indokolatlan használatakor lóg ki a lóláb; használója lusta megkeresni a pontos, szabatos kifejezést, leírja, ami először eszébe jut, s érezvén a pontatlanságot, egyszerűen idézőjelbe teszi. Példát erre nem is kell hozni, mindenki találhat naponta — sajnos — a sajtótermékekben. Túlzott aggályoskodással is találkozhatunk, például amikor nemcsak az idézeteket, hanem a legelterjedtebh szólásmondásainkat is idézőjellel írják. (Elrettentő példaként leírom, még ilyen formában is olvastam egy cikkben: Két „legyet” ütött egy csapásra.) Ismeret- terjesztő szövegekben gyakran előfordul, hogy a szakszavakat feleslegesen idézőjelbe teszik (például: „pangó víz”), pedig ez csak akkor indokolt, ha a szó a szakterminológiában egészen mást jelent, mint a köznyelvben. Elharapódzott újabban a három pont használata. Indokolt lehet persze, különösen az irodalmi alkotásokban, amikor elhallgatást sugall, az író az olvasóra bízza a gondolatsor folytatását. Hivalkodásnak tűnik viszont sokszor, különösen mindennapi témáról szólva, mintha a szerző olvan sokat tudna mondani még. Pedig... Az előző divatokkal szemben mostoha sorsra jutott a gondolatjel és a pontosvessző, nedig használatuk elősegíti a mondat pontos tagolását, a gondolati egységek elkülönítését, tehát a mondandó világos, egyértelmű közlését. Persze csak ha közlőnek valóban van közölni valója. Angyal János Szuper Károly 1845. január 3-án jegyzi le naplójába, hogy Chi"bay társulatát Balassa- gy itra hívják, öt azonban a ktor nem akarja magával vinni. Mindennek a napló az oka. Egyik színésztársa elcseni az irományt, s betekintésre az igazgatónak és feleségének is odadja. Szuper a naplóban nem mindig dicsérő és elismerő hangon szól a társulat vezetéséről, társairól. A nao'óolvasás után ,,a lázadás kiütött a társaságunkban is^ amire én nem is gondoltam, én lettem a feje” — írja. „Ily feszült viszony közt békében nem maradhatnánk, külön társaságot alakítok.” így tehát Chiabay a társulat egyik részével Gyarmatra indul. Szuper kiválva a csoportból még előadásokat tart „párthíveivel.” Egyik színésze azonban két színészlánnyal megszökik. Az alkalmi direktor úgy dönt, hogy a Losoncon turnézó Kö- rössi Ferenc igazgatóhoz szerződik. „Tegnap megindultam Vác- ról Losonc felé, de B.-gyarmaton színész barátaim szinte erővel letartóztattak — szól a napló — Chiabay társaságát igen nagy szorultságban találtam, s miután Chiabayné megbetegedett, s egyesek eltávoztak. nincs nőszemély, kire a szerepet bízni lehetne.” A.z igazgató és a vitriolos tollú naplóíró kibékül. Szuperné átveszi a direktomé szerepeit. Szuper Károly is fellép komi- kusi szerepkörében. Mint naplójából megismerhetjük, egyike volt a sokat megért vándorszínészeknek. Plakettsorozai’ a Balaton környéki várakról A Balaton környéki várakról ad ki plakettsorozatot a Magyar Éremgyűjtők Egyesükének keszthelyi csoportja. Eddig a keszthelyi, a balatonszentgyörgyi, a sümegi és szigligeti várat ábrázoló alkotás készült el. A két legújabb — a tátikai és a rezi várat megörökítő — emlékérem június 5-én a dunántúli numiz- matikusok IX. keszthelyi találkozója alkalmából jelenik meg, s tervezi már Hegyesd. Kereki és Egervár plakettjét. A százötven tagot számláló csoport eddig huszonhét érmet és két jelvényt adott ki. A legérdekesebb az a harminc példányban elkészített aranyérem. melyet a fenékpusztai ásatások során talált római kori érme alapján csináltattak. Az eredetit — valószínűleg — a klasszikus cirkuszi játékok alkalmából adták az előkelőségeknek. ni ..........................................................min...............................iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiii.......................Minim............................................................................iiiinuuuu— H ívja a 33-43-22-es telefonszámot Hívják elegen. A fővárosból és vidékről. Annak ellenére, hogy a legutolsó alkalommal sajnálatos műsorváltozást „szenvedett” el hallgató és szerkesztő egyaránt. Szántó Piroskára még azok is kíváncsiak lettek volna, különösen életrajzi kötete megjelenése óta, akik a képzőművészettel csak alkalomszerűen találkoznak. Megejtő őszin- teségű, kiforrott stílusban megírt könyve sláger lett az olvasók körében. Veszteség mindazonáltal nem ért bennünket. Szántó Piroska „helyett” Máriássy Juditot „kaptuk”. Dr. Hegedűs Csaba pedig a tőle megszokott rendíthetetlenséggei, rokonszenves kősziklaként állta a kérdéseket Amelyek ez alkalommal nem voltak olyan „kemények”. Még azokra is könnyedén, természetes egyenességgel válaszolt, amelyekben némi sandaságot vélhetett felfedezni. Máriássy Judit pedig hivatásos igazmondó. Lefegyverzően nyílt és nyitott. Nemcsak írásaiban, élőszóban is. Közismert tény; még a legjobb riportalany, a legrutinosabb beszélgetőpartner is megfagyhat, zavarba jöhet, hiszen nem természetes közege a steril stúdió, a személytelen mikrofon, a visszajelzés nélküli, „süket” csönd. Az a rideg, csaknem ellenséges környezet, a visszavonhatatlanságot, egyszeri és megismétel- hetetlenséget árasztó légkör, amit az ablak nélküli, üvegfallal elválasztott, párnázott falak árasztanak. Mindezt azonban feledtetheti, meleg zuggá változtathatja a kérdező. Wisinger István, a műsor riportere ért hozzá. Kellemes, barátságos. Tudjuk korábbi műsoraiból, még a pengeéles, metsző mondatokat is meleg gyapotba csomagolja. Ostyát kínál a keserű pirula bevételéhez. Egyfajta biztonságot teremt maga körül, amelyben még a kérdésektől provokált ember is fájdalommentes műtétnek érzi a legszemélyesebb ügyeiben vájkálni szándékozó kérdéseket, mint kényelmes zsöllyében ül a vallatószékben. Ezúttal azonban nem leplező- dött le semmi, viszont nagyon kellemes társaságban töltöttünk egy bőséges órát. Mint már annyiszor. Hiszen ez a műsor — sorozat. Általában havonta egyszer jelentkezik. És többnyire Wisinger István vezeti. Alkati, szakmai erényei és hibái egyként rányomják a bélyeget a színvonalra. Csakúgy, mint a meghívott vendégek. Az előbbiről megállapítható, hogy a riporter, aki tévésként, Riporter kereste- tik-győztesként került a hivatásos zsurnalisztika nem éppen kényelmes, zökkenőktől mentes élvonalába, nagyon megtanulta a mesterségét. Mindkét hangszeren, rádióban, tévében, „jól muzsikál”, s ha olykor fals hangot fog is, mint nemrégiben a nevezetes Vasárnap délután egyik beszélgetésében, oda kell figyelni rá. Ami pedig a vendégeket illeti, mindig két ismert, elismert, neves riportalanyt ültetnek a mikrofon elé. A szerkesztő, László György érzékenyen válogat az aktualitásokban. Számára nem elég, hogy az illető csak úgy, „általában” érdekes ember, az is kell az invitációhoz, hogy mostanában, a napokban valami különös fűződjék a nevéhez. A párosítás is műsor- készítői lelemény. Egymástól eltérő egyéniségek, higgadt és szenvedélyes, robbanékony és türelmes, indulatos és meggondolt alanyok teszik feszültté ezeket az adásokat. S, hogy ez így lehet, jelentős szerepet kap benne a felkészültség a napi eseményekkel való lépéstartás, a jó értelemben vett „mindent tudás”. Azt vallják, azt újságíró (tévés, rádiós) azért dolgozik kötetlen munkaidőben, mert még akkor is a szakmáját műveli, ha alszik. Ami nyilvánvaló túlzás. De annyi merészség nélkül állítható ahhoz, hogy fogyasztani lehessen, először föl kell töltődni, így van ez a szellemi tartalékokkal is. Együtt kell élni a hétköznapokkal, szakadatlanul hagyni, hogy „áramoljanak” azok a bizonyos információk, inkább zúgjon a fejünk a tömérdek hírtől, mint az ürességtől. Így nem ördöngösség mindig azokkal beszélgetni, akikre mi, hallgatók is kíváncsiak vagyunk. M. T. Petőfivel jó barátságba került. Szinte együtt indultak a göröngyös pályán. Naplója értékes színháztörténeti dokumentum, a korszak állandó változásban lévő színészetének kiváló korrajza. A gyarmati szereplés a betegségek időszaka is. Itt éri a várva várt lehetőség Szuper Károlyt: a pesti szerződés reménye. „Én azonban részben kisfiam betegsé- kedése miatt, részben a társulat iránt vállalt kötelezettségeim és a nagy távolság miatt nem is gondolhatok erre” — írja. A gyarmati fellépés sikeres volt, hiszen február 6-án, amikor innen távozni akartak, a várostól még egy heti bérletbiztosítást kaptak. Miután felgyógyul a társulat sztárja és az előadások lényegesen megjavultak. a bevétel is elfogadhatónak bizonyult. Ekkor a magyar nyelv már ..minden vonatkozásában államnyelvvé lett.” A vidéki színészet azonban továbbra is mostoha körülmények és feltételek között haladt választott útján. Társulatok jöttek létre, társulatok hullottak szét egy-egy rosszul sikerült turné következtében. A megszaporodó csoportok megfelelő koordináció és előkészítés hiányában gyakran harcot folytattak a szereplési lehetőségért, mert előfordult az is, hogy egyszerre érkeznek meg kiszemelt játszási helyükre, s ilyenkor „volt lótás-futás egész nap a bíróhoz és kapitányhoz úgy a mi részünkről mint az ő részükről” — írja Szuper is. Ilyen „harcban" emelkedik ki a direktorné, aki hősnői rábeszélőképességével megszerzi a rivális társaság elől a helység világot jelentő deszkáit. A forradalom és a szabadságharc idején a vidéki színészet is megváltozik. Szuper és társai Pécsre érkezve látják, hogy „általános az ünnepélyes öröm afölött, hogy a 12 reformpont elfogadtatott. Mindenki nemzeti kokárdát visel kalapján. A városház tornyáról lelógó nemzeti színű zászló csaknem a földet söpri. Megérkezésünk után rögtön felékesítettük magunkat a nemzeti tricolor kokárdákkal.” A színészek és direktorok. zenészek és díszle- tezők nagy része beáll a szabadságharcosok soraiba. Megdöbbenve tudósít Szuper Károly, hogy egy-egy honvédszázadban számtalan ismerőst, színészt és színésznőt fedez fel. Két volt honvédtiszt jár Balassagyarmaton és Losoncon a szabadságharc leverése után. 1858 szeptemberében Kocsi- sovszky Jusztin lép fel csoportjával, majd 1859 júliusában Hubai (Kiinger) Gusztáv. Hubai élete maga is kalandos drámához hasonlít. Mindössze öt osztályt végzett, susz- terinaskodott, majd 14 évesen felcsap színésznek Cegléden az ott turnézó Beke Istvánhoz. Ezután még öt társulatban is vállal szerepeket. 1846-ban katona, a szabadságharcban a 63-ik honvéd zászlóaljnál hadnagy. Világos után elfogják, bebörtön- zik. József főherceg életét menti meg Kecskeméten. Jutalomból három évig ingyenesen használhatja a margitszigeti gyógyfürdőket. Hubai visszaáll színésznek. Először Szabó József társulatában játszik, majd maga is igazgatásba kezd. Így kerül el kislét- számú társulatával Balassagyarmatra. Mátrav István csoportja két alkalommal is megfordul Nógrád vármegyében. 1852-ben ugyan műsor nélkül tartózkodik Balasagyarmaton, majd 1846-ban nagy társulattal, húsz darabot mutat be a vármegye közönségének. Mátray 1847-ben Szuper Károly igazgatótársaként kezdte meg pályafutását, de Szuper többször megbánta ezt a kö- zöSködést, „miután nemigen lehet hasznát- venni, sőt minduntalan cfvódást idéz elő. De nem tudom nélkülözni, miután könnyelműen eladósodott társaimat az ő segélye nélkül nem vagyok képes új állomásunkra kimozdítani”. Mátrayról továbbra sincs Szupernek jó véleménye, mivel „nemcsak hogy saját személyét illetőleg nem törekszik előre, de az előrahaladásunk útját is állja falusi tempóival”. Chiabayt hívják meg di- dektorkodni Mátray helyett. Chiabay ez idő tájt éppen társulat és díszlet nélkül teng Félegyházán, 1864-ben a nem a legjobb minősítést kapott Mátray és csoportja lép fel Balassagyarmaton. Színház plakátjatit, hirdetményeit Kék László gyarmati nyomdájában készítteti, tehát „megengedheti” magának a nyomdai költséget is. Mindössze kilenc darabról van tudomásunk Kék László nyomdai megrendelő füzetéből. A szerzők közt találjuk Seribe és Szigligeti nevét, sőt szinte kettejük darabjai adják a színitársaság műsorát. Szigligeti, a színésznek gyenge színházi ember, aki megteremtette a magyar népszínművet igen gyakran játszott szerző. Gyarmaton bemutatott darabjai között szerepel a „Fenn az ernyő, nincsen kas”, amelyben társadalmi diagnózist ad a korról, vagy a Szökött katona, amelyet 1843-ban írt. Szigligeti dolgozta át magyar színpadra Donizetti „A* ezred lánya” című vígoperáját oly módon, hogy a magyarítás során szabályos népszínművé vált „Marcsa az ezred lánya” címen. Így kerül színpadra Szigligeti Troubadur című rémdrámája is. A már szinte csak az „Egy pohár víz”-zel ismert Sribe négyszáz színpadi művéből kettőt mutattak be Gyarmat közönségének. Telek Ervin (Folytatjuk) ...........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................111111111111......imiiiiiiiiiiiiiiiiih m űsor 17.31] Kopogok 19.23: Előadja: a szerző. 19.17: Gounod: Paust — Taust és Mefisztó kettőse az L felvonásból. 19.59: A Rádlószfnnáz bemutatja. 20.35: Operettkedvelőknek 22.30: Kapcsoljuk a 32-es stúdiót Kb. 23.30: Zenés játékokból 0.10: Melódiakoktél PETŐFI RADIO: KOSSUTH RADIO: 8.27: Tárcái „új” nevezetessége 8.37: Zenekari muzsika 9.30: Száll az ének 10.05: Barangoló Dominó 10.35: Himnusz Afrodltéhez 10.40: Szegfű Károly gordonká- zik 11.00: Gondolat 11.45: Németalföldi madrigálok 12.45: Hét végi panoráma 14.02: A felvilágosodás kora, a XVIII. század. 14,*2: Filmzene 15.05: Révkalauz. 15.35: Külföldről érkezett 16.00: Mit üzen a Rádió? 16.35: Paul Tortelier gordonká- zik. 17.05: Helyszínrajz. Társasházakról, teraszházakról. * 8.35: Slágermúzeum 9.33: Félúton 10.00: Zenedélelőtt 11.35: Tánczenei koktél 12.40: Lakatos Mihály népi zenekara játszik. Pintér Györgyi nótákat énekel. 13.15: Gyermekeknek 13.27: Respighi: Hat kis négykezes zongoradarab 13.33: A Fővárosi Tar^ács Kodály Zoltán leánykara énekel 14.00: A Petőfi rádió zenedélutánja. 13.30: Könyvről könyvért 15.45: A Pink Floyd együttes felvételeiből 10.35: Jó utat! 17.30: ötödik sebesség 18.35: Pophullám 19.40: Nótakedvelőknek 20.35: Embermesék 4 NÓGRÁD - 1983. május 27., péntek ,< 21.35: Blfcfalvy Júlia régi maÍ yar dalokat énekel ijdonságainkból 23.20: Könnyűzenei stúdiónk felvételeiből. MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, időjárás, műsor- ismertetés. 17.05: Péntek este Észak-Magyarországon. (A tartalomból: Régi fűszerek, mai ízek. — Gyógytorna nőknek. — Az egri lakásigénylések megújításáról. — Hét végi programajánlat.) Szerkesztő: Jakab Mária. 18.00: Eszak-magyarországl krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétoma (ism.) 8.05: Fizikai kísérletek 8.50: Korok művészete. 9.25: Magyar Irodalom (élt. isk. alsó tagozat) 9.50: Lottósorsolás-közvetltés. 10.00: Magyar Irodalom (ált. Isk. 0. oszt.) 10.40: Képújság. 13.40: iskolatévé. Oldjuk meg. Kémia. 14.40: Oldjuk meg. Biológia. 15.45: Hírek 16.40: öt perc meteorológia. 16.50: Természetbarátok. 17.10: Csali. 17.20: Reklám. 17.30: Keresztkérdés. 18.00: Képújság. 18.05: Reflektor magazin. 19.00: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó 20.00: Ki mit tud? 2. elődöntő. 22.05: A hét műtárgya. 22.10: Tv-híradó 3. 22.20: „így jöttem”. Portrémű- sbr Jancsó Miklósról. 2. MCSOR: 18.15: A kőszegi szemle műsorából: Fekete bárány (ism.) 18.35: Nevető muzsika. 19.30: Tv-hiradő 20.00: Szoba szép kilátással 0/4. rész. 20.50: Tv-híradő 2. 21.10: Krónika. A 2. magyar hadsereg a Donnál. Kitörés. 22.10: Reklám. 22.15: A „gorilla”. Magyarul beszélő olasz bűnügyi film. (14 éven felülieknek!) 23.50: Képújság. BESZTERCEBÁNYA] 18.40: Dokumentumműsor 19.10: Esti mese 19 3«: Tv-híradó 20.00: Martin Eden. Olasz film., 2. rész 21.00: Az ember és a világűr. 21.2«: igen — nem. Szórakoztató műsor 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Csak egy asszony 23.50: Hírek 23.55s Csillagok az autópályán 2. MŰSOR: 18.00; Férfi kosárlabda EB 19.30: A német nyelv klubja 20.i>5: Bratislaval Lyra, 1983. 21.15: A BL ’83 külföldi vendége 21.30: Időszerű események 22.00: B. Polivka: Pepe MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Háromnegyed 6 és 8 órától: A lator (16). Színes, szinkronizált olasz—francia filmvigjáték. MESEMOZI: 9 és 11 órától: A legkisebb törpe újabb kalandjai. Színes rajz- és bábfllm-meseso- rozat. NAPKÖZIS MOZI: Fél 3- tól: Noé bárkái. Színes magyar természetfilm. —> Kohász: ISKOLAMOZI: Óz, a csodák csodája. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-től. A hatodik halálítélet. Színes szovjet kalandfilm. Morfium. Színes, szinkronizált jugoszláv bűnügyi film. — Pásztói Mátra: A bátyám öccse minden pénzt megér. Színes, szinkronizált csehszlovák filmvígjáték. — Rétsági A kapitány kalandjai. Színes, szinkronizált szovjet Ifjúsági kalandfilm. MESEMOZI: Babszem jankó a varázslónál. — Szérsény! Rákóczi: Ebv trombitás Szocslban. — Ersekvadkert: Rachel K. különös esete (14). Színes kubai film. — Nagylóc: Pokoli to-ony I—II. (14). Világsikerű színes USA katasztrófafilm. II. MŰSOR — 22.15 h.: J A GORILLA
