Nógrád. 1983. május (39. évfolyam. 102-127. szám)

1983-05-25 / 122. szám

Keveset takarítunk, vagy sokat szemetelünk ? Olykor nem az a baj, hogy szemében keveset takarítunk, hanem, mintha a úgy tűnik föl, *— Talán megfelelőnek városgazdálkodási mondható a gépparkunk, hi- hogy sokat szemetelünk, han- vállalat hibájából nem lenne szén éppen a napokban új goztatják gyakran nemcsak a kuka! kocsi is érkezett, így már há­— Nézzük a város rendjét, rom kukagyűjtő is gondosko- nevezetesen, hogy él-e lehe- dik a szemetek elszállításáról, lampolgárok, az utca emberei tőségeivel a vállalat a tiszta- A probléma sokkal inkább a is. Nos, ennek eldöntésére ság fenntartásában? Egyál- kihasználtsággal van, mert az annyi talán, van-e joga és módja anyagi lehetőségek ennek gá- büntetni azokat, akik nem tat szabnak. A tanácsi költ­tesznek eleget a köztisztasá- ségvetés meglehetősen kor­látozott, például az öt esz- hármas tendővel ezelőtti munkának, kor véleményt alkothat róla. csoportok járják a város ut- ugyanannyi pénzért csak a S nemcsak a balassagyarma- cáit kora reggel és késő dél- bő egyharmadát, negyven tiak, hanem az átutazó kül- után, estébe nyúlóan. E cső- százalékát tudjuk elvégezni! földiek, a kirándulók, az e portok árgus szemekkel né- így aztán nemegyszer elő- vidéken pihenők. Most így zik a területeket, s ahol rend- fordul, hogy a seprőgép ott nyárelőn különösen érdekes ellenességet tapasztalnak, azt áll az udvarban, mert nincs hogyan igyekszik meg- följegyzik füzeteikbe, s az il- elegendő pénz az üzemelte- köve- letékes tanácsi szerveknek téséhez ... s megküldik intézkedés végett. — Ugyanakkor jó néhány Kettős feladatkört is ellátnak utca takarításra vár... Ha a köztisztasággal hivatásszerű­en foglalkozók, hanem az ál­nem vállalkozhatunk, azonban tény, hogy a város­gazdálkodási vállalat munká­ja nap mint nap „premier gi előírásoknak, plánban” van, ki-ki bármi- — Néhány hete lehet felelni a köztisztasági telményeknek a vállalat, mit szándékozik azért tenni hogy a város tisztább, szebb, tehát: egyrészt a saját dől- lakosság anyagiakban is gondozottabb legyen? gozóink munkájának belső hozzájárulna, hogy utcájukat — Bizonyára fölösleges ellenőrzését, másrészt az ál- gyakrabban tisztítsák, meg­mondanom, hogy a köztiszta- talános köztisztasági előírá- oldaná ez a gépek kihasznál ság nemcsak a városgazdái- sokat veszik górcső alá. kodási vállalat dolga — vá­laszol Ács Boldizsár igazga tó — hiszen eleve lehetetlen nál a munkaerőhiány, feladatra vállalkoznánk, ha lassagyarmaton is? csupán a saját finanszírozá­— Gyakori gond a tiszta­sággal foglalkozó vállalatok­Ba­— Sajnos, itt sem mond­lási problémáját? — Ez az egyetlen megoldás, ugyanis a tanácsi költségve­tésnek vannak nagyon fontos társadalompolitikai megköté­sei, az egészségügy, a telepü­a gyarmatot teremteni. Ez csak Persze, ami a takarítói lét- a lakosság, az illetékes szer- számot illeti, nincs okunk a vek összefogásával valósulhat panaszra, meg. — Igen, de olykor például elemi feltételek hiányoznak — Meg tudják fizetni őket? — A sok hiányzás miatt eleve alacsonyabb az alap­hogy csak a szemétszállító bér, s magas a premizálási sunk alapján próbálnánk hatjuk el, hogy kitehetnénk a lésfejlesztés, az iskola és szép, tiszta, virágod Balassa- „megtelt” táblát a kapura. mind-mind olyan össze­............................ geKet igenyel, amire feltét­lenül szüksége van a város­nak. A köztisztaságból azon­ban nagyobb részt kellene vállalniuk az embereknek. Részint fizikai munkával, ré­szint pedig anyagi hozzájá­rulással. — Nemrégiben jelent meg a városi köztisztasági felhí­vás, úgy tudom, a városgaz­. dálkodásiak az elsők között — Azt hiszem, nekünk eb­amely ki tudná elégíteni az Ha valahonnan panasz érke- ben^ példát is kellett mutat így mi sem tehe- zik, a hiba felelősének, havi ' ” huszonöt szá- pa­így edényeket említsem ... — Jellemző a példa! Mert, arány. Nézze, aki néhány éve itt dolgozik, s rendszeresen, kérem szépen, mi nem gyár- becsülettel elvégzi munkáját, tunk kukákat, ugyanakkor öt-hat ezer forint fölötti ŐSZ' megrendeléseink hosszú hó- szeget visz haza. Hadd napok óta a cégeknél vannak De, sajnos, jelen pillanatban gyón szigorúan bíráljuk el a nincs olyan vállalat, gyár, jogos lakossági bejelentéseket. nunk. Brigádjaink mintegy 250 000 forint értékű társa­dalmi munkát fognak végez­ni a Lenin-lakótelep parko­sításánál, a játszótér kiala- ,. , kításánál, több kommunista áuTf műszak keretében. Remélem, báljuk e hiánycikket ‘be- milyen az eszközök kihasz! h°gy példánk ragadÓS lesz~ ez a lakosság nálása? X. L. igényeket. tünk mást, mint járjuk az or- mozgóbérének szágot, keressük a gyártót, s zalékát vonjuk el, két próbálunk mihamarabb meg- nasz ötven százalék, és felelő mennyiséget — az ár- tovább... ról egyelőre nem tudok biz­tosat mondani —, tehát pró­— Megfelelő rendelkezik-e a szerezni. De r Uj lehetőség a fanyesedék energetikai hasznosítása A gyümölcsösökben és az használásával 40 ezer tonna fű- las takarmány betakarítására erdészetekben keletkező fa- tőolajat takaríthatnának meg. gyártottak, ám némi átalakí- hulladék energetikai haszno- A szakmai Ismertetőt köve- tussal alkalmassá tették ha­sításáról rendeztek szakmai tő bemutatón az ország min- ladék feldolgozására. Bemu- bemutatóval egybekötött an- den tájáról érkezett energe- taitták azokat a még szaba- kétot kedden Nyíregyházán, tikai szakemberek tíz olyan dalmaztatás alatt álló kazá- a mezőgazdasági főiskola gépi berendezést láthattak, nokat is, amelyeket a mária- tangazdaságában. Mint a ta- amelyek jórészt automatizál- pócsi és tyukodi tsz vala- nácskozáson elhangzott: csu- va oldják meg a fanyesedé- mint a főiskolai tangazdaság pán Szaboics-Szatmár me- kék összegyűjtését, aprítását szakemberei konstruáltak, s gyében évről évre csaknem és szállítását. Olyan NDK-ból amelyek kiválóan hasznosít- 160 ezer tonhányi fanyese- származó gépet is kiállítót- ják a nyesedéket fóliaházak dék keletkezik, amelynek fel- tak. amelyet eredetileg szá- és baromfiólak fűtésére. (MTI) Aki hosszú évek után Ecseg FALUN Pl NI felé veszi az útját, meglepő- 1 dik azon, hogy mennyi új és épülőfélben levő lakást ta­lál. Különösen igaz ez akkor, | ha tudja is az ember, hogy a községrendezési terv lezárt Slágerek nagylemeze Búcsúzik a nyár... Csöndes lakás a budapesti vid hivatalnoki közjáték után ebből a szakmából nem tud« VIII. kerületben, a Bródy úgy alakult az életem, hogy ja nyugdíjazni magát az em- Sándor utca egy öreg házában, évtizedeken át az aktív mu- bér. A dallamok nem hagy« amelynek első emeletén, az zsikálás lett a kenyerem. Egy ják. utcai fronton, 1885-től 1887-ig remek dobos, a híres Rigó Jókai Mór és Laborfalvi Róza család leszármazottja, Rigó lakott. Jancsi volt a partnerem. Kézbe veszem a lemezt. Bo­rítóján rőtvörös, őszies szí­nű levelek, mögöttük elmosó­dó fák, s néhány sétáló szilu­ettje. Az aranyszínű felirat az egyik nagy sláger címét idézi: Búcsúzik a nyár. A le­mezen ezt nyitószámként az Apostol együttes játsza. A „Záróra után” természetesen Vámosi János előadásában, vákiában Ostrava). Ennél n^ven^rbiztosan'emlékez- nagyon szép’ régí Elvételről, „„urai ___i__ negyvenesen Diztosan emieitez- „ _ A jókora szoba uralkodó bútordarabja egy legalább a századdal egyidős, sötétre korosodott Petrof zongora, amely felirata szerint Ostrau­— De közben sorakoztak az újabb saját számok is, Mi volt az első nagy siker? Haj, hát az nem csak hnlv m^azik’ jeIeZuén T?}’ volt, az ma is sláger: a „Zár- fo f °narChAa \,de],én óra után”. 1956-ban írtam, SHt'°St^CSeS Vámosi János énekelte, a mai a „Nem láttam még a tengert” Korda György énekli (milyen friss hang, 1961-ből), Hollós Ilona, a „Jól vagyok, jól”, Zá­rai Márta a „Hát volt szíved elhagyni engem”, Sárosi Kati az „Azt akarom, hogy légy az enyém” előadója. A régi rá­diófelvételek kitűnő minőségű sokkai fontosabb azonban, nek rá Aztán jött a Nem k°gy a ,ngor,a tulajdonkép- láttam még a tengert”, az édesapjáétól * Ó ”Azt akarom’ hogy légy az edesapjae volt. enyém”, a „Búcsúzik a nyár”, A szoba lakója pedig a be- a vagyok, jól”, a „Volt hízelgő dalok, az érzelmes dal- szived elhagyni engem”, s a lamok népszerű komponistá- többi. Összesen vagy száz ja, Bakos Géza. Az 50-es és a ?ZfiP’ unnHaioieiveieiem nuunu uuuuaegu 60-as evek számos, máig ked- la*zt,am nyertes. Állandóan a hangszalagjaj; vagy a lemez­veit táncdalának szerzője, F.ádE műsorán voltak s leg- áf felvételei szólalnak meg, nagyi sikerekkel a háta mö- mint8Vá- akárcsak6 Toldy Mária, Há­gott, most lett nagylemezes: olya.n énekesekkel, mint Va rangozó Terii Koós János,’ tizenkét válogatott dalát ad- mosi, Zarai Marta, Hollós Ilo- M4t“ai ta ki a Magyar Hanglemez- na- Saros! Katalin, Mátrái gyártó Vállalat a Pepita soro- Zsuzsa, Toldy Mária, Haran- zatban. gozó Teri, Korda György, Ko­ós János és mások. — Hogyan kezdődött? — És voltak további szín­padi sikerek is. Mátrai Zsuzsa, Sasvári Anna­mária, s a legújabb, az 1982- ből való Horváth Attila éne­kelte, „El fogjuk felejteni egy­mást” felvételén. — Először: hol! Tehát: Sze­geden. Ott születtem, ott nőt­tem fel, ott lettem a tanítvá­Mi e számok tartós sikeré-’ nek a titka? Az érzelmessé?,’ amely sosem enged az érzel­gősség csábításának. Igényes — Igen. Egy különösen nya a kitűnő zenepedagógus- szívemhez nőtt, az 1962-ben szövegekre írt könnyed, ele- nak, König Király Péternek, Békéscsabán bemutatott „Majd gáns. daUamok, amelyek má- a költő, Juhász Gyula sógoré- az utánpótlás”, amely később sodik hallásra befészkelik má­nak. Aztán elvégeztem a jo- Győrben Bajnokcsapat cím- gukat a fülbe, dúdolhatók, got is, doktorátust szereztem, mel ment, mert akkor lett fütyülhetők és fülbe suttog- s a szegedi városi közigazga- bajnok az ETO. Ebben volt hatták tánc közben, vagy a tásban helyezkedtem el. S most az egyik számom a papagáj- kis presszó asztala mellett, jön a hogy! Ügy, hogy az ak- tánc, ami körül mostanság a slágerek, koriban igen kiváló társulatú kacsatáncvita zajlik- szegedi színházban — ott ját­— A zongorán most is kottalapok, dallamtöredé­kekkel, skiccekkel. Mi ké­szül? szott Kiss Manyi, Jávor Pál, Páger Antal és még hány nagyság! — vígjátékokhoz írott zenéimet adták elő, de bemutatták operettjeimet is. Sikerem lehetett, mert egy Bakos Géza leül az öreg Petrofhoz, s felcsendül a dal, amely nekem is a kedvenceim közé tartozik: „Záróra után, oltják a fényt a zongorán...” A nyitott ablakon kiáradó Szenes Iván szövegére új zongoraszó a körfolyosóra idő után a budapesti Vígszín- dal. Vele sok szép munkát ír- csábít néhány lakót. Bakos ház akkori — tehát az 1930- tam, mint ahogy Fülöp Kál- Gézának otthon is törzsközön- as évekbeli — nagy tekinté- mánnal, Bradányi Ivánnal, sége van... lyű rendezője, Hegedűs Tibor, Vándor Kálmánnal is. Ma több bemutatójához (Bónyi már nyugdíjban vagyok, de Takács István Adorján, Zágon István, Tabi / László darabjaihoz) velem íratott zenét. Zágon Csipetnyi bors című darabja volt a leg­nagyobb siker; ennek Ajtay Andor játszotta a főszerepét. — Nem berzenkedett a szegedi közigazgatás, hogy dr. Bakos Géza ilyen bo­hém dolgokat mivel? — Nem, mert én voltam a kultúrtanácsnok... No, eljött 1944 októbere, amikor a vá­ros felszabadult, és én tovább­ra is a tanácsi apparátusban dolgoztam, mígnem 1950-ben felköltöztem Budapestre. Rö­keretet adott, azaz, csak arra számított, hogy az igényeket a még üres telkekkel és eset- !eg telekmegosztással ki lehet megoldást elégíteni. Ma mégis „talál­tak” olyan helyeket, ahová építeni lehet. — A régi koncepció kiala­kítóit nem lehet ezért elítél­ni, mert valós igényekre épült a rendezési terv, mint aho­gyan a mostanj is, ami va­lójában módosítása az előző­nek. Csak hát változtak a fel­tételek és az igények — mond­ja Madlena József, a községi közös tanács elnöke. — Kény­telenek voltunk változtatni, mi is ha azt akartuk, hogy Ecseg, Csécse és Kozárd fej­lődjön, és az itt élő emberek úgy érezzék, érdemes ittma­radni. A telkek kialakításá­val mintegy öt éve tudatosan, tervszerűen foglalkozunk. Pél­dául Csécsén, a magán- és ál­lami tulajdonban levő helyek­kel úgy gazdálkodunk, hogy öt-hat évig elegendő lesz a megnövekedett építési •Henére. Könnyen lehet kétkedve fo­padni azt, hogy több lett a beépíthető telkek száma, már csak azért is, mert sokszor hallani, hogy mezőgazdasági területek elvételével oldják meg a területbővítést. Ez el­len viszont, joggal, hagy a til­takozás. A jóhoz tedd hozzá a jobbat Szerencsére nem ezt a lyi gazdálkodó egység előbb kellett választa- lép a munkahelyek megterem­nünk. Voltak és vannak tésében. Többször tettünk olyan utcarészek — mint az javaslatot, s nem ott történt ecsegi Dózsa György út, ahol az egyik oldal ugyan már be­épített, de a másikra a ren­lépés, ahol szerettük volna, baj még sincs. Az alapvető intézményeink megvannak. dezési terv véderdőt jelölt A Pásztó közel van, s az otta- mi területünkön nincs olyan ni munkahelyekre járók sin­Ipari üzem és más környezet­szennyező egység, amely in­dokolná ennek kialakítását, és a vb úgy döntött, hogy célszerű felszabadítani e te­rületet. Különösen azért, mert közművesített az utca. Ma még pontos válasz ne­hezen adható arra, miért nőtt meg azon falvak megtartó ereje, ahol nincs ipar, s a mezőgazdaság csak egy kis ré­szét köti le a munkaképes embereknek. Szó van arról, hogy a városok telítettsége, vagy ennek közeli határa, a zsúfoltság, zaj és levegőtlen- ség az ok és az, hogy falun kedv 0jCS(jt3b a telek. Persze mind ez túl tág, meghatározó le­het más is. Tény, hogy egyre többen maradnak a faluban, s talán vannak, akik vissza is költöznek. — így igaz. Bár a népes ségmegtartó képessé* — me­ditál az elnök —, sokkal na­gyobb lett volna, ha a he­csenek így nagyon nehéz hely­zetben. Az sem elhanyagol­ható, hogy az itt élők szere­tik a falut és a környezetet. — Mi az útja-módja an­nak, hogy Ecsegen telekhez lehessen jutni? — Több a lehetőség. Van még néhány „foghíj” az utca­sorokban, adott a telekmeg­osztás lehetősége, ezek hasz­nosítása nem teljesen rajtunk múlik, nem szólva arról, hogy ezek nem is szerepelnek az eredeti rendezési tervben. Itt tehát segítenünk kell. mert a módosítást jóvá kell hagyat­ni. A harmadik forrás, — hangsúlyozom újra. hogy, nem mezőgazdasági területe­ken —, ki tudunk alakítani állami telkeket a falu körül Ráadásul, úgy. hogy mi ren delkezzünk kínálattal. Az egy-két szolgálati la kást kivéve. Ecsegen és kör­nyékén, mint nagyon sok fa­luban. a magán!-'1-ás építés van eiőtérben. És itt van. egy, a tanácsiakon kívül álló probléma, ami nehezíti az építést. — Legnagyobb gondjaink — keseredik el hirtelen Mad­lena József —, az építőanya­gok körül vannak. A TÜZÉP-ek általában diszpozíció alapján közvetítik ezeket. A falazó- és egyéb anyagokat például Mát” raderecskéről, s akik netán blokkal építkeznek, azt. Ka­zincbarcikáról hozhatják. Azt hiszem nem kell megerősíte­nem, hogy ez milyen nehéz­séget okoz. — Mégis szépen gyarapo­dik a község. Mennyi ház épül most az új rendezési terv szerint? — Kicsit javítanom kell, mert csak módosított tervről van szó. Amikor újra fogal­mazzuk, akkor kell újjá ten­ni. Kissé visszahúzó erőként érzékeljük a jelenlegit, a változások ellenére, de már úgy ténykedünk, hogy minél előbb átdolgoztassuk. Tehát most harminc-harminckét la­kás épül. Hogy összehason­lítási alap legyen: az ötödik ötéves tervben a három köz­ségben összesen 54 lakás épült. A hosszú távra forgalma­zott rendezési terv tehát nem szentírás. ♦Annyiban nem, amennyire az élet, az igények és lehetőségek lejártuk előtt módosítását kívánják. Az ecsegiek sem tettek és tesz­nek más* mint. hogy gyorsan •eagálva h mindennapok sür­getésére. a jót megtartva, hozzáteszik a még lobbat. Zengő Árpád Sok disznó embert győz? Szúrós tekintetét rám veti, járó forintok mögött kemény halványkék szemei kopognak munka van: hajnalban, dél- az éhségtől, mohón várja, hogy ben, este etetés, itatás, trá­adjak valami eledelt. Miután gyázás, a tápanyag beszerzése, kiderül, hogy mindhiába, bá- szállítása, végül a leadás. — Na, hogy el ne kerüljem a kérdést: disznónként oly hat­nyolc száz forintot nyerek a hat hónap alatt, persze ebben nincs beszámítva a munka­díj, a saját „órabérem” ...Nem nagy összeg, biztosan többet . , „. _ gondolnak azok, akik nem csi­LS.Äk’_Hálták még. Hogy miért még­natosan röffent egyet és lom­hán elterül a sártengerben. — Mindennap kitakarítom az ólat — jegyzi meg a házi­gazda Tóth István —, dehát a sertés ilyen állat. Afféle „kisdisszertációnak” nándori ember beszél a ser­tésállatról. Hagyománya van már itt a tenyésztésnek, a termelőszövetkezettől többen vásárolnak 20—25 kilogram­mos malacokat, melyeket az­is így próbálok pénzhez jutni? Annak egyetlen oka, hogy er­re van lehetőségem, másból nem tudok összehozni egy kis mellékest. Takaros porta terül el az tán ki-ki odahaza hizlal, álta- utca feIőh ^észen A bejáratot Iában jó fél esztendőn át. Tóth István Fő úti lakos ne­héz fába vágta a fejszéjét: az idén először összesen negy­venöt disznót hozott el atsz- től. — Amióta az eszemet tu­dom, mindig volt lovunk, disz­nónk és persze sok-sok háziállat — mondja. — Édesapám már kiskölyök koromban rám bíz­ta a lovakat, vittük a Tamás­völgybe őket legeltetni, aztán versengtünk, kinek, milyen lovai vannak. Meg aztán a kényszer is úgy hozta, hogy fi­atalon és sokat kellett dolgoz­sárga-vörös-kék virágok dí­szítik. az udvaron a matuzsá­lemi korba lépő Wartburg. A hátsó udvarban terül el a fehér hússertések birodalma. Egy- egy karámban négy-öt „csú­csú” leselkedik a lécek mö­gül. — Sokan azt hiszik, nagyon buta állat a disznó — így a házigazda —, pedig nem egy állatom érti az emberi szót! Éppen a múlt héten adtam le egy 320 kilogrammos anyako­cát, ennek csak egyet intettem és máris tudta a dolgát. A többiek is hallgattak rá, min­nom, mivel a testvéreim meg- den leadásnál ő vezette a fal­haltak, s el kellett tartani a kát végig az utcán az átvevő­családot. No, szóval hosszú út­ja van az én „disznópásztor­höz. Mert azt soha nem enge­dem. hogy innen kocsival vi­kodásomnak.” Eleinte csak né- gyek, nem szeretem nézni, ha hányat tartottam, aztán leg- törik az állatokat... utóbb már harmincat adtam le, most pedig, hogy a régi is­Az etetésnek külön szertar­tása van. s hát nem éppen tállót kibővítettem, így négy- halálos csöndben zajlik le a venöt is elfér. — Gondolom, ennek haszná­ból tekintélyes summa kereke­dik... Kissé meglepődik a közbe­vetésen a gazda, mert aki va­laha is foglalkozott állattar­tással az tudja, hogy az érte ceremónia. Egy jó órába is beletelik, amíg Tóth István sorba hordozza a vödröket s megtölti malaccsemegével a vályúkat. Mohón szürcsölve ürül ki perceken belül az ib­rik. aztán sertéscsönd borul az ólak környékére. (ta) NÓCRÁO - 1933. május 25., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom