Nógrád. 1983. május (39. évfolyam. 102-127. szám)
1983-05-25 / 122. szám
Keveset takarítunk, vagy sokat szemetelünk ? Olykor nem az a baj, hogy szemében keveset takarítunk, hanem, mintha a úgy tűnik föl, *— Talán megfelelőnek városgazdálkodási mondható a gépparkunk, hi- hogy sokat szemetelünk, han- vállalat hibájából nem lenne szén éppen a napokban új goztatják gyakran nemcsak a kuka! kocsi is érkezett, így már há— Nézzük a város rendjét, rom kukagyűjtő is gondosko- nevezetesen, hogy él-e lehe- dik a szemetek elszállításáról, lampolgárok, az utca emberei tőségeivel a vállalat a tiszta- A probléma sokkal inkább a is. Nos, ennek eldöntésére ság fenntartásában? Egyál- kihasználtsággal van, mert az annyi talán, van-e joga és módja anyagi lehetőségek ennek gá- büntetni azokat, akik nem tat szabnak. A tanácsi költtesznek eleget a köztisztasá- ségvetés meglehetősen korlátozott, például az öt esz- hármas tendővel ezelőtti munkának, kor véleményt alkothat róla. csoportok járják a város ut- ugyanannyi pénzért csak a S nemcsak a balassagyarma- cáit kora reggel és késő dél- bő egyharmadát, negyven tiak, hanem az átutazó kül- után, estébe nyúlóan. E cső- százalékát tudjuk elvégezni! földiek, a kirándulók, az e portok árgus szemekkel né- így aztán nemegyszer elő- vidéken pihenők. Most így zik a területeket, s ahol rend- fordul, hogy a seprőgép ott nyárelőn különösen érdekes ellenességet tapasztalnak, azt áll az udvarban, mert nincs hogyan igyekszik meg- följegyzik füzeteikbe, s az il- elegendő pénz az üzemelte- köve- letékes tanácsi szerveknek téséhez ... s megküldik intézkedés végett. — Ugyanakkor jó néhány Kettős feladatkört is ellátnak utca takarításra vár... Ha a köztisztasággal hivatásszerűen foglalkozók, hanem az álnem vállalkozhatunk, azonban tény, hogy a városgazdálkodási vállalat munkája nap mint nap „premier gi előírásoknak, plánban” van, ki-ki bármi- — Néhány hete lehet felelni a köztisztasági telményeknek a vállalat, mit szándékozik azért tenni hogy a város tisztább, szebb, tehát: egyrészt a saját dől- lakosság anyagiakban is gondozottabb legyen? gozóink munkájának belső hozzájárulna, hogy utcájukat — Bizonyára fölösleges ellenőrzését, másrészt az ál- gyakrabban tisztítsák, megmondanom, hogy a köztiszta- talános köztisztasági előírá- oldaná ez a gépek kihasznál ság nemcsak a városgazdái- sokat veszik górcső alá. kodási vállalat dolga — válaszol Ács Boldizsár igazga tó — hiszen eleve lehetetlen nál a munkaerőhiány, feladatra vállalkoznánk, ha lassagyarmaton is? csupán a saját finanszírozá— Gyakori gond a tisztasággal foglalkozó vállalatokBa— Sajnos, itt sem mondlási problémáját? — Ez az egyetlen megoldás, ugyanis a tanácsi költségvetésnek vannak nagyon fontos társadalompolitikai megkötései, az egészségügy, a telepüa gyarmatot teremteni. Ez csak Persze, ami a takarítói lét- a lakosság, az illetékes szer- számot illeti, nincs okunk a vek összefogásával valósulhat panaszra, meg. — Igen, de olykor például elemi feltételek hiányoznak — Meg tudják fizetni őket? — A sok hiányzás miatt eleve alacsonyabb az alaphogy csak a szemétszállító bér, s magas a premizálási sunk alapján próbálnánk hatjuk el, hogy kitehetnénk a lésfejlesztés, az iskola és szép, tiszta, virágod Balassa- „megtelt” táblát a kapura. mind-mind olyan össze............................ geKet igenyel, amire feltétlenül szüksége van a városnak. A köztisztaságból azonban nagyobb részt kellene vállalniuk az embereknek. Részint fizikai munkával, részint pedig anyagi hozzájárulással. — Nemrégiben jelent meg a városi köztisztasági felhívás, úgy tudom, a városgaz. dálkodásiak az elsők között — Azt hiszem, nekünk ebamely ki tudná elégíteni az Ha valahonnan panasz érke- ben^ példát is kellett mutat így mi sem tehe- zik, a hiba felelősének, havi ' ” huszonöt szá- paígy edényeket említsem ... — Jellemző a példa! Mert, arány. Nézze, aki néhány éve itt dolgozik, s rendszeresen, kérem szépen, mi nem gyár- becsülettel elvégzi munkáját, tunk kukákat, ugyanakkor öt-hat ezer forint fölötti ŐSZ' megrendeléseink hosszú hó- szeget visz haza. Hadd napok óta a cégeknél vannak De, sajnos, jelen pillanatban gyón szigorúan bíráljuk el a nincs olyan vállalat, gyár, jogos lakossági bejelentéseket. nunk. Brigádjaink mintegy 250 000 forint értékű társadalmi munkát fognak végezni a Lenin-lakótelep parkosításánál, a játszótér kiala- ,. , kításánál, több kommunista áuTf műszak keretében. Remélem, báljuk e hiánycikket ‘be- milyen az eszközök kihasz! h°gy példánk ragadÓS lesz~ ez a lakosság nálása? X. L. igényeket. tünk mást, mint járjuk az or- mozgóbérének szágot, keressük a gyártót, s zalékát vonjuk el, két próbálunk mihamarabb meg- nasz ötven százalék, és felelő mennyiséget — az ár- tovább... ról egyelőre nem tudok biztosat mondani —, tehát pró— Megfelelő rendelkezik-e a szerezni. De r Uj lehetőség a fanyesedék energetikai hasznosítása A gyümölcsösökben és az használásával 40 ezer tonna fű- las takarmány betakarítására erdészetekben keletkező fa- tőolajat takaríthatnának meg. gyártottak, ám némi átalakí- hulladék energetikai haszno- A szakmai Ismertetőt köve- tussal alkalmassá tették hasításáról rendeztek szakmai tő bemutatón az ország min- ladék feldolgozására. Bemu- bemutatóval egybekötött an- den tájáról érkezett energe- taitták azokat a még szaba- kétot kedden Nyíregyházán, tikai szakemberek tíz olyan dalmaztatás alatt álló kazá- a mezőgazdasági főiskola gépi berendezést láthattak, nokat is, amelyeket a mária- tangazdaságában. Mint a ta- amelyek jórészt automatizál- pócsi és tyukodi tsz vala- nácskozáson elhangzott: csu- va oldják meg a fanyesedé- mint a főiskolai tangazdaság pán Szaboics-Szatmár me- kék összegyűjtését, aprítását szakemberei konstruáltak, s gyében évről évre csaknem és szállítását. Olyan NDK-ból amelyek kiválóan hasznosít- 160 ezer tonhányi fanyese- származó gépet is kiállítót- ják a nyesedéket fóliaházak dék keletkezik, amelynek fel- tak. amelyet eredetileg szá- és baromfiólak fűtésére. (MTI) Aki hosszú évek után Ecseg FALUN Pl NI felé veszi az útját, meglepő- 1 dik azon, hogy mennyi új és épülőfélben levő lakást talál. Különösen igaz ez akkor, | ha tudja is az ember, hogy a községrendezési terv lezárt Slágerek nagylemeze Búcsúzik a nyár... Csöndes lakás a budapesti vid hivatalnoki közjáték után ebből a szakmából nem tud« VIII. kerületben, a Bródy úgy alakult az életem, hogy ja nyugdíjazni magát az em- Sándor utca egy öreg házában, évtizedeken át az aktív mu- bér. A dallamok nem hagy« amelynek első emeletén, az zsikálás lett a kenyerem. Egy ják. utcai fronton, 1885-től 1887-ig remek dobos, a híres Rigó Jókai Mór és Laborfalvi Róza család leszármazottja, Rigó lakott. Jancsi volt a partnerem. Kézbe veszem a lemezt. Borítóján rőtvörös, őszies színű levelek, mögöttük elmosódó fák, s néhány sétáló sziluettje. Az aranyszínű felirat az egyik nagy sláger címét idézi: Búcsúzik a nyár. A lemezen ezt nyitószámként az Apostol együttes játsza. A „Záróra után” természetesen Vámosi János előadásában, vákiában Ostrava). Ennél n^ven^rbiztosan'emlékez- nagyon szép’ régí Elvételről, „„urai ___i__ negyvenesen Diztosan emieitez- „ _ A jókora szoba uralkodó bútordarabja egy legalább a századdal egyidős, sötétre korosodott Petrof zongora, amely felirata szerint Ostrau— De közben sorakoztak az újabb saját számok is, Mi volt az első nagy siker? Haj, hát az nem csak hnlv m^azik’ jeIeZuén T?}’ volt, az ma is sláger: a „Zár- fo f °narChAa \,de],én óra után”. 1956-ban írtam, SHt'°St^CSeS Vámosi János énekelte, a mai a „Nem láttam még a tengert” Korda György énekli (milyen friss hang, 1961-ből), Hollós Ilona, a „Jól vagyok, jól”, Zárai Márta a „Hát volt szíved elhagyni engem”, Sárosi Kati az „Azt akarom, hogy légy az enyém” előadója. A régi rádiófelvételek kitűnő minőségű sokkai fontosabb azonban, nek rá Aztán jött a Nem k°gy a ,ngor,a tulajdonkép- láttam még a tengert”, az édesapjáétól * Ó ”Azt akarom’ hogy légy az edesapjae volt. enyém”, a „Búcsúzik a nyár”, A szoba lakója pedig a be- a vagyok, jól”, a „Volt hízelgő dalok, az érzelmes dal- szived elhagyni engem”, s a lamok népszerű komponistá- többi. Összesen vagy száz ja, Bakos Géza. Az 50-es és a ?ZfiP’ unnHaioieiveieiem nuunu uuuuaegu 60-as evek számos, máig ked- la*zt,am nyertes. Állandóan a hangszalagjaj; vagy a lemezveit táncdalának szerzője, F.ádE műsorán voltak s leg- áf felvételei szólalnak meg, nagyi sikerekkel a háta mö- mint8Vá- akárcsak6 Toldy Mária, Hágott, most lett nagylemezes: olya.n énekesekkel, mint Va rangozó Terii Koós János,’ tizenkét válogatott dalát ad- mosi, Zarai Marta, Hollós Ilo- M4t“ai ta ki a Magyar Hanglemez- na- Saros! Katalin, Mátrái gyártó Vállalat a Pepita soro- Zsuzsa, Toldy Mária, Haran- zatban. gozó Teri, Korda György, Koós János és mások. — Hogyan kezdődött? — És voltak további színpadi sikerek is. Mátrai Zsuzsa, Sasvári Annamária, s a legújabb, az 1982- ből való Horváth Attila énekelte, „El fogjuk felejteni egymást” felvételén. — Először: hol! Tehát: Szegeden. Ott születtem, ott nőttem fel, ott lettem a tanítváMi e számok tartós sikeré-’ nek a titka? Az érzelmessé?,’ amely sosem enged az érzelgősség csábításának. Igényes — Igen. Egy különösen nya a kitűnő zenepedagógus- szívemhez nőtt, az 1962-ben szövegekre írt könnyed, ele- nak, König Király Péternek, Békéscsabán bemutatott „Majd gáns. daUamok, amelyek má- a költő, Juhász Gyula sógoré- az utánpótlás”, amely később sodik hallásra befészkelik mának. Aztán elvégeztem a jo- Győrben Bajnokcsapat cím- gukat a fülbe, dúdolhatók, got is, doktorátust szereztem, mel ment, mert akkor lett fütyülhetők és fülbe suttog- s a szegedi városi közigazga- bajnok az ETO. Ebben volt hatták tánc közben, vagy a tásban helyezkedtem el. S most az egyik számom a papagáj- kis presszó asztala mellett, jön a hogy! Ügy, hogy az ak- tánc, ami körül mostanság a slágerek, koriban igen kiváló társulatú kacsatáncvita zajlik- szegedi színházban — ott ját— A zongorán most is kottalapok, dallamtöredékekkel, skiccekkel. Mi készül? szott Kiss Manyi, Jávor Pál, Páger Antal és még hány nagyság! — vígjátékokhoz írott zenéimet adták elő, de bemutatták operettjeimet is. Sikerem lehetett, mert egy Bakos Géza leül az öreg Petrofhoz, s felcsendül a dal, amely nekem is a kedvenceim közé tartozik: „Záróra után, oltják a fényt a zongorán...” A nyitott ablakon kiáradó Szenes Iván szövegére új zongoraszó a körfolyosóra idő után a budapesti Vígszín- dal. Vele sok szép munkát ír- csábít néhány lakót. Bakos ház akkori — tehát az 1930- tam, mint ahogy Fülöp Kál- Gézának otthon is törzsközön- as évekbeli — nagy tekinté- mánnal, Bradányi Ivánnal, sége van... lyű rendezője, Hegedűs Tibor, Vándor Kálmánnal is. Ma több bemutatójához (Bónyi már nyugdíjban vagyok, de Takács István Adorján, Zágon István, Tabi / László darabjaihoz) velem íratott zenét. Zágon Csipetnyi bors című darabja volt a legnagyobb siker; ennek Ajtay Andor játszotta a főszerepét. — Nem berzenkedett a szegedi közigazgatás, hogy dr. Bakos Géza ilyen bohém dolgokat mivel? — Nem, mert én voltam a kultúrtanácsnok... No, eljött 1944 októbere, amikor a város felszabadult, és én továbbra is a tanácsi apparátusban dolgoztam, mígnem 1950-ben felköltöztem Budapestre. Rökeretet adott, azaz, csak arra számított, hogy az igényeket a még üres telkekkel és eset- !eg telekmegosztással ki lehet megoldást elégíteni. Ma mégis „találtak” olyan helyeket, ahová építeni lehet. — A régi koncepció kialakítóit nem lehet ezért elítélni, mert valós igényekre épült a rendezési terv, mint ahogyan a mostanj is, ami valójában módosítása az előzőnek. Csak hát változtak a feltételek és az igények — mondja Madlena József, a községi közös tanács elnöke. — Kénytelenek voltunk változtatni, mi is ha azt akartuk, hogy Ecseg, Csécse és Kozárd fejlődjön, és az itt élő emberek úgy érezzék, érdemes ittmaradni. A telkek kialakításával mintegy öt éve tudatosan, tervszerűen foglalkozunk. Például Csécsén, a magán- és állami tulajdonban levő helyekkel úgy gazdálkodunk, hogy öt-hat évig elegendő lesz a megnövekedett építési •Henére. Könnyen lehet kétkedve fopadni azt, hogy több lett a beépíthető telkek száma, már csak azért is, mert sokszor hallani, hogy mezőgazdasági területek elvételével oldják meg a területbővítést. Ez ellen viszont, joggal, hagy a tiltakozás. A jóhoz tedd hozzá a jobbat Szerencsére nem ezt a lyi gazdálkodó egység előbb kellett választa- lép a munkahelyek megteremnünk. Voltak és vannak tésében. Többször tettünk olyan utcarészek — mint az javaslatot, s nem ott történt ecsegi Dózsa György út, ahol az egyik oldal ugyan már beépített, de a másikra a renlépés, ahol szerettük volna, baj még sincs. Az alapvető intézményeink megvannak. dezési terv véderdőt jelölt A Pásztó közel van, s az otta- mi területünkön nincs olyan ni munkahelyekre járók sinIpari üzem és más környezetszennyező egység, amely indokolná ennek kialakítását, és a vb úgy döntött, hogy célszerű felszabadítani e területet. Különösen azért, mert közművesített az utca. Ma még pontos válasz nehezen adható arra, miért nőtt meg azon falvak megtartó ereje, ahol nincs ipar, s a mezőgazdaság csak egy kis részét köti le a munkaképes embereknek. Szó van arról, hogy a városok telítettsége, vagy ennek közeli határa, a zsúfoltság, zaj és levegőtlen- ség az ok és az, hogy falun kedv 0jCS(jt3b a telek. Persze mind ez túl tág, meghatározó lehet más is. Tény, hogy egyre többen maradnak a faluban, s talán vannak, akik vissza is költöznek. — így igaz. Bár a népes ségmegtartó képessé* — meditál az elnök —, sokkal nagyobb lett volna, ha a hecsenek így nagyon nehéz helyzetben. Az sem elhanyagolható, hogy az itt élők szeretik a falut és a környezetet. — Mi az útja-módja annak, hogy Ecsegen telekhez lehessen jutni? — Több a lehetőség. Van még néhány „foghíj” az utcasorokban, adott a telekmegosztás lehetősége, ezek hasznosítása nem teljesen rajtunk múlik, nem szólva arról, hogy ezek nem is szerepelnek az eredeti rendezési tervben. Itt tehát segítenünk kell. mert a módosítást jóvá kell hagyatni. A harmadik forrás, — hangsúlyozom újra. hogy, nem mezőgazdasági területeken —, ki tudunk alakítani állami telkeket a falu körül Ráadásul, úgy. hogy mi ren delkezzünk kínálattal. Az egy-két szolgálati la kást kivéve. Ecsegen és környékén, mint nagyon sok faluban. a magán!-'1-ás építés van eiőtérben. És itt van. egy, a tanácsiakon kívül álló probléma, ami nehezíti az építést. — Legnagyobb gondjaink — keseredik el hirtelen Madlena József —, az építőanyagok körül vannak. A TÜZÉP-ek általában diszpozíció alapján közvetítik ezeket. A falazó- és egyéb anyagokat például Mát” raderecskéről, s akik netán blokkal építkeznek, azt. Kazincbarcikáról hozhatják. Azt hiszem nem kell megerősítenem, hogy ez milyen nehézséget okoz. — Mégis szépen gyarapodik a község. Mennyi ház épül most az új rendezési terv szerint? — Kicsit javítanom kell, mert csak módosított tervről van szó. Amikor újra fogalmazzuk, akkor kell újjá tenni. Kissé visszahúzó erőként érzékeljük a jelenlegit, a változások ellenére, de már úgy ténykedünk, hogy minél előbb átdolgoztassuk. Tehát most harminc-harminckét lakás épül. Hogy összehasonlítási alap legyen: az ötödik ötéves tervben a három községben összesen 54 lakás épült. A hosszú távra forgalmazott rendezési terv tehát nem szentírás. ♦Annyiban nem, amennyire az élet, az igények és lehetőségek lejártuk előtt módosítását kívánják. Az ecsegiek sem tettek és tesznek más* mint. hogy gyorsan •eagálva h mindennapok sürgetésére. a jót megtartva, hozzáteszik a még lobbat. Zengő Árpád Sok disznó embert győz? Szúrós tekintetét rám veti, járó forintok mögött kemény halványkék szemei kopognak munka van: hajnalban, dél- az éhségtől, mohón várja, hogy ben, este etetés, itatás, tráadjak valami eledelt. Miután gyázás, a tápanyag beszerzése, kiderül, hogy mindhiába, bá- szállítása, végül a leadás. — Na, hogy el ne kerüljem a kérdést: disznónként oly hatnyolc száz forintot nyerek a hat hónap alatt, persze ebben nincs beszámítva a munkadíj, a saját „órabérem” ...Nem nagy összeg, biztosan többet . , „. _ gondolnak azok, akik nem csiLS.Äk’_Hálták még. Hogy miért mégnatosan röffent egyet és lomhán elterül a sártengerben. — Mindennap kitakarítom az ólat — jegyzi meg a házigazda Tóth István —, dehát a sertés ilyen állat. Afféle „kisdisszertációnak” nándori ember beszél a sertésállatról. Hagyománya van már itt a tenyésztésnek, a termelőszövetkezettől többen vásárolnak 20—25 kilogrammos malacokat, melyeket azis így próbálok pénzhez jutni? Annak egyetlen oka, hogy erre van lehetőségem, másból nem tudok összehozni egy kis mellékest. Takaros porta terül el az tán ki-ki odahaza hizlal, álta- utca feIőh ^észen A bejáratot Iában jó fél esztendőn át. Tóth István Fő úti lakos nehéz fába vágta a fejszéjét: az idén először összesen negyvenöt disznót hozott el atsz- től. — Amióta az eszemet tudom, mindig volt lovunk, disznónk és persze sok-sok háziállat — mondja. — Édesapám már kiskölyök koromban rám bízta a lovakat, vittük a Tamásvölgybe őket legeltetni, aztán versengtünk, kinek, milyen lovai vannak. Meg aztán a kényszer is úgy hozta, hogy fiatalon és sokat kellett dolgozsárga-vörös-kék virágok díszítik. az udvaron a matuzsálemi korba lépő Wartburg. A hátsó udvarban terül el a fehér hússertések birodalma. Egy- egy karámban négy-öt „csúcsú” leselkedik a lécek mögül. — Sokan azt hiszik, nagyon buta állat a disznó — így a házigazda —, pedig nem egy állatom érti az emberi szót! Éppen a múlt héten adtam le egy 320 kilogrammos anyakocát, ennek csak egyet intettem és máris tudta a dolgát. A többiek is hallgattak rá, minnom, mivel a testvéreim meg- den leadásnál ő vezette a falhaltak, s el kellett tartani a kát végig az utcán az átvevőcsaládot. No, szóval hosszú útja van az én „disznópásztorhöz. Mert azt soha nem engedem. hogy innen kocsival vikodásomnak.” Eleinte csak né- gyek, nem szeretem nézni, ha hányat tartottam, aztán leg- törik az állatokat... utóbb már harmincat adtam le, most pedig, hogy a régi isAz etetésnek külön szertartása van. s hát nem éppen tállót kibővítettem, így négy- halálos csöndben zajlik le a venöt is elfér. — Gondolom, ennek hasznából tekintélyes summa kerekedik... Kissé meglepődik a közbevetésen a gazda, mert aki valaha is foglalkozott állattartással az tudja, hogy az érte ceremónia. Egy jó órába is beletelik, amíg Tóth István sorba hordozza a vödröket s megtölti malaccsemegével a vályúkat. Mohón szürcsölve ürül ki perceken belül az ibrik. aztán sertéscsönd borul az ólak környékére. (ta) NÓCRÁO - 1933. május 25., szerda
