Nógrád. 1983. május (39. évfolyam. 102-127. szám)

1983-05-25 / 122. szám

t « Csiszolásra és polírozásra alkalmas termékeket gyártanak a hazai és külföldi felhasználók számára a romhányi Grá­nit Csiszolószerszám- és Kőedénygyártó Vállalatnál, ahol a keresett cikkek egy része konvertibilis valutáért talál gazdára. Az idén az össztermelésből csak a tőkéspart- nerck számára — várhatóan — 250 ezer dollárért expor­tálnak. — kulcsár — Béke- és barátsághónap Bolgár vendég Szécsényben VILÁG PROLETÁRJA? EGYFSril IFTPYt NOGRÁ ÁZMSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIX. ÉVF., 122, SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1983. MÁJUS 25., SZERDA PAPANDREU KEDDI PROGRAMJA fl görög kormányfő ismerkedőit a fővárossal és vidéki utat tett Cili lire és Metódra, a bol­gár — és végső soron a szláv — írásbeliséget megteremtő két morva szerzetesre emlé­keztek tegnap Bulgária-szer- te. Másfél évszázad óla ün­nepük e napon a bolgár kul­túra napját. Az írásalkotók munkájának jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az. hogy amikor a magyar írásbeliség még csak kiala­kulóban volt. a bolgár iroda­lom már virágkorát éltet. A nemzeti nyelvnek a történe­lem során — . hasonlóan a magyarság múltjához — nem­zetfenntartó ereje volt. A magyar és a bolgár nép történelmének fonala a hon­foglalás előtti időktől kezd­ve számtalanszor, s számta­lan formában kapcsolódott egymáshoz. Mindkét nép meg­élte az évszázados idegen el­nyomást, s megküzdött függet­lenségéért, s mindkét ország a fe’szabadulás után léphe­tett végül a haladás útjára. Mi magyarok azt sem felejt- hetjük el. hogy hazánk fel­szabadításáért számos bol­gár katona áldozta életét. Az előző gondolatok jegyé­ben kedden délután Szécsény­ben magyar—bolgár barát­sági találkozóra került sor. A rendezvényt a béke- és barát- sághcnap keretében, a me­gyei és a szécsényi nagyköz­ségi inépfrontbizottság szer­vezte. a B9lgár Kulturális és Tájékoztató Központtal ko­rábban egyeztetett program alapján. Nikolaj Popov a kulturá­lis és tájékoztató központ igazgatóhelyettese a kora dél­utáni órákban érkezett Szé- csénybe, ahol a rendező szer­vek, valamint a nagyközségi párt- és tanácsi szervek kép­viselői fogadták. Tóth Endré- né, a nagyközségi néoíront- bizottság titkára tájékoztatta a kedves vendéget a telepü­lés fejlődéséről. Ezt követő­en a helyi ÁFÉSZ dolgozói­val találkozott Nikolaj Po­pov. A szövetkezet nagyter­mében „Bulgária a szocializ­mus útján” cimmel tartott előadást, melyben felvázolta, azt a hatalmas változást, melynek során az egykor gaz­daságilag elmaradott, félíeu- dális elnyomás alatt sínylő­dő, háborútól megtépázott balkáni ország a mai ered­ményekig eljutott. Az elő­adás után a hallgatóság a tü­neményes bolgár .népviselet­ben, r.épi táncokban gyö­nyörködhetett! filmvetítés ke­retében. Andreasz Papandreu, a Gö­rög Köztársaság miniszterelnö­ke, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Magyarországon, keddi programját budapesti városnézéssel kezdte: a budai várban, majd a kelenföldi la­kótelepen járt. Szépvölgyi Zol­tán, a Fővárosi Tanács elnöke kalauzolta a vendéget, és el­kísérte Dobos István, hazánk athéni nagykövete is. A program délelőtt a Ha­lászbástyán kezdődött, ahon­nan Budapest panorámájában yönyörködött vendégünk, majd betért a most is sok hazai és külföldi érdeklődőt vonzó Má­tyás-templomba. Ezután *— mi­ként a házigazdák mondták — a főváros legnagyobb középü­leteként számon tartott, újjá­építésével nemzeti kulturális intézmények otthonává lett bu­davári palotában a budapesti történeti múzeum gyűjtemé­nyeit és kiállításait tekintette, meg. Elismeréssel szólt a kö­zépkori palota maradványait és emlékeit reprezentáló, A középkori Buda királyi várpa­lotába és gótikus szobrai című kiállítás kincseiről, látványáról. A vendéglátók a görög kor­mányfő érdeklődésére elmond­ták: hazánkban a művelődési kormányzat kiemelkedő felada­tának tekinti, nagy anyagi ál­dozattal is elősegíti, hogy kul­turális örökségünknek nem­csak szellemi, hanem tárgyi értékeit is megőrizzük, s ne csak népünk, hanem a világ elé is tárjuk. Látogatását And­reasz Papandreu a kiállítás vendégkönyvébe tett bejegyzé­sével is emlékezetessé tette. A Salgótarján városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a közel­múltban tárgyalta meg és fo­gadta el a megyeszékhelyen élő pedagógusok élet- és mun­kakörülményeiről, valamint a további tennivalókról szóló határozatot. A téma társa­dalmi fontosságát jelzi, hogy előzetesen más szervek és testületek is — többi között a tanács művelődési és sport- bizottsága — tájékozódást vé­geztek, s kialakították közös álláspontjukat. A korábbi években hozott párt- és állami határozatok alapján Salgótarjánban je­lentős mértékben javultak a pedagógusok — összhangban más lakossági rétegekével — élet- és munkakörülményei. Növekedett létszámuk, tár­sadalmi szerepük, közéleti aktivitásuk kedvezően fej­lődött. Erősödött szakmai felkészült­ségük, s az új nevelési do­kumentumok szellemében végzett munka a pedagógiai tevékenység megújítását ered­ményezte. Az utóbbi időben különö­sen a tárgyi feltételek javul­tak gyors ütemben. Szükség- tantermek igénybevételével a gyermeklétszám nagymértékű emelkedése ellenére is sike­rült a két műszakos, váltott tanítást elkerülni. Az intéz­mények emelkedett fenntar­tási költségeit az energia­árak emelkedései mérsékel ­Ezt követően a Magyar Nemzeti Galériában várták- fogadták a görög miniszterel­nököt. aki — rövid program keretében — a Mátyás király és a magyar reneszánsz cím­mel látható gyűjteményes tár­latot nézte meg. A múzeumi sétákról a várban élő Mák- risz Agamemnon szobrászmű­vészhez vezetett Papandreu útja. A görög származású idős mester, Kossuth-díjas, kiváló művész bemutatta a szívélye­sen fogadott vendégnek mű­termét, készülő alkotásait. A miniszterelnök városnéző útja — a kora délutáni órákban — a kelenföldi lakótelep megte­kintésével zárult. A görög kormányfő kísére­tének több tagja délelőtt az Ikarus székesfehérvári gyárá­Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára kedden délután a KB székházában fogadta Andre­asz Papandreut, a Görög Köztársaság miniszterelnö­két. aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű meg­beszélésen tájékoztatták egymást országuk helyzetéről és véleménycserét folytattak a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, különös tekintet­tel az európai biztonság és együttműködés problémái­ra. Elégedetten állapították ték, de az intézményi felsze­reltség, az oktató-nevelő mun­kához szükséges eszközállo­mány megfelelően gazdago­dott. Gond azonban, hogy egy-két iskola — például a Bem úti Általános Iskola, a kereskedelmi és vendéglátó- ipari szakmunkásképző inté­zet — igen kedvezőtlen kö­rülmények és feltételek kö­zött dolgozik. Hasonló prob­lémák jellemzik a napközis csoportokat, melyben a gye­rekek 56 százalékát helyezik el. A nevelők — a középisko­lákban dolgozókkal együtt számuk ezer körüli — terhe­lése az új dokumentumok be­vezetésével, az ötnapos mun­kahétre való áttéréssel és a demográfiai hullám jelentke­zésével együtt fokozatosan nőtt. Legfeszítettebb a hely­zet az általános iskolákban, főként azok alsó tagozataiban, továbbá a Beszterce- és a G orki j -lakótelepen. A városi tanács művelődés- ügyi osztálya fontos felada­tának tekinti a pedagógusok élet- és munkakörülményei­nek további javítását. Intéz­kedésekkel igyekeznek ellen­súlyozni a demográfiai hul­lám nyomását, megtartani, sőt emelni az óvodai, iskolai dol­gozók bérszínvonalát. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a pedagógusok munka­helyi közérzetének fontos té­nyezője az iskolai demokra­tizmus fejlettsége, s az utób­ba látogatott. Az évi kilenc­ezer autóbuszt — az Ikarus termelésének több mint felét — előállító járműiDari nagy­üzemben a yepőégeket a gyár vezetői tájékoztatták a nagy múltú hazai iparvállalat ered­ményeiről. Ezt követően üzem- látogatáson vettek részt: meg­tekintették a huszonnyolcezer négyzetméter alapterületű sze­relőcsarnok egyes gyártási fo­lyamatait, majd az üzem ud­varán rögtönzött termékbemu­tatón ismerkedtek meg az Ika­rus gyártmányaival, a belföld­re, valamint szovjet, algériai és iraki exportra készített autóbuszokkal. Az Ikarus bu­szok egyébként nem ismeretle­nek Görögországban sem: az elmúlt években kilencszáz da­rabot exportált ottani partne­reinek az üzem. meg, hogy országaik együtt- működése gyümölcsözően fejlődik, és megerősítették készségüket a kölcsönösen előnyös kapcsolatok további elmélyítésére, amely megfe­lel a magyar és a görög nép érdekeinek. A találkozón jelen volt Lazár György, a Miniszter- tanács elnöke, Karolosz Pa- puliasz, a Görög Köztársaság külügyminisztérium! állam­titkára, valamint Dobos Ist­ván, hazánk athéni és Pan- telisz Ekonomu, Görögország budapesti nagykövete is. kel, fokozott segítéssel — e téren is fejlődés tapasztalha­tó. Javult az iskola és a szü­lők, a pedagógusok és a diákok kapcsolata. Az egyedülálló nevelők szá­mára jelent kedvezményt a szobabérlők házának megnyi­tása; itteni elhelyezéssel sú­lyos albérleti díjak fizetésétől mentesülnek. A városi tanács végrehajtó bizottsága átfogóan, komplex módon vizsgálta meg a leg­szélesebb értelmiségi réteg élet- és munkakörülményei­nek jelenlegi helyzetét, s va­lóságos ismeretek alapján hozta meg határozatát. Töb­bek között tervezik — az ok­tató-nevelő munka feltételei­nek javítása végett — egy új általános iskola és — a pénz­ügyi lehetőségektől függően — egy középfokú tanintézet épí­tését. Törekednek a pályakezdők nagyobb fokú anyagi ösz­tönzésére. Kiemelten kezelik a pedagó­gusok lakáshoz juttatását, a demokratikus munkalégkör fejlesztését. A pedagógusok és intézményvezetők tevékenysé­ge megítélésének alapja az ok­tató-nevelő munka eredmé­nyessége, noha fontos szere­pet játszik benne a közéleti tevékenység is. jobban a hazai ipart! Kossuth Lajos hajdani Véd­egylete ötlött az eszünkbe, miközben a BNV pavilonjait jártuk. Azé a mozgaloróé, amelynek tagjai* 1844 októbe­rében becsületszóval kötelez­ték magukat arra, hogy 6 éven át, 1850. októberéig csak honi mesterembereknél dolgoztat­nak, s a termeléshez szüksé­ges nyersanyagokon és fél­gyártmányokon kívül semmi olyan iparcikkből nem vesz­nek külföldit, amiből magyar is kapható... Hogy mi köze lehet egyál­talán a 139 évvel ezelőtt ala­pított Védegyletnek a tavaszi BNV-hez, arra még visszaté­rünk. E helyütt, vagyis most érjük be csak annyival, hogy majd 140 esztendő után is­mét van egy olyan kezdemé­nyezés. amely némiképpen emlékeztet a Védegylet cél­jaihoz. Tudvalevő ugyanis, hogy mind.jobban kitereb-Mve- sedik az az akció, amelynek jelszava így hangzik: Itthon és olcsóbban. Vagyis lehető­leg ne hozzunk be olyan nyu­gati iparcikket, amely azonos, vagy jobb minőségben Ma­gyarországon is gazdaságosan megtermelhető. Állítsuk elő idehaza, s exportáljuk is, ha kifizetődő,^ Valószínű, arra is sokan em­lékeznek még, hogy április 11—15 között, az Ipari Reklám és Propaganda Vállalat szer­vezésében bemutatót tartot­tak e termékekből. De ott még csak 50 válla­lat állított ki, így nem érzékelhettük azt a bő­séget. ami a tavaszi BNV pa­vilonjaiban fogadott bennün­ket az importhelyettesítő cik­kekből. Jellemző, hogy csupán egy megye majd mind a 19 ipari szőve* kezet® >gyárt olyas­mit. amiért azelőtt dollárt, márkát, vagv fontot kellett kiadni, köztük mikroszámító­gépet. vakoknak és csökkent látóképességűeknek szánt szel­lemes lázmérőt. autókhoz használatos sárvérlő gumit, analitikai műszereket, külön­leges transzformátorokat és fgv tovább. S nem beszéltünk még a nagyvállalatokról, pél­dául ?z OKÜ-ről (Ózdi Kohá­szati Üzemek), amelynek me­netbordás betonacélja BNV- díjat kanott. Érthetően, hiszen ez(^ a betonacélt nem kell he­geszteni. F,gvszerű csavarozás­sal hosszabbítható. teherbí­róbb. s könnvehh is. Az éoí- tők a megmondhatói. hn«v ilven betonacélhoz azelőtt rsak NSZK importból lehetett hozzájutni. Valószínű, minden BNV-lá- tosatónak vannak- ilyen, vagy ehhez hasonló élménvoi. Hin­nék alapján kijelenthetjük, túljutottunk azon. hogv csak annyit mondtunk: megmozdult valami. Ma már nem túlzás arról beszélni.- hogy a honi inarhan mind jobban kibonta­kozik az importhelyettesítő akció, amit — helytelen ma­gyarsággal — többnvire im- nortkiváltásnak szoktak ne­vezni. S mégis bosszankodni kell az embernek, mért szemmel látható, hogy valami fékezi ezt a kezdeményezést. Hogy micsoda, annak illusztrálására elegendő az ózdi betonacél sorsával megismerkedni. Meg­hökkentő hír: tavaly már csak száz tonnát tudtak belő­le eladni, s az idén is többnyi­re olyan kis tételekért fordul­nak be hozzájuk teherautók, mintha egy falusi TÜZÉP-te- lepet keresnének fel, nem pe­dig olyan gyárat, amelyben 13 ezer ember dolgozik. A betonacél kortörténetét vizsgálva kiderül, hogy — mint oly sok importpótló ter­méknek — ennek is gyenge volt idáig a reklámja. Az OKÜ csupán az idén, igencsak el­késve kezdte a rádióban, te­levízióban, Népszabadságban, az Észak-Magyarországb^y hirdetni az űj termékét. Mám szavakkal sokan még nem ¥* hallhatták, olvashatták, hoa"f létezik az országban ilye« mindent tudó betonacél. Pártoljuk jobban a honi ipart, mert csak akkor bon­takozhat ki igazán az import-, helyettesítő akció. i _ Magyar László J Széles körű tájékozódás alapján Pedagógusok élet- és munkakörülményei a megyeszékhelyen bi években — vezetői cserék­Kádár János fogadta Andreasz Papandreut i

Next

/
Oldalképek
Tartalom