Nógrád. 1983. május (39. évfolyam. 102-127. szám)

1983-05-24 / 121. szám

'"'&xaamW*a* A » A BW5L WM m !■1 ura* m m. ÍMH *» v m IM RK9& A IBM UR Sí? IBM UR m i'st IM RH S&SSk 953 IHM **5 HMM HR IHM MM1 MM IW Mozaik Nőgrád megye színészet! múltjából (I.) Á kezdetek ÍÜ8 Előleg az uborkaszezonból? Előleget kaptunk a kániku­lából, ám sajnos, túlontúl ko­rai előleget a nyári uborka- szezonból is. Abból az ese- ménytelenségből, mely az év eme szakában általában a te­levízió műsorszolgáltatását is jellemzi. Az elmúlt hét programját új­raalapozva, jóformán egyetlen nap eseményei sorában sincs érdemesen említésre való. A szerkesztés mechanikussága okán úgyszólván „betéve” da­rálhatjuk a programmenet­rendet, keddi kezdéstől va­sárnapi zárásig. Természetes ugyan, hogy az olyan bonyo­lultan összetett feladatokat vállaló és betölteni kívánó szervezeti monstrumnak, mint a televízió, kialakulnak a tervszerű működési keretei, leghasznosabbnak vélt tema­tikai, műfajarányai, de úgy vélem, a bemerevülés egy idő után a sablonokban gondol­kodás felé tereli a szerkesz­tést. Ilyen mechanikusan, sablo­nosán, úgyszólván önmaguk- tól összeállók a szombat esti kínálatok, az úgynevezett filmkoktélok. A keverék ösz- szetétele ritkán rejt különle­ges ízeket. Vagy Muppet- show, a kezdeti idők eredeti­séghatása után immár in­kább fárasztó-bágyasztó ha­tásával, vagy az állítólagos népszerűsége mellett is meg­lehetősen bugyuta amerikai filmhistória, az Egy úr az űr­ből újabb epizódja, továbbá a menetrendszerűen kétszer felbukkanó, valóban szelle­mes, méltán kedvelt Menő Manó, s egy köteles, de rend­szerint tucatszintű krimi. De mondhatni, épp ily uni­formisszabást hordoz a ked­di műsorszerkezet is. Tudjuk: este nyolctól valamiféle soro­zat esedékes adagja, rája a mind hullámzóbb színvonalú, gyakorta érdektelen, ráadásul túldimenzionált töltelékanya­gokat hordozó Stúdió ’83. Ami után ki is kapcsolhatnánk ké­szülékünket, ha nem izgat­ná képzeletünket a második csatornán javában futó, a nyolcvanhárommal időben nem egyeztetett, ám vonzónak tet­sző program. Most a keddi „ügyeletes” sorozatban Natha­niel Hawthorne vadromanti­kus bestsellerregényének amerikai tévéfilmváltozatát, A skarlátbetűt kísérhetjük nyo­mon hétről hétre fogyatkozó türelemmel, mind csökkenőbb érdeklődéssel. önálló alkotással, tévéfikn- mel, tévéjátékkal elvétve ta­lálkozunk a képernyőn. Eb­ben bizonyára gazdálkodási meggondolások is közrejátsz­hatnak, A műsoridőt feltűnő­en eluralták az importáruk, ami önmagában nem volna baj, ha megfelelőn értékes produkciókat láthatnánk. A válogatás igénytelenségének egyik illusztris példája volt az elmúlt héten a Lady Audley titka című, kétrészes NSZK tévéfilm is, hasonlóan nélkülözni tudtuk volna a Házimozi című angol, az Egy lány Chicagóból című ame­rikai produkciót. Folytatásos­nak nem túlzottan vonzó his­tória a Szoba, szép kilátás­sal című NDK vállalkozás sem, A Himalája meghódítá­sától már szellemi izomlá­zunk, Az ember és a tenger sorozattól pedig víziszonyunk van, annyit kaptunk azonos témákból az utóbbi időkben, sőt esztendőkben. Száz szónak is egy a vége: a sorolt, és rnég bőséggel so­rolható hasonlók vásárlási díjából bizonyára néhány új, saját alkotásra is tellene. Módjával szemezgetve a vi­lágpiac kínálatéból, egészsé­gesebb arány kialakítására vá­gyunk az import- és a hazai termékek között. Az elmúlt hét legszámot­tevőbb eseménye kétségkívül a Ki mit tud? vetélkedő kép­ernyő előtti nyitánya volt. Az immár több évtizedes múlt­ra tekintő, időről időre meg­újuló nagy vállalkozás, mely az idők során száz-, s a je­lenben is tízezreket mozga­tott meg országszerte, közsé­gi-városi. járási-megyei, terü­leti döntőkön át a televíziós nyilvánosságig, fiatal tehet­ségek sorát indította el a leg­különfélébb művészeti uta­kon. A most látott, első elő­döntő műsorvezetője, a nép­szerű színművész, Gálvölgyi János maga is egyike a va­lahai Ki mit tud?-osoknak. Érthető, hogy szemmel lát­ható örömmel töltötte be je len feladatát a vetélkedő „má­sik oldalán”. S szeretettel, megértő együttérzéssel. Az elődöntő legfőbb benyo­mása az volt, hogy általában a korábbiaknál is jobb fel­készültségű, új önkifejezési formákat kereső fiatalok ju­tottak el az országos nyilvá­nosságig, A műfajban egészen eredetit láttunk-hallottunk- kaptúnk a püspökladányi ütő­együttes alig 14—15 éves fia­taljaitól; a bűvészkedő ifjú makói tanártól, Ghyczy Ta­mástól, aki sajátos képessé­gét a nevelői munkában is értékesíti; nagy ígéret a 15 éves kecskeméti mesemondó gyerek Szokolai Péter, s a sztepptáncos Papp Csaba is méltán került a továbbjutók közé. Költőhöz méltó megnyilat­kozás volt vasárnap este Ju­hász Ferenc műsora. A szülő­földem... című sorozatban szűkebb pátriájáról, család­járól és azokról az embe rekről, történésekről vallott bensőséges nyíltsággal, akik és amik gyermekkora biator- bágyi világát benne tovább éltetik. (b. t.) Savaria táncverseny Ä Savaria-napok kiemelkedő programjaként a tizennyolca­dik alkalommal rendezik meg az idén május 27-től 29-ig a Salvaria nemzetközi tánc ver­senyt. Ezúttal tizenöt ország táncosait, a világ amatőr ver­senymozgalmának legjelesebb képviselőit várja a város; a vendégek fogadására, a gaz­dag program zavartalan lebo­nyolítására már minden elő­készületet megtettek. Az idén első ízben május 27-én a szomszédos Zala me­gye székhelyén, Zalaegersze­gen rendezik meg a magyar táncbajnokságot, s döntenek arról, hogy a következő két napon kik képviselik színein­ket a szombathelyi nemzetkö­zi vetélkedőn. Május 28-án a szombathelyi művelődési és sportházban v kerül sor a standardtáncok, 29-én pedig a latin-amerikai táncok nem­zetközi versenyére. A három­napos seregszemlét nagyszabá­sú gálaesttel zárják. A táncversenyen kívül a: idén az ötödik alkalommal rendezik meg május 30-tól jú nius 4-ig Szombathelyen. az országos táncpedagógus és versenytáncos-továbbképzést is, amelyre mintegy ötven tán­cost várnak; a kurzust az an­gol Carole Smythe mestered­ző vezeti. Ä szlovákiai Komáromban vasárnap ünnepélyes ered­ményhirdetéssel és nagyszabá­sú műsorral ért véget a Jó- kai-napok egy héten át tartó kulturális fesztiválja. A szlovákiai magyar nem­zetiség műkedvelő csoport­jainak seregszemléjén az amatőr színházak Jókai-napok versenyében a csallóközi tár­sulat, az irodalmi színpadok kategóriájában a kassai Szép szó csoport, a bábosok között pedig a kassai magyar okta­tási nyelvű gimnázium Déli­báb együttese nyerte el az el­ső díjat. Sokan kaptak díjat az egyéni versenyben elért sikereikért is. Az idén huszadszor megren­dezett Jókai-napok vetélke dősorozatának döntőjébe 20 amatőrtársulat- és negyven vers- és prózamondó jutott be, A fesztivál résztvevői és vendégei megkoszorúzták Jó kai Mórnak a csehszlovákiai Komáromban felállított szob rát. Amikor II. József kiadja hírhedt nyelvrendeletét, amely szerint a közhivatalokban a német nyelv használata a kö­telező, mintegy ellenállásként a magyar nyelv védelme ér­dekében Kelemen László lét­rehozza a magyar színészet el­ső hivatásos társulatát Pesten. Az országgyűlés támogatását kérve azonban csak megvetés érte, hazaárulónak minősítik, mert „a nemzetből csúfot, ko­médiást akar csinálni! A ma­gyart bukfenceztetni akarja!” A boldondokházát javasolják neki színház helyett. Kelemen 1790-ben létreho­zott magyar társulatát két év múlva követi Kolozsvárt a Fe­jér testvérek és Kots Patkó István magyar nyelvű színhá­za. A pesti együttes rengeteg anyagi kudarc után, támogatás hiányában 1796-ban feloszlik. Kelemen azonban nem mond le a színművészetről. Megkez­di vándorlásait szerte az or­szágban, a vármegyék és vá­rosok segítségét kérve. Debre­cen, Szeged, Várad, Kecske­mét, Gyöngyös után 1801-ben, augusztus hónapban Losoncra kerül a társulat. Az anyagi csőd itt válik teljessé. A trupp feloszlik, Kelemen is más pályát választ. Előbb Rác­kevén, majd Makón kántor, aztán ügyvédi irodát nyit, hi­szen jogot végzett és a színi­mesterség előtt ügyészként dolgozott Grassalkovich Antal gödöllői birtokán. Csanádpalo- tán 1812-ben kántortanítóvá választják, ott is halt meg két év múlva. Losoncon az 1790- es években a református kol­légium diákjai rendszeresen játszanak színdarabokat. Ezek a kor iskoladrámái, érzékeny­játékai. Az első hivatásos együttes tehát Nőgrád vármegyében Kelemen csoportja. 1810-ben találkozunk újból színi előadá­sok nyomaival. Losoncon ma­gyar nyelvű műkedvelők mu­tatkoznak be, s Balassagyar­mat tanácsülés! jegyzőkönyve emlékezik meg „Hibel come- diás”-ról, aki a tűzvész mentér si munkálataiban részt vett. Hibel nevével nem találko­zunk a magyar nyelvű társu­latok tagjai között, feltehető, hogy német nyelvű együttes tagja, vagy a kor szokásos egyéb vásári komédiása, báb­játékosa, mutatványosa volt. 1319-ben Gaál György ada­tai szerint öt egyforma játszó­csoportot ismerünk. Ezek a Székesfehérvárott működő, a megye igazgatásában szereplő 21 fős társulat, a hajdan Pes­ten játszott együttes Komá­romban 16 fővel Kilényi Dá­vid vezetésével, a 12 fős mis­kolci csoport, a színházavatás­ra készülő kolozsváriak és az önállósuló Kolozsvártól kivá­lók. 1820-ban a Kilényi vezette társaság érkezik meg Losonc­ra, hogy a magyar nyelvű művészetet a Felvidékkel is megismertesse. A kezdetek alig hasonlíthatóak a későb­bi színészet állapotához. A játszási hely alkalmi volt. A társulatok legkülönfélébb he­lyem mutatták be produkciói­kat, így Losoncon a ligetben, Gyarmaton a sétatéren, a nem­zeti iskolában, a megyeháza nagytermében, a Casinóban, de játszottak piacon, szabad téren, s minden erre alkalmas létesítményben. A társulatok azonban nem­csak olyan nagvszámúak, mint Gaál György említi. Három­négy tagú csoportok is járják az országot, többnyire igen el­lenszenves fogadtatásban ré­szesülve. A közönség kettős. Egyik, s a jelentősebb része a vásári játékhoz szokott hozzá, ahol közbeszólásaival reagálá­sával nyugodtan „zavarhatta” a produkciót, a másik, kisebb rész már megismerte a né­meti színháza'! előadásait, vagy Pesten és Kolozsvárott már látott magyar nyelvű színielő­adást. A műsor természetesen a közösséghez idomult. Hiszen a megélhetés a nagyérdeműtől függött.' A játszók többnyire a szórakoztató vígjátékokot, a könnyfakasztó érzékeny drá­mákat, a rémisztő és kalan­dos tragédiákat adták elő. A közönség reagálása a megszokott piaci és vásári já­tékokhoz hasonlított. A szín­padra, a technikára különö­sebb gondot alig tudtak for­dítani. A „dobozszínpad” még­is alkalmas volt a széles re­pertoár bemutatására, hiszen egy ácsolt deszkadobogót elő­függöny és több háttérfüggöny ..öltöztette” föl, oldalról kia­lakított díszletelemekkel, jel­zésekkel. A jelmez viszont na­gyon fontos volt. Bár nem mindig a játszott kornak és személynek megfelelő, de ha­tásos kellett, hogy legyen. A társulatok rendelkeztek saját ruhatárral, díszletanyaggal, sőt könyvtárral is. Teaz. ha el­veszett a könvv, emlékezetből úira megírták a művet, így jöhet létre az, hogv azonos cí­men olykor más és más szö­vegű darabot adnak elő. Ki- lényinek, aki Gyarmaton sze­repel az idők folyamán a leg­jelentősebb színházi könyvtára alakul ki, s igen komoly a szintén’Gyarmaton fellépő Ba- logh-féle társulat könyvanya­ga is. A közönség pénzben és ter­mészetben egyaránt fizethetett a műélvezetért. Míg az ötve­nes években is divatozott a helyárak természetes megvál­tása, amely Molnár György egykori feljegyzése szerint igen változatos. Egy pár csir­kéért 2 álló karzati jegyet ad­tak, egy fiatal libáért már 2 karzati zártszéket, s egy ki­sebb kosár tojásért 3 előadás­ra 1—1 karzati jegyet is kapha­tott a kedves néző, míg egy szopós bárány felért egy bér­let árával, riiivel egy álló hé­tig élvezhette volt tulajdonosa a színielőadásokat. Pénzben 20 és 60 krajcár között moz­gott a belépődíj, s Draguss Károly társulata Balassagyar­maton 5 forintért hirdette bérletes előadását egy zárt- székre » Kilényi Dávid 1820-ban megkezdi losonci szereplését. A direktor a korszak legerede­tibb színházi egyénisége. „A francia háborúban megsebe­sül”, s a katonaságot otthagy­va színésszé lesz. Felesége Széppataki Johanna, Déryné testvérhúga szintén jelentős színésznő. Kilényi minden vá­rosban megfordul állandóan változó csoportjával. Kezdet­ben „Alföldi Nemzeti Színját­szótársaság” néven szerepelnek Pécs, Baja, Szombathely kö­zönsége előtt. 1818-ban Ara­don a megyegyűlés alkalmával komoly sikereket ért el. 1820- ban Győrből érkeznek Gyar­matra. Győr „tele volt német szóval”, ezért főleg operát kel­lett játszani, hogy színházi csoportját fenntarthassa. Hír­hedt volt szervezőkészségéről, „színészfogásáról”. Molnár György így jellemzi, „Furfan­gos, ritka tapintatú és szerfö­lött ügyes Cirkumspektusos direktor”, akinek igen szép alakja, színpadi énekhangja volt. Ügy tartotta együtt tár­sulatát, hogy komoly előleget adott, ezzel hosszabb időre magához kötötte a színészeket. Társulatában játszott Szilágyi Pál, Láng Ádám, Pály Elek, Vásárhelyi Károly, s nála mű­ködött húga mellett a társu­lat kiválósága Déryné is. Telek Ervin (Folytatjuk!) Barlangkoncerfek Aggfeleken Kétévi szünet után ismét hangversenyeket rendeznek az aggteleki cseppkőbarlangban. A kiváló akusztikájú föld alatti hangversenyteremben a képen látható P. Mobil együttes fel­lépését ebben az évben még kilenc koncert követi. .........................................................................................................................................................................................................................................................HHiiniiHiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiimiiH............................................................................................................................................................................................................................................................. m m műsor KOSSUTH RADO: *.27: A tiszaeszlárl per *.57: Mozart: B-dúr szerenád K. 361. 9.44: Játsszunk a biUen- tyükkel! 10.05: MR 10—14 10.35: Csajkovszkij: A pikk dáma. Jelenet és a IL felvonás fináVa 10.59: Triók — magyar szerzők müveiből . 11.39: Tom Jones * 8. rész 12.45: Törvénykönyv 13.00: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát 13.55: Verbunkosok, nóták 14.40: Cyprian Norwid lengyel költő versei halálának 100. évfordulója alkalmából 15.05: Schubert: g-moll vonósnégyes 16.00: Népzenei Hangos Üjság 16.40; Régi híres énekesek műsorából 17.05: Canne9 — új ruhában 17.30: Morricone filmzenéiből 19.15: Barokk zene 20.02: Szintézis 20.32: Svéd Sándor emlékezetes szerepei 21.04: Ebéd a kastélyban 22.30: Schubert: A-dúr szonáta Op. 120. 22.50: Késő este: A fegyverreparátor 23.00: Zenekari muzsika 00.10: Virágénekek PETŐFI RADIO: 8.05: Fúvószene táncritmusban 8.35: Társalgó 10.00: Zenedélelőtt 12.25: Gyermekek könyvespolca 12.35: Melódikoktél 13.30: Karai József . kórusmuzsikája 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja 16.35: Csúcsforgalom 18.00: Neked sem mindegyt 18.35: Operettmúzeum / 19.00: Béres Ferenc népdalokat énekel 19.25: Elektronika a hadviselésben 19.35: Csak fiataloknak 30.35; a pajzán griff madár. 20.59: Böbe Gáspár Ernő népi zenekara játszik. Seress Anna és S. Bíró Antal nótákat énekel 21.37: A Rádió Dalszínháza 23.20: A mai dzsessz MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek, Időjárás, műsor­ismertetés. 17.05: Döntött a bíró­ság. Sorsok és forintok. Dr. Tí­már Láss:.*- előadása. 17.10: Fia­talok zenes találkozója. Szer­keszti: Beély Katalin és Zaltar Janos 18.00:' Eszak-magyarországi krónika. 18.25—Í8.30: Lap- és mú- sorelózetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétoma (ism.) 8.05: Iskolatévé. Fizika (ált. . isk. 7. oszt.) 8.35: Fizikai kísérletek 9.00: Kémia (ált. tsk. 7. oszt.) 9.30: Osztályfőnöki őrá (ált. Isk. 5—8. oszt.) 9.40: Csata fekete-fehérben. (ism.) 10.00: Fizika (ált. Isk. 8. oszt.) 10.30: Deltácska. 10.50: Képújság 13.25: Iskolatévé: Deltácska (Ism.) 13.45: osztályfőnöki őrá (ism.) 14.20: Kémia (ism.) 14.50: Fizikai kísérletek 1. rész (Ism.) 15.00: Napköziseknek, (ism.) 15.45: Hírek 15.50: Szoba szép kilátással. 8/3. rész (ism.) (6.401 Állatkölykök, (ism.) 18.45: Kúefcó (ism.) 17.20: Nemcsak nőknekl 17.35: Reklám 17.40: Emlékszel még? Rátonyi Róbert operettműsora. 18.15: Képújság 18.20: Közelkép a szentlőrinci is­kolakísérletről. 18.55: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: A skarlátbetű 4/4. rész. 20.50: Ez az a munkásság. 21.50: Stúdió '83. 22.50: Tv-hiradó 3. 2. MŰSOR: 18.30: A kőszegi szemle műso­rából. 18.55: örsbéli krónikák (ism.) 19.30: Tv-hírado 20.00; Gólyavárt esték. 20.45: Egészségünkért! 20.55: Tv-hiradó 2. 21.15: Nyitott műhely 21.35: Petrovies Emil. V. kan­táta. 21.50: Coralie. Magyarul beszélő belga tévéfilm. 22.50: Képújság. BESZTERCEBÁNYA: 18.30: Mezőgazdasági év 19.10: Esti mese 19.3#; Tv-hiradó 20.00: Mindenkinek a magáét. 21.30: A molekuláris biológia lehetőségei 22.0«: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Zenebarátok körében 23.05: Hírek 2. MŰSOR: 18 30: Fiatalok tv-klubja 1. rész 19.30: Tv-híradó 20.«0: Fiatalok tv-klubja 2. rész 21.30: Időszerű események 22.00: Irodalmi revü. (Ism.) 22.25: Matematika MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Beit Hur. 1—II. Színes. USA szuper- produkció. — Kohász: Elefánt- sztory. Színes, hangbemondásos japán film — Tarján vendéglős A profi. (16) Szinkronizált fran­cia bűnügyi film. — BalassaJ gyarmati Madách: Névtelen vár. Színes magyar film. — Nagybí- tonyi Petőfi: Vad fajzat. !’<S: Színes, szinkronizált olasz fiira. — Pásztói Mátrai Amerik» nagybácsim. (14) Színes, szín«- ronizált francia film. — Rétsági Feketeszakáll szelleme. Szít.». szinkronizált amerikai filmvigTa» ték felújítása. — Kisterer'-eJ Petőfi: Sgy zsaru bőréért. (181 Színes, Szinkronizált francia bűnügyi film. — Jobbágyi: Min­dent fordítva. Színes szovje* film vígjáték. 4 NŐGRÁD - 1983. május 24., kedd .

Next

/
Oldalképek
Tartalom