Nógrád. 1983. május (39. évfolyam. 102-127. szám)

1983-05-22 / 120. szám

TEKE OB Labdarúgó NB II. Ez legfeljebb félsiker... Az országos vidékbajnok­ságra továbbjutott Nógrád megyei sportolók közül csak­nem valamennyien bekerül­tek a legjobbakat tömörítő országos bajnokság küzdel­meibe. A serdülők korcso­portjában a nádújfalui Nagy József, az ifjúságiak között Huram Gyula (St. Síküveg­gyár), míg a felnőttek kate­góriájában Szabó Sándor (So­moskőújfalu) harcolta ki az OB-ra jutást. A nők verse­nyében az ifjúsági korosztá­lyú Huszár Ágnes és Tóth Mariann, a Somoskőújfalu te- kézői képviselték Nógrád me­gye színeit az ifjúságiak kö­zött. Az első nap után mind­ketten továbbjutóknak lát­szottak'. ám szálláshiány mi­att haza kellett utazniok Győrből... Az országos bajnokságra eljutott nógrádi versenyzők felemásan szerepeltek. A ser­dülő korosztályú Nagy József az első napon remekül gurí­tott, másnap azonban gyen­gén ment neki a játék, így végül is 774 fás összteljesít­ménye csak a 9. hely meg­szerzéséhez volt elegendő. Az ifjúsági Huram Gyula az elő­kelő S. helyen várhatta a má­sodik napi folytatást. Ez azonban nem sikerült úgy ahogy remélte: fáradt, indisz- ponált játéka révén a Ifi. helyre csúszott vissza. A pá­rosok versenyében a nyíregy­házi Hegyes Tiborral elért 8. helyezésével vigasztalódha­tott. A felnőttek között Szabó Sándor egyéniben nem ju­tott tovább, párosban azon­ban Klak Jánossal (Borsodi Bányász) az oldalán ugyan­csak az előkelő 3. helyet har­colta ki. A sok első és má­sodosztályú versenyzők között a legfiatalabb versenyzőként, NB Tll-as létére is kitűnően helytállt a világbajnokokkal teletűzdelt mezőnyben. Az elért eredmények hatá­sára „az egyik szemünk sir. a másik meg nevet”. A sike­rek biztatóak és talán fellen­dülést jelentenek a jelenleg mélyponton levő nógrádi te- kesportbam. Ha még azt is beszámítjuk hogy jobb fel­készüléssel, körültekintőbb szervezéssel ezt a teljesít­ményt is túl lehetett volna szárnyalni, ebből az követ­kezik, hogy a reménykedés már kevés — tettekre van szükség­Az 1983. évi országos teke­bajnokság győztesei. Serdü­lők: Vajda Gabrielli, a Vaj­da—Orbán páros (Győri Richards), Kovács János (BKV Előre), a Morvái—Ga- lavitzer páros (Győri ÉPFU— Győri Richards), ifjúságiak: Kovácsáé Kiss Erika (DÉLÉP SC) és a Kovácsné—Beckné (DELÉP SC—Győri Richards), Rendes Miklós (öztíi Sp). és a Molnár—Rendas páros (Eg­ri Sp.—Özdi Sp.). Felnőttek: Csányi Béla (FTC), és a Csá- nyi—Matiszlovics páros ill.: Némethné Kristyán Zsuzsa (Győri Lenszövő) K- g. Nagybátonyban az év „meglepetéscsapata" Egy évvel ezelőtt a Siófok — akárcsak a Nagyba tony — újoncként került a labdarú­gás második vonalába. A Ba- laton-parti csapat akkor mind­össze a bentmaradásról ál- mozott, ma viszont az NB-be kerülésért vív nagy csatát a SZEOL-lal és az STC-vel. Mi­lyen furcsa az élet: az egyik csapat talán előrelép, a másik pedig már biztos kieső. Vagyis a két együttest egy hónap múlva két osztálynyi különb­ség választhatja el egymás­tól! Hogyan jutott el idáig az Olajbányász? Alapjaiban ke­mény, áldozatos munkával, hihetetlen akarással. Az sem tizedrendű kérdés, hogy több volt első osztályú játékost iga­zolt. A csapat ősszel lépésről lépésre haladt előre és elju­tott egészen a 4. helyig. Baj­noki pontjainak száma akkor 21-re rúgott, s ehhez tavasz­szal ez ideig már 18-at szer­zett. Amíg az első forduló­ban 5 vereséget szenvedett, ad­dig a tavasz folyamán csak a Volán SC és a Kazincbarcika nyert ellene. A gólkülönbség­változás is sokat mond: az el­ső „menetben” 29 gólt lőtt és 27-et kapott, tavasszal pedig remekelt; mostanáig 26 al­kalommal talált ellenfelei há­lójába és csak 10 esetben ka­pott gólt. A vendégek egyéb­ként szerdán 2—0-ra győzték le a Keszthelyt, vasárnap pe­dig sima „négyest” lőttek a Ganz-MÁVAG-nak. A két ha­zai nyertes találkozót megelő­zően a Czabán Samu téren 5—2 arányban maradtak alul a Volánnal szemben, pedig az egyenlítést is elérhették vol­na. Mindent összevetve: Sző­ke Miklós irányításával re­mek gárda kovácsolódott a Balaton partján és ma a „meglepetéscsapat” pályára lép a bányavárosban. A Nagybátony csapata —í március 6-a óta első ízben — pontot szerzett. Méghozzá — kettőt! A 4—0-ás eredmény­nyel zárult találkozó értékét az sem csökkentheti, hogy a ven­dég Szekszárd meglehetősen mérsékelt teljesítményt nyúj­tott. A győzelem — remélhe­tően — visszaadta a fiúk ön­bizalmát, és a még hátralevő hat fordulóban törlesztenek valamit az adósságból. Ma éppen elkelne, hiszen egy esetleges hazai siker nagy­ban segítené az STC-t. A csa­pat egyébként meglepetésre készül mondotta Baranyai Gyula edző. Sajnos B. Kovács két sárga lap miatt nem játsz­hat. Az edző csak keretet hir­detett; és pedig: Kocsis, Kiss T., Szabó Gy„ Orosz, Mihalkó, Boros, Bedő, Cséki, Hugyecz, Lászlók, Kiss Gy., Loch, Kiss K.. és Szabó L. közül kerül­nek ki a pályára lépők. — t. I. — Kosárlabda NB II. Az egyiknek „bejött", a másiknak nem STC—Mezöberény 93—71 (38—22) .Salgótarján, v.: Pazsitka, Petró. STC: Kojnok (16), Ba­logh (4), Tóth (12), Szabó (18), Laczkó (35), cs.: Novák (6), Hjerczeg (2>, Telek. Edző: Bo- rönyai Tamás. Az eredmény alakulása: 5. p.: 8—0, 10. p.: 12—10, 15. p.: 26—26, 25. p.: 46—30, 30. p.: 60—40, 35. p,: 70—56. A Beszterce-lakótelepi Ál­talános Iskola hűtetlen torna­termében, a fullasztó hőség miatt a délutáni találkozók minden résztvevője nehéz helyzet előtt állt. (A tornate­rem szellőztetése nem megol­dott. Friss levegő csupán egy 80 négyzetcentiméternyi te­rületen árarttlik 4: terembe.) Á férficsapatnak (f. jutott a könnyebb ellenfél. Technikai és taktikai fölényüket mind­végig jól kamatoztatták. Erőn­létben is jól vizsgáztak. Az első percektől az utolsóig nö­velve előnyüket, biztosan győztek. Az együttes minden tagja lelkes játékkal járult hozzá a pillanatig sem két­séges győzelemhez. Voltak látványos megoldásaik is, és győzelmük értékét növeli, hogy pontjaik nagy részét tá­voli dobásokból szerezték. Az ellenfél védelme a kitűnő for­mában játszó Laczkót egyál­talán nem tudta semlegesíte­ni: 35 pontja igen jó dobó­teljesítmény. Boronyai Tamás: — A gyengébb ellenféllel szemben győzelmünk nem volt kétsé­ges. A kezdő ötös egyéni tel­jesítményeivel elégedett va­gyok. Mezöberény—STC 63—49 (31—29) Salgótarján, v.: Pazsitka, Petró. STC: Miskolczi (18), Belinyák (8), Kaposi (í2), Takács (4), Longauer (2), cs.: Szakmar (3), Karakasev (2), Regős, Tamási. Edző: Szarvas József. Az eredmény alakulása: 5. p.: 8—8, 10. p.: 16—16, 15. p.: 24—24, 25. p.: 40—36, 30. p.: 47—40. 35. p.: 57—46. A nők találkozóján a meg­lepően gyenge hazai játék nagy kiábrándultságot oko­zott. A szünetig is sok hibá­val játszó hazai együttes a gyenge védekezés dacára még pályán volt. A mezőberényiek gyors indításokkal rendre fel­zárkóztak. A szünet után ösz- szeroppant a tarjáni együttes. Miskolczi egyedül nem bírta túlerővel. Egy-két félidős tel­jesítményen kívül valameny- nyien mélyen a tudásuk alatti produkciót nyújtottak. Külö­nösen a hozzáállás volt he­lyenként megdöbbentő: Szarvas József: — Csapa­tom nem érezte súlyát a talál­kozó fontosságának. Maga­tartásban, a taktikai fegyelem betartásában mélyen az el­vártak alatt szerepeltek. Nem mentség játékukra, hogy az írásbeli érettségi és a felvételi vizsgák miatt edzéskimara­dások is voltak. — mátyus — Tömegsport Romhányban Gránit gyáriak a páiyán A Gránit Csiszolószerszám- és Kőedény­gyártó Vállalat romhányi telepe KlSZ-alap- szervezete és szakszervezeti bizottsága az idén is megrendezte az üzemi tömegsport- rendezvény-sorozatot. Az akcióban a gyáregy­ség létszámának mintegy fele vett részt. A nőknél asztalitenisz, sakk, tollaslabda sport­ágakban, a férfiaknál asztalitenisz, sakk, lábtenisz, tv-foci és kispályás labdarúgás sportágakban rendeztünk versenyt. A nők egyéni versenyében Hugyecz Istvánné, Var­ga Lászlóné, Meló Lászlóné és Zagyvainé Hidvégi Marianna osztozott az „érmes” he­lyezéseken. A férfiaknál az öt sportágban csapatver­senyt rendeztek és az összesített pontszám alapján a következő sorrend alakult ki: 1. Volán, 2. tmk, 3. műszaki. A férfiak között a legjobb sportolónak járó különdíjat Ka­csai István (Volán) kapta. Van tétje az északi rangadónak A véghajrá megkezdődött. Az NB I-be jutásra reális mérlegelés alapján a nemrég még bét versengő közül már csak négy csapat: a Volán, a SZEOL, a Siófok és az STC esélyes. A Volán elsőségét már az utóbbi három nem igen veszélyeztetheti. A másik NB I-es helyre tehát a baj­noki rajttól esélyesnek je­lölt STC is felveheti a har­cot. Ebben az idegtépő küz­delemben a tarjániak csak úgy maradhatnak versenyben, ha Egerben képesek győzni, vagy legalább egy pontot sze­rezni. A ma délutáni északi rang­adó előtt ellenfelünk — bár az utolsó hetekben igen hul­lámzó teljesítményt nyújtott — harminc ponttal a il. he­lyen áll. Csupán két ponttal előzi a kiesőjelöltek vészes 19. helyezettjét. Az egri rangadó így mindkét együttes részére sorsdöntő. A tétnyom­ta találkozón, aki higgadtab­ban játszik és taktikailag el­lenfele fölé tud nőni, az nyer. Az STC a hétközi, Volán elleni találkozón bíztató for­mában játszott A mezőny legjobbja ellen a kontrajá­tékban igen sok bíztató mo­mentum is akadt. Remélhető­leg Kovács III. forma javulá­sával az eredménnyességre sem lehet majd panasz. Az STC szakvezetője válto­zatlanul kitart a „győztes csapaton nem változtatni” elv mellett. Taktikai okokból le­hetséges egy, esetleg két he­lyen eltérés a pályára lépő kezdő 11-ben. Az együttest népes szurkolótábor kíséri Egerbe, ahol tavaszi nézőre­kordra számítanak. Az STC nagy becsvággyal készült a találkozóra, és valamennyien csupaszív játékot ígértek. Az Egerben pályára léoő együt­tes az alábbi keretből kerül ki: László, Rédei, Babosán. Bogdán, Kovács I.. Varga, Kántor, Kalmár, Balga, Ko­vács II., Földi, Szanyi, Ko­vács III.. Szedlák és a fel«j gyógyult Juhász. m. L' | MHSZ-könnyűbúvársport BALOGH GÉZA SIKERE Első versenyükön vettek részt a közelmúltban a salgótarjáni MHSZ- könnyűbúvár uszonyos szakosz­tályának sportolói. Komáromban rendezték a búnap közepén a Do­bi István-emlékversenyt, ahol 12 számban összesen tiz csapat tag­jai mérték össze tudásukat. A 15 méteres gyermek fiú búvárúszás­ban a tarjám Balogh Géza „do­bogóra” került: a harmadik he­lyen végzett. Remekül szerepelt később a 200 méteres uszonyos úszásban Is: az ötödik helyezést szerezte meg. A nógrádi megye­székhelyről egyébként tizenhár­mán vettek részt a versengésben; a többiek a középmezőnyben vé­geztek. A 11—12 és a 13—14 évesek kategóriájában számonként kö­rülbelül húsz fiatal rajtolt. Osz- szesítésben a Nógrád megyeiek­nek sikerült! az egyik csapatot megelőzniük, Így a 9. helyen vé­geztek. A salgótarjáni tanuszo­dában egyébként rövidesen vá­rosi, majd megyei bajnokságot szeretnének rendezni a sportág szakvezetői, hogy fölmérjék a helyi utánpótlás helyzetét. XXXXXXXXXXXXV^XXXXXXXX'^X^XX^XXXXXXXXXXXX^XXXXXXXWvXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXVXW^^>>?CO0XXxXXXXvXX.XXXe,X*XX>ÄX\»>XWXXXXXXXWÄXXXXNX\XXX „Ha gondolkodtak, ennek nem adtak hangot. Tudomá­sul vették a döntéseket, le­nyelték, ha nem tetszett ne­kik valami. Ügy tanulták meg, hogy nem érdemes szólni, mert erre csak ráfizetnek" — írja Zsolt Róbert a legutóbbi könyvében, a Sportolók, sport­erkölcsök című munkában a magyar labdarúgó-válogatott­nál régebben uralkodó gon­dolkodásmódról. Az érdek- feszítő Írás az idézett sorok közelében ad hirt az üdvös változásról is, mondván: „Mé­szöly és Mezey látta, hogy mi a baj... Ekkor váltak éret­téit okos edzővé. Nem képzel­ték azt, hogy ők ketten tud­nak mindent a legjobban, ha­nem hajlandók voltak meg­hallgatni más véleményeket és ha úgy látták, hogy ezek­ből bármi is hasznosítható, azt magukévá tették". Ű) mondatokban megfo­galmazott közhelyek —, il­letheti vád az iménti citátu­mokat. Tagadhatatlan, hogy tartalmilag lényegbevágó úiat nem közöl a bemutatott hely­zetelemzés. „Csupán" azt je­lenti az olvasónak, hogy az évezredes fölismerések is­mét utat törtek maguknak a gyakorlathoz. Ez pedig már nem kevés! Hiszen jól tud­juk . saját tapasztalatainkból, hogy az iskolában belénk Futballhoni bédekker Zsolt Róbert könyve a sporterkölcsökről sulykolt bölcsességeket igazá­ból csak a saját keservünkön tanuljuk meg. Valamennyi nemzedék külön veszi birtok­ba az ö korában éppen érvé­nyes tanulságokat, miközben többször is kínosan orron köp- pintja a valóság. Ezen birtokba vételnek iz­galmas dokumentuma — fél bibliotékát megtöltő előz­mény után — az újabb Zsolt- könyv. A Magyar Nemzet te­kintélyes munkatársa azt vizs­gálja, miért toporog tovább­ra is egy helyben, mélyen ko­rábbi — 50-es évekbeli — rangja alatt a magyar sport, ezen belül elsősorban a fut­ball. Vizsgálódásai kiterjed­nek a falusi labdakergetőktöl a nyugati profiklubokon át egészen a ElEA-ig, „intenzí­ven totális" képet igyekezvén adni a futball néven nevezett sportról, tudományról, művé­szetről. Nehéz nem észrevenni, hogy labdarúgó-társadalmunk ke­servei —, amelyeket Zsolt taglal nem csupán a stoplis cipők, kapuskesztyűk, izzadt mezek, lehorzsolt térdek, gyepszőnyegek világában jel­lemzőek. Egész honunk fej­lődésének minőségi — köz- gazdább kifejezéssel: inten­zív — szakaszra való áttéré­se hozza magával a futball­ban szembeötlően megmutat­kozó tüneteket. „Nálunk — miként társa­dalmunkban — nincs küzde­lem a létért a futballban” — említi Zsolt Méizöly Kálmán egy régebbi panaszát. Látszó­lag egyik fontos vívmányunk, a létbiztonság béklyózza a csúcsteljesítmények elérését a sportban. Hiszen a játékos — írja később Zsolt — „ha megszakad is, klubjában nem jut ötről hatra. Ha kimagas­lik a többiek közül, hivatalo­san akkor is legfeljebb csak annyit kereshet, mint a csa­pat hetedik legjobbja, s csak egy jó ezressel többet, mint a legutolsó". Számos üzemben hallhatók hasonló sirámok a bérdifferenciálás ürügyén. Nem volna megoldás? De­hogynem. Maga Zsolt fogal­mazza meg a javítás elvét, írván: „rosszul, ügyetlenül használjuk fel a meglevő anyagi erőket. A pénz nem ösztönzi a játékosokat, sőt gyakran visszahúzó erővé vá­lik. .. Hiszem, hogy ha a fut­ballra fordított pénzt okosan használnánk fel, egy csapásra nagyot lendülne föl a szín­vonal”. Igaz, ez sem tűnik „forra­dalmian” új fölismerésnek, ám épp így tanúskodik arról, hogy a kedvező változáshoz futballban (is) a bátor cselek­vésben testére lelt megújulási készség szükségeltetik. Ami a kurázsit illeti: ebben Zsolt sem jeleskedik túlságosan. Alapvető tanulságok után meglepő fordulattal: apró­cseprő módosítgatásokat lát célszerűnek. Holott mind a sportban, mind a gazdaság­ban kevésnek látszik gyönge közepesről jó közepesre fej­lődnünk. Aligha mondhatunk le a csúcsteljesítményekről, így hát meg kell csillanta­nunk a „csúcsdíjazás” lehető­ségét is! A becsvánv mellett föltehetöleg ez csábítja majd a stadionok ayevszőnyetfére a leendő futballcsillaaokat, akik a stadionok lelátóira vonzzák a közönséget. Hogy végre iga­zi szerepét töltse be a fut­ball: tartalmas showműsort nyújtson a rajongók nem el­hanyagolható nagyságú tö­megének! Molnár Pál LABDAROGÁS Megvan a három csoportgyőztes Nógrád megyei utánpótlás-bajnokságok Ezúttal közöljük a bajnoki csoportok végeredményeit: £szaki csoport 1.. M.-novák 14 8 2 4 39-16 18 2. Nagybátony 14 7 3 4 33-20 17 3. St. Bányagép 14 7 2 3 33-13 16 4. STC II. 14 7 2 5 43-25 16 5. St. Ötvözet 14 7 2 5 39-29 16 6. St. Somos 14 7 1 6 33-22 15 7. N.-megyer 14 4 3 7 23-40 11 8. Kazár 14 1 1 12 7-83 3 Az Északi csoport sportsze- rűségi versenyének végered­ménye: 1. Mátranovák 140 ponttal, 2. STC II. 140, 3. Ka­zár 140, 4. st. Ötvözetgyár 130, 5. Nógrádmegyer 130, 6. Nagybátony II. 105, 7. St. Somos 105. és 8. az St. Bá­nyagép SK 100 ponttal. Déli csoport 1. Szőnyt SE 14 12 - 2 61-18 24 2. Pásztó 14 11 1 2 49-11 23 3. Nagyb. Dl. 14 9 1 4 59-13 19 4. Kisterenye 14 8 3 3 37-24 17 5. STC in. 14 6 1 7 31-43 13 6. St. Sík. n. 14 3 - 11 14-50 6 7. Sz.-püspöki 14 2 - 12 17-57 4 8. 2. SZ. Volán 14 2 - 12 15-65 4 A Kisterenye—Szurdokpüs­pöki, valamint a Pásztó II— 2. sz. Volán mérkőzés pont­jait 3—0-ás gólkülönbséggel a két pályaválasztó kapta a szö­vetség határozatával. A Déli csoport sportszerű- ségi versenyének végered­ménye: 1. Pásztó II. 140 pont­tal, 2. Nagybátony III. 140, 3. STC III. 140, 4. Kisterenye 135, 5. St. Síküveggyár 135, 6. Szőnyi SE 130, 7. a 2. sz. Volán 110, s 8. a Szurdokpüs­pöki 100 ponttal. Nyugati csoport A Nyugati csoport sport- szerűségi versenyének vég­eredménye: 1. a Bgy. SE II. 100 ponttal, 2. Szécsény 100, 3. Szendehely 100, 4. Erdőkürt 95, 5. a Nézsai Tsz SE 80 és 6. Romhány csapata 60 pont­tal. A megyei Ifjúsági bajnok­ság eddig technikai okok mi­att még nem közölt két leg­utóbbi fordulójának eredmé­nyei: 11/XXVI. forduló: STC II— Szendehely 9—0 (5—0), St. Bányagép SK—Szőnyi SE 2—1 (0—1), Romhány—2. sz. Volán 0—4 (0—3), St. Ötvö­zetgyár—Szurdokpüspöki 5—0 (4—0), Mátranovák—Szécsény 1—2 (1—1), Kisterenye—Né­zsai Tsz SE 4—1 (1—0), Nóg­rádmegyer—Kazár 1—1 (1—0), St Somos—Erdőkürt 0—0. 12/XXVII. forduló: Erdő­kürt—2. sz. Volán 5—0 (2—0), Szőnyi SE—Romhány 1—1 (0—0), Szendehely—St. Bá­nyagép SK 2—2 (0—2!), Ka­zár—STC II. 1—5 (0—2, baj­nokhoz méltón), Nézsai Tsz SE—Nógrádmegyer 6—0 (4—0), Szécsény—Kisterenye 0—0, Szurdokpüspöki—Mátra­novák 1—2 (0—1), St. somos— St. ötvözetgyár („rangadó”) 4—1 (2—1). Az Ifjúsági bajnokság állása 1. Bgy. SE n. 10 8 2 - 57-13 18 2. Nézsai Tsz SE 10 6 2 2 29-13 14 3. Szécsény 10 4 - 6 33-55 8 4. Erdökürt 10 3 1 6 20-36 7 5. Szendehely 10 3 1 6 22-74 7 6. Romhány 10 3 - 7 35-25 6 STC H. ifi Nézsa Kisterenye M. -novák Erdőkürt Szécsény Romhány 2. sz. Volán Kazár St. Somos Sz.-hely Szőnyi SE N. -megyer St. ötvözet St. Bánya. Sz.-püspöki 27 23 3 1 27 20 - 7 27 18 3 6 27 13 3 10 27 13 3 9 26 12 7 7 26 13 4 9 27 12 9 10 27 10 7 10 27 9 8 10 27 10 2 15 27 8 5 14 27 7 5 15 27 7 2 18 26 4 2 20 26 2 3 21 120- 23 49 79- 33 40 94- 51 39 71- 46 31 64- 39 65- 49 3Í 81- 47 39 62- 51 2f 57- 62 2T 54- 59 26 53- 77 22 45- 55 21 30- 53 19 34- 91 1« 23- 85 10 19-130 7 (andó m.) NÓGRÁD — 1983. május 22., vasárnap 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom