Nógrád. 1983. május (39. évfolyam. 102-127. szám)

1983-05-03 / 103. szám

Hogy egészséges emberekké fejlődjenek I Táborozás mozgássérült gyerekeknek Salgóbányán Igaz, a nyári szünidőig még két teljes hónap hátravan, az iskolák, úttörőcsapatok azonban már szervezik a táborokat, kirándulásokat. Utazni, világot látni, pajtásokat, közös élmé­nyeket gyűjteni — a gyermekáimok netovábbja. A megyében meglehetősen nagy számban találhatók olyan gyerekek, akik nem élvezhetik felhőtlenül az iskola, az úttörő- csapat kínálta szabadidős-programokat, mozgásterük szűkre sza­bott, nyaralásról, táborozásról talán csak könyvélményeik van­nak. Ok azok a gyerekek, akik a mozgássérültek kategóriájába tartoznak, s bár szellemi képességeik kiválóak, születésükből vagy betegségükből származó sérüléseik a tórsddalom perifé­riájára szorítják őket. Két esztendővel ezelőtt a megyei Vöröskereszt szervezésé­ben táborba indult csaknem hatvan gyerek, valamennyien moz­gássérültek. Párádra vitte okét az autóbusz. A búcsúzás pilla­nataiban a gyerekek vidáman integettek, a szülők szemüket törölgették, hiszen csemetéik életükben először kerültek távol hosszabb időre a szülői háztól. A féltés, az aggodalom tehát nyilvánvaló volt. Mint ahogyan a táborzárás után az is nyilvánvalóvá vált, hogy a gyerekek szinté újjászülettek. Mert új világ tárult fel előttük, egészségügyi dolgozók fejlesztették mozgásukat, peda­gógusok gondoskodtak a színes kulturális programokról. A két hét alatt merített élmények tovább gazdagították a résztvevők érzelmi világát, értelmét. E gondolatsor apropóját pedig az az újabb kezdeménye­zés adja, amelyet máris örömmel üdvözölhetünk, A megyei kór­ház KISZ-szervezete a megyei KiSZ-bizottsággal együttgondol­kodva elhatározta, hogy az idei nyáron, Salgóbónyán egyhetes tábort nyit a)'mozgássérült gyerekeknek. A jelenleg nyilvántar­tott, mintegy 120 iskoláskorú, sérült gyerek egy része ismét Pá­rádra utazik, □ többieket a festői környezetben fekvő salgóbá- nyai Lovász József KISZ-vezetőkápző tábor várja augusztus 24- től 31-ig. A kórház KiSZ-bizottságcnak titkára, dr. Kalmár István lel­kesen tájékoztatott az elképzelésekről, a programokról. Szóra­koztatni és gyógyítani egyaránt szeretnének orvosok, fizikothe- rápiás dolgozók és pedagógusok segítségével. Hiszen ezek a kis emberek, de sokszor még a szüleik sem tudják, hogy sé­rülten is lehet, sőt kell mozogni, talán furcsán hangzik, még sportolni is. — Szeretnénk, ha a gyerekek teljes értékű, egész­séges szellemű emberekké fejlődnének. Mi a táborban ehhez minden segítségei megadunk. Reméljük, mind többen jelent­keznek — mondotta Kalmár doktor. Végezetül még néhány tudnivaló a táborral kapcsolatban. Minden 7-14 éves korú Nógrád megyei mozgássérült gyermek jelentkezhet személyesen, vagy levélben, az életkor, a sérülés jellegének megjelölésével. A gyerekek a tábor előtt orvosi vizs­gálaton vesznek részt. A szülőknek csak a napi étkezést - kö­rülbelül ötven forint - kel! fedezniük. A megyei kórház titkárságán várják tehát a jelentkezőket személyesen vagy Írásban. Kiss Mária Rend a kezekben és a felekben A karancslapujtői termelő- dődik, s aki akárcsak egy szövetkezet „Május 1.” Szó- percet is késik, akkor sincs cialista Brigádja a közös gaz- szerencséje, ha az elnököt vé- daság tizenegy kollektívája letlenül kikerülte... közül a legjobbak közé tar- A januártól bevezetett új tozik. Ez annál is nagyobb bérrendszer ösztönző hatása szó, mert itt a versenymoz- is megtette a magáét. A moz­galom színvonala sem akár- góbér nem ritkán 700 forint milyen... lehet havonta, s ezért már A 28 tagú brigád vezetője érdemes az eddiginél is jobb Tóth István műhelyvezető, minőséget nyújtani. la Somoskőújfalu és Fülek határ menti vasútállomások 1952-től versenyeznek egy­mással, a versenyt évenként értékelik. Mivel 1981-ben a határ­menti versenyt a somosiak nyerték, 1982-ben a vándor­zászló az ő birtokukba ke rült. Annak ellenére, hogy az elmúlt évben mindkét ál­lomás dolgozói 50—50 pontot értek el, mégis a somosiak teljesítménye minősült jobb­nak, újra ők lettek a vándor- zászló őrzői. Az ünnepségre a közel múltban Somoskőújfaluban került sor, melyen a két ha­tárállomás politikai, gazda sági, a vám- és határőrség képviselői, a Miskolci Vasút- Igazgátóság és Hatvan körze­ti üzemfőnökség képviselői vettek részt. A somoskőújfa lui állomás dolgozói között húszezer forint jutalom is ki­osztásra került. Ugyanezen állomáson a „Hámán Kató Szocialista Brigád a bronz fokozat kitüntetésben része sült. akit társai közül választottak ki erre a nem kis felelősség­gel járó posztra. Á verseny­mozgalomban bronzérmet ki­A felelősség amúgy is nagy. Egy év alatt 40 millióval nőtt a gépállomány, egy-egy mű­helybeli szakemberre több érdemelt kollektívában éppen milliós érték van bízva. S, úgy megtalálhatók a nagy aki egy nagy értékű Tótra te- gyakorlattal rendelkező idő- hergépkocsihoz, vagy Ikarus sébb szakemberek, mint a autóbuszhoz nyúl, annak nem sokoldalúan képzett fiatalok, tévedhet a keze. Kohanka László autószerelő, Eddig nem is tévedett. S, Zsidai István, vagy Gombkö- mint ahogyan rend van a ke- tő János egyaránt büszkék Zek körül, úgy rend van a arra, hogy a karancslapujtői fejekben is. Karancslapujtőn termelőszövetkezetben dől- pontosan tudják, hogy mit goznak, s azért, hogy a nagy- miért tesznek, s ez meg is üzem nevével mind gyaltrab- látszik az eredményeken, ban találkozni a megyén kí­vül is, azért ők tettek vala- Z. T. mit. Mikor, mit? Mindig azt és úgy, amire szüksége volt a közösnek. Ök ott voltak ak­kor is, amikor kisvállalkozás­ban épült az új, korszerű mű­helycsarnok, amikor rövid határidőre — akár hétvége­ken — kellett műszaki vizs­gára előkészíteni egy-egy jár­művet. És az ő munkájuk, kezdeményező- és újítókész­ségük eredménye az is, hogy idén eddig feleannyit költöt­ték alkatrészekre, mint ta­valy, azért mert minden egyes darabot alaposan szem­ügyre vesznek, nem lehetne-e megjavítani, vagy felújítani. Többnyire lehet... Zsidai István, a gazdaság legeredményesebb újítója is közülük került ki. Évi két- három újítása sokat hoz a közösnek, s akkor még nem is ejtettünk szói a munkavé­delmi ötleteiről, amelyek meg­valósítva a legfontosabbat az emberek életét, testi épségét, egészségét óvják. — Közöttünk csak a leg- fegyel mezét tebb. legjobban képzett, legsokoldalúbb dol­gozóknak van helye — mond­ja Kohánka László. — Itt a munkaidő reggel hatkor kéz­A sajt dicsérete A sajtok olyan tejtermé­kek, amelyekben koncentrá­lódnak a tápanyagok. Ez el­sősorban a fehérjékre vonat­kozik. Az ún. natúrsajtok (te­hát a minőségi, nem ömlesz­tett sajtok) 20—25 százalék fehérjét tartalmaznak. Ez azt jelenti, hogy kb. 200 gramm sajttal egy felnőtt ember egynapi fehérjeszükségletét fedezni tudja. Hozzá kell ten­ni, hogy ennek nem csak a mennyisége, hanem a bioló­giai értéke is kielégítő. A tejfehérje lényegében ugyan­olyan értékesnek tekinthető, mint a tojás-, vagy húsfe­hérje, ezt minden megfigye­lés és az aminosavösszetétel nagyfokú hasonlósága is iga­zolja. A szervezet vitaminellátá­sában is nagy szerepet ját­szanak a sajtok. Mindenek­előtt a zsírban oldódó A- és D-vitamin van meg bennük nagy mennyiségben. Napi 100 gramm sajt fedezi a D-vita- min-szükségletünket. De az értékeléskor, a fermentáció során a nemes baktériumtör­zsek és penészgombák B,-, B>- és B12-vitamint is ter­melnek. A tejtermékeknek igen nagy a kálciumtartal­ma, ezért a gyermekek egészséges csontfejlődését segítik a sajtok. A sajtokban elég sok magnézium is talál­ható, amely fontos szerepet játszhat az érrendszeri meg­betegedések megelőzésében. Az életfolyamatainkban fon­tos szerepet betöltő nyom­elemek közül a sajtokban a cink és a króm fordul elő nagyobb mennyiségben. A cink elengedhetetlen a has­nyálmirigy inzulin nevű hor­monjának és sok enzimnek a létrejöttéhez, ezen kívül, előmozdítja a sebgyógyulást. A krómnak a szénhidrát­anyagcsere szabályozásában van fontos szerepe. Portrévázlat Moór Máriáimról Moór Mariann rendkívül korán kezdte a színi pályát: 14 éves volt, amikor Ranódy László rendező rábízta A tet­tes ismeretlen című filmjének női főszerepét. Ettől kezdve számos film- és televíziós sze­repet játszott, többek között Az ember tragédiája televízi­ós változatának Éváját Szi- netár Miklós rendezésében. A színpad csak később hódítot­ta meg. 1965-ben végezte el a Színház- és Filmművésze­ti Főiskolát, és vidékre, a kecskeméti Katona József Színházhoz szerződött. 1969- ben az ország első színháza, a Nemzeti Színház hívta, és hűséges típus lévén immár másfél évtizede ennek a szín­háznak a tagja. Pályáját naivaszerepekkel kezdte: előnyös megjelenése, alkata, hamvas bájossága er­re predesztinálta. Julika volt Molnár Ferenc Liliomában és Melinda a Bánk bánban. Színészi fejlődésére talán az lehetne a legjobb példa, hogy egy mai Bánk bán-előadás­ban Gertrúdist kellene játsza­nia — nem az eltelt idő mi­í! RHlllfl Moór Mariann uralkodásra termett király* nő számításból, női ravaszság­ból megy hozzá a hódító Nagy Sándorhoz, akit a nász- éjszakáján- megmérgez: női csellel vet véget egy nagyra- törő álomnak. Legújabb szerepében egé­szen másfajta asszonyt ala­kít. Spiró György Esti mű­sor című darabjának hősnője tipikus mai asszony átlagkö­rülményekkel: férjjel, két szoba összkomfortos lakóte­lepi lakással, használt Tra­banttal és televízióval. Ez a színpad közepén elhelyezett készülék meghatározza Spi­ró alakjainak életét, helyze­tét, sőt még a szövegüket is: a szereplők ugyanis rögtönöz­ve reagálnak áz egész előadás alatt működő televízió estén­ként változó műsoraira. Két­ségtelen, hogy a Nemzeti Színház színpadán szokatlan ez a vállalkozás, hiszen szí­nészeink cseppet sincsenek felkészülve erre a fajta szín­játszásra. Moór Mariannról azonban kiderül, hogy reme­kül tud rögtönözni, s a fér­jét alakító Nagy Zoltánnal, att, hanem a színésznő belső Moór Mariann ugyanis nem. együtt parázs veszedésekkel és érettsége, alkatának váltó- naivaalkat. Erőteljes drámai váratlan bemondásokkal tar­zása miatt. Hamar kiderült színésznő, akinek külső adott- kítják az esti televíziózást. Ez ugyanis, hogy Moór Mariann ságai belső képességekkel az átlagos pesti nő a maga szépsége mögött több van, párosulnak. Szerencsére az kisstílűségével, korlátoltságá- mint egy fiatal lány naiv bá- utóbbi évek során alkalma val, apró-cseprő ügyeivel és ja: humora van, szenvedélyes nyílott a Nemzeti Színház felszínes kis életével rend­temperamentuma,, drámai ere- színpadán ennek bizonyítá- kívül ismerős típus: itt él kő­je és némi karcosság, amely sára is. Sütő András A szu- zöttünk. Moór Mariann leg- negat.ív szerepek eljátszására zai mennyegzőjében igazi frissebb szerepében is azt bi- is alkalmassá teszi. Ennyi drámai szerepet kapott: Ro- zonyítja, hogy a kezdő é—»k adottságot kár beskatulyázni xánét, a tragikus sorsú Da- szép színésznőjéből már? jó egyetlen szereokörre, ahogy reiosz király özvegyét. Moór színésznő lett. számtalan filmjében tették. Mariann alakításában ez az Ézsiás Erzsébet Gondolatok a kertbarátokról Emberek. Hétköznapi em- ám az új, a nagyobb hozamú nyan vissza könnyeiket. Azok berek, olyanok, mint bárki nemesítések kitakarították a barátok örökre letették a más. A balassagyarmati kert- őket a szűkös területről, szerszámokat, de akkor, azon barátok is épp ilyenek. A (Kérdhetnék: mi ebben a jó? a szombat délelőttön ott vol- napokban meghívót hozott a Visszaforgatni az idő kere- tak megint közöttük posta benne szíves invitálás két? Nem! A nagy hozamú Mindenki mindenkit ismer, a jubileumi találkozóra. Épp fájták elsősorban a gépi mu- Tudia mi a kedvenc növé- tíz esztendeje határozták el velés miatt, a nagyüzemi nve „p-et "a lecinhhan néhányan az egykori megye- módszerek térhódításával vet- s kihez kell fordulni. ha iga- szekhelyen hogy mindaz a tek át a hatalmat mindenütt. zi őszibarackoltványra tá- tudást amit a növényekkel A kertekben leg följebb ha mad valakinek gusztusa. Sok- valo bíbelodes közben meg- kisgépeket pofogtetnek a tu- szor és sokat vannak eg ütt szereztek, jo volna másokkal lajdonosok. Ott mindenre ele- __ ,-cv vnlt „7 „„v is megosztani. Hasznos lenne gendő a kéz, a teherbíró de- át> p8eydig mennyifhlnyta ve- a kisgazdalkodast’ megsze- rek. Cserébe a regi az el- tette őket a sors! De kiállta rettetni az emberekkel ebben felejtett zamatok, izek kerül- barátságuk a próbát. A nővé- a varosban is. ­Sikeres munka Az elhatározást tett követ­te, a tetteket pedig siker. Több okból is. Először is, mert a ke. tbarátkör amolyan úttörőszerepet vállalt Nóg- , . , .,,, . „ rádban, lévén az első ilyen .k“- Az e et a fele t ebben a megyében. Másod- leten munkálkodó, annyifele­vissza az asztalokra, a nyék gyűjtötték őket egybe, gyumoicsostalakba.) de az irántuk táplált érzel­mek hamarosan olyan embe­rivé váltak, hogy a növény össze a városi tanács dísz­termében a Palóc kertbarát­kor tagjai. Idősebbek, fiata­labbak, nők, férfiak, munká­sok és értelmiségiek egyaránt ott szorongtak. Mert ez is si­csak közvetítő maradhatott. Szórakozva tanulnak, pihen­ve munkálkodnak. Senki sem a pénzért indul kapával az ágyások közé, legföljebb, ha a szomszédnak ad egy csomó szor azért, mert számtalan, addig elhanyagolt kert ka­pott új erőre a városban. Szebbnél szebb virágok, gyö­nyörű paradicsomok, csodá­latos díszcserjék honosodtak meg ott, ahol addig hírüket em, vagy csak satnya roko­naikat ismerték eleddig. Har­madszor pedig az sem elha­nyagolható siker, hogy olyan fajták is új életre keltek a balassagyarmati kertekben, amelyek korábban szinte min­den kertben otthon voltak, képp gondolkodó embert fog retket. friss szagú póréhagy- össze egy évtizede ez a kör, mát, tulipánt. A nyugdíjasok hogy akár minta is lehetne visznek néha a piacra a ter- torzsalkodó, morgolódó vijá- mésből, valamit pótolva a gunkban. Talán — túl min- postáshozta forintokhoz, den szakmai, gazdasági sike­ren — ez a legnagyobb érté- „„ ... ke ennek a baráti közösség- Követendő példa... nek egy kívülálló számára. Már rég nem csupán a kér- A Hazafias Népfront vette tészkedés, az oltás fortélyai- szárnyai alá a maroknyi ba- nak, a fajták nemesítésének ráti közösséget, helyet, lehe- fogásai tartják együtt őket, tőséget teremtve^ hasznos, em* hanem a barátság, az egymás béri munkálkodásukhoz, tisztelete, megbecsülése is. V eneranda úr kihívta a villanyszerelői, és meg­nézette vele a vasalóját. A villanyszerelő forgatta a vasalót, a vállát vonogattu, aztán megkérdezte: — Mi van vele? — Villanyvasaló — felelte talányosán Veneranda úr. — Azt látom, hogy villany­vasaló. De mi van vele? El­romlott? Carlo Manzoni: A vasaló magával valami vasal nival ói? — Én? Nem, de. . — A vil­lanyszerelő hebegni kezdett, majd elhallgatott. — Akkor meg minek kap­csoljuk be a vasalót, ha se — Nem, amikor bekapcso- nekem, se önnek nincs semmi lom, teljesen kifogástalanul vasalnivalönk? működik. Ha nem kapcsolom — Azért, hogy meggyőződ­be, nem működik. Mellesleg jünk róla, hogy kifogástalan soha nem kapcsolom be. állapotban van —-felelte- mél­— És miért nem? — kérdez- tóságteljesen a magához tért te ámuldozva a villanyszerelő, villanyszerelő — Eszénél van? Hogyan — A vasaló abszolút hibát­kapcsolhatnám be, ha a keze- lan — rágott közbe élesen Ve- meg a vállát Veneranda úr —. ben tartja? Aztán meg, te- neranda. úgy tűnik nekem, hogy ön kis­gyük fel bekapcsolom: ak- — Akkor ne kapcsolja be! sé szórakozott... Jobb lesz, ka — üvöltötte a villanyszerelő, máskor jön el. A vasaló nincs — Tökéletesen értem, hogy elromolva, tudok várni, nincs miért bekapcsolni! — És c.3 ajtóhoz kísérte a vil- emelte föl a hang iát a maga lanvszerelőt» — Bocsásson meg — mond­ta a villanyszerelő vészjósló nyugalommal. — Meg tudná nekem mondani hogy tulaj­donképpen miért hívott ki? — ön, villanyszerelő, nem­de? — kérdezte udvariasan Veneranda. — Igen, az vagyok. — Ez a vasaló villanyvasa­ló? — Villany vasal 5. — Hát ha ez villany vasaló, akkor az ön véleménye sze­rint kit kellett volna kihív­nom? A szobafestőt? Vagy a masszőrt? — Ne-e-em — rázkódott meg a villanyszerelő. — I dchallgasson — vonta kor mit csinálunk vele? — Hogyhogy mit? Vasalni fog. Ugyan mi másra való a vasaló? — Ne oktasson engem — részéről Veneranda úr is. — mondta dölyfősen Veneranda Már húsz perce magyarázom, úr. — Tudom, mire való a hogy nem kell bekapcsolni! És vasaló. Az a kérdés, hogy mit még ön merészeli felemelni a fogunk vasalni? Hozott talán hangját! B vcsúzáskor a mester es­küvel fogadta, hogy más­nap újra eljön. Zahemszky László fordítása Még több hozzájuk hasonló, egymásért gondolkodó kisebb- nagyobb közösségre volt, van, lesz szükség. A Palóc kert­barátkor elkövetkezendő év­tizedei minden bizonnyal kö- Amint az elmúlt évek ha- vetendő példát adnak bárki lottaira emlékezve főhajtva számára, álltak, nem foghatták néhá- H. Z. Barátságuk kiállta a próbát Tigrisveszély a Szovjetunióban Az alig fél évszázada még egyébként az állományban az kihalástól fenyegetett usszu- orvvadászok okozzák, n tigrisből, a világ legna- A .. . . ... _ , gyobb tigrisfajtájából ma már A tl0rise^ közelsége persze több mint kétszáz állat él a ne™ kellemes az ember sza- Szovjetunió távol-keleti er- lnc‘ra: ? napokban Brovnyicsi deiben - erről számolt be a íalu, vasztorai arra lettek ft- Gudok című szovjet napilap. OVelmesek hogy a nagy esi- _ . , t kos állatok rákaptak a falu E tigriseknek az állatvilág- juhaira. Mint kiderült, a vé­kán nincs ellenfelük: még delemhez nem szükséges f egy- egy jól megtermett medvének ver: a tigrisek annyira fét­is kevés a reménye győze- számukra idegen za­, “ . jóktól, hogy eleg volt meg­lemre egy fiatal tigrissel kongatni egy fára akasztón szemben. A legtöbb kárt síndarabot elijesztésükhöz. NŰGRÁD — 1983. május 3., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom