Nógrád. 1983. május (39. évfolyam. 102-127. szám)
1983-05-21 / 119. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! TÍZÉVES A HOLLÓKŐ-BIZOTTSÁG NÓGRAD A/ MSZMP NÓGRAÜ VlíCrEI Dl/OTrSAú’í USA megyei ianacs lapja XXXIX. ÉVF., 119. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1983 MÁJUS 21., SZOMBAT Tudományos üsés a jubileum alkalmából A legfőbb ff tenyezo Napjaink gyakorlata, hogy párt-, állami testületek, gazdasági szervek, vezetők Nógrádban is tanácskozáson értékelik a vállalat, intézmény munkáját, és meghatározva a tennivalókat, megfelelő következtetéseket vonnak le. Tonnákban, forint- és devizaértékekben gondolkoznak, import- és exportmennyiségeket mérnek hazai és külföldi fizetőeszközökben. Termelési érték, hatékonyság, nyereség, jövedelmezőség... — ezekkel számolnak pozitív vagy negatív értelemben. Ez mind nagyon helyes is, ám gyakran tapasztaljuk, hogy akár állami, akár pórtvezetők, néha még testületek is, meg- • feledkeznek róla: a tonnákat, a termelési értékeket, a nemzeti jövedelmet - beszámolókban csak munkaerőnek nevezett — munkásók, termelőszövetkezeti parasztok, az egyének, a szocialista brigádok igen kemény munkával termelik meg, állítják elő. A népgazdaságban számottevő termelési érték előállítása nemcsak az új, modern technika, hanem főként az azt vezérlő emberek érdeme. Az összefüggésekről sohasem szabad megfeledkeznünk. Gyakran például a hatékonyság, jövedelmezőség csak fogalomként jelenik meg a szavakban, és hajlamosak vagyunk megfeledkezni a kettő kölcsönhatásáról: nr.it, mennyiért, milyen költséghányaddal állítottunk elő. Hasonlóképpen megelégszünk sokszor a töbBlettermékkel, a növekvő mennyiséggel, e közben megfeledkezve az emberi tényezőkről. Helyesen beszélünk megfelelő alkalmakkor a párt vezető szerepéről. Konkrét esetekben azonban, amikor szamot adunk gazdasági eredményeinkről, egy adott terület munkájáról, vagy a Központi Bizottság egy-egy határozatának a végrehajtásáról, akkor nem mindig elemezzük, értékeljük az illetékes területi pártbizottságok, pátalapszervezetek, az egyes kommunisták e téren kifejtett tevékenységét. A kelleténél kisebb figyelmet fordítunk az érékelő, a jövő feladatait meghatározó munkánkban, határozatainkban az emberi tényezőkre. Pedig jogos igény, hogy a határozatok végrehajtására komplexen térjünk vissza. Amennyiben egy megyei párttestület értékeli például a járási pártbizottság munkáját arról, hogy mit tett a Központi Bizottság 1978. március 15-i, a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetéről, továbbfejlesztésének végrehajtásáról hozott határozatában, altkor számot kell adnia a termelőszövetkezetben dolgozók eszmei, politikai nevelő munkájáról szóló határozat végrehajtásának tapasztalatairól is. Az elért eredmények a megtermelt mezőgazdasági termékek mennyisége, értéke ugyanis nem választható el attól a tudati fejlődéstől, ami a termelést folytatók pőrében végbement. Országos áttekintésben véve, ugyanígy nem lehet a VI. ötéves terv gazdasági, gazdaságpolitikai célkitűzéseit, életszínvonal- politikai, tudományos vagy oktatáspolitikai, kulturális programját • sem teljesíteni, ha elfeledjük a legnemesebbet, az emberi alkotókészséget. Valamennyi politikai, társadalmi szerv feladata, hogy ne csak számoljon az egyes ember, az alkotó közösségek, a kollektívák erejével, tettrekészségévei, hanem magas fokon mozgósítsa őket társadalompolitikai céljaink elérésére. Egyetlen vezető pártszerv, -testület sem mondhat le arról, hogy a központi bizottsági és a megyei határozatok értékelése, a jövő feladatainak meghatározása kapcsán konkrétan adják meg a partalapszervezetek az egyes kommunisták sajátos tennivalóit a hatékonyság növelésében, az új termelési eljárások kidolgozásában, az importhelyettesítő anyagok előállításában, vagy új, jól értékesíthető termékek kivitelezésében. Lassanként szinte már új, szokatlan feladatnak tűnik, hogy a kommunistáknak, műszaki szakembereknek, kiváló szakmunkásoknak, kinek-kinek olyan jellegű termelési feladatot adjunk, amely előre viszi mind a helyi kollektíva, mind pedig a népgazdaság érdekeit. Arról van szó, amiről a párt Központi Bizottsága április 12-13-i határozatában így ír: „Társadalmunkban meghatározó a munkásosztály szerepe. Folyamatosan gyarapodik műveltsége, erősödik szocialista tudata. A termelőszövetkezeti parasztság munkája, életformája tovább közeledik az ipari és az értelmiségi dogozókéhoz. A következő években nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy a gazdaságban végbemenő változások következtében hogyan módosul társadalmunk rétegződése és ebből milyen következtetések adódnak a politikai munka számára." Ne tévesszük ezért szem elől, hogy az ipari munkás, az esztergályos, a lakatos és a műszaki, a mérnök alkotó munkája összefügg. Ne felejtsük el, hogy a tsz munkájának eredményessége a növénytermesztő szakmunkásé, az agronómu- sé, a megtermelt termék a falu, a város és végső soron az egész ország jobb életlehetőségeit szolgálja. Valamennyiünk munkája, párttagok és pártonkívüliek összefogása az alapja nemzeti egységünk összeforrottságának, társadalmi felemelkedésünknek. A szocialista építőmunko feladatai mind nehezebbé váltak az ismert nemzetközi feszültségek, a világgazdasági válság jelenlegi periódusának hazánkra is kiható jelenségei következtében. A mindennapok eredményeiben, fejlődésünkben azonban mindenkor ott van a pártszervezetek, a kommunisták és a kollektívák, az egyes emberek alkotó munkája. Ezt is tiszteljük, becsüljük úgy, hoj;' a jövő még összetettebb feladatainál minden fokon elsődlegesen számítsunk o legfőbb tényezőre: a dolgozó emberre. Dr. Arató András Kiváló területi központ az egri TSZKER SZ! Tizenhárom évvel ezelőtt 11 termelőszövetkezet összefogásával jött létre a TSZKER egri területi központjának jogelődje, a METEV. Célja a gazdaságok közti áruforgalmi kapcsolatok segítése, a mező- gazdasági termékek jobb értékesítése, az ipari eredetű áruk beszerzése, az áruk és termékek útjának lerövidítése, a kiegészítő tevékenység kiszélesítése. Hogy a közös vállalkozás bevált, azt bizonyítja az, hogy az első év 40 milliós forgalmazásával szemben, tavaly már 1 milliárd 465 milliót tett ki a forgalmazás és a szolgáltatások értéke. Az alapító tagok mellé pedig már felsorakozott Heves és Nógrád megye csaknem valamennyi közös gazdasága. Nógrádból 32 termelőszövetkezet tagja a területi központnak és Salgótarjánban hosszú évek óta eredményesen működő kirendeltség működik. A TSZKER sokoldalúságát és a tagszövetkezetek igényeinek mind teljesebb kielégítésére való törekvését jelzi szerteágazó szolgáitatási tevékenysége. Szakemberei részt vesznek a gabona, a cukorrépa átadásában, átvételében, a vágóhídi húsminősítésben, a fejő- és tejhűtő berendezések karbantartásában, javításában. Foglalkoznak érintés- és villámvédelmi mérésekkel, villamos berendezések tervezésével, kivitelezésével, javításával. A TSZKER bolthálózata a háztáji kisgazdaságok jobb takarmányellátásában nyújt jelentős segítséget. A TSZKER egri területi ki- rendeltségének korszerű, hasz. nos munkáját — négy kivételével — valamennyi Nógrád megyei termelőszövetkezet is élvezi. A múlt évben például, vagyoni betéteik arányában csaknem kétmillió forint visszatérítést is kaptak, a tagságból eredő számos más előny mellett. Tegnap délután Egerben Zsebe József, a területi központ igazgatója negyedszer vehette át a „Kiváló területi központ” kitüntető címet, amellyel a közös vállalkozás kiemelkedő gazdasági munkáját jutalmazták. ilSiiili Megyénk kiemelt idegenforgalmi helyei közé tartozik Hollókő — kép: kulcsár — A Hollókő fejlesztésével foglalkozó bizottság tíz esztendővel ezelőtt alakult, s az alkalomból a Nógrád megyei Tanács VB és az Országos Műemléki Felügyelőség tudományos ülést rendezett pénteken Szécsényben, a nagyközségi pártbizottság előadótermében. Részt vett a tanácskozáson Jantner Antal, az építés- és városfejlesztési minisztérium miniszterhelyettese. Fábián Jánosné, a balassagyarmati járási hivatal elnök- helyettesének megnyitójában emlékeztetett arra a tényre, hogy a „Hollókő Nógrád megye gyöngyszeme” meghatározás egyre meggyőzőbben hangzik. Az ország mintegy száz építészét, műemlékvédelemmel foglalkozó képviselőjét Havas Ferenc, a megyei tanács elnökhelyettese üdvözölte. Mint a Hollókő fejlesztésével foglalkozó bizottság társelnöke röviden áttekintette a testület eddigi tevékenységét, annak eredményeit. Konkrétan szólt a fejlesztés további tennivalóiról is, külön hangsúlyozva, hogy az elkészült terveket csak társadalmi összefogással lehet és kell megvalósítani. Hollókő élő falumúzeum, idegenforgalmi központ. Ezt a témakört világították meg a tudományos ülés előadásai Elsőként Barabás Jenő, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem docense szólt Hollókőnek a magyar népi építészetében betöltött szerepéről. Mendele Ferenc, az Országos Műemléki Felügyelőség igazgatója a település műemléki rehabilitációjának építészeti koncepcióját vázolta fel. Alapvető cél volt a településszerkezet és a táj harmóniájának, a falu funkciójának megőrzése a megváltozott körülmények között. Román András, az OMF osztályvezetője, a bizottság . elnöke ismertette a hollókői műemlékvédelem nemzetközi jelentőségét. Kovács Gergely- né, az Országos Környezetés Természetvédelmi Hivatal munkatársa a táj és az építészet szükséges harmóniájáról, megőrzésének kívánalmairól beszélt. Nyerges János, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetője a község kereskedelmi és vendéglátóipari fejlődéséről adott érzékletes képet. Komjáthy Attila, az OMF osztályvezetője az ófalu fejlesztésének koncepcióját, irányait ismertette. C. Becker Judit, a megyei tanács építés- és vízügyi osztályának vezetője az infrastrukturális eredményekről és teendőkről tájékoztatott. Komjáthy AttUáné a vár helyreállításának történetét és feladatait fogalmazta meg. A szakemberek úgy látják, hogy Hollókő, műemlékvédelme jó úton halad, és további határozott, céltudatos összefogással a fejlesztés kidolgozott tervei megvalósíthatók:. Az ülés alkalmával Dev- csics Miklós, a megyei tanács elnöke kitüntetéseket nyújtott át az élenjáróknak. A Minisztertanács • Kiváló társadalmi munkáért kitüntetését kaptia Román András és Komjáthy Attila, a Kiváló munkáért jelvényt Kovács Pál ' hollókői tanácsi kirendeltségvezető érdemelte ki. Komjáthy Attiláné a megyei tanács értékes ajándékát vehette át. Az egynapos hollókői kirándulással egybekötött tudományos tanácskozás közelítette egymáshoz és azonosságra hozta a véleményeket,1 az együttműködő partnereket.’ XVXXXXXXCXXXXXXXXXXXXXXXXX>XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX>g«XXXXX»».XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX-gXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXxxXXXXxxxxxxxxxxx„„-------------------------------------------------------A z ÉMÁSZ üzemigazgatóságainak hálózati szerelési osztályai évről évre munkaversenyben mérkőznek meg. E nemes összecsapás az utóbbi években szép sikereket hozott a salgótarjáni igazgatóság szerelőinek. 1980-as és ’81-es évi munkájuk alapján mindkét alkalommal a vállalati verseny 2. helyezését érték el. Tavaly különösen jó évet zártak, s így talán nem volt túl nagy meglepetés, hogy az értékelés szerint ezúttal az első helyen végeztek. Mit mutat a siker a tavalyi év számadatai tükrében? A felvilágosítást Földi Ferenc, osztályvezető aSta meg. Ezek szerint a tervezett 41 millió forintos' értéket 8 százalékkal, azaz 3 millióval teljesítették túl. Az elvégzetl munkák közül értékében és fontosságában kiemelkedett a srdgót.ar. jáni nyugati városrész enerA VÁLLALAT LEGJOBBJAI Nógrádi szerelők elismerése giael látásának előkészítése, az építkezések megkezdéséhez szükséges energia biztosítása. A Rétság—Diósjenő vezetéken 2,2 millió, a salgótarjáni „füleki” vezetéken 1,5 millió forint értékű munkát végeztek. Nagybátonyban és Cereden félmilliós rekonstrukciókkal javították a település energiaellátását. Balassagyarmaton ugyanennyiért szereltek a Bajcsy-Zsi- linszkv utcában,. A város északi lakótelepén 900 ezres munkát teljesítettek. A Pősténypuszta hűtőház ellátására is tavaly készült el a vezeték. Nagy értékű rekonstrukciót végeztek továbbá a működési területekhez tartozó, de megyén kívüli Petőfibányán, s a fővárosi rekonstrukciós programba is besegítettek. A „vendégmunkáról” a megrendelők csak a legjobbakat mondották. Mindent összevetve több mint 30 kilométer középfeszültségű — tízezer voltos — vezeték, közel hetven kilométer kisfeszültségű hálózat, t valamint 34 transzformátorhaz a tavalyi teljesítmény. £ Az osztály a megyében minden időben jelzett igényt kielégít, különösen azokat a hálózatszerelési munkákat részesíti — lehetőségei szerint terven kívül is — előnyben, melyek lakóterületek, lakótelepek, otthonok villamosítását segítik, öt szocialista brigádban tevékenykednek a szerelők, ezek mindegyike bronz-, ezüst- vagy aranykoszorús minősítést ért el. Az üzemigazgatóságon belüli újítási verseny első és harmadik helyezettje is a szerelők közül került ki. Munkájukat a jó szervezés, a nemrég üzembe helyezett előszerelőműhely —, mely a korábbiaknál lényegesen magasabb szinten, jobb körülményeket biztosítva működik — s nem kis mértékben a jó kollektíva összetartása telte sikeresebbé.
