Nógrád. 1983. május (39. évfolyam. 102-127. szám)
1983-05-20 / 118. szám
DÉTÁRI BORBÁS VINCE’ A nevelési értekezleted mafgSjarcf Család és iskola r Ezekben a hitekben a megye valamennyi általános és középfokú tanintézetében lezajlottak az 1982/R3-as tanév Utolsó nevelési értekezletei, melyek témája: a család és ez iskola kapcsolata volt. Sok hasznos gondolat hangzott el ezeken a nevelési értekezleteken,, pro és kontra vélemények ütköztek, különböző nevelői nézetek kerültek összhangba ebben a nagyon komoly témában. Mégis az értekezletek többségéről kissé keserű szájízzel némi hiányérzettel távozott az ember. Igen hiányérzettel. Hiányérzettel, mert ezeken a nevelési értekezleteken csak az egyik fél véleménye került kifejtésre, a másik fél ■— a család — nem kapott hangot. Igaz, objektíve lehetetlen volna egy ilyen jellegű nevelési értekezeletre valamennyi családot, vagy családfőt meghívni, de egy esetleges meghívást is félő, hogy kevés család fogadott volna el. Főként azok a családok tartották volna távol magukat ettől a fórumtól: ahol problémák vannak. A családok, a szülői: érdekeit és véleményét a szülő munkaközösségek vezetői képviselték, mert azokat meghívták. De a valóban „érintettek” távol maradtak. Napjainkban a tanintézetek egyre nyitottabbak, s próbálnak újabb Kerületek felé is nyitni. Mára már lecsillapodtak a viták, hogy mi az iskola fő feladata: az oktatás vagy a nevelés? Nagyon helyes kompromisszum jött létre az oktatva nevelés szemlélete, amely nem azt jelenti. hogy a tanintézetek minden nevelési feladatot levesznek a szülők válláról, hanem azt, hogy a jelenlegi foglalkoztatottsági struktúrában bizonyos segítséget adnak az elsődleges nevelő közegnek: a családnak. Intézményeink a családi életre, a család, a szülő szereltére, a takarékosságra, az egymás iránti gondoskodásra és megbecsülésre nevelik nebulóikat. A legszebb, a legtisztább érzéseket kívánják beleplántálni a fogékony gyermeki lélekbe pedagógusaink, de hiába, ha otthon ellenkező benyomások érik őket. Ha nincs szinkronban az iskola törekvése a családi hatásokkal. Szülők szeretetére oktatja a nevelő a gyermeket, még szaktárgyak keretében is, s mégis megdöbbenve hallottam a következő kinyilatkoztatást egy kislány szájából, amint barátnőinek mondta „képzeljétek az a hülye apám, csak farmerrongyokat, még 'emezeket hozott külföldről, s nem azt ami nekem kellene...” Honnan vette ezt a hangoK? Az iskola nem így bocsátotta el. Arany János csodálatos verse a „Családi kör” szinte minden padagógusnak szemléltetőeszköz a családi életre nevelésben. A családi béke, az egymás iránti szeretet, megbecsülésről beszélünk, s másnap a gyerek kiadatlanul kék-zöld foltokkal jelenik meg, mert a családfő fizetés utáni napon, de alkalom nélkül is felöntött a garatra, s erejét vagy éppen összegyűlt, s mások által táplált mérgét családján töltötte ki. A család évszázados struktúrája megbomlott, hiszen mindnyájan dolgozunk. Kevesebb az idő, s egyes szülők a nevelési feladataikat letudják azzal, hogy este megkérdezik futólag, hogy „na mi volt ma a suliban?” de a választ már nem is hallják. Letudják gyermekük nevelésének gondját azzal hogy a legújabb divat szerint öltöztetik kedvenc csemetéjüket, zsebpénzzel látják el, esetleg megszidják egy-egy rossz jegy miatt, időnként morogva elmennek a szülői értekezletre. Jó lenne, ha a divatos ruhák, zsebpénzek, csillogó kerékpárok — a 3. osztály felé kismotorok — helyett az jönne divatba, hogy otthon az iskola nevelési funkcióját erősítenék. Nemcsak egv kérdés erejéig jutna idő a gyermekekre, hanem az iskolai szemléltetés helvett, az otthoni „családi kör” segítené a nyiladozó értelem jó irányába való fordulását, s akkor talán a pedagógusok is hiányérzet nélkül távoznának egy ilyen témájú nevelési értekezletről. Mátyus Imre Uljanovszki kincstalálók Uljanovszkban egy bontásra ítélt ház padlásán a közelmúltban régi ékszereket találtak. A kincseket iskolások fedezték fel. A kis dobozban briliánsokkal, igazgyöngyökkel díszített ékszerek, aranyórák, karperecek, és más értékes tárgyak voltak. Értékük meghaladja az 50 ezer rubelt. A viharos megrázkódtatások, háborúk, hadjáratok során a középkori városlakók gyakran rejtették kincseiket a földbe, falazták be házaikba és előfordult, hogy később már nem volt aki „visszakövetelhesse” azokat. A megtalálók kötelessége értesíteni az állami intézeteket, múzeumokat és a szakemberek megérkezéséig gondosan meg kell őrizni a talált tárgyakat A szovjet törvények értelmében a talált kincs értékének egy negyede a megtalálót illeti. Zenei hírek A közelmúltban egy Stockholm melletti megye együttese, a svéd Jahrlallai fúvószenekar tisztelte meg Salgótarjánt. Hangversenyüket a zeneiskola nagytermében hallhattuk, ahol nagy közönségsikert arattak. Műsorukra tűzték a hagyományos fúvószenét, svéd szerzők müveit, illetve musicalt (például a Kabaré fúvószenekarra való feldolgozását) egyaránt. Megnyerő, külső, látványos hang- szerelés. nem tolakodó, de biztos fellépés, mindez garantálta sikerüket annak ellenére, hogy a zenekar hangzása néhol amatőrnek tűnt. Kitekintést adtak azok számára, akik a fúvöszenét alig- alig, vagy csak mint térzenét Ismerik nemcsak indulók és kerin- gők léteznek, mindezt igazolta műsoruk. Lelkesen játszottak, a közönség tetszését pedig ráadásokkal köszönték meg. ♦ A salgótarjáni szimfonikus zenekar régebbről elmaradt bérletes hangversenyeit pótolta nemrég Magyamándorban és Balassagyarmaton. Játszották Beethoven Leonóra nyitányát. A nyitány tulajdonképpen tartalom, röviden mesél, csupán zenei eszközökkel. Ügy is modhatnánk, egyfajta programzene. Ez a nyitány a börtönbe került férjről, Floresz- tánról és az őt mindenáron kiszabadítani akaró feleségéről, Leonóráról szól, két jellemrajz. A közönség érdeklődéssel hallgatta, a zenekar valóban elmesélte a történetet hangszereivel. Mozart zongoraversenyét Juhás2 Éva zongoraművésznő játszotta, a körülményekhez képest sikeresen. Ezalatt a hangszerek minőségét értem. Magyamándorban csak pianínót. Balassagyarmaton pedig egy középiskolában használt zongorát tudtak rendelkezésére bocsátani. Haydn Üstdob szimfóniája volt az utolsó műsorszám, melyből két tételt mutattak be a közönségnek. A műsorszámok között ismertetőt mondott Fasang Árpád. Kedvesen szelíden beszélt, igyekezett mindent elmagyarázni a gyerekeknek, közben szorgalomra, kitartásra buzdította, zeneszeretetre tanította őket, idézett a zeneirodalom nagyjairól. Beszédével hangulatot teremtett és emelte a műsor színvonalát. M. É. A szerencsés kincstalálók; a IV. osztályos A. Szaveljov és a IX. osztályos O. Majorov. Az érték egy negyede a megtalálókat illeti. A fenyők nem száradtak el... A Bikkoldal zöldül, éppúgy, mint a távolabb húzódó Vajas, a tőrincsi dombok, vagy a Csádalj. Az Ipoly szalagján fényesen csillan a napfény. A vízimadarak sürgés-forgása májust jelez. * Először egyedül próbálkozom. Nem olyan nagy ez a litkei temető! Talán magam is rátalálok idősebb Borbás Vince síremlékére. Évtizedeken át itt volt kántortanító. Azoknak legalább egy kőkereszt abban az időben is kijárt. A kő pedig gondozás nélkül is sokáig fennmarad. Mégsem találom. Aztán mások is segítenek a keresgélésben. A névre emlékeznek. Igen, valami botanikus tudós volt, ha nem ő, akkor a fia... * A községben a fiatalabb Borbás Vincéről, a világhírű tudósról utcát is elneveztek, s az iskola is őrzi nevét. Szülőházán pedig emléktábla volt. — Szép ünnepségen avatták fel — mondja Ottmár néni. — Arra még nem emlékszem biztosan, hogy milyen évfordulója volt, de nagyon sokan voltunk ott a faluból. Az utca, meg az udvar is tele volt emberekkel. Ott volt apraja-nagyja. A ház előtt fenyőfákat ültettek. A verset Cili, a testvérem lánya mondta a hambiton állva. Az elejére már nem emlékszem, de nagyon szépen, valahogy így fejezte be: „Ápolgatjuk, lo- csolgatjuk, elszáradni sose hagyjuk”. A fenyők nem száradtak el. De a ház eltűnt mögülük. Az a ház, amelyikben a geobotanika XIX. századbeli legnagyobbika élte gyerekkorát. — Nagyanyáméi:: velük szemben rézsűt, laktak. Ahogy édesanyám mesélte, a házuk nem olyan volt, mint, amit most lebontottak. Beljebb az udvaron állott egy kis ház, később ahhoz toldottak eleibe. Arra már én is emlékszem, hogy utánuk következő lakóknál jártam, mint kisgyerek és jól megnéztem magamnak a füstös konyhát a nagy gerendákkal. Még úgy el is gondoltam magamban, hogy ilyen házban laktak a Borbásék? Nagyapám sokat üldögélt az öreg Borbással a kemencén. Mert akkor még kemence volt. A Vince gyerek meg ott tanyázott nagy- anyáméknál. Nagyon szerette a főztit. Egyszer kifagyva jött haza az erdőről és nagyanyám azt mondta neki: „Ott fagysz még egyszer meg, te gyerek, meglátod!” „Majd megmelegszek kisanyáéknál!” (Nagyapám Kis Ignác volt, ezért hívtuk őket „kisapának”, meg „kisanyának”.) * Vince mindig az erdőt bújta. A Bikkoldalt szerette a legjobban. Azt szokta mondani, hogy a Bikkoldalnak minden szál füvét be kéne aranyozni, mert minden szál füve gyógyszer. Akkor még nem ízület volt, hanem kösz- vény. Ha megtudta, hogy valakinek köszvénye van, elment füvet gyűjteni rá. Azokat horgonyfazékban kifőzték és fakádba tették, úgy használták. Borbás Vince nem ezekkel a gyerekkori felfedezésekkel gazdagította a tudományt De ezek nélkül talán sohasem vált volna tudóssá. Itt ivódott bele a növények szeretete, mely szorgalommal, kortársain túlnövő intuitív és rendszerező képességével párosulva, a magyar flórakutatás legjelesebbjei közé emelte. Növények sokasága őrzi nevét, mint felfedezőét. Növényföldrajzi tanulmányainak megállapításai ma is helytállóak és a jelenlegi kutatások alapjául szolgálnak. Ma különösen aktuálisak, hiszen az ember és környezete közötti megbomlott egyensúly helyreállítása gyakorlati jelentőségűvé teszi azokat (Pl. a, Balaton hínárosodásának meggátlása, mellyel oly sokat foglalkozott.) — Hogy később mi lett vele, azt én pontosan nem tudom. Ügy hallottam, hogy valahol egyetemi professzor lett, de azt sem tudom, hogy hol van eltemetve. A fiatalabbak erről biztos többet tudnának, nekik tanították az iskolában. A Cserháti tanító úrról biztosan tudom, hogy sokat beszélt róla a gyerekeknek, de talán a mostaniak is. Emlékszem, egyszer halottak napján nagyon sok iskolásgyerek volt a Borbás bácsi sírjánál. Virágokat, gyertyákat vittek. Még odamentem én is megnézni, telistele volt a simák még az oldala is virágokkal. Gondoltam, ha már a fia nem érdemelhette meg, hogy ide temessék, legalább az apját becsüljük meg. De most már, hogy beteg vagyok, régen nem járok a temetőbe. Az uram sírja körül még most is az a borostyán van, amit a Borbás gyerek ültetett az akkori kertünkbe. Mert hozott oda a ravás mellé — az amolyan kőből rakott kerítésféle — szarkalábat, bojtorjánt, tisztesfüvet. medvetalpat, ökörfarkkórót, meg borostyánt is. Ha meghalt valaki rokon, télen is abból csináltam zöldet a koporsóra. Akkora szép nagy levelei voltak. Mikor eljöttünk onnan lakni, egy jó nagy tövet kihúztam onnan, azt ültettem a sírra. Sokszor eszembe jutott róla a Borbás Vince. Még egy kicsit büszke is voltam rá, hogy ő ilyen nagy ember lett. * Nagy ember volt. Megalapozott tudással és szárnyaló fantáziával. Szerette az embereket. A növényeket is az emberért szerette és kutatta. Fiatalkori versei költői készségről, nagy műveltségről és mély humánumról, az élő világ csodálatáról és tiszteletéről tanúskodnak. Ennek titkait vágyta minél teljesebben felidézni. Akadémikus, a dogmákhoz ragaszkodó kortársaival előremutató és újszerű nézetei miatt sok vitája volt. Nézeteit sohasem rejtette véka alá; ezért — mint csaknem minden nagy tudósnak —, sok akadállyal kellett megküzdenie. A rangnál, címnél fontosabbnak tartotta igaza elismertetését. Kora társadalmi viszonyai közepette érthető, hogy a megérdemeltnél jóval később kapott Kolozsvárott egyetemi katedrát. — Ügy tudom, Litkén sokan szerették az idősebb Bor- bást, és tudós fiát is sokan tisztelik, ha nem is értünk úgy hozzá, hogy ő mit csinált. Biztosan megvan az oka az elismerésének. Ügy hallottam, hogy valahol a Balaton mellett is van szobra, meg fasort, vagy valami ilyesmit neveztek el róla. Nagy kár, hogy a házat lebontották. Annyi ember megállt ott, különösen úgy ősa felé, mikor sok idegen jár a községben. Legalább azt a táblát el kellene valahol helyezni. Építenének neki valamicskét olyan beugróval, hogy az eső, meg a hó ne vágja. Á ház lebontásán sokan meg- botránkoztunk. Olyasfélét hallottunk, hogy rendbehozzák és egy kis múzeumfélét csinálnak belőle, a kertjében, meg Borbásró] elnevezett növényeket ültetnek. Mikor meghallottam, hogy a tűzoltók szétszedték, mondtam is a fiamnak: „Látod, tűz nélkül eloltották a Borbás-há- zat!” A tudománynák vannak kevésbé divatos, a közvélemény által alig ismert ágai, melyek azonban éppúgy szolgálják- az emberiség ügyét, mint az ismertebbek. Détári Borbás Vince ilyen tudományág nagy egyénisége volt. Szülőhazájában megtettünk-e lelkiismeretűnk szerint mindent tevékenységének ismertetéséért és emlékének megőrzéséért? Szülőházának elvesztésével mindenesetre Litke és az egész megye is szegényebb lett egy becses kultúrtörténeti emlékkel. Tegyük meg legalább ezután, amit pótolnunk kell! Dr. Fancsik János KOSSUTH RADIO! 8.27: Egy kis figyelmet kérek 1 8.37: Ravel: Daphnis és Chloé — balett 9.33: Száll az ének 10.05: Hétszínvlrág 10.35: Ágban, erekben, levelekben 10.40: Régi hires énekesek műsorából 11.00: Görgely Gábor színháza 11.45: Kodály egynemű karaiból 12.45: Hét végi panoráma 14.02: A Budapesti koncert fúvós- zenekar játszik 14.14: A SebS-együttes összes felvétele XI/11. rész 1979. 15.05: Révkalauz 15.35: szlklay Erika énekel 16.00: Húszas stúdió 17.05: Gencsy Sári és Szabó Miklós nótákat énekel 18.00: Filmslágerek 19.15: Poulenc: Az őzikék — balettszvit 19.36: A 111-es 20.36: Operett kedvelőknek 21.30: Választóvonal 22.30: Varsói beszélgetés Cathy Berberianna! 23.19: Mozart: D-dúr (Postakürt) szerenád K. 320. 0.10: Melódiakoktél PETŐFI RADIO: 8.05: A Magyar Rádió és Televízió énekkarának és szimfonikus zenekarának felvételeiből 8.35: Slágermúzeum 9.21: Háttérbeszélgetés 10.00: Zenedélelőtt 11.35: Tánczenei koktél 12.40: Népi muzsika 13.15: Nyolc rádió nyolc dala 14.00: A Petőfi rádió zenedélutánja 4 NÓGRÁD - 1983. május 20., péntek 14.50: Vásárrádió (Kér.) 15.30: Könyvről — könyvért 15.45: A Menn At Work együttes felvételeiből 17.30: ötödik sebesség 18.35: Pophullám 19.40: Régi nóta, hires nóta 20.35: sokféle — a férjekről 21.35: Ritmus! 22.05: Népdalok 23.20: Annie, a puskás amazon MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. 17.05: Péntek este Észak-Magyarországon. (A tartalomból : Strandszemle három megyében — Kempingcikkek nyomában — Áruellátás üdülőövezetben — Programajánlat) Szerkesztő: Nagy István. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism.) 8.05: Iskolatévé. Fizika (ált. isk. 8. oszt.) 9.40: Fizika (ált. isk. 6. oszt.) összefoglalás 9.25: Magyar irodalom, (ált. Isk. alsó tagozat 10.00: Magyar irodalom (ált. Isk. 6. oszt.) 10.40: Rajz- és műalkotás-elemzés (ált. isk. alsó tagozat) 11.00: Képújság 13.50: Rajz- és műalkotás-elemzés (ism.) t4.10: Magyar Irodalom (ált. Isk. alsó tagozat, ism.) 14.35: Magyar Irodalom (ált. Isk. 6. oszt.) (ism.) 15.15: Aki mer, az nyer! IX. (ism.) 15.55: Hírek 16.00: Születésnap. Magyarul beszélő szovjet—azerbajdzsánl tévéfilm 17.25: Postafiók 250. 17.40: Képújság 17.45: Reklám 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.10: Tévétoma 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Ki mit tud? I. elődöntő 22.05: A hét műtárgya 22.10: Tv-híradó 3. 22.20: Egy lány Chicagóban. Magyarul beszélő amerikai film (16 éven felülieknek!) 2. MŰSOR: 20.00: Útjaink... ,a földet szeretni, az embert tisztelni kell” 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Reklám 21.25: Szoba szép kilátással VI/3. 22.15: Krónika 2. rész, magyar hadsereg a Donnál. Áttörés 23.05: Marcla híres koncertje 23.55: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 17.30: Találkozás Jozef Vrabeccel 17.55: Bratislava! magazin 18.10: A tenger titkai 18.40: Dokumentumműsor 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Martin Eden. Olasz film. Jack London regényéből. 1. rész. 21.05: Zenés fejtörő 21.35: Olomouci barlangkutatók Kubában 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Az ügynök és a kutya Cseh film (ism.) 23.45: Hírek 23.50: Krystlna Gizowska énekel 2. MŰSOR: 15.15: Hírek 15.30: A Vajnorana fúvószenekar játszik 15.55: A repülő kivi. 2. rész. 16.20: Gitár vagy sztetoszkóp NDK tv-filjn 17.50: Tv-fórum 18.35: Tűz van. Riportműsor 19.00: V-Moto Rock Magyar könnyűzenei műsor 19.30: A német nyelv klubja 30.00: sok hűhó semmiért (ism.) 21.30: Időszerű események 22.00: Az Eurovlzló nagydija. A 28. nemzetközi dalfesztivál közvetítése Münchenből MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Háromnegyed 6 és 8 órától: Névtelen vár. Színes magyar film. Napközis mozi: 3 órától: Süni a ködben. Színes rajz- és bábíilm- mesesorozat. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-től: Start két keréken. Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. Háromnegyed 6 és 8 órától: Talpig olajban. Szirtes, szinkronizált francia filmvígjáték. Iskolamozi: A beszélő köntös. — Pásztói Mátra: Vad fajzat. (16) Színes, szinkronizált olasz film. — Rétság: Szexis hét vége. (16) Színes, szinkronizált olasz—francia film. — Szécsényi Rákóczi: Tűz. Szines szovjet háborús filmdráma. — Ersekvadkert: Éjszaka történt. Színes, szinkronizált szovjet krimi. — Nagylóc: Ezüstnyereg. Szines olasz western.
