Nógrád. 1983. május (39. évfolyam. 102-127. szám)

1983-05-19 / 117. szám

EZ MINDENKINEK JÓ! Suli egész nap Szécsényben A szécsényi kisiskolások tás­ka nélkül járnak iskolába. Nincs házi feladatuk, s délelőtt is sokat játszanak. Igaz, dél­után is tanulnak — egy ke­veset. Mert a szécsényi első és második osztályos gyerekek égész napos oktatási rend­szerben tanulnak. — Nem szécsényi speciali­tás, a megyében is több isko­lában bevezették már — bo­csátja előre Juhász Lajos, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola igazgatója. Szécsényben tízéves múltra tekint vissza a legkisebb is­kolások egész napos oktatása. — Szakfelügyelői javaslat­ra a Mikszáth iskolában ve­zették be egy első osztályban. Nagyszerűen bevált a kísér­let, évről évre nőttek az igé­nyek, később a szülők már mindenáron az egész napos osztályba akarták íratni a gyereküket. Amikor létrejött a két szécsényi iskola fúzió­ja, több ilyen osztályt indí­tottunk. Jelenleg két első és három második osztály tanul ilyen formában. De mi is az egész napos ok­tatás? A délelőtti oktatásnak és a napközinek hasznos kom­binációja. Egy-egy osztályt két tanítónő tanít, megosztva egymás között a tantárgya­kat, valamint a délelőttöt, dél­utánt. Ahogy a tanárnők vált­ják a „műszakot”, változnak a tantárgyak is a gyerekek számára. Az órarend lazább, mint a hagyományos rendben tanulóké, a délelőtti két-há- rom tanórát sok játék, sza­bad idő oldja, azonban még a délutáni • programba is be- iktatódik néhány tanóra, ter­mészetesen egyéb üdítő te­vékenység közé ágyazva. — Miért jobb ez a gyere­keknek, mint a hagyományos délelőtti tanulás, délutáni nap­közi? — Reggel nyolctól délután ötig két összeszokott pedagó­gus foglalkozik a gyerekekkel. A személyiség fejlesztése har­monikusabb, kétoldalú hatás éri a gyerekeket, a két kü­lönböző temperamentumú, tulajdonságú tanárnő révén. Az sem elhanyagolható szem­pont, hogy a tanórán kívüli nevelésük is biztosítottabb. Az egyenletes terhelésnek nagy jelentősége van, külö­nösen most, az ötnapos taní­tási hét általános bevezeté­se után. Az egész napos ok­tatás során nagyobb lehető­ségük van a tanároknak a hátrányos helyzetűekkel va­ló differenciált foglalkozás­ra és a tehetséggondozásra. — Miért jobb a tanárok­nak? — A szóló osztályban dol­gozó tanítónőnek nyolc-kl- lenc órára kell rendszeresen készülnie. Itt a tantárgyak megoszlanak a két tanítónő között, ez lehetőséget ad az elmélyülésre. Több idejük van a gyerekek megismerésére, a tanulmányi vagy nevelési probléma esetén pedig a két pedagógusnak módja van kon­zultálni. Mindkét nevelő kap­ja a napközis díjat. — Miért jobb a szülőknek? — Sok mindent leveszünk a vállukról. Nem kell nap mint nap ellenőrizni a gyerekeket, elvégezte-e a feladatát, bepa­kolt-e másnapra. A gyerek csak hét végén viszi haza a táskáját, olyankor rendsze­rint a szülő be is jön az is­kolába, ha szükséges, beszél a tanárral. Deák Imréné nyolc éve ta­nít egész napos osztályokat. Korábban azonban tanított 1—4-es összevonásban, taní­tott délután és délelőtt, taní­tott napközis osztályt és nap­közibe nem járókat, össze­hasonlítási alapja van tehát: — Nagyon jónak tartom az egész napos oktatást. Amelyik tantárgyat én tanítom az osz­tálynak, azt én is gyakorol­tatom. Tudom, hogy az órán milyen mélységig jutottunk el a tananyaggal, tudom, hogy az egyes gyerekeknek mi okoz nehézséget, s eszerint is fog­lalkozom velük. Tapasztala­tom szerint az egész napos oktatásban részesülő gyerekek jobb eredményeket mutatnak, S a neveltségi szintjük is jobb mint a hagyományos rendben tanulóké. Ennek ellenére, szinte min­den évben van néhány olyan kisdiák, aki nem bírja az egész napos foglalkozást. Dél­után már sír, toporzékol, ha­za akar menni, őket termé­szetesen átirányítják a másik osztályba. — Az én fiam is elég ne­hezen szokta meg — mond­ja a , tanítónő, ezúttal szülői minőségben. — A lányomnak azonban nem okozott semmi- íven gondot a beilleszkedés. És örülök, hogy a gyerekeim egész napos oktatásban része­sülnek. Juhász Lajos igazgató ér­tékel: — Megítélésem szerint, éz az oktatási forma felel meg legjobban az új dokumentu­mok szellemének, a nevelő iskola megvalósítása felé ve­zet. örülünk neki, hogy a minisztériumi előírások le­hetővé teszik, a következő tanévben már a harmadik osztályosokra is kiterjesszük az egész napos oktatási for­mát. Testületünk ennek mi­kéntjén dolgozik most. — veszprémi — Merre tart a falusi színjátsz ás ? Jó tíz éve a Népművelési Intézet pályáza­tot hirdetett a falusi színjátszás hagyomá­nyainak felkutatására. A pályamunkák álta­lában az 1920-as évekig tudtak visszanyúlni. Az emlékezésekből kiderült, hogy a háború előtti évtizedekben falvainkban rendszeresen tartottak műkedvelő színielőadásokat. A be­mutatók ünnepi eseményt jelentettek a falu népének, dicsőséget és ismerkedési alkalmat a szereplő lányoknak, legényeknek, büszkesé­get a szülőknek, rokonságnak. Annyira fon­tosnak tartották . a falusiak az előadásokat, hogy Sok helyen ezeken mérték le egy-egy új tanító rátermettségét, tudását. (Mert ki más is taníthatta volna be a színdarabokat?) Többféle érdek fűződött akkoriban a színjátszáshoz. Például kiváló bevételi for­rás volt. Az önkéntes tűzoltóegyesület, a sportkör, az iskola, a vallásos leány- és le­gényegyletek rendszeresen a belépti díjak­ból egészítették ki és újították föl különféle fölszereléseiket. Néhol pontosan kialakult annak a rendje, hogy mikor, melyik szerve­zet rendezhet előadást, másutt valóságos ver­sengés folyt a jobb ünnepnapokért. A beta­nító-rendező természetesen csaknem mindig a tanító volt Aa állam és az egyházak is fölismerték a színjátszásban rejlő nevelő erőt, és igyekeztek irányítani, a műsorpoli­tikát. Ez nem vált falusi színjátszásunk mi­nőségének a javára, de legalább életben tar­totta a játékkedvet. A háború és az infláció okozta megtorpa­nás után a politikai küzdelmek időszaka kö­vetkezett, amikor a pártok próbálkoztak cso­portalakításokkal. A fordulat éve utáni művelődéspolitika sebtében kiképzett kul- túrmunkásokkal szerette volna helyettesí­teni a saját hibájukból, vagy csupán az álta­lánosító szellem miatt megbízhatatlannak, ítélt régi tanítókat. Általában azt tartották alkalmasnak, aki sikerre tudta vinni a falu színjátszóit egy-egy seregszemlén, vagy kul- túrversenyen. Időközben egyre szaporodtak a falvakban az új, nyolcosztályos iskola- rendszerben felnőtt fiatalok és a középisko­lába járó parasztgyerekek. A hatvanas évek­ben már ők határozták meg a falusi szfnjátJ szás arculatát —, no, meg az általános isko­lában tanító, főiskolát, olykor egyetemet vég­zett szaktanárok serege. Ez az idő mégsem a felvirágzás, hanem a fokozatos sorvadás kora. A televízió megjelenése (1958—59-ben) eleinte serkentőleg hatott, elsősorban minő­ségi tekintetben, a színészi játék, a díszletek, a kosztümök iránt megnöyekédett igények azonban hamarosan elbizonytalanították és elcsüggesztették a falusi színjátszókat. Az ő körülményeikhez képest a sok helyre el­jutó Déryné Színház lehetőségei is túlzottan magas mércét jelentettek. Áz irodalmi szín­padi, oratorikus, intellektuális stílus életké­pességének pedig határt szabott éppen a magasabban képzett fiatalok elvándorlása, városhoz kötődése. El kell hát siratnunk a falüsi színjátszást? Éppenséggel nem, hiszen épp a legutóbbi években mintha új korszak1 csírái mutatkoz­nának. A termelőszövetkezet iparosodása — netán a lakás és a közlekedés drágulása — visszafordítja a falvakba a képzettebb és műveltebb fiatalság számottevő részét. S a felnőttek is jobban meggondolják, útra kel­jenek-e szabad idejükben Színházi előadá­sok is alig kerülnek már a, falüsi művelődési házakba, a haknik hitele sem egyértelmű. A televízió sem hat már az izgalmas újdonság varázsával., Egyre több faluban alakulnak ismét amatőr színjátszó együttesek. A Győr-Sopron megyei Tanács és a műve­lődési központ, a Népművelési Intézet, a TÖT és a SZŐ VOSZ Kimle- községben éppen ezért rendezi meg 1983. május 20—22-ig a falusi színjátszók országos találkozója* A válogató zsűri tíz megyében tizenegy olyan együttest — és produkciót — talált, amelyek képvisel­hetik a mai falusi színjátszás formáit, mű­fajait, színvonalát az ország színe előtt. Más társadalmi rétegekkel ellentétben a falusi csoportok beláthatatlan idők óta nem talál­koztak országos szemlén. Remélhetőleg a mostani találkozó rájuk irányítja az ország — és közvetlen környezetük — figyelmét. Trencsényl Imre • I HAZAI TÁJAKON Hasznos és környéke Itt kezdődik — és Galyate­tőn végződik — az országo­san ismert kék jelzés körül­belül 8* kilométer hosszú ge- rincútja. amely közben Mát- rabércen, Mátiaszentistvánon és Mátraszentlászlón halad át. Vadregényes utunkon az ős­régi mátrai hadiutat tapos­suk: országuk védelmére már az avarok építettek ezen a vonalon erősségeket. Az er­dőkben, patakokban, vízmo­sásokban gazdag útvonalon régi idők harcai elevenednek fel, amint megpillantjuk az egyik, 787 méteres hegyen Ágas-vár romjait, a 748 méte­res Óvár hegyén álló várro­mot és a Hasznostól mintegy félórás sétányira eső Gombás­tetőn a Cseteri-vár mardvá- nyait. Ez a három vár őrizte, hajdan, egészein a török idő­kig azt a mátrai hadiutat, melyen az ország legszebb ki­rándulásait tehetjük manap­ság. Hasznos község a Köve­cses-patak völgyében épült, Nyugat-Mátrába induló turis­taforgalom fontos pontja. Pászitióhoz közel fekszik, ahonnan remek Közlekedési összeköttetés van Hatvan és Salgótarján felé. A fában gaz­dag vidéken nemzedékről nemzedékre hagyomány a fa­faragás: különféle szerszámo­kat, tálakat, tányérokat és ötletes fakanálválasztékot ta­lálhatnak az eredeti, népi iparművészet iránt érdeklő­dők. Szép műemléke a XV. századi alapokon épült, ala­csony, vaskos kőfallal kerített katolikus templom. Félórás kellemes sétával megközelíthető innen a XIV. században épült hasznosi vagy Cseteri-vár romja a Gombás-tetőn, 316 méter ma­gasan. Ez a vár képezte a hadiutat védő három vár lán­cának első szemét. A Gom­bás-tető elnevezés a ritkás, bokros, kisfás erdőkben réte­ken található számtalan ne­mes gombafajtára atal. A zsákmány frissen ellenőriz­hető: Hasznoson több gomba- vizsgáló állomás is működik. A Cseteri-vár a középkorban fontos erődítmény volt, a tö­rök időkben azonban elpusz­tult. Ma már csak a palota- épület egyes falrészel és egy négyzetes torony alapjai lát­szanak. Csodálatos kilátás nyílik innen a Rátót nemzet­ség birtokolta Ágas-várra, mely 1300-ban épült, s az ok­levelek 1472-ben említik utoliára Fennmaradása azon­ban ennél sokkal későbbi időpontig datálható, ma azon­ban már csak a képzelet raj­zolhatja fel a maradványok alapján egykori méreteit, erősségét. Az Óvár-hegy vá­rát — az ásátások tanúsága szerint — őskori és avar kori erődítmény alapjaira építet­ték a XIV. században. Hasznostól kissé északra is érdemes elbarangolnunk, a Zagyva irányába megnézni Tart, s közelében a sároson-- házi várat. Tar nemcsak er­ről, valamint kellemes sava­nyú vizéről nevezetes, hanem arról is, hogy a hagyomány szerint itt élt- a Toldi szerel­mében Arany János által em­lített „pokoljáró Tar Lőrinc”. A középkori kóborlovagvilág e rendkívül jellegzetes alak­ja a mondák szerint II. EndJ re kísérője volt a Szentföld­re indított hadjáratban. Á róla elnevezett várból mára mutatóba is alig maradt fenn valami. Hasznosi túránkat érdemes úgy megterveznünk, hogy a kapott benyomások, a vidék sugallta hangulatok dönthes­sék el a továbbiakat. Sok le­hetőség között válogathatunk, ha több napot szánunk a környék felderítésére. Ima csak néhány: az ágasvári csúcs alatt kényelmes, szép fekvésű turistaházat találha­tunk; ellátogathatunk Apcra, megtekintve a romantikus fekvésű, bár helyenként ve­szélyesen mély vizű tavat az egykori kőbánya katlanában, vagy továbbmehetünk Pá­rádra. Parádsasvárra, hogy a Mátra szívében fejezzük be a Zagyva mellől indult sétán­kat. Révy Eszter ■'] KOSSUTH RADIO: 8.27: Bach: g-moll szólószonáta 8.42: Donizetti: A csengő 9.42: Nefelejcs 19.05: Diákfélóra 10,35: Nótacsokor 11.19: Elkésett párbeszéd... 11.39: Tom Jones 1,2.45: Aki tudja, miért nem mondja? • i'3.00: Svéd Sándor emlékezetes szerepei 13.36: a Budapest fúvósötös játszik 14.03: Most jelent meg 14.33: Kóruspódium 13.05: Ljuba Welitsch és Richard Tauber Lehár-felvételeibö] 15.28: Kagylózene — Gárdonyban 16.00: Turczel Lajos: Hiányzó Q2Ct6k 16.10: Az Állami Népi Együttes felvételeiből 17.05: Mi közünk hozzá?! 17.30: Filmzene 17.39: Délutáni Rádiószínlláz. ' Az ismerkedés 19.15: Pablo Casals gordonkázik 19.40: Kapcsoljuk a Csepel Művek Munkásotthonát kb 20.25: Oktatásunk pótvizsgái 21.20: Csárdáscsokor 21.40: A Dunánál 22.30: Lemezgyűjtemények 23.30: Operakórusok 0.10: Ihász Gábor táncdalaiból PETŐFI RADIO: 8.05: Lugosi Tibor klarinétozik 8.35: Napközben 10.00: Zenedélelött 11.35: Csak fiataloknak! 12.35: Nemzetiségeink zenéjéből 13.00: Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót 13.20: Éneklő Ifjúság 13.35: Katonásdi 14.00: Lelátó 15.10: Az én rádióm 16.00: Látogatóban 16.35: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Tanakodó — a fiatalok nemzeti tudatáról 18.35: Hét végi panoráma 19.55: slágerlista 20.35: Szociológiai figyelő 21.05: A Magyar Rádió Karinthy színpada 22.15: A nyomorultak 23.20: A mai dzsessz MISKOLCI STTTDIÖ: 17.00: Hirek, időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: A Tiszától a Du­náig. Észak-magyarországi ké­peslap. (A tartalomból: Séta az upponyi völgyben _ Vámvizsgá­lat" következik — Az ingázók in­gáznak. Gyurkó Géza jegyzete.) Észak-magyarországi krónika. Szerkesztő: Dobog Béla. 18.00: 18.25—18.30: Lap- és műsorelőze­tes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.25: Tévétorna (lsm.) 8.30: Iskolatévé. Angol nyelv (középhaladó) 9.00: Orosz nyelv (ált. isk. (. oszt.) 9.25: Magyar nyelv (ált. isk. 2. oszt.) 10.00: Magyar irodalom (ált. isk. 3. oszt.) 10.25: Korok művészete 11.00: Pszichológiai „csapdák” n. rész 11.30: Képújság 14.05- ískolatévé. Magyar nyelv (ism.) 14.15: Magyar Irodalom (ism.) 14.35: Orosz nyelv Cism.) 15.00: Korok művészete (ism.) 15.30: Pszichológiai „csapdák” (ism.) 16.10: Hírek 16.15: A víz és a szárazföld ta­lálkozásánál 16.30: Állatkölykök. NSZK rövid- filmsorozat (lsm.) 16.40: Görögországi mozaik 17.25: Tévébörze 17.30: Kikapcsoló 17.40: Képújság 17.45: Telespori 18.10: Reklám 18.20! Pedagógusok fóruma 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna V 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hfradó 20.00: Lady Audley titka. II/l. rész 21.15: Panoráma 22.15: Műteremben 22.55: Tv-hiradó 3. 2. MŰSOR: 20.00: Gólyavári esték 20.45: A szegedi szimfonikusok 21.15: Tv-híradó 2. 21.35: Kikapcsoló (ism.) 21.4Í: Reklám 21.50: Házi mozi (16 éven felüli­eknek I) 22.40: Képújság BESZTERCEBÁNYA: is.30: Tv-fórum 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20,00: J. Nubae: Diplomaták. 21.25: Gazdaságpolitikai magazin 22.03: Ez történt 24 óra alatt 22.20: Találkozás szovjet művé­szekkel 23.10: Hírek 2. MŰSOR: 19.05: A XXVI. szlovákiai kerék­páros körverseny. Doku­mentumműsor 19.30: Francta nyelvtanfolyam 20.00: A neonácizmus Ausztriában 20.23: Hires hegedűművészek 21.30: Időszerű események 22.00: Esély. Lengyel film. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Panda Maci kalandjai. Szí­nes, szinkronizált japán rajz- mesefllm. Háromnegyed 6 és 8 órától: Névtelen vár. Színes ma­gyar film. _ Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6 és 8 órától: Talpig ólaiban. Színes, szinkronizált francia filmvígláték. — Pásztói Mátra: Vad fajzat. (161 Színes, szinkronizált olasz film. — Rétsági A zsarnok szíve. (16) Színes masvan-olasz film. — Szécsényi Rákóczi: Tűz. Szí­nes szovjet háborús filmdráma. — Risterenyei Petőfi: Mindent fordítva. Színes szovjet filmvíg­játék. — Nagylóc: Ezüstnvereg. Színes olasz western. — Jobbá­gyi: Elefántsztori. — Színes hang­bemondásos japán film. Házimozi 4 NÓGRÁD - 1983. május 19., csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom