Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)
1983-04-06 / 80. szám
Szexjogi tanácsok Hi legyen akkor, ha. Ä Jog és tanácsadás lett mai életünk polipja. Karjaival úgy átkarol, hogy nem tudunk szabadulni tőle. Mi az, hogy nem tudunk, nem is akarunk. Sőt! Ojabb és újabb jogokat,' szabályokat gyártunk, hogy azután legyen mire tanácsot adnunk. A jogi felvilágosítás bennem az ismeretek olyan gazdag tárházát hozta össze, hogy lépten-nyomon rajtakapom magam, amikor — egyelőre gondolatban tanácsokat adok. S mint annyi más ■ tanácsadó, én is szakosítottam magam. A legnépszerűbb témára szakosodtam: a szex jogra! A kisfőnök kívánsága Csoda-e, ha hegyezi a fülét az ember, amikor az Erotika nevű szerződéses presszóban mögötte két barátnő beszélget egyikük főnökéről. — Képzeld, mit akar a kisfőnök, mert így hívjuk Sovány kartársat. Azt kérte, hogy mossam meg a hátát, meg a mellét, meg még másutt is. Igen, tegnap behívott. Most gyakrabban hív, mert a jobb karjában ideggyulladása van. A jobb kezével még a tollat se tudja megfogni, pedig innen a negyvenen, de hát te is jól ismered a kisfő- nököt. Az új irodaházunkban, a főnöki irodához zuhanyzó is tartozik. Arra kért, hogy ő tehetetlen ember, akinek szüksége van a tisztálkodásra. Életszükséglet, de egyedül él. Legyek szíves és mossam meg... Ügy meglepett, hogy tiltakozni sem tudtam, csak hebegtem hirtelen, hogy vizes lesz a ruhám. Semmi az, mondta ő, vessem le a ruhámat, mindent, és van két törülközője. Te mit csinálnál, mond? Nem hallottam a barátnő precíz és hasznos tanácsát, de nekem már összeállt a szexjogi válaszom, amit hasonló esetekre és teljesen ingyen közreadok: A kisfőnök kérése teljesen emberi talajból táplálkozik. Vállalja el nyugodtan, de csak a kisfő- nöke lakásán, mégpedig egyszemélyes kisvállalkozásban. Nem adóköteles vállalkozás. Várjuk levelét döntéséről, de előre kijelentjük, hogy gyermekáldás esetére nincs ellenjavallatunk. Jog a házaséletre Kérem, az Alkotmányunk nagyonis hézagos. Hiányzik belőle — például — a „jog a házaséletre” című fejezet, paragrafus, bekezdés. Onnan jöttem rá, hogy nemrégiben egy kolléganő panaszkodott. Fiatalon hozzáment egy idősebb úrhoz, akivel akkor és még néhány esztendeig nem volt semmi probléma. De ma! Röstelte kimondani, azért csak kimondta, hogy lehetetlen és tehetetlen, pedig neki joga van a házaséletre. Mit tegyen kihez forduljon? Bírósághoz semmi esetre sem — tanácsoltam — hacsak nem talál egy fiatal, nőtlen, szimpatikus, megértő, ráérő és főbérleti lakással rendelkező bírót. De ne ragaszkodjon bíróhoz. Teljesen igaza van. Csak megértéssel hallgattam szavait. Igenis joga van a házasélethez. Ebben az országban, sőt, az egész világon kivívják maguknak a nők ezt a jogot. Két dolgot azért tanácsolnék. A titoktartást, persze a férje előtt. És a kifejezés megváltoztatását, mert azt akkor már nem házaséletnek nevezik. „Éljünk együtt!'1 Ezt is úgy hallottam, mint amatőr szexjogász. „A férjem — panaszkodott Mancika — csak úgy válik, ha beleegyezek, hogy együtt lakjunk a családi házunkban, és én eltűröm, hogy a Zita feljárjon, mint ahogyan ő se szól, ha csönget a Józsi, aki eddig is odajárt, de csak olyankor, ha a férjem nem volt otthon. Mit tegyek?” A kor szellemével állunk szemben — adtam a szexjogi tanácsot. Hiszen a kis közösségek alakítása, úgy látszik, ma már begyűrűzött a magánéletbe is. Először is, hozzon össze egy találkozót, ahol a Józsi összeismerkedhet a férje Zitájával. A pertu különösen fontos. Azután vonuljanak félre, ön asszonyom, a férjével, Józsi pedig a Zitával. Lehet, hogy a válás elmarad, és akkor a férje nem áll elő ilyen kívánságokkal. Ha mégsem, akkor se keseredjen el. Vacsoránál, fehérneműváltáskor biztosan találkozni fog a volt férjével, mert a Zita kisasszony főzni, mosni aligha akar majd. Egyszerűen azért, mert nem nyúl másnak a mosógépéhez. Amikor mindezt elmeséltem a barátomnak, ő is felvilágosított, hogy teljesen feleslegesek ezek a tanácsok, mivelhogy kétezer éve már feltalálták és feltálalták az akkori asszonvoknak a római fórumon. Kétezer év alatt csak a szavak változtak, a módszerek finomultak, de a téma örök. Akkor én most egy örök téma áldozata varrók Gáldonyi Béla Oj kötet Barátunk az erdő Környezetvédelmi műhelytitkokat árul el Mikusné dr. Nádai Magda Barátunk az erdő című könyvében. A kötet megjelenését áprilisra jelzi a Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat. Az élővilág tankönyv jó kiegészítője lehet pedagógusoknak, úttörővezetőknek, sőt szülőknek és érdeklődő gyerekeknek is. Csaknem egy évtizedes zánkai tapasztala- Iatait, jól bevált módszereit írja le a szerző, ötleteket ad a természetvédő expedíciók megszervezésére, vetélkedők levezetésére, arra, hogyan Ismerhetik meg a gyerekek az egyes életközösségek növényeit, állatvilágát, mire figyeljenek erdei séták, kirándulások közben. Párizsi furcsaságok Igen kérem, Párizsban Ilyen is van, méghozzá nem is valami bagatell kis temetőcske, hanem tekintélyes kerítéssel határolt, szabályos sírkert, ahová szabályos anyakönyvezés után, méregdrága sírhelyekben helyezik örök nyugalomra a megboldogult ebeket. Párizs ugyanis nemcsak a Louvre, az egyetemek, a műemlékek városa, hanem a furcsaságoké is. Ezért első szóra elhittem, hogy tengernyi nevezetessége közé számítják a kutyatemetőt. Nem sajnálva a fáradságot és a kereséssel töltött időt, fel is kerestem a párizsi kutyák komor méltóságú nyughelyét. Nagy meglepetésemre mindenben a rendes temetőhöz hasonlított: emléktáblák, sírkövek, márványkripták, virággal, koszorúkkal borított sírhantok mindenfele. Sőt, még a sír fejénél üldögélő, csendesen sírdogáló „hozzátartozók” sem hiányoztak. A feliratok is a szokott banalitásoktól hemzsegtek: a gazdik felejthetetlennek, drágának titulálták a sír fenekén nyugvó hajdani kedvenceiket. Az idő sürget, így egy temetést nem tudtam kivárni, pedig ugyancsak érdekelt volna, miként is helyeznek „örök nyugalomra” egy kutyát. Később megtudtam, hogy a szertartást legtöbb esetben mellőzik, de jó pénzért arra is akad vállalkozó, aki kenetteljes búcsúbeszédet mond, méltatja az „elhunyt” érdemelt és megvigasztalja a zokogó „hátramaradottat”. Azt hiszem, arról sem kell senkit meggyőzni, ho,gy a kutyatemető nem a külvárosokból toborozza pácienseit. S ha már a kutyadolgoknál tartunk, említsük meg, hogy az ebek öltöztetése, nyírása éppúgy divatkérdés, mint az embereké. Előkelő belvárosi szalonokban híres tervezők kreálják a legfrissebb kutya- viseletet. A kutyafodrászat szintén jövedelmező iparág és ha nincs is minden sarkon ku- tyaszalo.n, de festett szőrű, dauerolt, szemmelláthatóan kozmetikázott díszebet annál többet lehet látni. Párizsban éppúgy, mint a Riviéra pázsitján, a luxusjachtok fedélzetén. — vasvári — yí NWS zés szilié Jogpolitikai elveink vál- " tozatlan fontos követelménye, hogy a bűncselekmények ne maradjanak felderítetlenül, az elkövetőket személyre való tekintet nélkül a jogszabályok által meghatározott módon és mértékben vonják felelősségre, ugyanakkor alaptalan eljárás senki ellen ne indulhasson, személyi szabadságában törvénytelenül senkit ne korlátozzanak. E jogpolitikai elvek következetes érvényesülésében jelentős szerepet játszanak az igazságügyi orvosszakértők. A magyar büntetőeljárásban szabad bizonyítási rendszer érvényesül, ami azt jelenti, hogy az eljárás során szabadon felhasználható minden olyan bizonyítási eszköz és bizonyíték, amely a tényállás megállapítására alkalmas lehet. A bizenyítás eszközei között az eljárásjogi rendelkezések jelentős szerepet juttatnak a szakértői véleménynek, köztük az igazságügyi orvosszakértők véleményének. Annak bizonyításaként, hogy az igazságügyi orvosszakértők milyen jelentős szerepet játszanak a büntetőeljárásban, néhány országos adatra utalok. Azok a bizonyítandó tények, melyek megállapításához, vagy megítéléséhez orvosi szakértelem szükséges: rendszerint az évi átlagban elkövetett körülbelül 5500 könnyű és súlyos testi tértés, 500 emberölés, vagy ennek kísérlete, 4—5000 súlyos testi sérüléssel és mintegy 1000 halálos kimenetelű közlekedési, egyéb a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés. 13—14 000 ittás vezetés, 1000 körüli nemi erkölcs elleni és 1—2000 más, (csak részben erőszakos jellegű) bűncselekmény miatt indított büntetőeljárásban jelentkezik. E bűncselekménytípusokból évi átlagban összesen 13— Í4 090 esetben válik szükségessé a bűncselekmény megállapításához szükséges fényiek értelmezéséhez az otvosszakértő bevonása. Az arányok jellemzők megyénkre is. Mindebből kitűnik, hogy a bűnüldözés és igazságszolgáltatás szervei egyre növekvő mértékben igénylik az orvosszakértők közreműködését feladatuk megoldásában. Nógrád megyében a szakértői feladatok ellátására döntő mértékben az állandó igazságügyi 'rendőrorvos szakértőket vonják be szerveink. Ennek oka — többek között — az, hogy a nyomozás időszerűségéhez fűződő jogpolitikai érdek érvényesüljön, másrészt az, hogy a megyében igen jól Nagybátony — ófaluban- kj felkészült, hosszú gyakorlattal rendelkező rendőrorvos szakértők tevékenykednek. Ezek után nézzük meg kö- zellebbről, hogy melyek is azok a kérdések, amelyekben az igazságügyi orvosszakértőknek állást kell foglalniok, annak érdekében, hogy a büntetőeljárás során érvényesüljön az objektív igazság, tehát a bűnözés nyerje el méltó büntetését, ugyanakkor ártatlanul senki ne szenvedjen. Holttesteknél úgynevezett halottszemlével és boncolással keres választ a szakértő azokra a kérdésekre, amtelyek a halál okával, körülményeivel, a halott sérüléseivel, ezek jellegével összhatásaival, keletkezésük módjával, sorrendjével, idejével és egyéb fontos tényekkel függenek össze. A halottszemle, illetve az ennek eredményeként tett orvosszakértői vélemény alapvetően meghatározza, hogy legalábbis befolyásolja az eljárás további menetét. Rendőrorvos szakértők lelkiismeretes és szakmailag jól megalapozott munkájával sikerült tisztázni az 1930. november 7-én Kisterenye—Rá- kóczi-telepen holtan talált Árvái Imre halálának körülményeit, valamint a megyla közvéleményét is igen élénken foglalkoztató Bacsa Gyuláné zagyvapálfalvai lakos halálesete ügyében is a szakértők komplex és objektív megállapításai jelentős segítséget adtak a felelősség jogi megítéléséhez. A különböző szakértők együttes közreműködésére további példaként megemlítem Csorba Elemér és társának bűnügyét, amelyben • — mint ismeretes — 1982. március 1- én a késő esti órákban három ittas állapotban levő iparőr szolgálati helyén géppisztollyal lövöldözni kezdett egymásra, aminek következtében egyikük holtan maradt a helyszínen, míg másikuk súlyos, maradandó testi fogyatékossággal járó sérülést szenvedett. Ebben az ügyben az igazságügyi orvosszakértő az igazságügyi fegyverszakértővel együttműködve, kizárta a vádlottak azon védekezését, amely a jogos védelmi helyzet fennforgására irányul.. A sérülések helyértek, valamint a lövések leadása helyének egybevetése lehetőséget biztosított a védekezés megdöntésére és a vádlottak bűnösségének megállapítására. Az orvosszakértői tevé" kenység másik területe a testi sérülésekkel kapcsolatos. Ezekben az ügyekben a szakértő a sérülés tényleges gyógytartamára, az elkövetés lehetséges eszközére és módjára nyilvánít véleményt, amelynek a bűncselekmény minősítésére is kiható jelentősége van. Megjegyzem, hogy a látletetek szakszerűségé érdekében a megyei rendőrorvosi hivatal több eredményes koordinációs lépést tett, amelyeket elismeréssel kell nyugtáznom, s ennek eredménye a gyakorlatban is mutatkozik. Jelentős az orvosszakértők szerepe a nemi erkölcs elleni erőszakos cselekmények miatt folytatott büntetőeljárásokban is, amelyekben a sértettek testi vizsgálatának az elrendelése általában mellőzhetetlen. Említésre méltó, hogy viszonylag gyakori a tárgyi bizonyítási eszközök orvosszakértői vizsgálatának az elrendelése is. A tárgyi bizonyítási eszközök közül az orvosszakértői vizsgálatokat elsősorban a vérnyomok, másodsorban a haj- és ‘szőrszálak, a különféle testváladékok létezésére, származásuk eredetére, sajátosságára, illetve azonosságára, és az egyes tárgyak elkövetési eszközkénti alkalmasságára nézve rendelik el. Különös jelentősége van az igazságügyi orvasszakértö közreműködésének és a közlekedési bűncselekmények körében, amelyek számottevő része közismerten az alkohol- fogyasztással is összefügg. Az alkoholos állapot megállapítása a klinikai tünetek, továbbá vér- és vizeletvizsgálat eredményének — bizonyos esetekben az ismerten elfogyasztott alkohol minősége és mennyisége elemzésének alapján — orvosszakértői értékíe- lés körébe tartozik. A vér- és vizelet alkohol- tartalmának meghatározása speciális, a hibalehetőségeket kizáró, többszöri vegyelemzés eredményének összesítése után történik. A klinikai tünetek, valamint a vérben és vizeletben észlelt alkoholtartalom adatait végül az orvosszakértő értékeli és ennek eredményeként nyilatkozik az alkoholos befolyásoltság mértékére. illetve a vérben talált alkohol mennyiségére. Gyakori, hogy a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható járművezető arra hivatkozik, hogy a baleset bekövetkezése után, de még a rendőrségnek a helyszínre érkezése előtt fogyasztott szeszes italt. Téves az a közhiedelem, hogy az ilyen állítás valódiságát megnyugtató módon nem lehet ellenőrizni. A megölelő, szakszerű vizsgálatok eredményeként az úgynevezett ráivás adott esetben egyértelműen kizárható vagy bizonyítható. Jelentős szerepe jut a büntetőeljárásban az igazságügyi elmeorvos szakértőnek is. Ilyen viszgálatra elsősorban akkor kerül sor, ha felmerül, hogy a gyanúsított a bűncselekmény elkövetésekor kóros elmeállapotban lehetett. Szakértői feladat annak megállapítása, hogy az esetleges kóros elmeállapot a beszámft- hatóságot kizárta vagy esetleg korlátozta. Ugyancsak az elmeorvos szakértő véleménye alapján nyílik lehetőség az alkoholista, iszákos életmódot folytató bűnelkövetők azon részével szemben a kényszergyógyítás elrendelésére, akiknél a bűncselekmény iszákos életmódjukkal hozható összefüggésbe. Fontos szerepet játszottak az elmeorvos szakértők Jedlicska István bűnügyében is, aki két fiatalkorút arra bújtatott fel, hogy élettárával erőszakkal közösüljenek. A szakértői vélemény szerint az említett vádlott nemi eltévelyedésben szenved, pszichopata, de ez az állapota nem korlátozta cselekménye társadalmi veszélyességének a felismerésében.' Ugyanakkor a szakértők véleménye a tagadásban lévő terhelttel szemben közvetett bizonyítókul szolgált, hiszen a cselekmény jellege nyilvánvalóan szexuális aberrációra utalt. Egvébként jogerősen szigorú szabadságvesztésre ítél* te a bíróság az elkövetőket. Uw gondolom, hogy a fentiekben — a teliesség igénvg nélkül — kifeitettek is alátá- maszHák az igazságügyi or-’ vosszakértőknek a büntetőeljárásban érvénveaülő fontos szereoét. Tekintettel pedig arca. bngv ez a sze-en a továbbiakban má" erősödni is fog,' ezért a bűnüldöző és igazságügyi munkában változatlanul számítunk az igazságügyi orvosszakértők aktív és szakszerű közreműködésére. A mai napon Salgótarjáni ” ban rendezendő orszá-' gos tudományos ülés a hivatott esetek bemutatásával is bizonyítja rendőrorvos szakértőink magas szintű felkészültségét. a korszerű komplex szakértői bizonyítás ielen- tőségét a bűnüldözés szolgálatában. Dr. Csonka Tibor megyei főügyész NÖGRAD - 1983. április 6., szerda
